Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1960. október 28. A fizikai és szellemi munka közti különbség megszüntetéséért filmszínházaink müsorából Vörös Csillag ' RÓZSÁK AZ ÁLLAMÜGYÉSZNEK Szerte a megyében folynak az iskolai értekezletek az ok­tatási reformtervezet irányel­veiről. Részt vettünk a Tabi Általános Iskola múlt héten tartott megbeszélésén. Igen élénk, magas színvonalú vita alakult ki a tervezet körül. El­vileg mindenki egyetértett ve­le, de a részletekre, a végrehaj­tásra vonatkozólag akadtak egymástól eltérő nézetek is. Vegyünk szemügyre néhány gondolatot az elhangzottak kö­zül. A hozzászólók egy csoportja a reformtervezet legfőbb je­lentőségét abban látta, hogy meggyorsítja a fizikai és a szellemi munka értékelése köz­ti különbség megszüntetését. Nem arról van szó, hogy a párt, az állam, a hivatalos szervek olyan megkülönbözte­tést tennének a fizikai munka hátrányára, ami ellen harcol­nunk kell. Arról beszéltek a pedagógusok, hogy az emberek tudatában még mindig benne él az a felfogás: az érettségi­zett embernél kezdődik a szel­lemi munkára alkalmas ember, teh** az érettségi bizonyos elő- ; d az íróasztalhoz is, a [ i munka végzéséhez. fagyon világosán, okosan került felszínre a vitában, hogy a reformtervezet azt akarja, hogy a szakmunkás is érettsé­gizett legyen. Az érettségi a tökéletesebb, okosabban vég­zett munka végzéséhez legyen belépőjegy. A burzsoá előítéle­tekből még itt maradt, a dol­gozó embereket szinte kasztok­ra osztó felfogást segít kiirta­ni a tervezett iskolareform, amikor érettségizett lakatosok, villanyszerelők, kőművesek és egyéb szakmunkások lesznek. Helyes ez az irányelv, mert azonos műveltségi szintre akar­ja hozni a fizikai dolgozókat és szellemi munkát végzőket. Ez a megelégedettség csen­dült ki egy fiatal pedagógus hozzászólásából is, aki már elő­re látja, hogy nemcsak egyfaj­ta jó tanuló csoport lesz az osz­tályban, az intellektuális tár­gyakat jól megtanuló diákok csoportja, hanem kialakul egy másik csoport is, amely talán éppen ezeket fogja segíteni a gyakorlati munkában, a poli­technikai képzés folyamán. Ezek a gyakorlati tárgyakat ki­válóan ismerő, a szerszámokat mesterien kezelő, a technika, a gyártási folyamatok iránt erő­sen érdeklődő tanulók közül kerülnek ki. Ha valamely szülőnek a gyermeke történetesen az el­méleti tárgyakban csak jó kö­zepes eredményeket mutat fel, viszont a gyakorlati tárgyak­ban kiváló lesz, nem mond­hatja, hogy rossz tanuló a fiam vagy a lányom. Már az isko­lában azonos értékelést kap a fizikai és szellemi teljesítmény. Felmérhetetlenül nagy jelen­tőségű dolog ez. Vita alakult ki a politechni­kai oktatás mezőgazdasági és ipari iránya vonatkozásában. Többen hangoztatták, hogy I ség felvettette ezeket a kérdé­nem helyes, ha falun csak me­zőgazdasági irányú politechni­kai oktatás folyik. Persze eb­ben a vitatkozóknak nem volt egészen igazuk. A politechni­kának az a része, amely az alapvető készségeket van hi­vatva elsajátíttatni a tanulók­kal, mindegy, hogy mezőgaz­dasági vagy ipari területen fo­lyik-e. Tudvalevő, hogy egy bizonyos területen elsajátított anyag, szokás, cselekvés más területen is érezteti hatását. Mi tehát a fontos? Az, hogy fizikai, gyakorlati munkát, fo­gásokat sajátítson el a tanuló. Az szinte teljesen mellékes, hogy ipari vagy mezőgazdasági környezetben sajátítja el azo­kat. A gyermek érdeklődését, irányulását tekintve persze jobb, ha itt is és ott is meg­próbáljuk és gyakoroljuk. Komoly felelősségérzet csen­dült ki a nevelők hangjából, amikor a körzetesítésről be­széltek. Feltétlenül meg kell valósítani, de úgy, hogy az ál­talános iskola ingyenes jellege csorbát ne szenvedjen. Azt ajánlották, hogy lassan, foko­zatosan fogjunk hozzá, mert a körzetesítéshez bekötő utak, iskolabuszok, a kisebb telepü­lésről bejáró tanulóknak jó té­li ruha, a körzeti iskola szá­mára több tanterem, több la­kás kell. Felemelő volt az a mód, aho­gyan a jövőért érzett felelős­seket a nevelőkben. Nem dest- ruáltak, hanem gondolkodtak,1 nem kákán csomót kerestek, hanem a jó gazda szemével körülnéztek, nem homokot akartak szórni a csapágyakba, hanem azt keresték, hol lehet' a csapágyat olajozni. Foglalkoztak a túlterhelés megszüntetésének kérdésével is. Helyesen vetették fel, hogy az anyagnak olyan részeit, me-| lyek a termelés területén bi-, zonyos mértékig nélkülözhe­tők, hagyjuk ki a tan tervek­ből és a tankönyvekből. Ugyan-j akkor már előrejárt az eszük, i amikor azt is megemlítették, hogy ezeket az ismeretanyago-' kát át kell utalni a népműve-, lés, a felnőttoktatás területére. Így tudunk a szocializmus szá­Érdekesen bonyo­lult módon ábrázol­ja Wolfgang Staudte, ez a haladó gondol­kodású nyugatnémet rendező — aki Rein- hardtnál színházi rendezőként kezdte pályafutását —, ho­gyan próbálnak álar­cot öltve, vezető po­zíciókban ma is to­vább tevékenykedni a fasiszták. A film egy hajdani hadbíró­ról szól, aki most a Szövetségi Köztársa­ságban államügyész. Egy javíthatatlan ná­cit és faji uszít ót hozzásegít a menekü­léshez, és a sikeres akció jeléül rózsákat kap. Maróan éles a film kritikája, amely­nek tendenciája a militarizmus és fasiz­mus ellen irányul, és igaz, humanista gon­rnára művelt embereket ne­velni. Nagy fontosságú kérdést ^.ólatokat hirdet. tett szóvá az egyik pedagógus, amikor a mezőgazdasági szak­emberképzés problémáját fej­tegette. Igen helyesnek tartja, hogy a mezőgazdaság számára is képezünk majd szakmunká­sokat, csak ennél az lenne a fontos, hogy minél, gyorsabban megtörténjék. Ügy érzem, nagyon igaza volt ennek az elvtársnak. Az egész vita élénk, felelős­ségtől áthatott, értelmes em­berek megbeszélése volt. 1945-ben egy had­bíró halálra ítélte Rudi Kleinschmidt őrvezetőt, mert két tábla »katonai« cso­koládét vásárolt fe­ketén. Amikor az íté­letet végre akarták hajtani, mélyrepülők jöttek, a kivégző ősz­A KICSI Meleg József Felsőfokú Tanítóképző1 Intézet tanára. Nem jó propaganda Elszomorító, ha az ismeretterjesztési évadot -kezdő elő­adás elmarad, hiszen sok függ attól, sikerül-e -megragadni-' az emberek érdeklődését olyannyira, hogy minden különösebb toborzás nélkül megjelenjenek a következő előadásokon is. Az emberek úgy vannak az ismeretterjesztéssel is, mint. a re­génnyel: ha az indítás megnyeri a tetszésüket, nem hagyják abba semmi, pénzért sem. De ha már a kezdetben csalódnak — sutba vágják az egészet. Az Építőipari Vállalat siófoki munkásszállásán és a Ka­posvári Állami Gazdaság sántosi telepén mindenki bosszú­ságára elmaradt a beharangozott és már igen várt ismeret- terjesztő előadás. Oka: nem jelent meg az előadó. Várták egy darabig a dolgozók, aztán mérgesen szétszéledtek. S hogy a következő előadáson mind ott lesznek-e, az bizonyta­lan. A siófokiak az előadó kérésére helyezték át egy másik napra a tervezett előadást, mégis »potyám« .töltötték el az ide­jüket Előfordulhatnak váratlan akadályok, de akkor is jó előre gondoskodni kell helyettesről, hogy ne kelljen az előadást el­halasztani. Mert semmiképpen sem jó propaganda, egyáltalán nem segíti az ismeretterjesztés népszerűsítését, ha elmarad­nak az előadások. Nikola Korabov bolgár rendező Hím­je sok tekintetben ro­kon a néhány hónap­ja látott Menekülés az árnyéktól című csehszlovák filmdrá­mával. Az idejétmúlt és a szocialista társa­dalom erkölcsétől alapvetően idegen, önző polgári morált s annak romboló, boldogtalanságot és keserűséget szülő ha­tását mutatja be egy olyan apa megérde­melt tragédiáját, aki szereti ugyan gyer­mekét, de mert rosz- szul, önző, és számí­tó módon szereti, majdnem tönkreteszi leányának életét. Szokerev úr, a timo- vói papírkereskedő ugyanúgy érez, mint a Menekülés az ár­nyéktól című film régivágású úriembere, j a prágai gyógyszerész. Gazdag »autós diplomás egziszten­ciát« keres imádott leánya számára, és hogy ez sikerüljön, a hazugság, a félreve­zetés eszközéhez fo­lyamodik. Végül is majdnem tragédiába fullasztja gyermeke szerelmi regényét, tag menedéket kere­sett, az elítélt pedig megszökött. Valószí­nűtlen körülmények között a kezébe ke­rült saját halálos íté­lete. Tizennégy évvel később Rudi Klein­schmidt vándorárus­ként ugyanabba a vá­rosba került, ahol dr. Schramm, a volt had­bíró főállamügyész- ként tevékenykedik. Az államügyész a hajdani őrvezetőt ki akarja űzetni a város­ból, nehogy elrontsa karrierjét. Dr. Schramm majdnem még egyszer halálra ítéli egy olyan csele­kedetért, amely miatt a háborúban már igazságtalanul elítél­te. A főtárgyaláson szellemesen leplezi le a vádlott a vádlót. mert minden eszköz­zel harcol azellen, hogy a családba egy »közönséges munkás« kerüljön. Hat népközépiskola nyílik a kaposvári járásban A falusi dolgozók műveltsé­gének emelése céljából a köze­li napokban hat népközépisko­la nyílik a kaposvári járásban. A népközépiskola gyarapítja az általános műveltséget, fel­frissíti az általános iskolában tanultakat, és alapot nyújt a magasabb fokú képzéshez. A népközépiskola elvégzése után a részvevők közül a legjobba­kat mezőgazdasági technikum­ba javasolják. A népközépis­kolák vezetője mindenütt a pedagógus testület egyik tagja lesz. Szülők iskolája Mosdóson Ahogy beköszöntött az ősz, azonnal megindult Mosdóson a tanfolyamok szervezése, a szín­játszók, népi táncosok egybe- toborzása. A múlt esztendőben, sőt már az előzőben is, nagy sikere volt a szülők iskolájának. Már a nyáron kérdezgették az em­berek a pedagógusoktól, lesz­nek-e az idén is ilyen előadá­sok. Az érdeklődők azóta Úttörő tánccsoport alakult Az Úttörőházban népi tánc­csoport alakult a tánchoz ked­vet érző úttörőkből. A tánco­sokat most is verbuválják az iskolákban. Az első jelentke­zők — egytől egyig lányok — számára már megtartották az első foglalkozást. Együd Ár­pád, az úttörő tánccsoport ve­zetője a tánc alapjaival is­Önzö férjek tízparancsolata A Successo című olasz folyó­irat pályázatát hirdetett a férfi- önzés tízparancsolatának meg­szövegezésére. Az első díjat a következő szöveg nyerte: 1. Én vagyok a te urad: raj­tam kívül másnak ne szolgálj. 2. Ne fordulj hozzám fölösle­gesen, de azonnal jöjj, ha hiv­3. * Hagyd, hogy szent békes­ségben töltsem az ünnepeket: jogom vau hozzá. 4. Apámat és anyámat tisztel­jed; a te szüleid nem érdek e­5. Ne ölj különféle munkák­kal 6. Ne légy hűtlen, de nézd él az én hűtlenségemet. 7. Ne lopj túl sokat a pén­zemből. 8. Mondj igazat, de hidd él az én hazugságaimat. 9. Félébarátnőd nercbundáját ne kívánjad, úgyis rosszul áll neked. 10. Más férfiakat ne kívánj: én vagyok a legjobb, nem igaz? mertette meg a lányokat az első próbán. A leánycsoport létszámának növelésén kívül távolabbi terv a fiúcsoport létrehozása is. A fiú és lány- csoport a kulturális seregszem­lén már szerepelni fog. Ha si­kerül zenekart és kórust is szervezni, úttörő népi együt­tessé fejlesztik a tánccsoportot. megnyugodtak, mert a szülők iskolája előadásai már elkez­dődtek a községben. »A nevelés az egész társadalom ügye«, »József Attila költészete« cím­mel hangzott el az első két előadás. Az érdeklődés kielégí­tő — átlag harmincan-negy- venen jelennek meg az össze­jöveteleken. A mezőgazdasági munkák befejeződése után két­szer ennyien is egybegyűlnek majd az iskolában. A nevelők a helyi igények alapján állítot­ták össze az előadások tervét. Pedagógiai, irodalmi és poli­tikai előadások követik majd egymást. November elején kezdi az új tanévet a népközépiskola má­sodik évfolyama. Az általános iskola nevelői, a környékbeli mezőgazdászok és az iskolasza­natórium tanárai tartják az előadásokat. Az ünnepélyes megnyitóra november 2-án ke­rül sor. fiz Áramszolgáltató Vállalat Kaposvári Üzletigazgatósága értesíti a város lakosságát, hogy a Kisfaludy utca folytatásában (Csonkadűlőben) 20 kvos LEÁGAZÓ VEZETÉKET ÉS TRANSZFORMÁTOR ÁLLOMÁST létesített, s azt 1960. október hó 29-én helyezi üzembe. Ettől as időponttól kesdve a villamosberendesések és tartosékainak érintése halálos veszéllyel jár. (24872) A termelőszövetkezetben öt olyan idős ember dolgozik, aki nem tud írni, olvasni. A pedagógusok tanfolyamot in­dítanak részükre, s megtanít­ják őket a betűvetésre, olva­sásra. Decemberben munkaegység­számítási tanfolyam indul. A részvevőket az alapvető fogal­makkal ismertetik meg az elő­adásokon. Tervbe vették a könyvtár munkájának megjavítását is. Elsősorban az olvasók számát szeretnék emelni. Ezt úgy kí­vánják elérni, hogy azokkal is megszerettetik az olvasást, akik eddig nem kerültek kö­zelebb az irodalomhoz. Főképp könyvismertetők, neves írókról szóló előadások megtartásával hívják fel a figyelmet az ol­vasásra. A nyár végén tanulták meg a fiatalok Kisfaludy Kérők c. vígjátékát. A darabot most új­ra előadják. Hamarosan neki­kezdenek a művelődési otthon színjátszói egy újabb színda­rab tanulásának is. Somogyi Mépiap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-LL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra Uym W%

Next

/
Thumbnails
Contents