Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

Az egész világ izgalommal figyeli azt a harcot, amelyet e Szovjetunió hirdetett meg: történelmileg rövid idő alatt utolérni és túlszárnyalni az Egyesült Államokat a békés ter­melésben. A szocialista Szovjetunió és a kapitalista Amerika közötti gazdasági verseny, amely több mint négy évtizeddel ezelőtt kezdődött meg, a Szovjetunió szempontjából eleinte igen kedvezőtlen körülmények között folyt. Az ország nyol- cadannyi ipari terméket sem gyártott, mint az Egyesült Ál­lamok, egy lakosra számítva pedig csupán tizenharmad-tizen- negyed részét, termelte annak, mint az USA. Az első világháború, a polgárháború és a külföldi inter­venció súlyosan aláásta a Szovjetunió egyébként is elmara­dott gazdaságát. 1920-ban a szovjet ipar csak hetedannyi ter­méket gyártott, mint a forradalom előtt. Számos iparágban a termelés a XIX. század hat­vanas éveinek szintje alá süllyedt. Ugyanekkor az Egye­sült Államok ipari termelése a világháború folytán erősen megugrott, és egy ötödével túl­szárnyalta az 1913-as szintet. A Szovjetunió ma a világ második ipari hatalma. Ipari ter­melése tavaly körülbelül már hatvan százaléka volt az ame­rikai ipar össztermelésének. Az egy lakosra számított ipari ter­melésben az Egyesült Államvk már csak kétszeresen múlja fe­lül a Szovjetuniót. Az Egyesült Államok a fejlődés ütemében jóval elmarad a Szovjetunió mögött. Az 1918-tól 1959-ig terjedő 42 esztendő alatt az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme a Szovjetunióban 10,1, az Egyesült Államokban 3,3 százalékkal emelkedett. A hétéves terv másfél esztendeje alatt a termelés átlagos évi növekedése a Szovjetunióban csaknem 11 százalékot ért el. Ez idő alatt az amerikai ipar növekedésének üteme 3 szá­zalék körül mozgott. ÚJ SZAKASZ A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenye minőségileg új szakaszához ér­kezett. A múltban hosszú évek során az Egyesült Államok a legfontosabb termékfajták gyártásában a növekedés ab­szolút méreteit tekintve túl­szárnyalta a Szovjetuniót, ez­zel szemben a helyzet most Szovjetunió + 2,6 millió tonna + 3,6 millió tonna + 5,8 millió tonna -1-26,9 millió tonna 4-12,8 millió tonna -f 3,8 millió tonna 4-20,2 milliárd kw-óra +148,0 millió négyzetm. A munkatermelékenységben már verhetetlen A munkatermelékenység növekedésének ütemében a Szovjetunió a világ első helyén áll. Ezen a téren az Egye­sült Államokat már a 30-as években megelőzte. 1940-ben a munkatermelékenység növelésének szovjet üteme 2,5- szörösen túlszárnyalta az amerikait. Figyelembe kell vennünk, hogy a Szovjetunióban a munkatermelékeny­ség növelésének ez a szédületes üteme a munkaidő egy­idejű csökkenésével párosul. A forradalom előtti idők­höz képest a szovjet iparban az átlagos napi munkaidő 3 óra 20 perccel csökkent. Gyorsan tökéletesedik a szov­jet technika, amelynek alapján a munkatermelékenység növekszik; másodszor, ezzel egyidejűleg szédületesen A szovjet mezőgazdaság sikerei A szovjet mezőgazdaság, akárcsak az ipar, gyorsabbak fejlődik az amerikainál. A Szovjetunió mezőgazdasági terme­lése az elmúlt 15 évben évente átlagosan 6,7 százalékkal nőtt, az Egyesült Államoké pedig csak 1,7 százalékkal. A hétéves terv pedig a mezőgazdasági termelés évi 7,9 százalékos növe­kedésiét irányozza elő. A Szovjetunió búzából máris 2,2-szer, cukorrépából körülbelül 3-szor, gyapjúból csaknem harmad- félszer, burgonyából 7,8-szer többet termel az Egyesült Álla­moknál. A cukorrépa vetésterületét és bruttó termelését te­kintve első helyen áll a világon. A szovjet cukorgyárak 1959. évi termelése 6 millió tonna volt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok cukorgyártásának növekedése (millió tonnában): UTOLÉRNI ES TÚLSZÁRNYALNI AMERIKÁT! Szovjetunió Egyesült ÁTL 1953 1959 1965 (ben* 3,4 6,8 9,25-10* 2,1 2S* Most pedig lássuk, hogyan növekszik a Szovjetunió egy lakosra eső cukorgyártása (kg- ban): 1913 1959 1960 1905 (terv) (tervi 9,f 28,6 32* «—44 Nyersvas Acél Vasérc Szén Ásványolaj Cement Villamos energia Pamutszövetek Gyap j úszövetek Bőrcipő hirtelen megváltozott. A leg­fontosabb termékfajták terén a Szovjetunió javára billen a mérleg. Az alábbi táblázat a legfon­tosabb ipari termékfajták ab­szolút növekedését mutatja a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a legutóbbi 6 esz­tendőben. Egyesült Államok — 2,3 millió tonna — 2,7 millió tonna —10,2 millió tonna — 9,4 millió tonna + 4,8 millió tonna + 2,0 millió tonna +46,7 milliárd kw-óra —117,0 millió négyzetm. + 19,9 millió folyóméter — 50,1 millió folyóméter + 25,2 millió pár + 18,0 millió pár emelkedik a szovjet emberek kulturális-technikai színvo­nala S végül a termelékenység növelésének van egy ha­talmas tényezője, amely csupán a szocialista rendszerben érvényesül: az emberek millióinak öntudatos munkaver­senye. A hétéves tervben a munkatermelékeny­ség egy dolgozóra számítva a szovjet iparban 45—50 szá­zalékkal, a szovhozokban 60—65 százalékkal, a kolhozok­ban pedig kétszeresére emelkedik. A szén- és vasérc-termelésben már világelső A cári Oroszország évente 29 millió tonnánál valamivel több szenet termelt. 1959-ben a Szovjetunió a széntermelés­ben már túlszárnyalta az 506 millió tonnát. Az idén 518 mil­lió tonna szenet termelnek az országban. A Szovjetunióban jelenleg másodpercenként több mint 16 tonna, az Egyesült Ál­lamokban pedig csupán körül­belül 12 tonna szenet termel­nek. A legutóbbi hat esztendőben a Szovjetunióban a szénterme­lés évente átlagban csaknem 27 millió tonnával emelkedett, ugyanakkor az Egyesült Álla­mokban évente 9,4 millió ton­Az acél- és villamosenergia-termelésben is lehagyja Amerikát Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió mindössze egyharmadát ter­melte az Egyesült Államokban előállított acélnak. Ám az idén az acélgyártás eléri a 65 millió tonnát, s kétharmada lesz an­nak az acélmennyiségnek, ame­lyet az Egyesült Államokban a legutóbbi 10 esztendő során évente átlagban előállítottak. Nagy jelentőségű itt az a té­nyező is, hogy a nagyolvasz­tók és martinkemencéik kapa­citásának kihasználásában a Szovjetunió megelőzte a legfej­lettebb tökésországokat, köz­tük az Egyesült Államokat is. A Szovjetunióban az idén 2000 köbméter hasznos térfo­gatú nagyolvasztót helyeznek üzembe, ezzel szemben a leg­nagyobb amerikai kohó 1810 köbméteres. A hétéves terv vé­gére a kohóművek átlagos évi teljesítménye a Szovjetunióban nagyobb lesz, mint az Egyesült Államokban. A forradalom előtti színvo­nalhoz képest a Szovjetunió­ban a villamosenergia-terme- Iés 132-szeresére, az Egyesült Államokban ugyanezen idő­szakban 31-szeresére emelke­dett. A legutóbbi három évti­zedben a Szovjetunióban a vil- lamosenergia-termelés növeke­désének átlagos évi üteme csaknem kétszeresen megha­ladja az Egyesült Államokét. 1950-ben a Szovjetunió ne­gyedannyi villamosenergiát termelt, mint az Egyesült Ál­lamok, tavaly ez a különbség egy harmadra csökkent. 1965 végére a Szovjetunióban több mint 60 millió kw új kapaci­tást helyeznek üzembe, más szóval megkétszerezik a villa­mos-erőművek kapacitását, en­nélfogva a Szovjetunió lénye­gesen megközelíti a villamos­energia-termelésben az Egye­sült Államokat. Hatalmas vízierőművek épül­nek Szibériában, az Angara- folyón épülő bratszki vízierő­mű 4,5 millió kw-os lesz. Ezt túlszárnyalja azonban a Je- nyiszej-folyón épülő 5 millió kw-os krasznojarszki erőmű. Innen 300 kilométernyire, ugyancsak a Jenylszejen olyan vízierőmű építését tervezik, amelynek kapacitása a hatmil­lió kw-ot is eléri. A Szovjetunióban épült a világ első' atomerőmüve A szovjet energetika fejlődé­séről alkotott kép nem lenne teljes, ha nem szólnánk az em­ber szolgálatába állított atom- energetika sikereiről. Júniusban volt hat esztende­je annak, hogy a világ első 5000 kw-os ipari atomerőműve megkezdte munkáját. Az Egye­sült Államokban csupán 2,5 év­vel ezután helyezték üzembe az első atomenergetikai beren­dezést, Az 5000 kw ma már igen szerény kezdetnek tűnik. Azokban a napokban azonban nagy győzelme volt ez a szov­jet tudománynak és techniká­nak, az atom hatalmas ener­giájának felhasználásában új korszak kezdetét jelentette. A kulturális forradalom gyümölcsei A közoktatás színvonalat, a főiskolai oktatás méreteit tekintve a Szovjetunió megelőzte a legfejlettebb tókésor- szágokat. A cári Oroszországban az írástudó es az írástu­datlan emberek aránya 1:3 volt, ezzel szemben a Szovjet­unió teljesen felszámolta az írástudatlanságot. Itt ma min­den negyedik ember tanul. A szovjet főiskolákon négy­szer annyi szakembert képeznek ki, mint Angliában. Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. A mérnökképzésben a Szovjetunió már régen maga mögött hagyta az Egyesült Államokat. 1959-ben a Szov­jetunióban 108 000 fiatal mérnök kapott kapott diplomat, az Egyesült Államokban csupán 38 000, Az első szovjet atomerőmű mind a mai napig működik. Rajta kívül azonban már új óriás-atomerőművek működ­nek és épülnek. így 1958-ban a Szovjetunióban üzembe he­lyezték egy új hatalmas atom­erőmű első részlegét. Az első részleg kapacitása 100 000 kw, az egész erőmű teljesítő képes­sége pedig 600 000 kw lesz. Ezenkívül az Uraiban épül a 400 000 kw-os belojarszki atomerőmű. A voronyezsi te­rületen 420 000 kw kapacitású atomerőmüvet létesítenek. Ezeknek az erőműveknek mindegyike félmillió lakosságú város energiaszükségletét ké­pes kielégíteni. Az egész világ számára A moszkvai idegen nyelvű irodalmi kiadóvállalat a föld­kerekség különböző városaiból kap leveleket. London, Párizs, Prága és New York, Delhi és Phenjan lakosai érdeklődnek az orosz nyelv tanulmányozása iránt., Könyveket, tankönyve­ket, taneszközöket kérnek. A kiadóvállalat az év végéig az orosz nyelv tanulásához szük­séges 18 féle tankönyvet ad ki, több mint 300 000 példányban. nával csökkent. A szénterme­lés abszolút volumene terén a Szovjetunió már maga mö­gött hagyta Angliát, Francia- országot, Nyugat-Németorszá- got, most pedig túlszárnyalta az Egyesült Államokat is, szi­lárdan biztosította a világelső­séget. A világ széntermelésé­nek egyötödét ma a Szovjet­unió szolgáltatja. 1959-ben a Szovjetunió a vasérc-termelésben is meg­előzte az Egyesült Államokat. Ez a szovjet bányaipar fejlő­dése magas ütemének technikai ellátottsága növekedésének eredménye. Tavaly a szovjet bányászok 94,4 millió tonna vasércet termeltek, szemben az Egyesült Államok 70 millió tonnájával. A Szovjetunió magabiztosan növeli az érctermelést, egyre több »kenyeret-« ad a kohá­szatnak. A hétéves tervben új bányaipari kapacitásokat he­lyeznek üzembe, többek közt a szokolovszkszárbaji dusító- kombinát többet fog termelni, mint Anglia összes ércfeldol­gozó vállalata. 1965-ben a Szovjetunió 150— 160 millió tonna vasércet állít elő. Ez biztosítja az országnak a szükséges nyersanyagbázist, amelynek alapján a vas- és acélgyártásban megelőzi az Egyesült Államokat. Elsőség a kozmosz meghódításában »40 évvel ezelőtt a Szovjet unió elmaradott, szegény, mű­veletlen, mezőgazdasági ország volt. Napjainkban viszont, ha tudományos vagy technikai hőstettekről van szó, minden­ki a Szovjetunióra gondol, mi­vel az ország eredményei úgy­szólván misztikus jelleget ölte­nek.-« Egy angol konzervatív képviselő írta e sorokat. Sza­vait a Szovjetuniónak a raké­tatechnikában és a kozmosz meghódításában elért sikerei illusztrálják a legjobban. Ezen a téren Na Szovjetunió szilárdan tartja a világelsőséget. S nem véletlen, hogy ezt az elsőséget a szocializmus országa szerez­te meg, ahol minden feltétel megvan a tudomány, a tech­nika, a termelés fejlesztésére, a teremtő munkára. A szovjet tudomány és tech­nika eredményeit általában, az űrhajózás területén való elő­rehaladását pedig különösen megmutatja s talán a legjob­ban jellemzi a második űrhajó (1960. augusztus 19-én) tör­tént sikeres felbocsátása. E szputnyik-űrhajó súlya a hor­dozórakéta utolsó lépcsője nél­kül 4.6 tonna volt. A második űrhajó felbocsátásának az volt a fő feladata, hogy a szovjet szakemberek folytassák ama rendszerek további kidolgozá­sát, amelyek biztosítják az em­ber élettevékenységét a koz­moszban, valamint veszélyte­len repülését és visszatérését a Földre. A kitűzött feladatokat sikeresen megoldották. A ha­talmas űrhajó utasaival — ku­tyákkal és más élőlényekkel — együtt szerencsésen visszatért a Földre. A műszaki haladás élén A Szovjet gépgyártás nem egészen negyed század alatt (a háború és a helyreállítás éveit nem számítva) az egyik legfejlettebb, elsőrendű iparággá vált. A Szovjetunió úgy­szólván újonnan teremtette meg ezt az iparágat, színvonalát a legfejlettebb országok színvonalára emelte. A gépipar űé- hány ágában már túlszárnyalta a kapitalizmus legjobb tech­nikai eredményeit. 1959-ben a szovjet gépgyártó- és fémmegmunkaló-ipar össztermelése 200-szorosan meghaladta az 1917. évi szintet! Ugyanebben az időszakban az amerikai gépgyártó- és fém­feldolgozó-ipar csupán ötszörösére növelte a termelést. Számos gépipari termék gyártásában a Szovjetunió már szorosan felzárkózott az Egyesült Államokhoz, vagy meg­előzte öt. 1958-ban például a Szovjetunió csak egy tizeddel gyártott kevesebb szerszámgépet, mint az Egyesült Államok. Ma mar a Szovjetunió a szerszámgépgyártás mennyiségét te­kintve egy szintre került az Egyesült Államokkal. A szovjet ipar ma mar bármilyen konstrukciójú, méretű és rendelte­tésű gépeket tud gyártani. Ma már a Szovjetunió több fővonali mozdonyt és teher­vagont, traktort és gabonakombájnt gyárt, mint az Egyesült Államok. Néhány berendezés és gépfajta termelésében a Szov­jetunió még elmarad az Egyesült Államok mögött. Napjaink­ban a szovjet gépipar termelése olyan szintre emelkedett, amely a gépgyártó- és fémmegmunkáló-ipar termelési volu­menének nagyobb abszolút évi növekedését biztosítja, mint az Egyesült Államokban. A hétéves tervben a szovjet gépipar termelése 1958-hoz képest megkétszereződik. Következésképpen a hétéves terv végére a termelési célokat szolgáló berendezések gyártásában a Szovjetunió még akkor is utoléri az Egyesült Államokat, ha az Egyesült Államok gépipara meg tudja tartani a termelés növelésének a legutóbbi évtizedben elért ütemét. A jelenlegi hétéves terv befejezése után néhány esztendővel a Szovjet­unió már nemcsak a legfontosabb gépipari termékfajták gyártásában előzi meg az Egyesült Államokat, hanem a gép­gyártó- és fémmegmunkáló-ipar össztermelésében is. Az Egyesült Államok egy fő­re eső cukortermelése tavaly 14,2 kg volt Az 1959, évi gyapjú termelés elérté a 350 000 tonnát tehát másfélszerese volt a hét évvé! azelőttinek. A gyapjúszövetek gyártásának alakulása a Szov­jetunióban és az Egyesült Ál­lamokban (millió folyóméter­ben); 1950 1956 1957 1959 Szovjetunió 155 Egyesült AH. 430 S97 367 350 A Szovjetunió már 1957-ben túlszárnyalta az Egyesült Ál­lamokat a gyapjúszövetek bruttó termelésében, s ez idő szerint már az e^y lakosra eső gyapjúszövet-gyártásban is túl­szárnyalja. Lenszövetből is többet termel bármelyik tőkés országnál. Több tej és vaj A Szovjetunió már 1958-ban utolérte az Egyesült Államokat a bruttó tejtermelésben, tavaly pedig már túl is szárnyalta. Csaknem 62 millió tonna tejet termelt, az Egyesült Államok pedig csak 56,6 millió tonnát. Az egy lakosra eső tejterme­lésben azonban még az Egye­sült Államok mögött marad, (293, illetve 320 kg.) De az ál­lattenyésztés fejlődésének gyors üteme biztosítja, hogy jövőre utoléri az Egyesült Államokat az egy lakosra eső tej- és tej­termék-termelésben is, a hét­éves terv végére pedig a Szov­jetunióban már naponta több mint egy liter tej jut majd egy lakosra. A vajtermelésben a Szovjetunió mór az egy lakos­ra eső termelés tekintetében ia túlszárnyalta az Egyesült Álla­mokat: 1959-ben 845 000 tonna, egy lakosra számítva tehát 4 kg, az Egyesült Államok 658 000 tonna, egy lakosra számítva 3,7 kg vajat termelt. De nincs megállás. A hétéves terv vé­gén kb. 1 150 000 tonnára, egy lakosra számítva tehát 5 kg-ra rúg majd a szovjet vajterme­lés. Jelentős még a Szovjetunió elmaradása a kukorica, a gya­pot, a hús, a tojás termelésé­ben. Mikor éri utol és szárnyalja túl a szovjet mezőgazdasági termelés az amerikait ? A közgazdászok számításai szerint a szovjet mezőgazdasá­gi termelés 1959-ben körülbe­lül 80 százaléka, azaz négy ötödé, egy lakosra számítva pe­dig kb. 60 százaléka volt az amerikainak. A hétéves terv 1958-hoz képest a mezőgazda- sági termelés 70 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Ilyen­formán a bruttó és az egy la­kosra eső szovjet mezőgazda- sági termelés 1965-ben lénye­gesen meghaladja majd a je­lenlegi amerikai színvonalat. A szovjet mezőgazdaság még abban az esetben is megelőzi az amerikait, ha az hét év alatt kb. 11-12 százalékkal nő* véli termelését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents