Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. november % Az ENSZ közgyűlésén leleplezték az amerikaiak Kuba elleni agresszióját, de a panasz megvitatását a politikai bizottsághoz utasították New York (MTX). Az ENSZ- közgyűlés kedden délután ple­náris ülést tartott, hogy foly­tassa az amerikai agresszió ellen emelt kubai panasz napi­rendre tűzésének vitáját. Mint Ismeretes, az általános ügy­rendi bizottság javasolta, hogy a kubai panaszt a politikai bi­zottság vitassa meg. A kubai küldöttség — a Szovjetunió és sok más ország támogatá­sával — módosító indítványt terjesztett be, amelyben kérte, hogy az amerikai agresszió el­len emelt panaszát a közgyűlés plénuma vitassa meg. Az ülésen elsőnek Zorin kül­ügyminiszterhelyettes, a szov­jet küldöttség vezetője szólalt fel. Bevezetőül hangoztatta, hogy az Egyesült Államok küldött­sége a közgyűlésen mind ez ideig nem nyilatkozott a ku­bai kérdésről. Ez arra mutat, hogy a helyzet halaszthatatlan intézkedéseket követel, mert a vita elhúzódása lehetővé tenné a Pentagon agresszív köreinek a támadás előkészítését. Zorin rámutatott,- hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának 15 esztendeje alatt aligha állott szembe következmé­nyeiben veszélyesebb hely­zettel, mint most Kuba kérdésében, A szovjet küldöttség vezető­je ezután ismertette a Kuba elleni amerikai agresszió leg­kirívóbb tényeit. Rámutatott, hogy politikai téren az Egye­sült Államok kormányának te­vékenysége olyan tettekben jut kifejezésre, amelyek általában megelőzik a nyílt ellenségeske­déseket. Gazdasági téren ame­rikai részről számos olyan lé­pés történt, amelynek félreért­hetetlen célja, hogy aláaknáz­za Kuba nemzetgazdaságát. Végül pedig ideológiai téren az amerikaiak alávaló propa­gandahadjáratot folytatnak a kubai forradalmi konnány el­len. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Államok Floridát a Kuba elleni intervenciós elő­készületek támaszpontjául használja fel. Az amerikai im­perialistákat kiszolgáló Guate­mala pedig katonai táborrá változott, ahol a kubai nép árulóiból toborzott zsoldos hordákat kiképzik. Az Egye­sült Államok Kuba területén lévő guantanamói támaszpont­jának azt a szerepet szánják, hogy ugródeszka legyen a Ku­ba elleni támadáshoz. Bármely pillanatban bekö­vetkezhető intervenció ve­szélye fenyegeti a Kubai K őzt ársaságot. Az Egyesült Államok meg akarja ismételni öt évvel ez­előtti akcióját, amellyel Gua­temalában fegyveres erőszak­kal megdöntötte a nép által törvényesen választott kor­mányt — fejezte be beszédét Zorin. Dr. Sik Endre felszólalása A szovjet küldött után dr. Sík Endre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere szó­lalt fel. Hangoztatta, hogy olyan problémával állunk szemben, amelynek megfelelő gyors megoldására csak akkor lehet remény, ha a kérdést a köz­gyűlés plenáris ülésének napi­rendjére tűzik. ’ Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya már hosz- szabb idő óta olyan intézkedé­sekét foganatosít a Kubai Köztársaság ellen, amelyek az agresszió közvetlen előkészüle­teiként értékelhetők. Ebben a helyzetben egy olyan javaslat elfogadása, amely a kérdést a hosszú .vitákat' igénylő,, amúgy is túlzsúfolt napirendü poli­tikai bizottság elé utalná, ön­kéntelenül felveti a kérdést, vajon ez nem lenne-e egyértel­mű az agressziót előkészítő közvetlen bátorítással. Az amerikai küldöttnek az általános ügyrendi bizottság vitájában tett ama kijelentésé­vel foglalkozva, amely szerint az Egyesült Államok nem szándékozik megtámadni Ku­bát, Sík Endre emlékeztetett 1958 júliusára. Akkor ameri­kai tengerészgyalogosok száll­tak partra Libanonban, az an­golok pedig ejtőernyős alaku­latokat küldtek Jordániába. Az amerikai és az angol kormány akkor is hangoztatta, hogy nem támadja meg Irakot, csak abban az esetben, ha — mint ahogyan azt a New York 'li­mes hangsúlyozta — »az iraki kormány nem tartja tisztelet- 'ben a Nyugat olajérdekeit-«. Mint köztudomású, a közép- keleti válsággal kapcsolatban összehívták az ENSZ rendkí­vüli közgyűlését — tehát nem a politikai bizottságot, hanem a közgyűlés plénumát. Annak idején a nemzetközi közvéle­mény együttes és határozott fellépése mentette meg a fia­tál Iraki Köztársaság függet­lenségét, akadályozta meg a harmadik világháború kitöré­sét. . , Ilyen tanulságok birtokában m mindezek szem előtt tartá­sával kell a közgyűlésnek dön­tenie a kubai kérdés napirend­re tűzésével kapcsolatban — hangoztatta Sík Endre. Végül rámutatott: a magyar küldöttség nagyon is jól látja, hogy milyen cinikus játék fo­lyik a közgyűlés jelenlegi ülésszakán a napirendi pontok elosztásának kérdésében. Míg egyrészről nem létező kérdése­ket erőszakolnak a közgyűlés plénumának vitájára, addig részről megakadályozzák, hogy a nemzetközi békét és biztonságot valóban súlyosan érintő tényleges problémák a közgyűlés plénumán kerülhes­senek megvitatásra. A következő felszólaló Ki- szeljov belorusz küldött támo­gatta a kubai módosító indít­ványt, és sürgette,, hogy az ENSZ-közgyülés plénuma vi­tassa meg a kubai panaszt. Ezután Wadsworth, az ame­rikai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Tagadni próbálta az amerikai agressziót bizonyí­tó felszólalások szavahihetősé­gét, és a tények »elferdítésé­vel« vádolta a kubai álláspon­tot támogató küldötteket. Az amerikai delegátus azt állította, »az Egyesült Álla­moknak nincs kifogása azel- len, hogy — ha más küldöttek is egyetértenek ezzel — a po­litikai bizottság- egy korai idő­pontban megvitassa a kér­dést«. A továbbiakban felszólalt Raul Roa kubai külügyminisz­ter. Az amerikai küldött kije­lentéseire válaszolva hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának el­veit. A kubai kormány — mon­dotta — azért kéri panaszának a közgyűlés plénumán való megvitatását, mert az ameri­kai agresszió a nemzetközi bé­két és biztohságot veszélyez­teti. A kUbai panasz megvita­tása nem a Biztonsági Tanács­ra vagy az Amerikai Államok Szervezetére tartozik — mon­dotta. Végül hangsúlyozta, hogy a legutóbb Kuba ellen életbe­léptetett amerikai embargó a legdrasztikusabb intézkedés, amelyet béke idején egy nép ellen valaha is hoztak. A ku­bai nép inkább meghal, de nem kapitulál — fejezte be be­szédét Raul Roa. A további felszólalások so­rán a .kubai módosító indít ványt támogatta' U Tha bur- mai, Tarabana bolgár és Pa- larcsuk ukrán küldött. Guatemala és Costa Rica képviselője indítványozta, hogy a politikai bizottság tárgyalja a kubai panaszt. Ezután szavazásra tették fel a kubai módosító indítványt, amely javasolja, hogy az álta­lános ügyrendi bizottság dönté­sével ellentétben a közgyűlés plénuma foglalkozzék az ame­rikai agresszió ellen emelt ku­bai panasszal. A módosító indítvány mel­lett 29, ellene 45 küldöttség szavazott, 18-an pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Hét kül­döttség nem vett részt a sza­vazásban. A kubai módosító indítvány mellett szavaztak a szocialista országok, továbbá többek közt Jugoszlávia, India, Indonézia, Irak, Jemen, Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság, Lí­bia, Nepal, Ceylon, Burma, Kambodzsa, Etiópia, Ghana, Guinea, Marokkó, a Mali Köz­társaság és Afganisztán. A módosító indítvány elve­tése után a közgyűlés 54 sza­vazattal 11 ellenében (27 tar­tózkodás mellett) úgy határo­zott, hogy a politikai bizottság napirendjére tűzi a kubai pa­naszt. Ellene szavaztak a szo­cialista országok, valamint Ku­ba és Indonézia. A közgyűlés kedd esti ülése magyar idő szerint éjfél után 24 perccel ért véget. Kaszavubu és Mobutu tiltakozik az ázsiai és afrikai LJSSí.-országok „vizsgáló bizo ttsáu ának“ látogatása a len Leopoldville. A jelek szerint későbbi időpontra akarják ha­lasztani annak az úgynevezett ENSZ-vizsgálóbizottságnak el­indulását Leopoldville-be, amelyet Hammarskjöld »kon­gói tanácskozó bizottsága« ala­kított. Mint ismeretes, ez a 15 afro-ázsiai állam képviselőiből alakult bizottság azt a felada­tot kapta, hogy »békítse ki« Lumumbát., Kongó törvényes miniszterelnökét a törvényes kormány ellen fordult Kasza- vubu elnökkel. Az amerikai tudósítókat in­formáló leopoldville-i ENSZ- körökben azt hangoztatták, »a pillanatnyi helyzetben semmi­féle haszonnal sem járna a bizottság kongói utazása-“. Ér­tesülések szerint ugyanis Ka- szavubu és Mobutu az ENSZ képviselőivel folytatott keddi tárgyalásukon kereken kijeleli- ­tette, nem hajlandó elfogadni a tizenöt ázsiai és afrikai ENSZ- ország képviselőjéből alakított »vizsgálóbizottság« fáradozá­sait a kongói politikai ellenté­tek tisztázása végett. Tiltakozásuk ellenére Dayal tábornoknak elhatározott szán­déka, hogy elfogadtatja velük a »kibékülés« gondolatát. Az ENSZ-képviselet tagjainak ugyanis ma már az a vélemé­nyük, hogy »Mobutu erőfeszí­tései a katonai kormányzat megteremtésére« — azaz a ka­tonai diktatúra bevezetésére tett kísérletei — nem oldhat­ják meg »a zűrzavart«. Dayal tábornok szavakkal el­ismeri, hogy Kongó problémá­jának megoldására újra össze kell hívni a parlamentet, és ennek előfeltételeként Mobu- tunak, valamint Kaszavubunak »ki kell békülnie« Lumumba miniszterelnökkel, a parlament összehívása érdekében azon­ban egyetlen konkrét lépésről sincs hír. Elisabethville. Sendwe, a Balubakat-párt elnöke, aki »száműzetése« ellenére vissza­tért az ENSZ támogatásával a kongói Katanga tartományba, kedden megérkezett a Katan­ga északi részében fekvő Bu- kamába, ahol a lakosság ha­tártalan lelkesedéssel fogadta. Sendwe fogadtatását Katan- gában semmiféle incidens sem zavarta meg. Csőmbe, a tarto­mány szakadár »miniszterel­nöke« nem válthatta be fenye­getéseit, amelyekkel meg akar­ta akadályozni a Kongó törvé­nyes kormányához hű Baluba­kat-párt vezetőjének visszaté­rését Eisenhower nyilatkozata a guantanamói támaszpont „rétiéimérői“ A szolidaritás újabb megnyilvánulásai Kuba iránt Washington (MTI). Eisen­hower elnök kedden nyilatko­zatot tett, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtenne azért, hogy megvédje a Kuba délkeleti részén fekvő guan­tanamói haditengerészeti tá­maszpontját. Hangoztatta, hogy ez a támaszpont igen fontos a nyugati félgömb védelme szempontjából. Az elnök ebből a nyilatkozatából sem felejtet­te ki a hidegháborús úszitást. Azt állitotta, hogy a támasz­pont jelentősége megnöveke­dett »a jelenlegi kubai kor­mány és a szocialista országok között fennálló kapcsolatok miatt«. Eisenhower arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak a Kubával kötött szerződések alapján van joga e támasz­pontra, s a szerződések módo­sítása csak a két fél közös megállapodása alapján lehet­séges, de az Egyesült Államok­nak egyáltalán nincs szándé­kában a módosítás. Havanna. A kubai munká­sok egyaránt fontos feladatnak tekintik a védelmi előkészüle­teket és a termelés fokozását. Az újabban államosított üze­mek munkásai példátlan lelke­sedéssel dolgoznak, és a milí­cia fegyveresen véídi áz ipari központokat. A milícia orszá­gos vezetősége bejelentette, hogy vasárnap újabb fegyve­rek kiosztására kerül sor. A Kubai Szakszervezeti Szö­vetség fontos határozatokat hozott a munkások mozgósítá­sára. Az egyik határozat fel­szólítja a munkások szerveze­teit, törekedjenek a termelés olyan színvonalának fenntar­tására, amely biztosítja a la­kosság, a forradalmi fegyveres erők és a forradalmi milícia ellátását.’ Egy másik határozat fokozott éberségre szólít fel. Lapaz. Bolívia fővárosában Fidel Castro híveiből megala­kult egy ifjúsági bizottság, amely röplapokon felszólítja Bolívia népét, hogy támogassa a kubai kormányt, és ítélje el az amerikai imperializmust. Delgado Fiallo, a hondurasi egyetemi hallgatók egyik szer­vezetének elnöke kijelentette, ha az Egyesült Államok meg­támadja Kubát, Honduras né­pe az agresszió megtorlására intézkedéseket tesz a hondura- si amerikai érdekeltségek el­len, ezenkívül Hondurasban önkénteseket toboroznak majd, hogy segítsenek megvédeni a- kubai forradalmat. (MTI) Japán szakszervezet kommunista jelöltek támogatását határozta el a következő választásokon Tokió (Űj Kína). A több mint százezer szervezett mun­kást tömörítő japán vasipari szakszervezet választási bi­zottsága legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy támogatni fogja hét kommunista képvi­selőjelölt választási kampá­nyát. * * * A Japán Szocialista Párt nyilatkozatban utasította el Ikeda miniszterelnöknek azt a kijelentését, amelyben szemére vetette a szocialista pártnak, hogy semleges külpolitikát kö­vetel. A szocialisták hangsú­lyozzák, Ikedának az az állás­pontja, mely szerint a semle­ges politika »csak illúzió«, bi­zonyíték arra, hogy a japán kormány háborús kalandorpo­litikát akar folytatni. A közvéleménykutatások változatlanul Kennedy győzelmét jósolják Washington (MTI). Kennedy szenátor, a demokrata párt el­nökjelöltje kedden kétnapos választási körútra California államba érkezett. Beszédet mondott egy néger gyűlésen, és megismételte azt az ígéretét, hogy a demokrata párt győzelme esetén »egyenlő lehetőségeket kíván biztosíta­ni valamennyi állampolgár­nak«. Nixon, a köztársasági párt elnökjelöltje kedden Pennsyl­vania államban folytatta a vá­lasztási kampányt. Erie váro­sában mondott beszédében Ni­xon a bevándorlás kérdőével foglalkozott, és azt ígérte, hogy elnökké választása ese­tén megkettőzi —• évi három- százezer főre emeli — az ame­rikai bevándorlási kvótát. Philadelphiából történt el­utazása előtt Nixon foglalko­zott a választások esélyeivel. Kijelentette, hogy »szoros küz­delemre« számít. Nyíltan han­goztatta, számít rá, hogy Ei­senhower »nagy segítséget nyújt neki a választási kam­pány utolsó napjaiban«. Kedden este az amerikai te­levízióban Anderson pénzügy- miniszter kétségbe vonta a demokrata párt gazdasági programjának realitását. Fel- szólitotta Kennedyt, részlete­sen fejtse ki, hogy miből kí­vánja fedezni a párt platform­jában ismertetett programok finanszírozását. A pénzügyminiszer előtt Ei­senhower elnök foglalkozott a televízióban néhány gazdasági kérdéssel. Hangoztatta, hogy »az Egyesült Államok és az egész szabad világ számára el­engedhetetlenül szükséges a dollár iránti bizalom fenntar­tása.« Megragadta az alkalmat, hogy felszólítsa az amerikai polgárokat, szavazzanak Ni- xonra. A Fehér Ház kedden közölte, hogy Eisenhower elnök az el­va­következő napokban több rosban beszédet mond. Az amerikai sajtó egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A New Yorkban megjelenő Daily News a demokrata párt »elsöprő győzelmére« számít, és saját közvéleménykutatásai­ra hivatkozva .úgy véli, hogy Kennedy harminc államban összesen 396, Nixon viszont húsz államban mindössze 141 elektort szavazatot szerez. Robert Finch, Nixon válasz­tási kampányának egyik szer­vezője kedden este kijelentet­te, hogy a köztársasági párt »józanul derűlátó«. Azt állí­totta, hogy az elmúlt tíz nap alatt a köztársasági párt javá­ra változott a helyzet, és ta­gadta, hogy Eisenhower el­nöknek a kampányban való részvétele »utolsó kétségbe­esett kísérlet« lenne Pénzügyi botrány Washingtonban New York (TASZSZ). Wa­shingtonban súlyos pénzügyi botrány robbant ki, amelyben Nixon alelnököt Is kompromit­táló adatok kerültek napfény­re. Washingtoni körök vélemé­nye szerint e körülmény nagy­mértékben csökkenti Nixon esélyeit az elnökválasztási harc utolsó napjaiban. ' A napokban Drew Pearson neves amerikai publicista ér­dekes cikket közölt, amely szá­mos lapban megjelent. A cikk hangoztatja, hogy négy évvel ezelőtt Donald Nixcmnak, az alelnök bátyjá­nak vendéglői és üzletei sú­lyos pénzügyi helyzetbe kerül­tek. Donald Nixon úgy igyeke­zett kikerülni a válságból, hogy 205 000 dollár értékű' kölcsönt vett fel a Hughes Tool nevű vállalattól. Mint Pearson megjegyzi, Nixon ma­ga is részvényese volt bátyja csődbe jutott vállalatának. A Hughes Tool társaság ve­zetője, Howard Hughes ugyan­akkor ellenőrizte a Trans- world Airlines légiforgalmi társaságot és más hatalmas vállalatokat is. A kölcsönt különböző kerülő utakon juttatták Donald Nixon vállalatának azzal a nyilván­való céllal, hogy gondosan el­titkolják a kölcsön forrását. Mint Pearson cikkéből világo­san kiderül, az óvatosságra minden ok megvolt: ugyanis a kölcsön’ rendkívül előnyösnek bizonyult Howard Hughes számára is. A milliomos a pénzösszeg kiutalása után szá­mos külön kedvezményt ka­pott. vállalatai számára a kor­mánytól. A publicista a továbbiakban rámutat, hogy • Nixon alelnök személyesen segédkezett a köl­csön kiutalásénak lebonyolítá­sában, Azonl>n óvakodott at­tól, hogy neve szerepeljen a kölcsönnél kapcsolatos ügyle­tekben. A kölcsönnel összefüg­gő levelezésben sohasem sze­repelt közvetlenül Nixon neve, hanem fedőnevek alatt emlí­tik. Nixon washingtoni hivata­lát például »Kelet«, illetve »Keleti részleg« álnéven sze­repeltették. A New York Post szerdai száma interjút közöl Reiner Los Angeles-i könyvelővel, akit azzal bíztak meg, hogy ellen­őrizze Donald Nixon csődbe jutott vállalatának ügyleteit. Reiner újabb részletekkel tá­masztotta alá Pearson leleple­ző cikkét. A könyvelő kijelen­tette, amikor a levelezésben megjelel, a »Kelet«, illetve a »Keleti részleg« fedőnév, sen­ki sem kételkedett, hogy ezen Nixon alelnököt kell érteni. (MTI) Peruiak vére öntözi az elrablóit földet... Lima (Üj Kína). ®A perui rendőrség hétfőn ismét a kül­földi monopoltőke szolgálatá­ban használta fegyverét a perui parasztok ellen: Yencalában nagy rendőri készültség vonult ki, hogy elűzzön néhány pa­rasztot földjéről. A környékbe­liek a megtámadottak segítsé­gére siettek, és hamarosan há­romezer paraszt nézett szembe á rendőrökkel, akik fegyverü­ket használták: egy parasztot megöltek, sokat megsebesítet­tek. Pasco tartományban is el­rendelték ötezer paraszt kitele­pítését azokból a községekből, amelyeknek területére az ame­rikai tulajdonban lévő Cerro de Pasco rézbányavállalat tar­tott igényt. (MTI) í

Next

/
Thumbnails
Contents