Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
Péntek, 1960. december 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Folytatta tanácskozását az országgyűlés <Folytatás a 2. oldalról.) összegű beruházást igényelt. A párt és a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva igen nagy gondot fordított és fordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre, új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágyára, növényvédő szerekre, szakemberellátásra stb. Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk, hogy — saját létérdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalását, mert ezek a legjobb befektetést jelentik a jövőre nézve. Ha rövidlátásból most nem eszközölnénk ezeket a befektetéseket, néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna elő a mezőgazdaságban, és akkor — megkésve — úgyis eszközölnünk kellene .ízeket a beruházásokat, sokkal rosz- szabb pozícióból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnének. — A munkásosztály tehát okos előrelátásból, saját jövője biztosítására helyesen teszi, ha legjobbjai tanácsadással, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új útra való áttérésben, továbbá a kiterjedt patronázsmozgalom keretében a gyakorlatban is részt vesznek az új közös gazdaság megerősítésében, és ugyanakkor mint osztály segíti a mezőgazdasági termelés fellendítését azzal is, hogy átmenetileg nagyobb terheket vállal, és milliárdokat ruház be a mező- gazdaságba. — Mert e terhek valóban csak átmenetiek. Igaz, hogy a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek, és emiatt nagyobbak is. De érdemes a terheket vállalni: már eddig is érdemes volt. Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években elért fejlődése. A párt és a kormány politikájának alapvető célja — amelyet »kettős feladatnak« nevezünk —, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben — a népgazdasági helyzetnek megfelelően — nőnie kell a termésnek és az árutermelésnek is. A hároméves terv a mező- gazdaság számára 12 százalékos termelésnövekedést írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban levő nagy társadalmi átrendezéssel egy időben, ez ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy »csőd előtt« áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink áhítoznak. És áhítoztak tizenöt évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták, hogy a földreform nyomán lezüllik a termelés, éhínség tör ki az .országban. Mint tudjuk, éhínség nem tört ki, azóta létezünk valahogy, nem is a legrosszabbul élünk: nem utolsósorban éppen a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem is túl nagy, mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el, hogy a tsz-mo^ga- lom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják fel- vásárlási tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra, hogy a felszabadulás előtti időkben milyen kedvezőtlen volt a lakosság élelmezési színvonala. Magyarországon fogyasztották Nyugat- és Közép- Európában a legkevesebb húst, tejet, tojást, ugyanakkor a legtöbb kenyeret. Ezután ismertetett néhány adatot arra nézve, hogy a hároméves terv folyamán hogvan nőtt az egy főre eső élelmiszer- fogyasztás a legfőbb cikkekből: így húsfélékből az 1958, évi 40,5 kilogrammal szemben az idén 45,7 kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, lejből 135 literrel szemben 168, tojásból 142 darabbal szemben 151, zsiradékból 21 helyett 27,8 kilogramm, kenyérgabona (őrleményben) 130,6 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilogrammról 27-re nő, a zöldség pedig 85 kilogrammról 107 kilogrammra. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. — Az átmeneti nehézségeket célszerű intézkedésekkel és megfelelő munkával le lehet küzdeni. A burgonya-kérdést — amely tavaly ilyenkor idegeskedést okozott — egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldő-akcióval a kocaállomány csökkenését a tavasz óta megállítottuk, sőt, háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte az 568 000 darabot, amely tíz év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelelő szervező munkával — széleskörű takarmány-akcióval is alátámasztva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a tojás termelést. — A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18—20 százalékkal lesz magasabb az 1957. év végénél. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esztendő, néhány fontos cikknél az egész gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt következett be. A pár százalékos lemaradás sem homályosít- hatja el azonban azt a tényt, hogy a falu termelési és társadalmi viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egy időben a mezőgazdaság termelése három év alatt 12— 33 százalékkal, a felvásárlás pedig 18—20 százalékkal lett nagyobb! Amit hosszú évek óta óhajtottunk, először sikerült elérnünk: hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésével egy időben és annak alapján nőjön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is. — Tisztelt orszásevűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az út, és nem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát. Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobb módú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét. Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy a parasztság — hű szövetségese és barátja, a munkásosztály segítségével és vezetésével — elsősorban saját szorgalmas munkájával a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a mezőgazdaságban levő nagy-nagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alapján a terméshozamok eddiginél erőteljesebb fellendítését a második ötéves terv időszakában. — Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztálynak, a vele szövetséges dolgozó parasztságnak s egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát s általában az új ötéves tervet immár »két lábon« állva: a szocialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg, és válthatjuk valóra! (Nagy taps.) Fehér Lajos elvtárs után Tatár Kiss Lajos, Oláh György és Szabics Istvánná szólaltak fel, majd Szirmai Jenő elvtárs, Somogy megye országgyűlési | képviselője kért szót. Szirmai Jenő országgyűlési képviselő felszólalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberében tárgyalta a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokat. Losonczi elvtárs beszámolója megmutatta a mezőgazdaságban azóta történt változást, és megjelölte a további feladatokat. Fontosnak tartom, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében fejezzük be hazánkban. Az átszervezés eredményeként a mezőgazdaságban is uralkodóvá válik a szocialista termelési viszony. Ezzel elősegítjük a termelőerők gyors fejlődését, felhasználjuk a technika, a tuA termelést illetően: amíg egyéni parasztgazdaságok voltak, a termelési viszony akadályozta a termelőerők fejlődését. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megváltozott a termelési viszony, így lehetővé vált a termelőerők gyors fejlődése. Lehetővé vált, hogy a technika és a tudomány mai vívmányait felhasználjuk a mezőgazdasági termelésben. Két év alatt 10 ezer erőgépet kapott a mezőgazdaság, s a különféle vegyszerek ma már kezdenek meghonosodni a mezőgazdaságban. A leglényegesebb tehát, hogy a mezőgazda- sági termelésben a technika és tudomány tért hódít. A termelésben beállt változás — ha az eredmények kezdetiek is — biztatóan mutatkozik az árutermelésben is. Ma már jelentős a tsz közös termékeiből származó árutermelés, áruértékesítés. Számottevően emelkedett a 100 hold közös területről történő értékesítés az 1959. évihez viszonyítva. Például kenyérgabonából 15 ezer holddal vetettünk kevesebbet, mint az előző évben, mégis 653 vagonnal adtunk többet a népgazdaságnak. Hízott marhából a tavalyihoz viszonyítva 100 holdról 3 mázsával, hízott sertésből 5 máA szocialista mezőgazdaság megteremtése lehetővé tette, hogy a tsz-paraszt gondolkodáséban, a tsz-parasztok egymáshoz való viszonyában, a falu életében nagy, társadalmi átalakulás menjen végbe. Az átalakulás lényege, hogy domány vívmányait a mezőgazdasági termelésben. Ezek segítségével növelni tudjuk a termésátlagot, olcsóbban termelünk, ki tudjuk elégíteni a népgazdaság szükségletét. Emellett — amely legalább olyan fontos — szebbé, jobbá, emberibbé válik a parasztság élete, fel tudjuk számolni a falu évszázados elmaradottságát. Termelőszövetkezeti községek egy-két éve vannak. Azóta jelentős változás történt a falu életében. Ezekből a két legfontosabbat szeretném kiemelni : egyik a termelésben, a másik a tsz-paraszt gondolkodásában végbemenő változás. zsával, tejből 6 és fél hektoliterrel adtunk többet a közösből, mint az előző évben. Állatállományunk az átszervezés időszakában nem csökkent. 1958-ban 105 ezer, az idén pedig 108 ezer szarvasmarhát tartunk, kocaállományunk két év alatt 23 870-ről 29 ezerre nőtt. Tudjuk, hogy ezek a termelési, áruértékesítési eredmények kezdetiek. Mégis biztatóak, és mutatják, hogy nagy lehetőségeink vannak, amelyeket mindjobban kezdenek kihasználni szövetkezeteink. Mindezek a lehetőségek nem álmok, mert több termelőszövetkezet és állami gazdaság már az idén hasznosította, és kicsit jobb szervezéssel szélesebb körben tudnánk ezeket alkalmazni. Segítséget is kérünk ehhez: több gépre és műtrágyára van szükségünk. Tudom, hogy a népgazdaság teherbírása véges. Mégis azt javasolom a tisztelt országgyűlésnek, hogy ha bevételi tervünket a munkások, parasztok, értelmiségiek jobb munkája eredményeképpen túlteljesítjük, annak egy részét a mezőgazdaság megsegité- sére, elsősorban gépre és műtrágyára fordítsuk. megszűnőben van a kapitalizmusból származó, a kisparaszti gazdálkodásból, annak gazdasági alapjából fakadó farkastörvény, a szegény- és középparaszti ellentét, a felvég-alvég, a bug- ris-kodis szó használata. Ma már űj, emberibb viszony alakul ki a tsz-parasztok között. Ez nem magától történik, hanem a helytelen nézetekkel szemben vívott harcban. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy új embertípus kezd kialakulni a tsz-tagok, tsz-vezetők között. Sok olyan paraszt van megyénkben, mint Berki József, Havasi József, Gyurisics Dániel, Kovács Máté és a többiek, akik azt mondják, hogy nemcsak a földjüket, de szívüket is bevitték a termelőszövetkezetbe, és így is dolgoznak. Tapasztalataink bizonyítják, hogy jó úton járunk az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály kialakításában. Ahogy már említettem, csökkent a volt kis- és középparasztok, a régi és új tsz-tagok közötti ellentét, és nem egy helyen a volt kulák is beilleszkedik a közös gazdaság rendjébe. A termelőszövetkezeti parasztok egyetértenek vele, hogy szűnjön meg az acsarkodás, a gyűlölködés, és helyette a megértés, a megbecsülés és az embertársi szeretet jusson előtérbe. A szocialista mezőgazdaság megteremtése jelentős változást hozott nemzetiségi községeinkben is. A délszlávok lakta falvakban a tsz-parasztok példamutatóan dolgoznak. A tótújfalui Határőr, a szent- borbási Béke megyeileg is a legjobb szövetkezetek közé tartoznak. E községek délszláv lakossága a Horthy-rendszerben kettős elnyomás alatt volt. Ma ezek az emberek jobban élnek, mint bármikor. Ezt tapasztaljuk a német nemzetiségű községekben is. Erősödik a kölcsönös megbecsülés és bizalom a nemzetiségi községekben egymás és a magyar népi demokrácia iránt. Nagyra értékeljük a falun élő értelmiségiek munkáját. Csak az elismerés hangján tudok beszélni a falusi pedagógusokról, orvosokról, mezőgazdasági szakemberekről. Többségük példamutatóan, becsülettel veszi ki részét abból a nagy társadalom-átalakító munkából, ami ma falun végbemegy. A gazdasági alap megváltozása lehetővé tette a falun is a művelődés, a kultúra fellendülését. Megyénk falvaiban az Biztatóak a termelés fejlődésének kezdeti sikerei Új, emberibb kapcsolatok alakulnak ki a falun általános iskola VII—VIII. osztályában 2851 felnőtt tanul. A kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályokba 300, az ezüstkalászos gazdatanfolyamokra több mint 2 ezer fő jelentkezett. A tsz-ek klubokat nyitanak. Több tsz-tag színházi bérletet vált, televíziót vásárol. Nagyon nagy a tudásszomj, az igény a kultúra iránt. Javaslom: a földművelésügyi és a művelődésügyi miniszter elvtársak vizsgálják meg, hogyan tudnának nagyobb segítséget nyújtani a szakmai színvonal emeléséhez és a kulturális igények kielégítéséhez. Lényegében megoldottuk a falun élő öregek problémáját. Az állam segítsége, a tsz, az összefogás lehetővé tette, hogy olyan ember, aki egész életét munkával töltötte, ne a falu koldusa vagy megtűrt személy legyen. Erősödött a munkás—paraszt szövetség A szocialista mezőgazdaság' megteremtése hozzájárult ahhoz, hogy a munkás-paraszt szövetség új tartalmat nyerjen. A megye üzemein kívül a budapesti IX. kerület üzemei is patronálnak szövetkezeteket. S az üzemi munkásokat úgy fogadják, mint jó testvért, mert soha nem jönnek üres kézzel. A felvilágosító szót sokszor kezük munkája, anyagi segítség kíséri. A tsz-parasztság saját maga tapasztalja, hogy a munkásosztály erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti. És nem én, hanem a tsz-parasztok mondják, hogy ilyen igaz, önzetlen barátjuk, szövetségesük soha nem volt, mint a munkásosztály, és ez így is van. Ennek alapján bátran merem mondani, hogy a tsz-parasztok közül mind több érzi a felelősséget a város, a munkásosztály élelmiszerrel és az ipar mezőgazda- sági nyersanyaggal való ellátásáért. A munkás-paraszt szövetség erősödése egyben azt is jelenti, hogy tovább növekedtek a szocializmus erői és szélesedett a hatalom bázisa. Ma már elmondhatjuk, hogy a hatalom gyakorlásába falun újabb tízezrek kapcsolódtak be. Ezek a tények is bizonyítják, hogy a falu- élete más lett. E nagy forradalmi átalakulásról, amely ma a falun folyik, jóleső érzésekkel emlékezhetek meg. Aki ezen a területen dolgozik, azt magával ragadja az átalakulás nagy, lüktető ereje, a tsz-parasztság többségének tudásszomja, munkakészsége, munkaszeretete. Szóval nehéz ezt elmondani. írónak kellene lenni, aki megírja az egységes paraszti osztály kialakulását, amely méltó társa lesz nagy szövetségesének, a munkásosztálynak. Érdemes ezt megírnSj és szívesen fogjuk olvasni. Azt jelenti, amit elmondtam a falu átalakulásával kapcsolatban, hogy nincsenek proű- lémák? Nem! Nem azt jelenti. Még sok nehézséggel kell meg- küzdenünk, sok még a megoldásra váró gondunk. A termelésben még nem használjuk ki megfelelően a nagyüzem nyújtotta lehetőségeket. A munkafegyelem területén is vannak problémák. Akadnak, akik nem veszik ki részüket becsületesen a munkából. És pár helyen a tsz-parasztok gyorsabban vívták ki a nyolcórás munkaidőt, mint a munkások. De vak az, aki nem látja* hogy évről évre, hónapról hónapra jobban megy a munka. És ez a jellemző. Igen, jellemző, hogy ebben az évben pl. olyan tsz-ek, mint az istvándi Űj Élet, az iharosi Űj Erő, amelyek a legrosszabb szövetkezetek közé tartoztak, ma már jó szövetkezetek. Mindjobb eredményeket érünk el a termelésben és az emberek gondolkodásának átalakításában. Bízvást mondhatjuk, hogy a munkásosztály és az értelmiség legjobbjainak további támogatásával a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok még nagyobb eredményeket fognak elérni. Mindez szocialista hazánk további erősödését, a nép jólét növelését segíti elő. Losonczi elvtárs előterjesztését a magam és a Somogy meI gyei képviselőcsoport nevében elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Az országgyűlés ma délelőtt 110 órakor folytatja ülését. De Gaulle pénteken reggel indul ötnapos algériai kőrútjára Általános tiltakozó sztrájkra hívnak az ultrák Algériában Párizs (MTI). De Gaulle tábornok pénteken reggel indul repülőgépen Algériába. Több mint ötnapos körútja után szerdára tervezik visszaérkezését Párizsba. A köztársasági elnököt három minisztere kiséri el útjára: Joxe, az algériai ügyekkel megbízott francia államminiszter, Messmer, a fegyveres erők minisztere és Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter. Algírban lázas hangulat uralkodik — jelentik a csütörtök esti párizsi lapok. Említést tesznek röpiratokról, amelyek péntekre, De Gaulle Algériába érkezésének napjára általános sztrájkot hirdetnek meg. A Monde beszámol arról, hogy Párizsból jött utasításra mintegy 100 házkutatást hajtottak végre Algírban és számos előállítás is történt. A France Soir az amerikai Associated Press jelentését közli: az Algír közelében levő Dóéra táborába vitték a köztársasági elnök algériai körútja alkalmából preventív internálással sújtott személyeket. Az algériai sajtó cenzúráját megszigorították. Az algériai lapoknak nem engedték meg, hogy közöljék Sálán tábornok San Sebastian ban tett nyilatkozatát, amelyben kijelentette: ha az algériai franciák hadba szállnak azért, hogy franciák maradjanak, ő is az oldalukra állna és Algírba sietne. Heves támadások közepette lépett hivatalba Ikeda japán miniszterelnök és kormánya Tokió (UPI). Csütörtökön heves támadások közepette hivatalba lépett Hajato Ikeda japán miniszterelnök és űj kormánya. Egy időben azzal, hogy Hi- rohito császár jóváhagyta az új kormányt, máris súlyos bírálatok hangzottak el ellene a sajtó, az ellenzék, sőt a kormányzó liberális-demokrata párt egyes csoportjai részéről. (MTI)
