Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-23 / 276. szám
Szerda, 1960. november 23, 3 SOMOGYI NÉPLAP Ebédszünetben nagy sakkcsatákat vívnak a Barcsi Általános iskola napközisét a magunk Érdekében... Sok a baleset az Epítőipári Vállalatnál Saját érdekünkről van szó, amikor a balesetelhárításról beszélünk. A magunk védelméről, hiszen testi épségünk, életünk forog kockán, ha a munkavédelmi előírásokat nem tartjuk meg. S ez minden vállalat valamennyi dolgozójára álL Még a Somogy megyei Építői-pari Vállalat dolgozói is jobban figyelembe vehetnék ezt, s körültekintőbben végezhetnék munkájukat. Az idén november 1-ig 99 baleset történt a vállalatnál. A 99 sérülés között a zúzódástól a halálos végű balesetig mindég megtalálható. És mindez miért? Mert a dolgozók nem A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének alappillére a helyes usxőnevelés Termelőszövetkezeteink zöme első éves, vagy pedig tavaly, illetve az idén fejlődött fel. A közös állatállomány kialakítására a közelmúltban kellett a legnagyobb erőfeszítéseket tenniük. A tsz-gazdák általában nem a legjobb egye- deket adták be a közösbe, ezért az állomány mennyiségi fejlesztése mellett mindjobban előtérbe kerül minőségének javítása is. Ezt a feladatot a magas hozamú egyedek nőivarú utódainak helyes felnevelésével oldhatjuk meg. Elmondhatjuk tehát, hogy a szakszerű üszőnevelés a szarvasmarhatenyésztés minőségi fejlesztésének alappillére, kulcskérdése. Nálunk, a tabi járásban már megdőlt az a helytelen szemlélet, hogy csak korszerű istállóban lehet állatokat nevelni. Megfelel az erre a célra átalakított egyszerű épület is, ha száraz, huzatmentes és tisztán tartható. Általános az a tapasztalat, hogy a leválasztás után leromlanak a borjak. Ennek az az oka, hogy nem volt fokozatos az áttérés, s az addig. kielégítően táplált borjak hirtelen, minden átmenet nélkül külterjes viszonyok, szűkös takarmányozási körülmények közé kerülnek, ezért fejlődésük megakad. Súlyos hiba mező- gazdasági üzemeinkben az, hogy ha a takarmányadagokat csökkenteni kell, akkor elsősorban a növendékmarhák adagjából- vonnak el. Az sem helyeselhető, hogy a már egyéves üszőket télen csak 1 ki- loeramm abrakkal és kevés silózott kukoricás zárral tartják. Az ilyen állatoknak az abrak mellett 2—2,5 kg jó minőségű szénára és a legjobb silótakarmányra van szükségük,- s a téli hónapokban is gondoskodni kell az állatok mozgatásáról. Minél többet tartózkodnak a szabadban, annál jobban erősödik szervezetük. Tartja magát még az a nézet, hogy túl nagy az üszőnevelés költsége. A ráfordítás csökkenthető azzal, hogy a szakszerű körülmények között tartott, jól fejlett egyedeket a szokásosnál korábban — 15 hónapos korban — tenyésztésbe fogják. Az Állattenyésztési Kutató Intézet kísérletei arról tanúskodnak, hogy az üszőket 6 hónapos korig lehet takarékosan felnevelni anélkül, hogy ez hátrányosan érintené testtömegük és testformájuk alakulását. A továbbiakban azonban szükséges úgy takarmány ózni, hogy megfelelő te- nyészkondícióban legyenek, így egészséges, jól fejlett borjakat várhatunk tőlük. A tehén hosszú éveken át hajt számottevő hasznot a gazdaságnak. Tejhozama akkor kielégítő, s csak akkor ad nagy tenyészértékű utódokat, ha felnevelésére, tartására, takarmányozására megfelelő gondot fordítottunk. Ezt a törődést, gondoskodást, anyagi ráfordítást bőségesen visszafizeti. Száraz Gyula tudományos kutató. Múzeumlátogatás, irodalmi est, • leány tanácsok segítése a nőtanács kulturális bizottságának munkatervében A megyei nötanács oktatási és kulturális bizottsága az év végéig még sok érdekes tervet kíván megvalósítani. Ezek közül is kiemelkedik a somogy- túri Kunffy-képtár meglátogatásához hasonló zalai kirándulás a Zichy Mihály Múzeumba. Somogyi írónők műveiből irodalmi est lesz Barcson, Csurgón pedig a szerelmi költészet gyöngyszemeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Rövidesen megrendezik Kaposvárott a megye értelmiségi asszonyainak találkozóját. Célja az lesz, hogy bevonják őket a nőmozgalomba, és segítségükkel fellendüljön a kulturális bizottság tevékenysége. Fontos feladatának tartja a nőtanács a KISZ újonnan alakuló leányköreinek segítését, patronálását Az Ifjúsági Szövetséggel közösen olyan programot dolgoznak ki a lányok és fiatalasszonyok részére, mely elősegíti a közösségi élet megerősödését. A községi nőtanácsok feladatul kapják a leánykörök patronálását, és ennek kapcsán közös szakköröket, tanfolyamokat szerveznek majd. vigyáznak, a művezetők erélytelenek, a kivizsgálás nem megjelelő, és lassú a felelős- ségrevonás. Sőt a vállalat felszerelése sem mindenütt kifogástalan. A legtöbb balesetet azonban a hanyagság, a figyelmetlenség okozza Az a dolgozó, aiki reggel még végighallgat egy munkavédelmi előadást, délben már megfeledkezve a hallottakról, szabálytalanul hord téglát, s összezúzza a kezét. Megesik, hogy rászólnak valakire, mert nem használ védő- felszerelést. »Ugyan bérem, vigyázok én magamra-« — s két nap múlva beérkezik a vállalat központjába a baleseti jegyzőkönyv. Mert mégsem vigyázott eléggé. A munkavédelmi előírásokat azonban a művezetők nagy része sem veszi komolyan. Az oktatásokat megtartják ugyan, de hogy a dolgozók a hallottakból mit hasznosítanak, azzal már nem törődnek. Pusztán »népszerűségből« szemet hunynak a rendellenességek láttán, s csak akkor kapnak észbe, amikor már megtörtént a baj. De sokan még ezután sem változtatnak álláspontjukon. A felelősségre- vonás alól aztán igyekeznek kibújná, s a felelős szinte mindig maga a sérült. Pedig nemcsak ő a hi bás. A vállalat központi munka- védelmi felelőse nem ér rá minden balesetet kivizsgálni. Részben, mert sok a baleset, s némelyiknek a kivizsgálása, huzamosabb időt kíván, részben pedig, mert a munkavédelmi teendők mellett egyéb funkcióikat is el kell látnia. Ebből következik, hogy a mű- és munkavezetők sem mindig vizsgálják meg pontosan a baleset körülményeit, a jegyzőkönyvet legtöbbször csak bemondás alapján veszik fel. De ha utólag kivizsgálják is, vagy esetleg fegyelmi eljárást indítanak a felelős ellen, arra csak hetek, sőt gyakran hónapok múlva kerül sor. Addigra elfelejtik az esetet, nehezebb kivizsgálni, és megalapozatlanok a fegyelmi határozatok. Ez pedig nem serkenti a művezetőket gondosabb, lelkiismeretesebb munkára. Mi a teendő? Tüzetesebb vizsgálat alá kell venni a baleseti helyzetet. Első fokon a megelőzés kíván nagyobb munkát. Nem elég az, hogy a művezetők gépiesen megtartják az oktatásokat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a művezetőkre is vonatkoznak szabályok, ök legalább any- nyira felelősek a balesetért, mint a sérült. Mivel azonban egy-egy művezetőnek több munkahelye van, s nem futja idejéből, hogy mindegyiket naponta meglátogassa, célszerű lenbe az egyes építkezéseknél munkavédelmi felelőst kinevezni. Egy-egy jól képzett dolgozót, aki ügyelne arra, , hogy megtartják-e az előíráso- * kát. Ahol pedig a munkaeszközök nem megfelelőek (például a bitumenhordó vedrek), s azok miatt is gyakran történik baleset, ott a vállalatnak feltétlenül pótolnia kell a hiányt. Mindenekelőtt azonban meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a balesetelhárítási előírások a saját épségüket védik. Hisz nem egy meggondolatlan vagy szabálytalan munkaműveletnek hosszas betegség, egy életre szóló sérülés, csonkulás, esetleg halál a következménye. S ha a célt megértik a dolgozók — márpedig meg kell hogy értsék —, akkor megtartják a szabályokat. A magunk érdekében..: Roland Ferenc A takarékosság jegyében mind több és egyre szigorúbb rendszabályokat foganatosíta-. nak a gépállomásokon. Arra törekszenek például, hogy úgyszólván egy csepp üzemanyag se menjen veszendőbe. Ezért csökkentik a gépek üresjáratát, s azt meg határozottan megtiltják, hogy a traktorosok munka után traktorral járjanak haza egyik farínból a másikba. Ennek az intézkedésnek a kiadásától egyelőre óvakodik Nagy László, a Nagyatádi Gépállomás igazgatója. Mint mondja, megvan rá minden oka. Gépeik a termelőszövetkezetekben dolgoznak állandó jelleggel. Számos közös gazdaság rendelkezik saját traktorral. A termelőszövetkezeti éjjeliőr vigyáz ugyan a tsz vagyontárgyaira, de arra nem kötelezhető, hogy a gépállomás üzemanyagát is őrizze. Fordult már, elő a körzetben olyan eset, hogy reggelre kelve ismeretlen tettesek 30—10 liter gázolajat kivettek a gépállomás hordójából. Otthon, a traktoros lakásán viszont ilyen veszélytől nem kell tartani. Mi hát a megoldás? Járja* nak haza továbbra is traktorral a traktorosok? Nem. Hanem beszéljenek a gépállomási vezetők a szövetkezeti vezetőkkel, s értessék meg velük, hogy az állami vagyonból büntetlenül senki sem tulajdoníthat el egyetlen fillér értéket sem. K. J, Fogjuk meg a kezüket 1 A bíróság kimondta az ítéletet — úgy döntött, hogy V. Ilona fiatalkorút egyévi próbára bocsátja, s ez idő alatt kifogástalan magaviseletével bebizonyíthatja megjavulását. A városi tanács gyámügyi osztályával egyetértésben Kapitány Jánosné tanítót 'elölték ki mellé pártfogónak, s ő havonként adott jelentést a gyámügyi hatóságnak V. Ilona viselkedéséről. Ezzel talán ■ le is zárult egy ügy első szakasza, a fi®tal lánv jó kezekbe került, s most már rövidesen ellenőrzése is megszűnik, mert a próbaidő tartama alatt semmi kifogás sem merült fel ellene. De mi van a többiekkel azokkal, akiknek homlokán ott van a bélyeg: fiatalkorú bűnöző? Vajon a társadalom mii yen segítséget ad nekik, fihogy visszatérhessenek a béták. .. azután a hitleristák le- — Ismételje el — követelte]*csületes élet útjára? vágták a kezét. Azután agyon- Larcev. > 5c ' ír TQ7 f 1 A * lőtték... Amikor Kalugát fel- És Oszenyina megismételte^? vgy szép N ljA-jelauGl SEJ NY IN a smius AKCIÓ vallomását. — ön megerősíti az elmon(65) Igen j? szabadítottuk, egy árokban megtaláltam a 'holttestét. Körülötte sok más holttest is volt. Asszonyok, öregemberek, gyerekek. Végeztem;... Térjünk a tárgyra. Hajlandó beszélni? ■t—T -------- — , i Igen Vagy nem? Még egyszer ^ kérdezem: igen vagy nem? Az öregasszony nem szólt Nincs rá semmi szükség, úgy- a szokásos feltartóz- den, ezzel már nem segít ma- semmit, csak törte valamin a is elmondok mindent. Csak si gán! Minden további ellenál- fejét. Larcev felvette a tele- essen nyomozó polgártárs, naMegyénkben — a szeptember do ttakat’ fordul t Larcev a“i állapotnak megfelelően dottakat— fordult Larcev a* olyan fiatalkorút tartanak másik gyanúsítotthoz, vagy nem? — Igen — hangzott a felelet. — Megerősítem. Kérem, hagyják abba a szembesítést.! »Ezért tatási és letartóztatási módszerek nem alkalmazhatók addig, lás céltalan. Tettenérték! Vagy fonkagylót és rövid utasítást gyón siessen, mert Leontyeveti amíg Leontyevet el nem külö- elmond mindent, vagy jelentse adottki nyíltan, hogy nem óhajt be- Bevezették Natalja Mihaj- csületes vallomást tennL lovnát. Partnernőjének láttán — De nyomozó polgártárs! az énekesnő az első pillanat- — kezdte bizonygatni az asz- ban szinte megörült, majd el- szonyság. — Nincs is egyéb sápadva, ijedten nézett reája. óhajom, mint mindent elmon- — Ismerik egymást? — kér- dani önnek. Fel akarom tárni dezte Larcev. a lelkemet! — Ne alakoskodjék! — kiáltott rá Larcev. — Hajlandó nítették a németektől« SZEMBESÍTÉS Petronescu »küldöttségét« Zubova Sztrizsevszkaja leplezte le, aki végül is rászánta ♦magát az őszinte vallomásra Kezdetben ugyan, amikor Larcev másodszori kihallgatásra rendelte magához, megint csak sa- beszélni vagy nem? Feleljen! ját életének részleteiről kéz- _ Miért beszél velem ilyen dett mesélni és mindig kitért hangon? — felelt halkan minden pillanatban úgy ellop hatják, mint egy macskaköly-: köt... Segíteni akarok ma-i guknak, hogy megmenthes-i sék... Ezt vegyék figyelembe; és jegyezzék fel... — Biztos benne? — kérdez te határozatlanul Larcev, mert! — Igen — felelte Oszenyina. még nem tudta, hogyan reagál-! — Ö az én ismerősöm. jón a legutóbbi szavakra. —| Sztrizsevszkaja csak fejbó- Bizonyos abban, hogy sietnünk tintással válaszolt a nyomozó kell? kérdésére. Ugyanekkor lopva — Teljesen bizonyos vagyok ________________ ______ _ Natalja Mihajlovna felé 'pil- benne — hangzott a felelet. — a z elől, hogy konkrét adatokat asszonyság. — Legyen tekin- lantott, de szeme találkozott Hiszen ón magam küldtem adjon kémtevékenységéről. tettel a koromra. Nos, képzelje annak ’tekintetével és gyorsan táviratot Moszvkából az arc-; — Idehallgasson — vágott el, hogy valaki ilyen hangon elfordította arcát. Már tudta, vonal-parancsnokságra, hogy; szavába Larcev. — Amit itt el- beszélne az ön anyjával! Bár hogy Natalja Mihajlovna min- küldöttség fog hozzájuk érkez-j mesél, talán nagyon érdekes, ez nem tartozik a dologra... dent bevallott és most;le fog- ni az ivanovói területről. Nem de itt az ideje, hogy a tárgyra Larcev hirtelen felállt és az ja leplezni. Tehát hogyan vi- volt könnyű ilyen táviratot: térjünk. Mi volt a célja, hogy ablakhoz lépett. Hosszú szü- selkedjék tovább? küldeni, de nekem sikerült, a megboldogult Zubova nevét net után visszatért az asszony- _ Szembesítem önöket egy- Larcev, aki hivatalánál fog vette fel? hoz és nagyon halkan, szinte mással — szólt Larcev. — Szí- va megszokta, hogy a légvárat-Nyelük való foglalkozást. — Elmondok . mindent sor- suttogva így szólt hozzá: veskedjenek egymás szemébe lanabb helyzetben is gyorsan * jában — csökönyösködött a _ ön az anyámat említette, nézni és úgy felelni a kérdé- tájékozódjék, máris tudta, vizsgálati fogoly. — De nem Ez vajóban nem tartozik a seimre. Oszenyina polgártárs- hogy miről van szó. De egyet- tudok a kérdéseire válaszolni, dologhoz de igaza volt. Az én nő, mondja el, mikor és mi- len hanggal, egyetlen kezmoz-: ha nem következetesen mesé- anvám ’i valóban nem ilyen lyen módon ismerkedett meg dulattal sem arulta el izgal-: lek el mindent, úgy, ahogy hangon beszéltek. . Amikor ezzel a nővel, aki most itt ül mát. Nyugodtan cigarettát vett történt... Kalugában elfogta a Gestapo... maga előtt? f — Idehallgasson — figyel- ez még ezerkilencszáznegyven- — De hiszen Marija Szerge- szippantott, ma,d fustkank meztette még egyszer Larcev. egvben történt... nem veszte- jevna tudja — felelte Oszenyi- kát eregetve, hanyagul es kiss ; — Azt hiszi, én nem ismerem gettek rá szavakat. Egyszerűen na. — És önnek is elmondtam íenezoen jelentette Ki. fel a taktikáját? Hiába min- csak ütötték. Ütötték és kínoz- már. ^ — Folytatjuk — ^.nyilván, akik mellé az illeté- ’»kes gyámhatóságok egy-egy pedagógust vagy nyugdíjast ielöltek ki pártfogóként. De ezek az emberek — jóakaratuk ellenére — nem tudják a fiatalok minden léDését figyelemmel követni, s tevékenységük többnyire csak abban merül ki. hogy környezettanulmányokat folytatnak, családokat, látogatnak. Itt nagy feladat vár a kisze- sekre. Elsősorban az üzemi fiatalokra és a Tanítóképző Intézet növendékeire gondolunk (akik egyébként gyakran részt vesznek a fiatalkorúak bíróságának tárgyalásain). Sokszor elhangzik a kívánság: kapjunk valami érdekes KISZ-munkát. izgalmas feladatot. Ez — a megtévedt fiatalok segítése — úgy érezzük, eléggé érdekes lenne, hiszen a tapasztalatok !azt bizonyítják, hogy a próbára bocsátottak igénylik is a Ebből kiindulva létre kellene hozni a városi és járási KISZ- bizottságokon egy érdekvédelmi bizottságot, melynek feladata lenne többek közt a rossz útra lépett fiatalkorúakkal való foglalkozás, hogy megtalálják helyüket az életben, és elszakadjanak a rossz környezettől. E fiatalok visszatérítése a helyes útra nemcsak állami, hanem társadalmi feladat is, hiszen a környezet hatására léptek a bűn útjára. Milyen munka várna még az érdekvédelmi bizottságra ? Kaposvárott mintegy 16 operatív csoport működik, melyekben pedagógusok, a rendőrség képviselői, ritkább esetben a szülői munkaközösségek tagjai tevékenykednek. Ezeknek a csoportoknak lényegében az a feladatuk, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzék a mozikat, az italboltokat, . a szórakozóhelyeket, az úgynevezett hírhedt családokat, ahol kiskorú gyermek van, kísérjék figyelemmel a fiatalkorúak ■ munkába helyezését és a munkásszállásokon uralkodó álla-» pótokat. Ahhoz, hogy minél szélesebb körű tevékenységet fejthessenek ki ezek a csoportok, nagy aktívahálózatra van szükség. Ismét a KISZ-re vár itt felad.at, ezért válik szükségessé az érdekvédelmi bizottságok létrehozása. Az aktívák jelentései alapján a gyámhatóság minden olyan jelenségről tudomást szerezhet, amely a kiskorúak érdekében beavatkozást kíván. Ez fontos megelőző- tényezőjévé válhat a fiatalkorúak bűnözésének. Vajon az üzemek ifjúmunkásai, a hivatalok, a Tanítóképző kiszesei nem tudnak ehhez segítséget adni? De igen! Csak az szükséges, hogy’ egy szerv — jelen esetben az érdekvédelmi bizottság — összefogja, irányítsa a munkát. A 39 fiatalkorú bűnöző közül egyik sem volt tagja az Ifjúsági Szövetségnek. Vajon mit tesz a KISZ azért, hogy egyrészt legyőzze az ezektől a fiataloktól való idegenkedést, másrészt pedig azért, hogy bevonja őket a közös munkába, szórakozásba? Vajon hol tették meg a megyében, hogy felelősséget vállaltak egy-egy ilyen lányért vagy fiúért? Pedig ez is KISZ-munka, és n,em is a legutolsó. összegezve az elmondottakat: követelő szükségszerűség, hogy az Ifjúsági Szövetség hatékonyabban vegye ki részét a meat éved t fiatalokkal való foglalkozásból, nyújtson nekik baráti, segítő kezet. Az ifjúság nevelése — már annyiszor hangoztattuk — társadalmi ügy. Itt van a 'ehetőség, hosív valóban azzá -"-ál-jék. Polesz György
