Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPÓA XVIII. évfolyam, 27. szál n. Ara 50 FILLÉR. Szerda, 1961. február 1. ■ .................................... ........................... MAI SZ4MUNR TARTALMÁBÓL: EMBER LESZEK (3. 0.) 1| A világegyetem értelmes lényei (5. o.) jjjjj Próbaszünetben és otthon (6. o.) Ijj A sávslyi tanács munkájáról tárgyalt a Marcali Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Zoi»in levelet intézett az EN8Z-kőzg;fiIé$ elnökéhez (Tudósítónktól.) A Sávolyi Községi Tanács munkájáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Marcali Járási Tanács VB. Papp Ferenc járási tanács­elnök megállapította: a sávo­lyi tanács vezetői minden rá­juk bízott feladatot megoldot­tak. Ha azonban vezetési mód­szereiket nézzük — mondotta —, bizony sok hibát is látunk munkájukban. A VB megállapította: Pin­tér Jánosné tanácselnök dicsé­rendő energiával, munkabírás­sal dolgozik e beosztásban már évek óta. Mindenütt ott van, nélküle semmi sem történhet. Ismeri jól a falu lakosságát. Mégis az a jogos bírálat érte az ülésen, hogy feltűnően ke­vés a hozzászóló a tanácsülé­seken, általában nincs közér­dekű bejelentés. Nem osztja meg a munkát a VB- és az ál­landó bizottsági tagokkal, a tömegszervezeti vezetőkkel. Nem bízza meg őket felada­tokkal, sőt még a tanácsaka­démiát nemrég végzett titkár­ral sem tud hasznosan együtt­működni, mert nem veszi fi­gyelembe annak javaslatait. A vezetés tehát nem testületi Sá­volyon, hanem egyéni. Ez nagy hiba, és sürgősen ki kell ja­vítani, hogy a tanács tekinté­lyét megszilárdítsák, a falu bi­zalmát, a tanácstagság önbe­csülését visszaszerezzék. A járási tanács végrehajtó bizottsága határozatokat ho­zott a sávolyi tanács munká­jának megjavításáról, elsősor­ban az irányítás módszerének megváltoztatásáról, a tanács különböző bizottságainak és a tömegszervezeteknek az ak­tivizálásáról. A határozatokat megküldik valamennyi közsé­gi tanácsnak. A tanácsülésen részt vett és felszólalt dr. László István, a megyei tanács elnöke is. 78 ezer naposcsibe felnevelését vállalták a tabi járás báztáji gazdaságai (Tudósítónktól.) A tabi járás termelőszövet-, kezetei ebben a gazdasági év­ben 100 ezer darab naposcsi­bét kapnak. Mivel nincs elég férőhelyük, a csibék. túlnyomó többségét a háztáji gazdasá­gokban helyezik el. A terme­lőszövetkezeti tagok eddig 78 ezer darab naposcsibe felneve­lését vállalták. Ezzel külön jövedelemhez jutnak, s az így, felnevelt és közfogyasztásra adott baromfi beszámít a tsz áruértékesítési előirányzatának teljesítésébe. A BARNEVÁLL eddig még csak 33 ezer naposcsibére szer­ződött. A járási mezőgazdasági osztály is segít a szerződéskö­tések lebonyolításában. A halászati dolgozók egészségvédelméért Ülést tartott a MEDOSZ Somogy megyei Bizottsága A MEDOSZ megyei bizottsá­gának háromtagú csoportja a közelmúltban megvizsgálta a halgazdaságok és a Balatoni Halászati Vállalat dolgozóinak szociális, üzemegészségügyi és ii unkavédelmi helyzetét. A negyed bizottság legutóbbi ilésén e vizsgálat tapasztala- ait vitatták meg. A halgazdaságok dolgozói- tak szociális helyzetében igen elentős fejlődés tapasztalható az utóbbi évekhez képest. Majd minden dolgozónak szo- ba-konyhás lakása van, s a szobák nagyrészt melegpadló- eak. Munkásszállásra épp ezért a legtöbb üzemegységben nincs is szükség. Hiba viszont, hogy a halászati vállalatoknál alig egy-két helyen van öltöző- és fürdőhelyiség. A balaton- szemesi üzemegységben nincs mosdó. Minden beruházás nél­kül teremthetnének tisztálko­dási lehetőséget a fonyódi ha­lászok számára. Van öltöző, mosdó, csak éppen raktárnak használják. A vízellátás általában jó, a varászlói üzemegység kivételé­vel mindenütt mélyfúrású ku­tak vannak. Megvizsgálták azt is,, hogy a vállalatoknál miképpen tart­ják meg a kötelező előírásokat, milyen gondot fordítanak a dolgozók oktatására. Megálla­pították, hogy általában nem magyarázzák meg részletesen az óvórendszabályokat. De ho­gyan is tehetnék meg ezt, hisz maguk az oktatók sincsenek A télen is szorgalmas mun­ka folyik a* gazdaság üzem­egységeiben. A dolgozók egyik része a prizmatakarásnál, má­sik része a melegágyak előké­szítésénél foglalatoskodik. Az idén még nagyobb feladattál kell megbirkózniuk, mint az elmúlt években. Ez évben 160 féle növénykultúrát termel­nek. Anglia részére karós babot, díszbabot, ötfajta paprikát, Franciaországnak hónapos ret­ket, szalmavirágot, tátikát, bú­zavirágot és őszirózsát, Svájc részére paradicsomot és tur­kellően felkészülve. Hiba az is, hogy bár megtartják a havi biztonsági szemléket, de jegy­zőkönyvet — mint például Keszthelyen, a fonyódi halász- telepen és a lellei halgazda­ságban — nem készítenek. A megyei bizottság megfele­lő határozatokat hozott a hiá­nyosságok megszüntetésére és a hibák kijavítására. bolyát termelnek. Egy nagyon munkaigényes növény — a hete- rózis paradicsom — termelését is megkezdik. Holdanként öt­ven embernek ad állandó mun­kát ez a növény. Az idén még csak a hazai szükségletet fedezik, de jövőre már kül­földi megrendelésre is ter­melnek e nagy hozamú, az ed­diginél három-négy héttel ko­rábban érő paradicsomból. A gazdaság a múlt évet 2 millió forint eredményjavulás­sal zárta. Tiszta nyereségük több mint másfél millió forint. 160 féle növénykultúrát termel az Oreglaki Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság Ezer jogász válaszol a tsz-tagok kérdéseire ^ Segítség a zárszámadás előkészítéséhez — Ősztől tavaszig háromezer előadás a falvakban összefoglalták és értékelték a Népfront jogász-akcióbizott- ságának eddigi munkáját, s a tapasztalatok alapján meghatá­rozták a tennivalókat. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsénál elmondották az MTI munkatársának, jainkban több mint ezer jo­gász — ügyészek, bírák, ügy­védek, vállalati, tanácsi jogta­nácsosok — keresi fel rendsze­resen a termelőszövetkezeteket. Az újonnan alakult közös gaz­daságokban beszélnek a tagok jogairól, kötelességeiről, meg­magyarázzák, mit jelent a ter­melőszövetkezeti demokrácia, milyen helyet foglal el a tsz éle'ében a munkacsapat, a munkabrigád, ismertetik az ellenőrző, a szociális és a fe­gyelmi bizottságok hatáskörét, tevékenységét. Szólnak a veze­tők és a tsz-tagok felelősségé­ről a rájuk bízott javakért s azért, hogy hogyan teljesítik szerződéseiket, kötelezettségei­ket az ország, a társadalom iránt. A múlt év telén mintegy kétezer előadást tartottak, most pedig ősztől tavaszig mintegy háromezerre kerül sor. Ezek a tájékoztatók or­szágszerte nagyon népszerűek, az egész kis falvakban és a tanyaközpontokban huszon- öten-harmincan-ötvenen vesz­nek részt egy-egy ilyen össze­jövetelen, a községekben pe­dig eléri a kétszázat-háromszá- zat is a hallgatóság száma. A jogász-akcióbizottságok köré tömörült társadalmi se­gítők ebben az évben több he­lyütt segítettek a termelőszö­vetkezetek zárszámadásainak előkészítésében, részt vettek és részt vesznek a közgyűléseken, számos termelőszövetkezetben már mintegy külön napirendi pontként tartják számon a közgyűlésnek azt a részét, amikor a jogászvendég vála­szol a kérdésekre. Számos köz­ségben az a szokás honosodott meg, hogy a jogászok bizonyos időközönként rendszeres foga­dóórákat tartanak társadalmi munkában a közös gazdaságok tagjainak. Már-már gyakorlat­tá vált, hogy a tsz-ek tagjai, vezetői a munkahelyén is fel­keresik a velük kapcsolatot tartó jogászt, és tanácsot kér­nek ügyes-bajos dolgaikban. A jövőben az ezüstkalászos gazdatanfolyamok, valamint a tsz-vezetők számára rendezett különfé’e sorozatok témaköré­ben is helyet kapnak jogi kér­désekkel foglalkozó előadások. (MTI) New York (TASZSZ). V. A. Zorin, a szovjet ENSZ-kül­döttség vezetője levelet inté­zete az ENSZ-közgyülés elnö­kéhez. Levelében hangsúlyoz­za, hogy a közgyűlés minden tagját sürgősen tájékoztatni kell az 1960. december 20-án Ruanda Urundi jövőjéről ho­zott közgyűlési határozat tel­jesítéséről, valamint annak a nemrég Belgiumban lezajlott értekezletnek az eredményei­ről, amely a belga gyámsági terület politikai jövőjét tár­gyalta meg. A szovjet ENSZ-képviselő levele rámutat, hogy az a bel­ga kormánydöntés, amelynek alapján még a közgyűlés 15. ülésszakának folytatása előtt általános választásokat tarta­nak Ruanda Urundiban, szö­ges ellentétben áll a közgyű­lés határozatává!. A szóbanforgó határozat ugyanis megállapítja, hogy a januárra kitűzött általános vá­lasztásokat a közgyűlés 15. ülésszaka által megállapítandó más időpontra kell elhalaszta­ni, és hogy ezen a gyámsági területen mielőbb meg kell teremteni a megfelelő feltéte­leket a választások megtartá­sához. A közgyűlés felhívta a kormányzóhatóságot, azon­nal léptessen életbe feltétel nélküli általános amnesztiát, szüntesse meg a rendkívüli ál­lapotot, hogy az emigrációban vagy börtönben levő politiku­sok még a választások előtt folytathassák normális politi­kai tevékenységüket. (MTI) Koreai—kínai tiltakozás Phenjan (TASZSZ). A ko­reai—kínai fél követelésére kedden megtartotta soron kö­vetkező értekezletét a koreai katonai fegyverszüneti bizott­ság. A koreai—-kínai fél tiltako­zott amiatt, hogy január 17. és 28. között az amerikai fél ha­dihajói nyolc esetben sértették meg a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság felségvizeit Január 29-én pedig egy ame­rikai katonai repülőgép hatolt be Korea légiterébe felderítési célokból. A koreai—kínai fél követeli, foganatosítsanak intézkedése­ket a hasonló provokációk megakadályozására. (MTI) Kennedy tanácskozásra hazarendel a moszkvai nagykövetet Washington (MTI). Kennedy elnök kedden tanácskozásra hazarendelte L. Thompson*, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Salinger, a Fehér Ház saj­tófőnöke a következő nyilatko­zatot olvasta fél: a nagykövet előreláthatólag február 8-a körül érkezik Washingtonba. Tanácskozás a mezőgazdasági üzemi szakkörök feladatairól A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában kedden ülést tartott a mező- gazdasági szakkörök munkájá­val foglalkozó akcióbázottság. a tanácskozást Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, a bizottság elnöke nyitot­ta meg, majd dr. Bélák Sán­dor, a Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémia igazgatója is­mertette az újtípusú mezőgaz­dasági szakkörök munkájával kapcsolatos eddigi tapasztala­tokat és megvalósítandó célo­kat. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben új jellegű szakkörök létrehozá­sát határozta el. Ezek legin­kább abban különböznek a korábban működő szakikörök­től, hogy nem községenként, hanem egy-egy mezőgazdasági üzemhez kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. Az üzemi szakkörök felada­ta, hogy lehetővé tegyék a legjobb szövetkezeti gazdák számára a szakmai tovább­képzést. A szakkörökben fog­lalkoznak a kutató intézetek által kidolgozott legfontosabb növénytermesztési és állatte­nyésztési módszerek nagyüze­mi kipróbálásával, az új nö­vényfajták nagyüzemi termesz­tésének előkészítésével, vala­mint az új munkaszervezési és üzemszervezési módszerek ki­próbálásával. Az újtípusú üze­mi szakkörök létrehozása le­hetővé teszi, hogy a vezető-ég a gazdaság fejlesztésénél meg­felelő tapasztalatokkal rendel­kező aktívahálózatra támasz­kodjék. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsénak mezőgazdasági szakköri akcióbizottsága ez­után elfogadta az 1961-es évre szóló munkatervet. Eszerint — elsősorban a mezőgazdasági akadémiák segítségével — újabb termelőszövetkezetekben hoznak létre üzemi szakkörö­ket. (MTI) Értekezletet tartott a KISZÖV elnöksége © Kedden Budapesten kibőví­tett KISZÖV elnöki értekezle­tet hívott össze az OKISZ el­nöke, hogy megvitassák a kis­ipari szövetkezetek ez éri fel­adatait. A tanácskozáson részt vett Tausz János belkereske­delmi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Cervai A közös gazdálkodás tavalyi eredményeinek számvetése, a zárszámadás eddig mintegy 3000 termelőszövetkezetben készült el. Ez a zárszámadást készítő szövetkezeteknek 70 százaléka, s bár az illetékes ta­nácsi és minisztériumi szervek még ezek adatait, gazdasági beszámolóit sem értékeTék teljesen, azonban néhány ta­pasztalat máris levonható a közösen gazdálkodó parasztok elmúlt éri munkájáról. Az egyik tapasztalat, hogy azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol jó a vezetés, erős a munkafegyelem, szilárdak a nagyüzemi közös gazdálkodás szervezeti formái, ott a kedve­zőtlen időjárás alig vagy egyál­talán nem befolyásolta károsan a növénytermesztés eredmé­nyeit s az ebből származó be­vétel nagyságát. Az időjárás viszontagsá­gaival azok a szövet' ebe­tek tudják eredménye; n felvenni a küzdelmet, ahol Béla, a KIOSZ elnöke, ott vol­tak a megyei pártbizottságok és a tanácsok képviselői. Erdős József, az OKISZ el­nöke számolt be a kisipari szö­vetkezeteit 1960. évi munkájá­ról, annak eredményeiről, hiá­nyosságairól, s a hibák elem­zése után vázolta az ez éri a nagyüzemnek már je­lentősebb közös anyagi alapjai is vannak. Ez a felismerés vezette a szö­vetkezeti gazdák nagy többsé­gét arra, hogy saját erejükből is jelentős beruházásokat va­lósítsanak meg. A zárszámadá­sok eddigi tanúsága szerint a felosztható jövedelemnek az előírt tíz százaléknál jóval nagyobb részét, igen sok he­lyen kétszeresét fordították építkezésekre, gépek, állatok vásárlására. A termelőszövetkezetek 1960. évi gazdálkodásának eredményei általában ked­vezőek; gyarapodott a kö­zös vagyon és a tagság egyéni jövedelme. A járási tanácsok eddig mintegy 1500 termelőszövetke­zet zárszámadását erősítették meg, s körülbelül 500 helyen már a közgyűlést is megtartot­ták. (MTI) tennivalókat. Ebben az évben a kisipari szövetkezetek a tér« melékenység 7,7 százalékos nö­velésére számítanak. Ebben az évben is fontos feladat a szö­vetkezetek javító-szolgáltató tevékenységének fokozása. A terv e téren 15 százalékos nö­vekedéssel számok Célszerű gépek beállításával, a munka központosításával, jobb szerve­zésével akarják a lakosság szá­mára olcsóbbá, jobbá tenni a javító-szolgáltató munkát. Cél­szerűnek látszik, hogy járási székhelyeken, nagyobb váro­sokban központi javító szövet­kezetei hozzunk létre, amely a falvakban felvevő fiókokkal rendelkezik — mondotta. — Nagy feladatok várnak a szö­vetkezeti építőiparra is. A la­kosság számára a tavalyi 260 millió forint értékű helyett ez évben mintegy 400 millió fo­rint értékű építőmunkát kell elvégezni. Magánosok számára mintegy háromezer kislakást leéli elkészítenünk. — A terv szerint az idén a külkereskedelemnek a tavalyi­nál 35 százalékkal több termé­ket kell átadnunk exportra, ez egyik legnehezebb és legna­gyobb munkát követelő fel­adatunk. A szövetkezeteknek 1961-ben 1 milliárd 350 millió forint értékű exportterméket kell készíteniük. Az OKISZ elnöke a továb­biakban részletesen szólt a terv megvalósításának feltételeiről, A beszámoló után az elő­adás anyagát és a tennivalókat hét iparági csoportban vitatták meg. (MTI) Háromezer termelőszövetkezetben elkészült a zárszámadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents