Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

Péntek, 1960. december 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 A télen is adnak munkát a tagságnak A termelőszövetkezetek adóztatásáról Költségvetésűink bevételi té­Ahogy beletorkollik a késő ősz a télbe, a falun úgy érnek véget a mezőgazdasági mun­kák. No persze, azért akad a ház körül is, a közös portáján is apró-cseprő tennivaló, de nem annyi, hogy a termelőszö­vetkezet minden tagjának ál­landó munkája, illetve munka­egységszerzési lehetősége le­gyen. Pedig a téli hónapokban is szükség van arra, hogy sza­porodjanak az egységek. Az éwégi sok egyéb teendő köze­pette a termelőszövetkezetek vezetői gondot fordítanak arra is, hogy a tagok téli munkájá­nak biztosításával az egész kö­zösség érezze: ezekben a hó­napokban sem feledkezik meg róluk a szövetkezet. A karádi Búzakalászban minden dolgozni akaró tag kap­hat munkát. Sok férfi a ko­rábbi években is az erdészet­hez járt. Ezt az alkalmat a szö­vetkezet sem zárja el tagjai elől. Azok, akik a fakiterme­lésben kívánnak részt venni, két hónapra — januárra és februárra — engedélyt kapnak erre a tsz-től. Előreláthatólag 450 szövetkezeti tag vesz részt az erdészet téli munkáiban. Az erdészet és a termelőszövetke­zet közötti kölcsönös segítség- adásnak egyformán örülnek a közösség irányítói és tagjai, hi­szen a kereseti lehetőségen kí­vül évi tüzelőjüket is biztosít­ják. Nagy a község, sok a mun­kát kérő kéz. Ezért vetődött fel az, amire évek óta nem gondoltak: a trágyahordás. Nagy mennyiségű trágya gyűlt össze, arra pedig szüksége vol­na a karádi földeknek. Míg a hó alatt szunnyad majd a ve­tés, addig 105 fogat trágyát hord. A férfiak téli foglalkoz­tatása ezzel meg is oldódik. Az asszonyokról sem feledkezett meg a szövetkezet. Ügy szeret­né a Büzakalász vezetősége, hogy,a dolgozni kívánó asszo­nyok a télen kapcsolódjanak be a helyi háziipari szövetkezet munkájába. Nehezebb a helyzet a miklósi Vörös Csillag T ermelőszövetkezetben A községben nincs olyan üzem, ahol foglalkoztathatnák télen a szövetkezet tagjait. Itt is Lapkombinát épül Rigában A Lett SZSZK fővárosában ha­talmas lapkombinátot építenek, amelyben napi egymilliós példáwtr számban készülnek majd az újsá­gok. A kombinátban . 30 legújabb típusú sorszedőgépet, köztük per­forált szalagokkal működő szedő­automatákat állítanak be. Ez a kombinát adja majd ki a Rigában megjelenő összes lapokat. A kom­binát mellett' építik fel a rigai lapszerkesztőségek, és a Lett Táv­irati Iroda épületét. egyrészt az erdőgazdasághoz folyamodnak, ezenkívül a köz­ség 270 holdas erdejében biz­tosítanak fakitermelési lehető­séget a dolgozni kívánóknak. Az 50 férőhelyes hizlalda épí­téséhez a fát a tagok fogják kitermelni, s fel is építik a maguk erejével. Mire bekö­szönt a tavasz, betelepíthetik az állatokat. Kétszeres lesz a haszon, mert télen is tudnak munkaegységet szerezni a ta­gok, s mert korán hízóba állít­hatják süldőiket. Az asszonyok és a lányok foglalkoztatásához a nőtanács és a KISZ-szervezet igyekszik segítséget adni. A községben van néhány idősebb szatyorké­szítő szakember. Az ő irányí­tásukkal tanfolyamot akarnak indítani. Készítményeiket a háziipari szövetkezet révén vagy vásárokon értékesítik. Azt szeretnék, hogy minden tsz-tag érezze: gondoskodik róluk a (Tudósítónktól.) A napokban munkavédelmi előadást tartottak a Csurgói Járási Tanács nagytermében a termelőszövetkezetek bizton­sági megbízottainak részére. Pekáczka Lajos, a megyei ta­nács v. b. mezőgazdasági osz­tályának munkavédelmi meg­bízottja a termelőszövetkeze­tekben előforduló balesetekről tájékoztatta a hallgatóságot. Hangsúlyozta a balesetelhárí­tás fontosságát és azt, hogy a mezőgazdaság fokozatos gépe­sítésével mindjobban növek­szik a munkavédelmi megbí­zottak felelőssége. Ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a meg­(Tudósítónktól.) A Magyar Honvédelmi Sportszövetség nagyatádi járá­si küldöttértekezletére a Hely­őrségi Klubban került sor. Az értekezleten rész vett és fel­szólalt Torma István, a járási pártbizottság titkára és Már­ton János, az MHS megyei el­nöke is. Halász Sándor járási elnök mondott beszámolót a szövetség eddigi munkajáróL Ismertette, hogy a járásban 20 alapszervezet működik. A tagság összetétele általában megfelelő, de hiba, hogy ke­vés nő vesz részt a körök mun­kájában. A sportlövész-csapa­tok szépen fejlődtek az idén. 1959-ben egy sportlövő teljesít­ménye 52 kör volt, az idén 70- re emelkedett ez a szám. Di­tárban a zord idő megbénítja a munkát. Akad munka a zamárdi Alkotmányban is A zamárdi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben befejezték az őszi mezőgazdasági munká­kat. Most van folyamatban 11 hold kertészetüknek 24 holdra való növelése. Erre a terület­re holdanként 250 mázsa is­tállótrágyát hordanak ki, s hogy még jobb legyen a ter­més, egy-egy holdra 200 kg szuperfoszfát és 100 kg kálisó is kerül. Az egész területet 30 cm mélyen leszántják. A ker­tészet bővítésének befejezése után nekiállnak a 20 hold nád vágásának. A kitermelt nádat pallónak dolgozzák fel. A nád­palló egy részét a melegágyak letakarására használják fel, a többit eladják. Négyezer kéve nád szállítására már megkö­tötték a szerződést a Soroksári Kísérleti Tangazdasággal. bízottaknak milyen nyilván­tartási és jelentési kötelezett­ségeik vannak. Felhívta a fi­gyelmet a munkavédelmi szem­lék rendszeres megtartására. Ferencz.Béla, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője az 1008/1960. számú rendelettel kapcsolatos egyes kérdésekről szólott. Gyakorlati példákkal igazolta a munkavédelmi in­tézkedések szükségességét, és figyelmeztetett arra, hogy egyes baleseteknél igen fontos a felelősség megállapítása. Az előadásokat több hozzá­szólás egészítette ki. csérét illeti Raff aisz György (Fonalgyár), Kovács József (Kutas) és Batári Imre (erdő- gazdaság) elvtársakat a lövész­körök szakszerű vezetéséért. Az 1960. évi járási lövészbajnok­ság első helyezettje a fona1- gyári csapat lett. Ezzel beke­rült a megyei első osztályba. A legtöbb személyt foglalkoztató honvédelmi összetett versenyt 12 alapszervezetben rendezték meg. A járási döntőn 25 — kö­zöttük öt női — csapat vett részt. A férficsapatok közül a legjobb teljesítményt az erdé­szeti, a fonalgyári és a kutasi alapszervezet nyújtotta. A női csapatok közül az első helyre a fonalgyáriak kerültek. A me­gyei döntőn két csapat első, telei között immár jelentős he­lyet foglal el szövetkeze'eink adóbefizetése. Milyen adókat kell fizetniük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek? Első­sorban is kötelesek fizetni ter­mészetbeli földadót az általuk használt terület után. Kötele­sek fizetni a tagoknak munka­egység alapján kiosztott termé­szetbeli és pénzbeli juttatások után a jövedelemadót. A íor- gslmiadó-köteles melléküzemi bevételeik után forgalmi adót keli fizetniük. Végül fizetniük kell az öregségi és munkakép­telenségi járadékot. Hogyan tesznek eleget szövetkezeteink mindezeknek? A tsz-ek földadó, öregségi és munkaképtelenségi járadék ki­vetési munkáit hátráltatta az a tény, hogy a kivetések idő­pontjában több termelőszövet­kezetnek nem álltak rendelke­zésére a területi és a kataszte­ri jövedelem összegét magukba foglaló földkönyvek. Amilyen ütemben elkészült egy-egy ter­melőszövetkezet földkönyve, ugyanúgy véglegesítették a ter­melőszövetkezetek földadó, öregségi- és munkaképtelensé­gi járadék kivetését. Földadó­bevételi tervüknek megyénk termelőszövetkezetei általában eleget tettek, és ezzel nagyban hozzájárultak az ország ke­nyérgabona-ellátásához. Egy vizsgálat megállapította, hogy több tsz jövedelemadó­kivetését módosítani és emelni kell, mert a zárszámadási mér­legben feltüntetett részesedés nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza. Tapasz­talható, hogy a természetbeni részesedés értékét is pénzben tüntetik fel, mert az után csak 5 százalékos jövedelemadót kell fizetni, míg a természetbeli ré­kettő pedig második helyezést ért el. A beszámoló ezután az alap­szervezetek előtt álló felada­tokkal foglalkozott. Az új ki­képzési évben 11 községben lövészkor, Nagyatádon rádiós. Somogyszobon pedig műszaki kört indítottak mintegy 150 sorköteles és ugyanennyi egyéb korosztályú részvételével. A sportmunka megjavítása céljá­ból elsősorban az országos el­nökség határozatainak végre­hajtását szabta meg a küldött- gyűlés, valamint az alapszer­vezetek megszilárdítását. A beszámolót követő vita és határozathozatal után újjává­lasztották az MHS járási el­nökségét. szesedés után 10 százalékos a jövedelemadó kulcsa. A novem­ber felülvizsgálat alapján a megyében több termelőszövet­kezet terhére pótlólag kellett jövedelemadót előírni, mert a termelőszövetkezetek jövede­lemadó-alapjának kimunkálá­sánál természetbeli részesedés­ként kell számításba venni — a zöldség-, gyümölcsfélék, ál­lati termékek kivételével — a tagoknak ténylegesen termé­szetben kiadott terményeket, termékeket, függetlenül attól, hogy azokat a tsz milyen címen (eladásként, részesedésként vagy pénzbeli részesedésként stb.) számolja el. Beszélnünk kell arról, hogy több termelőszövetkezet olyan ipari tevékenységet folytat melléküzemágaiban, ami egyál­talán nem egyeztethető össze hivatásával. Ilyen például a bútorasztalo- si, drótfonói, húsvágói és kimé­rési stb. tevékenység A tara- nyi Május 1. Tsz például szer­ződésit kötött Hegyi János nagyatádi drótfonat-készítővel. A tsz magára vállalt minden költséget, az iparos mégis a tiszta haszon felét kapja. Hegyi Jánost így másfél hónap alatt 11 648 forint könnyű kereset­hez juttatta a termelőszövetke­zet. Mondani sem kell, hogy a kisiparos nem a termelőszövet­kezetnek dolgozott, hanem kí­vülállóknak. Tucatjával lehetne hasonló példákat, említeni. A berzencei Űjesztendő Tsz bútorasztalosa, a somogyudvarhelyi Március 15. Tsz ács iparosa a tiszta ha­szonnak 30—30 százalékát fize­ti be a tsz kasszájába, a többi 70 százalékkal maga rendelke­zik. A zákányi Csokonai Ter­melőszövetkezet bútor- és épü­letasztalosa pedig a tiszta ha­szonnak 80 százalékát teszi zsebre. Nem a termelőszövet­kezetnek, hanem a lakosságnak dolgoztat iparosaival a barcsi Vörös Csillag, a csokonyavison- tai Zöldmező, a ladi Rákóczi, a szuloki Rákóczi, a csákányi La­tinka, a csökölyi Hetedik Párt- kongresszus, a balatonkiliti Dózsa Tsz is. Húsvágással és árusítással foglalkozik — jogo­sítás nélkül — a berzencei Bú­zakalász és Jobb Élet, a kőrös­hegyi Béke és a tabi Kossuth Termelőszövetkezet. Ezek a segédüzemek, mellék­üzemágak azonkívül, hogy sza­bályellenesek, visszaélésekre is alkalmat adnak. A tsz anyagá­val a leszerződött iparos gaz­dálkodik, ő készíti az elszá­molást, s ily módon men1 esülni igyekszik minden adófizetési kötelezettség alól. Ez a mód­szer a magánkisiparosoknak a termelőszövetkezeti cégér mö­gé bújtatását jelenti, s egyál­talán nem lehet egyetérteni ve­le. Az volna a helyes megoldás^ hogy a termelőszövetkezetek iparost csakis munkaegység­részesedéssel foglalkoztassa­nak, és olyan üzemágakat, se­gédüzemeket ne működtesse­nek, melyek nem esnek a me­zőgazdasági tevékenység köré­be. A termelőszövetkezet nem szolgáltató vállalat, s nem az a hivatása, hogy ilyen jellegű munkákat vállaljon magára. Pontosan, idejében! • A szövetkezeti vezetőknek látniuk kell, hogy a tsz-ek adózása költségvetésünk bevé­teleit képezi, s csak csekély hányada a munkásosztály anyagi segítségének. A kése­delmes fizetés nagyban gátol­ja a községfejlesztési feladatok megoldását is. A község tudni­illik ugyanolyan arányban kap­ja a költségvetési és a község­fejlesztési feladatok megoldá­sához szükséges pénzösszege­ket, amilyen arányban befize­tik a kivetett adókat. Államunk törvényben bizto-i sította, hogy az idős, munka- képtelen termelőszövetkezeti tagok havonta nyugdíjban ré­szesüljenek. A nyugdíj összegé­nek egy bizonyos részét hiva­tott fedezni a termelőszövet­kezetek terhére kivetett öreg­ségi és munkaképtelenségi já­radék összege. Minden egyes tsz-vezetőnek el kell gondol­koznia, hogy azon a hatalmas beruházáson és egyéb juttatá­sokon kívül, melyeket álla­munk a tsz-ek megerősítésére és megszilárdítására fordít, te­temes összegű nyugdíjat fizet a jogosultaknak. Éppen ezért nem közömbös, hogy a tsz-ek hogyan teljesítik ebbeli köte­lességüket. A termelőszövetke­zetek vezetői fordítsanak na­gyobb gondot az adózással összefüggő problémákra és az adók idejében való befizetésé­re, mert ez is előfeltétele a szövetkezeti gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem megszilárdí­tásának. Kardos Béla, a megyei tanács v. b. pú. osztályvezetője. Fatisztogatás a gyümölcsösben közösség akkor is, mikor a ha­Munkavédelmi előadás Csurgón Megtartották a Magyar Honvédelmi Sportszövetség nagyatádi járási küldöttértekezletét Irány: vissza az időben? A kérdés egy disszidens hazánk­fia levelének olvasása közben ötlött fel bennem, olvasván, hogy egy francia filmriporter, aki nemrég az Egyesült Álla­mokban járt, filmet készített az amerikai átlagpolgár életé­ről. Afféle színes, kaleidosz­kópszerű riportfilmet, amely­nek tárgya a sport, a szere­lem, no meg a bűnözés, amely úgy hozzátartozik az amerikai életformához, mint tojássár­gájához a fehérje. A filmalkotás, mely bejárta a fél Nyugatot, az átlagame­rikai vasárnapjait is bemu­tatja egyebek között, azt, hogy hogyan szórakozik az amerikai kisember. Sokak ér­deklődésére számítva elmon­dom, hogyan. Tessék elképzelni egy amfi­teátrum stílusban emelt épít­ményt, mert ez a színhelye a viszonylag legszolidabb nép­szórakoztatásnak. S a műsor? Türelem, erről< is mqndanék egyet és mást. Hát kérem, itt sokféle szám kínál gyönyörű­séget. Például vadlovak és felbőszített bikák »betörése« eredeti cowboy-jelmezben. E modern gladiátoroknak a köz­reműködését koronázza min­dig a legörjöngőbb siker. S mi okoz még említésre méltó tömeggyönyört? Megmondom azt is. Nem utolsó az érdekes műsorban az sem, hogy úgy­evezett Ben Hur-kocsikba őrös posztóval ingerelt biká- at fognak.., Az a torero yöz, amelyik legsikeresebben agerli célba futásra a maga paripáját«. Aztán... gyö- yörködhet még az extázisbán ymboló közönség megrende- ett autókarambolokban és gyéb hasonló nagy attrak- iókban is. A szerényebbek, kik nem számítanak nagy kosok és egyéb alvilági neve­zetességek kivonulnak fehér nadrágban, fehér ingben és kalapban. Az viszont ugye, érthető, hogy a közönségnek ez a része a leghangosabb, ez tudja a leglesújtóbb kritikát közbe üvöltözni, ha nem elég sűrű a borzalom, s nem folyik elég vér az antik miág félvadságát idéző arénában. Kikapcsolódás amerikai módra .77^3 ítványosságra, és »kulturális« lényeik sem olyan magasak, aint nézőtársaiknak — ugyan­kkor, amikor gusztusosán prítják egymást a karambo- rzó gépkocsik —, azok szem­et tarthatnak az alvilág hu- okra került jómadarai felett. (z amfiteátrumok nagy több­égében van ugyanis egy rá- sokkal ellátott fenntartott ely is a körbefutó tribünön, tt, a rácsok mögött fegyeneek oglalnak helyet a tanulságos lőadások alkalmával. Nem is ■kárhogyan jönnek idáig. Gépkocsik szállítják őket, s ermészetesen nem hiányzik a endőrségi díszkíséret sem. Imi azt illeti, impozáns lát­vány lehet, amikor a kassza- űrök, többszörös rablógyil­No lám, így fest a hétvégi kikapcsolódás, s lelki és testi felüdülés... A francia filmriporter alko­tásáról olvasva megvallom, először is a fiatalságra gon­doltam, arra a hatásra, amit ez a -magas szintű kulturáló­dási a fiatalokra gyakorol. Nemcsak Amerikában, mind­azokon a helyeken a világ bár­mely sarkában, ahova impor­tálják ezt a riportfilmet. Aho­va ömlesztve viszik az ame­rikai életforma stíluselemeit, a többi között a civilizációval álcázott új vandalizmust. Az­tán meg arra gondoltam, hogy az ilyen amfiteátrumi rette- netekben zsenge gyermekko­ruktól fogva részt vevő fiata­lok szükségképpen válnak már 15—16 éves korukban rendőri nyilvántartottakká. Nem természetes-e, hogy ezek a gyerekek igyekeznek min­den erejükkel hasonlítani a felnőttek társadalmához, egye­bek között azokhoz a fehér nadrágos, inges és kalapos urakhoz is, akiknek nevéhez külön-külön szenzációs és zse­niális tettek fűződnek, ha ugyan nem szánta őket az igazságszolgáltatás villamos­székbe. Itt jegyzem fel, hogy nem is olyan régen három ameri­kai kamaszfiú — 15, 16 és 17 éves — került a bíróság elé. Viszonylag »bocsánatos« bűn­nel. A sihederek agyonkínoz­tak egy legelésző lovat, amit korukhoz képest bestiális hoz­záértéssel szenderítettek jobb­létre késszúrásokkal, lövések­kel és baltacsapásokkal. Hogy a bíróság előtt ártatlan vi­gyorgással bizonygatták, hogy ők csupán szórakoztak? En­gem nem lep meg ez a véde­kezés, miként az az eset sem lep meg, amit ugyancsak disz- szidens honfitársunk írt meg: A mama könnyező szemmel újságolja ötéves kislányának, hogy a nagymama tegnap es­te meghalt. A kislány első kérdése ezt volt: — És mondd, mama, ki lőtte agyon? László Ibolya A Földművelésügyi Minisz­térium elrendelte, hogy min­den télen február 28-ig el kell végezni a gyümölcsfák tiszto­gatását. Az első tennivaló: a téli nyu­galmi időszakban a gyümölcs­fák koronájából kivágjuk a be­teg és elszáradt ágakat. A sűrű koronát kiritkítjuk, hogy meg­gátoljuk a rovarkártevők és gombabetegségek elszaporodá­sát. Ügyeljünk arra, hogy a rit­kítás ne okozzon zavart a fa életében. A tősarjakat és faty- tyúhajtásokat is ebben az idő­ben távolítsuk el. Az ágak el­távolításánál vigyázzunk, hogy a lezuhanó ág a fa héját meg ne sértse. A levágott száraz, beteg ágakat a fertőzés meg­akadályozása végett el kell tü­zelni vagy mélyen elásni. Az idősebb fák törzsét és vasta­gabb ágait a felrepedezett, el­halt kéregtől tisztítsuk meg. Ezzel eltávolítjuk a kéreg alatt megbújó rovarokat és különbö­ző fejlődési alakjaikat. Meg­szabadítjuk a fát a rátelepedett mohától, zuzmótól és az eset­leges pajzstetves részektől. Ügyeljünk arra, hogy a kapa­róvassal a fa élő részeit meg ne sértsük. Ajánlatos drótkefé­vel átkefélni a farészeket, mert így a közvetlen kártevőirtáson kívül a permetezés eredmé­nyességét is elősegítjük. A ka- parékot égessük el, vagy mé­lyen ássuk alá. A gyümölcsfákon található sebeket a nyugalmi időszakban kell kikezelni. A sebek szélét éles késsel simára vágjuk le, és oltóviasszal vagy egyéb, gyá­rilag készült sebelzáróval ken­jük be. A mély, korhadt sebe­ket megtisztításuk után ce­menthabarccsal szokták betöm­ni. A fák koronájából a téli hernyófészkeket, a száraz le­vélcsomókat és az összeaszott gyümölcsmúmiákat okvetlenül távolítsuk el. Gyümölcstermelő gazdasá­gaink és egyéni gyümölcster­melőink szakszerű és gondos fatisztogatással eredményeseb­bé tehetik a vegyszeres véde­kezést, s egészséges, piacképes gyümölcsöt termelhetnek. Csontos Lajos Somogy megyei Növényvédő Állomás. Gondoskodás a rokkantakról Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ebben az év­ben 19 ezer rokkant kezdte meg munkáját kisipari szövet­kezetekben, nemzeti és közüze­mi vállalatoknál. Csehszlová­kia területén 45 nagy kisipari termelőszövetkezet foglalkoztat rokkantakat. Ezekben több mint 12 ezer rokkant számára biztosítanak megélhetést. A termelésben részt vevő rokkan­tak változatlanul kapják rok­kantsági járadékukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents