Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP « 2 Szerda, 1960. október 1% Hruscsov beszéde a leszerelés kérdésének megvitatásáról Az amerikai nagykövet rendelkezik Kongóban az ENSZ-csapatokkal A PORTUGÁL GYARMATBIRODALOM > (Folytatás az 1. oldalról.) győződésem, hogy ha komo­lyan vetődnék fel a közgyűlés plenáris ülésén a leszerelés kérdése, ha különleges súllyal foglalkoznának vele, akkor azok az államfők és kormány­fők visszatérhetnének a köz­gyűlésre, akik már elutaztak. Sőt, mi több, még azok az ál­lam- és kormányfők is ide utazhatnának, akik nem vol­tak jelen ülésszakunk munká­jának kezdetén. Ezt a kérdést másként is meg lehet oldani. Már beszél­tem erről Macmillan úrral, Nagy-Britannia miniszterelnö­kével, más államférfiakkal. Szóba hoztam ezt az ENSZ-új- ságírók szövetségében megtar­tott sajtóértekezleten is. Le­hetséges, hogy az általános és teljes leszerelés kérdését cél­szerű lenne az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésén megvitat­nunk. Most, az elnökválasztás elő­készítésekor az Egyesült Álla­mokban olyan helyzet alakult ki, hogy az amerikai kormány a jelek szerint nem szándéko­zik semmi új, fontos kötele­zettséget sem magára vállalni. Márpedig az Egyesült Álla­mok konstruktív közreműkö­dése r ül lehetetlen az ENSZ közgyi. „in megegyezésre jut-’ ni a leszerelésről. A közgyűlés rendkívüli ülés­szakát a jövő év márciusában vagy áprilisában lehetne ösz- szehívni, s azzal a javaslattal fordulhatnánk valamennyi or­szághoz, hogy ezen az üléssza­kon államfők vagy kormány­fők vezessék a küldöttségeket, Mindent meg kell tenni, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszakán megegyezés szüles­New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszaka hétfőn este, magyar idő szerint ked­den hajnali 1.50 órakor foly­tatta a közgyűlési napirend­tervezet megvitatását. Az ülésen vita nélkül elha­tározták, hogy önálló tárgy­pontokként a közgyűlés napi­rendjére tűzik a leszerelési kérdéseket. A Dél-afrikai Uniót képvi­selő Louw külügyminiszter éles tiltakozása ellenére beik­tatták a közgyűlés napirendjé­be a Dél-afrikai Unióban gya­korolt faji megkülönböztetés kérdését is. Ezenkívül a köz­gyűlés napirendjére tűzték még az algériai kérdést, a kongói helyzet problémáját, a dél-tá­rói i osztrák kisebbséggel szem­ben tanúsított olasz magatar­tás miatt emelt osztrák pa­naszt, Mauritánia problémáját és több más kérdést. TASZSZ-jelentés szerint ez­után került sor az úgynevezett tibeti kérdésre, amit az általá­nos ügyrendi bizottság az Egyesült Államok nyomására terjesztett elő napirendi kér­désként. Subandrio indonéz külügyminisztér kijelentette felszólalásában, hogy Tibet mindig a kínai kormány jogkö­réhez tartozott, és elidegenít­hetetlen része a Kínai Nép- köztársaságnak. Zorin szovjet küldött élesen ellenezte a »kérdés« napirend­re tűzését, mert ez lényegénél fogva a kínai állam belügye. A »tibeti kérdés« napirendre tűzésének kezdeményezői — mondta a Szovjetunió képvi­selője — tulajdonképpen el akarják vonni az ENSZ figyel­mét azokról a halaszthatatlan nemzetközi kérdésekről, ame­lyek a világ minden népié szempontjából létfontosságúak. Ezek vissza akarják vezetni a közgyűlést a hidegháborús időkbe, be akarják feketíteni a Kínai Népköztársaságot, és arra akarják felhasználni az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, hogy ártsanak a békének ée. a nemzetközi biztonságnak. sék a leszerelésről, és hogy minden ország lényegesen elő­mozdítsa a közös ügyet: a le­szerelési egyezmény megte­remtését és a béke biztosítását. Azt hiszem, mindenki, aki békére és a népek barátságára törekszik, szívesen fogja lát­ni az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának összehívásá­ra vonatkozó határozatot. Ismételten hangsúlyozni sze­retném, hogy ezt, az ülésszakot kívánatos lenne Európában tartani, például Genfben, minthogy az ENSZ-hez tarto­zó országok többsége földrajzi­lag Európa felé gravitál. Meg lehetne tartani ezt az üléssza­kot Moszkvában vagy Lenin- grádban is. Ha így lenne, mi a magunk részéről mindent megtennénk, hogy biztosítsuk a kellő feltételeket a rendkí­vüli ülésszak normális mun­kája és az ülésszakon résztve­vő küldöttek számára. Ilyenformán a szovjet kül­döttség kitart amellett, hogy Leopoldville (MTI). Leopold- ville-bert, Kongó fővárosában rendkívül feszült a helyzet — jelenti a TASZSZ. Mobutu ez­redes, aki zsoldosaival hétfőn körülzáratta Lumumbának, Kongó törvényes kormányfő­jének lakóházát, és megakadá­lyozta, hogy a parlament tag­Ezu tán a tiltakozások elle­nére szavazásra tették fel a »tibeti kérdést«. A napirendre tűzés ellen szavazott 13 kül­döttség (a szocialista országok, Jugoszlávia, Guinea, Indonézia és Mali), tartózkodott a sza­vazástól 35, főként afrikai és ázsiai ország, 49 küldöttség pe­dig, az Egyesült Államok szö­vetségeseinek képviselői en­gedelmesen a mesterségesen kiagyalt kérdés napirendre tű­zése mellett foglalt állást sza­vazatával. Ezután az úgynevezett ma­gyar kérdésre került sor. A kérdés vitájánál a ma­gyar küldöttség nevében Péter János, a külügyminiszter első helyettese mondott beszédet. — Amit mi most cselekszünk — mondotta többek között Pé­ter János —, az a közgyűlés egymást követő ülésszakain már-már gépies eljárássá vá­lik. Gépies eljárássá, amelyet közvetlenül vagy közvetve az Egyesült Államok delegációja kezdeményez, és a közgyűlés automatikusan jóváhagy. Ez történik az úgynevezett ma­gyar kérdéssel az Egyesült Nemzetekben. Az úgynevezett magyar kérdés ' megmerevedett eljárások során ugyanúgy ke­rül elő és múlik el, mint a megnyitó és záró eljárások for­maságai. Mondjuk ki nyíltan, aho­gyan a gépies eljárások rendszerint senkit sem ér­dekelnek; ugyanúgy van a magyar kérdéssel is a köz­gyűlés ülésszaka. Ha fi­gyelmesen olvassák az Egyesült Államok delegá­ciója által beterjesztett magyarázó memorandu­mot, megállapíthatják, hogy még az amerikai de­legációt sem érdekli komo­lyan. Senki sem vár semmit a vele kapcsolatba hozott vitától és határozatoktól. Péter János felszólalása vé­nén hangoztatta: A közgyűlés az általános és teljes leszere­lés kérdését a közgyűlés ple­náris ülésén kell megvitatni, a kormányfők részvételével. Ha valamilyen oknál fogva nem sikerül minden vonatkozásban megtárgyalni a leszerelés prob­lémáját és megegyezésre jutni ezen az ülésszakon legalábbis a fő elvekre nézve, akkor a szovjet kormány szükségesnek tartja a közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását egyetlen napirendi pont, az általános és teljes leszerelés megvitatására. Hassa át önöket, küldött urak, az a felelősség, amely az Egyesült Nemzetek Szerveze­tére hárul egy olyan nagy fon­tosságú probléma megoldását illetően, mint a leszerelés. A világ összes népei elvárják, hogy az ENSZ végre tegye jár­hatóvá az utat egy olyan élet­bevágóan fontos, halaszthatat­lan feladat megoldásához, mint az általános és teljes leszere­lés. jai ülést tartsanak a parlament épületében, további csapatokat van össze Leopoldville-ben. Az AFP tudósítója jelenti, hogy a parlament előtti téren páncélautókat és golyó­szórós katonákat helyeztek legfőbb segítsége a magyar nép számára az lehetne, ha hathatós védelmet nyújtana azzal szemben, hogy az ame­rikai delegáció hidegháborús célokra használja fel. Amit a magyar delegátus hangsúlyozott — hogy tudni­illik az egész ügy nem érdekel jóformán senkit —, az bebi­zonyosodott a vitánál, mert a magyar küldöttöh kívül csupán a javaslatot be­nyújtó amerikai delegáció szónoka szólalt fel. A dolog érdekessége az, hogy az amerikai delegáció nevében nem Wadsworth, a delegáció vezetője beszélt, aki az általá­nos ügyrendi bizottságban megindokolta a javaslatot, ha­nem Wajne Morse szenátor. A szenátor »tájékozottságát« a kérdésben mutatta többek kö­zött az is, hogy az 1956-os ese­mények időpontját szeptem­berre tette. A dolog érdekes­sége még az, hogy Morse sze­nátor vasárnap kijelentette: »Ügy látszik, a Kínai Népköz- társaság felvétele az ENSZ-be elkerülhetetlenné válik.« Mor­se szenátort ezért a hétfői la­pokban éles támadások érték, és lehetséges, hogy e támadá- ’ sok hatása alatt tartotta he­lyesnek, ha ő szólal fel a ma­gyar kérdésben. Több felszólaló nem is je­lentkezett. Az úgynevezett magyar kérdést a közgyűlés 54 szavazattal 12 ellenében, 31 tartózkodással napirendre tűz­te. A szocialista tábor orszá­gain kívül Jugoszlávia, a Mali Köztársaság és Indonézia kül­döttsége szavazott a kérdés napirendre tűzése ellen. Az ázsiai és afrikai országok több­sége tartózkodott a szavazás­tól. Ezzel befejeződött a közgyű­lési napirend-tervezet megvi­tatása. Boland közgyűlési elnök magyar idő szerint 4.18 óra­kor berekesztétte az ülést. Damaszkusz (TASZSZ). Az An Nasr című lap leopoldville-i forrásokra hivatkozva beszá­mol azokról a nézeteltérések­ről, amelyek von Horn tábor­nok, az ENSZ kongói fegyveres erőinek parancsnoka és Tim- berlake amerikai nagykövet között támadtak. Mint a lap rámutat, a tábornokhoz közel álló körökben elmondták, hogy a tábornok legutóbb dühösen távozott az amerikai nagykö­vettől, s felháborodottan nyi­latkozott a nagykövetnek és kormányának eljárásáról. En­nek az az oka, hogy az ameri­kai nagykövetség munkatársai és maga a nagykövet is pa­rancsokat és , rendelkezéseket adtak az ENSZ-erokben levő európai csapatoknak anélkül, hogy előzőleg tárgyaltak volna von Horn tábornokkal. Ilyen módon adtak ki parancsokat egyebek közöitt a leopoldville-i repülőtér elfoglalására és az ENSZ -csapatok átcsoportosítá­sára. (MTI) el, az épület környéke ka­tonai táborra emlékeztet. A DPA jelentése szerint Bomboko, a Mobutu-féle fő­biztosok tanácsának »belügy­minisztere« hétfőn letartóztat­ta Lumumba több hívét. ELISABETH VILLE Az AFP elisábethville-i tu­dósítója ugyanakkor jelenti, hogy a kongói Katanga tarto­mány szakadár kormányával szembefordult Baluba törzs harcosai Kabongo—Dianda és Bu kanra között megtámadtak egy vasúti szerelvényt, amely fegyverekét és lőszert szállított az egyik belga katonai tá­maszpontról Elisabethville-be. A Baluha-harcosok a vas­úti vágányok elpusztításá­val megakadályozták, hogy a belga fegyverek a láza­dók kezébe jussanak. ACCRA A Reuter accrai tudósítójá­nak értesülése szerint Nkru- mah ghanai elnök hétfőn . kö­zélte Kaszavubuva l, Kongó köztársasági elnökév él, nyilvá­nosságra hozza mind a vele, mind pedig a Lumumba mi- nisztlerelnökikel folytatott tel­jes levelezését, hogy »elkerül­hetők legyenek a félreértések Ghana Kongó iránt tanúsí­tott magatartását illetőén«. Mint ismeretes, Kongó törvé­nyes kormánya ellen fellázadt Mobutu ezredes követelte az ENSZ ghanai egységeinek el­távolítását Kongóból, Kasza- vubu pedig »megvonta a bizal­mat« Ghana kongói ügyvivőjé­től. Ugyanakkor a ghanai kül­ügyminisztérium táviratban értesítette Kaszavubut, nem veheti figyelembe azt az üze­netet, amelyfet a lázadók ál- kormányának »belügyminisz­tere« küldött, mert hivatalos elbánást csak Kongó törvényes kormányaitól származó okmá­nyoknak biztosíthat., Havanna (TASZSZ). Jelenté­sek szerint megsemmisítették azt az ellenforradalmi fegyve­res csoportot, amely a napok» ban szállt partra Kuba- Oriente tartományának északkeleti ré­szében. A parasztmilícia és a forradalmi hadsereg egységei elfogták a partraszálltak több­ségét, köztük egy amerikait. A csoport részvevői: Batista Kubából elmenekült hajdani cinkosai és két amerikai Mia­miból egy kisebb halászhajón indultak el expedíciójukra. A partraszállóknál talált dokumentumok megcáfol- hatatlanul bizonyítják az Egyesült Államok »közre­A Pireneusi-félsziget dél­nyugati részén fekvő 92 000 négyzetkilométer területű — tehát Magyarországnál alig na­gyobb — Portugália Nagy­Britannia után a világ legna­gyobb gyarmatbirodalmával rendelkezik. Gyarmatbirtokainak területe Portugáliának kerek 22-szerese, azonban a több évszázados rabszolga-szerző hadjáratok és a modem gyarmatosítás em­bertelen viszonyainak követ­keztében ezen az óriási terü­leten csupán 13 millió ember él, azaz Portugália lakosságá­nak nem egészen másfélszere­se. Az ázsiai kontinensen Kína, valamint India partvidéki te­rületeibe. ... beékelődő kisebb gyarmati hídfők és.áz Indoné­ziához tartozó Timor szigeté­nek fele képezik Portugália Szöul (MTI). A szöuli bíró­ság szombaton mondott ítéletet negyvennyolc vádlott perében, akiket azért állítottak bíróság elé, mert áprilisban, amikor a dél-koreaiak felkeltek Li Szin Man volt diktátor bandájának önkényuralma ellen, parancsot adtak a rendőrségnek, hegy nyisson tüzet a tüntető tömeg­re. Emlékezetes, hogy a tömeg­mészárlásnak több mint ' ezer halottja és sok ezer sebesültje volt. A szombaton hozott ítélet mélyen megdöbbentette Dél- Korea lakosságát. A bíróság az ügyészség vádiratának javaslatait semmibe véve nem szabta ki az indokolt halálos ítéle­teket, sőt Szöul egykori rendőrfőnökét és nyolc cin­1 kosát — a legfőbb büntetés helyett — szabadlábra he­lyezte. működését« ebben az újabb agresszióban. Raul Castro, a kubai fegyve­res erők minisztere, aki az el­lenforradalmi banda megsem­misítésének színhelyére sietett, beszédet mondott a hadművelet részvevői és a helyi lakosság előtt. Kijelentette, hogy az el­lenforradalmi«. csoport minden részvevője megkapja megér­demelt büntetését. A Revulucion közli a Las Villas-i fegyveres erők pa­rancsnokának nyilatkozatát is. Las Villas hegyeiben a napok­ban szintén felszámoltak egy ellenforradalmi bandát. (MTI) birtokait. A gyarmatbirodalom gerincét azonban Mocambique és Angola — másnéven Portu­gál Kelet —, illetve Nyugat- Afrika — alkotja. Mindkét gyarmat fő terménye a kávé, a gyapot és a szizál Az afrikai birtokokhoz tartozik még Por­tugál Guinea, a Zöldfoki-szige- tek, valamint a Guineai-öböl- ben fekvő Sao Tómé és Prin­cipe kisebb szigetei is. Noha 1951 óta a külbirtokok névle­gesen nem gyarmatok többé, hanem Portugália »tengeren­túli tartományai«, a 13 millió lakos közül csupán 15 száza­lék — zömben portugál telepes — a teljes jogú állampolgár. A gyarmatokon uralkodó tényle­ges állapotokra fényt vet a-saj­tóban néhány napja közölt hír a mocambique-í éhínségről és a Mueda városában elkövetett tömeggyilkosságokról. A többi vádlott is a javasolt­nál lényegesen' enyhébb bünte­tést kapott. Szöulban vasárnap nagy tö­meg követelte az elnöki palota előtt, szigorúbban büntessék meg Li Szin Man tömeggyilkos bérenceit. Az utcákon végigvonuló tüntető menetek csak az esti órákban oszlottak szét. Az ADN szöuli tudósítójá­nak jelentése szerint hétfőn elrendelték a dél-koreai rendőrség riadókészültsé­gét. A rendőrök parancsot kaptak, hogy — április óta először — lőfegyverrel teljesítsék szolgá­latukat. A dél-koreai parlament tag­jai kedden ülésre ültek össze, amikor tüntető diákok jelentek meg a parlament épületében, behatoltak az ülésterembe és a szónoki emelvényről követel­ték, törvények módosításával biztosítsa a parlament, hogy az áprilisi véres eseményekért, illetőleg a választási csalá­sokért felel';-ök elveszik meg­érdemelt büntetésüket. Mint az AP szöuli tudósítója jelenti, a parlament épületét őrző rendőrök és a terem örök csak immel-ámmal álltak ellen a tüntető fiataloknak, akikre a parlament előtt több mint ezec tüntető fiatal várt; A parlament épülete előtt ugyanakkor ülősztrájkot tar­tott az áprilisi mészárlás áldo­zatainak sok hozzátartozója. A tüntetés idején hangszóróa kocsik járták végig a dél-ko- re-; főváros utcáit, és kérték •sságot. t-ámog:-: "ta­tok követelésének teljesítését. (MTI) A EMSZ-köz^íílés befejezte napirend tervezetének megvitatását Péter János felszólalása a „magyar kérdés^-sel kapcsolatban Mobutu úfabb csapatokat von össze Kongó fővárosában Ghana elnöke nyilvánosságra hozza levelezését Kaszavubuval és Lumumbáva! Fegyveres provokáció Kuba ellen 4 szöuli bíróság felmentette az áprilisi tömeg mészárlás g* rr * ^ •• 9 * jobunosett Második napja tüntetnek a dél-koreaiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents