Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

Szerda, 1960. november 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kórházaink, egészségügyi intézeteink orvosi ellátottsága megfelel a követelményeknek Interjú dr. Berend Ernővel, a Somogy megyei Tanács Egészségügyi Osztályának vezetőjével A hazánkban végbemenő fejlődésnek, a társadalombiz­tosítás kiterjesztésének ter­mészetes velejárója, hogy kór­házainkra, egészségügyi inté­zeteinkre, szak- és körzeti or­vosainkra, az egészségügy va­lamennyi dolgozójára egyre nagyobb feladatok hárulnak. Megkértük dr. Berend Ernőt, a Somogy megyei Tanács Egészségügyi Osztályának ve­zetőjét, tájékoztassa lapunk ol­vasóit. arról, hogy egészség- ügyi dolgozóink hogyan tudják ellátni megnövekedett felada­taikat. — A kórházak, intézetek megfelelő számú orvossal ren­delkeznek — mondotta dr. Berend Ernő. — Nagy segítsé­get jelent, hogy kórházaink 25 fiatal gyakorló orvost kaptak. Kétévi tanulás után bírálják el munkájukat. Az elbírálás után ismét kétévi gyakorlat következik. Ezután egy részük körzeti orvos lesz, a többi'kór­házi alorvosként vagy mint rendelőintézeti szakorvos dol­gozik tovább. Orvosaink szakmai fejlődé­sét szolgálják a kórházak tu­dományos ülései és a kórházi osztályok referáló ülései. A szakfőorvosok továbbképzését országos intézetekben segíti az Egészségügyi Minisztérium. A jövőben is megrendezzük a so­mogyi orvosnapokat, a kórházi és körzeti orvosok e vitafóru­mát. Nagy gondot fordítunk a fiatal orvosok politikai kép­zettségének fejlesztésére is. Rö­videsen egy összejövetelen be­szélgetünk velük problémáik­ról, az orvosi etikáról és a me­gye egészségügyi helyzetéről. — Hány körzeti orvos dolgozik megyénkben? — 119 körzeti orvosi állás van, de hat nincs betöltve. A körzeti orvosi ellátottság a sió­foki, a barcsi, a kaposvári és a fonyódi járásban a legjobb, a tabi járásban a legrosszabb: itt 2 betöltetlen állás van. 1956-tól 1959-ig kilenc új kör­zeti orvost kapott a megye. Az idén Tabon és Kaposvárott egy-egy körzeti gyermekorvosi állást is szerveztek. Ilyen ed­dig nem volt a megyében. Egy vidéki körzeti orvosra át­lagban 3126 lakos jut. Akad olyan körzet, ahol 2 ezer, de van olyan is, ahol 4500 a kör­zetbe tartozók száma. Kapos­várott egy körzeti orvos 3400— 3500 lakos egészségére vigyáz. A körzeti orvosok szakmai to­vábbképzését a megyei és já­rási kórházakban tartott két­hónapos bentlakásos tanfolya­mon biztosítjuk.- Kielégítő-e a középkáderek száma, szakképzettsége? — Megyénkben mintegy 800 középkáder: ápolónő, védőnő, szülésznő dolgozik. A 102 szü­lésznői állásból 15, a 114 védő­női állásból pedig 11 nincs be­töltve. A kaposvári járásban sajnos 8 szülésznői állás betöl­tetlen lakáshiány miatt. A megyei kórházban és a hozzátartozó intézetekben ál­talában szakképzett középká­derek dolgoznak. A kórházak­ban rendszeres osztályos to­vábbképzés folyik a diétás nő­vérek számára. A járási és a megyei vezető védőnők Buda­pesten vettek részt tanfolya­mon, az összes védőnők Ka­posvárott egyhetes bentlaká­sos továbbképzésen, a kórházi főnővérek és a bölcsődevezetők Budapesten gyarapították, il­letve gyarapítják szaktudásu­kat. — Milyen lehetőség van me­gyénkben a berendeléses be­tegellátás bevezetésére? — Budapesten már több kör­zetben bevezették a berende­léses betegellátást. Ez hasznos­nak bizonyult, mert megszün­tette a zsúfoltságot, javított a betegek helyzetén. Nálunk is így folyik a kezelés a fogásza­ton, más ágazatokban erre egyelőre nincs mód. A kórház igazgatója és a rendelőintézet főorvosa már járt Budapesten tapasztalatszerzés végett, s amit lehet, hasznosítunk a fő­városi módszerekből. Addig is azonban, míg nálunk is meg­honosítható lesz a berendelé­ses betegellátás, fontos feladat­nak tartjuk, hogy a kórházi, a rendelőintézeti és a körzeti or­vosok közötti kapcsolatot meg­javítsuk — fejezte be tájékoz­tatóját az egészségügyi osztály vezetője. Sz. L Az alap- és középfokú felnőttoktatásról Hatszázezer analfabétát és körülbelül kétmillió, az ál­talános iskolainál alacsonyabb képzettségű felnőttet örököl­tünk a múltból. Az analfabé­tizmust országosan lényegében felszámoltuk, és megyénkben is minimálisra csökkentettük. A felszabadulás óta kétszázöt­venezer felnőtt végezte el az általános iskola nyolcadik osz­tályát. A nagy jelentőségű pártha­tározatok nyomán az 1959— 60-as tanév újabb fordulatot hozott a felnőttoktatásban. Ér­demes összehasonlítani az ál­talános és középiskolák esti és levelező tagozataira beiratko­zottak létszámát három évre visszamenően: Általános Közép­iskola 1958— 59 531 1011 1959— 60 1865 1297 1960— 61 3195 2101 A számadatok arrdi tanús­kodnak, hogy egyre többen ér­zik szükségét a nagyobb tudás megszerzésének. Különösen termelőszövetkezeti községe­Lengvel kulturális küldöttség megyénkben fTudósítónktól.) A hazánkban tartózkodó lengyel kulturális küldöttség Somogyba látogatott, hogy megismerkedjék a szövetkeze­ti kuturális munkával. Szom­baton a vendégek részvételével tapasztalatcserére gyűltek ösz- sze a megye szövetkezeteinek kultúrfelelősed Fonyódon. A megbeszélésen a Népművelési Intézet is képviseltette magát. A küldöttség előtt bemutatko­zott a fonyódi vegyeskórus Né­meth Ernő karnagy vezetésé­vel. A bemutatót kötetlen be­szélgetés követte. A lengyel vendégek sok kérdést tettek föl a szervezeti életre, a mű­sorpolitikára vonatkozóan. El­mondták, hogy tapasztalataikat hasznosítani fogják odahaza. A tapasztalatcsere után elláto­gattak a Hazafias Népfront Katalin-báljára. Vasárnap Bu- zsákra utaztak, s megismerked­tek a népi együttessel. A PER VÉGE... Négy évvel ezelőtt tragi­kus bányaszerencsétlenség történt Belgiumban. A mar- cinelle-i szénbányában rob­banás következtében beom­lott a föld, és maga alá te­metett 262 bányászt. Két­százhatvankét családban az­nap és iazután is hiába vár­ták az apákat, fiúkat, testvé­reket és férjeket. A szeren­csétlenség gyászba borította nemcsak Belgiumot, hanem Olaszország lakosságát is, hiszen az áldozatok között 136 olyan olasz bányász volt, aki a nagy munkanélküliség miatt menekült el hazájából. Az áldozatok hozzátartozói pert indítottak a marcinel- le-i bányatulajdonosok ellen, s az egész világ várta az igazságszolgáltatást. A tu­lajdonosok bűne nyilvánvaló volt. Bizonyították ezt a szakszervezetek vezetői és a katasztrófát túlélő bányá­szok, akik a tárgyalások so­rán részletesen ismertették azt a harcot, amelyet a bá­nyatulajdonosokkal vívtak évek óta. A bányatulajdono­soknak azonban csak a pro­fit számított, az emberélet nem. Hiszen Belgiumban munkanélküliség van. Ha valaki kidől, ezer jelentkező van helyére. Nem voltak hajlandók semmit sem ál­dozni a bányák korszerűsíté­sére. Ez az embertelen hely­zet jellemző az egész belga bányaiparra. A per visszhangja messze túllépte a belga határokat. A bányatulajdonosok ügyvé­dei azzal védekeztek, hogy 8 millió tonna eladatlan szén­készlet halmozódott fel Bel­giumban, több millió a Ruhr- vidéken, és ezeket a körül­ményeket figyelembe véve a tulajdonosok nem tartották érdemesnek, hogy valamit is befektessenek a bányák kar­bantartására. A bírói döntésben a belga honatyák tavaly a tőkések­nek adtak igazat. Mayence bíró nevét nem felejtik el egyhamar a belga özvegyek és az árván maradt gyerekek, ítélete így szólt: »A kataszt­rófáról maguk az áldozatok tehetnek, a tulajdonosoknak nincs semmi bűnük. Ami pe­dig a perköltségeket illeti, azt teljes mértékig az áldo­zatok hozzátartozóinak kell megtéríteniük.« A fellebbe­zés után az ügy a Felsőfokú Bíróság elé került, de a kö­zelmúltban itt is a tulajdo­nosoknak adtak igazat. A belga bányászokat még haláluk után is fizetésre akarják kényszeríteni azok a bányatulajdonosok, akik bűnös felelőtlenségükkel a sírba küldték őket. A »jog és a szabadság« kapitalista megfogalmazásába pedig az is belefér, hogy a bíróság Justicia szobrával szembe­nézve áldást oszt a tőkések »igazára«. N. S. inkben nőtt meg az érdeklődés az általános iskolai esti tago­zatok iránt. Megyénk 106 köz­ségében szerveztek esti okta­tást Még kis pusztákon is ala­kultak önálló tagozatok. Két évvel ezelőtt még csak a gimnáziumokban és a köz- gazdasági technikumokban folyt középfokú felnőttoktatás. Az idén már működik textil-, gépipari, belkereskedelmi, pénzügyi technikum is. A Köz- gazdasági Technikum esti és levelező tagozatain több fel­nőtt tanul, mint amennyi a nappali tagozat növendékeinek a száma. A mezőgazdasági dolgozók nagyarányú középiskolai je­lentkezése szükségessé tette a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum kihelyezett osztá­lyainak létrehozását Csurgón, Marcaliban, Memyén, Nagy­atádon, Lengyeltótiban össze­sen 280 hallgatóval. Ezek a számok művelődés- ügyünk szép eredményeit ta­núsítják, és méltán büszkél­kedhetünk velük. De nem sza­bad, hogy a nagy számok el­kápráztassanak bennünket. Hiszen az élet rohamosan halad előre. Ma már bizonyos mun­katerületeken és szakmákban az alkalmaztatást általános is­kolai végzettséghez kötik. A technika fejlődése nagyobb műszaki tudást követel. Terme­lőszövetkezeteinkben egyre in­kább jelentkezik a szakmun­kásigény. Az ezer vagy több ezer holdas termelőszövetkeze­tek irányításához nem elég a nemrég még pár holdas egyéni gazda tudása. Szakképzett bri­gádvezetőkre és más dolgozók­ra is szükség van. Számukra nélkülözhetetlen a mezőgazda- sági technikumi végzettség. Természetesen ehhez előbb el kell végezniük az általános is­kolát. Művelődéspolitikai szem­pontból óriási az általános is­kolai felnőttoktatás jelentősé­ge. Üzemeink vezetőinek ép­pen ezért nagy gondot kell fordítaniuk üzemi iskolák szer­vezésére. Sokan hajlamosak arra, hogy a továbbtanulást csak a középiskolákban és egyeteme­ken lássák. Egyes gazdasági ve­zetők nem fordítanak kellő fi­gyelmet a dolgozó tömegek to­vábbtanulására. Megyénkben például az építőipar több ezer munkást foglalkoztat. Az álta­lános iskola felnőtt tagozatain mégis csak elvétve találkozunk építőipari dolgozóval. Hason­lóan kevés állami gazdasági dolgozó jár esti oktatásra. ÁHamilllh hatalHISS ÖSSZCgSket ^fordít a felnőttek oktatására. Valamennyien rohantak, Ä pilóta most hirtelen észbej*Hogyan élnek dolgozóink a le- hogy meggyújtsák a rozsét. Né- kapott és előhúzott zsebébői5het őségekkel? Több évi statisz- 1'™" -----* —■'-------- ,x-- ’nika tanúsága szerint az általá­S EJNYIN A SIRIUS AKCIÓ (71) Beállt az alkony, tözött Bahmetyev A megkö- — Nern óhajtja? — kérdez- a földön te barátságosan. — Az ezredes fekve, némán figyelte az esti adta útravalóul. Nagyon ked- égboltot. Bár helyzete kilátás- vés elvtárs. Meg kell adni: a talannak látszott, mégsem vesz- vendégszeretet igazi orosz tette el reményét, hogy meg nemzeti sajátság! í?L.meneuÜínÍ- S S?1,** leg' Bahmetyev nem válaszolt főbb. örült, hogy vállalta Le- petronescu várt egy kissé, sz®rePet- majd ugyanolyan hangon foly­Latta, hogy Petronescu az tatta- adóállomással bíbelődik és _ -SzóvaI nem óhajt hány pillanat múlva már láng- , r nyelvek táncoltak az erdőtisz- 8y magot’ mal^ Petrones-^ táson. A repülőgép körözve cunak nyújtotta, s aztán ösz- szállt lejjebb. A pilóta két- szecsapva sarkát, tisztelettel ki- szer be- és kikapcsolta a gép egyenesedett fényszóróinak zöld és piros D. , .. „ jelzőfényeit: pont-vonás-pont. Petronescu felnyitotta a cso- A "látlak benneteket« jelzés, magot és elsápadt örömében A repülőgép egy utolsó kört Kezeben tartotta a parancsot, írt le és leszállt amely szerint a Vaskeresztte! Néhány pillanat múlva már tüntették ki. fékezett is a tisztáson. A jelző- * * * fényeket azonnal eltaposták. A , fülkéből kimászott a pilóta és nos iskolába iratkozott tanu­lóknak 25—27, a középiskolá­ba felvetteknek pedig 33—39 százaléka év közben abbahagy­ja a tanulást. Nem járnak rendszeresen az órákra, nem készülnek folyamatosan, év vé­gén pedig nem tudják pótolni az évközi mulasztásokat, és meg sem kísérelik a vizsgát. Vagy pedig annyi mulasztásuk van, hogy nem engedhetők vizsgára. A legtöbben a közép­iskolai tagozatok első osztá­lyaiból maradnak ki (60—65 százalék), viszont a harmadik és a negyedik osztályokban egészen minimális a számuk. (Érthető, hiszen aki már eljut a harmadik osztályig, be is akarja fejezni középiskolai ta­nulmányait.) A mulasztásoknak különbö­ző okai vannak: sokan hivat­koznak a munkahely különle­ges, esetleg kampányfeladatai­ra. Ennek néha van is alapja (tsz-tagoknál, gépállomási dol­gozóknál pl. az őszi betakarí­tás idején), de a legtöbb eset­ben nincs. A középiskolákba járó felnőtt hallgatók csak úgy tud­nak megbirkózni a tananyag­gal, ha otthon rendszeresen ké­szülnek. Ezt nagymértékben megkönnyíti a heti három fog­lalkozást nyújtó esti tagozat, mégis a legtöbben a heti egy foglalkozást biztosító levelező tagozatra iratkoznak be. A vizsgákon sok szép teljesít­mény mellett bizony találkoz­tunk teljes tájékozatlansággal is, s természetesen az ilyen hallgató rossz jegyet kap. Bár a vizsgákon a legtöbb tanár figyelembe veszi, hogy komoly* munkában elfáradt emberek­ül áll szemben, de a követel­ményeket nem lehet a mini­mumra leszállítani, mert a kö­zépiskolai esti, illetve levele­ző tagozat a nappali tagozaté­val egyenértékű érettségi vagy képesítő bizonyítványt ad. A lemorzsolódás csökkenté­séért sokat tehetnek a válla­latok vezetői. Időnként ellen­őrizzék a dolgozók tanulását* beszélgessenek velük. Bizto­sítsák számukra a rendeletek­ben előírt tanulási időt. Az iskolák tartsanak kapcsolatot az üzemekkel, és az igazolat­lan mulasztókra, a gyengén tanuló dolgozókra kellő idő­ben hívják fel a munkahely vezetőinek figyelmét. A dol­gozók pedig tanuljanak ott­hon rendszeresen. csak a tovább ta­nuló dolgozók, a vállalatok és az iskolák szoros együttműkö­désével lehet. Csak közös erő­feszítéssel válthatjuk valóra a széleskörű alsó- és középfokú felnőttoktatás célkitűzéseit. B. Major Piroska* Bongor János. Mikor dedikálnak az írók? német pilóta, akinek ér-s A Kaposvári Irodalmi Na­pok egyik eseménye a váro­sunkban tartózkodó költők és írók műveiből rendezett könyv­vásár. Az Állami Könyvter­jesztő Vállalat könyvesboltjá­ban december elsején, másodi- kin és harmadikán rendezik üdvözölte Petronescut Halkan Nézésé annyira megörvendez- %meg a könyvvásárt, melyen az beszélgettek valamit németül, tette Petronescut, nem volt: majd Petronescu a földön fék- más, mint.. Larcev nyomozó, vő Bahmetyevhez vezette a pi- Moszkvába megérkezett Du-j lótát. baszov jelentése, hogy Bah­Ez érdeklődéssel szemű gyre metyevet, aki Leontyev szere gr irodalmi napokra érkezett írók részt vesznek. A megvásá­rolt könyveket ugyanekkor de­dikálják az írók. December el­sején délután 3-tól 5-ig Fodor József és Goda Gábor dedikál. December másodikán 3-tól 5-ig Hidas Antal, Illés Béla, Illyés Gyula, Tatay Sándor, 5-től 7-ig Szabó Magda, Mó­ricz Virág, Hegedűs Géza és Mesterházi Lajos ír be a meg­vásárolt könyvekbe. December harmadikán délelőtt 10-től 12-ig Galabárdi Zoltán, Mol­nár Géza és Tímár Máté, dél­után 3-tól fél 5-ig Berkesi And­rás, Dobozy Imre és Földeák János dedikál. megértette: rádióüzenetet küld Nos. „ vette az őrnagyot, sőt durván Pét vállalta, elrabolták s min­a németeknek. „-rJ, „7, pf __„ belevilágított arcába a zseb- den valószínűség szerint átí M ár éjfél valahol messze lámpájávaL — Szervusz, russe! orosz nemzeti sajátság. Ez nem tetszik nekem • mond­ta, nagy igyekezettel keresve a négyzet sarkaiban es a Közép- *“”> "‘rtf*“1" «savakat __ hnwet utasítónak:, nogy azonnal re-í p ontjába. Készen álltak, hogy ágyúzás kezdődött, ez azon- eu.t Nagyon ió Trés PülJön a pecsenyegovói repülő-j ban csak meg érzékletesebbé Z7Í_ s 10... 1 rés . 1 tette a csendet, mely e fölött Azután Petronescu tanácsá­ra a »küldöttek« száraz rozsé- bői öt kis máglyát raktak: egy . Otthagyta, négyzet sarkaiban és a közép- lart az idő, _ fli?VlI7a<! lrdtmnnnTT 00 b7/vn_ Nagyon jó... Trés bien... Oké... Very good... Bahmetyev nem válaszolt. akarják dobni a frontvonalon.: Ekkor Larcev nyomozót, mint­hogy kitűnően tudott németül,! utasították, hogy azonnal re-í Felmérik száz család általános műveltségét Göllén a máglyákat meggyújtsák ab­ban a pillanatban, amikor a repülőgép felbukkan, mert így az erdotisztás fölött uralkodott. akarták megmutatni a leszál­lás helyét. Amikor pedig minden elő­készület megtörtént, Petro­nescu vacsorához látott. Bort ivott, majd falatozni kezdett, kegyesen odaszólítva útitársait is, hogy vegyenek részt lako­máján.. Jóllakott, odament Bahme­tyevhez, s egy darab kenyeret aoeg kolbászt nyújtott feléje. térre, s ott vegyen magára né­met repülő-uniformist. Moszkvába pedig utasítási érkezett, hogy az arc vonal re-) Petronescu idegesen járt fel- Tehetetlenségének tudata, el Ä-SÄWI&vrtSfei keseredett haragja mint egy pütoi fokö^tt mértékben zár­ját, leste az éjszakai égboltot, ^oham fojtotta beléje a jákejut akörzetet^s kénysze- Várta a repülőgépet lélegzetet. De tekintete olyan t w H Végre motorzúgás hallatszott, sokatmondoan szegeződött a a motor lassított... Az erdő német pilótára, hogy az rög- fölött, viszonylag alacsonyan, tön eloltotta zseblámpáját és visszament Petronescuhoz. Me­repülőgép szállt el. Kereste jelzést. . , „ — A tüzeket! — üvöltötte &nt sugdoloztak valamit, majd Petronescu. hosszasan és jóízűen nevettek. rítsenek leszállásra minden; német gépet, amely azon az: éjszakán bármely magasságban_ átrepül a frontvonalon. Mindezeket az intézkedése két a következő elgondolások követelték meg: — Folytatjuk — A Népművelési Intézet és a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére az ország ihúsz községében felmérik a földműveléssel foglalkozók ^szakmai és általános művelt­ségét. A művelődésügyi osztály megyénkben Göllét jelölte ki az adatgyűjtés helyéül. Azért :sett a választás Göllére, mert 1 megye állattenyésztő jellegé­inek megfelel, és a közepesnél iíobb község. A pedagógusok december (elsején kezdik el az adatgyűj­tést. Száz család szakmai és általános műveltségét mérik fel, s ennek alapján alakítják ki az általános helyzetképet. Nemcsak az 1960-ra vonatkozó adatokat gyűjtik össze, hanem az 1938—40 közötti időszak adatait is. Az adatgyűjtés el­végzésére és az általános hely­zet felmérésére két hónap áll a pedagógusok rendelkezésére. A megyei adatokat a Népmű­velési Intézet és a Földműve­lésügyi Minisztérium propa­gandaosztálya összesíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents