Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Vasárnap, 1960. november 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP H.IHCBAN SZÜLETETT meg ma negyvenkét esztendeje pártunk, a Kommunisták Magyarországi Pártja. 1918. november 20-án a magyar történelem leg­dicsőségesebb szakasza kezdődött el. Amíg ember él e hazában, mindig hálával és sze­retettel emlékezik vissza azokra a forradal­márokra, akik elhozták Marx—Engels—Le­nin szellemét, s világító lámpást, fegyvert adtak a munkásosztály kezébe. A kommu­nisták múlhatatlan érdeme, hogy a kapita­lizmus gyötrelmeit, a háborús szenvedése­ket megelégelő és forradalmasodó munkás- osztályt egységbe igyekeztek forrasztani, és az új világot teremtő szocialista forradalom megvívására szólították a népet. »Katonák! Ügy térjetek haza, mint a go- molygó felhők: nyomotokban vihar kere­kedjen, mennykövek zengjenek. Mert még mindig gazok kormányozzák ezt az orszá­got. A tőke és á föld tulajdonosainak szer­vezett rablóbandája még mindig igájába tartja a szüléiteket, tesvéreiteket és gyerme­keiteket« — szólt a párt üzenete a katonák­hoz. S a párt szava lángra gyújtotta a szí­veket — kelettől nyugatig szerte a hazában. »Le a kapitalizmussal! Békét, kenyeret, szabadságot, szocialista forradalmat!«^ — Ezt visszahangozták az ország különböző fa­jai. És a kommunisták szent tüze langra lobbant. Magyarországon győzött a szocia­lista forradalom négy hónappal a párt meg­alakulása után. A Magyar Tanácsköztársa­ság léte, vívmányai ércnél maradandóbb emléket’állítottak a kommunistáknak. Sikeres és vesztes harcok története a párt útja. Hányszor akarták már eltiporni, le- tepemi! Már a megalakulása után rátá­madt a burzsoázia és a vele szövetkezett áruló szociáldemokrácia. Azt hitték, a párt vezetőinek lefogásával, megkínzásával megállíthatják a forradalmi mozgalmat. Hiú remény volt ez. A lenini eszmék el- pusztíthatatlanok voltak már akkor is, mert az emberek szívében éltek. Az első proletárdiktatúrát a belső és kül­ső ellenforradalmi erők túlerővel ugyan megfojthatták a 133. napon, de a kommu­nista eszmék térhódítását az intézményesí­tett fehér terror sem tudta megállítani. Föld alá kényszerítették, törvényen kívül helyezték egy negyed századon át a pártot, de elpusztítani Horthy egész államgépeze­tével sem volt képes. Hány jó forradalmár pusztult el a börtönökben és a csendőrhó­hérok keze alatt, hány elvtársat kellett el­siratni a munkásoknak, hány elvtárs kény­szerült elmenekülni az országból! Szinte megszámlálhatatlan a számuk. Kommunis­ták vére áztatta a magyar földet, de a kom­munista harcosokat nem lehetett eltántorí­tani az eszmétől, a nép felszabadításának ügyétől. A sok szenvedés után azonban elérkezett a várva várt pillanat, amikor a kommunis­ták tele tüdővel lélegezhettek fel: nem volt hiábavaló a tengernyi küzdelem, a népért vállalt áldozat. Sok harc árán másodszor is kivirágzott a szabadság fája, melyet 1918- ban ültettek el a nép legjobbjai. Győzedel­meskedett a második proletárdiktatúra, fel­épült, megszépült az ország, s kisimultak a redők. S még rettenetesen közeli és irtóz- tató a kép: az ötvenhatos ellenforradalom idején ismét kommunistákat akasztottak és kínoztak halálra a nép ellenségei. De meg nem rettentünk. Tanultunk saját hibáinkból. Megtanultuk azt is, hogy az ellenséggel szemben nem lehetünk kíméletesek. Meg­tanultuk, hogy védeni, vigyázni kell a pro­letárdiktatúra fáját, megtanultuk, hogy az ellenséggel nem cseresznyézhetünk egy tál­ból, hogy az ellenségnek rá kell koppintani a körmére, bármilyen színben jelentkezzék is. És megtanultuk, hogy eredményeink, si­kereink, ügyünk győzelme érdekében a leg­szentebb kötelességünk: szüntelenül erősí­teni a proletár internacionalizmus szellemét. Harcban született és harcban nőtt nagy- gyá a mi pártunk, de kommunisták lévén tudjuk: a harc még nem ért véget. Tiszte­lettel hajtjuk meg fejünket e napon a párt előtt, mártírjaink előtt, s megfogadjuk: győzelemre visszük a negyvenkét esztendeje kibontott harci zászlót. Asszonyokkal vagy nélkülük? Tenyészállatokat is értékesít a pusztaszemes! Búzakalász Tsz Pusztaszemes a siófoki já­rásban mindig arról volt hí­res, hogy első osztályú szarvas- marhatenyésztő község volt. Az 1959-ben alakult termelő- szövetkezetben érthetően az állattenyésztésre fordították a legnagyobb gondot. A gazdák kiváló állományt vittek a kö­zösbe, megfelelő embereket is találtak az állatok mellé. A termelőszövetkezeti tagok lel­kiismereti kérdést csináltak az állattenyésztés fellendítéséből. Nemcsak hogy munkaerő-prob­léma nem volt, hanem vita alakult ki akörül, hogy a sok jelentkező közül kire bízzák az állatok gondozását. A válasz­tás végül is az idősebb, na­gyobb tapasztalattal rendelke­ző gazdákra esett, igen helye­sen, hiszen a fiatal erőkre nagy szükség van a növényter­mesztésben. Az összevitt állomány jó mi­nősége, a gondozók becsületes, felelősséggel végzett munkája nyomán egyre eredményesebb a pusztaszemesiek állatte­nyésztése. Gazdálkodásuk má­sodik évében már eladásra is tudtak nevelni tenyészállato­kat. Huszonöt vemhes koca­süldőt adták át az Állatforgal­mi Vállalatnak. A Tenyészál­latforgalmi Gazdasági Irodával 30 tenyészüsző szállítására kö­töttek szerződést. Az üszőket egyrészt a bevitt, másrészt már saját nevelésű állatokból válogatták össze. A 30-ból csak tízet fognak szállítani de­cemberben, mert az állatok egy része nem vált be, meddő maradt, tíz üszőt pedig vissza­tartanak saját maguknak. Ügy látják, hogy a szövetkezetnek is szüksége van ezekre a jó minőségű állatokra. Az 58 fe­jőstehén között ugyanis még akad olyan, amelyik nem felel meg a követelményeknek. Ezeket ki akarják selejtezni, s helyettük fiatal egyedeket szándékoznak beállítani. A Búzakalász terveiben sze­repel a tenyészállatnevelés to­vábbi fellendítése. Jövőre is akarnak szerződéseket kötni a TEGI-vel tenyészüsző nevelé­sere. Valaki azt mondta nekem Bcnnyán, ho - a férfiak sehogy sem szívelik az asszonyokat. Ez a megállapítás persze nem a családi életre, hanem a kiter­jedtebb család, a termelőszö­vetkezet életére vonatkozctt. Végigsétáltam hát a falun, és több asszonyt megszólítottam. Nyomban úgy látszott: az egyenjogúság tudatának birto­kában teljes joggal követelőz­nek. Szót kérnek a vezetésből, a falu életének irányításából. Csakhogy Végh Vendel bá­tyánk a nagy, egyesített tsz elnöke ellenvetést nem tűrő hangon kijelentette, hogy: — Márpedig nekünk asszony­kormány nem kell! Ez akkor volt, amikor az egyesülést megelőzően a nő­tanács tagjai igen határozot­tan hadakoztak azért, hogy asszony is kerüljön a vezető­ségbe. Megvallom, nagyon tet­szett a kemény fellépés, s az a megnyugtató gondolat tá­madt bennem, hogy ebben a faluban nemcsak kézimunka­tanfolyam rendezésére jó a nő­tanács __ — De hát nálunk csak do­logra kell az asszony! — pa­naszolták némelyek, és idéz­ték a férfiak keresett kifogá­sait: — Nem lenne az jó, mert a férjek még féltékenységi je­leneteket rendeznének, ha es­ténként sokáig 1 gyűlésezne az asszony. — Különben is nagyon elfog­laltak ők, főzőkanál mellett a helyük. — Meg aztán nagy a szájuk... S az asszonyok, nem csoda, ha így érezték: — Elnyomás alatt vagyunk... A munkánk, az kell? Még a járási pártbizottság kiküldöt­te is felszólalt, hogy »-asszonyt a vezetőségbe«. De hát ezek­nek mondhatnak, amit akar­nak ... Hadiállapofo! jelentettek be, s az asszonyok egynémelyike elkeseredett. Volt, aki maszlag­nak minősítette az egyenjogú­ságot, mások azt mondták: ak­kor ne számítsanak a munká­jukra sem. Megint mások csak legyintettek, s így vonták le a következtetést: — Kár is volt elkezdeni az egészet. Ránk úgyse sokat bíz­nak ... S hogy a férfiak, mégpedig elsősorban a vezetők igencsak ludasak ebben, nem kétséges. Végh Vendi bácsinak is, a többieknek is egy kicsit több­re kéne becsülni az asszonyo­pedig látják, hogy munkájuk­ra bizony építeni lehet... Csakhogy van ám egy bök­kenő. .. S az asszonyok ön­tudatos küzdelme itt ütközik a meg nem értés acélfalába. Vagy úgy is mondhatnám, hogy ezért nincs erkölcsi alap­juk ahhoz, hogy teljes joggal követelhessenek. A férfiak ugyanis találhat­tak magyarázatot. Azt tudniil­lik, hogy a nők többsége csak családtagként dolgozik, és nem tagja a szövetkezetnek. Utána is néztem. Bizony kiderült, hogy a régi Dózsában meg a Jó Gazdában is nyolc-kilenc nő van, azok többsége is öreg, munkaképtelen, vagy egysze­rűen nem alkalmas a vezetés­re. Mit lehetne tenni? A csa­ládtag sehogy sem választha­tó a vezetőségbe. Azt meg iga­zán nem lehet kifogásolni, hogy Forró Józsefnél — aki egyedül jöhetett volna számításba — ki­hagyták, hisz rokona az elnök­nek, s megválasztása csak vi­tára adna okot. Így hát az az asszonyoknak nemigen tetsző helyzet állt elő, hogy a fér­fiaknak van igazuk, még akkor is, ha ők ezt a lehetőséget va­lóban fennálló »asszonyelle­nes« álláspontjuk fedezésére használják fel. Mert Végh bátyánk azért azt is megiegyezte, hogy: — Akár tagok, akár nem* nekem nincs szükségem rá­juk ... Tehát jogos az asszony«* felháborodása is. Bonnyán most kétféleképpen forgatják ezt a témát. Az egyik így hangzik: — Ha nincs szavuk az as­szonyoknak, 'nem is lehet ösz­tönözni őket arra, hogy tsz-ta- gok legyenek. A másik: — Ha nem tagok, nem is le­het annyi szavuk a tsz-ben* mintha oda tartoznának... KOS llát, azt hiszem, az utób­bit érdemes jól fontolóra ven­ni. Mindenekelőtt azt kellene elérni a nőtanácsnak, hogy az asszonyok is hivatalos tsz-ta­gok legyenek. A szilárd alap megépítése után már lehet és tovább, is kell lépni, s joggal követelni helyet a vezetésben. A címben foglalt kérdésre pe­dig mindkét nem úgy válaszol­hat, hogy nem az asszonyok nélkül, hanem csakis velük együtt kell haladnunk a mun­kában, a vezetésben és a falu ügyeinek intézésében is.... Jávori Béla A Nagyatádi Járási Művelődési Házban 20 asszony tanulja a perzsaszőnyegké- szítés csínját-bínját. Vezetőjük, dr. Na- ményi Miklósné szí­vesen foglalkozik velük. & A nehézségek ellenére is magasabb lesz részesedésünk a tervezettnél SEJ NY IN Erre az esztendőre 30,70 fo­kát, kiváltképp, ha látják, már- rintos munkaegység-részese­iXXVN%NNN£%NNNNNNNNNNNNNNNNNNVN,NNNNNXVNNNNNNNNNNNNNN*NNNNXNNNNNNNNNNNVVNVVNNNVNNNNV3CSÍNNNN^pazonbaaTsok* nehézséa IeI 5lett megküzdenünk. Szántóföl­— Előbb megreggeliznek és hadsereg új fegyvereiről kér-5tdi termelvényeinkben mintegy akkor elindulhatnak — jelen- dezték, kijelentette, hogy vé-íno ezer forintos kárt tett a tette ki a segédtiszt — Az ez- leménye szerint nem annyira!* j£gj ezi azonban az Állami redes elvtárs már intézkedett, az új fegyverektől kell félni,«Biztosító megtérítette. Később hogy helyezzék készenlétbe a mint inkább az orosz katonaSis anyakocánkból 7 elvetélt E gépkocsijukat. szellemétől, amely, köztudo-^kiesés pótlására .vásároltunk — Ügy tudom, Leontyev elv- mású és nem hadititok, ám a ««süldőket, s a tervezett 116 he- társ is velünk jön — szólt Pét- német parancsnokság mégsem}«!™** i in’ hiV/rf aHnnV m Ä1- ronescu. — Már elkészült? számol vele kellőképpen. Ami-£latforgalmi Vállalatnak Külö­— Nem tudom pontosan — ezt a jelentését megtette*nösen arra törekedtünk, hogy felelte a segédtiszt. — De ál- (még ^ 1934-ben), Petrjnc-sci «gondosabb munkával számotte- talában korán szokott felkelni, szigorú megrovásban részesült*«vd€ín növeljük az állattenyész­A parancsnoki fedezék felé főnökeitől, s többek közt tudo-^^ hozamát. A jelek szerint indultak. Petronescu haladt masara ^hoztak, hogy a neme<*az előirányzott 3 ezer literrel elöl, töprengő szemmel nézett hirsze™ szolgalatnak nem az£s.Zemben 3500 liter tejet fejünk valamerre a messzeségbe. Ide- lelek pszichológiai kuta-^egy_€gy tehéntől. _. .....................ges volt. Minél inkább közele- tasara van szükségé, hanem ^ vásároltunk 25 szopósborjút, L arce pedig,^ aki^ már két- dett az indulás perce, annál £f^.t_°f_®z5ínf;,<^í;?^5.^’,^‘!ZO‘íra’^hc>gy legyen mit a jövő évben A SIRIUS AKCIÓ (63) fantaszti­homály­Ö igent mondott és fakó- róléggömbök mint zatosan a kémnő engedelmes kus halak libegtek a eszközévé vált. Együtt utaztak ba merült város fölött s szinte Cseljabinszkba, ahol néhány mesebeli hangulatot árasztót- napot töltöttek, igyekeztek tak. megismerkedni Leontyewel. Ez azonban nem sikerült, mert szer huszonnégy óra óta nem i-oalom és ’ valami torvekre és okmányokra. Leontyev rendkívül visszavon hunyta le a szemét, tovább állt nv^asztóÍrzéf vett erőt rid c —* - ­nult életet élt és kerülte az al- a nyitott ablaknál. A követke- !?Í hízóba állítanunk. Gondoskod» tunk kellő mennyiségű takar­mányról. A jégkárt nem szenvedett növényeink termését — a fe­hér bab egy részének kivételé­vel — kellő időben betakarí­tottuk. így a jelenlegi felmé­rés azt mutatja, hogy a terve­zettnél több, 31,90 forintos ré­szesedéssel zárhatjuk az évet. A kiesések felismerésére, a szükséges intézkedések sürgős megtételére azért volt mó­dunk, mert kettős könyvvitelt vezetünk. A vezetőség minden döntése előtt tanulmányozza a számvitel adatait, s így helye­sen tudja meghatározni a ten­nivalókat. Schermann Zoltán, a somogymeggyesl Üj Elet Tsz könyvelője. kalmi ismeretségeket. Majd zö amikor véletlenül tudomást amikor ismét az öreg kémnő­_ S most is, amint a parancs- ....... . .. „ ta.^Nagyon jól tudta," iTögy alá- noki fedezék felé közeledett,: kihallgatáson gondolkozott, DOsan össze kell szednie ma- Petronescu megfogadta, hogy? kor ismét az öreg kémnő- _...___„;„* „„ csak még ez egyszer sikerüljön* a á*. nsvsnúev mint az előző csak még ez egyszer sikerüljön} szereztek róla, hogy Leontyev Vel kerül szembe és azon törte JTT ' B'barátságosan kell mo- épségben elhordania innen az? visszautazik Moszkvába, ők is a feiét. hogyan kényszerítse ____—irháiát. többé soha. semmi kö-: a fejét, hogyan kényszerítse „í^mia. csevegnie, tréfálnia, irháját, többé soha, semmi kö-. ugyanabba a vagonba szállták mielőbbi vallomástételre, hogy ^L!, nwlií? szívesebben rülmények közt sem tér vissza* fel. minden szálát felgöngyölít- ra(ft vo’ina egyedül hogy Oroszországba és egyáltalán! Vallomásának további során hesse ennek az ügynek, mely- gondolataival foglalkozzék s nem is fog vállalni ilyen koc-' Oszenyina elmondta, hogyan lyel már a háború előtt dolga ®m. a iegfőbb- ' ’ " *~i«ao*„* utazott a frontra. volt. Larcev nem tudta, hogy előbl3 átkerülhessen az arcvo- A fedezékben Szviridov ez-? Oszenyina kihallgatása éjfél ” 3 nal túlsó oldalára, minél mész- redes és Bahmetyev fogadta a} után egy órakor ért véget. “2" “ szebb ettől az érthetetlen or- ,küldsttiégeK Reggelihez ül­tek. Petronescu felhajtott egy} sok esztendeje »Oroszország és vodkát, evett néhány^ hogy minél kázatos feladatot. „ , .. . .... dezékében szintén nem tudott .... Larcev eloltotta szobájában aludni izgatottan arra gondol: szagtoL a villanyt es kinyitotta az ab- néhány óra múlva, kora reggel Jóllehet Petronescu ur mar *akot- el fogják hagyni a tábort, s Éjszaka borult a város fölé: a »küldöttségével« gépkocsin háborús, nyomasztó, bizonyta- végre velük lesz Leontyev ter- lan éjszaka. A patkóalakban vezőmérnök. elterülő, hatalmas tér homá­lyában a közeli rendőrök piros AZ ELUTAZÁS és zöld lámpáinak fénye pislo­a szláv lélek szakértőjének« falatot és röviden megkérdez-? számított, lelke mélyén már ^ gahmetyevet, készen áll-e} régóta elismerte, hogy nem ér- jj^. az indulásra, ti ezt az országot, sót felt to- ts-u-,- , le. Ami viszont a »»szláv lel- - O, igen - felelte Bahme-} kületet« illette, Petronescu úr tyev. — Teljesen készen állok : gott. Néha egy-egy éjszakai Petronescu korán ébredt, már régen arra a megállapítás- Csak attól félek, hogy össze-? villamos haladt el csilingelve, Gyűrött, szürke, duzzadt arcán ra jutott, hogy ez a lélek tele szoruinak miattam a gépkocsi-* majd eltűnt a szétfutó utcák még láthatóak voltak az ál- van váratlan fordulatokkal, s felajánlottéi hullámzó ködében. Egy pilla- matlan éjszaka nyomai. Fel- hogy okosabb, ha nem teszi Dan- AZ _ ... j natra rémülten bukkant elő a keltette a »küldöttség« többi próbára ... nekem a saját kocsiját, hold, de mintha ő sem akarná tagját és utasította őket, hogy Az elmúlt esztendőkben Pét- — Ne féljen, van elég he-! megszegni a légoltalmi első- készüljenek az elutazásra. ronescu nyíltan megmondotta, lyünk — mondta Petronescu tétítés '■-abályait, nyomban Szviridov ezredes segédtiszt- mi a véleménye Oroszország- _gs vígabban utazunk együtt I m egint visszahúzódott egy sű- je reggelizni hívta a vendége ról. Egy ízben, még pályafutá- ! *ű, bozontos felhő mögé. A zá- két. ( sa hajnalán, amikor az orosz — Folytatjuk. — Állandó biztos jövedelem a szerződéses sertéshizlalás! illőm a: jm— ABm illB nana Minden leszerződött sertés után 150 kg abraktakarmányt ”**' ad az ÁLLATFORGALMI l:Í~ VÁLLALAT Hivatalos áron olcsóbb takarmány, nagyobb jövedelemi _____________________________________________ (25004) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents