Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

Csütörtök, 1960. december 1, s SOMOGYI NÉPLAP Ne külön-külön — együtt! Az utóbbi időben több üzem­ből, vállalattól jöttek hozzánk jelzések, kérő levelek: nézzük meg, mi van náluk, mert a különböző tisztséget betöltő vezetők — úgymond — hadi­lábon állnak egymással, s ve­szekedésben pazarlódik el na­gyon sok drága idejük. A civó- dás felbolygatja az egész kol­lektíva életét, mert rendsze­rint a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, s a szervezetlen­ség miatt megakad a termelés folyamatossága. De ha ez nem következik is be, a becsületes embereket mindenképpen el­keseríti az ilyen jelenség. S az esetek többségében ki­derül, hogy a civódók között tulajdonképpen nincs is ellen­tét az alapvető elvi kérdések­ben. A meg nem értés legtöbb­ször egy tőről fakad: a vesze- kedők mindegyike esküszik, hogy úgy jó, ahogy ő mondja, s egyik sem akar engedni a maga téves elképzeléséből, hi­bás módszeréből. Ahol egye­netlenség uralkodik a vezetők között, ott szinte majd mindig megállapítható: nem értik a párt szerepét, s természetesen nem is alkalmazzák helyesen a párt politikáját a termelés szervezésében és ellenőrzésé­ben. Ebből súrlódás, majd a súrlódásból viszálykodás, szét­húzás keletkezik. Előfordul még, hogy tisztes, érdemes elvtársak üzemigaz­gatói vagy párttitkári funkció­jukban nem azt keresik, ami összekapcsolja őket, azt, hogy hogyan dolgozhatnának ered­ményesen együtt, hanem azon elmélkednek, ki leinek van alá­rendelve. Persze ebből az ele­ve helytelen szemléletből az következik, hogy »-két dudás nem fér meg egy csárdában". Márpedig ahol a párt- és a gazdasági vezetés nem érti meg egymást, s nem képes erejét összefogni, ott előbb-utóbb sú­lyos nehézségek, bajok jelent­keznek. A párt városi vezető szerve a közelmúltban külön e célra alakított brigádokkal vizsgál­i tatta meg a város csaknem húsz üzemében, hogyan töltik be a termelés szervezésére és ellenőrzésére kapott szerepü­ket az üzemi pártszervezetek. A tapasztalatokat összegező je­lentés leszögezi, hogy bár van bizonyos javulás, ám igen sok még a tennivaló. Számos kom­munista kollektívában csak nagy általánosságban ismerik feladatukat, helyes módszere­ket még nem sikerült kiková­csolniuk. Több üzemben a pártvezetőség is leegyszerűsít­ve látja a pártszervezet ter­melést szervező tevékenységét. Megelégszik például azzal, hogy a párttitkár és az igaz­gató jó személyi kapcsolatot tart, s kölcsönösen tájékoztat­ják egymást, de a párttagság ritkán értesül az elhangzottak­ról. Természetesen nem ezt értjük a pártszervezet terme­lést ellenőrző munkáján. Még azzal sem teljesíti fel­adatát a pártszervezet, ha ese­tenként beszámoltatja az igaz­gatót a tervteljesítésről. A pártszervezetnek mindennap megvan a maga tennivalója. Az. ellenőrzés ott kezdődik, hogy a gazdasági , vezetés még a tervteljesítés előtt kikéri a párttagság véleményét, figye­lembe veszi javaslatait. Ter­mészetesen még ez sem min­den. A pártszervezetnek meg­van a tennivalója a termelés megszervezésében. Nyilvánva­ló, nem úgy, hogy a párttitkár utasítgatásokat ad a gazdasági vezetőnek. A kommunisták el­sősorban példamutatással vesz­nek részt a szervezésben, de személyes agitációval, a gaz­daságpolitika népszerűsítésé­vel, a tervek megmagyarázásá­val mozgósítják párton kívüli társaikat. Tán mondám sem kell, hogy a jó kommunista mindennap megtalálja ebben is a dolgát. S a hibát, a rendellenességet nem parancsolgatással igyek­szik megszüntetni, hanem tü­relmes meggyőzéssel. A Tex­tilművek pártszervezete pél­dául felfigyelt arra, hogy az üzem az első félévben a ter­vezett létszámnak csak 98,7 százalékát használta fel. A gaz­dasági vezetéssel együtt nyom­ban megvizsgálták, mi ennek az oka, s igyekeztek rajta vál­toztatni a második félévben. A párttagságnak, de külö­nösen a pártvezetőség tagjai­nak ismerni kell az üzem ter­melési adatait, a tervszámo­kat, a termelékenységi muta­tókat, mert különben úgy jár­nak, mint a Baromfifeldolgozó Vállalat pártvezetői: nem ké­pesek irányítani a termelési agitációt. Egyébként a BAR­NE VÁL pártszervezete eb­ben az évben még egyszer sem számoltatta be az üzem veze­tőjét. Előfordul az is — mint a Tanácsi Bánya- és Építőipari Egyesülésnél —, hogy a gaz­dasági vezetés nem vonja be a tervezésbe a pártszervezetet, s nem támaszkodik rája ké­sőbb sem. Csak helyteleníteni lehet, hogy némely üzemi pártszer­vezet elaprózza munkáját, ap­ró-cseprő ügyekbe is beleavat­kozik, gyámkodni akar az igaz­gató fölött, elfelejti, hogy az igazgató is a párt megbízottja. Ezekről a kérdésekről igen megszívlelendő tanácsot adott a VII. pártkongresszus: »Pár­tunk gazdaságszervező tevé­kenységét minden szinten to­vább kell tökéletesítem... Igen fontos feladatunk min­denhol felszámolni azt a hely­telen és káros nézetet, mely abban nyilvánul meg, hogy a pártszervezetek feladata a »tiszta pártmunka«, a gazdasá­gi vezetőké meg csak a gazda­sági vezetés.« A tervkészítések elé Az. őszi vetések kezdetekor minden termelőszövetkezet elkészítette előzetes vetéster­vét, és csaknem mindenütt megvannak az elképzelések az állattenyésztés jövő évi fejlesz­tésére, a megvalósítandó beru­házásokra is. Ezekből az elő­zetes tervezgetésekből rövide­sen elkészül a termelőszövet­kezetek végleges 1961. évi ter­melési terve és bevétel-kiadási költségvetése. Mire ügyeljenek a szövetke­zetek vezetői és tagjai a jövő évi tervezésnél? Először is alaposan, minden részletre kiterjedően vizsgálják meg, értékeljék az idei gazdálkodást. Ez az első lépés ahhoz, hogy elérhető termelési célokat tűz­zenek maguk elé a tervben, s hogy gondoskodjanak a meg­felelő fejlődés feltételeinek biz­tosításáról, a gazdálkodásnak azokban az ágazataiban is, ahol még nem kielégítő az ered­mény. Különös gonddal foglalkoz­zanak a tervkészítéskor az árutermelés alakulásával Néz­zék meg, hogy a gazdálkodás mely területén, milyen mód­szerekkel tudják már az idén is növelni az árutermelést, s ezeket az eredményeket jövő­re hogyan növelhetik tovább. De vizsgálják meg azt is, hogy az árutermelésben esetleg be­következett lemaradásnak mik voltak az okai. Akár irreáli­san tervezett hízóalapanyag­vásárlás, akár túlzott malac- elhullás vagy bármi más volt az árutermelés gyenge ered- Varga József ’ ményének az oka, a szövetke­zetnek megvan a módja e hi­bák kijavítására s ennek alap­ján jobb eredmények tervezé­sére és elérésére. Az árutermelés növelésére még sok lehetőség van minden termelőszövetkezetben. A leg­több helyen úgy irányozhatják elő a közös gazdaság fejleszté­sét, hogy a kenyérgabona, a burgonya, a zöldségfélék és egyéb növények mellett már jövőre a közös gazdaság adja a község árutermelésének na­gyobb részét marha- és sertés­húsból, tejből, sőt baromfiból is. A közös gazdaság termelésé­nek, árutermelésének növelése természetesen sok feladat meg­oldását teszi szükségessé. Néz­zünk ezek közül néhány olyat amit a tervezéskor feltétlenül szem előtt kell tartani. A növénytermelést nagyobb mértékben kell szakositani. Válasszák ki a szövetkeze­tek azokat a növényeket, ame­lyeknek termelése a nagyüze­mi méretekben a megye külön­féle tájegységein, a talaj-, ég­hajlati és községgazdasági vi­szonyok között a legkifizető­dőbb. Ügy állítsák össze a