Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

Kedd, 1960. december 6. s SOMOGY! NÄPtiAY Emberek, ügyek, jogviszonyok A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉ­SÉNEK időszakában is merül­hetnek fel vitás kérdések a dolgozók és a vállalatok kö­zött, bár ezek a problémáit más jellegűek, mint a kapita­lista társadalomban, ahol a munkaügyi viták lényegében az osztályharc megnyilvánulá­sai. Nálunk megszűntek az ér­dekellentétek, s a vállalatok­nak és dolgozóknak egyaránt érdekük a jogszabályok érvé­nyesítése. Előfordul azonban, hogy a jogszabályokat egyik vagy má­sik fél megsérti. Az ebből ke­letkezett munkaügyi viták je­lentős részében a vállalati — illetve a területi — egyeztető bizottság dönt. Nagyon fontos, hogv a különböző munkaügyi vitákban helyes határozatok szülessenek, mert ezek befolyá­solják a munkafegyelmet, a munikaerkölcsök megszilárdu­lására nevelnek, a megalapo­zatlan döntések viszont sértik a dolgozók igazságérzetét. Az egyik kereskedelmi válla­lat egy eladói munkakört be­töltő, hatvan éven felüli dol­gozójának az MT 29. paragra­fusa 1. bekezdésének b) pontja alapján átszervezés indokával felmondott. A dolgozó panaszát a vállalati egyeztető bizottság (VEB) elutasította, a felmon­dást jóváhagyta. A VEB nem járt el kellő körültekintéssel, s határozata törvénysértő, meg­alapozatlan volt. Nem vette fi­gyelembe MT V. 38. §-ban fog­laltakat. Ez a törvényhely ugyanis megszabja, hogy ha az idős dolgozónak az öregségi nyugdíjra valló jogosultság megszerzéséhéz legfeljebb öt éve hiányzik, és ötéves folya­matos munkaviszonya van, akkor csak különösen indokolt esetben mondható fel neki. A vállalat a felmondás mellett semminemű különösen indoUpIt esetet nem tudott emíteni. A Területi Egyeztető Bizottság lermészetesen hatálytalanítot­ta a VEB határozatát, és a panaszost visszahelyezte ere­deti munkakörébe. Ez azonban hosszú időt vett igénybe, s .a panaszosnak oJyan bért kellett kifizetni, amely mögött nem volt munka. VIZSGÁLJUNK MEG egy másik vállalati egyeztető bi­zottsági határozatot. Az egyik építőipari vállalat éjjeliőrének munkaviszonyát megszüntették azzal az indokkal, hogy mun­kakörét több esetben nem lát­ta el megfelelően (pl. elaludt, ebből kára is származott a vál­lalatnak). Az illető fellebbezett. A VEB előtt azt állította, elő­ször fordult elő vele, hogy munkaidő alatt elaludt, ezért súlyosnak tartja munkaviszo­nyának megszüntetését. Az egyeztető bizottság a fellebbezést ^utasította. Az eljárás során meghallgatott dolgozók előadásából ugyanis kitűnt, hogy Sz. Gy. nemcsak egy ízben szunyókált el mun­kahelyén, hanem többször megtörtént, hogy a reggel ko­rán érkező dolgozók ébresztet­ték fel. Az egyeztető bizottság helyesen járt el, mert figye­lembe vette a cselekmény munkafegyelemre irányuló ve­szélyességét, s meg akarta óv­ni a vállalatot attól, hogy a jövőben hasonló vétségeket kövessenek ed a dolgozók. A TEB gyakorlatában szám­talanszor fordulnak elő a kö­vetkező példákhoz hasonló esetek: A nyereségrészesedés jogosságának megállapítása végett K. J. azzal a kéréssel fordult az egyeztető bizottság­hoz, hogy a munkakönyvébe történt »Hozzájárulással kilé­pett« bejegyzést »Áthelyezve« bejegyzésre változtassa. A nem vitatott tényállás sze­rint K. J. felmondott, a mun­káltató a felmondásihoz hozzá­járult. K. J. azonban a felmon­dással egy időben ugyancsak ipari vállalatnál helyezkedett el, s kérte munkakönyvé be­jegyzésének módosítását. Az egyeztető bizottság a kérésnek helyt adott, s elrendelte a mun kakömyvi bejegyzés módosítását. A vállalat igazgatója azonban fellebbezést jelentett be a ha­tározat ellen. A fellebbezés alapos. Az egyeztető bizottság ugyanis figyelmen kívül hagy­ta az MT 134. paragrafusa 1. bekezdésében foglaltakat, me­lyek szerint a két vállalat kö­zös felügyeleti hatósága, ha Ilyen nincs, a két illetékes mi­niszter jogosult az áthelyezés­re. Ha a miniszter e jogát az igazgatóra átruházta, akkor sincs törvényes lehetőség arra, hogy az egyeztető bizottság az igazgatót az áthelyezésre kö­telezze. Az áthelyezés az igaz­gatóra ruházott szuverén jog­kör. GYAKRAN TÄMADNAK a dolgozók kártérítési felelőssé­géből adódó viták is. A 14/ 1956. V. 30. MT számú rende­let, mely az MT V. 191. parag­rafusa 4. bekezdését módosítja, jogrendszerúen fokozott fele­lősséget állapít meg. A Kapos­vári Sütőipari Vállalat igaz­gatója egyik vodt szakmuníká- Sát az MT V. 191. paragrafusa alapján a teljes kár megtérí­tésére kötelezte. A dolgozó a határozat ellen panaszt emelt. A váilalati egyeztető bizottság a panaszt elutasította, a kárté­rítésre való kötelezést jóvá­hagyta, mivel a munkavállaló a gondjaira bízott szerszámokat nem zárta ed a rendelkezésre álló szerszámos szekrénybe, hanem kitette az eltulajdonítás veszélyének, s nem tudott ve­lük elszámolni. E példák is mutatják, mi­lyen nagy az egyeztető bizott­ság tágjainak felelőssége a munkaügyi viták eldöntésében. E feladatoknak csak a jogsza­bályok ismeretében, széles lá­tókörrel és minden befolyástól mentes, józan ítélőképességgel tudnak eleget tenni. Gondosko­dunk arról, hogy az egyeztető­bizottságok tagjai alaposan megismerjék az érvényben levő jogszabályókat, s határozatai­kat befolyásmentesen, a törvé- nyeséég szem előtt tartásával hozzák meg. Hegedűs Gyula. a területi egyeztető bizottság elnöke. Bosszantó história Az esőzések miatt több tsz-ben lófogatos vetőgépekei kellett beállítani, s mivel az ilyen lassan-lassan kimegy a di­vatból, érthető, hogy megfelelő lószerszám se akad minde­nütt. A tsz-ek a Kaposvári Szíjgyártó KTsz-hez fordultak, csináljon nekik lószerszámot. A szövetkezet neki is fogott, de mert nem volt raktáron izzasztófilc, vásárolni altart. Ebből aztán országjárás lett. Végül Pécs egyik boltjában ráakadtak a keresett cikkre. Éppen elegendő lett volna a megrendelt 45 pár szerszámhoz. A bolt vezetője azonban nem volt hajlan­dó eladni, úgymond: nem szolgálhat ki köziileteket. Elszo­morodtak ezen a szíjgyártók, s deputáció indult a MÉSZÖV­HÖZ, hátha ott engednek az okos szóra. De hiába. Engedély helyett egy javaslatot kaptak, hogy menjenek fel a Pécsi Vá­rosi Tanács Kereskedelmi Osztályara. Hogyne mentek volna, hisz a tsz-ek már türelmetlenül várták a lószerszámokat. Előadták kérelmüket, hogy engedé­lyezzék elvinni abból a bizonyos boltból azt a poros filcét, hisz úgyis megénnék a molyok, jobb lenilé az lószerszámra. — Hm, hm — bólogatott a kereskedelmi osztály embe­re, s már-már beleegyezett volna, ha ki ném derül, ho(/y a filcet Somogyba akarják hozni. — Somogyba? Azt már ném! Es nem is engedte. Most mi lesz? — töprengtek a szíjgyártók, hisz otthón a földeken dolgozni kell. Addig-addig töprengtek, míg a filc a boltból el nem ke­rült egy másik boltba, ahol közületiket is kiszolgálhatnak, s innen egyenesen az állomásra ment a szállítmány. Eképpen esett meg ez a minap. Mert noha a lófogat las­san kimegy a divatból, azért néha szükség van rá. A bürok­ratikus intézési módra ellenben semmi szükség, mégse akar kimenni a divatból. (Roland) Szakszerűen teleltessük tyúkállományunkat A nagyobb hozamok elérése szempontjából igen jelentős, hogy a jól felnevelt baromfi- állományunk részére a télen milyen elhelyezést és takarmá­nyozást tudunk biztosítani. Fontos, hogy azokat a tyúko­kat, amelyeket továbbtenyész- tés és tójástermelés céljából meghagytunk, teleltetésre szánt külön ólakban helyezzük el. Előzőleg az ólakat felül kell vizsgálni, és elő kell készíteni. Az ajtók, ablakok jól zárhatók legyenek, hogy a meghűléses betegségeknek elejét vehessük. Az ólakba annyi etetőt, itatót, ülőrudat, tojófészket készít­sünk, amennyit a tyúkok szá­ma megkíván. Az esetleges, kórokozóktól meszeléssel tisz­títsuk meg az ólat, az ülőruda- kat pedig forró hamulúgos víz­zel mossuk le. A baromfiólak udvarát és környékét mészpor kiszórásával fertőtleníthetjük. Ha a kerítés rossz, azt most ja­vítsuk ki. Előnyös, ha a tyú­kok részére — az uralkodó szél irányára keresztbe — fe­dett kaparóhelyet létesítünk; a téli almozáshoz száraz homo­kot használjunk. A homokot fedett helyen, az ól közelében tároljuk. Az ólakban úgy he­lyezzük el a tyúkokat, hogy négyzetméterenként három­négynél több ne jusson. Ke­rüljük a zsúfoltságot, mert eb­ből sok baj származhat. A ka­kasokat tartsuk együtt a tyú­kokkal, mindegyik mellé 10— 12 tyúkot számítsunk. Mivel a jó takarmányozás döntő feltétele a gazdaságos baromfitenyésztésnek, okvetle­nül számba kell venni a jelen­legi és a később beszerezhető takarmányok mennyiségét. Ez­után állapítsuk meg a követ­kező évre meghagyható álla­tok létszámát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kevesebb, de jól elhelyezett és takarmá- nyozott állat olcsóbban termel, mint a sok, de gyengén tartott tyúk. A tojástermeléshez szük­séges sokféle és igen fontos tápanyagokat csak többféle ta, karmánnyal biztosíthatjuk. Legyünk figyelemmel a jövő év tavaszán beállítandó na­poscsibék t'ikarmánykészletére is. Kellő gondossággal tárol­junk takarmányrépát, sárgaré­pát, burgonyát, marhakáposz­napig • • • • December 15-én lejár a kenyérgabona-értékesítési szerződéskötés határideje TER MEL ŐSZÖVE TKEZE TEK! A most megkötött értékesítési szerződésre átadott kenyérgabona után mázsánként 10 Ft szerződéses felárat és 20 Ft nagyüzemi felárat fizet a Termény forgalmi Vállalat. Ne késsen el, mert az vagononként 3000 Jbt kárt jelent a tsz-nek és tagságának. (25192) tát, csicsókát, és ne feledkez­zünk meg a jó silótakarmány- ról sem. Tyúkonként évente 3 kg silótakarmányt kell számí­tani. A tápanyag kihasználását fokozhatjuk, ha pépesítő gép­pel aprózzuk fel a takarmányt. A továbbtartásra szánt barom­fiak között kellő gondossággal végezzük el a szelekciót Csak azokat válogassuk ki és hagy­juk meg tenyésztésre az egy­évesek és ennél idősebbek kö­zül, amelyek a legtöbb szabá­lyos alalpj, 55—80 gramm sú­lyú és sötét színű tojást ter­melik. Ügyeljünk arra is, hogy az állatok ne hízzanak el, jó, ha két-két és fél kilósak, rö­vid ideig kotlottak, egészsége­sek, és a tojástermelést már újból elkezdték, vagy erre rö­vid időn belül számítani le­het. A keltetésre szánt tojásokat csakis ezektől az egyedektől tartsuk meg, és a naposcsibéket az állomány utánpótlására ezekből keltessük. Baromfiál­lományunk 40—45 százalékát hagyjuk meg a következő év­re, ezeket nagyrészt idei kelte­tés ű jércékbő} válogassuk ki. Vizsgáltassuk meg állatorvos­sal a továbbtenyésztésre meg­hagyott állományt. Amelyik baromfi a vérvizsgálat alkal­mával fertőzöttnek bizonyult, azt azonnal különítsük el, és adjunk túl rajta. A fenti teendők gondos el­végzésével számíthatunk csak arra, hogy a jól felnevelt ál­lomány bőséges tojás termelés­sel fizeti meg egész évi fárad­ságunkat Száraz Gyula tudományos kutató. Három vagon lo­vat küldött vasúton a vidéki kirendelt­ség. Kísérőnek Ko­vács István vállal­kozott. Útiköltségre és napidíj címén ka­pott 1ÖÓ forintot utólagos elszámolás­ra. Amikor a szál­lítmány megérke­zett a vágóhídra, Kovács köszöntötte a jelenlevőket és tá­vozott Pedig segíte­nie kellett volna ki­vezetni a lovakat. Mivel ezt elmulasz­totta, elhatározták a vágóhídiak, hogy megtréfálják... Amint visszatért líouti álÁMHCÍS a kísérő, megszólalt a portán a telefon. Egyik vágóhídi dol­gozó azonnal bele­kezdett mondókájá­ba: — Mi újság nála­tok a kirendeltsé­gén? ... A szállít­mány? Pontosan ideért, minden baj nélkül... Igen, igen, itt van a Kovács is. Tudod, nagyon ren­des embernek is­mertük meg .. Mennyit? Egy szá­zast? Kevés az. Adj neki még kettőt, megérdemli... Jól van, szervusz Jan­csikám. Kovács azt sem t.udtá, hova legyen a boldogságtól. Üres demizsont kért, s máris tele hozta sörrel. Búcsúzóul azonban megkérte a telefonálót, írja rá egy papírra, hogy »Kovács István a lo­vak kíséréséért megérdemel 300, azaz háromszáz fo­rintot.« Ráírta. S hogy mégsem fi­zette ki a kirendelt­ség, annak csupán az az oka, hogy nem távolsági, hanem helyi beszélgetésnek volt fültanúja a kí­sérő. K. J. Nyugdíjasok a tsz-ben A magykorpádi Petőfi Ter­melőszövetkezetben a nyugdí­jas tagok szívesen segédkez­nek a könnyebb munkák el­végzésében. A tsz-nek 48 nyug­díjasa van. Az asszonyok bur­gonyát válogatnak, zsákot fol­toznak, kukoricát morzsolnak, a férfiak pedig a fogatok mel­lett tesznek-vesznek, burgonyát vermelnek. Varga József bácsi pl. havonta 10—15 munkaegy­séget is megszerez. De Farkas János, Kiss Istvánt, Tüske Jó­zsef né, Murcsa József és Far­kas István sem marad el tőle. Tüske Józsefné. Jak oda József né és Balogh Vendelné nyugdíjasok kukoricát morzsolnak. APRÓHIRDETÉSEK jjjüj ADAS-VETEL jjjjjj Eladó Kaposvárott. Kecel-hegy 31. alatt kétszobás ház melléképü­letekkel és 1 hold telekkel. (25160) Figyelem! Beköltözhető kis csa­ládi házat keresek megvételre Fo­nyódtól Siófokig. Cím: Paula Ven­demé, Pécs, Hona u. 10. (25161) A Csurgói önkéntes Tűzoltótes­tület használt, jókarban levő rex asztalt keres megvételre. (2755) Kühne 4 HP-s benzinmotor el­adó, vagy elcserélném 5-ös vil­lanymotorért. Cím: Suldl Lajos, Mike. (25179) Eladó Jawa 175-ös, kiskerekü, Berva Moped, vándorméhészet tel­jes felszereléssel, részletekben Is, házhelyek a Gorkij u. végén. Cím: Gyánó László, Kaposvár, Nyugat- Ivánfa u. 10. sz. (25171) Kisméretű sima teeőfedócserép eladó. Kaposvár, Ivánía-hegy 4. fgSMSi 24 basszus es Hohn« tangóhar­monika és egy leles hegedű tok­kal eladó. Kisfaludy u. 37., este 6 után. Telefon 26-93. (25181) Noszlopy Gáspár u. 10. alatti há­romszobás összkomfortos házrész két részben is eladó. Érdeklődni: Berzsenyi u. 19., Szabóéknál. (25189) Gyümölcsfa oltvanvok, díszfák, díszcserjék, bogyósok, évelővirág­tövek, fenyők, gladiolus gumók megvásárolhatók az Alsótekerest Állami Gazdaság lerakatában, Ka­posvár, Bajcsy Zs. u. 26. sz. alatt. Nyitvatartés 8-16 óráig. (3280) ::::: ÍSU-. CSERE Belvárosi kétszoba-előszobás, konyhából, kamrából álló lakáso­mat elcserélném hasonló egyszo­básért. Ady Endre u. 13., udvar­ban az utolsó lakás, balra. (25190) ÜT "7.W „ ALLAS A zákányi fmsz betonüzeméhez szakképzett vezetőt keres. Jelent­kezés Zákány telep, központi iroda, telefon 203. 42754) Bárány és Vidéke Körzet! Fölch művesszövekezet szakképzett bolt* vezetőt keres 4 személyes darányi vegyesboltjába. Erkölcsi bizonyít­vány és működési bizonyítvány szükséges. (25182) nrrr V E G Y F S ÜÜ! ■:!!: Varrógépek garanciális javítása Szabó műszerészmesternél, Kapos­vár, Berzsenyi u. 30. (25137) Fajtatiszta vizsla kutyám elve­szett. Ismertetői ele: kávébarna szírű, nőstény, két hátsó lábán fehér folt. Kérem a megtalálót* hogy Sallai u. 19. alá juttassa eL (25174) Kárpitozott bátorokra hozott anyagból védőhuzat varrását vál­lalom. Tarcson kárpitos, Április 4. u. 6. sz. (969) HÁZÁSSÁG 11 40-50 éves korig. Házam van. Le­veleket 25180-as számra a Hirde­tőbe. (25181» f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents