Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

Péntek, 1960. december 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Készül a jövő évi terv a szabási Zöldmező Tsz-ben. Képűnkön: Harc Géza tsz-elnök, Loluk Béla mezőgazdisági dolgozó, Nagy József tanácselnök és Szálai József tsz-köny- velő megbeszélik, hogy az ideinél mennyivel több búzát, hízott marhát, baromfit, cukor­répát, burgonyát adjanak jövőre az országnak. Az értelmiség őszintébb és nyíltabb, mint bármikor — állapította meg a Tabi Járási Párt-végrehajtó Bizottság (Tudósítónktól.) As első lépés Rinyassentkirályon Az MSZMP Tabi Járási Vég­rehajtó Bizottságának legutób­bi ülésén a többi között a já­rás értelmiségének helyzetét tárgyalták meg. A vitában több meghívott értelmiségi dolgozó is részt vett. A v. b. megállapította, hogy az értelmiség körében az el­lenforradalom alatt keletkezett eszmei zűrzavart a párt helyes politikájával sikerült felszá­molni. Az értelmiségiek mind­inkább közelednek a párt irányelveihez. A kölcsönös kö­(Tudósítónktól■) A ladi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben már csak az állat- állomány számbavétele van hátra. A hízóállatok leltározá­sát mérlegeléssel végzik. A szövetkezet épületeinek értéke csaknem félmillió forint. Ebben az évben sokkal többet és job­ban dolgoztak a tagok. Ennek köszönhető, hogy a tervezett 24 forint helyett előrelátható­lag 30 forintot oszthatnak majd munkaegységenként. A Barcsi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a barcsi ma­lomban. Megállapították, hogy a malomban olyan sok áru van felhalmozva, hogy emiatt lehe­tetlen megtartani a tűzrendé­szet! szabályokat. . Az egyik raktárban öt zsák befülledt korpát és három zsák összeállott, használhatatlan ce­mentet találtak. A darálási té­telek vizsgálatából kiderült, hogy a feleknek visszaadott mennyiséghez a zsáksúlyt nein számítják rá. A darálási napló nincs sorszámmal ellátva. A szállítójegyek aláíratlanok. Olyan darálási tételek vannak bevezetve nagyobb mennyiség­eit épít jövőre az Építőipari Vállalat? 1961-ben befejezik Kaposvá­rott a 32 szövetkezeti lakás, folytatják az Április 4. utcai 36 lakás, a Május 1. utcai 27 lakás építését. Elkészítik a ba- latonboglári 8 tantermes álta­lános iskolát, a nagyatádi gim­náziumot, a kaposvári húsfel­dolgozó üzemet és a szociális üzemet, a marcali gyermekkór­házat. A vállalat 1961. évi tervében szereplő új létesítmények: Ka­posvárott az Április 4. utcában 34 lakást, a Kossuth Lajos ut­cában 23 lakást és 64 szövet­kezeti lakást, Nagyatádon 16 lakást építenek. Kaposvárott a Szabadság park mögött 20 tan­termes leánygimnázium építé­sét kezdik meg. Ezenkívül megkezdik az SZTK rendelő- intézet bővítését, a kórházi gyermekosztály, az új megyei könyvtár és a közfürdő építé­sét. zeledést elősegítették a külön­böző tanácskozások, az őszinte légkörben lefolytatott viták, valamint az, hogy az értelmi­ségiek mind nagyobb számban kapcsolódtak be a pártoktatás­ba. Megállapítható, hogy az értelmiség őszintébb és nyíl­tabb, mint korábban bármikor. Párthoz való közeledésüket az a tény is igazolja, hogy míg 1957-ben csak 8 volt, jelenleg 53 az értelmiségi párttagok száma. A járásban mintegy 260 ér­telmiségi él. Közülük a legtöbb A Zrínyi Termelőszövetke­zetben is jó ütemben halad a leltározás. Hartmann József könyvelő szerint január 4-ig befejezik a szövetkezet készle­teinek felmérését. Az ingatla­nok leltára már elkészült, az épületek értéke 247 ezer forint. Ellentétben a Rákóczi . Tsz­szel, a tervezetthez viszonyít­va valamivel kevesebb lesz a munkaegységrészesedés, mert egyes terményféleségek gyen­gébb eredményt hoztak. ben, melyek nem is érkeztek be a malomba. Rendszeres a béralaptúllépés, ugyanis a ga­bona nagy része vagonokban érkezik, és kirakása, beszállí­tása több munkaerőt vesz igénybe, mint amennyire