Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-26 / 253. szám
Szerda, 1960. október 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kertészetünk eddigi legnagyobb külföldi bemutatkozását készítik elő az erfurti kiállításra (Budapesti tudósítónktól.) Korábban is ismert volt már, a brüsszeli világkiállításon azonban megerősítette a magyar kertészet európai hírnevét, amelyet főképpen a gyümölcs- és konyhakertészeti termékekkel szerzett. A világ- kiállítás után most még nagyobb lehetőség adódik kertészeti kultúránk bemutatására. A szocialistá országok első nemzetközi kertészeti kiállítása lesz ez, melyet a Német Demokratikus Köztársaságban, Erfurtban rendeznek. A hjsz- szú terminus, a kedvezően megválasztott időpont lehetővé teszi a kiállítóknak, hogy termékeiket »élőben« mutathassák be. A jövő év április 29-én, a megnyitó • napján ugyanis a közönség nyíló virágágyások között járhat, s október 15-ig, a kapuk becsukásáig, termőben láthatja a szebbnél szebb gyümölcsfákat. A magyar kertészet 600 négyzetméteres pavilonban és 2400 négyzetméteres szabadtéri területen mutatja be termékeit, a gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztés eredményeit. Továbbá ismertetjük terveinket is: a mezőgazdaság belterjessé tételében miképpen akarjuk a kertészetet jelentősebb rangra emelni. Bemutatjuk mindazokat a növényfajtákat, amelyeket már kedvelnek és keresnek a külföldi piacon, egyes más fajtákra pedig szeretnénk a külföldi vásárlók figyelmét felhívni. Két nagy teherautó már elindult rakományával a kiállítás színhelyére, az egyik éppen az elmúlt napokban. Termőre fordult őszi barackfáMegtárgyalták az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveit liiarosberényben A múlt héten került sor az Iharosberényi Általános Iskolában az oktatási rendszer továbbfejlesztésének megvitatására. A tantestületi vitán a po- gányszentpéteri és a somogy- csicsói szakiskolák igazgatói is részt vettek. A bevezető előadást Németh Béla igazgató tartotta meg. A hozzászólók közül többen foglalkoztak a tanterv hibáival. Megállapították, hogy a jó tanterv megteremtése az oktatási rendszer továbbfejlesztésének egyik fontos feltétele. Pálfi László a szellemileg csökkent képességű tanulók kérdéséről beszélt. Lesznek-e gyógypedagógiai osztályok? Hogyan gondoskodik erről a reform? — tette fel a kérdést. Tóka Ferenc a politechnikai oktatás fontosságáról beszélt, majd hangsúlyozta: a háromszakos oktatásnál feltétlenül be kellene vezetni, hogy a harmadik szak a politechnika legyen. Dómján Sándor, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának munkatársa tisztázta a vitában elhangzott kérdéseket. Szabó Géza, a járási pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője a nevelőtestület előtt álló feladatokról szólott. Nyereséggel zárta a harmadik negyedévet, megkezdte a szakosítást a babócsai földművesszövetkezet 12 vegyesbolt tartozik a Ba- bócsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez. A boltok tervezett forgalma 10 millió forint volt a harmadik negyedév végéig. A tényleges forgalom 1 millió 850 ezer forinttal haladta ezt meg. A harmadik negyedévben megtartott értékelés utá.i hat boltvezető kapta meg a kiváló dolgozó-jelvényt és az ezzel járó jutalmat. A boltok szakosítását már az előző negyedévben megkezdték. Babócsán egy vasműszaki és egy ruházati boltot létesítettek. Az előző bolthelyiség korszerűsítésére 40 ezer, a berendezésekre pedig 70 ezer forintot fordítottak. Még ebben a negyedévben hozzákezdenek Bolhón egy élelmiszer-, egy ruházati és vasműszaki bolt létrehozásához. kát, körte- és birsalmabokrokat küldtünk az első szállítmánnyal. Más, a nyár folyamán szintén gyümölcsöt hozó fákat a tavasszal szállítanak ki nagy szelektálás után: az ország legjobb állami gazdaságai, a nagymágocsi, az alsóte- keresi és a törökbálinti gazdaság gyümölcsöséből válogatják ki a szakemberek. A kiállítás magyar anyagának összeállítói bíznak abban, hogy az eddigiekhez hasonlóan Erfurtban is az egyik legsikerültebben összeállított kollekciót mondhatjuk a magunkénak. A rendező bizottság már kifejezésre is juttatta a magyar cikkek megbecsülését, mert a kiállítás tartamára nyitó vendéglő és tokaji pince helyét egy ötszázéves vár mellett jelölte ki. Erfurtban egyébként gyors ütemben halad a vásárterület építése, ugyanúgy, mint nálunk a lágymányosi vásárvárosé. Az NDK távolabbi helyeiről — Berlinből, Lipcséből, Jénából — is érkeznek társadalmi munkások, hogy a megnyitó idejére teljes szépségében bontakozhassék ki a szocialista országok első kertészeti kiállítása. K. E. Űj, igen jónak ígérkező profillal, a kis transzformátorral bővült a TRANSZ- VJLL gyártmányainak száma. Képünkön Gyarmati Ilona látható, aki 15 pgre alatt tekercsel fel egy-egy kis transzformátort gépével. A közös gondja az ő gondjuk is A múlt év márciusában lett termelőszövetkezeti község Ordacsehi. Mennyit haladt előre a falu népe a szövetkezet megszilárdításában, s elégedettek-e az elért eredményekkel? — erre keresem a választ. Több árut, mint egyéni korban Hogy Ordacsehi nagyot lépett előre, azt senki sem tagadja a községben. A járási szervek is az eredményesen gazdálkodó, nehézségeket viszonylag gyorsan lekűzdő termelőszövetkezetek között tartják őket számon. Meg is van erre minden okuk. Meg, mert az emberek hamar rájöttek, hogy csak úgy mennek valamire, ha ki-ki becsületesen megfogja a dolog végét, s ha nem riadnak vissza az áldozathozataltól sem. Először közös istállókról kellett gondoskodniuk, hogy kialakíthassák a jövedelmező gazdálkodás alapját képező közös jószágállományt. Építettek egy 50 férőhelyes istállót, egy szabadszállását, hodályt 500 juh részére, és most készül két góré. Persze itt sem rajongott mindenki a sok pénzt felemésztő építkezésekért. Akadtak, akik a jövedelem megrövidítésével vádolták a vezetőséget. A kommunisták azonban segítettek megmagyarázni, hogy rosszul teszi, aki az ilyen kiadásoktól félti a tsz-t. Akkor kellene félteniük a jövőjüket, ha nem törődnének a holnappal, s nem fordítanának elég & gondot a beruházásokra. A párttagok Czár István párttitkárral együtt megtudták azt is értetni a tagokkr.1, hogy ha azt akarják, hogy a falu egyhamar boldoguljon, mindenkinek tennie kell azért, s nem is keveset. Derekasan dolgoztak, hogy a szövetkezeti község ne kevesebbet, hanem több árut adjon az országnak, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. Nem is kell szégyenkezniük. 600 hízott sertést adnak el ebben az évben az államnak. 252-t már leszállítottak, a többi hízóban van. Szép számmal hizlalnak közfogyasztásra a tagok is háztáji gazdaságukban. Hízómarha-értékesítási tervét is teljesíteni fogja a falu. Havonta osztanak előleget Az áruértékesítés lehetővé tette, hogy havonta osszanak bizonyos készpénzelőleget. Igaz, szerény az az összeg, amit eddig kifizettek — az augusztus 31-ig szerzett munkaegységekre átlag nyolc forint jutott, de költőpénznek elég volt, s a tagok nagyra becsülik ezt is. A szövetkezeti és az egyéni érdek nem lehet ellentétes. Ebből az elvből kiindulva a vezetőség anélkül, hogy a közös érdeket veszélyeztette volna, nagy gondot fordított arra, hogy a háztáji állatállományt ellássák takarmánnyal. Ez ugyancsak kedvezően hatott a tagokra, fokozta munkakedvüket, felelősségérzetüket. Jól látják, nagy szégyen lenne, ha nem volna a közös jószágnak elegendő takarmánya. Elérni a középparaszti életszínvonalat Nincs olyan ügy, amit a pártszervezet meg ne tárgyalna, azért a termelőszövetkezet vezetői is kikérik a pártvezetőség véleményét, mielőtt valamilyen fontos dologban intézkednének. A pártszervezet hónapról hónapra napirendre tűzi a gazdaság problémáit. Mindig meghallgatják a párton kívüli, de nagy hivatásszeretettel dolgozó mezőgazdász tanácsait, javaslatait. És persze a kommunisták a maguk posztján példásan megállják helyüket. Hogy csak néhányat említsünk közülük: Hamvai János, Keresztes János, Takács Árpád munkaegység-teljesítménye a 400 körül jár. A párttagok fő erénye, hogy tovább látnak a többieknél, jobban látják a holnapi, holnaputáni célt is, és készek ezért önzetlenül dolgozni. A pártszervezet jól tudta, hogy a zárszámadás eredménye évközben dől el, s erre felhívta a tagság figyelmét is. Mégis nagy erőfeszítésre, igen jó munkára van szükség ahhoz, hogy a tervezett 36 forintos osztalékot elérjék. Varga József elvtárs, a községi tanács elnöke, aki maga is tagja a tsz pártszervezetének, azt mondta, a szövetkezet erejéhez mérve a tagok elégedettek ezzel a jövedelemmel. Ám azt sem tagadják, hogy a középparaszti életszínvonalat még nem érték el, ennek megteremtése a jövő évek feladata lesz. S azt is tudják az ordacsehi párttagok, hogy ehhez a magasabb életszínvonalhoz a szövetkezet termelésének fokozásával juthatnak eL Varga József A KISZ „veteránja I 8 SEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ Közöljük a rendelkezésünk- *1 re álló adatokat: Leontyev áp-* ralis 5-én a 10-12 rendszámúéi Villisz-típusú gépkocsin hagyta* (42) A főépület tornyában éjjel- Mögötte volt tehát a lázas nappal zümmögött a rádióadó- munkanap. Most a lelkének állomás, szüntelen kapcsolatot volt szüksége valamilyen kityev mérnökkel volt kapcsolatban. Az utasítás hajnalban érkezett, amikor Kraschke már aludt. Felkeltették, mert a rejtjeles üzenetben szigorú pa- a aviucszuvau ovaaonaa szaoasu* rancs volt, hogy azonnal kö- khekiszínű ruha van rajta. Há-Í “^ite ^rádiós felébresz- rom készült ^ tette az alvó Kraschkét, ez képet reggel repülőgépen küld-* rögtön felült ágyában, megdör- jük.« $ zsölte véreres szemét, kinyúj- Kraschke úr háromszor tartott fenn Berlinnel és a szovjet hátországba átdobott rádiósokkal. Kraschke sportöltözékben, meg-megránduló ajakkal, merev tekintettel rohangált ösz- sze-vissza az épületben, a föld alatti folyosókon és a gazdasági épületekben, kérdezősködött, parancsolt, utasított, szidott, dicsért, követelt... Hideg, átható szeme előtt az egész bonyolult gépezet engedelmesen, zajtalanul, simán dött. Éjszaka elégülésre. Kraschkénak azonban a szórakozása is olyan volt, mint egész élete: különös, szokatlan. Visszatért a szobájába és hálószobájának titkos ajtaján át lement a Belokopitovij hercegek családi sírboltjába, ahonnét külön folyosó vezetett az épület legtitkosabb rejtekéhez. Ebben a helyiségben folytak éjszakánként a kihallgatások. Zárt gépkocsikban ide hozták tóztatta vörös szőrrel benőtt, keszeg lábát és a rádiósra sze- , . ................................„ g ezte álmos tekintetét. mo6ságat mintha elfújták vol-^j — Bocsánatot kérek, Herr na- Már megint ez az átkozott* Kraschke, sürgős távirat érkezett — szólt a rádiós. Kraschke átvette a papírlapot S ahogyan olvasta a táviratot, arcáról olyan mértékben tűnt él az álmos kifejezés. A távirat így hangzott: »Megbízható adataink szeme iiozutK. riní; az °n arcv°nalának egyik tafc mintegy tizenöt személyt,^ műkö- az arcvonalról a megsebesült szakaszára Moszkvából elin- hogy átdobják őket az arcvona-| vagy fogságba esett szovjet dúlt Leontyev mérnök, az új lom. * céoezet mintha tiszteket és közkatonákat, akik löveg feltalálója, akinek talál- - Attól félek — mondta* ................... nem voltak hailandok hadxtit- ------ .. - Kraschke közvetlen segédjé-ig , Vs: nem voltak hajlandók hadititmegállt volna, jS a haz ....^ kokat elárulni, és a békés polmerült. A sűrűn lefüggönyözött ablakokon egyetlenegy fénysugár sem hatolt át. A kerti házakban és melléképületekben nappali tanulmányaik után mélyen aludtak a »tanfolyamok« résztvevői. Az egész épületben megszűnt a mozgás. Csupán a rádióállomás működése nem maradt abba. Ilyenkor indult Kraschke éjszakai sétájára. Sportcipőjének vastag talpa alig csikordult a köveken, amikor megkerülte az épületeket és a parkba indult biss levegőt szívni gárokat is, a>kik gyanúba keveredtek. És Kraschke úr itt szabadjára engedte képzeletét. Hajnal tájt az izgalmas élményektől szinte elváltozott arccal, eier- nyedt állal és réveteg szemmel tért vissza szobájába, sokáig ^«tyevet mindenáron el kell mosta véres kezét, majd levetkőzött és aludni tért Ilyen volt a S^molenszk környéki ódon kastély új gazdája. Kraschkét nagy izgalomba hozta berlini főnökségének váratlan utasítása, amely Leonöcst a barátai körében és öcsi a KISZ-bizottságon. így ismerik mindenütt Albert Imrét, a Cukorgyár KISZ-titkárát, s neki is idegenül cseng már, ha valaki netán Imrének szólítja. Pedig nem tartozik a legfiatalabb korosztályhoz, már TI éves. Ezért is mondják róla, hogy ő az Ifjúsági Szövetség »veteránja«. Tizenhat éves volt amikor 1945-ben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, melyben azóta is igen aktívan tevékenykedik. — Régen volt az már, hogy falura jártunk gyalog, színi- előadásokat tartottunk a parasztfiataloknak; régen volt, hogy Csurgóra kerékpárral mentünk újságot terjeszteni; régi történet, hogy mennyi plakátot ragasztottunk ki éjszakánként, Inkább beszéljünk a közelmúltról és a máról — indítványozza a meghitt lakásban nem sokkal azután, hogy felébresztettem. Kislánya, a harmadikos Annuska kihasználva apja ébrenlétét gyorsan eldicsekszik, hogy bekötötte füzetét, az elsős Imre pedig játszani készül éppen, s ezt jelenti be. Egy-egy dicsérő szó, simogatás, aztán arról beszél öcsi, hogy a gyere- . . _ kék bizony tanulásra serkentik, s ezért el szeretné végezni a el Moszkvát Katonai szabásúéi nyolcadik általánost. Aztán az üzemet varázsolja elém, ahogy részletesen beszél munkájáról, a KISZ-ről és a fiatalok életérőL Imre élete szinte teljesen azonosult az Ifjúsági Szövetséggel. — Az ellenforradalom után Liliom Edittel, Légrádi Magdával meg Tavalyi Lajossal elkezdtük vizsgálni a cukorgyári fiatalok helyzetét. Beszélgettünk velük, s vitatkoztunk is végigolvasta a táviratot Ál-S nemegyszer, hogy milyen legyen a fiatalok új szervezete. S 1957. március 21-én, egy időben a budapesti alakuló gyűléssel nálunk is létrejött a KISZ, ötvenhat ifjú kommunista látott munkához az üzemben. — Megszerveztünk egy sor társadalmi munkát. Kerékpárgarázst építettünk, a balatonboglári üdülő partvédelmére három vagon hulladékkövet szállítottunk, hogy aztán szombat- vasárnap elvégezzük a munkát. Mások f ürödtek, mi meg dolgoztunk. Aztán az Ifjúsági Ház építése is megkezdődött, s a társadalmi munka kezdeményezői Szintén a cukorgyári kisze- sek voltak. Természetesen Imrével az élen. — Aki bekapcsolódik a mozgalmi munkába, nem tud kiesni belőle. Nekem a mozgalom sok mindenre lehetőséget adott. A felszabadulásig csak Kaposvárt ismertem, azóta beutaztam az egész országot, láttam a hatalmas építkezéseket, tanultam. Kívánhat az ember többet ennél? — teszi fel a kérdést. De nem hallgat a problémákról, hogy ma még vannak olyan fiatalok, akik havonta három-négyszáz forintot szórnak el szinte a levegőbe. Ha meg ruha kell, akkor a mamától kérnek. — Én tíz éve vagyok házasember, de nézz körül a lakásban, otthont teremtettünk az asszonnyal, ahova boldogan és örömmel jön haza az ember. Vajon a költekező fiatalok gondolnak-e arra, hogy otthont teremtsenek egykor? S Imre szenvedélyesen beszél a fiatalkori házasságokról és a válásról, egy bíró sem tudna okosabb érveket felsorakoztatni a meggondolatlanság ellen. Aztán újra a KISZ-ről esik szó, hogy sokkal családja* sabbá kell tenni az összejöveteleket, s ezen gondolkoznak, most a cukorgyári alapszervezet vezetőségi tagjai. Búcsúzom, hiszen Imrének, a Cukorgyár öcsijének dolga van az üzemben, s még pihennie is kell a műszakkezdés előtt. Nyújtja erős munkáskezét: — Ha befejeződik a kampány, újra sokat hallatunk majd magunkról. Persze addig is dolgozunk. Csak a gépek mellett. Most az az első. Polesz György Leontyev, aki miatt annyi ba-* ja volt! Magárakapta ruháját.* Néhány perccel utóbb »kombinát« valamennyi rádió-^ adója kapcsolatot keresett a* frontra átdobott ügynökökkel * Nagy hirtelenében kioktattak,* majd az első vonalba szállítót-» májnya különösen fontos nekünk. A jelek szerint Leontyev nek, mintegy megismételve ajjj utazása e löveg kísérleti példa- berlini főnökség gondolatát nyalnak bevetésével áll kap- attól félek, hogy Leontyev tar-* csolatban. A találmányt és an- tózkodása helyét csakhamar* nak szerzőjét szemmel tartjuk, igen-igen pontosan tudni fog-* A főhadiszállás parancsa, hogy Nyilvánvaló, hogy találmánya hírt fog adni magáról. fogni Evégből pontosan megállapítandó a tartózkodási helye, ezután hadmozdulat történik annak az egységnek bekerítésére és foglyul ejtésére, amelynél Leontyev tartózkodik. Igaza volt, Leontyev mérnök* lövege jóval előbb adott hírt* magáról, mintsem Kraschke úr* * ügynökei megállapíthatták vol-* na a feltaláló tartózkodási lyét — Folytatjuk — he-jjj * I
