Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1961. Január 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP 33 ÉV A MOZIGÉP MELLETT (Tudósítónktól.) Ülünk a nézőté­ren, kialszik a vil­lany, és a vász­non megjelenik a kép. Örülünk, ha jó a kép és a hang, de bosszankodunk, ha az ellenkezőjét tapasztaljuk. Szidjuk a gépészt, fütyölünk és za- jongunk. Pedig sokan nem is tud­ják, hogy a kép és a hang minősége nem mindig — sőt a legtöbb esetben nem — a gépész­től, hanem a film elhasználtságától függ. Aztán követ­kezik az első szü­net, mert lejárt a tekercs, s időbe te­lik, míg a másik a gépre kerül. Ilyen­kor ismét a gé­pészt hibáztatják: »•Már megint el­szakadt a film, nem tud vigyáz­ni«. .. & a gépke­zelő nyugodt, hig­gadt, ha tud, javít a hangon, élesít a képen. Harminchárom éve végzi ezt a szép, sok figyelmet és türel­met igénylő munkát Németh József, a Nagyatádi Művelődé­21 vizsgálatot tartott tavaly a Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Csurgói Járási Népi El­lenőrzési Bizottság tavaly 106 egységnél 21 vizsgálatot tar­tott. A termelőszövetkezetek­ben az állatállomány fejleszté­sének lehetőségeit és a munka­egység-elszámolás módját vizs­gálták meg. 15 faluban a köz­ségfejlesztési alap felhaszná­lását ellenőrizve megállapítot­ták, hogy mindenütt figyelem­be vették a lakosság javasla­tait A vendéglátóiparban a ko­rábban feltárt hibákat kijavít­va találták. Ellenőrizték a böl­csődéket, a napközi otthonokat, az oktatás- és egészségügyi intézményeket, a mozikat, a pékségeket, a piacot, a tejfel­vásárlást, az állami személy- és tehergépkocsik üzemelteté­sét A NEB által felfedett hi­bák miatt a vállalatok vezetői négy személyt elbocsátottak, hatot fegyelmdleg felelősségre vontak, négyet kártérítésre kö­teleztek, huszonkilencet pedig figyelmeztetésben részesítettek. si Ház filmszínházának gépé­sze. Valamikor a húszas évek elején tanulta meg a mestersé­get a pesti »Déesi-mozgóban« a jó, öreg Sándor bácsitól. Az­tán Nagyatádra került a Fo­nalgyárba. Amikor 1927-ben Atádon állandó mozit létesített Coppert Károly építész, őt kér­te fel, hogy vállalja a gépkeze­lést És Németh József fiata­lon, feláldozva minden vasár­napját szabad idejét eleget tett a kérésnek. Kezdetben csak három nap vetítettek. Ez a néma filmek korszaka volt. A zenét eleinte egy zongoris­ta vagy cigányzenekar szolgál­tatta. Később gramofonról szólt a zene, recsegett a hangszóró. Aztán megjelent az első han­gosfilm, sok izgalom, újabb fortélyok. A 33 esztendő alatt mintegy 4300 filmet vetített Józsi bácsi. Nagyon szereti a szakmáját. Keze alatt több fiatal sajátí­totta el a gépkezelés csínját- bínját. Nemrég új gépet ka­pott a régi mellé, és rövidesen kétgépes, szélesvásznú mozi lesz a nagyatádi is. Józsi bácsi most 63 éves. Még bosszú időn át, sok jó filmet szeretne ve­títeni a nagyatádi mozilátoga­tóknak. & Sabján Ferenc, a zákányt Csokonai Tsz asztalos rész­legének vezetője havonta 3—4 ezer forint értékű mun­kát végez. £ A befejezés szakaszában „A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezése fej­lődésünk jelenlegi szakaszában valamennyi belső kérdésünk közül a legnagyobb horderejű, és minden tekintetben a fejlő­dés kulcsa.« Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán állapítot­ta meg ezt Kádár János elv­társ, pártunk Központi Bizott­ságának első titkára. S azóta országszerte folyik az egyéni gazdák meggyőzése, hogy e té­len lényegében befejezhessük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Ezt a feladatot pártunk hetedik kongresszusá­nak határozatai szabták meg. A somogyi tsz-mozgalom tör­ténetének is új fejezete íródik napjainkban. Soha ennyi szö­vetkezeti család nem készült zárszámadásra, mint most. Ba- latonszabaditól Zákányig, Tót­újfalutól Vörsig összesen 218 tsz-község lakói veszik szám­ba múlt évi munkájuk ered­ményeit, és tervezik meg idei tennivalóikat. Ugyanakkor Gi- ge, Rinyakovácsi, Rinyaszent- király, Kuntelep, Görgeteg, Horvátkút egyéni parasztjai ma közös gazdaságuk első ter­melési tervének kimunkálásán fáradoznak. S a népnevelők más falvakban is elviszik a párt szavát a gazdákhoz szö­vetkezésre, összefogásra buz­dítva őket. Néhány hét alatt is alakultak tehát új szövetkezeti községeink, s a közös gazdasá­gokkal körülvett egyéni fal­vakban is érlelődik az elhatá­rozás. A tsz-mozgalom számszerű fejlődésének legfrissebb ered­ményei is beszédesen bizonyít­ják, hogy helyesen látta a párt, a kormány, az országgyűlés: megértek a tömeges tsz-szerve- zés befejezésének feltételei. Megérlelte e feltételeket a párt bizalmat élvező politikája, a meglevő tsz-ek túlnyomó több­ségének vonzó példája. Vonzó példa. Igen, ez az, ami ma már nemcsak itt-ott, ha­nem a legtöbb helyen jelenle­vő valóság. Hol van már az az idő, amikor Somogybán a jó szövetkezetek rövid sorát a barcsi Vörös Csillag nyitotta meg, a répási Első Ötéves Terv folytattál, és a ráksi Új Élet be­zárta? Ma a megye bármelyik táján van olyan közös gazdasá­gunk — és nem is nagyon »öreg«, csupán egy- vagy két­éves —, amelyiket bátran meg­mutathatunk bál-kinek is. Azt viszont szövetkezeti mozgal­munk egészéről elmondhatjuk, hogy a termelésben, az ország ellátásához való hozzájárulás­ban messze maga mögött hagy­ta az egyéni gazdaságok össze­ségét. Vegyük sorra az elmúlt esz­tendő néhány bizonyító tényét. Álljon első helyen a kenyérga­bona-probléma. A Termény- forgalmi Vállalat 1350 vagon búzát és rozsot vásárolt fel szabadon. Ebben a tételben összesen csupán egy-két vagon a megye egyéni gazdaságainak részesedése. Pedig szántóterü­letük nem ilyen arányban ki­sebb a közös gazdaságokénál! Vagy ott van a tavalyi sokat emlegetett és esetenként eltúl­zott hízósertés-probléma. Há­nyán meg hányán hangoztat­ták egy évvel ezelőtt: »Nem lesz sertéshús, mert sok tsz-t szerveztek.« Igaz, hogy hízott sertésből több kellene, de az is igaz, hogy 1960-ban nagyobb mennyiségű húst adott Somogy a népgazdaságnak, mint a be­gyűjtés idején bármikor. S a hízók felét tavaly már a közös gazdaságok adták. Igen, azok a fiatal közös gazdaságok, amelyek 1960 januárjában, feb­ruárjában még azt sem tud­ták. hoov hol kellene sertés- hizlaldát építeni. Ehhez még annyit: a szövetkezetek az ál­lamnak adják hízóikat. Vagyis a sertéspiacon nem a mező- gazdaság szocialista szektora veri fel a hízóárakat! Az idén további lépéseket tesznek szö­vetkezeteink a sertéshizlalás fellendítésére. Eddig mintegy 45 ezer sertésre szerződött az Allatforgalmi Vállalat, s ebből 37 ezer hizlalási szerződést tsz-ek írtak alá. A burgonyáról külön meg kell emlékeznünk. A tervezett 3504 vagonnal szemben 6150 vagonnyit vásárolhatott fel a MÉK. Mert a közös, nagyüze­mi gazdaságok olyan szintre emelték a termelést, hogy az­zal egyik évről a másikra se­gítettek megoldani az országos burnonyavroblémát. Azt jelentenék ezek az ada­tok, hogy minden gondot letet­tünk, hoev nincsenek nehézsé­geink, hogy nem látunk ma­gunk előtt további erőfeszítést igénylő célokat? Korántsem így van. Gondokkal küzdünk ma is, nehézségeink sem tűn­tek el, újabb nagyobb felada­tok megoldása vár ránk. Szö­vetkezeti mozgalmunk gazda­sági eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdasági terme­lés fellendítésében megtettük az első sikeres lépéseket. S ezek a kezdeti eredmények an- ál inkább is figyelemre mél- gtóak, mert zömben fiatal, kez­BtRICSI AMBRAS cAuiLás és hűség m A férjemet, téged? Hát mit ben. Apára ennek a fiatalem- tud apám rólad? És ha isme- bernek a becsületessége, tiszta- ri tevékenységedet, örülnie sága, az igazába vetett hite kellene, hiszen te most apá­nak tetsző nézeteket vallasz. — Tudod, hogy mindig szem­ben álltunk egymással. Illetve azokkal az elvekkel, amelyeket férjed és te is vallottál. De most, egy idő óta látom, nek­tek volt igazatok. Rá kellett döbbennem, hogy az a világ, amelyben hittem, halálra van ítélve, még akkor is, ha a látszat mást mutat. Nehéz er­ről beszélnem. — Csendesen nagy hatással volt Kitárult előtte egy igaz ember teljes jel­lemgazdagsága és abból ismét az eszme erejét olvasta ki. S a megdöbbentett a belőle ömlő£dd termelőszövetkezetek javá- bánat és segélykérés. Csak fe-^ra írandók. Fejlett, jól szerve­kete göndör hajad volt a ré-*zett és kellően felszerelt, kor­gi. Tulajdonkeppen az sem, __» , m ert halántékod ezüstösen csil-$ z<3ru mez°gazdasagi nagy- logott. De az ősz hajszálak is-Süzem nem 110 ki a földből, és merősnek tűntek, talán azért,gnem is hozható létre máról mert sokszor ilyennek láttalakJSholnapra, de a paraszti össze- almomban. Láttam rajtad, hogygfogá ereie árt és az állam beteg vagy. Azzal az elhatáro-« S J part z aUam ______________^ _________ zással Indultam el hazulról,W7' egész társadalom hathatós D e kéresd fél apát’ ő mindent hogy ha hűségem felől kérde-ganyagi és erkölcsi támogatásá- ismertetni fog. Véleménye az, ze^< niindent őszintén el-tfval meghatványozódik, s képes letek ezeknek a figuráknak, mert, mint apa mondta, a má­sik etapban ti következtek. Talán nem világos, amit írok. „„ _________________________hogy ha ti nem álltok talpra, mond°k. De mikor így láttalak: m ásik oldalon ott álltak öreg hanem továbbra is sajátmaga- magam előtt, ilyen megtörtén,g „. , - - , , elvbarátai, akiknek egy része tokát támadjátok, vagyis a pár- “ segélykérőén, elillant bátor-8 °_ lePesle haladva megtöltse ugyancsak 53 után szabadult, tot, vér fog folyni és ez be- f tudtam, iloSy hazud-^tertalommal a iparra, hogy fokozatosan, lépés­mezőgazdaság Köztük Kálnoki Vince, kit láthatatlan következményekkel ™ fofok. Magamban perszegúj, legfejlettebb formáját. Fia­7 . . . _ _ . . (fir yvI <4 ni-i-nm 1— — —____ . j fi1. a pám nagyon régről ismert és járhat. Be kell gyógyítani a se­szeretett. Kálnoki a börtönévek beket és előre kell lépni. De a alatt teljesen kiábrándult azok- te sebeid mélyek és addig nem bői az emberekből, akiket fegy- gyógyulhatsz meg, ameddig fel ^ __ _ vertársainak tartott, mert eze- nem tárom előtted hazugságain­h uilottak szavai, minthéTmát két csak az öncélú bosszú, az kát. Addig a te harcod látszat- perge-tett volna a nyelve — egyéni törekvések, az elotztas- ra jogos es nem te, hanem én Amikor a kommunistákat' be- ra váró pozíciókért folyó kimé- vagyok felelős minden tette- zárták, úgy gondoltam, hama- letten harc kötötte össze. Apám dert. rosan összeomlik a rendszer, rmndig elítélte sz erőszakot, Emlékszel, amikor megláto­nem spekulált a háborúra, de gattalak a börtönben ötvenöt még arra sem, hogy a kommu- karácsonya előtt? öt év után nisták hatalmát erőszakos úton először találkoztunk. A te ér­döntsék meg. Most pedig mást zéseidet nem ismertem, csak sem hallott, csak a leszámolás sejtettem, hogy mi zajlik lei­hirdetését, egy közeli fegyveres megmozdulás lehetőségét és megismerte elvbarátainak kí­Nem tudtam, de sejtettem, hogy koncepciós perekről van szó. Reménykedtem. Az első megdöbbenést ötvenhárom nyara okozta ... Takarékoskodnom kell az erőmmel, hiszen sok mindent kedben, de ismertem az én vi­harzó érzéseimet. úgy oldottam fel, hogy ez szentig hazugság, ráérsz megtudni az igazat, ha felgyógyultál, hiszen elmondom én neked. »Minde­nem te vagy. Már csak te ma-: radtál nekem. Nincs semmi, csak te. Ha te nem volnál, én sem lennék!« Efféléket mond­tál, aztán váratlanul megkér­dezted: »Volt valakid?« Csak a fejemet ráztam és néztelek. Néztem idegen arcodat és ke­restem benne a régit. Befelé sírtam hangtalanul. — »Én ak­kor is szeretnélek, ha néger! gyermeket szültél volna« — je-i tál szövetkezeteink előrejutá­sa, eddigi eredménye meg­győzheti a kétkedőket: nincs más útja hazánkban a ter­mékbőség megteremtésének. A kezdet gazdasági sikerei azt is mutatják: az idén és jövőre még gazdagabb, még eredmé nyesebb lesz az erősödő sző vetkezeti mozgalom. Az összesített adatok, a ter­melés növeléséről tanúskodó Számok láttán kérdezhetik: Mi haszna van mindebből a kell még leírnom nem részle- méletlen önzését. Persze, ha lé­tezem hat apa vallomását. In- velemet ei0ivastad, okvetlenül kább csak leírom röviden, mi okozta benne a törést. Apát csodálatba ejtette két dolog. Az egyik, hogy a vezetők fel mer­Játszottunk. Nagy erőfeszí­téssel és odaadással, keresd'feTapámaC t^zäf^ Ugatott de nevettem. Te is ne- . vettek Nem beszeltünk a mult­le' ról. Hallgattam jövőt építő ter­veidet, biztató szavaidat, köz­Ami pedig rád és rám tar­tók tárni "ország-világ előtt a tozik, az megdöbbentő. Egy mit ben arcodat néztem és azt a tragikus tévedéseket. Apát az tudom én milyen erőszakos vál- két elmélyült ráncot, amelyek eszme ereje gondolkodásra tozást akaró társaság személye- zárójelként ölelték át keskeny­késztette. Lényegében ugyanez det úgy emlegeti, mint szövet- metszésű szádat. Furcsa volt az a másik is. Egy rehabilitált ségesét, még pedig olyan for- arcod. Gyúrt volt és darabos, kommunista került az intézet- mában, mint afféle taktikai Furcsa volt a szípe is, hason- be. Egy tiszta ember, aki nem kényszerűséget. Ti, Koltai Pé- lított a napon sárgult gyolcs- tetszelgett a mártír szerepé- tér és te, csak átmenetileg kel- hoz. Szemed is idegen volt, lentetted ki, de ón nagyon jól .. ________ _ t udtam, hogy ezek csak szavak,^szövetkezeti parasztnak?« Egy- s belül remegve várod a vá-gszerúen válaszolhatunk: olyan Síi’ás főj- laszomat. — Senkim sem voltba haszna, ahogyan dolgozott. — válaszoltam nagyon halkan.J^Kaposmérön vagy Szulokon — Azt kapod vissza, akit el­hagytál. — Talán hallgatnom kellett volna. De mélyről jött sóhajod megnyugtatott. Ügy éreztem, hazugságom erőt adott ^például nagyobb, mint mond­ájuk Kisbárapátiban vagy So- , Á mogyudvarhelyen. Mert amíg *a somogyudvarhelyi vezetők ínem tudták a mezőre vezényel­em a szövetkezeti gazdákat, ad­neked. Szükséged volt az erő íróig a szulokiak másmilyen re, mert hátra volt még a re-í^kajban« voltak: nem akadt habilitáclós tárgyalás. $annyi ™n.kf> 'an?iiR(?en <*01­Sgos embert lefoglalt volna. Be­íFolytatjuk.) ^bizonyosodott igazság, hogy a szövetkezet munkátlan jólétet nem tud biztosítani, de a szor­galmasoknak nyugodt, elége­dett életkörülményeket te­remt. Éppen a minap olvas­tunk egy levelet. Kapospulai tsz-tag írta egykori szomszéd­jának, Gaál László igali iskola- igazgatónak: »Nekem bizony jól megy a sorom a tsz-ben. Kaptam 16 mázsa búzát, 2 mázsa cukrot, 17 mázsa árpát, 38 mázsa burgonyái, 85 mázsa kukoricát. Pénz körülbelül 15 ezer forint jár a munkaegysé- geí~~re...« Részesedés, földlársdék, a háztáji gazdaság haszna, SZTK-szolgáltatások, öregségi és munkaképtelenségi járadék — új fogalmak ezek falun. Ezekből tevődik össze a szö­vetkezeti gazdák jövedelme. De nagy nyereségük az is, amit forintban, mázsában kifejezni nem lehet: az a biztonság, hogy nem kell egy életen át néhány hold föld árát összeku- porgatni, nem kell a jószág rabjaként robotolniuk, nem kell attól tartaniuk, hogy egy rossz termésű év anyagi csőd­be taszítja őket, vagy hogy öregségükre magukra marad­nak. Ne mondja senki, hogy a szövetkezetben elveszik a föld becsülete! Példák soka­sága tanúsítja, hogy soha nem volt olyan gondosan megmű­velve egy-eg” falu határa, mint amióta kiszántotta a mezsgye­karókat a traktor. Természeti csapás sújthatja a szövetkeze­tei is, de meg nem bénítja, ha nem a mának élt, hanem anya­gi javai egy részét tartalékol­ta. Az öreg parasztembereknek nincs biztosabb támaszuk, mint a közösség. Üj gazdálkodási és új élet­forma bontakozik ki és telje­sedik be a falun. Átadjuk a múltnak az egyéni paraszti vi­lág megannyi átkos szülemé­nyét: a torzsalkodást, a kapzsi­ságot, az irigységet. Helyette a megértés, az egymás kölcsönös segítése, a közösség érdekeinek szolgálata fejlődik ki a szö­vetkezeti parasztban. Nem a saját föld nagysága, hanem a közösben végzett munka vá­lik a parasztember értékmérő­jévé. Volt kisparasztokat és középparasztokat, a munka frontján helytálló volt kuláko- kat egyesíti magában a kiala­kuló szövetkezeti parasztosz­tály. S most, az átszervezés be­fejező szakaszának végén fel­oldódik az a bizonyos fokú el­lentét is, ami a szövetkezeti és az egyéni gazdák közé vert éket. Amíg Kisasszond határát kisparcellák szabdalták, addig Kaposfőn így dolgozhatott a maradiság: »Várjunk csak, las­sabban ballagjunk, eljöhet még az az idő, amikor mi is újra egyénileg gazdálkodunk.« Ért­hető, hogy ilyen visszafelé ka- csingatásra vajmi kevés ok lesz, ha a szövetkezés teret hódít mindenütt. S várják ezt a végső fordulatot, az átszer­vezés befejezését az egyéni gazdák is — a maguk módján. Ügy is, hogy bizonytalankod­nak: nem tudják, telepítsenek-e lucernát, mert mire azt ka­szálni lehet, »esetleg« tsz-ben lesznek. Ez a várakozás káros az egyéni parasztságnak is, a népgazdaságnak is, hiszen a töprengő magángazda évről évre kevesebbet termelne, s hovatovább oda jutnánk, hogy az egyéni községek népét a szövetkezeti gabonaföldeken termelt kenyérrel kellene el­látnunk. Véget vetni ennek a bizonytalanságnak s az egész mezőgazdaságra kiterjeszteni a termelési biztonságot — ezt is sürgeti az idő. Mezőgazdaságunktól ebben az évben 7,9 százalékkal több terméket vár az ország. E terv végrehajtásának kedvező fel­tétele teremtődik meg most megyénkben is azzal, hogy ezen a télen lényegében befe­jezzük a isz-ek szervezését. B.utas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents