Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Csütörtök, 1960. november 24. ÜitvLe.kaßi e£t cl VzínltÓLzkcm. FILMSZÍNHÁZAINK műsorából AZ ÉVAD MÁSODIK zene­kari hangversenyén ’ örömmel láttuk, hogy az eddigi rossz szokásoktól eltérően népies diáksereg ült a nézőtéren. A fokozottabb érdeklődés későbbi törekvéseink előrejelzője, út­mutatója lehet. Ha már a ré­gi koncertlátogató közönség oly megmagyarázhatatlan kö­vetkezetességgel távol tartja magát, nem árt nagyobb erőfe­szítéseket sem tenni azért, hogy diákokkal, fiatalokkal né­pesítsük be a nézőteret Nem »vattázásra« gondolunk, vi­lágért sem! De az’új generáció zenei nevelése amellett, hogy halasabb, fontos és elég régóta elhanyagolt feladatunk. Az est műsorán Schubert-, Grieg- és Goldmark-művek szerepeltek. Az ünneprontás szándéka nélkül szedetnénk megjegyezni: kissé sokat mar­koltunk. Zsúfolt és hosszú volt a program, nem sikerült végig ébren tartani a közönség fi- gyélmét, érdeklődését, s ugyan­ezt tapasztaltuk jóképességű zenekarunk játékában is, kü­lönösen a hangversenyt záró Goldmark-nyitámynál. Ekkor mintha alábbhagyott volna a muzsikálási kedv, 's fáradtnak tűnt a zenekar. A túlzott igénybevétel azonban nem csorbította a hangverseny egyéb értékeit,- csupán a tanul­ságokat kell leszűrnünk belőle, mielőtt a következő hangverse­nyek műsorát összeállítjuk. SZÉP TÓNUSBAN, megkapó tömörséggel hangzottak fel Schubert Rosamunda nyitá­nyának erőteljes altkordjai, s a zenekar Szilárd Györggyel az éien nem okozott csalódást. A fafúvók remekeltek az első részben, s a vidám, felszaba­dult táncdallam kecsesen, szív­hez szólóan hangzott a prím­hegedűk húrjain. A kürtök bi­zonytalankodtak, kissé, mint a hangverseny több műsorszá­mában is. A híres és közismert Befejezetlen szimfónia első tétele tetszett inkább érzelem­dús, finom és igazán Schubert! hangulatot árasztó megfogal­mazásával. Szép volt a csellók bánatos, szomorú melódiája, s együtthangzó, precíz a hege­dűk pergő kísérete. A második tétel kissé lazább, kevésbé át­gondolt megfogalmazásban szó­lalt meg. A zenekar igazi érté­kei ezen a hangversenyen Grieg Peer Gyn-t szvitje máso­dik és harmadik tételének tol­mácsolásában csillant meg. (Távol áll tőlünk, hogy ezzel a fúvós garnitúra képességeit ki­sebbítsük.) E két- tételben (Aase halála és Ani-tra tánca) a szomorúság és gyász méla hangulatától a jókedv és vi­dámság ezernyi árnyalatát, ér­zelmi gazdagságát tárta elénk a vonóskar, és igazán szépet, emlékezeteset produkált. Nem lehetett különösebb kifogásunk az északi nép dallanikincsével átszőtt első tétel megszólaltatá­sa ellen sem, a negyedik tétel azonban kiforratlan, kidolgo­zatlan volt, s mint ilyen, érez­hetően gondot okozott a zene­karnak. Szünet után Bodanyi Anikó ‘elmélyült zongorázása ragadta Vmü novelláskötetét meg a közönséget. Grieg a-Z 1946-ban adta ki. A moll „oncertjet játszotta Az \ könyv minden egyen Adagio poezise, finomságokkal, \ elbeszélésének reális könnyedséggel- teli futamai je- ? magva volt, igy a Ma lezteík leginkább az előadór Vörös Csillag Jan Drda, az is­mert csehszlovák író A néma barikád ci­MAGASABB ELV az szívből jövő, mély érzésektől sugallt művészetét, melyhez kitűnő technika is párosul. Ez utóbbi különösen az I. tétel kádenciájában és a III. tétel­ben jutott kifejezésre. Zeneka­runk kísérete ezúttal nem volt kifogástalan, játékában mintha nem tudott volna azonosulni a koncertező művésszel. Szilárd György nagy ambí­cióval, energiával és különösen az első két műnél jó érzékkel dirigálta a zenekart. Tempói elfogadhatók, kár, hogy erejé­ből valamivél kevesebb futotta a muzsikálásra, s ez különösen a zongoraverseny kíséretére vonatkozik. Helyenkint bi­zonytalan indításai zavartak. A műveket Balassa Imre, az Állami Operaház dramaturgja ismertette. A KÖZALKALMAZOTTAK Szimfonikus Zenekarának hét­fői esti koncertje végered­ményben szép produkció volt, nagyobb közönséget is megér- ^ gasabb elv című no­vellának is. A három gimnazista diák ki­végzése 1942 júniusá­ban abban a város­ban és intézetben történt, ahol Jan Drda tanult a hábo­rú elölt. A környezet és az emberek közel­sége is késztette az elbeszélés megírásá­ra. A főszereplő »Ma-' gasabb elv« tanár úr se a fantázia szülöt­te. Ez az ember, aki annak idején meg­akadályozta, hogy a kis városka gimnáziu­mi tantestülete loja­litását fejezze ki a náci megszállók iráni, még ma is él, és a Magasabb elv című film emléket állít ha- zafiságának és bátor­ságának. Jan Drda a novel­lát kiszélesítette, át­dolgozta. Egy egész estét betöltő játékfil­met írt a rövid léleg­zetű elbeszélésből. A film nemcsak a három diákfiú és a professzor történetétnista mondja el. Sokkal tanar mélyebbre hatol. A legnehezebb próbaté­tel idején ábrázolja a cseh nép erkölcsi ere­jét. A történet mag­va a passzív, huma­gondolkodású átalakulása, aki a tragikus pilla­natban rádöbben, hogy a fasizmussal szemben aktívan kell harcolni. demelt volna. Jávori Béla < A HOLTAK BOLYGÖJA I megelőző orvostudomány diadala A SABIN-OLTÁS óta NEM FORDULT ELŐ GYERMEKBÉNULÁSOS MEGBETEGEDÉS II fennmaradt írásos és ké­pes emlékek szerint gyermek- bénulásos megbetegedés már a legrégibb korban is előfor­dult. Nálunk is ismert volt mindig, és a járványos átvé­szelések szabályait követve kö­rülbelül minden negyedik év­ben emelkedett a járványgör­be, illetve a megbetegedettek száma. A visszamaradó bénu­lások miatt minden időkben rettegett betegség volt ez. Legutóbb 1957-ben az ország egyes részein oly tömegesen & súlyos formákban lépett fel, hogy a szülök között szinte pá­nik tört ki, s a párthoz és a kormányzathoz fordultak se­gítségért. Különösen a légzés- béaulásos esetek voltak ijesz- tőek. Ekkor létesítették az or­szág legjobban sújtott vidékei­hez legközelebb eső nagyváro­sok kórházaiban az úgyneve­zett vastüdőosztályo&at. Rész­véttel nézte az ember az ezek­ben sokszor hosszú hónapokig levegőéit küszködő gyermeke­ket. A drága valutáért beho­zott Salk-vaccina országos használata megállította az 1957-es járványt A viszonyla­gos csendes 1958-as év után azonban 1959-ben ismét járvá­nyos év következett. Az oka az volt, hogy többet vártunk a Salk-vaccinától, mint ameny nyit adni tudott. A beoltottak- ban kifejlődő immunitást el­lenőrizve rájöttek, hogy a Salk- védőoltás hatása kb. egy év után már erősen csökkenő. Függ még a Salk-vaccina ha­tásossága a minőségétől, al­kalmazott módjától stb., nem is szólva arról, hogy a beol- tottaknak kb. csak 80 száza­lékában fejlődött ki a beteg­séggel szemben immunitás. Tehát a beoltottak kb. 20 szá­zalékánál továbbra, is fennállt a megbetegedési lehetőség. II fertőzd megbetegedések elleni küzdeleín során az a ta­pasztalat alakult ki, hogy im- munizálási’a az élő vírusok al­kalmasabbak, mint az előliek­ből készített vaccinák. (Pl. himlő, veszettség stb.) Ezért a kutatók már hosszú évek óta kerestek olyan polyomielítis A mozi székében ülve könnyedén el­hagyjuk a mát, s időn és téren átlépve iz­galmas utazást te­tszünk a jövőbe, ami­kor a Földön már megszüntették az atomveszélyt, és a népek baráti együtt- vírustörzseket, amelyeket vé- ^működésben a világűr döolfásként alkalmazva a be- \ titkainak feltárásán oltottak nem betegednek meg, ]) fáradoznak. 1970-et de a szükséges immunitást J írnak, amikor vajoIc megkapják. A kutatást először bátor tudós a világ az irányban folytatták, hogy a ,|legmodernebb űrhi- gyermekbénulast okozó úgy- jóján elindul, hogy nevezett vad törzset próbálták ,) felderítse a Vénusz ’•megszelídíteni-«. (Pasteur is (! titkát. így szelídítette meg a veszett- |> Stanislaw hem ség vírusát, és tette védőoltás- A-Asztronauták-« című ra alkalmassá.) Ennek a szeli- regénye — melyből a dített vírusnak az alkalmazó- (I színes NDK—lengyel sa azonban több okból nem <tfilm forgatókönyve volt megnyugtató. készült — az atorrv­A kutatók ■ közül Sabin és kors2aíc„ jövőjét, az Koprovszky nevét kell különö- “Éomero. pekes fel­sőn kiemelni. A Sabin-féle el- használásának kime­Szokés a felelősség elől Nemcsak a baleset áldozatát, sérült társát is cserbenhagyta a pótutas November 12-écn Papp József topánéin lakos, az Építőipari Vállalat ácssegédje ebéd után motorkerékpárra ült, s meglá­togatta egyik taszári rokonát. Beszélgetés közben Papp nyolc deci új bort ivott meg. öt óra tájban ir.dult hazafelé. Útközben betért a Vörösbadse- reg útján levő vendéglőbe, s ott összetalálkozott szeri jaka- bi ismerősével, Béres Jánossal. Megállapodtak, hogy vissza­mennék Taszárra folytatni az italozást. Scrtonyi László vágó­hídi segédmunkás, szentjakabi lakos ugyancsak ebbe-1 a ven­déglőben italozott, s valami­vel korábban ' távozott, mint Pappék. Ittasain, szabálytalanul haladt az úttesten, s az italo­sán vezető Papp a 26/8-as szel­vénykőnél elütötte. Sotonyi sú­lyos sérülést szenvedett: vállát törte, agyrázkódás érte, ugyan­csak agyrázkódás érte Pappert is. Nem sokkal a baleset után egy Dombóvár felől jövő men­tőautó lámpája az úton fekvő Sotcmyit világította meg. Bé-1 rást. rés, Papp és a motor Sötétben maradt. Béres javaslatára eltolták a motort a baleset színhelyétől 100—150 méterre lévő üres épület mögé. Béres itt hagyta társát azzal, hogy kinéz az út­ra, s ha nem lesz veszély, Papp is utánamehet. Ezzel hazament, átöltözött, majd ismeretlen helyre távozott, tehát megszö­kött. Közben a mentők kór-' házba szállították Sotonyit. Nem sokkal ezután ért oda ro­bogóján Soós László, a Finom­mechanikád Vállalat dolgozója barátjával, Farkas Imrével. Az út szélén vérnyomokat találtak, s ezeket követve rátaláltak a vérző Papp Józsefre Bérest 14-én sikerült kézre kerítenie a rendőrségnek. Most mindketten előzetes le­tart.őz-tatásban várják a bírósá­gi tárgyalást. Papp ellen — mert részegen vezetett — fog­lalkozás szabályainak tudatos megszegése, Béres ellen pedig baleset áldozatának cserben- hagyása miatt indítanak eljá­járással előállított és szaporí- tojt szelídvírus-törzseket alkal­maztuk a múlt évben kanalas orvosság mintájára vagy cu­korra cseppentve szájon ke­resztül »védőoltásra«. A Sabin- féle eljárással ma már kb. 40 millió személyt oltottak be a világ minden táján. A sok millió beoltott ellenőrzéséből kapott eredmény eddig minden várakozást beváltott A vac- cinától senki sem betegedett meg. Az oltás alkalmazásának ellenjavallata úgyszólván nin­csen. Előnye az, hogy a vírus az oltottak között szétszóród- hatik, így tovább növeli az immunizáltak számát. Labora­tóriumi ellenőrzéssel kimutat­ták, hogy az élő-vírussal szá­jon át történő immunitás erő­sebb, és sokkal tovább tart Magyarországon 1959 no­vemberétől az Egészségügyi Minisztérium rendeletére 3 hó­napostól 15 éves korig min­denkit a Sabin-féle élő vacci- nával védoltanak. Az oltásba vetett előzetes bizalom jele volt, hogy igen nagy százalék­ban minden korú emberek is kérték azt saját maguk szá­mára. A kötelezettek beoltása országosan csaknem száz szá­zalékos volt. A Sabin-oltás bevezetése, óta egy év telt el, Magyarországon azóta gyermekbénulásos meg­betegedés nem fordult elő, ho­lott azelőtt, ha járványosán nem is, de szórványosan min­dig szedte áldozatait. Hasonló eredményekről számolnak be mindazokból az országokból, ahol ezt a védőoltási formát átfogóan alkalmazták. Bár ko­rai volna még végleges követ­keztetéseket levonni, de a Sa- bin-oltással elért eredmények igen biztatóak, és hisszük, hogy a szülők réme, a gyermekbé- nuJásos járvány véglegesen fel­számolódik a megelőző orvos- tudomány nagy diadalaként. Dr. Tóth Sándor KÖJoX, Igazgató. Hihetetlen lehetősé­geit vetíti elénk. Ugyanakkor a vénusz- lakók tragédiájának bemutatásával fel­emeli tiltakozó sza­vát azok ellen, akik az atomenergiát a pusztítás szolgálatába akarják áVlitnni. Mindezt lebilincse- löen izgalmas, kalan­dos cselekménybe fogja össze. Végigkí­sérhetjük az űrhajó veszélyes és érdekes útját, s feltárul elöl­tünk az az ismeretlen világ, mely a Vénu­szon fogadja a tudó­sokat. A film fan­tasztikus és különle­ges világba vezet, kezdve a nyolc em­bert szállító, ismeret­len műszerekkel és gépekkel felszerelt űrhajétól a még cso­dálatosabb űrállorná­sig s a Vénusz ember nem látta felszínéig. A film alkotói szigo­rú tudományos mér­cét állítottak maguk elé, s a tudomány mai ismeretei alapján, logikus követlceztetc- sek nyomán alkották meg a jövő képét. Megvitatták az oktatási reformtervezetet a nagyatádi szülők Nagyatádon a múlt hét pén­tekén tartották meg az oktatá­si reform vitáját a járási mű­velődési ház mozihelyiségében. A termet zsúfolásig megtöl­Most már elég! Rónai Rudolfot, a Somogy megyei Vendéglátóipar! vállalat -Jóbarát« kisven­déglőjének vezetőjét az Ál­lami Kereskedelmi Falügye- löség már Háromszor bün­tette meg szabáiyfáianság miatt. Azt hinné az em’ier, hogy a büntetésekből Rónai levonta a tanulságot, s igyekezett becsületesen Jel goznl. Nem így történt. Néhány napja szekszárdi kereskedelmi ellenőrök jár­tak a városban, s a »Jóba­rát« kisvendéglőben ismét súlyos visszaéléseket tapasz­taltak. A 14 dekásnak kal­kulált paprikás szelet pél­dául a vendégeknek feltá­lalva 4 dekára zsugorodott. Tálaláskor -elfeledkeztek« arról, hogy két szelet hús jár, s csak egyet vittek. Az ilyen -tévedés« — mint a büntetések bizonyítják — nem az első ebben a ven­déglőben. A vendégek megelégedé­sére szolgálna, ha a Somogy megyei Vendéglátóipaxi Vá!- 1 íüat vezetői a »Jóbarát« kisvendéglő élére haladékta­lanul olyan emhert állíta­nának, aki hivatásának nem a vendégek becsapását, megkárosítását, hanem be­csületes kiszolgálását te­kinti. tötte a megjelent majd négy­száz szülő. Tamás Lajos, a községi tanács elnöke nyitotta meg a szülői értekezletet. Selmeczi Miklós, a kísérleti ' általános iskola igazgatója mondott bevezetőt. Elöljáró­ban ismertette miért szükséges az oktatási rendszer tovább­fejlesztésének kérdéseit a leg­szélesebb körben megtárgyal­ni. Ezután a tanulók világ­nézeti nevelésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a reform­tervezet megvalósításához marxista szellemű tantestüle­tekre van szükség. Szólott a tananyag csökkentésének szük­ségszerűségéről, a tanulók túl­terhelésének megszüntetéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek megvalósításához el­engedhetetlenül szükséges a szülők, a társadalom messze­menő segítsége. Torma Istvánná, a • szülői munkaközösség elnöke hozzá­szólásában arra kérte a szülő­ket, minden erejükkel támo­gassák a reform megvalósítá­sát. Majd azt fejtegette, hogy minden szülőnek szüksége van politikai és pedagógiai képzés­re. Ezt nagyszerűen segíthetik azzal, ha nagyobb számban látogatják a szülők akadémiá­jának előadásait. Nagy Anna tanító a tanulók túlterheléséről beszélt.- Elmon­dotta, hogy a IV. osztályos földrajz anyagának csökkenté­se máris kedvezően érezteti hatását. Tamás Lajos a gyer­mekek munkára nevelésének fontosságát hangoztatta. Kiss János azt fejtegette, hogy minden tantárgy oktatásában meg kell találni a módot a gyakorlati élet legfontosabb is­mereteinek felhasználására. A tankönyvekből el kell hagy­ni a fölösleges részeket, ezzel is csökkentem lehet a tanulók túlterhelését Dr. Veress De- zsöné tanító az első osztályo­sok nevelésével foglalkozott. Azt javasolta, hogy az ő elő­menetelüket ne novembei ben — mint a felsőbb osztályoso­két —, hanem decemberben értékeljék. Ekkor már sokkal hűbb képet tudnak alkotni egy-egy tanulóról. Sasván Fc- rencné arról beszélt, hogy a szülők a legmesszebbmenőkig támogatják a nevelőket a re­form megvalósításában. Somogyi Néplap Az MSZINJP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISOEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latlpka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WSRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyoiida» ipari Vállalat kaposvári -méhen. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel LÁSZLÓ TIBOR t^az^ató- rérjésztis a Magyar Pos'n Elő­fizethető a helvi no^í-' ív ' oknál és postáskézbesítőknér Előfizetési díj egy hónapra 11,- Ft*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents