Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-22 / 250. szám
Szombat, 1960. október 22. SOMOGYI NÉPLA* A szabadi Kossuth Tsz-bea 1000 darab naposcsibéből 525-öt törzstenyésztésre állítanak be. 400 darabot 130—150 dekás súlyban értékesítettek 12 ezer forintért. If j. Székely János gondozó egy hónap alatt 600 tojást gyűjtött össze a törzsállománytól. Osztoznak a köi*zet gondja than Ufaí förf már Körkép a kaposvári üzemek szalagtermeléséről Hogy sikerül-e gazdaságosabban dolgozni, az attól is függ, mennyire korszerűsítik a termelést A kaposvári üzemekben különösen fontos probléma ez, hiszen többségükben csak a felszabadulás után, de főként az utóbbi években vált nagyobb arányúvá a gépesítés, s most kezdi megváltoztatni a kézi jellegű munkát Még nem biztos azonban, hogy ahol gép van, már korszerű a termelés is. Ez attól is függ, hogy ... De a feleletet adják meg az üzemek. ' A gondolkozást már meghódította A Finommechanikai Vállalathoz azzal kopogunk be, hol láthatjuk a félig bevezetett szalagtermelést, amelyről nemrég hallottunk. — Szalagtermelós? — néznek össze az üzemben. — Kérem, szó sincs róla! — mondja valaki. — Volt a munkatervünkben egy rész, hogy beszervezzük a szülőket továbbtanulásra, örömmel mondhatom: nyolcvan anya és apa jelentkezett az általános iskola VII—VIII. osztályába — dicsekszik Balogh Ferencné, a Vöröshadsereg úti körzeti nőtanács elnöke. Aztán meg a szülők kérték, hogy indítsunk orosz nyelvtan- folyamot, mert segíteni szeretnének gyermekeiknek a tanulásban. Harmincán jelentkeztek, s már meg is kezdődtek a foglalkozások Bütykös Istvánná tanár vezetésével. E két példa azonban csak egy része annak a munkának, amelyet a körzeti nőtanács végez. Lakást kap az ivánfa-begyi béna asszony Segítsük egymást, asszonyok — ez a lényege annak az új mozgalomnak, mely városszerte kibontakozóban van. S mert a Vöröshadsereg útiak nem akarnak lemaradni, a most szervezendő utcafelelősöknek az lesz a feladatuk, hogy felkutassak a körzet beteg, magatehetetlen, egyedül álló lakóit, s a lehetőségekhez mérten segítenek nekik, kitakarítják lakásukat, gondoskodnak étkeztetésükről. Ez a mozgalom fő célkitűzése, s az előzetes munka már meg is kezdődött. Lakik az Ivánfa-hegyen egy tizenkét éve nyomorék, béna asszony. Három kisgyermekével igen rossz körülmények között él. A nőtanács felfigyelt rájuk, s első lépésként intézkedtek, hogy az asszony kórházba kerüljön. Szóltak érdekükben a városi tanács illetékeseinek is, és örömükre a legnagyobb segítőkészséggel találkoztak. Lesz lakása az asz- 6zonynak, s ruhát kapnak gyermekei. Ez utóbbi célra a gyámügyi osztály ötszáz forintot ajánlott fel. — Akárhová fordulunk segítségért, mindenütt igyekeznek azt megadni. Csak kérni kell a támogatást. És ez vonatkozik az asszonyokra is. Jöjjenek hozzánk, a lehetőségekhez és erőnkhöz mérten mindig segítünk — mondja Tabák hajos- né, megemlíti, hogy jó lenne, ha egy olyan helyiséget mondhatnának magukénak az asz- szonyok, ahol fogadhatnák a tanácsot kérőket. A kocsma bezárása — mint javasolták a helyiségkérdés megoldására — aligha lenne célravezető, viszont az ÉDOSZ művelődési otthonban találhatna megfelelő helyet a nőtanács magának. S ennek több haszna is lenne. Mert ha már ott vannak az asszonyok az épületben, megnézhetik a televízió adásait, könyvet kölcsönözhetnek stb. Így benépesül az otthon, eleven, pezsgő élet keletkezik. Fogadóórák és apák ankétja — Amíg nem találunk végleges otthont, addig változatlanul az iskolában tartjuk összejöveteleinket — közli Magyar Ferencné, a vezetőség egyik tagja. — A városban elsőként bevezetjük az ügyeletet. A hét egy meghatározott napján fogadjuk a tanácsért hozzánk fordulókat, feljegyezzük, orvosoljuk panaszaikat. Ez az egyik terv a sok közül. S mit tesznek még? Folytatják a béke-esttel megkezdett előadássorozatot. Előadást tartanak a lakásrendeletről, a rendezett, helyes családi életről. Januárban megrendezik az apák ankétjét, ahol az apáknak a gyermeknevelésben való felelősségéről esik szó, meg a szocialista erkölcsről, hiszen a környéken bizony még sok a részeges férfi, aki nem sok jó példát mutat gyermekeinek. Különböző tanfolyamokat is szerveznek, a többi között csu- héfonást is tanulnák a körzet asszonyai. S talán megvalósul a régi kívánság: lesz zeneoktatás a gyermekek részére, nem kell a zeneiskoláig kísérni az apróságokat. Akad az iskolában néhány hangszer, ezek jó kiindulási alapot biztosíthatnak a tanuláshoz. Kiszélesíteni a nőmozgalmat — ez a tervük a körzet asszonyainak. Igen jelentős az a munka, melyet e cél elérése érdekében végeznek. Polesz György Ki szóljon ? A szive a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez vonzza H. István ifjúmunkást. Hogy mégsem tagja a KISZ- nek, annak érdekes háttere van. István azt mondja, hogy hozzá senki sem jön, senki sem kérdezi meg, belépne-e, ő meg nem megy oda a titkárhoz, mert szerinte a vezetőség tagjainak kellene foglalkozniuk az Ifjúsági Szövetségen kívüliekkel. Nem egyedülálló ez az eset, azért kell beszélnünk róla. Ki szóljon? Ki tegye meg a kezdeményező lépést? Csak úgy lehet a munkában, tanulásban kiváló fiatalokat a szövetséghez kapcsolni, ha naponta beszélgetünk velük, meghívjuk őket közös kirándulásra, klubestre, s így megismerik az alapszervezet tevékenységét. Ha a KISZ-en kívüli érzi, hogy törődnek vele, nem néznek át fölötte, hanem bevonják a szórakozásba, a társadalmi munkába, nem sokat várat magára. Nincs igaza viszont H. Istvánnak abban, hogy ő addig nem megy, amíg nem szólnak neki. Rosszul értelmezett büszkeség az alapja ennek. Közös, kölcsönös bizalom — ebből kell kiindulni. Őszintén szólva* egy kicsit szégyenkezünk e határozott kijelentés hallatán. Hogyan, hát ennél a vállalatnál nincs szükség szalagtermelésre? Itt, ahol olyan sokrétű, szerteágazó, aprólékos munka folyik, annyifelé kell hordani az anyagot, éppen itt nem gondolkoznak azon, hogyan gyorsíthatnák meg a munkát? Egy szalag kialakítása mindenképpen ezt eredményezné. A főkönyvelő azt mondja: — A főmérnök és az igazgató már foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a készárut szalagon gyártsuk. De az idén már semmi sem lesz belőle. Most törik rajt a fejüket. Tehát itt is érik már a gondolat. Ügy látszik, rájöttek, hogy a szalagtermelésé a jövő. A jövő? Biztosan! De itt-ott már a jelen is. S hogy érdemes haladéktalanul hozzáfogni a szalagosításhoz, azt egy másik üzem példájával fogjuk bebizonyítani. Eloszlott a kétely A Kaposvári Faipari Vállalatnál se ment máról holnapra a szalagosítás. Tartottak tőle a munkások. Sokan, amikor először szóba került, hogy ezentúl öten csinálnak meg egy szekrényt — nem külön-külön mindenki egyet, mint eddig —, úgy gondolták, hogy nem tudják teljesíteni majd a tervet, csökken a keresetük, és ki tudja, még milyen zűrzavar nem támad belőle. Hiszen ezután egyiküknek csiszolnia kell a szekrény fedelét, a másik csak a díszítést teszi rá, a harmadik rineg a lábakat erősíti fel, és így tovább. Nos, se bonyodalom, se zűrzavar nem lett abból, hogy ha nem is modern futószalagot, de egy fél szalagot már létrehoztak. Novák György brigádja már ezzel dolgozik. És mi történt a keresettel? Novák György elém tartja a legutóbbi bérjegyzék másolatát, amely arról tanúskodik, hogy a szalagtermelés bevezetése után a kereset nem csökkent. Az ok: a többtermelés. Amíg az öttagú brigád a régi módszerekkel dolgozott, alig tudta határidőre elkészíteni a tervben előírt 120 darab szekrényt, a szalagban viszont azonkívül, hogy tervét is telSEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ (39) / j esítette a brigád, legutóbb is jjhúsz garnitúra ággyal és tíz lesz ugyanott lefolytatni, ahova személygépkocsik, vezérkari * toalett-tükörrel több bútort elutazott, pontosan tíz óra ti- masinák és tömpe orrú, rázós j*gyártott. Amint mondják medzenkét perckor 1.át.óh«táf°n próbálkozás lenne, ha az S nem sokkal ezután a nemet kod szállt fel. A tavaszi nap* hírszerző szolgálat egyik ősz- fényétől lesült képű, szigorú* őzem vezetői most arra akar- tályvezetője dolgozószobájába leányok — kiket éppen bronz-* nák rábírni őket, hogy újra a Moszkvából eredő rejtjeles ér- arcuk miatt »indián lányok-g régi módszerrel dolgozzanak, tesítést kézbesítettek. Az értesí- nak« neveztek — irányítottá’ *persze S2/) sjncs erről sőt jö- tés útja: Szófia—Bukarest volt. a közlekedést. * _ . ’ ,, Az állt benne, hogy Leontyev Az engedély-ellenőrző pon-Svore az e§esz üzemben, o , feltaláló a 10—12 rendszámú tokon ezek a leányok apró!éko-*ahol erre mód van, szalagter- katonai gépkocsival az arcvo- san ellenőrizték az iratokat, a*melést akarnak bevezetni. Itt az ügyeletes adminisztrá- kézbesítő a Balkán utcai ház najra utazott, s hogy ez az uta- menetleveleket és hajtási iga-* tarhoz lépett és udvariasan elé érkezett. Kopogtatásara a szerint a talál- zolványokat. S Vanya Szafro-* Negyven ember bizonyítja megkérdezte: Ruszakov úr személyesen nyi- mány harci kipróbálásával függ nov gépkocsivezető hiába is* — Nem tudja véletlenül, ho- tott ajtót. Duzzadt arcú, vörös Hogy melyik frontsza- próbált tréfálkozni, hasztalant A szalagtermeléssel tán <» vá lett a földim, Leontyev orrú, nagy szakállú ember volt, kaszra indult, azt egyelőre igyekezett megnevettetni őket,* TRANSZVILL áll az első hemémök? Csak kopogok az aj- szájából fokhagymabűz és bor nem tudni. mókáival semmi sikert nem*|yen- itt látjuk ugyanis az első táján és nem felel senki. gőze áradt. Az osztályfőnök kétszer is aratott, s csak mikor Vanya* igazi szalagot, amelyet a kas — Leontyev mérnök eluta- Átvette a táviratot, valamit végigolvasta az értesítést, rósz- búcsúzóul ezt mondta: »Ne bú-jtranszíormatoi gyártásához zott — felelte az adminisztrá- dünnyögött és_ becsapta az aj- szallóan dörmögött valamit, süljön, szép az élet — várja*nemreg Budapestről küldte . tor __ A szobáját fenntartotta, tót a kézbesítő orra előtt. Egy majd így szólt alárendeltjének, meg, míg visszatérek" — vil-gA szeles szalag mellett ame— Hosszú időre utazott el? fillér borravalót sem adott ne- aki az ivást hozta: lant meg tartózkodó, huncut*^611 majd szerelés közben a __ érdeklődött Marija Szerge- ki. _ — Ismeretlen frontszakasz ... mosoly a lányok szemében. ^transzformátor előre jut j evna. ügy óra múlva Ruszakov a hogy vinné el az ördög! A leg- És ismét kanyarog a frontra* __ Meghatározatlan időre. Landon-mulatóhoz ért és szólt fontosabb körülmény ismeret- vezető út, tavaszi szél csap* M ég aznap délelőtt a moszk- a portásnak, hogy hívja ki Pét- . . de nagyon tartok tőle, az arcukba, mellettük pedig* vai távíróhivatal nemzetközi ronescu urat, aki ott szórako- hogy igen hamar túlságosan is- és előttük, mögöttük meg szem-* osztályának ügyeletese Szófiá- zott hölgytársasagban. Petro- merf lesz nekünk az a front- be szakadatlan áradatban ro-* ba címzett táviratot vett át: nescu kilépett az előcsarnokba, szakasz, ahová Leontyev ke- hannak a gépkocsik, zakatol-* »Beutazási engedélyét Moszk- elolvasta a táviratot és arcán Mindent egybevetve, va- va robognak el harckocsik, pu-* írnnnsvAri városi Pártbivábam elintézem. Mama na- abban a pillanatban verejték- jami pokoli masináról lehet fogva száguldanak az összekö-* „. :-v0iakörzetengyon gyenge. összeomlott, cseppek jelentek meg. Meg is szói Figyelmeztetni kell a ve- tő tisztek motorkerékpárjai. 2, , En!wkn7z<.ra hívták ösz- amióta Szerjózsa arcvonalra törölte homlokát a kezében ^rkart. Imitt-amott várakozva áug“»* szülőket, kerül. Izgul miatta. Csók. Na- tartott szalvétával, gyorean í- Gyorsan magára kapta a kö- egy gépkocsi-oszlop. Bent hor~>hoay együttesen megbeszél- ta_" penvét és elhagyta szobáját. kolnak a ^jék, hogyan segíthetik még munkapad várja, hogy elfoglalják benne helyüket a munkások, és megkezdődjék a termelés. Ez kétségtelenül megyénk jelenleg legkorszerűbb szalagja, amelyen a kezdettől a befejezésig utazik kézről kézre a gyártmány. Nem sok di- csekednivaló van olyan szalaggal, amelyet Pestről készen küldenek — mondhatná valaki. Hanem mit tettek a kaposváriak? Nos, nem kell szégyenkezniük. Hiszen az 1-es számú telepen, a nemrég átadott új, felvirágozott szereidében, ha még nem a legkorszerűbb futószalagon is, de a szalag elvei alapján dolgoznak már a munkások. Ez nemcsak az üzem vezetőinek, hanem Kiss Sándor művezetőnek és azoknak a munkásoknak is érdeme, akik hamar felismeiték, hogy a termelékenység fokozásában milyen jelentős az, ha az árboc- és szakaszoló-kapcsolókat szalaghoz hasonló hosszú padokra rakják fel, és mindenki másmás, csak egyetlen műveletet végez rajta. Ez abban különbözik a 2-es telepi szalagtól, hogy itt a munkás megy a gépek mellett, és nem a gép jön el a munkásig. Mindenesetre már ezzel a módszerrel is időt takarítanak meg, s jó minőségű munkát végezhetnek. Hiszen ha valaki mindig egy műveletet végez szerelés közben, később tökéletesíteni tudja ezt: mozdulatai reflexszerűvé válnak, beidegződik a teendő. Mindig tudja feladatát, és az előre felrakott alkatrészekkel késedelem nélkül munkához láthat. Ezzel mentesül azoktól a problémáktól, attól az időveszteségtől, amelyekkel akkor kellett számolni, amikor még minden szerelő külön-külön szerelt össze egy-egy kapcsolót. Ronga József és Balogh Tibor brigádja nagyszerűen begyakorolta már magát a korszerű termelésbe, és ez az eredményeken is meglátszik. Amióta itt dolgoznak, negyven emberrel kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, mint korábban. * * * Íme, néhány ízelítő a szalag- termelés előnyeiről. Igaz, sajnos több példát, ha akartunk volna, sem említhettünk volna, mert nincs. Ebből is megítélhetjük azonban, hogy az utóbbi egy évben igenis történt előrehaladás, és utat tört a korszerűbb, gazdaságosabb forma. Persze állhatnánk már előbbre is, ha az újtól való félelem, a kényelmeskedés nem akadályozná az előrehaladást. Mert ha modem szalagok kialakítására nincs is még mód a mi kis üzemeinkben, fél szalagokat azonban mindenütt létesíthetnénk. Ésszerű szervezéssel mindenütt meggyorsíthatjuk a munkát, kikapcsolhatjuk a felesleges anyagmozgatást. A jég megtört már. Példák vannak. Reméljük, akadnak követők is. Szegedi Nándor Iskolánkén! tanácskoztak a kommunista szülőkkel a városi pártbizottság vezetői rögtön AZ ARCVONALON , hányszor tették meg ezt az, A gépkocsi gyorsan nyelte a utat az srcvon£ira és vissza,1 vett kilométereket. Az úttest két vitték a ^Urnáknak a teveleket A távirat címzettje bizonyos tői és a mulató előtt Ruszakov volt, aki Szófiában taxiba ült. a Balkán utcában lakott. A Ugyanaznap éjszaka a szófiai táviratot a moszkvai postán városi távíróhivatal Bukarestbe pontosan tíz óra tizenkét perc- címzett hosszú sürgönyt vett kor adták fél, amely szám sze- át. A sürgönyben az állt, hogy oldalán szántóföldek es erdők ..... „ repelt is az űrlapon monsieur Serge egyelőre elin- húzódtak, festői falvak vilim- az eleimet es a lőszert, vittek a Tizenöt óra harminc perckor tézte dolgait és elutazott, hogy tak tova. Az országút ^ szürke frontszínház művészeit es az vette a táviratot a szófiai vá- üzlethelyiséget keressen, továb- aszfaltján rengeteg sok cépk - pol ónő véreket, rosd távíróhivatal, röviddel bá, hogy a jelen körülmények esi robogott: mindenféle gyár utóbb pedig a motorkerékpáros közt a megbeszélést legjobb mányú teherautók, fürge kolnak 4 ^ __o m ázolt, szélcserzette képű lf"5job’ban aJ szülői munkaközös- gények, akik mar ki tudja <^gek működését. Meghívták a kommunista pedagógusokat, kis — Folytatjuk — fs részt vettek a tanácskozáson }a városi párt-végrehajtó bi- ízottság tagjai is. E beszélgetések nagyon hasznosnak bizonyultak. Sok helyes ötlet {hangzott el. A szülők közül ítöbben önkritikusan megállapították: nem vették ki részüket a munkából úgy, ahogy tehették volna. A városi pártbizottságon elhatározták, hogy folytatják a jó kezdeményezést, és ezután évenként legalább három ízben tanácskoznak a kommunista szülőkkel. Az iskolákhoz hasonlóan összehívják az óvodai szülői munkaközösségek kommunista tagjait is, és megbeszélik velük, hogyan lehetne az óvodát még inkább nevelési intézménnyé változtatni
