Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-15 / 244. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960, október 1& A Szakszervezeti Világszövetség felhívása a Franco-rendszer újabb elnyomó intézkedései ellen A Világszövetség tiltakozó táviratot küldött az ENSZ-közgyűléshez Prága (MTI). A Szakszervezeti Világszövetség titkársága október 13-án felhívást tett közzé a Franco-rendszer által életbeléptetett újabb fasiszta elnyomó rendszabályok miatt. A világszervezet felhívása rámutat, hogy Franco legújabb rendelete szégyenletes módon a rablással és banditizmussal egyazon elbírálás alá helyezi a sztrájkot, a tüntető gyűléseket, sőt a rendszerrel szemben való egyszerű véleménynyilvánítást is. A hadbíróság elé tartozó és halállal büntethető katonai lázadásnak minősítik ezeket a cselekményeket. A Szakszervezeti Világszövetség felszólítja a világ dolgozóit, a szakszervezeteket és minden demokratikus gondolkodású embert, követeljék egyesült erővel Franco bűnös rendeletének visszavonását, és követeljenek általános amnesztiát valamennyi bebörtönzött vagy száműzetésben élő spanyol dolgozó és hazafi számára. A Szakszervezeti Világszövetség egyidejűleg táviratot intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűléséhez. Ebben kéri, az ENSZ bélyegezze meg az alapvető emberi jogokat és az ENSZ alapelveit semmibevevő Franco-diktatú- rát, és haladéktalanul lépjen közbe a spanyol nép szakszervezeti jogainak és demokratikus szabadságának helyreállítása érdekében. A kongói hadsereg kicsúszik Mobutu kezéből NDK kormány-nyilatkozat a belnémet kereskedelem megszakításáról Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki arról, hogy Nyugat-Némpt- ország kormánya, továbbá Nyugat-Berlim szenátusa felbontotta a belnémet kereskedelmi egyezményt. Az NDK kormánya tiltakozik e lépés ellen. Kijelenti, hogy az egyezmény felbontásával a bonni kormány folytatja Németország megosztottságának elmélyítésére irányuló politikáját. Ez a nemzetellenes politika csak azok érdekeit szolgálja, akik atomfegyverrel látják el Nyugat-Nérhetországot és új háborúra készítik elő. A nyilatkozat rámutat, az NDK kormánya hajlandó új tárgyalásokat kezdeni a belnémet kereskedelemről és megfelelő javaslatokat vár. (MTI) Mozgalmas a belpolitikai élet Japánban Tokió (TASZSZ). A japán szocialista párt, a liberális demokrata párt és a szociáldemokrata párt képviselőinek Tokióban tartott értekezletén az Aszanuma elleni, merénylettel kapcsolatban a szocialisták követelték az Ikeda-kormány lemondását. A liberális demokrata párt elutasította ezt a követelést. Ohira, a kabinet főtitkára kijelentette, hogy a kormány beéri a belbiztonsági bizottság vezetőjének lemondásával. Asszanüma meggyilkolása és a japán nép általános felháborodása következtében a liberális demokrata párt, amely most a közvélemény bírálatának pergőtűzébe került, igyekszik megváltoztatni és későbbre halasztani az általános parlamenti választások időpontját. Tokióban pénteken »■munka- nélküliség- és nyomor-ellenes nagygyűlés« volt, amely lezárta a japán dolgozók három-* napos egységakcióját. A gyűlés részvevői követelték a kormánytól, hogy biztosítsa a lakosság teljes foglalkoztatottsáT gát, mérsékelje a dolgozókra kivetett adókat, állítsa meg az áremelkedést és növelje a társadalombiztosításra kiutalt összegeket. Tokióban csütörtökön értekezletet tartott a »hazafias szervezeteik országos tanácsa« nevű reakciós, militarista központ, amely 28 banda tevékenységét fogja össze. Elhatározták, hogy mindent megtesznek Aszanuma gyilkosának megmentése érdekében. Mint ismeretessé vált, annak a bandának a vezetője, amelyiknek a gyilkos tagja volt, nem más, mint a japán császári titkosrendőrség egykori ezredese. A gyilkos apja a japán szárazföldi erők vezérkari ezredese, az »Etika« című katonai folyóirat szerkesztője. (MTI) Kennedy és Nixon újabb televíziós vitája New York (MTI). A Reuter és az AP-jelentése szerint .csütörtökön este került sor Nixon köztársasági párti és Kennedy demokrata párti elnökjelölt harmadik televíziós vitájára. Nixon Los Angelesben, Kennedy pedig New Yorkban állt a televízió képernyője elé. A két elnökjelöltnek az újságírók kérdéseket tettek fel. A vita legnagyobb részében ismét Kimoj és Macu kérdése került terítékre. Kennedy megismételte azt a véleményét, hogy az Egyesült Államoknak le kell mondania Kimoj és Macu védelméről, mert e partmenti szigetek katonailag teljesen tarthatatlanok. Hozzátette azonban, hogy az amerikaiaknak továbbra is őrködniük kell Tajvanon. Nixon válaszában újból támadta Kennedyt. Azt állította, hogy »engedékeny politikájával« Amerika vesztét okozza. Némileg azonban módosította álláspontját, közölte, csak akkor tartja szükségesnek az amerikai fegyveres erők beavatkozását, ha a Kínai Nép- köztársaság kifejezetten Tajvan felszabadítására tesz előkészületeket. Kennedy azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok nem is vállalt kötelezettséget Kimoj és Macu védelmére, hiszen e partmenti szigetek tarthatatlanságát még maga Herter külügyminiszter is elismerte. Nixon hitet tett a hírhedt erőpolitika mellett. Hangoztatta, feladatának tekinti, hogy még jobban megerősítse Amerikát. Visszautasította Kennedynek azt a vádját. hogy egyes köztársasági párti vezetők »bárfnikor is hajlanak a lövöldözés« megkezdésére, azaz új háború kirobbantására. Ügyes kortesfogással Kennedy ellen fordította a fegyvert, emlékeztetett rá, hogy az elmúlt ötven esztendőben »háromszor is demokrata párti elnök vitte háborúba Amerikát«. Az újságírók ekkor megkérdezték mindkettőjüktől, hogyan vélekednek az Egyesült Államok berlini »jogainak«-védelméről. Mindketten azt válaszolták, hogy Amerika mindig »eleget tesz kötelezettségeinek«, nem hajlandó lemondani a város négyhatalmi státusáról.. Kennedy ezután az amerikai hagyományos fegyveres erők és a légierő megerősítését, a rakétafegyver-gyártás fokozását sürgette. Ugyanakkor indítványozta, hogy az Egyesült Államok tegyen meg mindent a »nukleáris leszerelésért«. Azzal érvelt, hogy hamarosan már 8—10 államnak is lehet nukleáris fegyvere. Bírálta a kormányt, mert alig tett bármit is a nukleáris és az általános leszerelés megvalósításáért. Nixon tagadta Kennedy állításait, és a választókat kormánya békés szándékairól próbálta meggyőzni. Érvelésének tarthatatlanságát azonban csakhamar bebizonyította azzal a másik kijelentésével, hogy mindig is támogatta a Szovjetunió felett végzett kémrepüléseket, és egyetértett Eisenhower elnök döntéseivel. Megerősítette, hogy az amerikaiak 72 ízben küldtek ki kémrepülőgépeket. Megjegyezte, nem lát különbséget a rendes kémkedés és a provokatív kémrepülések között. A demokrata párti elnökjelölt szintén megkísérelte igazolni a légikémkedést. Azt állította, hogy sohasem ellenezte kémrepülőgópek kiküldését. Hozzátette, mégsem tartja bölcs dolognak, hogy az amerikaiak a Párizsba összehívott csúcsértekezlet előtt is folytatták ezt a tevékenységüket. A két politikus ezután belpolitikai kérdésekről fejtette ki a véleményét. Mind Nixon, mind Kennedy sürgette, hogy az elnöknek a jövőben adjanak nagyobb hatalmat a sztrájkok letörésére. Nixon kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének üteme elmaradt a Szovjetunióé mögött, és ezért a gazdasági élet serkentésének céljából adóreformot helyezett kilátásba. Washington. -Mint az UP1 írja, az amerikai katonai vezetők részben Kennedyt, részben Nixont támogatják a tajvani helyzet megítélésében. Mindnyájan kifejezték azonban óhajukat, hogy az Egyesült Államok semmiképpen se kötelezze el magát valamilyen határozott stratégiára, bárki nyerje is a választásokat. Leopoldville (MTI). Lumumba kongói miniszterelnök — jelenti az AP leopoldville-i tudósítója — csütörtökön otthonában folytatta politikai tevékenységét. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Mobutu ezredes és a Kongó törvényes kormánya ellen fordult többi lázadók nem férnek meg egymással. Az AP tudósítója emlékeztet rá, hogy Bcrmboko, a Mobutu- féle »főbiztosok tanácsának« nevében még erőszakkal fenyegetőzött, ha sikerül Lumumba minis/.terelnököt simán letartóztatnia. Fenyegetései azonban szerdán már hitelüket vesztették, amikor Mobutu kijelentette, hogy ilyen erőszak alkalmazására nem kerül sor. Mobutut a kongói hadsereg magatartása kényszeríti a visz- szakozásra. A kongói hadsereg, amelyre Mobutu tervezett katonai diktatúrájának megvalósításánál támaszkodni i kívánt, távolról sem egységes. Az AFP tudósítójának hírmagyarázata szerint ''Mobutu 24 tagú »katonai küldöttsége«, amelynek »kerekásztal-értekez- letre« kellett volna összetoborozni a lázadókat Mobutu helyzetének megmentése végett, arra vállalkozott, hogy közvetít a Mobutut pártoló Kaszavubu elnök és Lumumba miniszterelnök között. Mint az AFP tudósítója megjegyzi, a küldöttség tagjai szeretnék megakadályozni »a hadsereg felbomlását«. Erre a hadseregre ugyanis — amelynek élére Mobutu segítségével olyan parancsnokok álltak, akiknek nincsen igazi tekintélyük — sokkal nagyobb benyomást gyakorol Lumumba kitartó türelme, mint az erőszak alkalmazása. Mobutu legújabban azzal fenyegetőzik, hogy letartóztatja valamennyi polir tikai ellenfelét. Mint az AFP jelenti, csütörtökön már Leopoldville-be szállították a kongói Oriente tartomány közigazgatásának négy vezetőjét, közöttük a tartományi kormány elnökét. Mobutu azért tartóztatta le a négy politikust, mert végrehajtották a törvényes kongói, kormány utasításait. A Leopoldville-be érkezett négy foglyot ismeretlen helyre továbbszállították. Újabb tiltakozások és tüntetések Dél-Koreában Szöul (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint a dél-koreai kormány emlékiratot intézett az Egyesült Államokhoz. Értesülések szerint az emlékirat javasolja, hogy fokozatosan csökkentsék —- ösz- szesen mintegy ötvenezer fővel — a dél-koreai hadsereget. Mint ismeretes, a hatszázezer Willy Brandt: „Tovább fogunk provokálni4 Bécs (MTI). A Bécsben lázas tevékenységet kifejtő Brandt már csütörtökön este rövid idővel megérkezése után fellépett az osztrák televízióban, és sajtókonferenciát tartott. A konferencia — ellentétben a nyugatnémet-barát osztrák hír veinek várakozásával — több kínos percet szerzett neki. Az újságírók ugyanis meglehetősen sarokba szorították. Körülményes és érthetetlen választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet az, hogy NyugatBerlín; szabadságának legfőbb feltételét az Idegen" csapatok által való megszállásban látja. Amikor megkérdezték: váí- lalja-e azt a nyugatnémet Welt által neki tulajdonított kijelentést, hogy »Berlin megér egy háborút« — kijelentette: ezt így nem mondta, de állást foglalt a megállapítás ellenkezőjével szemben is. Hangsúlyozta: Nyugat-Berlin polgármestere a háború elkerülése árán sem érthet egyet egy nyugat-berlini kompromisz- szummal. A végleg zavarba hozott Brandt a revansista szervezetek Nyugat-Berlinben tartott kihívó kongresszusaira vonatkozó kérdésre válaszolva egyebek között — általános felháborodástól kísérve — kijelentette: »Ha ezeket az összejöveteleket provokációknak tekintik, akkor tovább fogunk provokálni!« Brandt "végül -számos kom- münístaellenes elcsépelt frázis elpufogtatása után a nyugatnémet szocialisták és kereszténydemokraták együttműködése mellett foglalt állást, majd kijelentette, hogy esetleges kancellári megválasztása után nagy általánosságban Adenauer külpolitikáját fogja folytatni. Október 20-án temetik a meggyilkolt Aszanumát Tokió (MTI). Japánban péntekre sem enyhült az Aszanuma meggyilkolásával keletkezett feszültség. A három fő párt csütörtökön nem tudott megegyezni a parlament rendkívüli ülésének időpontjában, amelyen biztonsági intézkedéseket kellene hozniuk az erőszak megfékezésére. Ikeda miniszterelnök figyelmeztető felhívást intézett a lakossághoz. Hangoztatta, hogy tekintet nélkül a személyek vagy csoportok politikai állás- foglalására, le fogják törni a terrorizmust. Hogy eltökéltségét bizonyítsa, elfogadta a közrendért felelős államminiszter lemondását, és utódául Nideo Szutót, a kormány volt tagját nevezte ki. Csütörtökön a kora esti órákban a japán dolgozók csendes felvonulással tiltakoztak Aszanuma meggyilkolása miatt. A Hibia parkban tizenkétezer főnyi tömeg gyűlt egybe. Velük szemben kétezer rendőrt vezényeltek ki esetleges összetűzésekre számítva. Minthogy a Japán Szocialista Párt hivatalos személyiségei békés demonstrációt ajánlottak, nem történtek összetűzések. A Zengapuren diákszövetség mintegy ötszáz diákja azonban összecsapott a rendőrséggel a miniszterelnök hivatali székhelye előtt. Az AP jelentése szerint mintegy ötven diák és húsz rendőr sebesült meg, három diákot letartóztattak. Az ösz- szetűzést az váltotta ki, hogy a diákok be akartak hatolni a miniszterelnökségre. Az Akahata, a Japán Kommunista Párt lapja vezércikkben sztrájkra, tüntetésekre és tömeggyűlésekre hívja fel Japán népét, hogy tiltakozzék az Ikeda-kormány további működése ellen, és haladéktalan lemondását követelje. A vezércikk hangsúlyozza, hogy Aszanuma meggyilkolása az amerikai imperialisták és a japán reakciós csoportok segítségével történhetett meg. Az Akahata emlékeztet ró, hogy a gyilkosságot megelőzően a szélsőséges nacionalisták dühödt kirohanásokat intéztek a szónok ellen, zűrzavaros légkört teremtettek anélkül, hogy a rendőrség bármiféle intézkedést tett volna azok meggátlására. Különösképpen jelentős, hogy a gyilkosság Ikeda miniszterelnök jelenlétében történt. Mindezek a körülmények világosan megmutatják, hogy az Ikeda-kormány közvetlenül felelős a gyilkosságért — hangsúlyozza a lap. A reakciós csoportok közreműködését erősíti meg Akao Binnek, a Nagy Japánért Küzdő Hazafias Párt elnökének magatartása, az ifjú gyilkost az ifjú japán hazafiak mintaképének nevezte. Akao Bin egyidejűleg azonban úgy nyilatkozott, hogy a gyilkos tagja volt ugyan pártjának, de kizárták, mert a baloldali csoportok ellen erőszakosabb fel lépést hirdetett. A jobboldali politikai csoportok közösen gondoskodnak arról, hogy a gyilkos védőügyvédet kapjon, és élelmiszercsomagokkal látják el. Jamagucpí ezredes, a gyilkos apja bejelentette lemondását az önvédelmi erőknél betöltött tisztségéről. A lemondást valószínűleg elfogadják azzal az indokolással, hogy az ezredes túl kesztyűs kézzel nevelte fiát. A Japán Szocialista Párt bejelentette, hogy magára vállalja Aszunama temetésével járó feladatokat. Vezérük holttestét a Hibia parkban lévő hangversenyteremben ravatalozzák fel. A gyászszertartás után hamvait az ország nagyobb városaiban rendező gyászünnepségekre szállítják, s végül ugyanazon a helyen helyezik el, ahol a gyilkosság történt. A szocialista párt hivatalos személyiségei szerint 'lehet, hogy Aszanuma özvegyét nevezik ki a parlamentbe a férje halálával megüresedett helyre. főt számláló hadsereg a legnagyobbak közé tartozik Ázsiában, és fenntartására az Egyesült Államok évi. 425 millió dollárt fordít. A kiszivárgott hírek szerint a hadsereg létszámának csökkentése egyáltalán nem jelentené a költségek csökkentését, sőt Csa Kjon Li miniszterhelyettes újságíróknak kijelentette, hoigy Dél-Korea nyolcvanmillió dollárt igyekszik biztosítani egy úgynevezett stabilizációs alap céljaira, továbbá egy ötéves fejlesztési programot dolgoz ki, amely kereken >420 . millió dollárt emésztene fel. Csa kijelentette, hogy mindkét tervet megvitatták Dillőn amerikai .külügyminiszterhelyettessel. Ugyanakkor az Űj Kína hír- ügynökség jelentése arról számol be, hogy Dél-Koreában szélesedik a tömeg ellenállása az amerikaiak támogatta Csang-klikkel szemben. Csang, ■ akit megriasztottak a Szöulban- kedden "lezajlott tüntetések, megtorló intézkedésekhez folyamodott. Huszonnégy tüntetőt letartóztattak. Tüntetésekre került sor Püszan, Ma- szan és Kvangju városában is. Szöulból érkezett jelentések szerint . . a keddi tüntetés után a városban elrendelték az ostromállapotot, ri' ztot- ták a katonákat és a csendőröket. A szöuli rendfenntartó érőket egyébként már korábban megerősítették: október 8-án ötszáz rendőrt és háromszáz csendőrt vezényeltek á fővárosba. Hí argentin tábornokok kierőszakolták a hadseregügyi miniszter lemondását Buenos Aires (AFP). Az Argentínában hatalomra törő tábornokok pénteken hajnalban kierőszakolták Larcher hadseregügyi miniszter lemondását. Mint az AFP jelenti, éjfél, után egy órával a tábornokok, kéttagú küldöttsége felkereste Frondizi elnököt otthonában, s tudomására adta, hogy Lar- cher működése a hadügyminisztérium élén »nyugtalanság forrása a hadseregben«, és ezért eltávolítása elkerülhetetlen a nyugalom helyreállításához. A tábornokok javasolták, hogy Frondizi nevezze ki . új hadseregügyi miniszternek Alejandro Poggi tábornokot, az argentin III. hadsereg parancsnokát. Az elnöki hivatal pénteken hajnali 6.30 órakor közölte, hogy Larcher tábornok benyújtotta lemondását, és azt az elnök elfogadta. Frondizi ugyanakkor 24 órás haladékot kért a tábornokoktól, hogy utódot választhasso* Larchemek. (MTI)
