Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

SOMOGYI NfiPLAP 4 Tasímap. I960, október 30. Ne önmagáért Az év elején megindult munkaverseny kezdeti lendü­lete alábbhagyott. Annak elle­nére, hogy üzemeink dolgozói a legkülönfélébb versenyfor­mákban vetélkednek egymás­sal, szinte alig hallunk vala­mit a versenymozgalomról, az eredményekről. Ez természe­tes következménye annak, hogy a vetélkedés sok helyen pusztán önmagáért van. Csu­pán azt a célt szolgálja, hogy »legyen verseny, mert ez a szokás, mert másutt is van", vagy ha a felsőbb szervek ér­deklődnek, mondhassák, hogy ennyi meg ennyi brigád verse­nyez, hogy ennyien vesznek részt a mozgalomban, s ilyen meg ilyen felajánlásaik van­nak. A brigádok és a verseny­pontok száma aztán rózsaszín köntösbe bújtatta az üzemeket, s kedvező kép alakult ki me- gyeszerte a munkaversenyről. És most, amikor egyre-másra kerülnek elő e köntös mögül a fonákságok, mikor jobban megnézik, hogy mik is azok a versenypontok, kiderül, hogy azok sok helyütt semmitérők, nincs mögöttük gazdasági eredmény. Az egy főre eső termelés, vagyis a termelé­kenység növelését célzó ver­senypont alig akad. Mindég a versenymozgalom céljainak el­ferdítéséből, a helytelen né­zetekből fakad. Ennek követ­keztében a dolgozók nem lát­ják és nem érzik — mert nem is érezhetik — a mozgalom jelentőségét, s az első napok lendülete, munkakedve hamar alábbhagy. Gyakran hallani panaszokat a szakszervezeti bizottságtól, hogy nincs meg a verseny mű­szaki feltétele. A műszakiak meg azért panaszkodnak, hogy a szakszervezet nem népszerű­síti a versenymozgalmat. Fon­tos, hogy a műszakiak biztosít­sák a verseny feltételeit, s a Készül a torta A böhonvei föhámű- vesszöveühezetnek presszója van. a falu központjában. A presszóban árusítás­ié kerülő ízletes süteményeket a cwk- Táscüzemben készí­tik. Képünkön: Csá­titH Zoltán cukrász vsoKotoaetortoft sut, szakszervezet azok alapján dolgozza ki a szempontokat, de ne általánosságban, hanem üzemrészekre lebontva és ter­melési tanácskozásokon meg­vitatva a dolgozókkal. Nem ritka az olyan nézet sem, hogy nincs miért verse­nyezni. Egyik-másik vállalat­nál nem találnak célkitűzése­ket. Pedig csökkenteni való seléjt, fölösleges túlóra min­denütt akad. Az anyagtakaré­kosság is jelentősen kisebbíti az önköltséget. A munkában eltöltött idő teljes kihasználá­sa körül is sok probléma van, hisz vállalataink többségében a nyolcórás munkaidőből csak hat és fél, hét órát fordítanak a termelésre a dolgozók. Te­hát lehet célkitűzéseket talál­ni mindenhol, csupán körül kell nézni. Általános hiba az is, hogy a munkaversény kampány jelle­gű. A nagyobb évfordulók előtt hirtelen fellángol a ver­senylendület, aztán az ünnepi értékelés után visszahanyatlik. Jóllehet a versenyt éves ver­sennyé fejlesztették a dolgo­zók, de az mégsem folyamatos. A célkitűzések elérését csu­pán szakaszokban segítik. Még két hónap, és vége az évnek. A hibák helyrehozásá­ra már nem mindenütt van elegendő idő. Arra azonban elég e két hónap, hogy okul­junk, hogy leszűrjük a tapasz­talatokat, s azokat okosan hasznosítsuk a jövőben. Mert tapasztalatokkal t- ' égésén rendelkezünk. És m 1 1961. január 1-én nemcsak új esz­tendőbe lépünk, hane>-■•> a má­sodik ötéves terv első évét is megkezdjük, nem árt alaposan meggondolni, hogy mit te­szünk a versenymozgalomért, s hogy egyáltalán miért van a munkaverseny. Kinek a nevében, kinek az érdekében? Egy névtelen levél nyomában Az újvárfalvai Noszlopi .kezet irányításába most kell Gáspár Tsz tagsága nevében" beletanulnia. Erre nem oktat- kér felvilágosítást, útmutatást ta őt senki, e munkakör be­szerkesztöségünktől egy névte­len levélíró: hogyan válthat­nák le Ivók József elnököt. Rokoni összefonódásról, elvte­len engedményekről, a szövet­kezeti vezetés hibáiról tesz em­lítést. Hivatkozik Tátrai János elvtársra, a Kaposvári Járása Tanács Mezőgazdasági Osztá­lyának vezetőjére, aki nemré­giben közgyűlésen ígérte meg: tüzetesen megvizsgálja az el­nök tevékenységét, megismer­kedik a szövetkezet egész munkájával, s csak utána fog­lal állást. Mert mendemondák alapján nem lehet »önteni. Megkértük Tátrai elvtársat, tar-tson velünk, segítsen ben­nünket abban, hogy nyilváno­san válaszolhassunk levél­írónknak. Milyen következte­tésre jutottunk a helyszíni vizsgálódás után? Ami a szövetkezet szervezeti életét illeti, arról korántsem nyilatkozhatunk helyeslőén. A téli alakulás óta csupán két közgyűlést tartottak. A veze­tőség gyakran ülésezik, de ez nem elég! Jogosan követeli a tagság, hogy az elnök rendszeresen adjon számot a közös gazdaság anyagi hely­zetének alakulásáról, a végzett munkákról, és kérje a tagság ja­vaslatát a további célkitűzések­hez; A mezőgazdasági munkákban is adódtak kisebb-nagyobb zök­kenők. Esetenként órákig áll­ni, várni kényszerültek a foga- tosok, mert nem tudták, hogy egy-egy parcella kukorica ló- Roland Ferenc^ kapálásának elvégzése után ~ hova menjenek: másik parcel­lába-e, avagy szénáért a rétre. Akik a szervezetlenségből fa­kadó időpocsékolés miatt szót emelnek, jogosan teszik; De egyről nem szabad megfeled­kezniük: Ivók József egyéni paraszt korában jól gazdálko­dott a maga 20 ezer négyszögöl földjén — ezért is választották meg elnöknek —, de a szövet­töltéséhez szükséges ismerete­ket a gyakorlatban igyekezett megszerezni. A tavaszi és nyá­ri munkákhoz képest az őszi betakarítást és vetést szerve­zettebben végzik. Nincs ugyan okuk a megnyugvásra, mert az esőzés miatt lemaradtak, de mindenki láthatja, nem romlik, hanem javul a munka- szervezés ebben az első éves közöö gazdaságban. Ha elindul a burgonyaforgató gép, 34—40 asszony vonul ki a földre. Elmondták néhányan, hogy most is tapasztalható szerve­zetlenség. Ez csak az elnök hi­bájául róhat Nem! A brigádvezetf ‘ ti a bírálat. Ám ők is most tanulják a ve­zetés mesterségét, tőlük sem várhatja senki, hogy úgy irá­nyítsanak, mint akik már hosz- szú éves tapasztalatokkal ren­delkeznek. Jövőre könnyebb dolguk lesz nekik is. Az 1500 hold szántó nem száz meg száz kisparcellá- ra, hanem néhány nagy táblá­ra tagozódik. S vannak arány­talanságok a vetéstervben? Vannak. Az eddiginél jóval na­gyobb területen kellene őszi takarmányt termeszteniük. Er­re nem készültek fel. Ám ezért1 sem csupán az elnököt szabad okolni. Megtette ő, amit tehe­tett; Mennyivel könnyebben és eredményesebben irányíthatna, ha mellette gyakorlott szak­ember állna; A szövetkezeti vagyon egyre gyarapszik. Épületeket emeltek saját erőből, új istállót építe­nek állami támogatóssal. En­nek a kis szövetkezetnek — háromnegyedéves működése után — máris 4 saját erőgépe van! Hány hasonló közös gaz­daság mondhat magáénak 2 szántó- és 2 univerzális trak­tort? •Jártunk a sertéshizlaldánál is. Rend. tisztaság uralkodik Tlmanégymillió forint értékű ára egy termelőszövetkezetből Hajdú megyében a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet az év első kilenc hónapjában több mint kilencmillió forint értékű árut értékesített, és december 31-ig még ötmillió forint értékű árut ad közfo­gyasztásra. A kimutatások sze­rint a termelőszövetkezet egy hold szántóra jutó ezernyolc­száz forintos árutermelési ter­vét túlteljesítve, több mint háromezerötszáz f őri fit értékű mezőgazdasági terményt és terméket ad a népgazdaság­nak. A1TMM0 GÉPJÁRMŰ BIITOSITÁ *■!?.■! jí 1 Habosán csorran a tej ... Este van. Hazahajtott a kon- — No, Janika, kivezetheted dás, a gulyás, az emberek is a lovakat, végeztünk — szól otthonukba tértek az egész na- oda Varga János fogatosnak. pos munka után, s most a vi- Aztán kinyitják a kisajtót, lágos ablakszemek mögött foly- utat engednek az éhes kisbor- tatódik a komlósdiak élete. Az jaknak. Ilyen korban bizony országút derengős sávját las- még előfordul, hogy a sok te- san kopasszá váló fák sora őr- hén között eltévesztik a »ma- zi. Amott a szövetkezet istálló- mát«, de a gondozók segitségé- ja, körötte szénakazlak — a vei csakhamar rátalálnak... sötétben kujJorgó óriásoknak Csörög a kanna a kocsin, tűnnek. A közel esőket halvány Varga Jancsi viszi a gyűjtőbe, fénnyel borítja az istálló lám- Ilyenkor kevesebb van, mert a pája. A jászlak mellett ott so- tagok is este kérik a tejet. A rakozik a szép állomány, a fejők levetik a munkakötényt, négy villanykörte megvilágítja haza készülődnek. Reggel négy- őket a hosszú, szép épületben, kor újra itt kell lenniük. A Tehenek, növendékek, hízóálla- nagy istálló minden gondja tok békésen állnak, fekszenek most már Kaszás Pista bácsi­egymás mellett, ropogtatják a ra nehezedik. Az öreg éjjeliőr takarmányt. szinte itt éli le életét az álla­Fejnek. tok között. Reggel alszik alig A két gondozónak — Kis- egy-két órát, újra visszajön, molnár Jánosnak és Hallgató előkészíti az állatok egész napi Sándornak — több volt ma a takarmányát. Most tiszta szal- munkája, mert harmadik, tár- mát terít alájuk, sukat, Nagy Ferencet máshová — Szunyókálásra? Arra nem­szólította a kötelesség. Nem- igen van idő — legyint egyet, igen szólnak egymáshoz, igye- — Minden éjjel elszabadul va- keznek minél előbb végezni, lamelyik, no meg szeretem, ha Fürge ujjaik nyomán habosam tiszták, s azért bizony dolgozni csorran a tej ... Még néhány kell. tehén - aztán túl lesznek ezen Hallgató Sándor végzett a. az esti munkán, sepréssel — úgy látszik, nekik — Oda a Léhához ugyan hia- mindnyájuknak egyformán ba ülsz szólal meg János bá- gondjuk, hogy a szép állomány cs* —> nem adja le az a tejet, példás tisztaságban legyen, csak annak, akinek megszokta Megáll az egyik tehén mellett, a kezét. megsimogatja:- Azért megpróbálom - fe- _ bátyám, ügyeljen a lel vissza Sándor bácsi. Nyug- u- ’ .ju, J *,. Htmesre> le>art ldele- taXnn tatja a tehenet, egyszer-kétszer már az éjjel megborjazik. Reg­gel jövünk a szokott időben. megsimogatja. — Furcsa szo­kásaid vannak, hallod-e! — mondja kicsit magának, kicsit Meg egyszer körülnéznek, a tehénnek. — Borjú után sem réndben van-e minden, aztán adod le a tejet, inkább dajka- éjszakát kívánva mindket- ságba felnevelsz három-négy ^en eltűnnek a sötétben. Nyu- kis állatot, aztán a fejők kö- 9°dfan térnek haza, mai teen- zött is válogatsz?!... dóikéi is becsülettel ellátták. — Jancsi, ez nem sokat adott A külső villany elalszik, szólal meg újra hosszabb Sorban pihennek le az állatok, szünet után —, te Léha, nem , , , ’ . , ’ a Inkák meg ossze-osszeakaszt­kapsz reggel enni, ha nem a adod ide a tejet — fenyegeti 1°* szarvukat, aztán ők is nyu- meg mosolygós-mérgesen a godni térnek. Épségükre, fej- csökónyös állatot. S az mintha lödésükre az éjszaka csenóes- csak megértette volna, hagyta, é ébpn hogy gyűljék a sajtárban a ,tej... Vörös Mártó ott, s öttel több hízót számol­tunk meg, mint amennyit elő­irányzott értékesítésre a tsz. Ám egyik asszony — este, amikor ellátogattunk hozzá — gúnyosan megjegyezte: »Mit, hízók? Malacok azok, sose lesz belőlük hízó, megeszi őket a trágya." Melegen ajánlottuk néki, hogy vegye a fáradságot, ballagjon ki a hizlaldához, s csak azt híresztelje faluhosz- szat, amit ott saját szemével látott. . Igen. a rokonság, sógorság, komaság. Melyik faluban nem fűzik ilyen családi kötelékek az emberekhez a helyi tsz- elnököt? Ivók Józsefnek van­nak közelebbi-távolabbi hozzá­tartozói a szövetkezetben. S ők sem dolgoznak kevesebbet, mint mások. Velük is úgy megtartatja a szabályokat az elnök, mint a szövetkezet töb' ; tagjával. Elvtelen engedrr' nyék? Ilyeneknek nem bu' kantunk nyoméra: A levélben említett polyva nem a háztáji, hanem a közös állomány ta­karmányozására van szánva. Hogy miért az elnök apjának portájára hordták a pcdyval? Mert ott csépeltek. Házaljon csak a környéken a levélíró, megláthatja, a szomszédos is­tállók, pajták tele vannak a szövetkezet szarvasmarháival. Nem folytatjuk a sort. A vá­laszt — Tátrai elvtárssal egyetértésben — így is meg­adhatjuk. »Mit. tegyünk, hogy leválthassuk az elnököt?" — erre vár feleletet a levélíró. Sajnos, vele nem beszélhet­tünk, mert nem nevezte meg magát. De beszéltünk mások­kal — az építkezésnél, az is­tállóban,, a vezetőségi ülésen, családi otthonokban, s többsé­gük felismerte: nem leváltani, hanem segíteni, támogatni kell az elnököt. Leváltásáért csak azok erőlködtek, akik szeretnének a helyére kerülni. Ám nem önajánlással megy az elnöki tisztség betöltése, ha­nem szavazással. Az alakuló közgyűlésen megválasztották Ivók Józsefet, s az eredmények tanúsítják: nem rosszul vá­lasztottak. Jellemző, hogy az alattomosan mesterkedő név­telen levélíró sem merte az elnök becsületességét kikezde­ni. A becsületesség — ez a döntő. Emberi hibái vannak, ezektől a közösség segítségével megszabadulhat. Aki kifogásol­ni valót lát munkájában, szól­jon neki, segítse jó tanácsával. A vezetés helyes módszereit mindjobban megismerheti: is­kolán tanul, Balatonbogláron. Ot hónap múltán — visszatér­ve — bizonyosan hozzáértőbben irányítja majd a második évé­be lépő közös gazdaságot. Kutas József Megkezdődött as Élelmezési Dolgozók Szak szer rezeiének IV. kongresszusa Szombaton reggel ült össze az Élelmezési Dolgozók Szak- szervezetének IV. kongresszu­sa. Nöhrer Árpádnak, a szak- szervezet elnökének megnyitó szavai után a központi veze­tőség beszámolóját Csutorka Lajos, a szakszervezet megbí­zott főtitkára ismertette. Orvoslakás és óvoda községfejlesztési alapiról A somogyszentpáliak ösz- szefogásának eredményeként rövidesen 40 gyermek járhat óvodába, s orvost kap a falu. A falu lakói, miután ígére­tet kaptak arra, hogy megyei és községi hozzájárulásból óvodát és orvoslakást építenek nekik, nem maradtak tétlenek, hanem szorgalmasan kivették részüket a munkából. Az épít­kezés helyén álló régi iskolát társadalmi munkában elbon­tották. A falubeli szakemberek kezdtek hozzá az építkezéshez, és egy-két napot szinte kivétel nélkül mindenki dolgozott rajta. Így takarítottak meg több mint 25 ezer forintot. Pár nap múlva befejezik a munkát, és átadják rendelte­tésének az óvodát és orvosla­kást magába foglaló épületet. Nem félnek most már attól, hogy nem lesz orvosuk. Eddig már három is jelentkezett. 500 méter hosszú salakjár­dát is készítettek társadalmi munkában a falu lakói. A meg­takarított pénzből a sportkör részére hatezer forint értékű felszerelést vásároltak, s ezer forintnyi könyvvel gyarapítot­ták a népkönyvtár állomá­nyát. A művelődési otthonnak televíziót és magnetofont vet­tek. í j motel épül Siófokon A Budapesti Éttermi és Bü­fé Vállalat balatoni kirendelt­sége már a tavasszal tervbe vette, hogy a siófoki Motel Szálló mellett egy új szállodát építtet. Az új szállót kétemeletesre tervezik, s a meglevő három motel épületszámyába illesz­kedik bele. 120 szoba lesz ben­ne, mindegyikhez építenek für­dőszobát is. Az emeleteken, a folyosók végén társalgókat lé­tesítenek. A szálloda homlok­zati részeit üvegfalú megol­dással tervezik. Az üvegfalú részen az emeleteken függő folyosót építenek. Az erkély a Balatonra néz, és minden szo­bából ajtó nyílik rá. Érdekes­sége lesz az új szállodának a tető-napozó. A szállót ötmillió forintos költséggel a Somogy megyei Építőipari Vállalat készíti. A tervek szerint az új szezonban már az üdülők rendelkezésére áll. Ha megnyeri a közönség tetszését, akkor jövőre még több hasonló szállodát emel­nek a Balaton mentén. Mőst vásároljon leszállított áron! Benzinfőző 1 égős Benzinfőző 2 égős 550 Ft helyett 300 Ft 960 „ H 500 „ 132 „ II 40 „ 40 „ II 20 „ Kapható az állami kiskereske­delmi vállalatok és a földműves­szövetkezetek szaküzleteiben (24921)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents