Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

Szombat, 1960. november 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Európa, vigyázz 1 Kísérteties. Mintha csak Coring artikulátlan szitkozó- áását hallanám a Dimitrov- perben. Kemény, katonás né­met szöveget sugároz a rádió. Aztán változik a hang, és most kenetteljes beszéd kö­vetkezik. Adenauer kancellár siói a német néphez. »Német­országban nincs zsidóüldö­zés. ..« Mi ez? Róssz álom? Nem. Dokumentum-műsort sugároz a Kossuth-adó. Euró­pa, vigyázz! A német fasiz­mus újra éled! , Folytatódik a műsor. Ade­nauer egyik bizalmasának a szudéta-német napon elmon­dott beszédéből következik részlet. »Igenis igényt tartunk Sziléziára, ezt a francia ál­lamelnök, De Gaulle is vegye tudomásul!« »Nem ismerjük el a fegy­verletétel óta hozott egyolda­lú döntéseket!*> — kiáltja va­laki az éterbe, s felzúg a taps. Már-már arra gondolok, hogy mindjárt ' felhangzik a »Deutschland, Deutschland über .alles«, aztán az »Erika« következik, és nyomában a Messerschmidtek motorzúgá­sát és a katonacsizmák döngé­sét hozza közeibe a rádió. De nem így történik. Nyugodt, megfontolt han­gon a bemondó a Szovjetunió javaslatait ismerteti a német békeszerződés megkötésére. S megint német szó követ­kezik a germán faj eUdvatott- ságáról — Európa, vigyázz! Doku­mentum-műsort hallottak, kedves hallgatóink — közli a bemondó. És leülök; mert megannyi emlék jut eszembe. Über alles és 60 millió ha­lott, über alles és Auschwitz és Buchenwald, über alles és Oleg Kosevoj. És Speidel és Heusinger, a Bundeswehr fő­tisztjeinek atomfegyverkezést sürgető memoranduma és Pá­rizs, a Champs-Elysée-n lép­kedő nyugatnémet tisztek. Európa, vigyázz! És eszembe jut, , hogy szülő­városomban a közelmúltban tataroztak egy házat, melynek falán még a MADISZ jelsza­va volt olvasható; »Ingyenes népoktatás!«, ez a felirat most eltűnt, de a ház akkori gyer­mekei közül három szerzett diplomát, és Szabó Marika eb­ben a tanévben érettségizik. Hajdú Józsi pedig két héttel ezelőtt lett kisdobos, és arra gyűjti a nagymamától, nagy­papától kapott pénzt, hogy a nyáron osztálytársaival két hétre a Balaton mellé mehes­sen. S aprónak tűnő, egyéni vágyakra gondolok, Heltai Je­nő szavaira: »Békés családi élet parányi házban, az élet szép, teneked magyarázzam?« Arra, hogy az emberek dol­gozni és szeretni akarnak, nem lövészárkokban meghú­zódva rettegni az életért, ar­ra, hogy karácsonykor újra kigyulladnak majd a szeretet gyertyácskái, s Szilveszterkor ismét koccinthatunk a bol­dogságra» S míg ez jár eszemben, ad­dig a Luftwaffe repülőgépei a levegőben köröznek, az angol királyi házaspár után újabb megijeszthető alanyokra vár­nak, s talán valaki megint ho­rogkeresztet rajzol a kölni zsi­nagóga falára. Európa, vigyázz! Polesz György Kodela Margit pogányszentpéteri harmadik osztályos ta­nuló összegyűjtött pénzén takarékbélyeget vásárolt. Sze­retne sok pénzt megtakarítani a nyári kisdobos-táboro­zásra. Fiatal nevelők a marcali 1 Tudósítónktól.) A tanítás nélküli munkanap, az ideológiai továbbképzés má­sodik foglalkozásának délután­ját kihasználva a marcali já­rásban kedden délután tanács­kozásra hívták össze az el­múlt három évben végzett és munkába állt ifjú nevelőket. A vitaindító előadást tartó Padi László járási művelődés- ügyi felügyelő elmondotta: a tanácskozás összehívása azért vált szükségessé, hogy értékel­ve az elmúlt években munká­ba állt nevelők tevékenységét, meghallgatva az idősebb peda­gógusok véleményét, segítsék — problémáik meghallgatása után — az idén kikerülteket beilleszkedni a tantestületi és a járás nevelői közösségébe. Ezután elemezve az ifjúság helyzetét, rátért az ifjú peda­gógusok felszabadulás utáni A n©rmarende*ésii*ől Interjú Hornyák Mihály elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével v. Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIL kongresszusának határozata alapján a második ötéves terv időszakában a termelés emelé­sét kátharmadrészben a ter­melékenység növelésével kell elérni. A határozat végrehajtá­sához szükséges, hogy felku­tassuk üzemeink kihasználat­lan erőit, s azokat a termelé­kenység emelésének céljára fel­használjuk. Egyik ilyen tarta­lék a termékek előállítási ide­jének csökkentése, ez viszont a normák rendezését követek meg. Megkértük Hornyák Mi­hály elvtársat, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettesét, tájékoz­Az egész megyében szervezetien folyik a pártoktatás 981 tanfolyamon 23 ezren tanulnak Csütörtökön ülést tartott a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztálya mellett működő oktatási bizottság Ru­dies József elvtársnak, a me­gyei pártbizottság munkatársá­nak elnökletével. Az oktatási év eddigi tapasz­talatait értékelve Rudics elv­társ elmondotta, hogy megyénk dolgozói körében igen nagy az érdeklődés a marxizmus—leni- nizmus elsajátítása iránt. A párt- és a KISZ-szerveZetek 981 tanfolyamán 23 ezren ta­nulnak. A hallgatók jelentős százaléka pártonkívüli. Igen tekintélyes számban vesznek részt a pártoktatásban a peda­gógusok. Közülük ezerhatszá- zan részesülnek szervezetten ideológiai képzésben. A párt­oktatás legelterjedtebb formá­ja az »Időszerű kérdések tan­folyama«, ebből 381 indult. So­kan vesznek részt a magasabb politikai képzettséget nyújtó szakmai tanfolyamokon is. Rudics elvtárs megállapítot­ta, hogy á pártbizottságok igen gondos és lelkiismeretes előké­szítő munkája eredményeképp a politikai iskolák túlnyomó többsége az előírt időben kezd­te meg munkáját. A múlt évi­hez képest számottevő javulás tapasztalható a tabi járásban és a megyeszékhelyen. A párt- szervezetek legtöbbje nagy gondot fordít a hallgatókkal való törődésre, és küzd a le­morzsolódás ellen. Egyik-másik helyein azon­ban — állapította meg az azonban — állapította' meg az előadó — a pártszervezetek úgy gondolták, hogy a politikai iskolák megindulása után már nincs is tennivalójuk, ennek következtében néhol a hallga­tók nem, vagy készületlenül jelennek meg a foglalkozáso­kon. A Kaposvári Járási Párt- bizottság politikai gazdaságtan­tanfolyamának 17 — jórészt vezető emberekből álló — hall­gatója közül csupán hatan jöt­tek össze, s emiatt el kellett halasztani a szemináriumot is. Rudics elvtárs befejezésül hangsúlyozta az ellenőrző mun­ka fontosságát a pártoktatás színvonalának emelésében. tassa olvasóinkat a normaren­dezéssel kapcsolatos tudniva­lókról. — Mi indokolja a normák felülvizsgálását, illetve meg­változtatását? — Á szocialista tervezés, a munkák irányítása és ellenőr­zése megköveteli a normák al­kalmazását, a munkadarabok gyártási idejének és a technoló­giai folyamatoknak pontos meghatározását — mondotta Hornyák elvtárs. — Sok he­lyütt hiányoznak a technoló­giai előírások, s emiatt romlik a munka minősége. Másutt a műszakilag megalapozott idő- normák hiánya gátolja a terme­lékenység emelését. Az 1957- ben kiadott 1065-ös kormány- határozat a központi normákat megszüntette, s a vállalatokra bízta az új normák megállapí­tását. Mivel azonban az új nor­mákat jobbára becslések, szub­jektív benyomások alapján ál­lították fel, az évek folyamán tarthatatlanokká váltak, hisz még akkor sem módosították őket, ha például új gépek vagy gépsorok alkalmazása jelentő­sen megkönnyítette és gyorsab­bá tette a termelést, fgy a mű­szaki színvonal fejlődését nem követte a termelékenység eme­lése. Több üzemben meglazult emiatt a munkafegyelem. So­kan nem dolgozták ki munka­idejüket, hisz az élőírt termék- mennyiséget rövidebb idő alatt is elkészíthették. — Vajon nem követi-e bizo­nyos fokú bércsökkenés a normák rendezését? — A mostani intézkedések­nek nem célja a bércsökkentés. A vállalatok számára jóváha­gyott átlagbér nem változik a normák rendezésével. Egyes dolgozóknál azonban lehet és lesz is keresetcsökkenés, hisz az aránytalanságokat kiküszö­bölni egy adott bérszínvonalon belül enélkül nem lehet. A nor- rendezés csupán azt jelenti, hogy a már régebben elért bérért a dolgozóknak magasabb teljesítményt kell nyújtani, s ez a munka jobb megszervezé­sével, a munkaidő helyes ki­használásával el is érhető. — Alkalmazzák-e a jelenlegi bérplafon-rendszert a nor­mák rendezése után is? Számos helyen a bérplafont kizárólag az átlagkereset egy szinten tartása céljából alkal­mazzák, így gátat vetnek a normák nagyobb arányú túltel­jesítésének, s ezáltal fékezik a termelékenység emelését. A normák felülvizsgálása során a bérplafon-rendszert is meg­vizsgálják, s ahol azt kizáró­lag az átlagbér tartása végett alkalmazzák, ott megszüntetik, vagy magasabb szintre emelik. A bérplafon csak ott indokolt, ahol a minőségi követelmé­nyek ezt megkívánják. — Mennyi idő áll a vállala­tok rendelkezésére a normák felülvizsgálására és rendezé­sére? — A normák rendezésére a vállalatoknak mintegy három­negyed évük van. Ahol azon­ban a rendezés előbb befeje­ződhet, ott nem szabad halo­gatni. Fel kell hívni a figyel­met arra is, hogy a normaren­dezés nemcsak egy időszakra szól — lényegében állandó fel­adatról van szó, mely az első K3CXNNNNNJÍNNNXNNNVNNNNVNNNVNNV*.VNNNNNÓtNNNStNSCNNNNNNSÍNNStNNXJtNNNJKJíNNNNNJCNNNNNNNVNVNStNVNNVNNNy «l ó °sza k ba n a többéves kiha­«gyás miatt sűrített munkát kí­SEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ ©20 azonban megint rosszul let­tem ... — Pedig nem is lehetett rosz- szul, egy nagyon egyszerű ok­nál fogva — mondta lassan, mosolyogva Larcev. — Éspedig? — kérdezte age godalmasan Oszenyina. — Azért, mert a konzerv, amitől állítólag megbetegedni méltóztatott — jelentette ki . _. , „ ... * ,5? váll. A vállalatok részére nincs f o^agtan van? . Nos n-uert5eiöírt szig0rítási szám, hogy hailgat? Honnet tudja, hogy Jhol és milyen mértékben kell ferne hadifogságba került? Z normák£ft rendezni. Azokat . “ Valata értesített - jelen-» technológial és munkas2erve. tette ki teljesen tanácstalanul« égi vizsgálatok al ján a vál_ Larcevd'figyelmes tekintetet|'alatok maguk határozzák^, vetett rá és tudatába hirtelen” tekintetet« sugallatként villámszerűén ha­JÉ sított bele egy felismerés —U ennek hatása alatt gyorsan g tanácskoztak járásban helyzetének, társadalomban be­töltött szerepének ismertetésé­re. Szólt arról, hogyan állták meg helyüket a szakmai felké­szültség, erkölcsi-politikai ma­gatartás, társadalmi tevékeny­ség tekintetében, és összefog­lalóan megállapította, hogy a fiatal nevelők nagy többsége jelentős részt váljalt az isko­lán belül és kívül . folytatott nevelési feladatból, és csak el­enyészően kevés — bár egyál­talán nem elhanyagolható — azoknak a száma, akik a ne-, velői tekintélyen viselkedésük­kel csorbát ejtettek, vagy fer­de politikai nézeteket vallanak. Befejezésül az igazgatók és az idősebb nevelők felelősségéről beszélt a művelődésügyi fel­ügyelő. A hozzászólásokban elsősor­ban az idősebb nevelők mond­ták el véleményüket a hallot­takról. Mohácsi Lajos a fiata­lok felelősségérzetének némely esetben tapasztalt hiányáról szólt, Szabó Nándor a tovább­képzés fontosságáról, a neve­lői hivatás nagyszerűségéről^ Mosóczi István a fiatalok na­gyobb fokú aktivitásának fon­tosságáról beszélt. Az ifjú pe­dagógusok közül Ihász Gizella képesítés nélküli nevelő a be­mutató tanítások szükségessé­gét hangoztatta. Sablauer Zoltán elmondta, milyen segítséget kapott mun­kába állásakor a helyi szervek­től, és a többi között annak a megállapításának adott han­got: jó bírni a falusi emberek bizalmát, amelyet elsősorban problémáik égzrevevésével és az azok megoldásában való se­gítséggel lehet kiérdemelni. Iványi Béla a pályakezdés ne­hézségeiről beszélt. Buczkó Gabriella nagyszakácsi tanár korántsem lebecsülendő prob­lémát említett meg: hogyan foglalkozzanak a fiatal női ne­velők a falusi fiatalokkal, azok oktatásával, nevelésével úgy, hogy ne érje őket sem idősebb kartársaik, sem a falu lakossá­gának elmarasztaló ítélete a közvetlen hangnem, a köztük való feloldódás miatt. Id. Hor­váth József — akinek tanító fia is ott ült a teremben — a cselekedet, a magatartás és a tanítás összhangjának fontos­ságát, valamint a határozott politikái állásfoglalás szüksé­gességét - hangoztatta. Nádor Zoltán, a Marcali Járási Ta­nács VB elnökhelyettese saját példájával illusztrálta a hu­szonöt évvel ezelőtt végzett ne­velők helyzetét, majd azt kér­te, hogy a fiatal nevelők le­gyenek l tantestületek motor­jai. Az elhangzott kérdésekre a művelődésügyi felügyelő vá­laszolt. — Tegyük fel. De ha az, amit mond, igaz, akkor hogyan- útközben jobban lettem...- De amikor visszaérkezett ette ja mereven odalépett Oszenyinához és fö-5 magyarázza meg ezeket a hí- Moszkvába, nem töltötte ott­lébe hajolva mondta: % — Az a személy felszólította az a konzerv tel-je-sen jó mi­telesen megállapított tényeket: hön~ai' éjslakát'Hrivolt azon nőségű kifogástalan élelmi- magát hogy hajtson végre egy önnek egy előadó brigáddal a az éjszakán? s?er ,vo^' fessek, a laborato- apró kis megbízatást, aminek Volga mellé kellett volna utaz- Oszenyinából feltört a zoko- nu™ vepelemzes, amit akkor fejeben megígérte hogy a nej nia, de lemondta ezt az uta- gás, majd egy ideig nem szólt rögtön elvégeztek ott, az arc- rgetek nem ölik meg a íeijeJ zást, hogy az arcvonalra utaz- semmit. Aztán csendben csak ° c _ g , r , „ ,V zék, sokkal kedvezőtlenebb ennyit mondott: t- már akkor nyo- Ősi ínyina sírva fakadt esi» feltételek mellett? — Vannak kérdések, amikre m°zta^ uta.??r?> ?tt az ,arcvo' zqkogva kérdezte: Az arcvonalra akartam ke- egy nő nem válaszolhat n _kel?eazte szinte sl~ _ Honnét tudja? rülni. H vfias kötelességem- — ön most valami szereiről _ Természetesen _ felelte — Ki az a személy? — csa­n ek tartottam... kalandra, egy szerelmes férfi- T r _ Ezenkívül- ön ki- Pótt rá élesen Larcev. — Ki az- Tegyük feL De miért nem ra céloz — szólt mosolyogva ■>1+ Viniianrló alrlim- a volhovi i _ v>or\ia ftn maim .klentette, hogy nagybátyja V engerov professzor a Szkli- fazovszkij-intézetben működik. — Valóban ott működik — volt hajlandó akkor a volhovi Larcev. — Pedig ön maga arcvonalra utazni és miért ra- mondta helyettesemnek, hogy gaszkodott éppen a nyugati forrón szereti férjét, aki az arcvonalhoz? arcvonalon harcol és mindig ___., . .__ — Nem tudom... valahogy hű maradt hozzája... A kettő ”l°ndta blzonytalímul Oszenyi­úgy éreztem... közül most melyik vallomásé- ___ gs valóban — Szóval nem tudja meg- higgyünk. csak £ppen másvalakinek — magyarázni. Folytassuk: ami- Hazafelé menet elvesztet- szólt ismét elmosolyodva Lar­kor a tüzérségi csapattestnél tem az eszméletemet... és csak cév. — Nem a magáé. Sőt, tartózkodott hirtelen rosszul hajnal tájt jutottam haza. semmi köze magához. Ki a lett és azt kérte, hogy repülő- — Nem szégyell! magát, hogy maga férje? gépen szállítsák Moszkvába. így hazudik? — szólt Larcev. — Katona. Hadnaá?. Itt Moszkvába azonban sem- — Hiszen az imént mondta, — Hol van most? miféle gyógyintézethez sem hogy már jobban érezte magát. — Hadifogságban... fordult. - — A repülőgépen. Az utcán — Honnét tudja, hogy hadi­a személy? — Zubova — felelte Oszenyi­na. — Marija Szergejevna Zu­bova. És elmondta történetét Nem sokkal azután,, hogy férje: nagybátyja, nyomtalanul elveszett az arc-: vonalon, megjelent nála Mari-: ja Szergejevna és elmondta, hogy férjét foglyul ejtették. Azt Is kijelentette, hogy ha Oszenyina meg akarja menteni? férje életét, kénytelen végre hajtani egy apró kis megbíz? tásti — Folytatjuk — Tsz tagok! Egyént termelők! AZ ALLATFORGALMI VALLALAT hitelben szállít ivaréretí süldőkocát 16,50 Ft-os áron. A koca vételárát csak az első szaporulatból származó süldőkkel kell kiegyenlíteni. (25006)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents