Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

VJLAG PVOT.FTAn.rAT. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVII. évfolyam^ 275» szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1960. november 22. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Ami hiányzik a gépállomási számlákról Két tömegsírt tártak fel Mohácson Újságolvasás közben (3. o.) (5, o.) (6. o.) A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése az őszi munkákról Három járásban betakarították a burgonyát — 45 480 hold kukorica még töretlen — Egy hét alatt 7430 holddal nőtt a bevetett terület A múlt hét néhány napján kedvező volt az időjárás, s me­gyénk mezőgazdasági dolgozói folytathatták az őszi munká­kat. A megyei mezőgazdasági osztály jelentése szerint a fo- nyódi, a kaposvári és a siófo­ki járásban végeztek a burgo­nya betakarításával. A többi járásban 540 hold burgonya még szedettem A cukorrépa 94,2 százalékát takarították be a megyében. Ezt a munkát csupán a csurgói járás fejezte be. Kukoricát még 45 480 hol­don kell letörni. A kukorica betakarításával leginkább a marcali járás maradt el: a me­gye 61,6, a marcali járás,pedig 43,2 százaléknál tart. A kenyérgabonával bevetett terület a múlt héten 7430 hold­dal nőtt. Vetéstervét a nagy­atádi járás 83,5, a barcsi 78,2, a fonyódi 77,3, a kaposvári já­rás 75 százalékban, a megye összesen 74,6 százalékban haj­totta végre. Mindenütt, de kü­lönösen a csurgói, a marcali és a siófoki járásban szüksé­ges gyorsítani a vetés ütemét, hiszen a 130 ezer holdas elő­irányzat teljesítéséhez még számottevő területen kell bú­zát és rozsot vetni. Három év alatt 2850 dolgozót képeznek szakmunkássá megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben A' nagyüzemi gazdálkodás elegendhetetlenül szükségessé teszi, hogy a legfontosabb ter­melési ágakban elméletileg és gyakorlatilag jól 'képzett szak­emberek dolgozzanak. Az egyenletes fejlődést elsősor­ban a szakmailag képzett dol­gozó tudja előmozdítani, a ha­ladással csak ő tud lépést tar­tani, és az ő munkája hat köz­vetlenül a mezőgazdasági üze­mek eredményére. Ennek meg­felelően az elmúlt két évben csaknem minden területen kezdett kibontakozni a szakok­tatás. Ebben az évben a megye mezőgazdásági üzemei 2613 szakmunkást tartanak nyil­ván. A hároméves oktatási terv szerint még 2850 dolgozó szerez szakképesítést Az 1959 —60-as oktatási év igen bősé­ges tapasztalatot szolgáltat ah­hoz, hogy helyesen szervezzék meg a mezőgazdasági dolgo­zók oktatását. , Az elmúlt tanévben az álla­mi gazdaságoknál 701 hallga­tóval szervezték meg a tanfo­lyamokat. Egyes gazdaságok­nál azonban nem vették ko­molyan az oktatást, néhány tanfolyam későn, néhány pe­dig meg sem indult. 267 em­ber időközben abbahagyta a tanulást Gépállomásaink 1610 szak­emberrel rendelkeznek, 202-en tanulnak a szeptemberbén in­dult pápai iskolán. A gépállo­másoknak még 350 szakember­re van szükségük, az ő kikép­zésük a holnap feladata. Er­dőgazdaságaink 349 dolgozója az elmúlt oktatási évben egy­részt a sgrvári szakmunkás- képző iskolán tanult, másrészt az üzemi tanfolyamokon. A mezőgazdasági és ipari tanu­lók ugyancsak gyarapítják a szakmunkás-létszámot: Munká­juk jobbátétele céljából idő­sebb szakemberek mellé osz­tották be őket. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy nemigen segítik őket Az üzem és a szakszervezet vezetői ne­velő szóval hassanak oda: ne féltse tudását, tapasztalatát a fiataltól az idős szakember. A következő idők szakmunkás- képzésének nagy része ugyanis a tanulóképzés keretében va­lósul meg. A MEDOSZ úgy irányította az 1960—61-es oktatási év megszervezését, hogy az el­múlt esztendők hibáit kiküszö­böljék. Általánosságban az ed­diginél sokkal nagyobb szer­vezettségre és az előadók meg­felelőbb felkészülésére van szükség. A gépállomásokon most szervezik az oktatást. A következő évben is rendszere­sen tanulnak a dolgozók a pá­pai iskolán, ezenkívül az üzem­ben szervezett egyéb oktatás­ban is részest"'nek. Az állami gazdaságokban a fő cél az elmúlt tanév hibái­nak kijavítása és a szakembe­rek továbbképzése. Fontos, hogy a téli szakmai oktatást politikai képzéssel kapcsolják össze, eddig ugyanis elhanya­golták ezt. A gépekhez, a nagyüzemi gazdálkodáshoz széleskörű tu­dással rendelkező dolgozók kellenek. A tanfolyamok jó megszervezéséhez az is szük­séges, hogy azokra elsősorban — példaként — a mezőgazda^, sági üzemek szakszervezeti bi­zalmijai jelentkezzenek, s a lehetőség szerint serkentsék tanulásra a gazdasághoz közel eső termelőszövetkezeti veze­tőket is. A szakszervezeti aktí­vák politikai felvilágosító munkával elősegíthetik a tan­folyamok benépesítését. Kimagasló termelési sikerek a Dunántúli Gyógynövény­éé Kertimagtermelő Gazdaságban Az Oreglaki Kertimagterme­lő Gazdaság március óta a Dunántúli Gyógynövény- és Kertimagtermelő Gazdaság ne­vet viseli. Az átszervezés után már nemcsak Somogy, hanem Tolna, Fejér és Veszprém me­gyék azonos termesztési irá­nyú gazdaságai is hozzátartoz­nak. A belterjes kertészeti és gyógynövénymag-termesztósen kívül különleges megbízásokat is kapott: a nagy szaktudást kívánó heterózis magvak elő­állítását, a szigorú negatív sze­lekciós fajtafenntartó nemesí­tést, a gyógy- és illóolajnövé­nyek s záport tó anyagának elő­állítását. A szakembereknek e nagy feladatokkal már az átszerve­zés első évében sikerült meg­birkózniuk. Az év végére 4 millió fo­rintos nyereségre bizton számíthatnak, az ország öt hasonló gazdasága közül pedig a legjobb eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Bár területe mindössze 6000 hold, termelési értéke meg­haladja a 80 millió forintot A szakma kiváló dolgozója oklevéllel és kormánykitünte­téssel jutalmazott igazgató, Völgyesi János néhány példát említ annak bizonyítására, hogy a gazdaság mennyiféle különleges, nagy gondosságot követelő, munkaigényes nö­vénnyel foglalkozik. Az országban egyedül a ti­hanyi üzemegységben termesz­tik a francia levendulát, mi­vel itt a párás levegő sok nap­fénnyel párosul, így termeszté­séhez kedvezőbbek a feltételek, mint hazájában. Megéri a ve­sződséges mert nagy a hozama. A gazdaság 4300 kilót termelt az idén, 300-al többet a terve­zettnél. De található itt a 100 hold mentán kívül koreander, bazsalikom, zsálya, kakukkfű is. Azt mondják, a római kamillával szin­tén érdemes foglalkozni, hiszen belőle készült olaj literje 10 ezer forintot ér. Egy holdnak a terméséből 3—4 liter olajat nyernek. A lepárolást a középbogárdi és a tolnaszi-geti üzemegységben végzik. Kaprot nemcsak a konzervgyár részére termel­nek, hanem külföldi megrende­lésre magot, szaporító anyagot és olajat is szállítanak. Tolna­szigeten csak gyógynövényeket termelnek, ezek közül is her- banövónyeket, például ruta­füvet, izsópfüvet, angelicát. Az egyik iroda falán díszok­levél tanúsítja, hogy .tavaly nagy volt a spenótmagtermés: a szokásos 3,2 kiló átlaggal szemben 10 kiló. Az idén felül­múlták ezt is: holdanként 14 kiló termett. Öreglakon 42 fajta kertima­got termesztenek. Az idén pró- ibálták ki először a heterózis paradicsom termesztését. A fél holdról 50 kg magot fogtak, ér­téke 125 ezer forint. Igaz, hogy nagyon munkaigényes: 100 em­ber idejét foglalta le egy egész éven . át — a melegágy készíté­sétől a csipesszel való porzóát­vitelig, Jövőre már öt holdon foglalkoznak vele. A gazdaságnak négy önálló üzemegysége van. Kjlindegyik nyereséges. Az eredmények el­érését megkönnyítette, hogy a gépeik mind nagyobb teret hó­dítanak a gazdaságban. Míg 1953-ban — az alakuláskor — az uborkát kézzel magolták, ma nemcsak ez, hanem a paprika magolása, a pa­radicsom paszírozása is a gép dolga. Sok fejtörés, kísérletezés után sikerült ezeket a gépeket há­zilag elkészíteni. Az idén már kombájnok csépelték — a szük­séges utóérés után — az apró­magvakat. Csupán ez 3—400 ezer forint megtakarítást je­lentett. Az áltaiLános mezőgazdálko­dásban is említésre méltó ered­ményeket értek el. Például bú­zából 16 mázsát termeltek hol­danként.. Egy-egy tehenük 3400 liter tejet ad, és nagyon ked­vezően alakult az önköltség is. A Dunántúli Gyógynövény- és Kertimagtermelő Gazdaság működésének első évében be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Megvan az alapja an­nak, hogy a jövőben még na­gyobb mennyiségű, nagyobb értékű magvakat és olajat szállítson külföldre. Merényi Károlyné Táj éh ózta tás a téli energiahelyxetről A szénellátás kiegyensúlyozott Megtartották a járási KISZ Aj küldöttértekezletet Nagyatádon Az MTI munkatársa megkér­dezte Hász Istvánt, az Orszá­gos Energiagazdálkodási Ha­tóság vezetőjét, milyen jelen­leg az energiahelyzet, az üze­mek és a lakosság energia-el­látása. Az OEGH vezetője a többi között a következőket mondotta: — Az 1960. évi szénhelyze­tet általában a kiegyensúlyo­zottság jellemzi. A szénbányá­szat tervezett 26 millió ton­nás termelése és a várható körülbelül 2 százalékos túltel­jesítés, valamint a terv szerin­A téli tervet és a jövő évi költségvetést tárgyalta a Nagyatádi Községi Tanács (Tudósítónktól.) A napokban ülést tartott a Nagyatádi Községi Tanács. Ta­más Lajos, a végrehajtó bi­zottság elnöke bevezetőben a község téli tervét ismertette. Elmondotta, hogy minden ta­nácstagnak megküldték az is­meretterjesztő előadások mű­sornaptárét. Ennek segítségével mozgósítani tudták a lakossá­got az előadásokra. A tapasz­talatok azt mutatják, megnőtt az érdeklődés az előadások iránt. Kivadáron, Kenézen, Bodvicán és a járási művelő­dési házban tartott előadáso­kon átlagosan 60—100 fő je­lent meg. Kámzsái György ta­nácstag hozzászólásában azt kérte, hogy bővítsék ki a te­matikát állategészségügyi elő­adásokkal. Horváth Lajos előadó* az 1961. évi ideiglenesen jóváha­gyott költségvetést ismertette. A vitában több hozzászólás hangzott el. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a máso­dik ötéves terv első évének községi költségvetése nem mu­tat ugyan ugrásszerű emelke­dést, de látható a fejlődés. Szabó. János elnökhelyettes az őszi mezőgazdasági mun­kákról számolt be. Noha a hosszan tartó esőzések hátrál­tatták a mezőgazdasagi mun­kák végzését, nincs nagyobb mérvű lemaradás a községben — állapította meg. A Szorga­lom Tsz-ben a burgonyát és a cukorrépát betakarították, a burgonyát el is földelték. Az őszi árpa és rozs vetését be­fejezték, 120 holdas búzaveté- si tervüket 75 százalékban tel­jesítették. Elvetették 20 hol­don az olasz búzát is. ti import fedezi az előirány­zott felhasználásit, sőt az ipar tervtúlteljesítéséhez is elegen­dő. A belkereskedelem szénellá­tása az utóbbi három-négy év­ben mennyiségileg és minősé­gileg egyaránt ugrásszerűen javult. Az idén a Miniszterta­nács a Belkereskedelmi Mi­nisztérium igényeivel egyező szénellátási tervet állapított meg a háztartási fogyasztók­nak. A TÜKER és a TÜZÉP vállalatok tüzelőanyag-értéke­sítése azonban az előirányzott­nál magasabb volt, ezért a bel­kereskedelem, noíha jelentős mennyiségű hazai és külföldi tüzelőanyag-többletet kapott, további mennyiségeket igényel. Világosan látjuk, hogy a la­kosság szénellátásának színvo­nala, elsősorban vidéken, még nem teljesen kielégítő. A szén­bányászat és a külkereskede­lem azonban csak fokozatosan tudja kielégíteni a megnöve­kedett vásárlóerő tüzelőanyag­igényét. A tervfegyelem a fűtőolaj­áé a tüzelőolajtermelésre és -felhasználásra is ugyanúgy vonatkozik, mint a szénre. A biztonságos olajellátást moz­dítja elő az az intézkedés, amely engedélyhez köti az ipa­ri fogyasztók áttérését erre az üzemanyagra. Természetesen a lakosság is csak annyi tüzelő­olajat vehet igénybe, ameny- nyit a terv erre a célra meg­szabott. Intézkedtünk a télre tárolt fűtő- és tüzelőolaj­mennyiségek tervszerű elosz­tásáról. Az előirányzott olaj- mennyiséget tehát mind a ki­jelölt ipari, mind pedig az en­gedélyes magánfogyasztók megkapják. A gázellátást a földgáz egye­lőre még korlátozott felhasz­nálási lehetősége nehezíti. Földgázunk ugyan ma már elég jelentős mennyiségben van, a háztartások földgázellá­tása azonban vezetékrendszer hiányában egyelőre Nagykani­zsára és Debrecenre korlátozó­dák. A városi gázhelyzet ne­héz. Az Albertfalván épülő földgázbontó berendezés való­színűleg januárban üzembe ke­rül és enyhíti a helyzetet. In­tézkedés történt a dunántúli olaj-földgázvezeték földgáz­szállítási teljesítő képességé­nek növelésére is, sőt valószí­nű, hogy az őrszentmiklósi ki­sebb földgázlencse bekötése is megtörténik a főváros ellátá­sára. Mindez azonban csak át­meneti segítség, végső meg­oldást a sztálinvárosi gáz fel­hozatala, majd az ötéves terv földgázellátási intézkedései hoznak. A villamosenergia-ellátás az éwégi csúcsterhelési időszak­ban és egész télen kielégítő lesz. Itt is hangsúlyozni kell persze, mint általában az ener­giagazdálkodás egész terüle­tén, hogy az energiafelhaszná- 1 óknak a tervfegyelmet a leg­szigorúbban meg keli tarta­niuk, s a tároaérdekeket, va­lamint a vállalati érdeket ném szabad a népgazdasági érdek elé helyezniük — fejezte be az energiai)elyzetről szóló tájékoz­tatást Hász István, az Orszá­gos Energiagazdálkodási Ható­ság vezetője. (Tudósítónktól.) Szombaton a Nagyatádi Já­rási Művelődési Ház nagyter­mében tartották meg a KISZ járási küldőét értekezletét. Meg­jelent az értekezleten özv. Tóth Vendelné, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Sasvári Ferenc, a járási tanács v. b.-elnöke, Tóth Já­nos, a megyei KISZ-bizottság szervező titkára és Palotás Gyula, a KISZ KB Intéző Bi­zottságának tagja. Tamás Lajos üdvözlő sza­vai után a Nagyatádi Általános Iskola úttörőcsapatának kül­döttsége üdvözölte az értekez­let részvevőit. Ezután Vidáki Mihály, a járási KlSZ-bizott- ság titkára mondott beszámolót az ifjúsági mozgalom eredmé­nyeiről és hiányosságairól. — A KISZ zászlóbontása óta jelentős eredményeket értünk el járásunkban — mondotta Vidák elvtárs. — A járás fia­talságnak nagy része megértet­te a párt felhívását, és a helyes utat választva kérte felvételét a KISZ-be. A járás 41 alap- szervezetében 1322 tagot tarta­nak nyilván. Minden község­ben, a jelentősebb üzemekben és intézményeknél működik már KISZ-szervezet, Hiba azonban, hogy a munkásfiata­lok létszáma még mindig ke­vés az alapszervezetekben. A KISZ színjátszó csoportjai az elmúlt két évben mintegy száz színelőadást és műsoros-estet tartottak. Az előadó ezután í testnevelési mozgalomban el­ért eredményekről számolt be. majd arról szólt, hogy a járás üzemeiben 910 ifjúmunkás dol­gozik 22 brigádban. Egy el­nyerte közülük a »Szocialista ifjú brigád« címet. A termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban 450 parasztfia­tal dolgozik. Végezetül a KISZ előtt álló feladatoikait ismertet­te Vidák elvtárs. Ezután Wirth Ferenc, a reví­ziós bizottság elnöke terjesztet­te elő jelentését a bizottság munkájáról. A vitában elsőnek Kopecsni Vince, a Kutasi Állami Gazda­ság igazgatója szólalt fel. El­mondotta, hogy a gazdaságuk­ban dolgozó KISZ ifi-brigád több tízezer forintot takarított meg a gazdaságnak. Rozina Zoltánná, a szabási alapszervezet titkára néhány gyakorlati probléma megoldá­sát ismertette. Hangoztatta: elengedhetetlenül szükséges az, hogy minden alapszervezetnek legyen helyisége. Elmondta azt is, hogyan szerettették meg a fiatalokkal és a szülőkkel a KISZ-t. A vezetőségválasztó taggyűlésükön például 60 szü­lő jelent meg, pedig csak 41 KISZ-tagjuk van. Özv. Tóth Vendelné a járá­si pártbizottság, Sasvári Ferenc pedig a járási tanács végrehaj­tó bizottságának üdvözletét tol­mácsolta a küldöttértekezlet részvevőinek. Széli János, a kutasi KISZ-szervezet küldötte a KISZ és az úttörőcsapatok kapcsolatáról, Németh László pedig az erdőgazdasági KISZ- szervezet társadalmi munkájá­ról szólotft Fejes József, a járá­si tanács KlSZ-alapszervezeté- nek titkára javasolta, hogy a járás kiszistái vállaljanak véd­nökséget a Nagyatádon létesí­tendő kórház építése felett. Palotás Gyula, a KISZ JÍB üdvözletét tolmácsolta, maja átadta a Központi Bizottság aranykoszorús jelvényét Ro­man Imrének, a nagyatádi területi alapszervezet tagjá­nak. P vita után megválasztották az úi járási bizottságot és • megyei értekezlet küldötteit.

Next

/
Thumbnails
Contents