Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

SOMÖGYI WftPIAF 10 Tasárüap, 1960. november % Ne torpanjanak meg az első lépésnél A mezőgazdasági üzemi tanácsok munkájáról 1959-ben alakult üzemi ta­nácsainkra — melyek a szak- szervezeti tagok választott cso­portjából tevődnek össze — igen felelősségteljes feladat vár. Azzal a céllal jöttek létre, hogy részt vegyenek a termelés Irányításában, társadalmi el­lenőrzésében, s javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék elő üzemük eredményeinek gyara­podását. Egy év után — néhány me­zőgazdasági üzem felülvizsgála­ta alapján azt kell megállapí­tani, hogy az üzemi tanácsok hivatását nem mindenütt ér­tettéki meg, a legtöbb helyen máguk a tanácstagok sincsenek tisztában azzal, hogy milyen fe­lelősség nyugszik vállukon, milyen jogaik és kötelességeik vannak. Nem látják világosan, hogy az üzemi tanács munkája milyen fontos, mennyire hat a termelésre. Az üzemi tanácsok megala­kulása a munkának csak a legelső lépését jelenti. Ahol en­nél a lépésnél megrekedtek, ott tulajdoniképpen nem tettek semmit. Valahogy ez a helyzet a Bárdibükki Állami Gazda­ságban. A 41 tagú üzemi tanács a kormányhatározat egyik pontjának megfelelően negyed­évenként szépen összeül. Meg­beszéli, hogyan áll a gazdaság munkája, arra is sort keríte­nek, hogy feltárják a hiányos­ságokat, megállapodnak abban, hogy ezen változtatni kell, s aztán, mint akik jól végezték dolgukat, folytatják mindenna­pi munkájukat. Névlegesen te­hát léteznek, a valóságban azonban nem. Mit kellene tenniük? A hiá­nyosságok feltárásán túllépve, feladatuk meghatározni a kive­zető utat, kötelességük ezt munkahelyükön a köztudatba vinni, s á következő ülésen már arról kellene beszélni, hogy a határozatot mennyiben hajtották végre. Sajnos erről nincs szó a Bárdibükiki Állami Gazdaságban. De hogy is lehet­né, mikor a dolgozók nagy többsége nem is tudja, melyik társuk tagja az üzemi tanács­nak, s eddig még semmi segít­séget, semmi tanácsot nem kaptak tőlük. A Csokonyavisontai Gépállo­máson az év során mindössze egyszer ült össze a tanács, meg­beszélésük akkor is csak a dolgozók szociális ellátására szorítkozott. Besenci József fő­könyvelő készült az ülésre, hasznos észrevételeket akart az üzemi tanács elé tárni, de mint mondta, nem hívták, és ezért nem ment el. Helyesen cselekedett? Nem! Hiszen tud­ja, hogy az üzemi tanács elnö­ke, Dobnya József egy személy­ben sz. b.-titkár és körzetszere­lő, tehát termelőmunkája meg­lehetősen leköti idejét. így maradhatott el a meghívás. De nemcsak az elnök feladata, hogy a tanácsiban dolgozzék. A főkönyvelőnek és többi társá­nak is ezt látva, nagyobb se­gítséget kellett volna nyújtania a tanács munkájához. Ez köte­lességük, és holmi megsértodés nem mentség hanyagságukra. Nagyjából úgy vélekednek a Lábodi Állami Gazdaságban is, hogy az üzemi tanács teendői egyedül az elnökre Alapjaiban hibás nézet ez, hi­szen Hollósi István nem füg­getlenített ember. Neki is épp­úgy el kell látni mindennapi munkáját a gazdaságban, mint a többi dolgozónak. Az ő köte­lessége, hogy az üzemi tanács tagjainak feladatát megszabja, megmondja, hogy . ki mire ügyeljen a maga területén, mi­ben nyújtson segítséget, a ta­goknak pedig felelősségérzettel kellene ezt a munkát elvégez­niük, annak tudatában. hogy nemcsak gazdaságuk termelé­sét segítik, hanem megkönnyí­tik Hollósi István munkáját is. Joguk van erre, és kötelessé­gük is ez. Nagyon sok függ az üzemi tanács becsületes munkájától. A tanács igen sokat tehet azért, hogy a gazdaság mérlege a nyereség oldalára billenjen. Hogy mennyire igaz ez, arra jó példa van a Somogytamócai Állami Gazdaságban. A 33 tagú tanács rendszeresen ülésezik. Minden ta.g tudja, hogy miről lesz szó a következő megbe­szélésen, így a maga területén tájékozódik a helyzetről. Az ülésen határozatba foglalják a tennivalókat. Az üzemegysé­gekben gyakorlat közben gon­doskodnak arról a tagok, hogy a határozatot végrehajtsák. Sokkal könnyebb a munka- szervezés. az irányítás, ha nem­csak a gazdaság két-három ve­zetője, hanem harminchárom ember vesz részt' benne. Az üzemi tanács tagjai nemcsak támogatást adnak a vezetéshez, hanem ötleteikkel, javaslataik­kal újat visznek az irányításba is. Nevelő szavuknak köszön­hető, hogy zökkenőmentesen be tudták vezetni a nyújtott és kettős műszakot, hogy az ön­költségcsökkentésben a megyé­ben az első között vannak. Fe­lelősséggel végzett munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a gaz­daság veszteség helyett előre­láthatólag 80Ó ezer forint tisz­ta nyereséggel zárja az évet. Szükség van az üzemi taná­csokra. A somogytamócai példa bizonyítja, hogy meg lehet szervezni munkájukat. A cél az, hogy mezőgazdasági nagy­üzemeinkben, megyénk állami gazdaságaiban, gépállomásain és erdőgazdaságaiban az üzemi tanács segítse az eredmények növelését, az emberek nevelé­sét. Ezit pedig csak akkor ér­jük el, ha a tanácsok felelős­ségérzettel fognak hozzá hiva­tásuk teljesítéséhez. Vörös Márta A tikosiak első Zetorja A Felsőmocsoládi Vegyesipari KTsz cipészrészlege havon­ta 15 ezer forint forgalmat bonyolít le. Üj cipőket, csiz­mákat készítenek, s javításokat végeznek. Képünkön: Hajgató István és Péter Aron, a ktsz dolgozói cipőt javí­tanak. Pénteki napon érkezett az értesítés a szövetkezetbe: jö­hetnek a Zetorért. S szomba­ton este már nem Kaposvárott, hanem Tikoson volt az új trak­tor. Joggal kérdezhetné bárki: mi ebben az említésre méltó? Hiszen naponta hírül adja az újság, hogy ez vagy az a közös gazdaság gépet vásárolt. Nem is egyet, hanem hármat-négyet, vagy éppen most vette meg a tizediket. Tikos sáros utcáján viszont most ment végig a fa­lu szövetkezetének első saját traktora. Esemény ez a Hajnal Tsz életében, sokat mondó ese­mény ... Egy hét óta saját traktora van a tikosi termelőszövetke­zetnek — annak a közösségnek, amelyik nem ezer holdakban számlálja gazdasága földjeit, hiszen mindössze 280 hold szántót mondhat magáénak. Hogyan vállalkozhatott ez a hatvan család arra, hogy Ze- tort vegyen? Ügy, hogy volt miből megfizetniük a hozzájá­rulást. Az állam azt mondta: adok rá hitelt, de a gép árának negyedét, a húszezer-huszonöt forintot teremtsétek elő saját kasszátokból. Előteremtettek húszezer-egyszázat. Az ekét megveszik saját pénzükön. A pótkocsi árába befizetnek ti­zenötezret. Ez az áldozatvál­lalás csaknem négy forintot vesz el minden munkaegység értékéből. Négy forinttal ki­sebb munkaegység? Nem ezt kell nézni, hanem azt, ami ma­rad. Maradni pedig marad — nagyon óvatosan számolva is — negyven forint egységen­ként. Jól gazdálkodnak tehát. És van miből gazdálkodniuk, mert szorgalmas munkával minden eddiginél nagyobb ho­zamot csikartak ki földjeikből. Van még valami, amiben ma­gyarázatot kaptam tiszteletet ébresztő eredményeikre: az a családias megértés, az a kitel­jesedett demokratizmus, ami­ben él e szövetkezet tagsága. Itt megint csak a Zetorról kell szólnom. Persze, a legtöbbet ifj. Kris­tóf Ferenc elnök töprengett azon, ki vezesse haza az új gépet. Először Győrök József lakásán kopogtatott. »Elvégez­ted az iskolát, nem kaptál traktort a gépállomáson. Hol­nap gyere el velem Kaposvár­ra a Zetorunkért.« A válasz — elutasító. Ment az elnök to­vább. Unokaöccsével, a Jóská­val próbált egyezséget kötni. »Kérek szabadnapot a gépál­lomástól, s szívesen hazaho­zom az új traktort« — felelte Kristóf József, és állta a sza­vát. Vasárnap összeült az öttagú vezetőség, hogy döntsön: kit ültetnek a traktorra. Nagy ér­ték a gép, nem bízhatják bár­kire. Helyes lesz-e, ha csak né- hányan határozunk ebben a fontos kérdésben? — villant át a gondolat az elnök agyán. S máris kész volt a válasszal: »Menjünk, hívjunk meg minél több embert az ülésre.« Húszán jöttek össze — egy fél közgyűlésre való szövetke­zeti gazda. Az elnök megemlí­tette: szólt már a Jóskának. Rokona a gyerek, s ő — az el­nök — nem akarja, hogy a családi kapcsolat miatt szem­rehányás érje. Mondják meg a többiek, jónak tartják-e, hogy ez a fiatalember legyen a szö­vetkezet traktorosa. Senki sem tett ellenvetést. De valaki megjegyezte: »Az apja után nem kötelézhetjük rá, thí- vei a gyerek nem tsz-tag. Kér­dés, hogy vállalja-e.« — Vállalja hát, ezt vettem ki a szavából — így az elnök. — De milyen alapon? — Az a kikötése, hogy fizes­sünk neki annyit, mint a gép­állomás. Számolgatni kezdtek. Nuz- nek József, a szövetkezet bri­gádvezetője javasolta: — Keresetét számítsuk át munkaegységre. És minden hónap végén fizessük ki neki pénzben az egységeire járó ér­ték felét... Jóska egy hét óta már nem a Marcali Gépállomás kötelé­kébe tartozik, hanem a tikosi Hajnal Tsz traktorát kezeli. Azét a szövetkezetét, amely­nek gazdái — köztük édesapja is — oly sokat fáradoztak első és eddig egyetlen Zetorjuk megvásárlásáért. Kutas József 880 hold burgonya termelésére kötött szerződést a MÉK siófoki kirendeltsége (Tudósítónktól.) A Megyei Értékesítő Köz­pont siófoki kirendeltsége a tabi és a siófoki járás termelő- szövetkezeteivel 280 hold bur­gonya és 560 hold zöldségféle termelésére kötött szerződést az elmúlt esztendőben. Mivel a tsz-ek mindenütt a vártnál jotjb eredményeket értek el, jövőre még nagyobb területen termelnek burgonyát és zöld­ségfélét. Most kötik a jövő évi termelési szerződéseket. A tsz-ek 1961-ben 668 holdon ter­melnek zöldségféléket. Novem­ber elejéig 466 holdra írták alá a szerződést. Az idei év bizonyította, hogy lelkiismeretes munkával szép jövedelmet hoz a gazdaságnak a kertészet. A balatonőszödi Vörös Csillag például 30 hold­ról 362 000, a zamárdi Alkot­mány pedig ugyancsak 30 hold­ról 400 000 forint bevételhez jutott. Nem csoda, ha akad­nak olyan szövetkezetek, ame­lyek az idén nem termeltek zöldségféléket, de a jövő év­ben már kertészkednek. Számottevően emelkedik a szerződéses burgonya területé is. 880 holdra kötöttek eddig szerződést (a terv 1000 hold). A mák előirányzatát 10 hold­dal túlteljesítették: 230 holdra kötöttek szerződést. Jól bevált az idén a görögdinnye terme­lése a siófoki körzetben. So­kat szállítottak külföldre is. Ez ideig a közös gazdaságok 100 hold,görögdinnye termelé­sére kötöttek szerződést. Kereskedelmi hét Berzencén (Tudósítónktól.) Kereskedelmi hetet rendez Berzencén a földművesszövet­kezet november 6-tól 13-ig. Az első esemény divatbemutató lesz a művelődési ház nagyter­mében. Érdekesnek és színvonalas­nak ígérkezik a november 9-től 13-ig a művelődési házban megrendezésre kerülő játék- és ajándékvásár is. E kiállítást meglátogatja a helybeli iskola tanulóifjúsága is, és a felsőbb osztályosok dolgozatot fognak írni élményeikből. A legjobb három írást a földművesszövet­kezet megjutalmazza. A kereskedelmi hét novem­ber 13-án disznótoros vacso­rával és reggelig tartó tánc­cal fejeződik be. Vége a Vörös Csillag Film­színház utolsó előadásának. A hazafelé igyekvők között látni olyanokat is, akik munkába tartanak. Igen, sokuknak az éjszaka nem pihenést, hanem munkát hoz. Kialszanak a fények Este 9 óra, amikoir Deák Sándor, a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat éjjeliőre nekiindul az ut­cának. Feladatai közé tartozik ugyanis a kirakatvilágítások be- és kikapcsolása is. Végig­ballag a Május 1. utcán, tudja már, hányat kell lépnie, s med­dig tart a 22 üzlet kirakatvilá- hárulnak. gításának lekapcsolása. Négy Estétől reggelig Ünnepi műsor a rádióban és a televízióban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójáról ünnepi műsorokkal emlékezik meg a magyar rádió és televí­zió. Mindkét hírközlő intézmé­nyünk sugározza majd a no­vember 6-i operaházi díszelő­adást az ünnepséggel egy idő­ben. A rádió ezen a napon több irodalmi és riportműsort ad, mely a szocialista forradalom eseményeit eleveníti fel, és be­mutatják a Szovjetunió szép tájait. Este, a szovjet zenei hét során, Mark Rejzen, a világ­hírű énekes hangja szólal meg a budapesti rádióban. Másnap, november 7-én délután V. J. Usztyinov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete mond ünnepi beszédet. Napközben műsorra kerül Makszim Gor­kij egyik világhírű elbeszélé­se, Mihály András Emlék és intelem című zeneműve, este szintén megelevenednek a nagy múlt, a szocialista forra­dalom emlékei Tártján Imre összeállításában. A- Petőfi-adó a Bánk bánnal fejezi be ünne­pi műsorát. A televízió vasárnap este közvetíti a Ballada a katoná­ról című, most bemutatott szovjet filmalkotást. Hétfőn Bánki Zsuzsa ad elő részletet' Majakovszkij Csudajó című költeményéből, este pedig Vik­tor Rozov Felnőnek a gyere­kek című darabját közvetíti a televízió a József Attila Szín­házból. A műsorból kiemelke­dik az Ekét a kardokból című dokumentumfílm i*. (MTI) éve végzi már ezt. Gyakran előfordul, hogy a kirakatot ép­pen nézegetők méltatlankod­nak emiatt, de hiába, mentség nincs. Kötelességét teljesítenie keli. Sötétbe borulnak a kira­katok, alszik a város. Hosszabbított műszak Dél körül megy be munka­helyére Gáspár Béla pasztőrö­ző a Tejipari Vállalathoz, s at­tól függően megy haza, aho­gyan a tej vidékről beérkezik. Este tíz—tizenegy óráig dolgo­zik, s leggyakrabban éjfélkor vagy még később kerül ágyba. Egy műszakban 8 ezer liter tej, 4000 liter tejszín pasztőrözését végzi el. Bár minden másnap­ja szabad, de sok szombat' és vasárnap este csak a munka nyújt neki szórakozást. Kovács Antalné a Tejüzem laboratóriumában dolgozik. Az ő feladata a tej, tejszín átvéte­le, zsir- és savótokénak méré­se, nyilvántartásba vétele. Egyik héten délutános, a má­sikon délelőttös. Most délután dolgozik. Bizony éjfél van, mi­re hazakerül. 20 ezer újság, 200-nál több csomag Dübörög a hatalmas rotációs, ontja az újságot, egy jókora asztal mellett dolgoznak az expediái ók: Trézli Lászlóné és Bárdos József. Korán kezdő­dik munkaidejük: éjfélkor kelnek, s az egy óra már a Fa­ipari Vállalat telephelyén levő nyomdában találja őket. Míg a nyomdászok az újság nyomá­sára készülnek, ők addig ki­rakják a zsákok »füleit« és a címszalagokat. Húszezer újsá­got kell 196 csomagba össze­kötniük a vidéki postahivata­lok és 17 csomagot a tíaposvá­ri lapterjesztők részére. Megál­lásra nincs idő, mert a rotá­ciós gyorsan dolgozik, s ahhoz kell alkalmazkodniuk. Három órakor megérkezik a postagép­kocsi —; az első vonat 4.40-kor indul —, s vinni kell a nagy­bajomi buszhoz is az újságot. Nyolc óra körül már a posta- hivatalban vannak, előkészítik az esti »zsákfüleket«, a cím­szalagokat. Fél tíz, tiz óra, mi­kor hazatérnek pihenni. Elment a 4098-as Éjfélkor csendes már a Cse­ri úti sorompó környéke. A hídépítés miatt a sorompó ál­landóan le van eresztve, de a gyalogforgalom nagy figyel­met kíván Szabó János sorom­póőrtől. Hosszú a szolgálat éj­szaka. Délután fél 5-től reggel 8-ig 40—50 vonatot fogad. Szó­rakozást szolgálat közben az olvasás nyújt. Ha elálmosodik, kiáll az ajtó elé levegőzni, mert aludni nem szabad. A 4098-as tehervonat már el­ment, éjfélkor indul Kaposvár­ról Gyékényesre. Az első sze­mély viszont csak reggel jön Fonyód irányából. Nyolc óra­kor aztán vonattal vagy ke­rékpárral megy haza, Kapós- mérőbe. 12 órai szolgálat után 24 óra szabad következik. 150 féldeci... A Grillben kevesen vannak, csendesen szól a zene. A par­ketten csak néhány pár tán­col, a pincér újabb megrende­lést vesz fel. A pult mögött Molnár Mária méri a rövid­italokat, adja ki a bort, sört. Egy-egy forgalmas éjszaka 4—5 üveg likőrt, konyakot, s van, amikor 100—150, sőt ennél több féldecit is ki kell mérnie. Egy- egy forgalmasabb napon 150— 200 üveg sör és 25—50 üveg bor is elfogy. Mikor szórako­zik? Hétfőn, de akkor a szóra­kozóhelyek zárva vannak. Ne­ki — ahogy ő mondja — a munka nyújt szórakozást, ami­kor látja a vidám, jókedvű embereket. Anyai kötelesség Alig múlt hajnali öt óra, de már fény szűrődik ki az Arany utca 52. szám alatt lakó Sásik Györgyék ablakán. A férj az Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai telepén, a feleség a Ke­feüzemben dolgotok. Ő viszi az ötéves Lacikát a donneri nap­közi otthonos óvodába. Bizony korán kell kelnie, annak elle­nére, hogy kerékpárral teszi meg az utat. Igyekeznie kell, mert a munkaidő hét órakor kezdődik. A munkaidő letelté­vel Sásikné első útja ismét az óvodába vezet, viszi haza kis­fiát. Ez az ő feladata, anyai kötelessége. Ébred a város Az utcán siető emberek. A 210-es csemegeboltból egy fia­tal lány igyekszik a Szántó Im­re utca felé tejesüvegekkel megpakolva. Kása Rózsa is a koránkelők közé tartozik. Te­jet és süteményt szállít házak­hoz, mintegy 25—30 helyre na­ponta, a Bajcsy-Zsilinszky," a Május 1., a Dózsa György és a Szántó Imre utca környéké­re. Az utcán egyre több az em­ber. Az állomásról vonatfütty hallatszik, indul a pesti gyors... Ébred a város. S akik éjszaka dolgoztak, pihenni térnek. Szalai László CSIKY GERGELt SZÍNHÁZ---------- KAPOSVÁR—SOMOGY MEGYE-----------­H étfőn este 7 órakor TABI LÁSZLÓ: Különleges világnap Vígjáték Szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este 7 órakor SARDOU: Szókimondó asszonyság Zenés vígjáték 3 felvonásban (3271) Jegyelővétel: vasárnap szünnap, hétfőtől kezdve de. 9 - 1-ig, dn. 4—6 óráig a színházi jegyirodában. Telefon : 11-03.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents