Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1960. december 1#. Csak az első lépés nehéz Második műszak­ját« végzi Bu'icza lstvánné, a nemes­eid! Alkotmány Tsz dolgozója. Megáll­ja helyét a közös­ben is: október 31- ig 204 munkaegysé­get szerzett. A hőforrások vizével fűtik majd csibenevelőket Csokonyavisontán és Babócsán (Tudósítónktól.) A megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezé­sére szakbizottság ajakült a hévizek gazdaságos felhaszná­lására. Így született meg az a gondolat, hogy a feltörő meleg vizet a baromfinevelésben is lehetne hasznosítani. Ugyanis a keltető állomásokról a közös gazdaságokba adott naposcsi­bék — egy-két kivétellel — kedvezőtlen körülmények kö­zé jutottak, megfáztak, s közü­lük sok elhullott. Mivel a fa­fűtés költséges, ezért kísérlet­képpen Csokonyavjsontán és Babócsán 15—20 ezres csibene­velőt létesítenek, s ezeket me­leg vízzel fűtik. A csibenevelő­ket úgy építik meg, hogy a kis állatok fejlődésének megfele­lően szabályozhassák hőmér­sékletét. Az itt nevelt csibéket, amikor már megerősödtek, részben továbbtenyésztésre, részben pedig gyorshizlalásra állítják be. Megyeszerte jobban fejlődnek, dúsabbak az őszi vetések, mint tavaly (Tudósitónktól.) A legutóbbi határszemléken megállapították a szakembe­rek, hogy most sokkal szebbek az őszi vetések, mint tavaly ilyenkor. Nem egy helyen 30 centiméter magasak az őszi ár­pák. A csökölyi Hetedik Párt- kongresszus Termelőszövetke­zet határában egy 20 holdas táblán már a 30 centimétert is meghaladta e növény magas­sága. Az idén a jól bevált szovjet és olasz búzafajták magjával több mint 15 000 holdat vetet­tek be az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. A kikelt növények biztatóan fejlődnek, s megerősödtek a tél beállta előtt. A Nagybereki Állami Gazdaság marcali üzemegysé­gének sáripusztai 1. számú táb­láján a 30 holdnyi Bezcsztája szovjet búzát október 8-án ve­tették el magborsó után. A nö­vényállomány dús, szépen fej­lődik, már eléri a 20 centimé­ter magasságot. Egy négyzet- méteren több mint 660 növény található, tehát 3,5 millió a holdankénti tőszám. Kedvező időjárás esetén 30 mázsát is megadhat e tábla egy-egy hold­ja. Hasonlóan fejlődik a Bala- tonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti- üzemegységében vetett olasz San Pastore búza is. A megye egyik leghomoko­sabb területén, a Lábodl Álla­mi Gazdaság vadaspusztai üzemegységében burgonya után vetették el majd húsz holdon az olasz San Pastore búza magját. A vele egy idő­ben, október elején vetett ma­gyar búzától teljesen elüt, sok­kal szebb és dúsabb a növény­zete. A Kaposvári Állami Gaz­daság határában vetett 400 holdnyi Autonómia olasz búza szintén erőteljesen fejlődik. AMIKOR ELKÉSZÜL adón neri új óvoda, márványtáblát helyeznek el a ház falán, hadd hirdesse az utókornak a társa­dalmi munkát végző vállalatok nevét. A vasút dolgozói az első helyen szerepelnek majd: ál­dozatos, fáradhatatlan munká­jukkal érdemelték ki. Akadt olyan vasutas, aki álmosan és fáradtan ment el, majd kiesett kezéből a lapát, mégis kitar­tóan és szívósan dolgozott. Ezt a képet azért érdemes felvil­lantani, hogy mindenki lássa, mire képesek a vasutasok, ha összefognak. Mert sajnos, nem minden megy ilyen nagyszerűen, ilyen dicséretesen. Amikor saját mű­velődésük alapjait kellene le­rakni, nem sereglenek a vas­utasok. Pedig néhány évvel ezelőtt pezsgő, gazdag volt itt a kulturális élet, sók lelkes tá­mogatója, szervezője akadt a rendezvényeknek. Az utóbbi időben azonban kialudt a lel­kesedés lángja. Hogy lehet, hogy ahol a társadalmi munká­ban, a kötelességteljesítésben annyi igyekezettel, jó szándék­kal és helytállással találkozik az ember, éppen csak a műve­lődés régi színvonalra emelésé­re nem futja erejükből? A MUNKA MEGJAVÍTÁ­SÁNAK NYITJA: tudnak-e szíwel-lélekkel együtt dolgoz­ni a különböző szolgálati ágak. Eddig ugyanis az együttműkö­dés hiányán bukott meg min­den vállalkozás. Aligha hihető, hogy a forgalom, a pályafenn­tartás, a fűtőház, amely min­denben együtt tud működni, éppen a kultúra terjesztésében ne volna képes erre. Csak fél­re kell tenni a szakmai gőgöt, amely elég gyakran felüti a fe­jét. Amikor valami próbálko­zás történt a vasutas kör életé­nek felpezsdítésére, nagyon so­kan nem azt kérdezték: mi lesz, hanem azt: ki rendezi. Ha a fűtőház, nem mentek el a for­galom dolgozói és viszont. Pe­dig a múltban a piros parolin megértette a kéket meg a zöl­det is a művészi életben. A rossz munkát azzal is pró­bálták magyarázni: sok a vi­déki dolgozó, fordulószolgálat- ban vannak az emberek, kevés a hely a vasutas körben, az anyagi erők igen csekélyek. Az elsővel gyorsan végezhe­tünk: akkor is sok volt a vidé­ki, a fordulószolgálatban dol­gozó, amikor pezsgő kulturá­lis élet folyt a MÁV-nál. A visszaesést ez semmiképpen sem magyarázza. A helyszűké­re való apellálás se különb. Bár kellene még egy-két helyi­ség, de ettől nem lesz pezs­gőbb a kulturális élet. AZ ANYAGI ELLÁTOTT­SÁG azonban valóban kevés. Az SZMT szigorúan meghatá­rozta, mire költhetik a rendel­kezésükre bocsátott csekély összeget. A gondnok fizetését például már úgy teremtik elő, hogy bérbe adják időnként a termet. Itt valóban van mit tenni. Végeredményben az em­bereken, mégpedig elsősorban a szolgálati ágak vezetőin és kultúrfelelősein áll a művelő­dés fellendítése. Meg kell ér­tetniük mindenkivel, hogy a vasutas kör a kaposvári vas­utasoké, nemcsak a forgalomé, nemcsak a fűtőházé (még ak­kor sem, ha most az kezeli) és nemcsak a pályafenntartásé. Csak akkor lehet tartalmat ad­ni működésének, ha mindhár­man egyformán igyekeznek azt elősegíteni. Az utóbbi időben közömbö- sebbek lettek a vasutasok, el­maradoztak a vasutas körből, s helyettük a város máshol dol­gozó lakosaival kellett benépe­síteni szombat esténként a nagytermet. Az elmaradás iga­zi indítékát azonban senki sem kutatta. A VÁROSI TANÁCS a vas­út segítségére sietett, megvizs­gálta a művelődésügyi helyze­tet, feltárta a hibák okát, s megmutatta a kivezető utat. Az első lépés a művelődés ügyé­ért felelősek, a művészeti mun­kában régebben részt vevők összehívása lesz. Megbeszélé­süktől függ, sikerül-e a nézet- eltéréseket, a személyi ellenté­teket, a szakmai gőgöt félre­téve életet vinni a vasutas kör falai közé. Hisszük, hogy any- nyi egy helyben topogás után megtörténik végre a várvavárt elindulás, s. Lajos Géza Drasztikus figyelmeztetés A svéd televízió drasztikus rendszabályokkal támogatja a közlekedési hatóságoknak a balesetek csökkentésére irá­nyuló törekvését. Minthogy novemberben 122 halálos áldo­zata volt Svédországban az ut­cai baleseteknek, a televízió most hetente ötször esténként egy temető képét közvetíti. Valahányszor újabb halálos ki­menetelű közlekedési baleset történik, a televízióban bemu­tatott temető sírkeresztjei egy- gyel szaporodnak. A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK: ttyj. tnácUcU kínai W&tott Kérje minden szaküzletben Egyéves garancia! (34292) MIKEI DOHÁNYSIMÍTÓK Somssich grófék egykori kastélyában — a 3800 holdas mi­kei Rákóczi Tsz központjának négy­öt helyiségében — az asszonynép már hozzálátott e vidék jellegzetes munká­jához, a dohánysi- mításhoz. Rengeteg dohányt — 140 hold termését — kell előkészíteniük. A jégvert levelek­kel van a legtöbb baj. Hosszú asztalok mellett hajlonga- nak, ügyeskednek. Beidegzett mozdu­latokkal simítgatják a leveleket. Nagy figyelmet, gyakorla­tot és gondosságot kíván az ezzel együtt járó osztá­lyozás. A dohány levelét mindjárt szín, nagyság és minőség szerint kell össze­rakni csomókba. A nagy figye­lem lakatot tesz az asszonynép szájára. Vigyázni kell, hisz az e vidéken termesztett úgyneve­zett szuloki dohány külföldön is a legkeresettebb és termé­szetesen a legdrágább is. Szi­var készül belőle. A szorgalmukról híres mikei asszonyok között is a legszor­galmasabbak: Vadkerti Ist­vánná, aki október végéig 222 munkaegységet szerzett — pe- dik két gyermekére is gondot visel —, Medek Mátyásné, aki 243, Pintér Andrásné, aki 257 és özv. Szántner József né, aki 322 munkaegységgel dicseked­het. — Azért értik asszonyaink ilyen jól ezt a munkát, mert a dohányföldön születtek, s a dohánylevelek között nevelőd­rürst János brigáivezető ellenőrzi a Pitz Gézáné kö­tötte dohánycsomót, tek — tréfálkozik Máger Jó­zsef elnök, aki Bácsi Jenő fő­mezőgazdász kíséretében láto­gatja végig a benépesült szo­bákat. — Tizenöt darabnál ne le gyen ám több e..y csomóban! — figyelmeztet Fürst János do­hánykertész. János bácsi ál­landóan az asszonyok között van, ellenőrzi a kötegeket, ta­nácsot ad, magyaráz Lassan­ként átadja a halatonboglári tanfolyamon tanultakat. Érti a szakmáját, mégis sok újat hallott ott — a jó pap is holtig tanul... — Az ellenőrzésben most Szántner Lőrincné van soron. Keze nem áll meg, de oda-odapillant, talál-e hibát munkájában a brigadéros. A figyelmeztetések egyre-másra hangzanak. — Penészes vélet­lenül se kerüljön a kötegekbe! A levelek hamar fogynak. Papp János alig győzi horda­ni a füzéreket. Az asztalok al­ján gyűlnek a kész csomók. A végén majd lemérik. Tizenhá­rom kilónként egy munkaegy­séget jegyeznek nevük mellé az irodában. Egy nap alatt 35—40 kilóval is elkészülnek* M. K.-né Simítanak az asszonyok. Furcsa pedagógia Bolhán élénk ifjúsági élet folyik. Az öltözőt klubszobá­nak nevezték ki, ahol esténként igen jól érzik magukat a fiatalok. Rádiót, hanglemezeket hallgatnak, körülállják a nagy népszerűségnek örvendő rex-asztc.lt, s nemegyszer látni, hogy még a lányok is biliárdoznak szabad idejükben, estén­ként. Nos, amikor a furcsa pedagógiáról árulkodó bejelentés elhangzott, éppen táncpróba volt. A szünetben középre lépett Hargittai Tibor, a KISZ-titkár, s így szólt: — Holnap este politikai iskola lesz. Gyertek el feltétle­nül, mert ha nem, akkor karácsony másnapján nem rende­zünk bált... A fiatalok meghökkentek. Nem tudni, milyen hatást ért el náluk a KISZ-titkár. De nem hinnénk, hogy arra gondol­tak: eljövünk a politikai iskolára, ha másért nem, hát a ka­rácsonyi bál kedvéért. Nem lehetne őszintébb, célravezetőbb pedagógiai mód­szerrel elérni, hogy legalább olyan jó szívvel járjanak fia­taljaink a politikai oktatásra, mint a rex-asztal mellé? Az ilyenfajta «fenyegetőzés« csak árthat, és semmiképp sem növeli ifjúságunkban a tanulni akarás vágyát.., Hatástalan határozat Gyékényesen elhatározták, hogy klubszobát rendeznek be a művelődési házban. A helyiséget azonban a földművesszö­vetkezeti italbolt bérli. És nem olyan könnyű valamit vissza­szerezni a földszövtől! A járási tanács 10 000 forintot ígért berendezésre, ha a község biztosítja a helyiséget. De nem tudja biztosítani. Más kérdés — és ezen is érdemes elgon­dolkozni —, hogy az «évvégi hajrá« tette olyan bonyolulttá a helyzetet, mert mint mondják: oda lesz a 10 000 forint, ha most nem használjuk fel. Még június 15-én, a tanácsülésen született meg a határo­zat, hogy az italbolttól ideiglenesen vissza kell venni a ter­met addig, amíg másikat nem jelölnek ki. A határoz?)' vég­rehajtásáért maga a v. b.-elnők a felelős, s a határidő szep­tember 1-én lejárt. Ugyan mit ér az olyan határozat, mely­nek a község vezetőszerve sem tud érvényt szerezni... ? Éhesen maradtunk Csupán azért, mert kedden nem tart nyitva az étterem. Pedig még csak az sem mondható, hogy nem lenne forgal­ma, mert velünk együtt például vagy négy gépkocsi utasai próbáltak szerencsét, s vágyakoztak jó meleg étel után. Nem beszélve azokról, akik már tovább mentek Boglárra, vagy pedig az élelmiszerboltban kerestek táplálékot. Az átutazó vendégek könnyen beszélnek, ők néhány perc múlva egy másik Balaton-parti községben találhatnak nyi­tott étteremre. De mit szóljanak azok a dolgozók, akik a hét többi napján a Rianásban fogyasztják el előfizetéses ebéd­jüket, s kedden bizony felvágottat kell enniük. Főleg az ő érdekükben emelünk szót. Intézkedjék az Üdülővendéglátó Vállalat, hogy legalább a közétkeztetésben részt vevők kap­janak kedden is ebédet. Télen nyáron hiány Nyáron, amikor a vízszolgáltatás nem kielégítő, megért­jük, hogy a szódavíz- és a sörellátás akadozik. Megértjük azt is, hogy a vendéglőkbe, cukrászdákba nem jutnak el mindig a szállító járművek pont akkor, amikor a szódaviz vagy a sör kifogy. De most, télen csodálkozunk az ilyesmin. A Corso Cukrászdában december 4-én, vasárnap elfogyott a szóda és a sör. S nem volt még hétfőn, sőt kedden sem. — Nem jött meg a szódás és a sörös, nem tudunk adni — vá­laszolták a vendégeknek. Szorosabb együttműködésre van szükség a Szikvízüzem, a Sörgyár és a Vendéglátó Vállalat között. Szervezzék meg úgy a szállítást, hogy legalább télen — amikor nincs szezon­ja se a szódának, se a sörnek — ne legyen hiány az említett italokból. Megkezdte a kölcsönzést a Népművelési Tanácsadó szakkönyvtára A Népművelési Tanácsadó már a megalakuláskor elhatá­rozta a művészeti csoportok, művelődési otthonok, üzemi kul túrfelelősök szakkónyvek- kel való ellátását. A módszer­tani segítségen kivül egy-egy megfelelő kórusmű, népitánc- leírás, színdarab kölcsönzésé­vel a műsorpolitika irányítását vette tervbe. Az elgondolásból hamar valóság lett. Az első szakkönyveket már el is vit­ték a kisbajom!, tótújfalui, szuloki, göllei és kaposvári művelődési vezetők. Sokan azonban nem tudják még, hogy a Népművelési Ta­nácsadó elméleti és gyakorlati művekkel is támogatja a kó­rusok, tánc- és színjátszó cso­portok munkáját. A színdarab- tárnak, táncszakkönyvtárnak és zeneműtárnak még csak az alapját rakta le a Tanácsadó, de így is 150 mű között válo­gathatnak az érdeklődő nép­művelési ügyvezetők, művelő- désiotthon-igazgatók. Mai té­májú és klasszikus színművek, jelenetek, egyfelvonásosok, a színjátszás elméletével foglal­kozó művek, táncleirások és táncszakkönyvek, néprajzi könyvek, zenetudománnyal, zeneesztétikával, zenetörténet­tel foglalkozó és kórusművek állnak a művelődési munkások rendelkezésére. A Népművelési Tanácsadó az idén még két-háromezer fo­rint értékben vásárol szak­könyveket, hogy minél széle­sebb körben tudjon segítséget nyújtani. 16 baleset történt novemberben A múlt hónapban októberhez viszonyítva hárommal, az elő­ző év novemberéhez viszo­nyítva pedig hattal csökkent a közlekedési balesetek száma. A novemberi 16 baleset közül legtöbbet az ittas és szabályta­lan vezetés okozott. Mindkettő­ből 5—5 baleset adódott. Gon­datlan vezetés következtében négy baleset történt. Halálos baleset novemberben nem volt. Ittas vezetés miatt «~— sza­bálytalan vezetés « om súlyos sérülés történt. Somogyi Népr&p Az MSZMP Sorriog.v fgyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-1J, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó V állalat, Kapos /ár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Elő­fizethető a helvi nosta^iv >knál és postáskézbesitőkné1 Előfizetési díj egy nőnapra 11,- FI

Next

/
Thumbnails
Contents