Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
SOMOOVT NÉPLAP 8 Péntek, 1961. Január 6. Elkészül-e batáridőre az élelmiszeripar legnagyobb üerulsázása ? Az ellenforradalom félbeszakította a Kaposvári Húsüzem építését. Mindjárt utána nem tudták folytatni azt a munkát, amellyel meg akarták szüntetni az ország egyik legkorszerűtlenebb üzemét, a csaknem százéves húsfeldolgozót. Most azonban szükségessé vált az építkezés folytatása. Három ütemű terv Az új húsüzemet a legkorszerűbbre tervezték. Az idén ez az élelmiszeripar legnagyobb beruházása az országban. A Kapos bal partjára — ahol most a régi vágóhíd van — tervezték a hűtőtér, a vágóhíd, a feldolgozó üzem és az elkülönített kényszervágó felépítését. A túloldalra — ahol a feldolgozónak nevezett düledező épület van — istállókat, kazánházakat, mellékhelyiségeket építenek. Az istállók is fontos részei lesznek a gyárnak, hiszen ma a húsz férőhelyes épületben 100 marhát kell elhelyezni, azaz csak kellene. De ez lehetetlen, így az állatok fagyban vagy hőségben a szabad ég alatt várnak sorsukra, s mire a vágóhídra kerülnek, sokat veszítenek súlyukból. A tervezők kitettek magukért. Figyelembe vették a gazdaságos üzemeltetés követelményeit, és az új hűtőt, a vágóhidat, a kétemeletes feldolgozó üzemet úgy kapcsolták össze, hogy célszerűen kiegészítsék egymást. A vágóhídról a hús magas pályákon azonnal a második emeleti csontozóba, onnan zárt csúszdákon a feldolgozó gépekbe, majd korszerű szállító eszközökkel a füstölőbe és a fözóbe, onnan pedig a raktárba kerül. Ez az egy- bekapcsolódo munkafolyamat fölöslegessé tesz igen sok anyagmozgatást, a többi között azt, hogy a húst a Kapos egyik oldaláról (a vágóhídról) a másikra (a feldolgozó üzembe) országúti forgalomban vigyék át, mint eddig tették. Az új üzemben munkába állíthatják azokat a nagy teljesítményű húsfeldolgozó gépeket is, amelyeket most kellő feszültségű áram híján nem használhatnak. Három ütemre osztották a húsüzem építését. Először a feldolgozó üzem, maid az új vágóhíd készül el. Harmadik lépésként a mostani vágóhidat hűtővé, a régi feldolgozót istállókká, raktárakká alakítják át. Négyhónapi késés A háromütemű tervet 1965- re kell megvalósítani. A legfontosabbat, a feldolgozó üzemet azonban már 1962-ben át kell adni rendeltetésének. A Somogy megyei Építőipari Vállalat tavaly meg is kezdte a munkát. Már emelkednek a falak, az építkezés azonban mégsem halad olyan ütemben, mint kellene. Mert azonkívül, hogv az építőipari vállalat nem összpontosított az építkezésre kellő erőt, egy kedvezőtlen körülmény is visszalökte a nekirugaszkodást mindjárt az elején. A Kapos két oldalán a falai vizes. Az alap biztonságossá tétele céljából még az ellenforradalom előtt cölöpöket Bútorkészítő részleg alakul Igáiban Az igali áruház gyakran kap félkész bútorokat, s ezek festését egy mernyei kisiparos végzi. Emiatt igen sok bútor Mernyőn talál gazdára, s csökken az áruház forgalma, hisz ha Igáiban adják el, esetleg a vásárló mást is vesz a bútor mellett. Ez volt az egyik indoka annak, hogy szorgalmazták: létesítsenek Igáiban egy asztalosipari szövetkezetei vagy esetleg asztalos részleget. A másik pedig, hogy a község asztalosainak ne kelljen naponta a városba járni dolgozni. Hosz- szas tanácskozás után a községi tanács, a földművesszövet- kezet, néhány asztalos és a Felsőmocsoládi Vegyesipari KTsz elhatározták, hogy asztalos részleget létesítenek Igáiban. Addig is, míg megfelelő helyiséget nem kapnak, Molnár Károly asztalosmester (aki az 1956-ban megszűnt ktsz-nek tagja, sőt néhány esztendeig elnöke volt) műhelyében dolgoznak a részleg asztalosai. vertek le. Ám a statikus mérnök, aki a cölöpözést tervezte és irányította, 1956-ban elhagyta az országot. Helyette természetesen egyetlen mérnök sem vállalhatott felelősséget a cölöpök biztonságáért. Mielőtt tehát az építést folytathatták volna, újra meg kellett terhelni a cölöpöket. Ez négyhónapi munkába került. Még így is elkészülhetne határidőre a feldolgozó, csakhogy más veszély is fenyeget. Mire vár a Húsipari Igazgatóság ? Ahhoz, hogy a feldolgozó üzem 1962-re elkészüljön, nemcsak az építkezést kell idejében befejezni, hanem korszerű gépekkel, berendezéssel is el kell látni az új épületet. Mégpedig minél hamarabb. Hiszen az építőipar egy idő múlva nem tud addig dolgozni, míg nem állnak rendelkezésére azok a gépi berendezések, amelyeket menet közben kell beépíteni. Sajnos egyelőre semmi biztosíték sincs arra, hogy a berendezéseket kellő időben megkapjuk. A Húsipari Igazgatóság ugyanis még nem kötött szerződést a megyei tanáccsal arról, milyen berendezéseket szállítson a Kisalföldi Gépgyár. Kit terhel a felelősség, ha emiatt elhúzódik az építkezés? Csakis a Húsipari Igazgatóságot, amelynek mint szakirányítónak kötelessége lenne meghatározni a berendezés típusát, és szerz'o ist kötni a megyei tanács ipari osztályával. A szerződést már tavaly ősszel meg kellett volna kötni Ám ezt a Húsipari Igazgatóság eddig még mindig elodázta. Jó lenne, ha végre el- döntené: meg akarja-e kötni a szerződést vagy nem. Azaz, hogy nincs is mit eldöntenie, hiszen ez kötelessége. Éppen ezért reméljük, hogy a legutóbb kitűzött határidő nem marad puszta ígéret. Az élelmiszeripar egyik legnagyobb beruházása azt várja, hogy biztosítsák az építkezés folyamatosságát. Mi pedig azt, hogy az Igazgatóság megnyugtatóan, gyorsan intézkedjék. Szegedi Nándor Á IFIEÍKiETIE VOLTA PARTJÁN A Szovjetunió és Ghana 1960 nyarán együttműködési egyezményt írt alá. A szovjet kormány 160 millió rubel összegű hitelt és műszaki segítséget nyújt Ghánának több fontos állami létesítmény felépítő éhez. Nemrég szovjet szakértő csoport járt Ghánában, s a ghanai kormány és a gazdasági szervezetek képviselőivel együtt meghatározta, milyen létesítményekhez cs munkákhoz nyújt műszaki segítséget a Szovjetunió. Az egyik legfontosabb ilyen létesítmény a Fekete Volta folyón felépülő búi gát és vxzierőmű lesz. Ghana legnagyobb folyója a Volta. Valahol az ország szívében, a Dák, az Ota, a Fekete Volta, a Fehér Volta és a Vörös Volta egyesüléséből ered. A Fekete Volta a leghosszabb ezek közül a mellékfolyók közül. Északon ez választja el Ghánát a szomszédos Elefántcsontparttól. Gépkocsin utaztunk Ashan- ta és Brong-Ahavo tartományok párás oserdein leeresztül a Fekete Volta partjára, Bom- boi faluba. Az esős időszak már elmúlt, és a folyó ezúttal nem volt túlságosan széles és bővizű. Tutajon keltünk át rajta. A túlsó partról poros út vezet át a szavannán. Magas fű súrolta a kocsi oldalát. Itt- ott egy-egy alacsony törzsű, görcsös fa. Szinte a földig hajol mintegy a vizet keresve. De a föld is száraz, akárcsak a levegő. Égetően perzsel a nap. Ritkán lakott vidék ez, de még itt is, a gyér településeken, a benzinkutaknál, a bazárokban a tervezett villanytelepről beszélnek. Mindenütt ezt a nevet halljuk: Búi. — Hallom, gátat fognak építeni — szólított meg bennünket egy vaksin hunyorgató öreg Banda-Nkvanta faluban. — Derék dolog, lesz munkája a írta: O. Oresztev fiaimnak. Most délre járnak, a városban néznek kereset után ... Az emberek hallva, hogy oroszok vagyunk, kíváncsian faggattak bennünket, mikor kezdődik meg az építkezés, és hogyan lehet majd munkát kapni. Innen már csak ösvény vezet a sűrű fűbozóton keresztül a Fekete Volta bal partjára. Végre oda is megérkeztünk. Pompás látvány tárult szemünk elé. Sűrű erdővel bor ított sziklás partok között h". úyög a folyó. Itt-ott egy-e; Hs sziget áll ki a vízből. . Haha külföldi cégek kutattak ezen a vidéken, és még a villanytelep felépítését is tervbe vették. De úgy látszik, ez az üzlet nem ígért gyors és nagy hasznot, s megfeledkeztek a tervről. Azzal mit sem törődtek, hogy Ghana e fejletlen vidékének lakossága kap-e áramot vagy sem. Csak néhány üres házikó és egy meteorológiai állomás maradt a parton. Az állomást most a kormány tartja fenn. G. Ochere, a fiatal meteorológiai megfigyelő fogadott bennünket. Egy segédmunkás kísérte. A mellére tűzött jelvényt Lenin arcképe díszítette. — Az orosz mérnökök ajándékozták nekem — mondta büszkén a munkás. — Fejszével utat törtem nekik a partmenti sűrű cserjékben. Alkalmas helyet kerestek a gát számára ... Búi faluba nem jutottam el sem én, sem a szovjet szakértők. A jobb parton, a hegyeken túl terül el, s gépkocsin egyelőre még nem lehet elvergődni oda. Visszatérőben Wenchi városkában éjszakáztam. Este meglátogattam G. Boatengát, a kerület közigazgatási vezetőjét. Lakásában petróleumlámpa világított, és petróleummal működtetett jégszekrényből kínált meg hideg itallal. — Én kísértem az önök szakértőit — mondotta. — örülök, hogy villanytelep épül majd kerületemben. Fel fog éledni ez a vidék. Végre kidobhatjuk a petróleumlámpákat. No de az a fő, hogy az erőmű révén kifejlődhet az ipar. Máris tervbe vettük, hogy konzerv- és gyümölcsszörp-gyárakat építünk. Arany, gyémánt és bau- xit is van a kerületben. Ha lesz villany, úgy megváltozik ez a vidék, hogy rá sem lehet majd ismerni. A kormány hozzájárult, hogy sürgősen műutat építsünk Búiba, örülünk, hogy rövidesen sok szakértő érkezik, s minden segítséget megkapunk tőlük. Lényegében még nem kezdődött meg Ghana villamosítása. Ez most került előtérbe, hogy az ország hozzáfog gyarmati elmaradottságának megszüntetéséhez és gazdaságának mindenoldalú fejlesztéséhez. Ghana működő villanytelepeinek kapacitása összesen mintegy 100 ezer kilowatt. Vízierőműve még nincs az országnak. Búi igen alkalmas hely vízierőmű építésére. A leendő erőmű tervezett kapacitása 200 000 kilowatt. 250 km hosszú áramvezeték épül majd hozzá. A Szovjetunió szakembereket ajánlott fel az ország komplex geológiai felderítéséhez. A szovjet ország önzetlen, baráti segítséget nyújt Ázsia és Afrika fejletlen országainak. Most új fejezet nyílik meg a Szovjetunió és Ghana baráti együttműködésének történetében is. Hiroshima és Nagasaki szomorú mérlege Tizenhárom évi adatgyűjtés után 966 amerikai és japán tudós elkészítette az 1945-ben Japán ellen intézett bombázások szomorú mérlegét. Hiro- shímában 79 400, Nagasakiban 15 220 halott. A bombázások egy kilométeres körzetében 10-50- szer több a leukémiás megbetegedés és 1500 méteres körzetben kétszer annyi a rákos megbetegedés, mint az ország többi vidékén. Négy tantermes iskola épül Fonyódon Az asztalnál ültünk, és — bocsássa meg a világ — arról faggattam, hogy mi a véleménye a szocializmusról. Hogy honnét tárnáét ez az ötletem? Véletlenül sem gondoltam arra, hogy kommunista vagy legalábbis szimpatizáns lett. mióta a mi társadalmunk, úgy felkarolta a valaha Assisi Szent Ferenc igájában görnyedő apácát. Csak meghallottam, hogy arról regél, sokkalta jobb dolga van most, mint a rendben volt, ráadásul irgalmasságot is művelhet, no persze, jó pénzért cserébe. Hanem közben olyan dolgokat cselekszik, amiket véletlenül sem lehet hálája megnyilvánulásaként elkönyvelni., i — A kommunizmus is egy vallás — mondta magabiztosan. — Az én hitem az isten létezésére, a kommunizmus az istentagadására épül. Ez a különbség ... — Csak ez? —■ kérdeztem kajánul, s a fehér f őkötő s nővér, aki most 1600-ért »seny- ved« egy vidéki kórházban, rémségesen megsértődött. — Nézze, én nem mondom, nekem jobb most. Nyolc órát dolgozom, azelőtt meg már hajnali ötkor imc.dkozni kellett... Van mindenem, nyugalmam is, csak az a baj, hogy félnem kell... — Kitől? — A kommunistáktól. — Miért? «— Mert üldözik a vallást. ■— Ejha, édes néném — mondtam megtisztelőn, mert hogy 53 esztendős a lelkem —, maga talán nem jár templomba? — Járok én, csak..; — UldöziSk-e magát, bántották-e valamiért?... — Hát éppenséggel nem mondhatom... — No, látja, pedig alaposan rászolgált volna... Elfehéredett, szólni sem tudott, miközben fejére olvastam bántották magád, pedig tudja, hogy törvény bünteti a házalást ... Ügy láttam, most, végképp begubózik a nővér. Hanem az orvos, aki ott ült mellettünk, pálinkát hozott. — Nekem ne, a világért se, r Florencia nővér vall S hitbuzgó cselekedeteit. Mert bizony ő volt az a kedves Florencia nővéir akti mai szóval élve megagitáIta a betegeket, hogy — nekik már úgy is mindegy — legalább az ó kedvéért végezzék el a húsvéti szentgyónást. Mé- a papot is bevitte hajnalban, s amikor ezzel rendre végzett, azt gondolta: — Felebarátaink a reformátusok is, hát azok is hadd járuljanak az úr asztala elé. — S meginvitálta a lelkészt. Az a szerencsétlen meg még bement a főorvoshoz megköszönni, hogy lehetővé tette a betegek — úgymond — lelki ellátását. Az orvos csak hülede- zett, hiszen magától a paptól értesült először a szentéletű nővér »nemes« cselekedetéről. — Hát a szőnyeg-ügy, az meg hogy is volt? — Az csak nem bűn? — kérdezte vissza értetlenül. — Hát elrongyolódott a templomi szőnyeg, aztán... — Igen, aztán koldulni járt a faluba száz forintolcért... Csekélység. Látja, még ezért se még berúgok — tiltakozott a nővér, de alighanem már érezte szájában a szeretett italt. — Csak nem akarja azt mondani, hogy a zárdában sose ivott... — Azt éppen nem mondom... Ittunk mi ott is, de inkább likőrt, meg bort... Azt jobban szerettem... Be is rúgtunk az ünnepeken... De szent isten, mit is mondok — próbálta elég későn helyreigazítani magát, aztán zavarát leplezve gyakorlott mozdulattal lehajtotta a jó erős italt. Es nem az utolsót a beszélgetés folyamán., -. Aztán visszatértünk — ha úgy tetszik — a politikára. — Tulajdonképpen mi a véleménye egy ilyen szentéletű asszonynak a demokráciáról? — kérdeztem. — Azt nem mondom meg magának. — Értem. De hát mi a kifogása? — Káromolják az istent, úgy látszik mégis van. — Kommunisták nincsenek? — De vannak, sajnos ... — Honnan tudja? Én még sose hallottam, hogy: a kommunista . -., v — Hát nem bánom, talán...J hogy is mondjam. Ilyen er-4 kölcstelenség még sose voltj mint most..i — Mi az oka? — Hogy már a gyerekek sei hiszik az istent... t— Ki tiltja nekik? — Én nem tudom, járhatná-j nak templomba, igaz... de ...i Szóval már az első világháború előtt se voltak vallásosak az\ emberek... — Maga miért hiszi az is-? tent? — Mert hiszemf Ennél a közérthető magyarázatnál aztán abba is hagytam á kínlódást. Sok értelme nincs, be kell látnom, mert többet, már aligha húzhatok ki egy ilyen mindenbe belenyugvó zárdái lelkületű asszonyból. Csak azon gondolkodtam el, hogy vajon isten nevében abba is belenyugodna-e, ha közölAugusztusra épül fel az új négytantermes iskola Fonyódon. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 1 millió 700 ezer forintot fordít beruházási hitelből az épületre, Az iskolában a négy tantermen kívül korszerű előadóterem, napközi szoba is lesz. Az új iskola nagyban enyhíti a fonyódi gondolat. ide járnak majd a fonyódligeti, feke- tebézsenyi tanulók is. A Tatarozó Vállalat gyors ütemben építi az iskolát. Több mini kétszeresére növekszik az orvosi műszergyártás A műszeripar 1960. évi több mint százmillió forint felajánlással növelt tervét is túltelje- ' sítette. Ehhez képest az idei termelésnövekedést 15,8 százalékra szabja meg a terv. Az idei gyártmányfejlesztósi 'terv 15—20 százalékkal több új műszer kialakítását és termelését írja előj Elsősorban az orvosi műszergyártás termelése emelkedik, a tavalyinak több mint a kétszeresére. Az elektronikus műszerekből 80 százalékkal termel többet az iparág. Kétszeresére növelik az automatikai elemek gyártását, s a meglevő tervek alapján az idén megkezdik a nemzetközi kőolajvezeték első szakaszához szükséges automatikai elemek, berendezések gyártását. (MTI) nék vele, hogy nincs 1600 fo- r rint havonta, meg kilátás a ( Országos versenyben második nyugdíjra? Mondom, inkább csak az ér-' dehesség kedvéért beszélgettem vele, kíváncsi voltam, mit 1 mond. Hanem igazi meglepe-1 tést csak ezután szerzett ne-, kém. Két nap múlva hallottam, i követelőzve állt oda főnöke elé,1 Siketnéma Óvoda Értékelték az »iskolák és óvodák társadalmi segítése« Versenymozgalom 1959—60-as eredményeit Somogy megye a 11. helyen végzett. Kiemelkedő a Siketnéma Óvoda eredménye: országosan második lett. A verseny zászlót már át is hogy ö bizony ezután mindent adták az óvodának. Duráczky reggel templomba akar menni, f József, a Siketnéma Intézet munkaidő ide vagy oda, neki ^igűzgetója és Bajzik János ba- ez életszükséglet... Hatonkiliti v. b.-titkár kiemelSzenteb és összes angyalok: l^edö munkájáért miniszteri élesek nem én térítettem vissza í ismerésben részesült. Dr. Florencia nővért a mennybé- ])László István, a megyei tanács liekhez...? £ elnöke 15 személynek elismerő Jávori Béla i oklevelet adott át, Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megye: Nyoada» ipari Vállalat kaposvári üzemiben, Kaposvár. Latinka S. u. 4. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Po? előfizethető a helyi posts'-tv Knál és postáskézbesltőknél I Előfizetési díj egy hónapra 11.- Bt