ve­téstervet, hogy ne foglalkozza­nak túl sok növénnyel, mert így jelentősen könnyebb lesz a munka megszervezése és gépesítés is. Fontos, hogy az egyes növények vetésterületét a reálisan feszítetten tervezett termésátlagok alapján úgy ál­lapítsák meg, hogy az összter­més kielégítse a különböző szükségleteket. (Vetőmag, ta­gok részesedése, tervezett el­adás, takarmányszükséglet, tartalékok stb.) Különösen fon­tos a kenyérgabona vetéstervé­nek teljesítése. Alaposan vizsgálják meg, hogy a kitűzött célok megvaló­sításához minden időszakban elegendő-e a kézi, gépi és fo­gaterő. E téren ebben az évben főleg a betakarításnál mutat­kozott hiba. Helyes tehát, ha a tervkészítéskor erre megfe­lelő gondot fordítanak. Az állattenyésztésnél egyik feladat a közös állomány növelése elsősorban a saját ál­lomány szaporulatából. Olyan szinten helyes kialakítani az anyaállatok számát, hogy sza­porulatuk a háztáji gazdasá­gokból megvásárolható állatok figyelembevételével biztos ala­pot szolgáltasson mind a hiz­laláshoz, mind a tenyészállatok utánpótlásához. Az állatlétszám növelésével kapcsolatban kü lön meg kell említeni a ba­SSSSSXXSXXSSXXSSXXXXSXSSSXSitXSXZiSSSSSSSSXXSSSXSSeXSiSiSSXSXSSSSSSSXXSXSSXXSiSSSSSSSXSXSSXSSXrsromfitenyésztést, melynél 1961 Jben teszik meg szövetkezeteink pülőgép levegőbe emelkedett és — A legfontosabb gondos-^az első komolyabb lépést az erdő fele vette útját, amely- kodru Bahmetyev b i zt. c-n s á gá - £ n. i gy ü ^e m i termelés megterem­je*1 a foglyul ejtett német püó- ról - hangzott még egyszeri* ^ Ahol baromflt ész, ta vallomása szerint Petrones- Moszkva figyelmeztetése. ü ... eu és társai várakoztak. A fel- — Azonnal közöljék a repü-£tesseb hizlalással akarnak jo- P7álláa előtt még elvették a né- lőút részleteit és Leontyev ál-2v°re foglalkozni, feltétlenül mettől azt a csomagot is, lapotat — izgult Berlin. ggondoskodjanak a tervben en tovább tartott.^nek sikeres megvalósítása min­den szükséges előfeltételéről. Az állatállomány növelésével egyenrangú feladat az állati hozamok növelése. Az ez évi tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren sok még a teen­dő. A takarmányozás szaksze­rűbbé tételével, a gondozás ja­vításával jelentősen növelhető a tej- és tojáshozam, gyorsab­a hizlalás. Megtartották évi taggyűlésüket a kiskereskedők A KISOSZ Somogy megyei szervezete a múlt héten ka­posvári és kaposvári járási tagjai részére gyűlést tartott a városi tanács nagytermében. A taggyűlésen megjelent Bódis István a megyei pártbizottság, Hajdú György a FŰSZERT Vállalat, Herczeg István a vá­rosi tanács, Wallinger Endre a Hazafias Népfront részéről, va­lamint 65 kiskereskedő. Dr. Ungar Sándor, a KI­SOSZ megyei titkára beszédé­ben az év tapasztalatairól és a feladatokról szólott Hangsú­lyozta, hogy államunk segíti a kiskereskedőket, ami a köl­csonökben, a társadalombizto­sításban, az adókedvezmények­ben is megnyilvánul. Megnőtt a tagság politikai érdeklődése — mondotta. — Kaposvárott pL húsz kiskereskedő vesz részt politikai oktatásban, — A fel­adatokról szólva hangsúlyozta, hogy szorosabbá kell tenniük a kapcsolatot a tanácsokkal, igyekezniük kell az állami ke­reskedelem mellé felzárkózni, üzletüket korszerűsíteni, fo­kozni önmaguk műveltségét, politikai tájékozottságét. Beszéde után hozzászólások következtek. Tóth Gusztáv, a Siófoki Finommechanikai és Gépjavító Vállalat írógép-részlegének vezetője hét év óta do'gozik ezen a munkahelyen. Lepsénytől Hévízig 110 vállalat és intézmény 200 írógépének és egyéb irodagépeinek a kar­bantartását látja el. SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ (72, amely a Pefronescu-Kiaft Vas- ... A párbaj kereszt-kitüntetéséről szóló pa- Berlin ujjongott: Leontyevetü rancsot tartalmazta. elfogták! Moszkva állandóan Mintegy húsz perccel később küldte figyelmeztetéseit: vi-: , , Nyesztyerov és Larcev már az gyázzanak Bahmetyev bizton Eloszor is világos volt, hogy zárják azt az ^esz arcvonal- erdó föl6tt kerin&ett Meglát- Sgára és el kell fo^ni az egész Petronescu rádió utján odahi- szakaszt. Éjfel után fel is búk- ^ a négyzet ajkban gyújtott -küldöttséget", vott repülőgéppel igyekszik kant egy nemet repülőgép, tüzeket, leszálltak és szembe Tt•, + - _ • majd kijutni a szovjet hator- amely alacsonyan haladt. A találkoztak Petronesouval u*“1 egy ora taiban a: szágból; másodszor, hajtóvadá- vadászgépek felfedezték és Larcev hibátlan német kiéi- J^Puloezre<^ parancsnoka súgva; szattal, bekerítéssel vagy más rögtön körülvették. kozolt Dubaszowal egy hírt, ilyen módszerrel elcsípni Pét- A ^mpt pilóta látta, ronescut és -küldöttségét" ve- előtte, mögötte, fölötte és két- gép, amellyel érkezett — mind­tése, a kitüntetésről szóló pa- egyetlenegy szóból álltt hogy rancs, na meg maga a repülő- „Jömiek!<< _ ^ megparancsol­, j. ihogy világítsák ki 3 loszál-^a. i^j— co wjoonv/xuu, *tt- óva léhely T-jelzesót. Az éjszakaivá, gazdaságosabbá tehető, stt sva- égbolton semmi sem látszott,^ fülelve,; meghallotta a motorzúgást. Igen, a repülőgép közeledett. Motorja egyre hangosabban zúgott, már ki is gyúltak fény­szórói, s egy perccel utóbb a szélyes lett volna, mert a né- oldalt is mindenütt szovjet re- ez még egy olyan metek, akciójuk teljes kudai- pülögépek vannak. Megpróbált kémben sem ébresztett gya­cáról értesülve, az utolsó pilla- kitörni a körből, de képtelen nút, mint amilyen Petronescu dé^utowov^oriWi* natban megölhettek volna az voit. s azt a körülményt, hogy volt. S az egész »küldöttség- erősen ál-Leontyevet; harmadszor pe- a SZOvjet vadászgépék nem jókedvűen beszállt a gépbe, dig, csak úgy lehetett őket le- nyitottak rá tüzet, hanem csak . _ .. Trtf,„ tartóztatni, egyben Bahmetyev tovább szorongatták, a német A BAKBAJ VEGE sértetlenségét is biztosítva, ha pilóta helyesen értelmezte: Ezen az éjszakán Moszkvá­A beruházások tervezésénél egy pillanatra sem keltve Petronescu gyanúját. fel nyomásának, egyenesen a pe- — A repülőgép huszonhárom te csenyegovói repülőtér felé vet- óra negyven perckor elindult le a repülőtér fölött, megkezd - a leszállást. Már földet is!* ___ . ______89pi . _______ ______ ________ ,/nrnl _ „„„ _ Jazt kell szem előtt -tártani. i zZvf:*L^vfdtzgS !Tái^íSiZ8a' rpülggép'mimán két kört írlhogy azok segitsék a legföbb-------- ..... - -? ... enSeave a szovjet vadászgépét, lommai vartaK a nirekeit. 1(=, a „>nülMAr falatt Zitermelési célok elérését. Ala­t posan fontoljuk meg tehát a í beruházások fontossági sor- trendjét. A fontossági sorrend helyes Ajtaja felpattant és jóked- ^megállapításán kívül lényé­ért, végigördült a repülőtér éjij A pecsenyegovói repülőtéren te útját. Amikor földet ért, önökért — közölte Kraschke harmattól nedves pázsitján ) állomásozó repülőezred pa- nyomban Larcev és Nyesztye- rádió útján Petronescuval. Aztán egyet zökkent és meg-i rancsnokának kiadták az uta- TOV főhadnagy szállt be a gép- — A repülőgép Larcewelel- allt. sításokat s ugyanazon az estén, he, mindkettő német pilóta- indult a küldöttségért — jelen­rádió amikor Petronescu diadalma- egyenruhában. Nyeszterov ki- tette Dubaszov san jelentette sikereit Krasch- tűnőén ismerte a német gépe- Moszkvába. kénak, a szovjet vadászgépek keh ezért esett reája az ezred- _ Minden peroben várjuk két leánvzó és felderítőgépek tucatjai parancsnok választása. Kraftékat — jelentette Krasch- * ' vűen kiugrott Petronescu. Mö- *ges az is, hogy saját erőt elö- götte az »idős proletár" meg u'ször az elsörendúen fontos be_ •aoelkedtek levegőbe, hogy el- Néhány pillanat múlva a re- ke a feletteseinek Berlinbe, jruházásokhoz biztosítson a szö- Folytatjuk ^vetkezet, hogy ezek a beruhá­zások akkor is megvalósítha­tók legyenek, ha nem kapnak hozzá vagy nem elegendő mér­tékben kapnak állami hitelt. Ahol gépvásárlást terveznek, ott helyes, ha először a már meglevő erőgép mellől hiány­zó pótkocsit, munkagépeket vásárolják meg. A munkagé­peknél azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a szövet­kezetnél mutatkozó legnagyobb munkatorlódás csökkentéséhez nélkülözhetetlenek. Gondolni kell a tervezéskor a meglevő és vásárlandó erőgépek szak­szerű üzemeltetéséhez, javítá­sához, tárolásához szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtésére is (megfele­lően képzett traktorosok, sze­relők, üzemanyagtároló stb.). Természetesen az eddigieken kívül még számos kérdésben kell a tervezéskor pontos szá­mításon, mérlegelésen alapuld jó munkát végezni. Ilyen pl. a szervestrágyázás kiterjesztései a szükséges gépállomási mun­kák, az építési és egyéb anyag- szükséglet, a munkaegység­szükséglet, a .bevételek és ki­adások időszakonkénti helyes megállapítása stb. A célbói, hogy a bevételek tegyék lehetővé a rendszeres előlegfizetést, az egész termelés megszerve­zését úgy kell irányítani, hogy a bevételek lehetőleg folyama­tosak legyenek. Ez fontos do­log, hiszen az idei tapasztala­tok azt bizonyították, hogy ahol rendszeresen fizettek előleget, ott nem volt különösebb baj a munkafegyelemmel. A rend­szeres előlegosztás növelte a tagok munkakedvét, szövetke­zethez való vonzódását. A rendszeres előlegosztás feltéte­leinek tervezésekor történt megteremtésén túl a tagoknak a munkához való jó hozzáállá­sát biztosítani lehet és kell már most azzal is, hogy a szö­vetkezetnek legyen meg az 1961. évben alkalmazni kívánt munkadíjazási módszere. Ez vegye figyelembe a tagok anya­gi érdekeltségét, de semmi esetre se lehessen alapja indo­kolatlanul magás, a végzett munkával nem arányos jutta­tásnak. A közös gazdaságok tervének elkészítésénél szükséges, hogy a szövetkezet vezetői ismerjék a háztáji állatállományt is. Számításba kell venniük, hogy mikor, milyen állatot tudnak vásárolni a háztájiból a közös állomány növelésére. De egy­úttal gondoskodniuk kell ar­ról is, hogy a közös állomány takarmányszükségletének el­sődleges kielégítése után a ta­gok a közösben végzett mun­kájuk arányában annyi takar­mányt vihessenek haza, ami a háztájiban termett takarmány figyelembevételével fedezi a háztáji állatállomány szükség­letét. Helyes, ha a szövetkeze­ti vezetők már a tervezéskor megszervezik azt is, hogy ebből a takarmányból a tagok minél több húst, tejet, tojást termeljenek és adjanak az ál­lamnak. Termelőszövetkezeteink ve­zetésé ebben az évben számot­tevően javult. A szövetkezetek többségében van szakképzett mezőgazdász, s az elnökök túl­nyomó többsége maga is jól ért a mezőgazdasághoz. Több lett a szakképzett könyvelő is. Megvan tehát a személyi felté­tele annak, hogy a vezetők a szövetkezetek tagjainak okos javaslatait figyelembe véve a jövő évre reális, jó tervet ké­szítsenek. Az ilyen terv meg­valósítása több mezőgazdasági árut biztosít majd a népgazda­ságnak, a szövetkezeti parasz­toknak pedig több jövedelmet. Ennek a célnak a megvalósítá­sát most kell elkezdeni: a terv lelkiismeretes, jó elkészítésé­vel. Dr. Németh Sándor közgazdász.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents