Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
Csütörtök, 1960. november 3. s SOMOGYI NÉPLAP • • uiiqg Bibliai és babilóniai legendák Nagy Sándomé és Sárdi Lajosné, a büssűJ Üj Tavasz Tsz tagjai naponta ötven mázsa gabonát csáváznak. Gyorsabban elbírálják az öregségi és munkaképtelenségi járadékra vonatkozó igényjogosultságot A kormány úgy rendelkezett, hogy azok az idős vagy munkaképtelen tsz-tagok, akik I960, június 30-a után léptek vagy lépnek be a termelőszövetkezetbe, legkorábban a belépéstől számított hetedik hónap első napjától kaphatnak járadékot. A kérelmet a tsz- ben eltöltött öt hónap után lehet előterjeszteni. Az igényjogosultság elbírálásért# — az eddigi gyakorlat bizonysága szerint — esetenként hosszú idő múltán kerül sor. A késedelem leginkább abból származott, hogy az érdekeltek csak Budapestről az Országos Nyugdíjintézettől szerezhették be a kérelem felterjesztésére szolgáló nyomtatványt. A havi 260 forintos járadékot visz- szamenőleg nem folyósíthatják, hanem csak a kérelem beérkezése A hónapjának hosszadalmas elsejétől.« A Bibliában — a zsidók és keresztények szent könyvében — olvashatunk egy történetet arról, hogy Isten, megharagudván az emberekre bűneik miatt, elhatározta, hogy minden élőlényt elpusztít, és ezért özönvizet küldött a földre. »Megbánd ezért az Űr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. Es monda az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.-« Egyetlen embernek kedvezett az Isten, és ez az »igaz és tökéletes'“ Noé volt. Ahogyan a Biblia meséli, csak őt és családját kímélte meg a pusztulástól. Isten parancsára Noé egy bárkát épített, amelybe beköltöztette családját, és “■minden élőből és minden testből, mindenből kettőt-kettőt“. A Biblia szerint az özönvíz az égből zúdult alá eső formájá• 4.i , ,, , elbírálás< ban, ömlött az eső negyven nap miatt előfordulhat, hogy sza-^ . p mos tsz-tag elesik néhány hó-^03 ne§yven éjjel. 150 napig ta- napra esedékes járadékától. karta víz a földet, és ugyanAzért, hogy az igényjogosul-< ennyi ideig tartott, míg megfo- takat károsodás ne érje^nast< Okoztak a vizek, ^s a föld uj intézkedést vezettek be. Az-'“' űrlapokat nem a nyugdíjintézettől, hanem a Termelőszövetkezeti Tanjcs megyei irodájától kell kérni. Változatlanul' érvényes az a követelmény,' hogy a nyomtatványt — miután a kérelmező kitöltötte — igazoltatni kell a termelőszövetkezet elnökével, könyvelőjével és a községi tanács v. b.' elnökével. A kitöltött és igazolással ellátott előterjesztést közvetlenül az Országos Nyugdíjintézet címére kell küldeni Az új rendelkezés nóvembcr 1-én hatályba lépett. kezdett felszáradni, s újra lakhatóvá válni. ».’.. felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái sabb hegyek is mind elborítta- tának, melyek az egész ég alatt valának... Mindaz, a minek orrában élő lélek lehelleto va- la, a szárazon valók közül mind meghala. És eltörle az Isten minden állatot, a mely a föld színén vala, az embertől a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földről; és csak Noé marada meg, és azok, kik vele valának a bárkában. És erőt vevének a vizek a földön százötven napig.« A bibliai meséhez hasonló, sok mindenben egyező történetet találunk az özönvízről az egyik legrégibb írásos emlék ben, a Gilgamesről szóló legendában. Ezt agyagtáblácskákra ékírással jegyezték fel. A babilóniai királyok könyvtáraiban találtak meg a mezopotámiai ásatások során néhány ezer ilyen táblácskát. Összehasonlítva az ékírásos szöveget a bibliai szöveggel, arra a következtetésre juthattak a tudósok, hogy a -szent-könyvben“ található özönvíz-legenda nem más, mint a babilóniai legenda megismétlése bizonyos változtatásokkal. Különösen jellemző, hogy az özönvízről szóló legenda babilóniai és a bibliai változata nemcsak általános vonásaiban, hanem részleteiben is megegyezik. Azonos a »bárka“ fel megnyiíatkozának. És esek az építésének és benépesítésének eső a földre negyven nap és meséj^ az özönv£z lefolyása és befejeződése, a megmenekült emberek hálaáldozata stb. es négy ven éjjel... Azután a viszek felette igen nagy erőt vedének a földön, és a legmagaA mítosz forrása Húsz forint előleget fizet havonta a siófoki Egyetértés Tsz A siófoki Egyetértés Termelőszövetkezet az idén, az egyesülés után is megtartotta az előző esztendő szokását: rendszeresen fizetett előleget. A szövetkezet 172 tagja minden hónap első tíz napjában fölvette a teljesített munkaegységek után járó 20 forint előleget. Eddig 760 ezer forintot osztottak szét a tagság között ezen a címen. Gazdálkodásukat úgy irányították, hogy mindenkor meglegyen a szükséges pénzfedezet. A ' fogatosok egy része rendszeresen vállal fuvarozást, és a homokbánya bevételével együtt eddig 1 millió 200 ezer forinthoz juttatták a szövetkezetét. Szerződéses sertéshizlalási tervüknek eleget tesznek. Eddig 254 hízót és 22 marhát értékesítettek, ebből a szövetkezet 543 000 forintot vett be. Az idén is nagy gondot fordítottak a kertészkedésre. Bár néffrrrmrr ADAS-VÉTEL :::::: Eladó egy szoba-konyhából, előszobából, speizből álló családi ház. azonnal beköltözhető. Nagyszeben 2. Érdeklődni: Pintér, Losoncz u. 3. (892) Vennék kisebb családi házat Kaposvárott 40 000 Ft készpénzzel. Cím a Kiadóban. ________________(892) P ianlnót, rövid zongorát vermek ármegjelöléssel. Torvaj, iskola. (36198) FELVESZÜNK 2—3 éves gyakorlattal rendelkező yegvészfecluilkus! és normást Fizetés besorolás szerint. Az ajánlatokat Kaposvár. HŰTŐIPARI VÁLLALAT címre kérjük. (24925) A babilóniai ékírásos szöveg tanulmányozása meggyőzte a tudósokat arról, hogy egy valóban megtörtént esemény adott okot az özönvíz történetének megszületésére, amely aztán legenda formájában él te túl korát Milyen természeti erők okozhatták ezt a hatalmas áradást, amely az özönvízről szóló mítosz kialakulásához vezetett? A hegytetőkön és a hegyoldalakon talált tengeri kagylók, halcsontvázak és tengeri növények lenyomatai a hegyi kőzetrétegekben stb. zavarba hozták a tudósokat. Érthetet len volt, hogyan jutottak ezeknek az élőlényeknek maradványai ilyen szokatlan helyekre, oly távol attól a környezettől, amelyben élnek. Erre a kérdésre hosszú ideig csak a bibliai özönvízre való hivatkozással adhattak választ. Az első tudósok egyike, aki tudományosan megalapozott magyarázatot adott érre a kérdésre, Mihail Vasziljevics Lomonoszov volt. Az orosz tudomány e nagy megalapítója kifejtette azt a gondolatát, hogy a Föld kialakulásának ideje felmérhetetlenül régebben volt, mint ahogyan azt a vallás tanítja. Rendkívül éleselméjűen cáfolta és gúnyolta azt az állí- . tást, hogy a kövületek kelet- Tkezése véletlen jelenség. Az áradások és özönvizek okairól így ír: »Hatalmas változásokat okoztak a földfelszínben a jelentős áradások és ár............................................................. vizek, feltárták a föld különA L L A S ijjj'i f- böző rétegelt. ii'"\ - '■ , .. I J l|!j!*" Kétféle áradás lehetséges: az Házaspár keres idősebb magános ^ nőt vidéki háztartásába. Ajánlató- >y egyiket a levegőben levő vi- kat »Siófok« jeligére a Kiadóba ^zek bősége, vagyis az erős es kérünk. _________________ÍÜS2? 5 rendkívüli esők okozzák és fl A z andoesi (msz i-es “• wsze- > hirtelen elolvadt hó, a másikat melves italboltjához azonnali be a. ,, lépéssel szakképzett vezetőt keres, tengerek és a tavak, amikor Jelentkezni lehet az fmsz-nél, An- T kilépnek partjaik közül, Ezek- docs, november 15-lg személyesenN r. minőin földvaay írásban. Erkölcsi bizonyít .^nek hatosa szinte minmgjoia vány szükséges, útiköltséget tel-s rengésekkel vagy a földfelszín vétel esetén térítünk, igazgatóság. ^ érzékelhetetlen, lassú süllyedéii /sével és emelkedésével párosul. Az első a folyók folyásának, a másik a földrengéseknek a következménye..." »A Föld rétegeiről“ című művében (1757—1759) megmagyarázza, hogyan kerültek a tengeri kagylók (az akkori idők terminológiája szerint: kövületek) a hegytetőkre: -A hegytetőkön felevő tengeri kövületek a tengerfenékről származnak, nem kételkedik ebben többé senki, kivéve azokat. Kakiknek igen gyatra fogalmaik hány terményt — karfiol, káposzta — még nem takarítottak be teljesen, a rendszeres előlegfizetéshez hozzájárult az a 110 ezer forint is, amit a kertészet adott. A pénzbeli elölegrészesedé- sen kívül terményelőleget is adott tagjainak a szövetkezet. Munkaegységenként 2,30 kg búzát és 80 dkg árpát osztottak. A közeljövőben kapják meg a burgonya- és kukoricaelőleget. Mindkét terményből egy-egy kilogrammot ad munkaegységenként az Egyetértés. 18 hold közös szőlejük van, s hamarosan megkapják a tagok az egy deciliteres borelőleget is. A jövedelmet gyarapította a premizálás. A cséplési előirányzatok túlteljesítéséért 28 mázsa búzát osztottak szét. A kukorica szép termést ígér, a törés befejeztével ebből a terményből is kiosztják a rendesen elvégzett munkáért járó prémiumot. n P R Ú HI R D E T É S £ K 1 i jókarban lévő 402-es Moszkvics eladó. Mosdós, szanatórium. (24931) HÁZASSÁG ^^íyűgdijjal 75 éves, 500 Ft nyugdíjjal rendelkező. térti megismerkedne hozzáillő asszonnyal házasság céljából. Leveleket »B. A.“ jeligére a Kiadóba kérek. (894) CserépkályhAa szakmunkáét alkalmaz a Somogy megyei Kéményseprő Vállalat. Kaposvár, Ady Endre u. 24 (8264: vannak a világ kiterjedéséről és koráról.« Továbbá: »Azzal kapcsolatban, hogy hogyan emelkedtek ki a hegyek a tengerfenékről, és hogyan vittek magukkal kagylókat, van egy elmélet, amelyet olyan írók támogatnak, akik nem a tudós társadalom tagjai, és akik ezt a fent említett eseményt egyedül a Noé-féle özönvíznek tulajdonítják; ezeket azonban alapos érvekkel könnyű megsemmisite- ni.“ Később, a XIX. század második felében Eduard Suess, a híres osztrák geológus vállalkozott az özönvízről szóló babilóniai elbeszélés kritikai elemzésére »A Föld arculata« című alapvető művében. A tudós felhívta a figyelmet, hogy az özönvízről szóló leírás szerint a vizek a földön feltárult repedésekből törtek elő. Az ilyen jelenség általában a sík vidékeken tapasztalható földrengéskor, a folyók alsó folyásához közel fekvő területeken. Emellett a legenda sűrű, fekete fellegekről is szól, amely dél felől közeledett, és amelyet vihar és zápor követett, összevetve ezeket az adatokat Suess arra a következtetésre jutott, hogy az »özönvíz“ az Eufrá- tesz folyó alsó folyásánál emelkedő hegyek felől jött, és nem volt más, mint egy hatalmas és pusztító szökőár, amely betört a mezopotámiai mélyföldre. A szökőár kiváltó oka a Perzsa-öböl környékén pusztító erős földrengés volt. A földrengést, mint ahogyan az gyakran előfordul, néhány föld alatti lökés előzte meg (az ékírásos szöveg ezt »isteni jeleknek« nevezi). A tengerfenéken bekövetkezett földrengések általában együtt járnak a tengervizek szintjének megemelkedésével, a vizek mint hatalmas vízfalak zúdulnak a síkságra, ha-. Iáit és pusztulást'okozva mindenütt. Valószínű, hogy a legerősebb földrengések ideje»!, sőt lehet, hogy még előbb is ciklon közeledett a mezopotámiai völgy felé délről. Ez hajtotta maga előtt a Perzsa öböl hatalmas mennyiségű \£izét. Ennek következtében megemelkedtek a folyók Vízgzint- jei (visszafelé folytak), a vizek mélyen behatoltak •>«. Ország távolabbi részeibe ív tűs ősi népék legendáinak nyozása csak megerősíti azt a véleményt, hogy az árvíz nem terjedt ki a Tigris- és az Euf- rátesz-medence alsó részének határáig, így tehát ez a jelen ség csupán helyi jellegű volt. Amint látjuk, az özönvízre szóló legendák bizonyos mértékben az emberek megfigyeléseit tükrözik vissza, és ez«:' voltak az első kísérletek ily” természeti jelenségek megmagyarázására. A földfelszínbe bekövetkezett korábbi váltó:' sok olyannyira nyilvánvalóé' hogy már az ókorban is megfigyelhetők voltak. Például a tengerektől távol fekvő földrétegekben talált tengeri kagylók alapján azt képzelték, •ogy a tenger betört a szárazföldre. Másrészt az általános pusztításokról és özönvizekről szóló legendák kétségtelenül a ’.elyi katasztrófákról szóló történetekből születtek: vulkán- kitörések, földrengések, árvizek stb. nyomán keletkeztek, •'ivei azok megzavarták az szokásos életmódját. ” ' 'Térhető, hogy az ilyen -áfákról szóló történe- 'váltak alapul az özön- ■ o1 szóló babilóniai legen- '•"'n- js. Később ezt a legendát, mint sok más - ősi babiló- fial mondát is, a zsidók átvették, és így -került a Bibliába. .CUNAMI“ - Szökőár A napjainkban is előforduló tengerrengések bizonyítják, hogy az olyan jelenségek, amelyek az alföldeket elöntő áradásokkal jártak együtt, az ősi időkben is előfordulhattak a tengerek és óceánok partjáról alárontó hatalmas hullámok formájában. Ezt a jelenséget japán szóval »-cunami«-nak nevezzük. Cunami — lényegileg hatalmas hullámok a tengereken és óceánokon, általában a víz alatti földrengések következtében kelekeznek, sokkal ritkábban pedig víz alatti vulkánkitörések következtében. Távol a partoktól, a nyílt óceánt szelő hajók észre sem veszik, nem érzékelik a cunamit; a partok közelében azonban hirtelen felduzzadnak a hullámok. A cunamik rendkívüli erővel zúdulnak a partra. A partoknál nagyságuk a tengerfenék és a parti terep alakulásától függ, gyakran meghaladja a 10 métert. 15—20 méteres hullámok csak egyes helyeken képződnek, ott, ahol a keskeny öblökbe hatalmas mennyiségű víz szorul be. Korunkban a földrengésjelző állomások évenként néhány tucat igen erős földrengést jeleznek a Csendes-óceán keleti partjától az északnyugat) szigetekig húzódó részén. De a cunami csak olyan földrengésék következtében jön létre, amelyek hirtelen töréseket okoznak az óceán borította földkéregben, és amelyek víz alatti földbeoml ásókkal és földcsuszamlásokkal járnak együtt. (A legutolsó éppen ez évben pusztított a chilei katasztrófával kapcsolatosan. — Szerk.) 2500 év alatt 350 cunami emlékét őrizték, meg. Ennyiről tudunk, a földgolyó összes tengerein és óceánjain, ezek közül körülbelül 30-at viz alatti vulkánok tevékenysége váltott ki. A Csendes-óceánban sokkal gyakrabban keletkeznek gyorsan mozgó cunamik, mint a többi óceáúnban. De partjait nem egyforma fnértékben rongálják a icunamik. Sz. Krgsenyinnyikov, a kiváló Kamcßatka-kutatö írta le azt a hatalmas' erejű cunamit, amely 3737 októberében pusztított sfz északi Kurili-szigete- ken ée Dél-Kamcsatka partjainál., "Azonkívül — írja Krase- nyimsyíkov — Avacsa körül... a Lqjtgatka-foknál és a szigeteken különös földrengés volt észlelhető, amelyet nagy árvíz könetett. A jelenség a következeképpen folyt le: az emlékezetes 1737-es év október 6~án éjjel 3 órakor kezdődött a földrengés, 4 órakor hatalmas hullámok követték, olyan erősek, hogy sok kamcsatkai jurta beomlott, és a fakunyhók összedőltek ... Négy órakor ezenkívül a hullámokat kegyetlen és eddig nem tapasztalt lökések követték, és ezután a víz vagy 30 szazseny (2,13 m, régi orosz hosszmérték) magasságból ömlött a partokra ... Az árvíz az ottani lakosokat teljes nyomorba döntötte, sokan nagyon nyomorúságosán fejezték be életültet. Egyes helyeken a rétek dombokká, a mezők tengeri öblökké változtak.« Az Atlanti-óceán partján az a tengerrengés volt a leghatalmasabb, amelyet az 1755. november 1-1 lisszaboni földrengés okozott. Az óceán először visszahúzódott a parttól, azután 26 méter magas hullára zúdult Lisszabonra és 20 méteres Cádizra. A víz 15 kilométernyire hatolt be a szárazföldre. Ismeretes néhány olyan cunami is, amelyet a víz alatti és a szigeteken emelkedő tűz» hánfyók kitörése okozott. Legnagyobb közülük az 1883. augusztus 27-i, amely az indonéziai szigetvilág Szunda szorosában Krakatau vulkánjának kitörése után következett be. 30—40 méter magas hullámok keletkeztek, elmosták Nyugatjává és Dél-Szúrnátra partközeiben fekvő településeit. Néhány pőre alatt elpusztult 35 500 ember. Egy dán hajót a szárazföldre vetett a víz, 4 kilométerre a pártól, a tengerszint felett ÍU méter magasságba került. A Krakatau kitörésekor keletkezett cunamik az Indiai-óceánon ót egészen az afrikai partokig hatoltak. Mindezekből levonhatjuk a következtetést. Amint látjuk, az özönvízről szóló bibliai legenda forrásának hatalmas katasztrófák tekinthetők, amelyek a Tigris és az Eufrátesz folyó völgyében pusztítottak, az ókori világ nagy, kulturális központjának vidékén. Minthogy abban az időben az emberek földrajzi ismeretei még igen szegények voltak, ezt a helyi árvizet »özönvíznek«, »büntetésnek« értelmezték, amelyet Isten küldött rájuk az emberiség bűnei miatt. Ahogy nemzedékről nemzedékre, szájról szájra szállt a történet, úgy nőtt, úgy öltött túlzott formát, úgy mázolták át hamis színekkel. A valóságban azonban, mint ahogyan azt a tudományos kutatás bebizonyította, az egész világot elöntő árvíz, »özönvíz« nem létezett. (Gy. I. Scserbakov nyomán.) cikke „LÉGPÁRNÁS“ HAJÓ Szovjet konstrüktőnök kidolgozták a »légpárnás« tengerjáró hajó műszaki terveit. A körülbelül 400 tonnás hajó a víz felszíne felett mintegy 1,5—2 méter magasságban óránként 170—200 kilométeres sebességgel száguld. A »légpárnát« kompresszorral hozzák létre. A kompresszor a sűrített levegőt a hajófenék alá nyomja, > a hajót a Sűrített levegő ereje tartja a tonulma- víz felett. A kompresszorból a levegő egy részét a hajó tatján elhelyezett különleges reaktiv csatornákon keresztül bocsátják ki. E csatornákon kiáramló sűrített levegő viszi a hajót előre. Az új hajók nemcsak a vts, hanem a szárazföld felett is közlekedhetnek majd, ennélfogva nléics szükségük kikötőre; bármely lapos parton kiköthetnek. *
