Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L AP0A Utó XVII. évfolyam, 143. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek, 1960. október 14. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A kastélybeli tétlenségtől a mindennapi munkáig OTTHONUNK Egy javasasszony boszorkánykonyháján :::::: (3. O.) (5. O.) :::::: (6- o.) HIHI I::::::::::-::::::-:::: Erősödik a karádi Búsak aláss Tss — Hét szakember dolgozik a közös gazdaságban — 250 ezer forintért gépeket vásároltak — Elkészítették második ötéves tervjavaslatukat (Tudósítónktól.) A tabi járás, sőt a megye legnagyobb szövetkezete a ka­rádi Búzakalász Tsz. A felfej­lődés után, az idei tavaszon az volt a tagság legfőbb gondja, hogy képzett szakemberekre bízza a több mint 6 ezer holdas közös gazdaság szak­mai irányítását. Törekvé­sük sikrrel járt. Je­lenleg egy-egy állattenyésztő, mezőgazdasági mérnök, mező­gazdász, képesített főkönyvelő és két mezőgazdász-gyakornok dolgozik a szövetkezetben. El­nökük, Kromek Pál is most szerezte meg a kellő szaktu­dást Zsámbékon. Bár a munka itt sem volt mentes a kezdeti zökkenőktől, az első esztendő közös erőfe­szítése mégis meghozta ered­ményét. Saját erőből 250 ezer forint értékben gépeket vásá­roltak. Fejlesztették állatállo­mányukat. Három egyenként 40—40 férőhelyes sertésfiazta- tót, egy új, 100 férőhelyes hiz­laldát, állami támogatással pedig 102 férőhelyes szarvas­marha-istállót építettek. Áz előzetes felmérések szerint — a beruházások ellenére — a munkaegység értéke eléri a múlt évit, amikor a falu lakos­ságának csak kisebb hányada gazdálkodott közösen. Gondos­kodnak az idős, munkaképte­len gazdákról. 140—150 kere­sőképtelen ember életkörül­ményeinek javítását vállalta magára a termelőszövetkezet. A fiatalok kívánságára a jövő­ben klubot létesítenek, s a ré­szesedést készpénzben fizetik ki. Elkészült a Búzakalász má­sodik ötéves tervjavaslata. E program legfontosabb része az állattenyésztés nagyarányú fellendítése. A következő évek­ben nagyüzemi gyümölcsöst is alakítanak ki. Elsőként 30 hol­don 3550 gyümölcsfát ültetnek el. Húsz tsz-istálló építését kell befejeznie az idén a Somogy megyei Építőipari Vállalatnak (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Építőipari Vállalat által végzett tsz-épít- kezések lassú ütemben halad­nak. A múlt évről áthúzódó építkezéseken kívül még 28 is­tállót kellene ebben az évben átadniuk. Eddig 8 ötven férő­helyes épületet vettek át a ter­melőszövetkezetek, így még tíz-tíz 50 és 102 férőhelyes is­tállónál folynak az építkezé­sek. Nagybajomban a 102 férőhe­lyes magtárpadi asos tehénis­tállót a szerződés értelmében ez év december 10-ig kellene átadni. A falak már állnak, de a tetőt még nem tudták fel­húzni, és a betonozást sem kezdték meg. Csökölyben az a jogos kifo­gás, hogy a betonozás a vége felé közeledik, azonban a pad­láson a betonozást könnyen fel lehet kaparni. Az épület északi részén, ahol az eső be­ver, a beton átázik. Horváth Imre műszaki ellenőr az épít­kezési naplóba történt bejegy­zéseiben augusztustól mosta­náig állandóan kifogásolta a betonozás minőségét. Nagy Miklós, a vállalat szakembere a többszöri figyelmeztetés el­lenére sem gondoskodott a hi­bák kijavításáról. Az időjárás ezekben a na­pokban kedvezőtlen, s paran- csolóan előírja, hogy minden alkalmas percet ki kell hasz­nálni az építkezések befejezé­sére. A feladat nagy: több mint 1500 állat számára kell még az idén férőhelyet létesítenie a vállalatnak. Balatonlellén és Vörsön megkezdték a közös baromfitenyésztést A fonyódi járás 25 termelő­szövetkezete közül egyedül a buzsáki Munka Harcosa Tsz foglalkozott az idén baromfi- tenyésztéssel. A buzsákiak ér­tékesítették az összes csirkét. Nem sokkal ezelőtt tehát a já­rásban nem volt közös ba­romfiállomány. Többen elláto­gattak Szolnok megyébe ta­pasztalatcserére, s az ott lá­tottak alapján javasolták e jö­vedelmező üzemág létesítését. Máyás László, a balatonlel- lei Balaton Gyöngye Tsz elnö­ke például hazatérése után megvitatta a vezetőséggel, a tagsággal a baromfitenyésztés Felszedték a cukorrépát a Kutass Állami Gazdaságban Befejeződött az almaszüret — — 120 mázsa burgonya, 110 kg vörösheremag holdanként A Kutasi Állami Gazdaság­ban is megakasztotta a betaka­rítást és a vetést az esős idő­járás. 1523 holdas őszi mély­szántási tervükből eddig 210 holdat végeztek el. Az őszi vetések alá 850 holdon kiszór­ták a műtrágyát, istállótrágyá­val pedig összesen 690 holdat láttak el az idén. Az őszi árpa vetését 300 hol­don. a rozsét 290 holdon fe­jezték bé. A 63 hold őszi takar­mánykeverék vetéséből pár hold, az 50 hold fűmag vetésé­ből 30 hold van hátra. Felszed­ték a termést az 50 hold cu­korrépa-táblájukról. Holdan­ként 160 mázsát adott. Meg­kezdték a 176 hold burgonya betakarítását. A tervezett 70 mázsa helyett 120 mázsás át­lagterméssel dicsekedhetnek. A kiskorpádi üzemegység­ben befejeződött az almaszü­ret. A nagy fagykár ellenére a megmaradt termés 60 százalé­ka exportálható. A gazdaság 85 holdon termesztett vörös- heréje holdanként 110 kiló ter­mésátlagot adott. Új boltokat nyitottak a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi. járás földmű­vesszövetkezeteinek taglétszá­ma augusztus 31-ig 141-gyel, a részjegyalap pedig 40 ezer fo­rinttal növekedett. Űj kereske­delmi egységekkel is gazda­godtak á szövetkezetek. Meg­nyílt a somogyszobi, a mikei és a háromfai önkiszolgáló élelmiszerbolt. A nagyatádi áruházban önkiválasztó cipő­részleget létesítettek. Ugyan­csak a járás székhelyén a 8. sz. éttermet presszórészleggel bővítették. A közeljövőben adják át rendeltetésének a görgetegi iparcikk-boltot is. A lakosság vásárlóerejének növekedéséről tanúskodik az a tény, hogy az egy főre eső vá­sárlás értéke az elmúlt évihez viszonyítva ebben az esztendő­ben 116 forinttal nőtt. A szö­vetkezeti boltok megfelelő áru­készlettel rendelkeznek, fel­készültek az őszi és a téli for­galom lebonyolítására. kialakításának lehetőségeit. A javaslatból határozat lett, s azt tett követte. Vásároltak is­tállót, s 500 magyarsárga jér- cét vettek. Kruppai Zoltánná — aki a tavasszal részt vett Kadarkúton a baromfitenyész­tési tanfolyamon — vállalta gondozásukat. A jércék elkezd­ték a tojásrakást. A szövetke­zetnek az a terve, hogy a jövő évben 1000-re növeli a tojó­tyúkok számát, és rátér a csi­benevelésre is. Ugyancsak megérkezett 500 jérce a vörsi Kisbalaton Tsz- be is. Négy szövetkezeti köz­ség — Balatonszentgyörgy, Ba- latonberény, Balatonkeresztúr és Balatonújlak — szintén el­küldte megrendelését. A járási mezőgazdasági osztály felméré­se szerint másutt is növekszik az érdeklődés, s a jövő évben újabb 5 termelőszövetkezet kí­ván baromfi törzsállományt beszerezni. Az ENSZ-kőzgyűlés közfelkiáltással elfogadta a gyarmatosítás kérdésének napirendre tűzésére tett szovjet javaslatot Hruscsov: „Le kell tépni az álarcot a gyarmatosítókról“ Nyugati provokációs manőver miatt félbeszakadt az ENSZ szerda délutáni ülése New York (MTI). Polgár Dé­nes, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból: Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése egy nagyarányú provokációs manőver követ­keztében félbeszakadt. Napi­renden az a kérdés szereptelt, hogy a Szovjetunió javaslatát a gyarmati népek felszabadí­tására a politikai bizottság tár­gyalja-e, vagy ahogyan a Szov­jetunió javasolta, a közgyűlés. A szovjet javaslatot Hrus­csov indokolta meg nagyhatá­sú beszédében. — Mindenki előtt világos — mondotta a szovjet miniszter- elnök —, milyen rendkívül fontos nemzetközi probléma, hogy az emberiség megszaba­duljon a múltból örökölt szé­gyenletes gyarmatosító rend­szertől. A közgyűlésnek teljes felelőssége tudatában számot kell vennie azzal, hogy a gyarmatosító rendszer, ha nem hozunk sürgős in­tézkedéseket, még sok szenvedést okozhat, sok áldozatot követelhet, sok millió életet pusztíthat el, fegyveres konfliktusokat és háborúkat idézhet elő s nemcsak a föld egyes ré­szein, hanem az egész világon fenyegeti a békét és biztonsá­got. Hruscsov nevetségesnek mon­dotta, hogy a gyarmatosítók a »szabadság, egyenlőség, testvé­riség« jelszavát hirdetik. A szovjet kormányfő ezt a rab­szolgakereskedők és a rabszol­gatartók fantazmagóriájának nevezte. — Határozottan le kell tépni az álarcot a gyarmatosítókról — mondotta —, és be kell mu­tatni, milyen az igazi ábrázata azoknak, akik betegségeket, nyomort, éhínséget és halált vittek a leigázott országokba. Számos küldött tapsa fogad­ta a szovjet küldöttség vezető­jének szavait, mikor kijelen­tette: »Én Afrikából jöttem, és új ember vagyok az ENSZ- ben. Nagyon csodálkozom azon, hogy az elnök máso­kat nem- szakít félbe, en­gem azonban, aki tcst^é­Q©OOOGXDOG0©GGXDGGOOOGGOOOOOOOO0OOOGCDOOOOGGO ogggogoogooggoooggö — A nép előbb-utöbb szá­mon kéri, hogyan szava­zott képviselője az ENSZ- ben. Amellett volt-e, hogy haladéktalanul és teljesen meg kell szüntetni a gyar­mati szolgaságot, meg kell adnia a szabadságot min­den népnek, vagy pedig in­gadozott? Azok, akik ellenzik, hogy a közgyűlés plenáris ülésén a kormányfők részvételével vi­tassuk meg a gyarmatosító rendszer megszüntetésének kérdését — folytatta Hruscsov —, elárulják politikájuk rö­vidlátó voltát és érveik tart­hatatlanságát. A gyarmatosítók hiába remélik, hogy sikerül feltartóztatniuk az elnyomott népek nagyszerű mozgalmát a szabadságért és függetlensé­gért. Csak idő kérdése, hogy a gyarmatosító rendszer végleg elpusztul. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete — ha hű akar maradni alapokmányához nem maradhat kívül e kérdés megoldásán. Hruscsov után az angol kül­dött emelkedett szólásra, és védte az ügyrendi bizottság­nak azt az álláspontját, hogy a kérdés a politikai bizottság elé kerüljön. Ezt az álláspontot tá­mogatta Űj-Zéland küldötte is. Csehszlovákia és Bulgária delegátusa a szovjet álláspon tot támogatta. Hasonló érte­lemben szólalt fel Ghana, Gui­nea és Líbia küldötte is. Azután a volt Francia-Kon­gó delegációjának vezetője ka­pott szót. Ekkor történt az első incidens. A kongói küldött egy távira­tot ismertetett, amelyet egy portugál gyarmat népe intézett hozzá. A kongói delegátus éles szavakkal követelte, hogy Portugália is adja meg a sza­badságot gyarmatainak. Az elnök ekkor félbeszakí­totta a kongói küldöttet. Ami­kor a kongói delegátus újra szólást kapott, kijelentette: kadarkúti Szabadság Tsz-ben húsz férőhelyes sertésfiaztatót építenek 40 ezer forint állami hitelből és 20 ezer forint saját erőből. reim hangját tolmácsolom, félbeszakít... Az elnök ismét megvonta a szót a kongói küldöttől, és fi­gyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Ez a jelenet három­szor megismétlődött. Ezután Libéria és Irak delegátusa fog­lalt állást a szovjet javaslat mellett. Ekkor került sor a második incidensre. A Fülöp-szágetek küldötte ar­ról beszélt, hogy a szabadsá­got minden gyarmati népnek meg kell adni, majd rátért ar­ra, hogy a kelet-európai né­peknek sincs szabadságuk. Románia küldötte — eljá­rási kérdéshez szólva — a szónoki emelvényre lépett, és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre a Fülöp- szigeti delegátust. »Függet­len, szuverén nemzeteket, amelyek tagjai az ENSZ- nek, nem lehet sértegetni« — mondotta. Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasítan! a Fü- löp-szigeti delegátust. Románia delegátusa másodszor is ügy­rendi javaslatot tett, követel­ve a Fülöp-szigeti küldött rendreutasítását. Az elnök azonban kijelentette, hogy a Fülöp-szigeti delegátus nem sértett meg senkit, csupán po­litikai kérdést tárgyalt. Erre maga Hruscsov kért szót. — Amikor Kongó küldötte beszélt egy táv­iratról, amit szenvedő tár­saitól kapott, az elnök megállította — mondot­ta. — Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, aki a gyarmatosítókkal szimpatizál, nyugodtan sér­tegethet független orszá­gokat? Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szovjetunió né­peinek erejéből az igazsá­got hirdetjük, és ezt ön, elnök úr, semmiképpen sem akadályozhatja meg. Az elnök egy szót sem vála­szolt Hruscsovnak. Ezután a Fülöp-szigeti delegátus foly­tatta beszédét, és hangoztatta, hogy nem akarja megbántani senkinek az érzékenységét. Elővette előre megírt beszé­dét, de kihagyott belőle min­den olyan célzást, amely a ke­let-európai népekről szólt vol­na. Ezáltal a Fülöp-szigeti küldött be» széde végeredményben im­perialistaellenes felszóla­lássá vált, úgyhogy felszó­lalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldött­ség is megtapsolta a Fü­löp-szigeti delegátust. Ezután egymás után szólal tak fel Etiópia, Nigéria, India, Kuba küldöttei, és a közgyűlés szónoki emel­vénye a gyarmatosítás ep­(Folytotás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents