Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

Szerda, lí>61. január 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP M egvalósítható termelési terveket készítünk Nálunk, a Tabi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Mezőgazdasági Osztályán is egyik legfőbb munka napjaink­ban a termelőszövetkezetek termelési tervének felülvizs­gálása. Az eddig megismert tervek azt mutatják, hogy az idei célkitűzések meghatározá­sa körültekintő, gondos munka eredménye. A termelési prog­ram kidolgozása a tervezés te­kintélyének megerősítését vagy megteremtését is szolgálja. Ed­dig ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy csak azért készített ter­melési tervet egyik-másik szövetkezet, mert erre utasí­tást kapott. Most mindinkább felismerhető az a törekvés, hogy munkája, gazdálkodása zsinórmértékévé teszi tervét a legtöbb tsz. A járási mezőgazdasági osz­tály is levonta a múlt hibáiból a következtetéseket. Előfordult tavaly, hogy egyik szövetkezet a kenyérgabona átlagtermését 8,5 mázsára tervezte. A járás ezt az előirányzatot nem hagy­ta jóvá, s hogy szebb legyen a kép, 11 mázsára emeltette az átlagot. A szövetkezet vezetői és tagjai tudták, hogy ez a cél elérhetetlen. Ezért nem is vet­ték komolyan a tervet. A fő hiba azonban az volt, hogy a megalapozatlan, magas átlag­termések figyelembevételével készítették el a részesedés ter­vét is. így év közben több elő­leget osztottak ki, mint ameny- nyit 'év végén ért a munkaegy­ség. A járási mezőgazdasági osztályon végrehajtott önámító módosításnak tehát a tsz-ben csalódás lett a következménye. Az ilyen hibák megelőzésére nagy gondot fordítunk. Általános tapasztalat, hogy annál reálisabb a terv, minél több hozzáértő ember vesz részt készítésében. December­ben tanfolyamot rendeztünk a tsz-vezetők részére, s javasol­tuk, hogy szervezzenek terv­készítő bizottságot. Ebben — javaslataink szerint — részt vettek a szövetkezet szakve­zetői, a legjobb állattenyész­tők és növénytermesztők. A tej termelési terv elkészítése előtt például meghallgatták a fejőket, a takarmányozókat, a tehenészet minden dolgozóját. Az ezüstkalászos tanfolyamok végzett hallgatóinak szakszerű és gyakorlati javaslatai ugyan­csak helyet kaptak a tervben. Ez a biztosítéka 'a terv megva­lósíthatóságának. A bizottsá­gok tagjai széles körben is­mertetik azokat a tennivalókat, amelyek a szövetkezeti gazdák­ra várnak az előirányzatok megvalósításában. A felülvizsgálatkor termé­szetesen viták is támadnak. A terv módosítására azonban csak akkor teszünk javaslatot, ha megismertük a szövetkezet adottságait, és ennek alapján úgy látjuk, hogy útmutatásunk végrehajtható. Nem feledke­zünk meg arról, hogy a szövet­kezetek terveit egyeztessük a népgazdaság kívánalmaival. Szorgalmazzuk a baromfineve­lést, a sertéshizlalást, a napra­forgó, a dohány és más ipari növények termesztését. Javas­lataink alapján több tsz a ház­táji gazdaságokban nevelteti fel a naposcsibéket. Ismertet­jük, hogy a napraforgó átvéte­li árát felemelte az állam, ezért nagyon ajánlatos e nö­vény termesztésével foglalkoz­ni. A takarmánytermesztési előirányzatnál a háztáji állo­mány szükségletét is figyelem­be veszik tsz-eink. Irányelvként fogadtuk el, hogy megfelelő erőfeszítéseket követelő, de megvalósítható feladatokat tartalmazó terve­ket hagyunk jóvá. Elsősorban a részesedés mértékének meg­állapításánál intjük fokozott óvatosságra a szövetkezetek vezetőit. Megértették: helyes, ha1 a kiadás-bevételi tervbe csak annyi bevételt vagy ré­szesedést írnak be, amennyire minden körülmények között számíthatnak. Javasoljuk a premizálási rendszer módosí­tását, tökéletesítését is azért, hogy ösztönözzön a termésátla­gok növelésére, s eredménye­ként ebben az évben sikere­sebben gozdálkodhassanak já­rásunk! szövetkezetei, mint 1960-ban. Száraz Gyula tudományos kutató, a Tabi Járási Tanács löállatteny észtőj e. Mit ér a munkaegység? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább napjainkban a szö­vetkezeti gazdákat. Szeretnék tudni természetesen azt is, hogy mennyire gyarapodott ta­valy a közös vagyon, de köz­vetlenül a részesedés nagysá­gából érzékelik a múlt eszten­dő eredményeit. E jogos és ért­hető kíváncsiság kielégítésére a zárszámadó közgyűlésen ke­rül majd sor, óm előzetesen is szükséges megbízható — de in­kább óvatos, mint túlzó — adatok alapján tájékoztatni a tagságot. Homokszentgyörgyön is nal- latszottak hangok: »Hiába dol­goztunk oly nagy szorgalom­mal, mégsem lesz meg az öt­ven forintos osztalék. Nem gondoltuk volna, hogy elnö­künk megmásítja a szavát.« Helyes volna ügyet sem vet­ni az ilyen híresztelésekre? Le­het ezt a kérdést válaszolatla- nul hagyni? Nem, nem volna helyes, nem lehet tudomást nem venni róla. Hanem úgy kell erre reagálni, ahogyan Berki József, a Zöldmező el­A fiatalok és a családtagok is belépnek a tsz-be Gigén Asszonyokat is választottak a vezetőségbe Néhány héttel ezelőtt fejlő­dött szövetkezeti községgé Gi- ge. A 244 parasztcsalád 458 tagja Zöldmező néven alakí­tott közös gazdaságot. Sok fia­tal és családtag kívül maradt, s beszervezésükre az alakuló közgyűlés után is folytatják a felvilágosító munkát. Eddig mintegy hússzal nőtt a taglét­szám. Hegedűs János 12 holdas középparaszt nem egyedül mű­velte tavaly sem a földjét. Húszéves fia megértette, hogy szüksége van az ő munkájára is a szövetkezetnek. Jelenleg gépkocsivezetői tanfolyamon vesz részt, s szaktudását bizo­nyosan gyümölcsöztetheti majd a Zöldmezőben is. A fiatalok közül Molnár Magda, Fila Gyula és Németh János ugyan­csak belépett a tsz-be. Kácz Lajösné a szérvezés idején, férje pedig most írta alá a belépési nyilatkozatot. Végh József mozdonyvezető felesége szintén kérte felvéte­lét a tsz-be. Sipos Józsefné is az alakuló közgyűlés óta írt alá. Az asszonyok belépését az is elősegített?, hogy van nő a vezetőségben és az ellenőrző bizottságban. Perreg Istvánná, Fila Istvánná, Trautmann Ká­rolyné és Kolonits Lajosné ka­pott tisztséget a tagság akara­tából. Amint Császár Lajos, a köz­ségi tanács elnöke elmondotta, folytatják a fiatalok és a csa­ládtagok beszervezését. Az in­duló nagyüzemi gazdaság si­keres működésének egyik fon­tos előfeltétele, hogy ez idén is a több mint 2700 holdas gigei határban dolgozzék mindenki, aki tavaly is földműveléssel foglalkozott. Egy újságcikk nyomában nöke tette. Amint hazatért sza­badságra az elnökképző isko­láról, és befejezték a leltáro­zást, az előzetes adatok alap­ján felkészült a múlt évi gaz­dálkodás egyes részleteinek is­mertetésére. Nem' hívták ösz- sze az egész falut, hanem mintegy 120 ember vett részt a megbeszélésen. — A zárszámadás ugyan még nem kész — hangoztatta az elnök —, de azt máris lát­juk, hogy a tervezett 5,2 mil­lióval szemben mintegy 6 mil­lió forint értékű portékát ad­tunk el az államnak. Igaz, hogy az év elején kijelentet­tem: 50 forintot osztunk kész­pénzben. A részesedés azonban nem lesz egészen ennyi, de ha felszámítjuk a burgonya után járó prémiumot, akkor többet osztunk a tervezettnél. Homokszentgyörgy fő növé­nye, a burgonya tavaly ország­ra szólóan nagy termést adott. Hetven mázsás átlagot tervez­tek, s 132 mázsát takaríthattak be egy-egy holdról. Az átlag­termésen felüli minden má­zsáért 20 forint prémiumot szavaztak meg. Ezt meg is kapják. így, aki egy holdon például 150 mázsa burgonyát ' termelt, az megkapja a 70 mázsára előirányzott 1400 fo­rintot meg a terven felüli 80 mázsára járó 1600, tehát össze­sen 3 ezer forintot. Volt más említésre méltó adat is. Hízóból kilencvennel adósak maradtak tavaly. Erre az évre azonban már 460 sül­dőt fogtak hízóba, összesen 600 sertést sz jmdékoznak érté­kesíteni 1961-ben, tehát 353- mal többet, mint tavaly. Ta­karmányuk van hozzá, csupán kukoricából 117 vagonnal ter­meltek. A gabonával is kellene valamit csinálni: 14 vagonnyit irányoztak elő osztásra, ám a felmérés alapján csupán ennek a felére tart igényt a tagság. (Még mindig van tartalék!) Az idei tervekről szólva hangsú­lyozta: termesztenek 65 hold napraforgót, telepítenek 100 hold kajszit — a föld forgatá­sával megkésett a gépállomás —, és burgonya vetésterületét újabb 100 holddal, tehát 330 holdra növelik. A burgonya hozamát a terv 94 mázsában állapítja meg. Ez a tájékoztatás és előzetes tervismertetés véget vetett a további találgatásoknak, és az idei feladatokra irányította a tagság figyelmét. Tehát elérte célját. Ritkán adódik olyan alka­lom, hogy egy újságcikk szer­zője közvetlenül megfigyelheti a lapban megjelent írás hatá­sát. Általában úgy szokott len­ni, hogy egy bizonyos idő el­múltával a szerző elmegy a helyszínre, hogy felmérje cik­kének eredményét. Ha írása elismerő hangú volt, tanúbi­zonyságot vehet serkentő hatá­sáról. Ha bírált a cikk, láthat­ja: micsoda biztató változást indíthat meg egy építő szándé­kú kritika... De nincs ez mindig így. S erről a minap győződtem meg, amikor egyik cikkem szereplő­je tiszteletét tette lakásomon. Kezdte pedig mondókáját ek­képpen : — Igazán nem szép dolog, hogy az uramat beletette az újságba. Még ha csak vidékiek olvasnák el, de most az egész falu erről beszél. Az is igaz, hogy én nem tudtam mindar­ról az összegről, amit az uram a pénztárból előlegként felvett, de kinek mi köze ahhoz, hogy ő mire költi a pénzt? És ha az egész keresetét elissza? Ahhoz sincs senkinek köze. Miért kell erről az újságban írni? Majd Szálloda a tengerben Azerbajdzsánban 3000 ven­dég részére épült különös szál­lodát terveznek. A tizenegy emeletes épületet a Káspi-ten- gerben, több kilométerre a parttól építik fel. Az épület alapzatát a »Nyeftjanni Kam­ui« tengeri kőolajtelep közelé­ben feltöltik. II ráksi földmíívesszöveikezet vegyesboltjába boltvezetőt keres. Átlagos forgalom 120 000 Ft. Fizetés jutalékos, egy besegítő családtag szük­séges. Erkölcsi bizonyít­ványt kérünk. Jelentkez­ni lehet az fmsz ig. elnö­kénél személyesen. Úti­költséget felvétel esetén térítünk. (3376) Meghalt Primula bácsi. Szinte el sem lehet hinni. Olyan sokat élt, hogy már azt gondoltuk örökké éf, és ezért el is felejtkeztünk róla. Az igazi nevét is csak most tud­tam meg, hogy meghalt. A valódi nevét már nem lehet megszokni, a régi még jobban illett hozzá. A halált is ez a kettős név tarthatta tévedés­ben majdnem száz évig, és mikor ráhökkenhetett szám­adásaiban a hibára és mu­lasztására, olyan lóhalálában vitte el, hogy Primula bácsi sem vette észre, mert éppen aludt. Csak ilyenkor döbben meg az ember. Míg fiatal, nem ér rá visszanézni, és sok köte­lességéről megfelejtkezik. Mi­kor aztán a halál emlékezte­tője húz fátylat a szem elé, könnyeken át lehet bánkódni tartozásokon, amiket nem le­het már leróni. Primula bácsival mi igen jó barátok voltunk. Kezdődött ez akkor, mikor híres, éden- kertnek nevezett cseresznyé­sében egy váratlan rajtaütése után a többiek közül egyedül akadtam fent ijedtemben egy cseresznyefán. A vékony han­gú, sánítozó Primula bácsi egy dióverő póznával próbált lecsiklandozni a gallyakról, még a fa rázásával is meg­próbálkozott hetvenvalahány éves erejével.. Aztán, hogy nem ment semmire, leült a fa alá, pipára gyújtott, és őr­tjMuag, zött egész délután, csendes szipogásomat hallgatva. Vé­gül a póznán felnyújtott egy kosarat mondván, hogy te nyavalyás kölyök, legalább szedj nekem egy kis cse­resznyét, ha -már ott vagy. Így aztán buzgón szedtem ne­ki, még a hajmeresztő ágak hegyéről is. hogy bűnbocsána­tát elnyerjem. Mire tele lett a kosár, úgy megbékélt ve­lem, hogy a felét nekem adta, csak ráadásul nyomott tgy kemény barackot a fejem búbjára. Ettől kezdve jó barátok let­tünk. Én voltam a legfőbb cseresznyeszedője. Sokat be­szélgettünk, én a fáról, ö alatta, miközben pipáját szí- vogatta. A kert mindig cso­dálatos volt, ha virágdíszben ringtak a fák, ha a piruló cse­resznyék hajtották meg a aallvnkat. és ezekhez elvá­laszthatatlanul hozzátartozott Primula bácsi, a szalmaka­lapja meg az örökké szállon­gó pipafüst. És most utána hal a kert is. Kivénültek a fák. Kivágják őket. Sokáig éltek, sok gyü­mölcsöt érleltek. Szép vég. A cseresznyefák elmennek Pri­mula bácsi után. Kevés virágot kapott, sok téli zölddel. Biztosan nem szerette, de hát télen nem le­het másképpen. Én tavasszal viszek a sír­jára virágot. Cseresznyevirá­got. Mihályi Margit kikeresem én az igazamat, mert ez becsületsértés!... Nem voltam otthon, ami­kor ez a vélemény elhangzott, az otthonlevők újságolták ha­zaérkezésemkor. Pedig na­gyon szerettem volna beszél­getni az asszonnyal arról,' hogy kinek és mennyiben van köze férje iszákosságához, munkaundorához. Érdekes, hogy csupán a cikk megjelené­sekor gondolt arra: férjéről be­szél majd a falu. Arra egy pil­lanatig sem gondolt, hogy fér­je, mióta a faluban lakik, al- koholszeretetéről tette ismert­té nevét. Nem tudom, mennyi­re emlékszik vissza a múlt évi zárszámadásra, amikor már csak 2000 forint jutott részese­désként, pedig akkor is 40 fo­rintot ért egy munkaegység. Most azt mondja: »Adjanak pénzt előlegként, majd ebben az évben ledolgozom.« Hát igen, kedves asszonyom, már itt tartunk: nem elég az egy­évi kereset! Nemrég összedőlt a családi ház egyik része. Ezt talán majd fel is kell építeni, de miből? Érdemes hát, sőt kell is er­ről és az ehhez hasonló ese­tekről írni a sajtóban, mert ezek szomorú, sajnálatos té­nyek, s igyekeznünk kell őket megszüntetni. Meggyőzéssel, okos szóval és őszinte, nyílt kritikával mindenkor többre lehet menni, mint az iszákos- ságra hajlamosak nyílt vagy hallgatólagos pártolásával. Röviden ennyit mondtam volna az »igazát kereső«, »be­csületében megsértett« asz- szonynak akkor, ha azon a bi­zonyos napon otthon talál. Hernesz Ferenc A gesztenye, a fája meg a hírnév A zárszámadás meg a terv adatait böngészik, számítgat- ják négyen-öten az iharosbe- rényi Úttörő Tsz irodájában. Amint szóba hozom a geszte­nyét, mindnyájan leteszik a ceruzát. — Hogyne, adtunk el a MÉK-nek mi is. A 110 fán 52 mázsa termett. Persze a na­gyobb mennyiséget nem a kö­zös, hanem a háztáji adja. Itt kevés gazdát találna, akinek ne volna néhány gesztenyefája — mondja az elnök. A statisztikai igazgatóság a megmondhatója: a megye 23 347 gesztenyefájából 3787 az iharosberényi dombokon dísz­ük. Azt meg a felvásárlóktól tudom, hogy a tavaly Somogy­bán megvett 23 vagon geszte­nyéből 10 vagonnyi ebben a fa­luban termett. Helyben va­gyunk tehát, itt tudhatok meg sok érdekeset a gesztenyéről. Ám inkább annak fájáról szól­nak a jelenlévők. Völgyesi Imre: »Huszonnégy gesztenyecsemetét telepítettem a tavasszal, szépen fejlődnek. Van olyan fám is, amit 12 éve ültettem, de még nem mutat­ta meg, milyen gesztenyét te­rem.« Botika János: »Az én 22 éves fáim már tíz esztendeje ter­mőre fordultak. Tavaly egy- egy 70 kilót adott. A hozam év­ről évre nő. Egy jól fejlett fa megterem 2 mázsát is.« Faggyas János: »A mi ker­tünkben 4—5 méteres távol­ságban vannak a fák, s csak a tetejükön marad meg a ter­més. Pedig nem fiatalok. Az anyám sem emlékszik rá# mi­kor ültették azokat.« Nem magának és nem is a fiának, hanem az unokájának ültet gesztenyefát az ember. Kell neki ötven-hatvan év, vagyis egy emberöltő, mire ele­gendő termést ad. Akad olyan fa, amely száz évekig él. — Nekünk, a tsz-nek is volt egy ilyen öreg fánk. Átadtuk a gyerekeknek, az iskolás szövet­kezeti tagoknak. Megvan az már kétszáz esztendős is. A belseje elkorhadt, de a kérge egészséges, ezért tud élni — veti közbe valaki. Boncz Elek kivágott egyet, 42 űrméter tűzrevalót adott az öreg gesztenyefa. Baranyai Sándor 30 épületfát szabdalt ki egy ilyen szép példányból. Nemcsak tövön él sokáig a gesztenyefa, hanem épületfá­nak felhasználva is. Istállóge­rendának kiválóan alkalmas* mert bírja a gőzt. Cölöpként is dacol az évtizedekkel: megké- kül, de el nem korhad egyha­mar. Gesztenyefából faragott szőlőkarót egy ember életében csak egyszer kell földbe verni. Mondom, hogy a ma élő he­rényiek nagyapái gondos em­berek voltak. Hagy-e geszte- r.vefákat az utókornak a mai nemzedék is? — Több fát nevelünk, mint amennyit kivágunk évente — felelik. A tő hajtásai előbb megerő­södnek, mint az ültetett cse­mete. Egy-egy tövön körben meghagyhatnak akár 4—5 haj­tást is. Ha eltalálják a kovo- nanevelést — mesterei ennek —, akkor egy kivágott helyett 4—5 fiatal fát nyertek. Más módszerrel is szaporítják. A szövetkezet az ősszel elvetett két zsák gesztenyét, s az ab­ból kikelő és fejlődő csemetét néhány év múlva 20—25 hol­don eltelepítik. — Távlati tervünk szerint az arra alkalmas domboldalakon gesztenyeerdőket létesítünk — mondja az elnök. — A geszte­nyével az egyéniek tették is­mertté falunk nevét. Most az a törekvésünk, hogy a közös gaz­daságban is megtartsuk, öreg­bítsük Iharosberény kivívott hírnevét... Nemcsak szavakban vallják ezt, telteik is erről tanúskod­nak. Kutas József APRÓHIRDETÉSEK V E G V F S lüill Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. Elvesztettem A.rany tér környé­kén jobbkezes báránybőr kesztyű­met. Kérem a becsületes megtalá­lót, hogy az Arany téri zöldség­boltban leadni szíveskedjék. 09811) AOÁS-VÉTEL Keveset használt zománcozott tűzhely eladó. Bajcsy-Zs. u. l/c, gondnok. (1097) Takarmányrépa eladó. Töröcske, Arany János u. 69. (1083) Tűzifa és épületfa kapható: Ka­posvár, Sallai u. 3., Gyimesi. (1095) Családi ház két szobával, mellék- helyiségekkel, beköltözhetőséggel elad5. Kaposvár, Mező u. 39. (1090) Pusztakovácsi, Fő u. 52. számú szoba-konyhás, előszobás, speizos, meflékhelyiséges ház 600 n-öl te­rülettel, beköítözhetőséggel sürgő­sen eladó. (3375) Orvosi műszerszekrény, vizsgáló- asztal, rövidhullámú gép olcsón el­adó január 21-ig. Dr. Koppány Ti­bor, Siófok, Kossuth Lajos u. 49. Telefon 18L (19812) Azonnal elfoglalható szoba-kony- ha-kamrás házrész eladó. Hegy alj a u. 26. (19816) Eladó belvárosi félkomfortos, egyszobás, különálló házrész Tán­csics tér 1. alatt. (19810) Kaposmérő, Hunyadi János utca 36-os számú családi ház beköltöz­hetőséggel, telekkel eladó. (19814) Hízott sertés eladó. Virág u. 12. Érdeklődni: (19815) CSERE Kétszoba összkomfortos lakáso­mat elcserélném két- vagy három- szobásért. Május 1. u. 64., Kádár. (19813) ÁLLÁS Somogy megyei Fűszer- és Edes- ségkereskedelmi Vállalat (Kapos­vár) keres beruházási előadót épí­tőipari techrikusi képesítéssel. Je­lentkezés személyesen vagy írás­ban a vállalat központjában, Má­jus 1. u. 8. sz. alatt. (19809) A Baromfifeldolgozó V. keres több éves gyakorlattal rendelkező szakképzett konyhavezető szakács­nőd ____________________________(19808) A lsó-Somogy megyei Halgazda­ság azonnali belépésre keres több évi gyakorlattal rendelkező, szi­vattyúkhoz értő gépészt. Lakás biz­tosítva. Jelentkezés a gazdaság központjában: Nagyatádon, Kos­suth Lajos u. 14. (27681

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents