Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-03 / 285. szám

SOMOGY! NÉPLAP Szombat, 1960. december 8. AMIRŐL AZ OLVASÓ KEVESET TUD... Naponta százötven, egy-egy forgalmasabb napon kétszáz olvasó is megfordul a Kapos­vári Megyei Könyvtárban. Amikor a könyvtáros átnyújt­ja az óhajtott műveket, az ol­vasó hóna alá csapja, vagy táskájába pakolja, s már indul is haza. Jobb esetben bekuk­kant az olvasóterembe, belela­poz a folyóiratokba, s csak az­tán hagyja el a Dózsa György utcai épületet. S jóllehet hosz- szú évek óta hordja innen a jobbnál jobb műveket, fogal­ma sincs arról, hány ember kezében fordul meg az a mot tartó műveket soron kí­vül beszerezte. Kis műhely — nagy munka Évente három és fé! ezer könyv kap »új ruhát« a könyv­tár szűk könyvkötőműhelyé­ben. Itt kötik be az olvasóte­rembe járó 150 újságot és fo­lyóiratot is. Sok könyv azon­nal a megérkezés után ide ke­rül. A puha fedelet a műhely dolgozói keményre cserélik ki. E kis műhelyben végzik el a falusi és járási könyvtáraknak is a szükséges javításokat. Kellner Béla könyvtárvezető szerint a jó könyv­nek igen. Ha egy új műre megfele­lőképpen felhívja a figyelmet a könyvtár, kétszer annyian elolvas­sák, mintha ezt el­mulasztják. A könyvkiállítások, könyvismertetők hatását az egy-egy mű iránt megnyil­vánuló érdeklődé­sen lehet a legjob­ban lemérni. S a színházban, mozi­ban, üzemekben, a könyvtárak elő­terében ízlésesen kiállított könyve­ket egyre többen Szita Ferenc könyvtárvezető-helyettes a leg­kérik a kölcsön- újabb szakkönyv-kiállítást rendezi, zőben. Nemcsak Ünnepi közgyűlés kis hibá\al A hatvankét éves Császár bácsi fedőlapot aranyoz. könyv, amit épp most kölcsön­zött ki. Hol akadnak el a könyvek? A megvásárolt könyvek el­ső állomása a feldolgozó. Ami­kor a postakocsiból kirakják a Budapestről érkező hatalmas csomagokat, Kávássy Sándor- né csoportja veszi kezelésbe a könyveket. Mondhatni a fel­dolgozóban »anyakönyvezik« az új szerzeményeket — szab­ványelőírások szerint bélyeg­zik, leltározzák, katalogizálják. A feldolgozó szerzi be és dol­gozza fel a falusi letéti könyv­tárak könyveit is. Eddig a vá­rosi fiókkönyvtárak ellátása is hozzájuk tartozott, január el­sejétől azonban egy gonddal kevesebb lesz — a fiókkönyv­tárak maguk szerzik be a könyveket A feldolgozóból a megérke­zéstől számított második na­pon a kölcsönzőbe kerül a könyv. — Hohó! — mondhatja az olvasó — akkor miért kell olykor heteket várni a legfris­sebb könyvekre? Hol akadnak el? Eláruljuk, nem a könyv­tárban. Az ÁKV könyvellátó osztálya csak hatvan nap múl­va szállítja a megrendelt könyveket. Január elsejétől ez az idő a felére csökken. A könyvtár eddig is igyekezett az olvasók igényeit kielégíte­ni: a nagy érdeklődésre szá­Sokkal kevesebb lenne könyvkötők munkája, ha az ol­vasók jobban vigyáznának a könyvekre. A legtöbb gondot ugyanis a megrongált könyvek adják. A könyvkötészet egy emberrel kezdett dolgozni a megalakuláskor, most hárman segítik Császár Ferencet, a mű­hely vezetőjét. Szíwel-lélek- kel igyekeznek, hogy a köny­vek minél előbb az olvasók kezébe kerüljenek. A jó könyvnek is kell cégér! A közmondás szerint a jó bornak nem kell cégér, de szépirodalmi művekből, ha­nem szakkönyvekből is rendez a könyvtár kiállítást. A könyv­propagandát szolgálandó díszí­tő brigád alakult. Szita Ferenc, Bánki Gyula, Komáromi Gab­riella festi a plakátokat, fel­iratokat. Most két gyakornok is kedvet kapott erre a mun­kára, hamarosan beletanulnak a díszítésbe ők is. A Kaposvá­ri Irodalmi Napok legtöbb de­korációja is e lelkes brigád keze alól került ki. Egy, s más az egyéb munkáról Kevesen tudnak arról is, hogy a könyvtárban nagyará­nyú módszertani és tudomá­nyos kutatómunka folyik. Kell­ner Béla például a közművelő­dési könyvtárak időszerű pro­pagandamódszereivel foglalko­zó művéhez gyűjt anyagot Itt folyik Somogy, Zala, Tolna, Baranya könyvtárosainak to­vábbképzése, itt foglalkoznak a kísérleti gyakornok-képzés­sel. A különböző irodalmak összeállításáról a tájékoztató szolgálat gondoskodik. Az instruktor-csoport a kaposvári járás könyvtárainak ügyeivel foglalkozik. Sokféle munkát kell az egyre szűkebbé váló épületben elvégezni. A szo­roskodás azonban nem sokáig tart, a KÖZTI már készíti az új könyvtár terveit. A minden igényt kielégítő modem me­gyei könyvtár építését a jövő évben megkezdik. Lajos Géza (Tudósítónktól.) Nemrégen tartotta harmadik negyedévi ünnepi közgyűlését a Balatonlellei Vegyesipari KTsz. Kilencedik évfordulóját ünnepelték annak, hogy meg­alakultak. Akkor 15 kisiparos indult el a közös munka útján három szakmában; ma már 90 a tagok száma, és 12 szakmát képviselnek. Nagy Gyula szövetkezeti el­nök beszámolójában megem­lítette, hogy az 1960-as harma­dik negyedévi összesített ter­melési tervüket teljesítették, ez 20 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszaká­nak eredményét. A termelést azonban egyrészt a létszám emelkedésével, másrészt túl­óráztatással emelték erre a szintre. A beszámoló megemlékezett azokról is, akik a munkaver­senyben kiemelkedő eredmé­nyeket értek el: Csepeli Ferenc kőművesről, Molnár István festőről, Hajdú Gyula lakatos­ról, Németh Ferenc cipészről — ők jó munkájukért jutalmat is kaptak. A szövetkezet tagjainak szá­ma tovább gyarapszik. Ezen a közgyűlésen is hét új tagot vettek fel. A szakmai utánpót­lás biztosítására kilenc ipari tanulót foglalkoztatnak. A ktsz-nek értékes segítséget adott a Nemzeti Bank és az OKISZ a készletgazdálkodás­ban, a pénzkezelésben és az anyagelszámolásban mutatko­zó hibák megszüntetésében. Az ünnepi közgyűlésnek azonban akadt egy szépséghi­bája is. Ugyanis hiába buzdí­totta felszólalásra a tagokat az elnök, a ktsz párttitkára, a me­gyei KISZÖV-elnök — némák maradtak, s nem mondták el, mi akadályozza a jobb mun­kát, hogyan érhetnének el még szebb eredményeket. Ezt a szépséghibát a közgyűlés után következő jól sikerült kultúrműsor, családias jellegű közös vacsora sem tudta el­tüntetni. Sok a hiba a csurgói járás filmszínházainál A múlt év júniusában a Csurgói Járási Népi Ellenőrzé­si bizottság több filmszínház­nál vizsgálatot tartott, s több hiányosságot tárt fel. A no­vemberi utóvizsgálat megálla­pította, hogy a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat nem tett meg minden intézkedést vala­mennyi hiba megszüntetésére. A porrogi körzeti mozinak Sommer Ignácné a könyvek fűzését, a szakadt vitását végzi ívek ja­Igényesen, kultúráltan Fejlődő közéletünket egyre inkább új jellemvonások, új módszerek szövik át meg át, s teszik kulturáltabbá, demok- ratikusabbá. Egyik ilyen jellemvonás, hogy a nagyobb ta­nácsokban, pártbizottságokban már polgárjogot nyert az írá­sos beszámolók módszere. Az említett testületek tagjai már jóval az ülés előtt kézhez kapják a napirendek beszámoló­ját, s így van módjuk azt részletesen tanulmányozni, átgon­dolni, hogy a vitában, mint mondani szokás, »otthon legye­nek«. Az írásos beszámolók előzetes kiküldése lehetővé teszi, hogy egy-egy kérdésben érdemleges vita bontakozzék ki, s jó határozatok szülessenek. Ezért szükséges, hogy a beszámo-. ló megfelelő gondossággal, a tények ismeretében, s közért­hető, egyszerű nyelvezettel íródjék. Mi tagadás, e téren még jócskán akad bírálni- és tennivaló. A Kaposvári Járási Párt- végrehajtó bizottság nemrégiben napirendre tűzte a járási vöröskereszt szervezet munkájának megvitatását. A vörös- kereszt vezetői azonban olyan alacsony színvonalú beszámo­lót készítettek, amely nem szolgáltatott vitaalapot — jófor­mán azt sem lehetett megállapítani belőle, mit dolgozott ez a fontos tömegszervezet egy esztendő alatt. Gyakran a beszámoló nyelvezetével van baj. Nemegyszer pongyola fogalmazás, számtalan zsargon rontja a beszámoló értékét. Pedig a »szó elszáll, az írás megmarad« elvén sok­kal jobban kellene ügyelni nyelvünk tisztaságára, szépségére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a beszámoló készítői igé­nyesebbek legyenek önmagukkal szemben, s ne adjanak ki a kezükből, a vezetők pedig ne fogadjanak el magyartalan, pongyola fogalmazású beszámolót. Mert ma már ez is hozzá­tartozik a kulturált vezetési módszerekhez. A »NEM« SZÓ CSAKIS POLITIKAI USZÍTÁS LEHET De Gaulle haróot indított a francia sanzonénekesek és a nevük rendezői ellen. Legutóbb pl. Robert Roccs új revűjét til­tották be, amelynek a Saint- Martin színházban kellett vál­nak bemutatásra kerülni. A revű címe ez lett volna: »Nem.« Ebbe a színházi főható­ság semmiképpen sem nyugod­hatott bele. Fő A HIGIÉNIÁS A Fidzsi-szigeteken az em­berevők annak idején fából készített »emberhús-villákat« használtak; a varázslók ugyan­is arra tanították őket, hogy ártalmas az elfogyasztandó emberhúst kézzel érinteni. SZTRÁJKOLÓ SZERZE­TESEK Az elmúlt napokban a nőt­lenséget fogadott buddhista szerzetesek megostromolták a szöuli legfelső bíróságot, mert az néhány kolostort nős szerze­tesek rendelkezésére bocsátott. A nőtelenek anyira szívükre vették a legfelső bíróság dön­tését, hogy hatan a helyszínen harakirit követték el, körülbe­lül 700-an pedig a legfelső bí­róság épülete előtt éhség- sztrájkba kezdtek, s kijelentet­ték, hogy nem hajlandók asz- szonyokkal egy fedél alatt Mbú, ÉRDEKESSÉGEK /orcsusagok A bécsiszelet bonyolult története A »LIBERÁLIS« TRUJILLO Nem valószínű, hogy akad ember, aki, ha bécsiszeletet eszik, arra gondolna, hogy az nem is bécsi »találmány«. Kultúr­történeti szempont­ból ugyanis a kér­dés nem is olyan egyszerű. Több mint száz éven át két város — Milánó és Bécs — fáradhatat­lan vitát folytatott arról a fontos kér­désről, hogy melyik város »találta fel« a bécsiszeletet. A tör­ténészek nemrég me­rőben új fordulatot adtak a »-bécsiszelet- vitánák«, és történel­mi okmányokkal iga­zolták a nevezetes étel származását. Euró­pa északi országai bon az étlapon bé­csiszelet szerepel, vi­szont Dél-Európában a pincértől milánói szeletet kell kérni: a kettő egy és ugyanaz, A történészek fá­radtságot nem ismerő buzgalommal átku­tatták a bécsi Állami közlése alapján a fő­szakács olyan nagy­szerűen készítette el az új ételt, hogy nem­csak a császár és az udvar elragadtatását vívta ki, hanem »bé­Levéltárat, míg végre eyelet« ^^ven ^ nagy örömükre meg- éttermekben is elter­találták Attems gróf­nak, I. Ferenc József szárnysegédjének le­velét, amelyben közli, hogy Radetzky tá­bornagy a császárhoz intézett és az olasz hadjárat helyzetével foglalkozó jelentésé­ben beszámol a mi­jedt az újdonság. Ekhor kezdődött a »történelmi bonyoda­lom«. Észak-Olaszor- szágba helyezett oszt­rák tisztek mindenütt »bécsiszeletet« kér­tek, s amikor felvilá­gosították őket, hogy kiderítették, hogy a panirozás művészetét V. Károly császár spanyol csapatai ho­nosították meg Olasz­országban. A bécsiszelet őstör­ténete tehát Andalú­ziába vezet, ahol a lakosság a XV. szá­zadban megváltoztat­ta ugyan a hitét, de megtartotta a mór konyhát. A rántott *zelet történelme te­hát visszanyúlik a 710-ben lezajlott ese­ményekre, amikor a mórok betörtek Spa­az válójában milánói lánóiáknák valami szelet, soviniszta hév- nyolországba. A tör- egészen renákíviUi vei kijelentették, ténészek azt is kide­hogy a milánóiak nyilván a bécsiektől tanulták. Sem az osztrák tiszteknek, sem a milánóiaknak nem volt igazuk. A történészek ugyanis ételéről, a kisütés előtt tojásba és zsem­lemorzsába mártott hússzeletekről. A