Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. november 15. A ük amerikai EMI^Z-kiikflöti§ég szavalatokat gyűjt Kaszavubu lieesempészéséhez Kaszavubu televíziós nyilatkozata New York (MTI). A New Yorkban tartózkodó Kaszavubu kongói elnök vasárnap az egyik televíziós társaság adá­sában válaszolt a hozzáintézett kérdésekre. Az elnök kifejtet­te, hogy véleménye szerint nincsen semmiféle ellentét köz­te és Mobutu, a katonai dikta­túrára törő kongói ezredes kö­zött, majd megjegyezte: »A kongói katonaság egyaránt áll mindkettőnk parancsnoksága alatt.« A kongói helyzetről adott ÉNSZ-fótitkári jelentéssel ösz- szefüggésben feltett kérdések­re válaszolva Kaszavubu éle­sen bírálta Danal tábornokot, aki mint Hammarskjöld ENSZ- főtitkár kongói helyettese ada­tokat szolgáltatott a jelentés­hez. Tagadta a jelentésnek azt a megállapítását, hogy a kon­gói központi kormánnyal szem- befordult elemek — közöttük Kaszavubu is — visszahívják a belga gyarmatosítókat. Gazdasági válság Kongóban Leopoldville (MTI). Kongó súlyos gazdasági helyzetét il­lusztrálja magában az a tény is, hogy a munkanélküliek szá­ma ma már meghaladja a 180 ezret. Közülük 79 0Ó0 — közel az éhhalálhoz — Leopoldvilie- ben lakik. Igen sok vállalat már régen nem dolgozik, má­sok csökkentett kapacitással dolgoznak. A súlyos gazdasági válság természetesen nemcsak, a mun­kanélküliségen észlelhető. So­kan a foglalkoztatottak közül ugyanúgy, panaszkodnak, mint a munkanélküliek, mert hiába dolgoznak. Fizetést nem kap­nak, vagy legalábbis rendszer­telenül juttatnak nekik vala­mit munkájukért. Ez elsősor­ban a közigazgatási gépezet dolgozóira vonatkozik. A há­romhónapos válság kimerítette az állam kasszáját. A gazda­sági élet megbénult, az export­ból származó jövedelem igén nagymértékben megcsappant, a vállalatok, szállodák, éttermek és boltok fehér tulajdonosai nem fizetnek adót azzal az egyszerű indokolással, hogy -mem megy az üdét.« Egyszó­val az állam fő jövedelemfor- rásai »kiapadtak«. Az abnor­mális helyzet lehetetlenné te­szi a gondos gazdálkodást, mert a törvényes kormányon kívül az államkincstárhoz másnak is van. kulcsa: az úgv- nevezett főbiztosok tanácsának. A Mobutu-félf »főbiztosok- éppen a gazdasági reszortokra vetették rá magukat. Egészen nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen állapot inflációt és áremelkedést idézett elő. Ez pedig elsősorban a lakos­sá« legszegényebb s legna­gyobb részét érintette. Az alapvető élelmiszerek ára három hónap alatt kétszeresé­re emelkedett. Az ENSZ nemzetközi mun­kaügyi szervezete megállapí­totta, hogy a kongói munkás havi átlagbére 900 frank. Ez­zel szemben a Kongóban fog­lalkoztatott európai munkás fizetése legalább hússzor több. Az egy főre jutó évi jövede­lem így oszlik meg: a kongói munkásra összesen 43 dollár jut, a nem kongóira pedig 3000 dollár! Mint az AP azonban jelenti, eddig egyetlen ENSZ-képvise- let sem kérte a közgyűlés el­nökétől, hogy hívjon össze ülést a vita folytatására. Ugyanakkor azonban az Egye­sült Államok és szövetségesei minden erőfeszítést megtesz­nek, hogy biztosítsák a szava­zatok többségét annak a ja­vaslatnak az elfogadásához, amelyet az ENSZ mandátum­vizsgáló bizottsága Kongó ENSZ-képviseletének ügyében tett. Ismeretes, hogy a bi­zottság meghajolt az Egyesült Államok akarata előtt. Bár Kongó alkotmánya kimondja, hogy az országot csak törvé­nyes kormánya képviselheti, a bizottság mégis azt javasolta, a közgyűlés fogadja el a Ka­szavubu vezette »küldöttsé­get« Kongó képviseletének. Több ezer francia néma tüntetése a német militarizmus ellen Párizs (MTI). Mint -az AP jelenti, a francia béketanács kezdeményezésére vasárnap több ezer francia néma tünte­tést rendezett a nyugatnémet militarizmus ellen. \ Párizsban, Oradourban, Cha- umotban, Caenban, Nancyban és Montluconban megkoszorúz­ták azokat az emlékműveket, amelyeket a világháborúban elesett hazafiak iránt érzett kegyeletből emeltek. A tüntetők egyúttal tiltakoz­tak azellen is, hogy jelenleg Franciaországban nyugatnémet katonai egységek hadgyakorla­toznak. Günsel elnök sajtóértekezlete Nyugati jelentések a törökországi fejleményekről Ankara (MTI). Gürsel tábor­nok, a török nemzeti egység- bizottság elnöke feloszlatta a :<7 tagú bizottságot, s 14 tagja, köztük Türkei ezredes már nem vesz részt a nyomban az­után megalakított, de csak 23 tagú új bizottságban. Az elnök ezt azzal indokolta meg, hogy a feloszlatott bizottság műkö­dése »kezdte veszélyeztetni az .ország legmagasabb érdekeit«. Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentése szerint Gürsel elnök vasárnap este sajtóértekezleten nyilatkozott a fejleményekről. Kijelentette, hogy semmiféle eljárás nem indul a nemzeti egységbizott­ság 14 volt tagja ellen, és cáfolta azokat a híreket, mintha ezek a személyek letartóztatásban volnának. Hangsúlyozta, hogy a de­mokráciához való visszatérés az egyedüli út Törökország megmentéséhez. Bejelentette, hógy megtörnek minden ellen­állást, amely a demokráciához vezető úton mutatkozhat. Az elnpk arra is rámutatott, hogy folytatják a Yassi-szigeti pör tárgyalását, s abba — mint mondotta — »senkinek sincs joga beavatkozni.« A nemzeti egysóghizottság 14 volt tagjáról szólva még hozzáfűzte, hogy ezek tisztes­séges állampolgárok, akiknek hazafiságához semmiféle két­ség nem fér. • Az államfő vasárnapi lépésé­ről szólva — amely az AP összefoglalója szerint megszi- . lárdította a török forradalmi kormány mérsékelt szárnyát — ki jelentette, hogy az rend­kívül fontos volt a nemzeti egységbizottságban mutatkozó széthúzások és nézeteltérések megszüntetése céljából. A bizottságban oly sok né­zeteltérés támadt, hogy egyetlen problémát Sem le­hetett megoldani, és a si­tiik gjrakran valóságos szó­csatákká fajultak. A vasárnapi döntés — mondta Gürsel tábornok — nem irá­nyul senki ellen. Célunk a de­mokratikus eszméken alapuló rend megteremtése. Az elnök hozzáfűzte, hogy a legrövidebb időn bélül al- kötmányozó nemzetgyűlés ala­kul, amely együttműködik majd a nemzeti egységbizott­sággal a demokratikus rend­szer megteremtésében. Kérdésekre válaszolva ez­után i'gy nyilatkozott: »Sza­vunkat adtuk, hogy 1961. ok­tóber 29-én választások lesz­nek Törökországban. Ennek be kell következnie.« Az elnök hozzáfűzte, hogy az egyetemi tanárok nem­rég történt elbocsátásának kérdését felül kell vizsgál­ni, és szükség esetén új döntéseket kell hozni. Ugyancsak egyöntetű nyu­gati hírügynökségi jelentések közük, hogy vasárnap délután az isztanbuli Balmuncu kato­nai börtönből szabadon bocsá­tottak 74 politikai foglyot. Ezek a május 27-i forradalom óta voltak börtönben, a Men- 3eresz-kormány uralma idején kifejtett tevékenységük miatt. A szabadonbocsátöttak közül 64 személy ügyét áttették a polgári bírósághoz, tíz személy ellen megszüntették az eljá­rást. A 64 személy között van Arburun tábornok, a török lé­gierő volt /parancsnoka, 13 tar­tományi kormányzó és Korai- tan, a Yassi szigeten bebörtön­zött volt nemzetgyűlési elnök fia i.s. Az AFP értesülése szerint a nemzeti egységbizrattságfoól el­távolított tiszteket az elnöki testőrség ankarai kaszárnyájá­ba szállították. Inönti volt köztársasági elnöknek, a köztársasági néppárt elnökének házát katonai rendőrség vette körül, és senkit sem en­ged be az épületbe, Arif Ómat hadbíró tábornokot — akit a májusi forradalom alkalmával tartóztattak le — vasárnap éste szintén szabad­lábra helyezték. Az AFP jelenti, hogy Anka­rában vasárnap rendkívül nyu­godt volt a helyzet, és csak a megerősített rendőrségi őrjára tok tűntek szokatlannak. Hírek Dél-Amerikaitól felkelés Guatemalában az Vdigaras-kormány ellen Guatemala City. A guatema- lai kormány vasárnap este ki­adott közleménye bejelenti, hogy katonatisztek »kisebb csoportja« hatalmába akarta keríteni a katonai főparancs­nokságot Matamorosban, kí­sérletük azonban nem sikerült. Egyidejűleg a felkelők megtá­madták Guatemala City egyik kaszárnyáját. Felkelést jelen­tettek még az ország keleti partján fekvő Puerto Barrios kikötő-támaszpontról, valamint Zacapa térségéből is. A hivatalos közlemény sze­rint több felkelő elesett, a szer­vezők nagy részét elfogtál,, a többiek elmenekültek. A me­nekültek felkutatásában részt vesz 3000 gyalogos, továbbá a légierők ejtőernyősei és raké- tafegyverekkel felszerelt bom­bázói. A közlemény elismeri, hogy a Zacapában és Puerto Barriosban lévő katonai léte­sítményeket és repülőteret a bombázók támadása súlyosan megrongálta. A guatemalai rádió bejelen­tette, hogy a minisztertanács elrendelte a rendkívüü állapo­tot. Életbe lépett a cenzúra, a gyülekezési tilalom, a kijárási tilalom este 21.00 óra és haj­nal között. Folytatják tevékenységüket a nicaraguai felkelők Managua. A nicaraguai kor­mánynak a felkelés leveréséről kiadott közleményével szem­ben a nicaraguai felkelők foly­tatják tevékenységüket. Di- riambában a felkelők egyik csoportja kiszabadította a bör­tönök foglyait, és elfoglalt egy kolostort, s ott foglyul tartja Diriamba katonai parancsno­kát és több tisztjét. A kubai értelmiségiek hűséget fogadtak hazájuknak Havanna. Havannában va^ sárnap több ezer kubai értel­miségi — közöttük orvosok, mérnökök és technikusok — tömeggyűlést tartottak az egyetem csarnokában. Az egy­begyűltekhez D orticos elnök intézett beszédet. A tömeggyűlés egyhangúlag elfogadott határozata kimond­ja, hogy a, kubai értelmiségiek hűséget • fogadnak hazájuknak, megvédik Kuba függetlenségét és szuverenitását. A határozat megbélyegzi az amerikai im­perialistáknak a kubai forra­dalom vívmányai megsemmisí­téséért folytatott agressziós cselszövéseit. (MTI) Ortiz, az algériai lázadás egyik vezetője felkelésre szólít tel De Gaulle ellen Brüsszel (MTI). Joseph Or­tiz, az 1959. évi algériai láza­dás egyik, vezető je Belgiumban, hangosifilmre nyilatkozott. A filmet vasárnap mutatták be Brüsszelben a sajtó képviselői­nek. Ortiz annak idején elmene­kült Franciaországból, és egyes hírek szerint vagy Spanyolor­szágban, vagy Portugáliában tartózkodott. A nyilatkozatból nem derül ki, vajon jelenleg Belgiumban tartózkodik-e. Az algériai ultrák volt veze­tője . nyilatkozatában felkelés­re sürgetett De Gaulle ellen magában Franciaországban. Követelte a »VI. köztársaság« megteremtéséit, ■ amely nem fo­gadná el az algériai önrendel­kezési jogról szóló politikát. Az AP szerint Ortiz arra számít, hogy magas állású francia katonák támogatni fog­ják, és ezek között megemlíti Juin tábornagy, Guillaume és Salam tábornok névért, akik el­lenzik De Gaulle algériai po­litikáját. Az amerikai hírügy­nökség hozzáteszi azonban, hogy az említett tábornokok kijelentései eddig nem nagy visszhangra találtak Francia- ország lakossága körében, amelynek legnagyobb része a tárgyalásokon alapuló megol­dás és az algériai önkormány­zat mellett foglal állást TÁSZSZ-jelentések a dél-vietnami helyzetről Hanoi (TAS2SZ). Miután el­fojtották Dél-Vietnamban a katonatisztek egy csoportjának felkelését, megkezdődött a ke­gyetlen megtorlás. Szaigont tit­kos ügynökök százai árasztot­ták el, és töipeges letartózta­tásokat foganatosítanak. Ngo Dinh Diem parancsot adott a dél-vietnami »nemzetgyűlés­nek«, hozzon külön határoza­tot, amelynek értelmében »szi­gorúan megbüntetik« a felke­lés valamennyi részvevőjét. JNgo Dinh Diem parancsára letartóztatták Pham Khak Szuu nemzetgyűlési képvise­lőt, aki régebben földművelés- ügyi miniszter volt. Egy drákói törvény alapján ítélkeznek majd felette, amelynek értel­mében, aki fellép a jelenlegi rendszer ellen, vagy akár csak ezzel gyanúsítható, halálbünte­tésben vagy . életfogytiglani börtönbüntetésben részesül. Letartóztatták Csan Van Van volt gazdasági minisztert is, Solon Csan Van Houngot, a szaigoni körzet volt rendőrfő­nökét és sok más hivatalnokot, akik az idén áprilisban petí­cióban tiltakoztak a Ngo Dinh Diem-család hatalmi visszaélé­sei ellen. A kormány biztonsági szer­vei tömeges »tisztogatást«' kezdtek a dél-vietnami hadse­regben. Szaigoni értesülések arról szólnak, hogy a felkelésben részt vevők megbüntetésének ürügyével Ngo Dinh Diem vér­fürdőt szándékozik rendezni az amerikai érdekeket szolgáló dél-vietnami rendszert gyűlölő és a rendszer megdöntését kö­vetelő összes hazafiak körében. Észak-vietnami lap a dél-vietnami felkelésről i Mint a Vietnami Tájékozta­tó Iroda jelenti, a Nhan Dán című észak-vietnami lap saer- kesztőségi cikkben foglalkozik a dél-vietnami felkeléssel. . A felkelés okairól szólva ezekét írja: ; \ — Az amerikai imperialisták a zsoldju.kban álló Ngo Dinh Diem-klifck segítségével fa­siszta diktatúrát létesítettek Dél-Vietnamban. Ez a klikk bestiális megtorló politikát folytatott, hogy kiirtsa a dél­vietnami hazafiakat, és gyar­mattá változtassa Vietnam déli részét. Az üldözés arányában fokozódott a nép harca a Diem-klikk ellen. A Diem- klikk ellen folytatott harc egy­re szélesebb fronton bontako­zott ki, a klikk pedig mind­jobban elszigetelődött. A had­sereg katonái és a közigazga­tás dolgozoi közül is sokan Ngo Dinh Diem uralma ellen léptek fel. Többen közülük a nép oldalára álltak. A nép és a hadsereg e han­gulatát kihasználva több ame- rikabarát katonatiszt és poli­tikus államcsínyt hajtott vég­re Ngo Dinh Diem megbukta­tására és becsvágyó törekvé­seinek kielégítésére. A szaigoni felkelés bukásá­nak fő oka a lap szerint az volt, hogy vezetői a Diem- klikkhez hasonlóan kommu­nistaellenes álláspontra helyez­kedtek. Nem hagyták, hogy a nép harcba induljon a Diem- kormány megdöntésére, az el­lentéteket az amerikaiak se­gítségével igyekeztek megolda­ni. A Ivét amerikabarát klikk konfliktusa — hangsúlyozza, a Nhan Dán — természeteseh hem határozhatja meg a dél- vietnami események kibonta­kozását. A dél-vietnami nép sorsát és jövőjét maga a pép fogja eldönteni. (MTI) Lumumba követeli, hogy egész Kongóban tartsanak népszavazást New York (MTI). Mint az AP jelenti, Lumumba kongói miniszterelnök hétfőn levélben fordult Bolandhoz, az ENSZ- közgyűlés elnökéhez, és köve­telte, hogy vessenek végét a kongói terroruralómnak, és az ENSZ felügyeletével az . egész országban tartsanak népszava­zást. Lumflmba levelében rámu­tatott, hogy Kongóban egy, amerikaiak által pénzelt ki­sebbség felforgató tevékenysé­get folytat és uralomra tör. Lumumba javaslatában in­dítványozza, hogy az ország lakossága közvetlenül válassza meg az elnököt. Mint -ismere­tes, eddig az elnököt a parla­ment választotta meg. Lumum­ba javasolja, hogy a népszava­zást a tartományi parlamentek irányításával és az ENSZ fel­ügyeletével tartsák. A minisz­terelnök követelte, hogy az ENSZ közgyűlése haladéktala­nul döntsön erről a javaslat­ról, a Kongóba küldendő bé­kéltető bizottság pedig kísérje figyelemmel és ellenőrizze a választások törvényességét. L november 15-től december 15-ig * 111, MAGYAR HÓNAP, Százezrek barátja, százezrek szórakoztatója a TELEVÍZIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents