Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
Kedd, 1960. december 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Verseny a szocialista brigád címért A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa szombaton megbeszélést tartott a szocialista címért versenyző brigádok vezetőivel. Sok szó esett általában a munkaversenyről, de különösen a szocialista brigád címért folyó küzdelemről. Ez a második ilyen tanácskozás volt az idén. Míg azonban a szeptemberi megbeszélésen főként a SZOT-nak' a munkaversennyel kapcsolatos irányelveit ismertették a szakszervezetek vezetői, most — mint erre az értekezleten elnöklő Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője rámutatott — inkább arra törekedtek, hogy értékeljék az elmúlt hónapok munkaversenyeit. Volt is mit értékelni. Hiszen a szakszervezetek jelentése szerint megyénkben 226 brigád versenyez a megtisztelő szocialista címért, s ebből 23 derekas munkával el is nyerte azt, bebizonyítva, hogy a kollektíva sokkal eredményesebben érheti el az erkölcsi nevelésben, a szakképzésben, a termelésben kitűzött célokat. Nemcsak a Textilművekben tapasztalják a vezetők, hogy ha egy-egy géphez nincs kit odaállítani, bátran kérhetik s meg is kapják a szocialistá brigádok segítségét. Másutt is a nehéz pillanatokban legjobban a szocialista brigádok tagjaira lehet számítani. E dolgozók egyrhást nevelve, segítve csakhamar megértették, hogy milyen fontos a becsülettel, jól végzett munka, hiszen életszínvonalunk emelkedése elsősorban ettől függ. A nemes vetélkedésben a Cukorgyárban a Puska- és a Laki-brigád, a Barcsi Fűrészüzemben a Ste- jer-, a TRANSZVILL-ban a Balogh-brigád, a Kefeüzemben Diósiné és Fény öné, a Textilművekben pedig Albert Erzsi Latinka Sándor nevét viselő brigádja tűnt ki. Albert Erzsi méltán vette át örömmel elsőnek azt a vándorzászlót, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a legjobb brigádok negyedévenkénti kitüntetésére ezen az értekezleten indított el útjára. Nem véletlen, hogy a Textilművekből került ki a legkiválóbb brigád. Albert Erzsiéken kívül még 13 brigád küzd hasonló lelkesedéssel, s őket megközelítő eredménnyel az üzemben. Ennek az a magyarázata, hogy az Albert Erzsik szándékukat valóra is tudták váltani. Mert megteremtették számukra azokat a* feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyrészt a termelésben mutathassanak fel sikert, másrészt meg, hogy állandóan ébren tarthassák a jó brigádszellemet. Az sem a véletlen műve, hogy a Textilművek ezen az értekezleten bejelenthette, hogy teljesítették ígéretüket, megvan az az ötven tonna fonal is, amelyet terven felül vállaltak. Hogyan érték ezt el? Olyan munkafolyamatot dolgoztak ki, amellyel a munkások időveszteség nélkül dolgozhatják le a nyolc óra munkaidőt. Ismertették a tennivalókat, hogy Sörtabletták Milwaukeeban a sörgyárosok új ötletet »főztek ki« a sörfogyasztás emelésére. Tabletta alakban akarják elkészíteni a porított sört, hogy egy pohár szódavízbe dobva megkönnyítse a sörfogyasztást. A sörtabletta elterjesztése azonban bizonyos nehézségekbe ütközik. Attól tartanak ugyanis, hogy a megrögzött iszákosok »tisztán« fogyasztják majd a tablettákat — szódavíz nélkül. mindenki tudja, hol, mit takaríthat meg,-hogyan gyorsíthatja meg a termelést. Ehhez műszakilag is felkészítették a gépeket, és így tovább. Arról sem feledkeztek meg, hogy minden brigádnak legyen szépen kiállított naplója, amely a napi munka, a nagyszerű tettek, a kijavítandó hibák, az emberi gyengeségek bármikor fellapozható krónikája. Ezenkívül rendszeresen értékelték a brigádok teljesítményeit. A rendszeres értékelés nagy fontosságát sajnos még sok helyütt nem értik meg az üzemi és a szakszervezeti bizottságok vezetői. Megelégszenek azzal, hogy létrehozzák a brigádokat, de továbbra már nem törődnek velük, nem közük velük rendszeresen az eredményeket. Nem szabadna előfordulnia a TRANSZVILL-ban annak, amit az egyik munkás mondott, hogy az augusztusi értékelés novemberben kerüljön ki a falitáblára. Ha jobban törődtek volna a brigádokkal, bizonyára nem került volna sor a Tatarozó Vállalat küldöttének panaszára sem, aki főként azt említette, hogy sokszor akadályozzák a brigád munkáját, s az akadályokat senki sem akarja elhárítani. Az ilyesmi előbb-utóbb kedvét szegi a leglelkesebb brigádnak is — ezt látni kellene végre. Az egyébként szép eredményeket elérő Kaposvári Ruhaüzemben 15 brigád versenyez a szocialista címért — a papír szerint. A szakszervezetek vizsgálata azonban megállapította, hogy ez koránt sincs így a valóságban. Vajon mennyivel jobb eredményt érhetett volna el a Ruhaüzem, ha az egyéni és a szalagok közti verseny mellett a 15 brigád valóban úgy küzdött volna a szocialista címért, ahogy azért küzdeni kell? Ha többet törődnének ezekkel a brigádokkal, bizonyára többen is elérnék a célt. Mindezt azért mondjuk el, mert a tanácskozás az értékelés igényével állt elő, s az értékelésnél talán többet kell beszélni a hibákról, mint az eredményekről, hiszen a hiányosságok megszüntetése a legközelebbi jövő feladata kell hogy legyen. Persze ez nem jelenti azt, hogy most az üzemek csupán a hibákat javítsák ki, és ne törődjenek az eredmények továbbfejlesztésével. A kettőt egyszerre kell elvégezni. Hiszen tagadhatatlan, hogy a szocialista brigádok munkáját igen sokféleképpen eredményesebbé lehet tenni. Ügy is például, mint ahogy a Textilművekben tették, ahol több műszaki belépett a brigádokba. Azt hiszem, nem kell részletezni, mennyire meggyorsította az az eredmények elérését, hogy a műszakiak szaktudása, előrelátása egyesült a brigád tagjainak lelkesedésével. A műszaki patronálás azt is elősegítette, hogy a brigád tagjai olyan feladatokra összpontosíthassák erejüket, amelyek megoldása adott időben az egész üzemben a legfontosabb. Persze nem csupán a brigádverseny az egyetlen verseny- forma, amellyel eredményesen lehet dolgozni. A tanácskozásnak nem is ez volt az egyetlen témája, nem is lehetett, ha azzal a kérdéssel kezdte meg a visszapillantást, hogyan állunk megyénkben a munkaversennyel. Bizonyos, hogy az a szám, amely arról értesít, hogy megyénk dolgozóinak mintegy 50 százaléka részt vesz a munkaversenyben, azt is jelenti, hogy e téren értünk el szép eredményeket. Elégedettek azonban nem lehetünk. Nem, mert hiszen még elég alacsony egy-egy műszak kihasználtsági foka. 60 százalékig sem használjuk ki a gépek kapacitását. A munkaidő alatt sokan járnak bevásárolni. Még nincs kellően összehangolva mindenütt a műszakiak és fizikaiak munkája, fel-felüti fejét a pazarlás. Tehát bőven van mit tenni a jelenleg nem versenyző másik 50 százaléknak is azért, hogy ötéves tervünket jól, eredményesen válthassuk valóra. Ezt azok is belátják és tudják, akik ma még nem vesznek részt valamilyen versenyben, s akik, mint a felszólaltak közül többen mondották, szívesen bekapcsolódnak a versenybe, csak számítani kell rájuk, főként pedig jó szervezéssel műszaki szempontból olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosíthatják azt, hogy eredményes lesz a munkaverseny. A megyei tanács nagytermében megtartott értékelő tanácskozás nemcsak azt mutatta, hogy jelentősen előre léptünk a munka-, elsősorban a szocialista brigád címért folyó versenyben, hanem a figyelmet is felhívta azokra a hibákra, amelyek akadályozzák helyenként az előrehaladást. Azok az intézkedések, amelyeket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a felszólalók bejelentése alapján egyes üzemekben az akadályok megszüntetésére tesz, mindenképpen előremozdítja a verseny fellendülését. A zászló, amely Albert Erzsi Latinka-brigádjá- nál most útjára indult, bizonyára sok derék, lelkes erőfeszítésnek, példamutató munkának lesz majd minden negyedévben méltó, társadalmunk elismerését, megbecsülését jelentő jutalma. Szegedi Nándor A Nagybajami Községi Tanács szeszfőzdéjében Balogh Ferenc kilenc év óta főzi a cefrét. Naponta 25 liter alszeszt készít. Horváth István, a helybeü Győzelem Tsz tagja ellenőrzi a gyümölcséből kifőzött alszesz fokát, s ebből kiszámítják, hogy hány liter pálinkát fog kapni — Mit nevezünk emulgátor- nak? — ifitől függ a növényvédőszer hatásossága? — Melyek a szuszpenzióval szemben támasztott követelmények? A kérdések egymás után záporoznak, s a padokban figyelő 15—18 éves lányok és fiúk elég jól válaszolgatnak rájuk. Ha az előadó nem tartja szabatosnak feleletüket, hát választ a sok jelentkező közül. Majd megkezdődik az előadás a permetezőszerekről. Harmincnégyen figyelik a növényvédelem alapismereteinek magyarázatát a Kutasi Állami Gazdaság bentlakásos gyümölcskertész tanulóképző iskolájának első évfolyamán. Ez az első tél, amikor három Tanulási lás a Kutasi Állami Gazdaságban hónapot itt tölt Somogyvári Emma a Balatonújhelyi Állami Gazdaságból, Gazdag János a gamási Aranykalász Tsz-ből, Molnár Mária például Sopronból jött. De képviselik itt a Dunántúlnak szinte minden megyéjét. Három esztendei tanulás után vtásigázmak, s kertész szakmunkásokká válnak azok, akik e pillanatban jegyzeteik fölé hajolnak. Ám addig még sokat kell tanulniuk! A szaktantárgyakon kívül a tamtervben szerepel még a magyar, történelem, földrajz, matematika, egészségtan, munkavédelem is. Igaza van annak a kis barna lánynak, aki komoly arccal azt mondta: — Itt aztán lehet tanulni — minden lehetőséget biztosítanak hozzá. —■ Reggelenként tornászni viszi őket a Nem bánták meg A múlt hét egyik délelőttjén két erőteljes fiatal parasztember lépett be a balatonőszödi tanácselnök irodájába. Mindketten a szövetkezeti istállóktól jöttek reggeli munkájuk végeztével ügyes-bajos dolgaikat intézni. Siettek. S már el is kezdték mondanivalójukat, amikor tekintetük hirtelen megakadt egy »idegenen«, aki az elnök szobájában tartózkodott. Amint jobban szemügyre vették az ismeretlent, kiderült, hogy az nem is olyan idegen és ismeretlen. — Én ismerem az elvtársat szólalt meg az egyik —, maga szervezett be ezelőtt két éve a termelőszövetkezetbe. — Az ám, engem is — kontrázott a másik. No, gondoltam, itt egészen érdekes helyzet alakul ki: két év után újra szemtől szembe egymással. Vajon most mit mondanak egymásnak? Hogy akkor mit mondtak, azt tudom. Egy perc sem telt el, máris mindhárman egy kis asztal köré telepedtek: a megyei párt- bizottság munkatársa és a szövetkezet két tehenésze, Hangár István és Guzmics János. Azt hittem, hogy nehezen indul a beszélgetés, de nem. Hun- gár István kezdte: — Tudja, elvtárs, magának volt igaza. Sokkal jobb így, mint régen volt, egyénileg. Pedig akkor nem hittem magának. — Nem ám, de én sem — szólt közbe Guzmics János. — Azt hittük, hogy annyink se lesz, amiből megéljünk — folytatta Hungár —, és képzelje, már az első évben is 15 forint fölött osztottunk egy munkaegységre. Az idén pedig már a 32-t is elkerüli a munkaegység értéke. Nekem több mint 600 munkaegységem van. 20 ezer forintot kapok. No meg a háztáji, az se kutya. Nézze, elvtárs, megmondom magának őszintén, ha jól megszámítom a dolgot — a munkaegységet, a háztájit és még több apróságot —, jövedelmem eléri a havi kétezret. És ami a lényeg, ez a családé. Nem kell belőle kocsit, szerszámot és gazdasági felszereléseket javítani, pótolni. Az sem rossz dolog, hogy nem fáj a fejem az adri miatt. Szóval, amit keresünk, azt magunkra költjük. — Emlékszik rá az elvtárs — fordul a pártbizottság munkatársához Guzmics János —, amikor maga a szervezéskor azt mondta nekem jóindulatúan, hogy a fiamat ne adjam Pestre ipari tanulónak, mert az első egy-két év nehéz lesz a tsz-ben, és hátha nem tudok utána havonta 5—:600 forintot fizetni. Meg még egy ideig ruháznom is kell. Töprengtem is sokat, hogy mit tegyek. De aztán csak beadtam a gyereket, és bírom. Nem rossz dolog ez a tsz, csak meg kell szokni, össze kell fogni az embereknek. — És ez nálunk nem nehéz — mondja Hungár István, mert az őszödiek szorgalmas emberek. A nagy munkák idején a falu apraja-nagyja kint volt a mezőn. A kertészeti brigád néha még este 11 órakor is dolgozott, nemegyszer vasárnap is. Attól függött, hogyan szorított a munka. — ,®s mindenki ilyen szívesen és jól dolgozik a szövetkezetben, mint maguk? — kérdezte a pártbizottsági elvtárs. — Most már igen — válaszolták. — A múlt évben még akadtak olyanok, akik azt mondták, hogy »nem megyünk a közösbe dolgozni, van kitartásunk«. De nincs az a sok, ami egyszer el ne fogyjon. Már sokan azt is megbánták, hogy a nyáron a falun kívül kerestek munkát, megélhetést. Jobbat jártak azok, akik itthon maradtak, mert többet kerestek, és ráadásul a családi körben lehettek. Amikor a pártmunkás és a két tehenész elbúcsúzott egymástól, úgy éreztem, hogy Ba- latonőszödön két évvel ezelőtt az agitátorok termékeny talajra hintették el a párt szavát. A mag azóta szépen kivirágzott a dolgozó parasztok szívében és öntudatában. Wirth Lajos »papa«, dr. haczi Ferenc gond* nők. Esténként, vacsora után a kultúrteremben szórakoznak* Televízió, rádió, lemezjátszó, társasjáték és a gazdaság 1200 kötetes könyvtára várja őket. Egy másik teremből ilyen szavak szűrődnek ki: »Forgó- > alap«, »nyereségbefizetés«, »tartozik-követel«, »egyenleg« stb. Varnyu Tivadar, az igazgatóság pénzügyi előadója vezeti a képesített könyvelői tanfolyamot. Felnőttek, deres hajú emberek, ötvenen túli bácsik is részt vesznek a továbbképzésen. Szőke János, a Felsőbagáti Állami Gazdaság vezető bérelszámolója találóan jegyzi meg: — Gyorsvonatra kellett ^jegyet váltanunk, mert a vicinálison lemaradnánk. — , Igen, nekik is fejlődniük, tanulniuk kell, ,1961-ben ugyanis az anyag- könyvelői, bérszámfejtői, üzemegység-adminisztrátori stb. állás betöltéséhez már nagyobb tudást követelnek. Nyolc hónap letelte után vizsgát tesznek a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte előtt. A tudásszomj jellemző az egész gazdaságra. Tanul az igazgató, a főmezőgazdész, a főmérnök, a műhelyvezető, a gazdaság apraja-nagyja. ’»ilyen méretű tanulási lázat még nem tapasztaltam soha« — örül Kópé esni Vince igazgató. A 275 állandó dolgozó közül szinte alig akad, aki nem tanul valahol. Az ezüstkalászos tanfolyamon például csaknem százan* a traktoros- és gépészképző tanfolyamon 36-an gyarapítják szaktudásukat. A jövő hónapban öten dohénykertész tanfolyamra mennek, mások meg Pápára, a traktoros és gépésztovábbképző iskolára. Sokan végzik az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát magánúton. A pártoktatásban 19-en vesznek részt, az »Időszerű kérdések« tanfolyamába 20 KISZ-fiatal kapcsolódott be* Többen levelező tagozaton tanulnak. Négyen közgazdaság! technikumot, ugyanennyien a gépiari technikumot végzik, egy pedig gimnáziumi tanuló, A gazdaság három egyetemistát segít havonta 500 forint ösztöndíjjal. A hosszú téli estéken nem a kocsmát töltik meg már a gaz-, daság dolgozói. Nem érnek rá, mert vagy előadást hallgatnak, vagy készülnek az órákra* Akad olyan család, ahol öten hajolnak a könyv fölé vacsora után. Tanulnak... M. K.-né APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is bemondhatják hirdetéseiket. ADAS-VÉTEL Kisebb házhely fiatal gyümölcsfákkal eladó. Virág u. 93., Horváth. ____________(1015) eladó. (15971) 125-ös Csepel 2700 Ft-ért Marx Károly utoa 19. ______ 4 8 basszusos, hét váltós tangóharmonika eladó. Sallai utca 22. (15970) Eladó családi ház mellékhelyiségekkel, beköltözhetőöéggel. Varga Ernő, Patalom, Kossuth Lajos utca 47. (15972) Kaposmérő (Baglyos) 33. sz. családi ház 800 négyszögöl területen gyümölcsössel eladó. (15963) Eladó 120 basszusos, tizhangvál- tós új tangóharmonika. Gárdonyi Géza utca 49. (15958) Üj csehszlovák sezlon eladó. Kinizsi Pál utca 14., özv. Fülöpné. (1013) Eladó lakóház, istálló, pajta (2 hold föld, erdei joggal), beköltöz- hetőséggel, valamint Cserben, Erdősor utca végén 840 n-öl föld, házhelynek is alkalmas. Érdeklődni lehet Körtönye-hegy 9., vagy Szent István u. 12, Jó állapotban levő használt ablakok eladók. Mérete 85x150, ki-be- nyüó. Jakab László, Róma-hegy 73. (1016) 1-2 szobás lakások föbérleti jo* gát megvásárolja az Ingatlanköz* vetítő Vállalat, Kaposvár, Ady E* u. 15. sz. (3330) Takarékszövetkezetek részére páncélszekrényeket veszünk megegyezés szerint. MÉSZÖV, Kaposvár címre kérjük az ajánlatokat. (15951) ÁLLÁS rtm Férfi munkaerő állást változtatna pénzügyi, előadói, anyagkönyvelői vagy gondnoki állásba. Cím 15964 számon a Magyar Hirdetőben. (15934) A Kaposvári Textilművek felvesz beosztott szakácsnőt. (15954) V E G V F S Varrógépek garanciális javítása Szabó műszerészmestemél. Kapos- sz. alatt. (1011)’ vár, Berzsenyi u. 30. (25137)
