Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ' AZ MSZMC > JVjEGYE :i BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 11. sz ám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. január 13. > mai ^7 Emiink tartalmából: Hol van az a cipő... (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Este a népművelés nyomában (6. o.) Megoldotta máit évi feladatait megyénk földmttvesszövetkezeti rendszere Az idei tervek teljesítéséhez nagyobb erőfeszítésekre van szükség Tegnap Kaposvárott értekezletet tartott a Szövetkezetek Somogy megyei Központja a MÉSZÖV főosztályvezetői, osztályvezetői, a szövetkezeti vállalatok vezetői és a járási központok elnökei részvételével. Horváth János, a MÉSZÖV elnöke beszámolt a megye földművesszövetkezeti rendszere hároméves tervének teljesítéséről, és ismertette az idei év főbb célkitűzéseit. Horváth elvtárs elmondotta: az 1958—60-as időszakban megyénk szövetkezeti kiskereskedelme 2,3 milliárd forintot forgalmazott, s ezzel tervét 103,6 százalékra teljesítette. A vendéglátóipar 429 millió forintos — az előirányzottnál 10,3 százalékkal nagyobb — forgalmat bonyolított le. A felvásárolt termény- és termék 6,5 százalékkal több a tervezettnél. A hároméves terv utolsó évében — tavaly — összességében minden feladatát megoldotta a megye földművesszövetkezeti rendszere. A kiskeA gazdálkodás eredményes volt. Az egész évre előirányzott 25 millió helyett mintegy 33 millió forint jövedelmet ért el szövetkezeti hálózatunk. A szövetkezetpolitikai munka javulását mutatja, hogy a tervezettnél 5 százalékkal nagyobb mértékben — összesen több mint 750 ezer forinttal — nőtt a részjegyalap. E téren főként a kaposvári és a tabi járásban értek el sikereket. Fejlődött a kulturális tevékenység is. Több új kultúrcsoport alakult tavaly, a meglevők tovább erősödtek, s jelenleg 56 működik rendszeresen. Munkájukban kedvező a fordulat: mind gyakrabban szerepelnek falujukban, és az eddiginél hathatósabban segítik a szövetkezeti tagság szórakoztatását, nevelését. — Jó eredményeket értek el A második ötéves terv induló évében, az idén felkészültebben lát feladatai megoldásához a földművesszövetkezeti rendszer. A forgalmi és termeltetési terveket a járási központok már lebontották a 80 szövetkezetre, s most az a feladat, hogy a földművesszövetkezetek vezetői minden dolgozóval ismertessék tennivalóikat. A verseny nem áll meg, ebben az évben a SZÖ- VOSZ V. kongresszusára készülnek újabb vállalások teljesítésével a szövetkezetek dolgozói. A termeltetésre a tavalyinál nagyobb gondot kell fordítaniuk. Törekedjenek arra, hogy felvásárlási előirányzatuk teljesítését szerződéssel alapozzák meg, elsősorban a gyümölcs, a baromfi és a tojás vonatkozásában. Fontos célkitűzés az is, hogy ebben az reskedelem — az előzetes adatok szerint — 104,4 százalékos tervteljesítésével zárta a múlt évet. Ebben az eredményben nagy része van annak, hogy a szocialista munkaverseny minden szövetkezetben kibontakozott. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács megbízottai helyszíni vizsgálatuk után nagy elismeréssel nyilatkoztak a somogyi fmsz-ek versenymozgalmáról. tavaly szövetkezeteink, szövetkezeti vállalataink — hangsúlyozta a MÉSZÖV elnöke. Az idén még nagyobb feladatok várnak ránk. A kereskedelem áruforgalmát 9,2 százalékkal kell növelnünk. Felvásárlási előirányzatunk mintegy 8 ezer vagon. évben tovább növeljék saját vagyonukat. Politikai, felvilágosító munkával érjék el, hogy a tagok a vásárlás és a részjegy után járó visszatérítés összegét fizessék be részjegyalapra — hangsúlyozta végezetül Horváth elvtárs. A beszámolót vita követte. Három KISZ-szervezet épített magának otthont a siófoki járásban A felvásárlás 6317 vagonos tervet kapott 1960-ra. Teljesítése mintegy 9300 vagon. Ennek ellenére tapasztalhatók bizonyos aránytalanságok. Baromfi- és tojáselőirányzatát egyetlen járás sem hajtotta végre. Csupán tojásból mintegy 8 millió darabbal maradtak adósak a földművesszövetkezeti felvásárlási üzemágak. Tizenhárom KISZ alapszervezet rendelkezik önálló helyiséggel a siófoki járásban, közülük három: a balatonkiliti, a teleki és a pusztaszemesi fiatalok úgyszólván teljes egészében saját erőből készítették el otthonukat. A teleki és pusztaszemesi kiszesek a felépült >«ta- nácskombinátban« kaptak helyet annak a társadalmi munkának eredményeként, melyet az építkezéskor végeztek. Gyarapszik az alapszerveze- ték közös vagyona is. Mintegy harminc szervezetnek van már rádiója, lemezjátszója, a gimnázium fiataljai pedig most ve.tek egy magnetofont. Nagy- csepelyen fonott székeket, asztalokat vásároltak a kiszesek az alapszervezet pénzéből helyiségük csinosítására. Több helyre viszont a megyei KISZ- bizottság küldött aszfalokat, szekrényeket, ruhafosasokat. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztését a vizek tisztaságának megóvásáról. Az elfogadott határozat szerint a jövőben új ipari üzemet csak szennyvíz- tisztító berendezéssel szabad létesíteni. A korábban épült és szennyvíztisztító berendezés nélkül működő üzemeket meghatározott ütemterv szerint megfelelő berendezésekkel kell ellátni, a nem kielégítően működő berendezéseket pedig korszerűsíteni kell. A kormány elfogadta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztését, amelynek értelmében országos vízgazdálkodási kerettervet kell kidolgozni. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás és munkadíjazás módszereire A termelőszövetkezetek jelentős része az elmúlt évben különböző ösztönző jövedelem- elosztási és munkadíjazási formákat vezetett be. A Földművelésügyi Minisztérium megvizsgálta ezeket a módszereket s tapasztalatait javaslatgyűjteményben foglalta össze, útmutatással a termelőszövetkezetek legjobb jövedelemelosztási rendszerének kialakításához. A javaslatgyűjteményt a földművelésügyi miniszter a Mezőgazdasági Értesítő idei 2. számában tette közzé. Elöljáróban a földművelés- ügyi miniszter felhívja a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a tagság egységét ' kialakító politikai munka erősítésével és a termelésszervezésével egy időben fordítsanak fokozott gondot az anyagi ösztönzést elősegítő, a munka szerinti elosztás szocialista elvének megfelelő munkadíjazási formák alkalmazására és tökéletesítésére. A javaslatok megállapítják, hogy a munka szerinti elosztás elve a termelőszövetkezetekben általában a munkaegység alkalmazása révén érvényesül. A termelés fejlesztése azonban szükségessé teszi az eddig meghonosodott munkamérési és díjazási módszerek olyan továbbfejlesztését, hogy azok az eddiginél jobban ösztönözzék a tagokat és családtagjaikat a jobb minőségű, eredményesebb közös munkára, a takarékosságra és az önköltségcsökkentésre. Az ösztönző munkadíjazás jelenleg elterjedt formái közül a legegyszerűbb és a tagok számára is a legkönnyebben érthető a prémiummal kiegészített munkaegység-rendszer. Ezt tavaly a termelőszövetkezetek több mint 60 százalékában jó eredménnyel alkalmazták és a tapasztalatok szerint bármelyik szövetkezet már az idén bevezetheti. A javaslatok hangsúlyozzák, hogy csak az a premizálási rendszer helyes, amely a termelés fokozását és a közös gazdaság erősödését szolgálja. A tapasztalatok szerint egyes termelőszövetkezetek sikerrel alkalmazhatják az úgynevezett eredményességi munkaegységet. Ennek lényege, hogy a megtermelt mázsák vagy az értékesített áruk után írják jóvá a munkaegységet, illetve a munkadíjat. Ez a módszer legjobban a kertészeti növénytermesztésben vált be. Számos tapasztalat igazolja, hogy a kapásnövények termesztésénél a terület-felosztás a gépesítés jelenlegi foka mellett lényegesen elősegíti‘a családtagok munkábavonását, jelentős mértékben hozzájárnia terméshozamok növeléséhez. Ezért helyes, ha — különösen az új vagy területileg megnövekedett termelőszövetkezetekben — továbbra is alkalmazzák ezt a módszert. Hasonló formák alakultak ki 1960-ban a szőlő, a dohány és a köztesnövények termesztésénél, ahol az egyes parcellákat »családi« művelésre adták ki, s a jövedelmet a helyi lehetőségekhez képest határozták meg. / Elsősorban a régi, de a gazdaságilag már megerősödött új termelőszövetkezetekben is sikerrel alkalmazhatják a munkadíjas havi fizetéses módszert, amely szerint a teljesítményeket " közvetlenül készpénzzel díjazzák. Ennek bevezetéséhez természetesen rendszeres pénzbevétel, nagyobb pénztartalék és több más gazdasági feltétel szükséges. A tapasztalatok szerint helyes, ha ezekben a termelőszövetkezetekben a teljesítmény után járó munkadíj 60—80 százalékát havonta kifizetik, a többit pedig az év végén adják ki. 1960-ban a termelőszövetkezeteknek csaknem 80 százaléka fizetett tagjainak rendszeres évközi előleget. Ez az anyagi ösztönzés egyik legjobb módja, ezért a Földművelésügyi Minisztérium javasolja, hogy az alkalmazott munkadíjazási módszertől függetlenül az idén minden termelőszövetkezetben törekedjenek rendszeres előlegfizetésre. Helyes, ha az év első felében a teljesített munkaegységekre a várható részesedés 40—50 százalékát fizetik ki, s később, az őszi betakarításig ezt az arányt 60—70 százalékra növelik. A Földművelésügyi Minisztérium javaslatai végül hangsúlyozzák: a termelőszövetkezetek az 1961. évi jövedelem- elosztási formákat az évi tervet tárgyaló közgyűléseken vitassák meg, s mindenütt a tagság döntse el, hogy a helyi adottságok figyelembevételével melyik módszert vezetik be. (MTI) A társadalmi bíráskodás problémája a Szovjetunióban Dr. Götz János előadása Kaposvárott Kaposvárott csütörtökön este a kollektíva tagjait az egyik építőipari vállalat gyenítő koholmányok megszéterjeszkultúrtermében a város üzemeinek dolgozó5, vállalatok és intézmények jogászai előtt a társadalmi bíráskodás problémája a Szovjetunióban címmel tartott előadást dr. Götz János fővárosi főügyész. ' Böröcz Ferenc építővállalati dolgozó megnyitója után az előadó bevezetőben ismertette a szocialista demokratizmus fejlődésének egyik elemét, a társadalmi bíráskodást. Elmondotta többek között, hogy a Szovjetunióban új tervezetet készítenek, amely a társadalmi bíróságok működését megfelelően szab^yozza ma*d. A törvénytervezet szükségesnek tartja »a társadalom szerepének növelését a szovjet törvényesség és a szocialista együttélési szabályok megsértése elleni harcban«. A tervezet szerint a társadalmi bíróságok hatásköre bővül, csak példaként az esetek közül néhányat felsorolt: a társadalmilag hasznos munka kerülése és élősdi életmód folytatása miatti ügyek, a gyermekneveléssel kapcsolatos kö'elezettségek elmulasztása, valamint az elagott szülők támogatásának megtagadása miatti ügyek, a becsütése — magyarul fúrás — miatti ügyek, továbbá kisebb súlyú garázdaság, a társadalmi vagyon kisebbmértékű fosztogatása stb. — Tárgyilagosan meg kell jegyezni ,— folytatta dr. Götz János —, hogy a társadalmi bíráskodás megkezdése a Szovjetunióban sem ment és megy minden gyárban és üzemben, vállalatnál könnyen, vagy egyformán könnyen.' De kezdettől fogva mindenütt nagymértékben támogatták és támogatják a dolgozók, a pártbizottságok és a szakszervezeti bizottságok. Az előadás első részének befejezéseiképpen az előadó nyomatékosan hangsúlyozta a társadalmi bíráskodásnak mind szabályaiban, mind gyakorlatában kommunista humanizmusát. Dr. Götz János beszéde második részében a társadalmi bíráskodás magyarországi tapasztalatairól szólt. Többek között beszélt a társadalmi bíráskodás megindulásának idejéről, majd 1957 után kialakult tapasztalatairól. — Minden kétsége*- kizáróan megállapítható — folyatta —, szükségesek, mert az üzemi kollektíva nevelő erejét erősíti. Elsősorban a vezetőket, általában minden dolgozót megfelelően tájékoztatni és megfelelően meggyőzni kell arról, hogy az üzemi társadalmi bíróságoknak mi az üzemi jelentőségük. Véleményünk szerint a rni adottságaink között a üzemeken túlmenően, a lakóközösségeken belül lehetne létrehozni társadalmi bíróságokat. Ezeknél a hatáskör és illetékesség is könnyebben megvonható, mint a tanács kenőében alakítandó társadalmi bíróságoknál. — A társadalmi bíróságok intézkedési jogkörét — a magyar viszonyoknak megfelelően — a Szovjetunióhoz hasonlóan lehetne nálunk is rendezni. Az eddigi tapasztalatokból az is kitűnik, hogy a Szovjetunióban sem a bonyolult, — jogszabály ismereteket igénylő — ügyek társadalmi bíráskodásának elintézésére fektetik a fősúlyt, hanem olyan ügyek társadalmi eldöntésére, amelyekben a tények megállapítása és értékelése nem nehéz, és a kollektíva nevelő ereje döntő módon érvényesülhet — fejezte be a hallgatóság ne°'? *e‘S7ése és tapsa közben előadását dr. Götz János, (MTI) A múlt év decembere hozta meg a változást a horvátkú- tiak életében. 1400 hold földön termelőszövetkezetet alakítottak, s közös gazdaságuknak a Szorgalom nevet adták. Első feladatuk volt felmérni az állatállományt. Az előzetes tájékozódás alapján pontosan újra számba vették, mennyi állattal és gazdasági felszereléssel kezdi meg munkáját a tsz. A napokban végrehajtják az állatok selejtezését is. Felmérték az adottságokat, hogy milyen épületek állnak rendelkezésükre, és mire van legsürgősebben szükségük, »Amit lehet, saját erőből teremtsünk elő« — ezzel a jelszóval indultak el a közös úton. A Marcali Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályától megkapták a fakitermelési engedélyt, s a tagok egy része már vágja a fát, amiből ser- tésfiaztatót, hizlaldát és ku- koricagórét építenek. / Az alakuló ülés után tartottak még egy közgyűlést. Megállapodtak a tagokkal, hogy mindenki a bevetetlen földterülete arányában bead a közösbe vetőmagot. A háztájit a belépett és a családtagok száma szerint osztják ki. Egy induló gazdaságnak nagy szüksége van a közös alapra. Sokat vitatkoztak azon, hogy milyen formában teremtsék ezt elő. Amellett döntöttek, hogy minden gazda a bevitt föld után- holdanként 250 forintot fizet! Az első lépéseket megköny- nyíti, hogy nagy szorgalommal (Tudósítónktól.) Január 10-én új üzemanyag- töltő-állomás kezdte meg működését a 7. számú balatoni műút mellett. Az ÁFOR az új 'töltőállomást Boglár és Lelle határán állította fel. Benzint, keverékeket, szuper-benzint és gázolajat vehetnek fel itt a járművek. Az új töltőállomás teljesen motorizált, villamosított berendezéssel készült. Az építményeket előre gyártott, nagyrészt műanyag-elemekből Néhány nappal ezelőtt Nyíregyházára érkezett egy rnetil- alkoholt (faszeszt) tartalmazó vasúti tartálykocsi, amely műszaki hibából adódóan szivárgott. A nyíregyházi vasútállomáson felelőtlen személyek a tartálykocsit megdézsmálták, az ellopott faszeszből fogyasztottak, aminek következtében kialakításához. Egy véleményén vannak: amit csak lehet, saját erőből, adósság nélkül akarnak létrehozni, állították össze. Az olajak tárolására négy vaslemez-szekrény szolgál, egy szekrényben pedig a töltőállomás villanykapcsolóberendezését helyezték el. Gondoskodtak a kútkezelők megfelelő tartózkodási helyéről is: öltözővel és zuhanyozóval ellátott fülkéjük van. Hideg időben infravörös melegítőberendezés adja a meleget. Télen csak két műszakban, reggel 6 és este 10 óra között, később éjjel-nappal lesz majd szolgálat. 4 ember életét vesztette, 116 személy elsősegélyben részesült, közülük jelenleg 14-en súlyosan, de nem életveszélyes állapotban kórházi kezelés alatt állnak. A mérgezésért felelős személyek megállapítására a rendőri szerv-' k megkezdték a vizsgálatot. (MTI) letsértés, a ‘esti sértés továbbá % kollektíván belül valótlan és hogy a jól működő üzemi társadalmi bíróságok feltétlenül Saját erőből alapozzák meg közös gazdaságukat a horvátkútiak láttak hozzá közös gazdaságuk Új benzintöltő-állomás BalaMogiár és Balatonleüe között A nyíregyházi rendőrfőkapitányság közleménye