bér­alapjuk van. Néhány balatomkiliti fiú a múlt év szeptemberében el­határozta, hogy ifjúsági házat építenek, otthont teremtenek a falu fiatalságának, ahová mun­ka után bárki eljöhet, társas­játékokkal szórakozhat, vagy táncolhat, ha úgy tartja ked­ve. Felderítő körútra indultak hát, s útjuk nem volt ered­ménytelen: találtak is egy he­lyiséget. Valamikor garázs volt, közepén egy nagy szere­lőgödör éktelenkedett tele min­denféle szeméttel. Meg is. ijed­tek a gyertyával kutató kisze- sek a rendetlenségtől. De más választás nem volt, hozzá kel­lett látni a munkához. És megkezdődött az építés. Volt olyan vasárnap, hogy a két kőműves fiú, Vass Imre, meg Kovács József hajnali fél négykor kelt, de már talált a ház előtt néhány fiatalt, aki takarított, maltert kevert. Nemcsak a kiszesek serény­kedtek az építésnél, az úttörők is sokat segítettek, hiszen az ő otthonukról is ezó volt. Fa­csemetéket ültettek, az ifjúsági ház előtti részt parkosították. A lányok meg Orbán Rózsa ve­zetésével függönyöket készítet­ték az ablakokra. Jutott idejük arra is, hogy pedagógus. Az értelmiségi dol­gozók 85 százaléka vesz részt párt- és állami oktatásban. Mindinkább növekszik azoknak a száma, akik nemcsak elfo­gadják a párt célkitűzéseit, ha­nem részt is vesznek megvaló­sításukban. Különösen a peda­gógusokra vonatkozik ez a megállapítás: többségük pél­damutatóan segített a mező- gazdaság átszervezésében és a tsz-ek megerősítésében. Az értelmiségiek közül 85-en tevékenykednek a Hazafias Népfront bizottságaiban, az el­nökségekben 36-an dolgoznak. A népfront-bizottságok titkára sok helyütt pedagógus vagy. orvos. A végrehajtó bizottság a vi­ta után több határozatot hozott részben a lakásproblémák megoldásának elősegítéséről, részben pedig a társadalmi munka továbbfejlesztéséről. Ezek között szerepel az, hogy január 31-ig meg kell alakítani a járásban a TIT-et. Teljesítette évi tervét a villamosenergia ipar A villamosenergiaipar de­cember 28-án, az éjszakai órákban teljesítette 1960. évi 6450 millió kilowattóra villa- mosenergia fejlesztési tervét. Az erőművek december 31-ig várható teljesítése 6520 millió kilowattóra. Ez a múlt évihez viszonyítva 9,4 százalékos fejlő­dést jelent. A terv teljesítés gazdaságos­ságára jellemző, hogy az erő­művek egy kilowattórára jutó fajlagos hőfogyasztása a tava­lyihoz képest 73 kilo kalóriá­val csökkent. (MTI) egynapi társadalmi munkát végezzenek az óvoda építésé­nél, 40 ezer forint értékű anya­got mentsenek meg egy istálló bontásánál, s már megkezdő­dött a kulturális munka is: létrehozták a tánccsoportot, s az igen szép eredménnyel vég­zett a Feöszabadulási Kultu­rális Szemle járási versenyén. Mire elérkezett a nagy nap, az ifjúsági ház átadásának napja, már ott sorakoztak a KISZ KB ajándékai is az épületben: a székek, asztalok, a szekrény; a járási bizottság kályhát is adott, s nem utolsó­sorban ott volt a saját szerze­mény, a televíziós készülék meg a lemezjátszó is, melyet a fiatalok a társadalmi munka révén megtakarított összegből vettek. S hogy nem volt hiábavaló fáradság az ifjúsági ház építé­se, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint egy számadat: na­ponta 25—30 fiatal jön össze; hogy beszélgessen vagy játsz- szék, az úttörők rendszeresen megtartják az őrsi foglalkozá­sokat (az őrsi sarkok is készen vannak' már). Ilyenkor aztán Jónás Károly tanár, az egész építés kigondo- lója és megszervezője jóleső ér­Járom a falut, s azok a sza­vak jutnak eszembe, melyeket a néhány nappal ezelőtt itt járt idegenek szájából hallottam a rinyaszentkirályiak jószívűsé­géről, barátkozó természetéről. Egyikük ekképp summázta megállapítását: »Sose tudom elfelejteni azt a nagy szerete- tet, amit itt-tartózkodásom alatt kaptam az emberektől.« Az »idegenek« tsz-szervezők voltak. A párt kérésére és a párt szavával jöttek Kaposvár­ról, a járási székhelyről meg üzemekből, állami gazdaságok­ból, hogy segítsenek a rinya- szentkirályi parasztoknak a szövetkezeti gazdálkodásra va­ló áttérésben. A vendégek sok­sok érvet hoztak magukkal, s persze elhozták szívüket, em­berségüket is. Másfél nap alatt lett tsz-község őszinteségük bizalmat vál­tott ki a helybeliekből. Nem érte őket váratlanul a vendé­gek betoppanása Ide, a bekötő út, vasút nélküli faluba. Az agitátorok iránti rokonszenv hamar meghozta eredményét: délben érkeztek, de már este a fél falu belépési nyilatkozata ott volt a tanácsházán. Nem nagyon kérették magukat a ri­nyaszentkirályiak, szinte alig akadt olyan család, amelyet kétszer kellett volna felkeres­niük a népnevelőknek. A szer­vezés második napján megelé­gedve állapították meg a ven­dégek: az egész falu egy aka­A fiatal szakmunkások fejlő­dését a »Szakma ifjú mestere« címért indított mozgalom hi­vatott elősegíteni. A MÁV- nál különösen a Kaposvári Fű­tőház Főnökség ifjúmunkásai körében igen népszerű ez a verseny. Jellemző, hogy míg 1958-ban csak négyen pályáz­ták meg e kitüntető címet, ta­valy pedig öten, az idén már húsizan jelentkeztek. Köztük nem egy a tavalyi előmenete­léért ezüstjelvényt kapott, s most az aranyfokozatért vette fel a versenyt. A Fűtőház vezetősége és KISZ-szervezete igyekezett mi­nél több fiatalt bevonni a munkába, felvilágosítani, tájé­koztatni őket a mozgalom je­lentőségéről. Kezdetben ugyan akadtak dolgozók, akik kétel­kedtek a fiatalok versenyének eredményességében, de amikor az első pályázók megkapták a zéssel néz végig a kis birodal­mon. Mert a fiatalok klubja nagyon népszerű. Sok olyan, Siófokra járó gimnazista is felkeresi már, aki eddig csak a járási székhelyen érezte jól magát, van sakk (ez a leg­szimpatikusabb játék most Ki­ntiben), meg olvasni is lehet, hiszen jó néhány újság közül válogathatnak az érdeklődők. Esténként fontos megbeszé­lések zajlanak le a klubban: itt tanácskoztak arról, hogy szakkönyveket vásárolnak, és a gépállomáson dolgozó fiata­lok ilyen módon jobban meg­ismerhetik a traktorok és egyéb gépek működését, itt határozták el a zenekar létre­hozását is.j, És bizonyára itt beszélik majd meg, hogy milyen szín­darabot tanuljanak, merre, ho­vá induljanak szánkó- és sítúrára, ha kedvező lesz az időjárás Több mint egy év telt el azóta, hogy a kiliti fiatalok hozzákezdtek az építéshez. Gyümölcsöző volt ez a 16 hó­nap. Szoros baráti kapcsolat jött létre a kiszesek között. Polesz György rattal a szövetkezeti gazdálko­dás útját választotta. Párttitkárból tsz-elnök Nem állítom, hogy Rinya- szentkirályon vívódás nélkül ment végbe az átszervezés, de az is igaz, hogy az elhatáro­zásban sokat segítettek a hely­beli vezetők. Máté Vendel elv­társ, a tanács elnöke, aki haj­dan maga is a cselédek keserű kenyerét ette, így magyarázza a siker titkát: »Megértők ná­lunk az emberek.« Szép is, jó is, igaz is ez, de gondolom, eh­hez az is kell, hogy legyen kit és mit megérteni. A falu népe és a vezetők sok mindenben megértették egymást. Szót ér­tettek egymással abban, hogy változtatni kell életsorsukon. Az egymásra találás, az egy­másban bízás szép példája, hegy a szövetkezet tagsága Ma­jor János elvtársat emelte a tsz-elnök felelősségteljes tisz­tébe. aki immár csaknem egy évtizede mint párttitkár szol­gálja önzetlenül a falu népét. Teljes az egyetértés a falu és a vezetők között abban is, hogy a szövetkezet a jólétnek, a boldogulásnak csak az alap­ját teremti meg, a többi a pa­rasztokon fordul meg. Tudják, hogy csak úgy érhetik el a ki­tűzött célt, ha az egész falu akarja ezt, s mindenki min­dennap megteszi a maga köte­lességét. Már az első napon, sőt az első közgyűlésen kikö­tötték: akik a földben dolgoz­tak, éltek eddig, azok a szö­vetkezet megalakulása után sem válhatnak hűtlenné a fa­jélvényt, s munkájukon meg­látszott az egyesztendős tanulás nyoma, más szemmel kezdték nézni a mozgalmat. Olyannyi­ra, hogy ma nem egy harminc éven felüli dolgozó is örömmel részt venne e küzdelemben, ha a szabályzat ezt engedné. A vizsgákra a Fűtőház veze­tői készítik fel a fiatalokat. Előadásaikon, sőt munkaidő után is szívesen foglalkoznak velük, s valamennyien szív­ügyüknek tekintik a fiatalok előmenetelét. Az így adott se­gítség sokszorosan megtérül, hisz a fiatalok hasznos szak­mai ismereteket sajátítanak el, köztük olyanokat, melyekről a szakoktatásokon sem esik szó. A mozgalom elsősorban a Fűtőház műhelyeiben igen je­lentős. Itt ugyanis megszűnt az eddigi rendszeres szakoktatás, s azt a »Szakma ifjú mestere«- mozgalom pótolja. Az eddigi felkészüléstől eltérően az idén nemcsak a szakmai ismeretek gyarapítására, hanem a pályá­zók politikai és általános mű­veltségének emelésére is nagy gondot fordítanak. A következő vizsgákon kö­rülbelül 90-en vetélkednek majd a büszke címért me­gyénk vasutas fiataljai közül. Eddig — három év alatt — 60-an szerezték meg a jel­vényt. A mostani felkészülést tekintve legalább ugyanennyi új pályázó mellére kerül fel a »Szakma ifjú mestere« kitün­luhoz, a földhöz. S a szónak, elhatározásnak foganatja, ered­ménye van. A faluban minden család aláírt, s három kivéte­lével a családtagok is beléptek a tsz-be. Maczkó László, a szövetke­zet leendő könyvelője — eddig tanácsi dolgozó volt — össze­állította a munkaerő-mérleget. Ez a vázlatos statisztika ör­vendetes helyzetről tanúsko­dik: Négy 20 évesnél fiatalabb tagjuk van, s a tagság többsé­ge — a 318 közül kb. 180 — húsz és negyven év között van, s mintegy hatvan-hetven a munkaképtelenek, nyugdíjra jogosultak száma. Ilyen körül­mények között a szövetkezet 960 holdnyi szántóján arany­bányát lehet teremteni. A 250 munkabírót számítva egy-egy tagra még négy hold föld meg­művelése sem esik. Nem kis gond eldönteni: mi­ből mennyit vessenek, hogyan állítsák össze az első esztendő gazdálkodási mérlegét, mégpe­dig oly módon, hogy az első év se okozzon csalódást a tag­ságnak. Az mutatkozik a leg­hasznosabbnak, hogy az eddigi hagyományok figyelembevéte­lével és továbbfejlesztésével növeljék a munkaigényes nö­vények termelését. Amiből két erőgép kikerülne Az egyéni rinyaszentkirá- lyiaknak főként a krumpli meg az uborka hozta a pénzt. Hús, zsír alig-alig hagyta el a falut. Talán ha ötven hízó el­megy az idén. A most társult gazdasági évben mintegy 250 holdon termesztettek burgo­nyát. Legalább ennyit akarnak ültetni a jövő évben is a Ri- nyavölgye Tsz számára. Még vitáznak azon, mennyi előcsí­ráztatott burgonyát rakjanak el. Major elvtárs szerint leg­alább ötven holdon kellene ezt termelni, mert a tavasszal több mint 300 ezer forint bevételhez juttatná a szövetkezetei. Macz­kó elvtárs mindjárt talál is he­lyet ennek a pénznek: két erő­gépet lehetne, kellene belőle vásárolni — persze, ha a tagok is úgy akarnák —, mert a gép egy-két év alatt kifizeti önma­gát. A burgonyaföldről pedig még egy termést be lehetne ta­karítani a jövő évben — mond­ják. Uborkát, dohányt is ter­mesztenek, vannak jó dohány- termelők. Akad, aki a dinnye­termelést is ajánlja, ha csak egy-két holdon is. Major elv­társ pedig már azt is látni vé­li, hova volna jó szőlőt telepí­teni a közeljövőben. Most mé­rik fel, milyen állatot érdemes átvenniük a tagoktól. Istállót kapnak az erdészettől, sertés­törzset pedig az államtól kér­nek. Gondosan tervezgetnek Ri- nyaszentkirályon. A régit el­vetették, az első lépést már megtették, rtiost tervezik — s minden bizonnyal meg is te­remtik — jövendő boldogságu­kat. A leltározás befejezéséliez közelednek a ladi termeiöszövelkezeteklien Sok hibát talált a népi ellenőrzés a barcsi malomban Gyertyafénynél kezdődött 60 vasutas fiatal szerezte meg a „Szakma ifjú mestere" kitüntetést

Next

/
Thumbnails
Contents