csá­szár azonnal utasítot­ta udvari főszakácsát, készítsen ilyen rágott szeletet, A tábornagy vitették, hogy amikor az arabok betörtek a bizánci császárságba, ott ismerkedtek meg a panirozott hússal. Bi­záncban »flogides« volt a neve... Trujillo dominical diktátor nem­régiben szokatlanul liberális han­gulatba esett. Kijelentette, hogy nem állítja bíróság elé azt a hat katolikus püspököt, aki bírálni merészelte a doroinicai rendszert. például még mindig nincs ve­títőállványa, A villanyhuzalok szabadon vannak a mennye­zeten. A tűzvédelmi előíráso­kat nem tartják meg. A legsúlyosabb hibákat Ber- zencén találta a bizottság. A mozi helyisége nagyon elha­nyagolt állapotban van. Az előző vizsgálat óta az utóvizs­gálatig semmiféle változás nem történt itt. A kijárat lép- csőzete rossz, a három ajtó közül csak egy zárható. Az iharosberényi mozi berendezé­se elhanyagolt, s még mindig a művelődési otthon székeit használják. A NEB ismét felhívta az il­letékeseket a hiányosságok megszüntetésére. A Hold mesterséges holdjairól Nyikolaj Varvarov a Vecser- nyaja Moszkva szerdai számá­ban a Hold mesterséges hold­ja létrehozásának problémájá­val foglalkozik. Rámutat, hogy ennek a szputnyiknak a Hold felszínétől kétszáz kilométer magasságban kellene keringe­nie, s akkor egy fordulat ide­je két óra két perc és har­mincnyolc másodperc lenne. A Hold forgásánál fogva a mes­terséges hold minden teljes fordulat után a felszín újabb területei fölött haladna át. Ily módon lefényképezhetné és te­levíziós úton a Földre továb­bíthatná az egész Hold felszí­nének a képét. , A számítások azonban azt mutatják, hogy ha ez a szput- nyik a Hold sarkain áthaladó pályákon mozogna, a holdfelü­let teljes áttekintéséhez 308 fordulatra, vagyis mintegy négymillió kilométer út meg­tételére volna szükség. „ A cikk írója emlékeztet Ari 1Ístemfeldnek, a kiváló szovjet EZ az első eset, hogy Domini frkutatónak egyik elgondolá- ban nem tartóztatták le a diktá-Tsára. Sternfeld kimutatta, ha tort bíráló személyeket. Trujillo e frakétahajtóművek segítségével -liberális« gesztus után úgy ren-í Hold tengelye körül keringő delkezett, hogy több száz papot? . , , börtönbe kell vetni, mert szollda- (mesterséges holdak pályasik- ritásukat fejezték ki püspökeik f ját a csillagokhoz képest bizo- nyilatkozatávaL \nyos szöggel elfordítanánk, ÉRDEKES NÉVJEGY A kétszáz kilométeres keringési 4 magasság mellett egy szput- Síné a leghíresebb francia ^ körülbelül nyolc óra alatt karikaturista a kővetkező szó- é M veget nyomatta névjegyére: »A ^-áttekinthetné« az egész hold­hadsereg megsértése végett ifelszínt. (MTI) kétszer vád alá helyeztetett.« í -——-----------------------—----------­L egutóbb Siné kénytelen volt * névjegyét kicseréltetni: ugyan­ezért a vétségért harmadszor is vád alá helyezték. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy -negyei Bizottsága és a Somogy megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-U, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó vállalat, Kapos /ar, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR Igazgató. \ Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- f fizethető a helyi postahivat' oknál MARSLAKÓ-ÜGY Egy angol parlamenti képviselő tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Londonban bemutattak egy mars­lakókról szóló külföldi film vígjáté­kot. A tiszteletre méltó képvise­lőt az háborította fel, hogy a film a marslakó altisztet »ostobábbnak ábrázolja a közlegényeknél-«. A képviselő az interpellációra azt a hivatalos választ kapta, hogy a marslakók ilyen ábrázolása »sem­milyen szempontból nem vet ár­nyékot a brit hadsereg becsületé-f és postáskézbesitőknéJ re«. é előfizetési díj egy hónapra 11,- FI \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents