Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. január 23. Három a kislány Bemutató a Csiky Gergely Színházban Schubertnek, a nagy romant tikus zeneköltőnek, majd hatszáz dal és sok nagyzenetrari mű világhírű komponistájának életéből ragadtak ki egy mozzanatot a szövegírók kiválóan jellemezve félszeg, félrehúzódó egyéniségét, s életművéből formáltak áriákat, duetteket, kísérőzenét a maga korában új és merész vállalkozáshoz. Az útkeresés első gyümölcse volt a Három a kislány, melyet »életrajzi« operettnek neveztek akkoriban, s hevesen bírálták lealacsonyítónak bélyegezvén, hogy Schubert 'muzsikáját az operett légkörébe sűrítették. Évtizedek sikere bizonyítja azonban, hogy a Három a kislány ma is állja a próbát, s kiváltképp művészi ízléssel, hozzáértéssel válogatott muzsikájával hódít egyre nagyobb tömegeket. Schubert dallamgazdagsága, a nép életéhez, hangulatához nagyon is közel álló érzelemvilága lenyűgöző. A mai kor embere már korántsem tartja kegyeletsértésnek művei ilyetén való közreadását. Színházunk társulata Wege- nast Róbert ötletes és korhű, bécsi levegőt árasztó díszletei között vitte színre az operettet Hortobágyi Margit rendező irányításával. Lendület, ritmus, hangulat jellemezte az első felvonást, s valami nagy, nagy emelkedést, fokozást sejtetett a nézővel. Sajnos azonban várakozásunk hiábavalónak bizonyult. A rendező — részben szövegkönyvi okok miatt, melyeken kisebb dramaturgiai beavatkozással segíteni lehetett volna — inkább helyenként lassította a cselekményt a hosszúra exponált jelenetékkel, kissé »szájbarágós« módon. Különösen jellemző volt ez a Tschöll házaspár amúgy is érzelgős, a megöregedett szülők magukra maradását kifejező jelenetre és Schubert, a megtört zeneköltő tragédiáját bemutató képre, midőn rádöbben, hogy barátja, a költő elhódította szerelmesét. Ezekkel szemben szép, és érzelemgazdag Schubert — ha szabad így nevezni — levéláriájának, a Szerenádnak meg- komponálása és jelenetzáró képe. A rendező érdeme, hogy a nehezebb posztokra alkatuknál, egyéniségüknél, jellemábrázoló készségüknél fogva is kitűnő színészeket választott, s rájuk mint pillérekre építhette az előadást. A zenekart érezhetően magával ragadta a schuberti muzsika, kedvvel, hozzáértéssel és alázattal szólaltatta meg a szebbnél szebb dallamokat, s azt bizonygatta, hogy az igényesebb, nehezebb vállalkozás fokozott előkészületekre sarkallja muzsikusainkat. Várko- nyi Sándor gondosan ügyelt a produkció zenei részének tisztaságára, jól kézben tartott zenekara szinte hibátlanul, al- kalmazkodón kísért. A kórusrészek általában jók, a Szerenád kórusa azonban nem juthat érvényre a színfalak mögül, alig észrevehető. A Zó- ja Gyermekotthon közreműködő apróságai kedvesek, szertelenek, éneküktől azonban többet vájtunk. REJTVÉNY Thury Zsuzsa melyik könyvének címlapján látható ez a kép? Milyen országokból való játékáru kapható megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kuitúrcikk- boltjaiban? a Somogy játék- és Melyik filmben alakított ez a magyar színésznő színésznőt? Vegyen részt pályázatunkon. Panni robogót nyerhet! A megfejtéseket hetenként kell beküldeni szerkesztőségünkbe (Sztálin út 14), tehát egyszerre várjuk a szerdai, csütörtöki és vasárnapi rejtvények megfejtését. Aki egy- egy napi rejtvény két kérdésére válaszol, már részt vesz a sorsolásban. A heti megfejtésekhez mellékelni kell a három rejtvényszelvényt is. A borítékra a »Rejtvény« megjelölést kérjük ráírni. REJTVE \ TSZ f L V E1X Y Somogyi Néplap 1961. I. 25. 0 a Somogyi Géza, Schubert megszemélyesítője az előadás legszebb, alakítását nyújtotta. Hihetően és alig észrevehető gesztusokkal ragyogóan visszaadta a zeneköltő életrajzokból jól ismert egyéniségét, szerénységét, félszegségét. Játékához kitűnő maszkja is hozzásegítette (Gárdonyi János munkája), de sokkalta többet jelentett az a művészi alázat, ahogy megközelítette figuráját. Dalai is szépek, bár helyenként érezhetően küzdött a nehézségekkel, mintha valami zavarta volna énekét. Tschöll papát Homokay Pál nagyon sok kedvességgel, bájjal és a leányait féltő apa aggódásával formálta meg. Öreges humora jóízű, derűt fakasztó. Róla is mint az előadás egyik legjobb szereplőjéről emlékezhetünk meg. A három Tschöll kislány: Médi, Édi és Hédi (Pálfy Alice, Váry Éva és Kalmár Zsó- ka) közül Pálfy Alice-nek szánt a szövegíró jelentősebb szerepet, s ő játékával közvetlenné és bájossá formálta ezt a kislányt, tapasztalatlanná és szeretetre méltóvá, aki — nem csoda — még a magányos zeneköltő szívének húrjait is meg tudja pengetni. Énekében a máskor is tapasztalt zavaró rezgés ezúttal is jelentkezett, Schubert megszólaltatása azonban bebizonyította, hogy ez korántsem törvényszerű. Egyes helyeken, a lágyabb, könnyedébb és halkabb indításoknál szépen cseng Pálfy Alice hangja, kulturáltan, igazán szépen énekel. Joggal kérdezzük tehát, miért erőlteti hangját, amikor az könnyedébben is beltöltené a színháztermet, s így kellemesebb, zeneileg is elfogadhatóbb. Vendégművészt köszöntöttünk Balázs Loránd személyében, aki Schobert, a költőt szólaltatta meg arisztokratikus gőggel, a szoknyavadászok jól ismert szenvedélyével és humorával. A »Türelmetlen szerető« című dal tolmácsolása nagyobb sikert érdemelt volna, szép volt. Boross István táncai gyengék, erőltetettek. A harmadik felvonás betétje el is maradhatott volna, mert kompozícióban sem volt tökéletes, s a kínos erőlködés rontotta a hatást. Kürthy lla Grisi, az énekesnő, Komlós István pedig Novotny, a titkosrendőr szerepében nyújtott átlagon felülit. A kisebb szerepekben Szabó Bálintot, Balázs Andort, Makay Sándort, Szabó Imrét, Gábor Marát, Holl Jánost, Szabó Istvánt és Tóth Bélát láttuk a színen. Jávori Béla Bródy Sándor Tanítónőjét mutatták be a marcali Vörös Csillag Termelőszövetke zet színjátszói. kezdő együtte túlságosan nag: iába vágta a fej szájét, emiatt az előadás n;m is sí kerülhetett úgy ahogy szerettei volna. Az együ: tes vezetője ké sőn kért segítse get a szakembe rektőL Az egy hónapos felkészít lés kevésnek b! zonyult, a sze replők a szöveg mondásnál több re nem voltai képesek. (VáláÁgb au 1956 karácsony estéjén fiúk és lányok ezrei vonultak ki Stockholm utcáira, és mindent összetörteik, elpusztítottak, ami csak a kezük ügyébe került. Sértegették a járókelőket, és olyan probléma elé állították ezt a különben nyugodt skandináv várost, amilyenre nem emlékeznek. Az egész úgy tűnt, hogy a különböző foglalkozású és szociális összetételű fiatalok csak egy megbeszélt jelre vártak. A nyomozás azonban bebizonyította, hogy az »akció« részvevői között semmilyen összebeszélés nem történt, és eddig semmilyen kapcsolatuk sem volt a rendőrséggel. Ezt egyszerű fiatalemberek tették, akik legtöbbször nem tudták megmagyarázni tetteiket. Ugyanebben az időben, illetve valamivel később hasonló jelenségek fordultak elő New Yorkban, Londonban, Hágában, Bécsben s mi több, Sidney-ben is, Ausztráliában. Az európai és a tengeren túli országok sajtója nagy cikkekben számolt be ezekről az eseményekről. Érdekes, hogyne jelenségek a háború utáni időszakra emlékeztettük, amikor Európa-szerte fiatalemberek csoportjai garázdálkodtak a városokban. A háború kitörölt belőlük minden erkölcsi felelősségérzetet a megengedett és a tiltott iránt, felelősségérzetet az igazságért és a hazugságért. Akkor ezt mintegy normális jelenségnek, a »ossz ellátásnak, a társadalmi szervezetek, a család válságának, vagyis a háború következményeinek tekintették. Osztályzatuk ötös Ezekben a napokban félévi vizsgákon számol be tudásáról az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 102 tanulója. Ahol alaposan foglalkoztak velük, az eredmény nem maradt el. Barna, mosolygós fiú Alsó Jancsi, a motor- és műszaki bolt másodéves tanulója. To- ponárról jár be Kaposvárra nyáron kerékpárral, télen vonattal. Eddigi eredményei sem voltak rosszak — négyest kapott —, de még jobbra törekedett. Kiválóan akart vizsgázni, s ezért idősebb eladótársai tanácsait, útmutatásait mindig megfogadta. Tudását ötösre értékelte a vizsgabizottság. Felkészülésében nemcsak a tanulófelelős: Be ne Lajos, hanem a bolt egész személyzete: Porkoláb László üzletvezető, Varga Jánosné pénztáros, Jakab Ferenc fiatal segéd és a többiek is mind segítették. Másik tanulójuk, Páhoki Gyula is ötös eredményt ért el. Még csak néhány hónapja, hogy a pult mögött állnak. Bizony nagy izgalmat jelentett feltenni az első kérdést a vevőnek: — Mit parancsol? — Azóta már megszokták ezt, de először állni vizsgabizottság elé újabb izgalom valameny- nyiüknek. Morovics Ilona, a Nagyáruház kötöttáru-o^zá- lyának tanulója leküzdve az izgalmat, ötösre vizsgázott Felkészülésében nagy része volt Politzer Hermann tanulófelelős rendszeres segítségének. ötösre vizsgázott az Opera Illatszerbolt két tanulója, Nagy Éva és Haszonics Mária is, mert. Ila József boltvezetőn kívül a bolt egész személyzete segített nekik. Horváth Gyula, a Villamos- sági Bolt másodéves tanulója is ötös eredménnyel zárta a félévet — Jóeszű, értelmes gyerek, s javasoltuk a kereske- dőtanuiók országos versenyére — mondották a vizsgabizottság tagjai. — Gyakorlati tudását azonban még gyarapítania kell. Nemcsak róla, hanem a legtöbb tanulóról megállapították, hogy bár némelyikük elméleti felkészültsége kiváló, gyakorlati tudásuk még bővítésre szorul. Ezért az iskolának az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítania a fiatalok gyakorlati oktatására. Mivel azonban csak ideiglenes helyük van az 503-as sz. Iparitanuló Iskolában, ennek a követelménynek nem tehetnek eleget. Szükség lenne egy olyan iskolára, amit a kereskedőtanulók a magukénak mondhatnának. Ott módjuk lenne szakkörökben elmé'yite ni gyakorlati ismereteiket. Több mint tizenöt év múlt el azóta, s most hasonló jelenségek gondolkoztatják el a pedagógusokat, szülőket, lélekbúvárokat, ifjúsági vezetőket, mindazokat, akiknek valami közük van az ifjúság neveléséhez. IsmertetőjeI a fekete zeke E fiatalokat minden országban másképpen nevezik. Nálunk, valamint a Szovjetunióbán és Lengyelországban huligánokként ismerik őket. Amerikában és Angliában »teddy boy«-oknak, a németek »halb- starz«-oknak, a csehek »pa- szek«-oknak, a franciák »za- zak«-nak és »feketezekés«-nek hívják a fekete színű bőr- és műbőr-zeke után, amit ezek a fiúk és lányok magukra öltenek. A távoli Ausztráliában e fiatalokat »larkins«-nak nevezik. Azzal azonban minden országban egyetértenek, hogy itt nem csupán a fiatalkorúak bűnözéséről van szó, amellyel szemben minden esetben a törvény paragrafusait kell alkalmazni, hiszen sokszor olyan cselekményeket követnek el ezek a fiatalok, amelyeket a törvénykönyv alapján nem lehet elítélni. Egyben megegyezik minden vélemény Varsótól Sidney-ig, hogy a huligánság — említsük a legismertebb nevén — az ifjúsági bűnözés tömegbázisa. Különösen a kapitalista országokban, ahol mintegy előiskolája folyik a huligánképzésnek a vérgőzös filmek és a szeméremsértő könyvek segítségével. A társadalomtudománnyal foglalkozók azt mondják, hogy ezek a jelenségek az ifjúság válságának megnyilvánulásai. E meghatározást nagyjából .mindenütt elfogadták — de ezzel semmit sem magyaráztak meg. Sőt azokat a szakembereket is '/< csoportra lehet osztani, akiK e kérdéssel foglalkoznak. Az elsőbe azok tartoznak, akik különböző statisztikákkal és körkérdésekkel bizonyítják, hogy a mai fiatalok a legromlottabbak, mió'a csak a világ fennáll. A másik csoport pedig ugyanezekkel a kimutatásokkal és körkérdésekkel, elemzésekkel és tanulmányokkal azt bizonyítja, hogy nincs ebben semmi természetellenes. Hogy a fiatalok ősidők óta — s itt Szókratész görög bölcselő mondására hivatkoznak — ilyenek voltak. Mit mond a közvélemény? Az. egyik szervezet világszerte megbízta munkatársait, hogy közvéleménykutaitás céljából a következő kérdést tegyék fel a lakosok különböző rétegének: »Mi a véleménye a mai fiatalságról, ha összehasonlítja az előző nemzedékkel? Rosz- szabb-e, jobb-e, vagy hasonló ahhoz?« A világ 13' országában, Dáliától Ausztráliáig Japántól Brazíliáig feleltek e kérdésre. A válaszok igen érd'krsen ala- Sz. Lkultak, s kimutatták belőlük, Amiről a nagyvilág beszél Ü OJl-t AG ? hogy a kérdezettek legnagyobb része a mai fiatalok és a korábbiak között száftitalan közös vonást lát. Bővebben magyaráz a részletezés: Belgiumban például a megkérdezettek 50 százaléka azon a véleményen van, hogy a fiatalok rom- lottabbak, mint azelőtt. A szomszéd Hollandia válaszadóinak 27 százaléka van csak ezen az állásponton. Ugyancsak itt 67 százalék úgy véli, hogy a fiatalok semmiben rém különböznek elődeiktől. Érdekes, Japánban a legnagyobb azoknak a száma, akik azt állítják, hogy a mostani fiatalok jobbak az előbbi évek ifjúságánál (18 százalék). Ezzel szemben Nyugat-Németország- ban vannak a legkevesebben ezen a véleményen, mindössze két százalék menti fel a nyugatnémet ifjú nemzedéket S ha mindehhez tudjuk, hogy minden országban a 25 éven felüli polgárok mondták a legszigorúbb véleményt, valamint a nők, akkor közelebb jutottunk a közvélemény igazságához. Persze végső következtetést ennyi tényből levonni nem lehet. Hiszen a vélemények ilyen alakulására nagy hatással volt a világsajtó is —r hogy csak egyet említsünk —, mert például a Nyugat-N émeí országban és Ausztriában megjelenő lapok bűnügyi rovataik 32 százalékát az ifjúsági bűnözésnek szentelték, a fiatalok égető problémáinak megtárgyalására csak a hely 2 százalékát használták. Mintegy kritikáját adta ennek a fura helyzetnek az a francia újságíró, aki a közelmúltban hosszú riportot írt a francia fekete- zekésekről, s aki cikkét ezekkel a szavakkal fejezi be: »A huliganizmus ~ pillanatnyilag még csak probléma, tünet, de isten mentsen meg bennünket z fasizmus előretörésétől, mert akkor ezekben a fiatalokban nagy támaszt találna.« Somogy! Népfap Az MSZMP Sümogj megyei Bizottsága és a Som így megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-13 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. a. Telei an 15-16. Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda- ipari állalat kaposvári üzemében« Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) /erjeszti: a Magyar Posta előfizethető a helyi postahivrt oknál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11,— Ffc