Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

Csütörtök, 1960. november 21. SOMOGYI NÉPLAP gyelemmel várja, hogy való­ban érvényre jut-e az ígéretes jelmondat: »-Kovácsoljunk a kardból ekevasat/« Hruscsov a mostam ENSZ-ülésen hang­Ha a kardból ekét kovácsolnának... Folynak a viták a Manhat- De tovább megy. és kimu- elegendő számú iskola, a tudo- tan-félszigeten. aa ENSZ New tatja, hogy nemcsak a hádvi- mányos intézetek érezhető York-i palotájában, s a kül- selés »sztárjai", hanem az is- hiánya döftek a történelem legégetőbb mert fegyverek, gépek is mi- De folytassuk tovább az ösz- kérdésére keresik a választ, lyen nagy összegbe kerülnek, szehasonlítást, mit hozhatna a hogyan lehetne fegyver nélküli Egy Lockheed F—1040 típusú fegyver nélküli jövendő? világban élm, hogyan lehetne vadászgép árából három Az első világháború össz- az életet és a kulturális érté- könyv-tárat lehetne felállítani, kiadását 200 000 millió dollár­keket fenyegető háborúkat egy Douglas bombázó értéke ra becsülik, a jelenlegi hadi­véglegesen a leszerepelt törté- pedig elegendő lenne 480 ta- kiadások pedig évi 100 000 Delem kelléktárába utasítani, nár ki taníttatásához. Tegyük millió dollárra rúgnak — most, A Szovjetunió első javaslata hozzá, hogy két-három észtén-, amikor béke van! A technika óta az egész világ feszült fi- dő után egy ilyen gép ócska- törvényszerű fejlődése folytán vassá válik. eljuthatunk odáig, hogy any­Persze más dolgokkal is ősz- nyiért élünk békében, mint sze lehétett volna hasonlítani csaknem ötven éve háború- a hadikiadások egyes tételeit, ban? Vagy a-»békére« költött de a cikk lényege az, hogy az százezermilliókat lakóházakra, ...... kórházakra, közlekedési eszkö­I WlilSlIISlIityBl zökre költik inkább a népek? Mert míg az USA híres Nau­tilus tengeralattjárójának atommeghajtású motorja 20 millió dollárba kerül, addig egy családi házat Mnár 5000 dollárért lehet építeni. (Hogy továbbra, is a dollár érték­összehasonlításoknál marad­junk.) De ez még 'csak a mo­tor! Az egész tengeralattjáró 100 millió dollárt ér — ebből az összegből a leg józanabb számítások szerint is egy egész várost lehetne felépíteni, súlyozta a leszerelés fontossá- újságíró azt vette ellenpólus- A mai haditechnika szám­gát, s általában is a Szovjet- ként, amire az amerikai nép- Iáin milliók szerepelnek: mii­unió erőfeszítésednek az ered- nek, az átlagembernek nagy rakéták, repülőgépek, ha» „,éw tap- . népek Jók - s közülük nal mögött ott van a hiányos megsemmisítheti egy jól irany- és drága orvosi ellátási, a nem zott lövés vagy bombatalálat... Még egy utolsó Az utolérhetetlennek tartott U-2-es típusú amerikai lökhaj- tásos repülőgép, amelyet egyetlen lövéssel megsemmisített egy szovjet rakétalövedék. fóruma foglalkozik e kérdés­sel. A világ ugyanis békét akar, erre vallanak a józan ész lo­gikájából kiinduló megnyilat­kozások vagy a közgazdasági számításokon alapuló cikkek, így gondolkozik a Canadian News cikkírója is, aki számí­tásokat végzett, s összehason­lító adatokat publikált az USA és hazája hadikiadásairól. Ér­demes megfigyelnünk, hogyan látja a fegyverkezést egy nyu­gati újságíró. A mai hadviselés egyik ütő- ereje, a Polaris rakéta jelen­leg 1,3 millió dollárba kerül, vagyis annyiba, mint 160 diák négyéves főiskolai oktatása és teljes ellátása. De a rakétát csak különleges kilövöhelyröl lehet útnak indítani, s a ki- lövő-álloroások létesítésére újabb 22 millió dollár szüksé­ges. A rakétakutató állomás 3 millió dollár... Ha figye­lembe vesszük, hogy mind Ka­nadában, mind az Egyesült Ál­lamokban meglehetősen nagy probléma az orvosi ellátás, so­kat mondó az az adat, hogy egy kisebb méretű kórház fel­építés és felszerelési költsége körülbelül kétmillió dollárba kerül A cikkíró meglehetősen ismeri a mai haditechnika ál­lását, mert kiszámította azt is, hogy a titkos, föld alatti ra­kéta-kilövőhely létesítése 50 millió dollárba kerül, vagyis annyiba, mint egy ultramo­dern, minden segédeszközzel ellátott orvosi egyetem felépí­tése. Ezzel a fehér füstfelhövel 160 diák négyéves főiskola! taníttatása és teljes ellátása megy a levegőbe a Polaris rakéta fellövésekor. adat a pusztítás ár- egyzékéből: az első ijáaháború már em- .tett 200 000 mil- ids tételével szem­en a második vi- ágháború költsége jLszázszor nagyobb /olt! Egy ember el­pusztítása pedig zázszor volt drá- ;ább, mint az első világháborúban (a ámadás és védelem .echnikája fejlődött, ■raguit), és így adó- Uk az a groteszk elyzet, hogy amikor lyan nagyon olcsó olt az élet, az el- usztult 65 millió mber halála egyen- -ént és átlagosan 1 millió 500 ezer dol- árba került. Ha mindezeket adjuk, és figyelem- e vesszük, akkor thetjük meg iga­in Hruscsov törté- elmi jelentőségű öteirjesztését: az nberiség fennma- adásának és jólété­nek egyetlen biztosí­téka a teljes lesze­relés. Versenyfutás a felhőkkel Fürjén János álmosan, a fá­radtságtól leverten lépett ki az ajtón, és tekintete a ház előtti, udvarra esett. Azt leste, fé­nyes-e a föld. S hogy nem volt az, felderült arccal ment visz- sza a lakásba, hogy magára öltse a ruhát, s aztán gyorsan iramodott ki a határba, hogy felpattanjon « jó »cimborája«, a szántótraktor nyergébe. Bizony az idei őszön gyakran borult el arca a bosszankodás- tól, s ez nem is csoda, hiszen hat hét esett ki a munkából. Ennyi időt rabolt él tőle és a ságvári termelőszövetkezeti ta­goktól az esős időjárás. Fórján elvtárs fejében nem ok nélkül ágaskodott az emésztő gondo­lat: Még megesik velünk, hogy nem tudjuk elegendő te­rületen földbe tenni a kenyér­magot Milyen szégyen lesz ez a szövetkezeti falura?! Míg fortyogott fejében a mé­reg, közben azon gondolkodott, mit lehetne kisütni, hgy ne maradjon bajban a falu. Nem volt olyan összejövetel, ahol a falu politikai vezetője, a párttitkár ne hangsúlyozta vol­na a falu felelősségét. Többször üléseztek a szövetkezet kom­munistái is — húsznál több a számuk —, és próbálták felven­ni a versenyt a tenger sok eső­vel. Egyik szombaton meg­egyeztek, hogy másnapra ősz- j kiadnánk az engedélyt, két nap szehozzák a népet, és neki in-múlva nem lenne törni való dúlnak a munkának. Sorra jár-1kukorica. Azonban hiába szed­ták a házakat, az emberek nem kérették magukat, még a patronáló siófoki vállalat mun­kásai is megígérték, hogy jön­nek segíteni. Hát nem beborult éjszaka az églicit?! Ügy ömlött az eső, mintha dézsából ön­tötték volna. — Ez az ősz próbára teszi a kommunistákat, a tsz-vezetőket — sűríti össze tapasztalatait Furján elvtárs —, s ha valami­kor, most igen sok fordul meg a szervezésen. Még Ságváron is meglátszik ez, pedig az itt élő parasztok, akárcsak egyéni ko­rukban, a szövetkezetben is szívvel-lélekkel fogták munká­hoz. A cukorrépát a tagság egy részére mérték ki, mégis az egyelésnél ötszáz dolgozót számlálták meg a répatáblán. Ezért mondja Furján elvtárs, hogy most sem a tagság az oka, hogy még e napokban is vetőgépek járják a földeket. A tagság egy része a cukor­répaszállításnál foglalatosko-. dik, s arra is megállapodás született, hogy a legsürgősebb teendő: a takarmányrépa­prizmák betakarása, leföldelé- se. És még egy csomó kukori­cájuk is törésre vár. Talán nincs rá ember? — Volna, ha r.énk le, ha nincs annyi fogat,, amennyi győzné a >befuvaro- zást. Erre is kell ügyelnünk, mert mit érnénk vele, ha neki eredne az eső, és a földön, érné a sok abraknak valót? Józanul, kapkodás nélkül kell a hátra­levő munkát megszervezni és elvégezni — mondják a ságvá­ri szövetkezeti kommunisták, és igyekeznek eszerint is cse­lekedni. S az eredmény? Pár napon belül végeznék a vetéssel. s akikor az erőket a betakarítás meggyorsítására összpontosít­hatják. Mert a jövő évi kenyér biztosítása mellett'az sem má­sodlagos: lesz-e bőséges takar­mánya a kétszáz marhának és a hótszáz sertésnek. S épp ezekben a napokban kell újabb férőhelyekről gondos­kodniuk az érkező harminc te- nyészüsző részére is. Hogy ez főként gazdasági munka? Igaz, az is, de vállal­hatnak-e szebb feladatot a kommunisták annál, mint amit egy mondatban így lehet össze­foglalni: megőrizni és tovább fejleszteni Ségvár hírnevét Varga József A munka szeretete a vérükben van Körülülik a hosszú burgo­nyaprizmát Hűvös van, nem lehet kellemes naphosszat itt üldögélni. Szerencsére odatűz hozzájuk a késő őszi napsugár. Gyakorlott, megszokott ir.oz- tíi.latokkal — látszólag oda sem figyelve — válogatnak. Gu­rulnak, zuhannak a gumók — egyik vetésre alkalmas, ez a másik étkezésre, emez meg ta­karmányozásra való csak. lel­nek a vékák, s a fiatal, élet­erős, beszédes asszonyok, lá­nyok egy-egy lendületére ma­gasodnak kétoldalt a kupacok. Fürkészem az arcokat e vi­dám társaságban, találok-e az asszonyok között »nyugdíjast«, vagy mégiscsak be kell- tér­nem valamelyik házba, ahol a tűzhely mellett egy álmos rbacska társaságában foltozgat­nak, vagy az aprójószágnak morzsolgatnak kukoricát csen­desen? De nem... Mamnger Sándor, az Űj Élet mezőgazdásza már­is sorolja a neveket — A mi asszonyainknak vérükben van a munka. El nem maradnak ilyen sürgős tennivalóról. It: van például Pdpp Imréné. Ázt mondja, 65 múlott e hónap 5-én. A 67 éves Markó István- ne p§dig, aki csak addig néz fel, míg kendője csücskét job­ban megszorítja az álla alatt, azt közli, hogy eddig 65 napot dolgozott a közösben. — Mi., bírok, jövök — ennyit • tesz még hozzá. — Vissza se lehet tartani a mamáinkat, mert nekünk min­dig jókedvünk van, elbolon- dozgatunk, s jól érzik körünk­ben magukat — véli Kutas La­josáé. Mindenki egyszerre be­szél, nevet, átkiabálnak egyik végről a másikra, bólogatnak, ágálnak, csak a burgonyagu- ruók vándorútja nem szakad meg... Ez étkezésre is alkal - más — emez csak takarmá­nyozásra. Az asszonynép apró sámli­kon ül, kis párnácskákon — így kényelmesebb. Csak Mar­kó néni ülőkéje árva. — Bírja még a derekam — büszkélkedik. Bizonyára úgy gondolja, így gyorsabban megy a munka. Rövid idő alatt még 6—8 va- gonnyi terményt kell kiválo­gatniuk. Harangoznak. A prizma vé­gén Borbás Lajosné írissen áll fel, pedig már a 69. évét ta­possa. Nem látszik meg fajta.- Kiegyenesíti derekát. Itt az ebédidő. Az egyik csapat a már fémzárolt, összerakott zsákok mellé telepszik. Előkerül az elemózsia. Míg falatoznak csendesen, oda-odatéved tekin­tetük a labdarúgó-pályára. Pe­dig nincs sok látnivaló ott, ha csak a mozdulatlan, égre nyú­ló kopasz ágak, az árválkodó kapufák nem tekinthetők an­nak. Derült, szép ősz van. E pillanatban mindenki elméláz egy kicsit. A csendben Borbás néni szava csattan fel: — Én csak azt mondom, jöj­jön most a közös munkára, áld csak teheti, ha már annyit fá­radoztunk a kapálással. A szép terményt csak nem hagy­hatjuk itt roliadni! Bólogatnak rá, hogy így van. S aztán Julis néni alig győzi a dicséreteket elhárítani, hogy »keresni kell ilyen dolgos asz- szonyt«, ho<w »reggel már a sarkon várja a csapatot«. Csak annyit mond: — Erre szület­tem, erre nevelődtem. — Küz­delmes élete volt. Négy gyer­meket nevelt fel özvegyen, há­rom hold földje volt csak, így napszámba járt. Most már rév­be értek a gyerekek, és »meg­takarítják« anyjukat.' Ám ő azért eljár a közösbe, mert ilyen asszonyok élnek Napos- mérőn, s mert erre születtek* erre nevelődtek... Merényi Károlynő líjúsagvéde’mi bizottság működik Karátíon A községi KISZ-szervezet és a tanács kezdeményezésére ko­rábban öttagú ifjúságvédelmi bizottság alakult Karádon. Szorosan e»vütt működik az ugyancsak öttagú gyámügyi ál­landó bizottsággal. Felosztot­ták egymás között a községet, iXNNNNXNNNNNNNNXNNVVVVVVNNSkVNVSVNAÍVVCY» s feladatul tűzték a szórakozó­• j helyek ellenórzeset, az arva, emberek a jelek szerint bizo- De telt-múlt az idő és jelen- előbbitől tíz kilométer _távol-£;^^® ^ ^orK*oz<xt nyosak benne, hogy még nem tés nem érkezett. Végre, har­leplezték le őket Ez a mi ütő- mine perccel később Sevcsen­kártyáak. De velük van Bah- ko pilóta jelentette, hogy át­metyev, akit ők Leontyevnek vizsgálta az egész utat, Malije­gondolnak. Ez viszont az ő Komyeviscsáig és ötven kiló­ütőkártyájuk. Feltartóztatásu- méter hosszúságban a nyomát kát nem bízhatjuk a legköze- sem fedezte fel a törzs gépko­lebbi alegységre, mert a né- csijának. Másodiknak Barinov metek megölhetnék Bahmetye- repülő jelentkezett. Ö hatvan vet Tehát úgy kell megren- kilométert vizsgált át a Pecse­deznünk a feltartóztatásukat, nyegovo (felé vezető úton, de sa azért nem járhatott pillantással megállítva a fel- hogy teljesen ártalmatlannak még nem találta meg a gépko- ménnyel, mert Petronescu út-S t , , alá járó Leontyevet, így szólt: lássék és ne ébresszen bennük csit. A harmadik repülő, Sav- közben arra az elhatározásra# Amikor H. J ■ KaaarKuti iá — Innen az olhovoi ország- gyanút Erre két lehetőség van: jor ugyancsak jelentette, hogy jutott, hogy megjátssza a gépies a teleseget KisgyermeKevei útra indultak. Az út először először, hogy felhasználjuk az a berdnyikovi úton a törzs kocsi pusztulását, mintha . ne-gfe3™t ejszaiia_ Kizavarta a x tíz kilométeren keresztül egye- útvonal ellenőrző pontjain szó- gépkocsija nem látható. met repülőgéptámadás az ixjusag^e ex SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ (66) — Ó, már látom, hogy bizo­nyos előrehaladásról tesz ta­núságot... Végül is többé-ke- vésbé őszinte lesz... Ami vi­ságban volt, a gépkocsi má!^gyermekek segítését, nem haladt keresztül. * Az ifjúságvédelmi bizottság Mihelyt ezeket az adatdkutí^u^-ájáha33 kiszisták, tanács- megállapították, Szviridov ez-#*táS°h> pedagógusok es ovonok, redes kirobogott a pecsenye-*f gyámügyi állandó bizottsag- govói útra. Vele volt a hadse-#h«n pedig tanácstagom mukód- reg elhárító osztályának két*™* közre A múlt vasárnapi embere. • *bucsu alkalmával a két bizott­* * * Jság szinte egész nap a szóra­Az eltűnt gépkocsi felkutata^hozóhelyeket ° ered_#arra, hogy kiskorúakat ne . # .zolgáljanak ki szeszes itallal. szont a tanácsát illeti, bár sok- -N- uivonai cixeuuiaj puuLjam íiu- gcjjRutíija Iic-xii xcii.iici.iaj. >“'■ .---p7t ifxlpntptte a tanács­r a értékelem a buzgalmát, de nesen halad, majd letérhettek kásos igazolványellenőrzést. Szviridov az órájára nézett, volna. Ez az ötlete váratlanul#" ,»-.8 rpJndörségnek s K. azért sietnünk már nem kell... balfelé, Malije-Komyeviscsa Másodszor az, hogy ártalmat- Tizenegy óra harminc perc .támadt, akkor, amikor az utol-# » ^a+tőőrt feielősséére von» Idejében megtettük, amit kel- felé vagy jobbra: Pecsenyego- lannak látszó ürüggyel utánuk volt Tehát a gépkocsi legfel- só ellenőrző állomástól öt ki-# • a lett. Nos, folytassa... Maga vo irányában. De haladhattak megyünk, például, hogy át- jebb negyven-ötven kilométert lométerre hatalmas bombától-* ____________________ p edig, Oszenyina polgártársnő, egyenesen is tovább, aztán ké- nyújtsuk a katonák köszönő tehetett. Vajon hová tűnt el? csért fedezett fel az úton. A# visszamehet a cellába. sőbb, az országúton fordulhat- levelét, amiről előbb állítólag Szviridov telefonon felhívta tölcsér egy súlyos gyújtóbom-# Csengetett és hívta az őrt. , . ,, Egy perccel utóbb Natalja Mi- most a legfontosabb megalla­sőbb, az országúton fordulhat-______> ______ t ak Berdnyikovnak. Tehát megfeledkeztünk Nekem job- a hadseregtörzset és jelentette ba robbanásától keletkezhetett.5 ■sállá- kan tetszik ez a második mód- a történteket. Értesítés ment Több hasonló bomba tölcsért# h-iiinvnát elvezették. a Treff- pítanunk, hogy melyik irány- SZer. De majd még gondolko- minden átbocsátást ellenőrző már előbb is látott az úton. * dáma pedig elmondta mindazt, fordultak. Leghelyesebb, ha zunk róia őrhelyre, minden forgalomsza- —_ ^Jhtsa meg a gépkocsit.£ Helikopterekkel rakják ki a hajókat Szibériában, az amuri öböl­amit tudott, még azt is, hogy három U—2 gépet vetünk be, Néhány perccel utóbb a kis bályozóhoz és hírállomáshoz, hadd nézzük meg - szólt a so-£ Usérleteztek elős-or az- 1913 óta ilyen álnévvel dolgo- ezek lassan vegigpásztazzak a erdei repülőtérről egymásután Ellenőrizték az összes utvona- forhoz. #oen k.xsertelezteK eios~or zik a német hírszerző szolgá- három utat és rádión jelentik, három gép szállt fel és mind- lakat és a lehető elágazásokat. Petronescu, s nyomában , , , K ni m&rr’f* a gépkocsi. ~ cv»»; 1» p.h»/í<.u o wioera írónvá. A +Är7o o<ár»Trrvr»ciií» a7nnhnn pl ­latnak. a*zaí, hogy helikopterekkel rák­ból, merre halad a gépkocsi, egyik elindult a maga irányé- A törzs gépkocsija azonban el- többi utas, kilépett a gépkocsi-#a hajókat. Az új mód- Útba indítom Sevcsenko, Ba- t^. az egyik Malije-Komye- tűnt. Teljesen nyoma veszett, ból, nézegetni kezdték a bevált. Többszörié röm­rinov és Savjor pilótákat, mert v;scsai a másik Pecsenyegovo, Utoljára az N-i átbocsátást el- batölcsért. A kidobott íold™-# , .. , tt meaoidható ion mindhárman látták a gépko- a harmadik pedig Berdnyikov lenőrző őrhely katonái látták, gök meg frissek voltak, tehat# , csit és az embereket. felé. tíz óra ötven perckor a Pécsé- ebből ítélve, valamint azon az#a kirakodás, joleg Kamcsatka, — Helyes — szólt Leontyev. Szviridov és Leontyev a re- nyegovo felé vezető úton. A alapon, hogy a bombatölcsér#a Csukcs-félsziget és a Jeges- — De mi lesz azután? pülőcsapat harcálláspontjára gépkocsin, rajta volt valameny- megkerülésére még nem símí-$tRnger nyílt kikötőiben, ahol a Már csak azt kell meg- sietett, ott fülhallgatókat tét- nyi utasa, köztük Bahmetyev tották el az utat arra követ-# rtj jégszegély és az erős zz____i_ i___— Avnocnr ác tnirnKK hnlaHtak kezte.ttek. hosv a bomba J y y y _ . ' az ELTŰNT GÉPKOCSI Szviridov ezredes többször is végigolvasta a megfejtett táv­iratot. Közben Leontyev is fel-alá Mindketten hallgattak, állapítanunk, hogy miképpen tek a fejükre és várták a pilo- őrnagy, es tovább haladtak az keztettek, hogy a hómba "err#. d mmtt a hajók nem f Elsőnek Szviridov Izolált tartóztassuk fel a gépkocsit - ták jelentését az autó úti rá- útjukon A következő ellenőr- is olyan reghullhatott le ide. Zllt apTrlhoz meg. A térképhez lépett, egy folytatta Szviridov. - A gaz- nyároL zo őrhelyen azonban, amely az - Folytatjuk - rmehetnek közel a parthoz.

Next

/
Thumbnails
Contents