Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 21. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda 1961. j^ut 25. r--------------------------------------------------------------­hí­mai sz Imiink tartalmából: üli Első abrakkeverő üzemünk megnyitása elé fi. O.I jijj Olvasóink írják (5. o.b ;!Í| Három a kislány (6. o.) p|; A muieloilpsiigffi min^xtei* Mlo«nlá$a $oiito»ibaii Talajerő_ axdálkndási és növényvédelmi ankét Balutonbogláron Tegnap megyénkbe látoga­tott Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter, s megtekintett néhány oktatási intézményt. A balatonszabadi általános isko­lában részt vett az alsótagoza- tosgk óráin. Kaposvárott elő­ször a megyei tanács elnökét kereste fel. Majd dr. László Istvánnak, a megyei tanács el­nökének, Takács Istvánnak és Dómján Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­nek és munkatársának kísére­tében felkereste a Táncsics Mihály Fiúgimnáziumot. Itt részt vett a IV. B. osztály ma­gyar irodalom óráján, majd megtekintette a politechnikai műhelyt, a fizikai és termé­szetrajzi szertárt. Merő Béla, a gimnázium igazgatója és Pa­taki Ervin, a fizikai szakkör vezetője megmutatta a műve­lődésügyi miniszternek azokat a kísérleti eszközöket is, ame­lyeket a diákok készítettek. Benke Valéria elvtárs nagy ér­deklődéssel tekintette meg a kémiai előadóban látható szemléltető eszközöket, me­lyeknek a segítségével a tech­nológiai folyamatokra tanítják meg a szaktanárok a tanulókat. A művelődésügyi miniszter a nevelőkkel beszélgetett a tananyagcsökkentésről, a 45 perces órák tapasztalatairól, a tanév beosztásáról, a szünetek elhelyezéséről, a pedagógusok ideológiai oktatásban való részvételéről és egyéb kérdé­sekről. Ezután a pedagógusok mondták el problémáikat s kérdéseket tettek fel Benke Valériának. (Tudósítónktól.) A réksi Űj Élet Tsz szép ered­ményekkel zárta az elmúlt esz­tendőt. Mind a növénytermelé­si, mind az állattenyésztési ter­veket túlszárnyalták. Egyik- niásik növényből rekordter­mést takarítottak be Cukorré­pájuk ötven holdon például 350 mázsás átlagterméssel há­lálta meg a fáradságot, bur­gonyából és gabonából majd félmillió forint értékkel ter­meltek többet az előirányzott­Az ország hatvan nagy ba­romfikeltető állomásán az idén minden eddiginél korábban kdzdődött a főidény: a kemény fagyok ellenére valamennyi gépükkel hozzáfogtak már a keltetéshez. Mint a Földmű­velésügyi Minisztérium Kisál­lattenyésztési Osztályán tájé­koztatásul elmondották, a szo­katlanul nagy igények, első­sorban pedig a primőr-csirkék iránti kereslet növekedése miatt kellett korábban megin­dítani a gépi keltetést. A ta­nácsi irányfás alatt működő keltetőállomások az idén kere­ken negyvenmillió naposba- romíit adnak át a tenyésztők­nek, kétmillióval többet, mint tavaly. A tájékozta'ás szerint február 15-től kezdve az or­szág valamennyi keltetőállo- máíáról megkezdik a rendelt naposcsibék szállítását. A ko­rábbi évektől eltérően az^ egyé­ni tenyésztők az idén a föld- művésszövetkezetek közvetíté­sével rendelhetnek napos­baromfit. A termel ^szövetkeze­teket tprme’ésie szánt napos­baromfival az Élelmezésügyi ző Intézetbe látogatott el. Haj­dú Tibor, az intézet igazgatója tájékoztatta a művelődésügyi minisztert a fiatal intézmény fejlődéséről, gondjairól. A mi niszter élénken érdeklődött a hallgatók kollégiumi elhelye­zéséről, a tantestület összetéte­léről és a gyakorló tanítások eredményeiről, örömmel hall­gatta, hogy a hallgatók több­sége jelesre és jóra vizsgázott a gyakorlatból is. A miniszter először az anyanyelvi, majd a lélektan kollokviumon győző­dött meg az elsőéves hallgatók felkészültségéről. Megállapí­totta, hogy a nyelvi követel­mények nem túlzottak, a hall­Március 1-én nyitja meg ka­puit Székesfehérváron — el­sőként az országban — a Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum. Ez az új iskola a Műve­lődésügyi Minisztérium közvet­len irányításával működik. Egyelőre nappali tagolton képez — középiskolát végzett fiatalokból — növénytermesz­tési szakembereket. A tanul­mányi idő két év. A hallgatók a szükséges elméleti alapok mellett behatóan megismerked­nek a korszerű növénytermesz­téssel, felkészítik őket, hogy a mezőgazdaságban magas színvonalon irányíthassák majd a közvetlen termelőmun­kát A tanulmányi idő alatt korszerű mezőgazdasági nagy­nál. Fejlett állattenyésztésük is gazdagon jövedelmezett. Csu­pán a hízott sertések értékesí­téséből csaknem egymillió­százezer forintot vételezlek be. 1600 hold szántójuk után az elmúlt gazdasági évben nyolc­millió forint termelési értéket állítottak elő. Minden esedékes hiteltartozásukat rendezték, félmillióval gyarapították kö­zös vagyonukat, s így is 45 forintot ér a munkaegység. A Minisztérium Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalata, te­nyésztésre szánt baromfifélék­kel pedig a Tenyészálla' forgal­mi Gazdasági Iroda látja el. (MTI) gatók írásbeli munkái és a fe­leletek is bizonyítják, hogy a pedagógusok helyes úton jár­nak a jövendő tanítók felké­szítésében. Benke Valéria ezután meg­tekintette a tanítóképző né­hány termét. A zenei szakkör helyiségé­ben hosszasan elbeszélgetett Gadányi György énektanárral a növendékek zenei oktatásá­ról. Végül megbeszélte az in­tézet vezetőivel a tapasztalta­kat. Benke Valéria ezután a me­gyei pártbizottság vezetőivel tárgyalt a megye oktatási és művelődésügyi helyzetéről. A tanulmányi idő végén a hallgatók államvizsgát tesz­nek és oklevelet kapnak. A technikum felsőoktatási in­tézmény, amelyben a szerveze­ti és tanulmányi rend (tandíj és ösztöndíj is) hasonló az egyetemi tanulmányi- és szer­vezeti rendhez. A felsőfokú mezőgazdasági technikumba olyan érettségi­zett, 30 évnél 'fiatalabb dolgo­zók (férfiak és nők) kérhe'ik felvételüket, akik az érettségi után legalább egy évig lehető­leg a mezőgazdaságban dol­goztak. A felvételi kérelmeket február 15-ig kell benyújtani a következő címre: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Székesfehérvár, Ady Endre u rintot kaptak munkaegységük után készpénzben és természet­ben. Bee kert Konrád példáid, aki feleségével az állattenyész­tésben 1100 munkaegységet szerzett, mintegy 50 ezer fo­rintot keresett a közösben, ez több mint 4100 forintos havi átlagjövedelemnek felel meg. A gazdaságilag jól megala­pozott termelőszövetkezet eb­ben az esztendőben már pénz­ben díjazza a végzett munkát. 45 forintot irányoz'ak elő munkaegységenként. Ennek 80 százalékát — 36 forint — min­den hónapban készpénzben ki­fizetik. Ehhez megteremtették a fel­tételeket is. 700 hízómarha és hízott sertés, 6000 pecsenye­csirke, sok tenyészállat, vala­mint többféle növény termelé­sére és szállítására kötöttek szerződést. Az ezek után járó előlegekből teremtik majd elő a havonta szükséges kétszáz- háromszázezer forintot. (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermelési Fő- igazgatósága, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, a Haza­fias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács Mezőgazdasági Osztá­lya január 24-én talajerőgaz­dálkodási és növényvédelmi ankétot rendezett Balatonbog- láron. Somogy, Baranya, Fejér és Tolna megyéből mintegy 500 mezőgazdaság szakember, ter­melőszövetkezeti elnök, bri­gádvezető és termeltető válla­lati képviselő vett részt. Baj­éi Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma kedd dél­előtti ülésén megtárgyalta a minisztérium felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatá­si intézmények 1960. évi mun­káját és idei feladatait. A kollégium megállapította: a kutatóintézetek az elmúlt évben jelentős tudományos munkával segítették a gya­korlati termelést, s a fiatal termelőszövetkezetek nagyüze­mi gazdaságainak kialakítását. Hasznos munka volt a terme­lési körzetek tudományos fel­mérése. A kutatási eredmények gyakorlati elterjesztésére igen jó módszernek bizonyult a nagyüzemekbe kihelyezett kí­sérletek megfigyelése. A tu­dományos intézmények Idei munkájának középpontjába — mint a kollégium leszögezte — elsősorban a kenyérgabona- és a kertészeti termesztés, a nö­vényvédelem, az állattenyész­tés, a gépesítés és az üzemszer­vezés fejlesztését szolgáló ku­tatásokat kell állítani, s a ren­delkezésre álló szellemi és Az erdőgazdaságok az idén 7500 olcsón felépíthető szerfás épület faanyagával segítik a termelőszövetkezeteket. A fa­kitermelő brigádok és az erdé­szeti rakodók dolgozói minde­nütt munkához láttak. A szál­lításokat úgy kívánják megol­dani, hogy a szövetkezetek már a nagy tavaszi munkák megindulása előtt megkapják a faanyagot. Főleg a sertésfiaz- tatókhoz, süldőszállásokhoz, hizlaldákhoz szükséges anyagot akarják mielőbb eljuttatni a közös gazdaságokba, mert ezekre van legelőször szükség. A továbbiakban folyamatosan szállítják a baxocnfiólak, csibe- nevelők, növendékmarha-is­csy Edének, a Földművelés- ügyi Minisztérium Növényter­mesztési Főigazgatósága helyet­tes vezetőjének megnyitó sza­vai után dr. Kemenessy Ernő Kossuth-díjas, az agrártudo­mányok doktora a talajerőgaz­dálkodás időszerű kérdéseiről, a műtrágya céltudatos alkal­mazásáról tartott előadást. Be­szélt a különböző talajokon alkalmazható műtrágyázási módszerekről, a baktériumok szerepéről, a nitrogén hatásá­ról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pétisót a növény fejlő­désekor kell felhasználni. A helyes műtrágyázás alapfelté­anyagi erőket ezeknek a fel­adatoknak a megoldására kell összpontosítani. Az eddiginél is jelentősebb feladat vár a termelés területi elhelyezésé­vel foglalkozó tájintézetekre. A Földművelésügyi Minisz­térium végül megvitatta a me­zőgazdasági szakoktatás idő­szerű kérdéseit és több hatá­rozatot hozott a szakember- képzés bővítésére és színvona­lának fejlesztésére. (MTI) letek faanyagát. Az erdőgazdaságok úgy oszt­ják be munkájukat, hogy a régebbi szövetkezetek március, az újak pedig május végéig megkaphassák az előre sza­bott. faelemeket az építkezés megindításához. Az ÉRDÉRT Vállalat az idén is útba indítja vándorbrigádjait, s a szakkép­zett ácsok elsősorban az újon­nan alakult termelőszövetkeze­tekben segítenék, hogy az épü­leteket mielőbb tető alá hoz­hassák, (MTI) (Tudósítónktól.) Befejezés előtt állnak a mér­legkészítési munkák a nagy­atádi földművesszövetkezetnél. A könyvelés dolgozói Brant- müller János főkönyvelő irá­nyításával az utolsó simításo­kat végzik a múlt év eredmé­nyeit tükröző kimutatásokon. A könyvek az elmúlt év jó gazdálkodása eredménye­ként a tervezett 1,1 millióval szemben az előző évinél 630 ezer forinttal többet, 1,5 mil­lió forint nyereséget mutatnak. A legeredményesebben a I kiskereskedelmi üzemág dol- i gozott, 800 ezer forint nyere­séget ért el. A vendéglátóipar j '50 ezer, a felvásárlás 180 ezer, "z ipar pedig 70 ezer forintot jövedelmezett, tele — mondotta — a növé­nyek harmonikus táplálásának a megteremtése. A foszfor­műtrágya hatása csak később mutatkozik meg. A magterme­lésre hat elsősorban, sietteti a növény megérését. A káliról elmondotta, hogy az a növé­nyek cukor- és keményítőtar­talmának növelésében jelen­tős. Végül beszélt a magné­zium-műtrágyáról, amely fő­leg a somogyi erdőségi talajo­kon használható eredménye­sen keserűsó formájában. Ezután Nyéki Jenő docens a hagyományos gyomirtásról és a már ismert vegyszerek he­lyes alkalmazásáról tartott elő­adást. A legújabb vegyszerek, a Simazin és az Atrachin kí­sérleti eredményeiről és meny- nyiségi adagolásáról tájékoz­tatta a jelenlevőket. Figyel­meztetett arfa, hogy mivel csak most vizsgálják még a vegyszerek hatását, a talaj megfelelő levegőztetése céljá­ból a lazítási munkákat — ka­pálás — továbbra is el kell végezni. Mivel az eddigi ta­pasztalatok szerint hatásuk a következő években is megma­rad, a kukoricát okvetlenül kukoricának kell követnie — mondotta. Az előadások után több fel­szólalás hangzott el, majd Baj­csy Ede beszédével befejező­dött az ankét. kaegységre. A zárszámadás eredményét kihirdető első közgyűlést szombaton este tartották meg Belegen. A község két tsz-e — a Szabadság és a Petőfi — a zárszámadás után Kossuth né­ven egyesült. Elnöknek Nagy Józsefet, a Petőfi Tsz volt el­nökét, mezőgazdásznak p“dig Kovács Sándort, a Szabadság volt elnökét választották meg. Az egyesült tsz 903 kát. hold közös szántóját 113 család mű­veli meg. A Kossuthnak 3 erő­gépe is van, ezekkel csaknem teljes egészében meg tudják művelni a közöst. A tsz veze­tői tervbe vették, hogy az elő­irányzott 162 hízott sertés he­lyett 270-et adnak át az Állat­forgalmi Vállalatnak. A közös állatállomány részére megfele­lő gazdasági épületeket léte­sít a Kossuth Tsz. Kiemelkedő az áruház mun­kája, ahol Ilics József vezeté­sével dolgoznak Hasonlóan elismerést vívott ki a 2. sz. élelmiszerbolt, amelynek veze­tője Krivarics Ferenc. Az ital­boltok közül a 9. és 10. számú kisvendéglő látta el jól felada­tát Peti Ferenc és Szaturi Gé­za irányításával. A felvásárlók közül a nagyatádi Bakonyi János és a rinyaszentkirályi Major János munkáját dicsé­rik az eredmények. Sajnálatos, hogy az elmúlt évben a szövetkezet néhány felelőtlen dolgozója kisebb-na- gyobb összegű hiánnyal szá­molt el, s 130 ezer forinttal megkárosítót* a szövetkezetei. A nyereség tehát ennyivel több lehetne. Délután a miniszter és ki- üzemi gyakorlaton is részt- sérete a Felsőfokú Tanítókép- I vesznek a technikum hallgatói Pénzben díjazza a munkát az Idén a ráksi/Új Élet Tsz tagok több mint 3 700 000 fo­Készülnek a ta 'aszra a baromfikeltető állomások: teljes erővel megkezdték a keltetést Felsőfokú Dicső gazdasági Technikum nyílik Székesfehérváron szaktárgyi oktatók vezetésével A mezőgazdasági kutatásról és szakemberképzésről tárgjalt a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma Hat tsz zárszámadását erősítették meg a nagyatádi járásban Egyesültek a belegi tsz-ek (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályán már napok óta folyik a zárszám­adások felülvizsgálata és meg­erősítése. Eddig hat tsz zár­számadását hagyták jóvá. A belegi Szabadság 40,70, a bolhási Szabadság 21,44, a sza- bási Győzelem 36,50, a mikei Petőfi 28,98, a nagyatádi Szor­galom 27,92, a segesdi Latin­ka 24,36 forintot oszt egy mun­A régi termelőszövetkezetek március, az újak május végéig megkapják a szeríás épületek faanyagának nagy részét az erdőgazdaságoktól tállók és egyéb gazdasági épü­Másfél milliós nyereség a nagyatádi föld m űvesszövetkezet n é I

Next

/
Thumbnails
Contents