Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

Szombat, 1960. október 22. SOMOGYI NÉPLA* A szabadi Kossuth Tsz-bea 1000 darab naposcsibéből 525-öt törzstenyésztésre állítanak be. 400 darabot 130—150 dekás súlyban értékesítettek 12 ezer forintért. If j. Székely János gondozó egy hónap alatt 600 tojást gyűjtött össze a törzsállománytól. Osztoznak a köi*zet gondja than Ufaí förf már Körkép a kaposvári üzemek szalagtermeléséről Hogy sikerül-e gazdaságosab­ban dolgozni, az attól is függ, mennyire korszerűsítik a ter­melést A kaposvári üzemek­ben különösen fontos problé­ma ez, hiszen többségükben csak a felszabadulás után, de főként az utóbbi években vált nagyobb arányúvá a gépesí­tés, s most kezdi megváltoztat­ni a kézi jellegű munkát Még nem biztos azonban, hogy ahol gép van, már korszerű a ter­melés is. Ez attól is függ, hogy ... De a feleletet adják meg az üzemek. ' A gondolkozást már meghódította A Finommechanikai Válla­lathoz azzal kopogunk be, hol láthatjuk a félig bevezetett szalagtermelést, amelyről nem­rég hallottunk. — Szalagtermelós? — néz­nek össze az üzemben. — Ké­rem, szó sincs róla! — mond­ja valaki. — Volt a munkatervünkben egy rész, hogy beszervezzük a szülőket továbbtanulásra, örömmel mondhatom: nyolc­van anya és apa jelentkezett az általános iskola VII—VIII. osztályába — dicsekszik Ba­logh Ferencné, a Vöröshadse­reg úti körzeti nőtanács elnö­ke. Aztán meg a szülők kérték, hogy indítsunk orosz nyelvtan- folyamot, mert segíteni szeret­nének gyermekeiknek a ta­nulásban. Harmincán jelent­keztek, s már meg is kezdőd­tek a foglalkozások Bütykös Istvánná tanár vezetésével. E két példa azonban csak egy része annak a munkának, ame­lyet a körzeti nőtanács végez. Lakást kap az ivánfa-begyi béna asszony Segítsük egymást, asszonyok — ez a lényege annak az új mozgalomnak, mely városszer­te kibontakozóban van. S mert a Vöröshadsereg útiak nem akarnak lemaradni, a most szervezendő utcafelelősöknek az lesz a feladatuk, hogy fel­kutassak a körzet beteg, ma­gatehetetlen, egyedül álló la­kóit, s a lehetőségekhez mérten segítenek nekik, kitakarítják lakásukat, gondoskodnak ét­keztetésükről. Ez a mozgalom fő célkitűzése, s az előzetes munka már meg is kezdődött. Lakik az Ivánfa-hegyen egy tizenkét éve nyomorék, béna asszony. Három kisgyermeké­vel igen rossz körülmények között él. A nőtanács felfigyelt rájuk, s első lépésként intéz­kedtek, hogy az asszony kór­házba kerüljön. Szóltak érde­kükben a városi tanács illeté­keseinek is, és örömükre a legnagyobb segítőkészséggel ta­lálkoztak. Lesz lakása az asz- 6zonynak, s ruhát kapnak gyermekei. Ez utóbbi célra a gyámügyi osztály ötszáz forin­tot ajánlott fel. — Akárhová fordulunk segít­ségért, mindenütt igyekeznek azt megadni. Csak kérni kell a támogatást. És ez vonatkozik az asszonyokra is. Jöjjenek hozzánk, a lehetőségekhez és erőnkhöz mérten mindig segí­tünk — mondja Tabák hajos- né, megemlíti, hogy jó lenne, ha egy olyan helyiséget mond­hatnának magukénak az asz- szonyok, ahol fogadhatnák a tanácsot kérőket. A kocsma bezárása — mint javasolták a helyiségkérdés megoldására — aligha lenne célravezető, viszont az ÉDOSZ művelődési otthonban talál­hatna megfelelő helyet a nőta­nács magának. S ennek több haszna is lenne. Mert ha már ott vannak az asszonyok az épületben, megnézhetik a tele­vízió adásait, könyvet kölcsö­nözhetnek stb. Így benépesül az otthon, eleven, pezsgő élet keletkezik. Fogadóórák és apák ankétja — Amíg nem találunk végle­ges otthont, addig változatlanul az iskolában tartjuk összejöve­teleinket — közli Magyar Fe­rencné, a vezetőség egyik tag­ja. — A városban elsőként be­vezetjük az ügyeletet. A hét egy meghatározott napján fo­gadjuk a tanácsért hozzánk fordulókat, feljegyezzük, orvo­soljuk panaszaikat. Ez az egyik terv a sok kö­zül. S mit tesznek még? Folytatják a béke-esttel megkezdett előadássorozatot. Előadást tartanak a lakásren­deletről, a rendezett, helyes családi életről. Januárban meg­rendezik az apák ankétjét, ahol az apáknak a gyermekne­velésben való felelősségéről esik szó, meg a szocialista er­kölcsről, hiszen a környéken bizony még sok a részeges fér­fi, aki nem sok jó példát mu­tat gyermekeinek. Különböző tanfolyamokat is szerveznek, a többi között csu- héfonást is tanulnák a körzet asszonyai. S talán megvalósul a régi kívánság: lesz zeneoktatás a gyermekek részére, nem kell a zeneiskoláig kísérni az apró­ságokat. Akad az iskolában né­hány hangszer, ezek jó kiindu­lási alapot biztosíthatnak a tanuláshoz. Kiszélesíteni a nő­mozgalmat — ez a tervük a körzet asszonyainak. Igen je­lentős az a munka, melyet e cél elérése érdekében végez­nek. Polesz György Ki szóljon ? A szive a Kommunista Ifjúsági Szövetséghez vonz­za H. István ifjúmunkást. Hogy mégsem tagja a KISZ- nek, annak érdekes háttere van. István azt mondja, hogy hozzá senki sem jön, senki sem kérdezi meg, be­lépne-e, ő meg nem megy oda a titkárhoz, mert sze­rinte a vezetőség tagjainak kellene foglalkozniuk az If­júsági Szövetségen kívüliek­kel. Nem egyedülálló ez az eset, azért kell beszélnünk róla. Ki szóljon? Ki tegye meg a kezdeményező lépést? Csak úgy lehet a munká­ban, tanulásban kiváló fia­talokat a szövetséghez kap­csolni, ha naponta beszélge­tünk velük, meghívjuk őket közös kirándulásra, klubest­re, s így megismerik az alapszervezet tevékenysé­gét. Ha a KISZ-en kívüli érzi, hogy törődnek vele, nem néznek át fölötte, ha­nem bevonják a szórako­zásba, a társadalmi munká­ba, nem sokat várat magára. Nincs igaza viszont H. Istvánnak abban, hogy ő ad­dig nem megy, amíg nem szólnak neki. Rosszul értel­mezett büszkeség az alapja ennek. Közös, kölcsönös bizalom — ebből kell kiindulni. Őszintén szólva* egy kicsit szégyenkezünk e határozott ki­jelentés hallatán. Hogyan, hát ennél a vállalatnál nincs szük­ség szalagtermelésre? Itt, ahol olyan sokrétű, szerteágazó, ap­rólékos munka folyik, annyi­felé kell hordani az anyagot, éppen itt nem gondolkoznak azon, hogyan gyorsíthatnák meg a munkát? Egy szalag ki­alakítása mindenképpen ezt eredményezné. A főkönyvelő azt mondja: — A főmérnök és az igazga­tó már foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy a készárut sza­lagon gyártsuk. De az idén már semmi sem lesz belőle. Most törik rajt a fejüket. Tehát itt is érik már a gon­dolat. Ügy látszik, rájöttek, hogy a szalagtermelésé a jövő. A jövő? Biztosan! De itt-ott már a jelen is. S hogy érdemes haladéktalanul hozzáfogni a szalagosításhoz, azt egy másik üzem példájával fogjuk bebi­zonyítani. Eloszlott a kétely A Kaposvári Faipari Válla­latnál se ment máról holnapra a szalagosítás. Tartottak tőle a munkások. Sokan, amikor elő­ször szóba került, hogy ezentúl öten csinálnak meg egy szek­rényt — nem külön-külön mindenki egyet, mint eddig —, úgy gondolták, hogy nem tud­ják teljesíteni majd a tervet, csökken a keresetük, és ki tud­ja, még milyen zűrzavar nem támad belőle. Hiszen ezután egyiküknek csiszolnia kell a szekrény fedelét, a másik csak a díszítést teszi rá, a harmadik rineg a lábakat erősíti fel, és így tovább. Nos, se bonyoda­lom, se zűrzavar nem lett ab­ból, hogy ha nem is modern futószalagot, de egy fél szala­got már létrehoztak. Novák György brigádja már ezzel dol­gozik. És mi történt a keresettel? Novák György elém tartja a legutóbbi bérjegyzék másola­tát, amely arról tanúskodik, hogy a szalagtermelés beveze­tése után a kereset nem csök­kent. Az ok: a többtermelés. Amíg az öttagú brigád a régi módszerekkel dolgozott, alig tudta határidőre elkészíteni a tervben előírt 120 darab szek­rényt, a szalagban viszont azonkívül, hogy tervét is tel­SEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ (39) / j esítette a brigád, legutóbb is jjhúsz garnitúra ággyal és tíz lesz ugyanott lefolytatni, ahova személygépkocsik, vezérkari * toalett-tükörrel több bútort elutazott, pontosan tíz óra ti- masinák és tömpe orrú, rázós j*gyártott. Amint mondják med­zenkét perckor 1.át.óh«táf°n próbálkozás lenne, ha az S nem sokkal ezután a nemet kod szállt fel. A tavaszi nap* hírszerző szolgálat egyik ősz- fényétől lesült képű, szigorú* őzem vezetői most arra akar- tályvezetője dolgozószobájába leányok — kiket éppen bronz-* nák rábírni őket, hogy újra a Moszkvából eredő rejtjeles ér- arcuk miatt »indián lányok-g régi módszerrel dolgozzanak, tesítést kézbesítettek. Az értesí- nak« neveztek — irányítottá’ *persze S2/) sjncs erről sőt jö- tés útja: Szófia—Bukarest volt. a közlekedést. * _ . ’ ,, Az állt benne, hogy Leontyev Az engedély-ellenőrző pon-Svore az e§esz üzemben, o , feltaláló a 10—12 rendszámú tokon ezek a leányok apró!éko-*ahol erre mód van, szalagter- katonai gépkocsival az arcvo- san ellenőrizték az iratokat, a*melést akarnak bevezetni. Itt az ügyeletes adminisztrá- kézbesítő a Balkán utcai ház najra utazott, s hogy ez az uta- menetleveleket és hajtási iga-* tarhoz lépett és udvariasan elé érkezett. Kopogtatásara a szerint a talál- zolványokat. S Vanya Szafro-* Negyven ember bizonyítja megkérdezte: Ruszakov úr személyesen nyi- mány harci kipróbálásával függ nov gépkocsivezető hiába is* — Nem tudja véletlenül, ho- tott ajtót. Duzzadt arcú, vörös Hogy melyik frontsza- próbált tréfálkozni, hasztalant A szalagtermeléssel tán <» vá lett a földim, Leontyev orrú, nagy szakállú ember volt, kaszra indult, azt egyelőre igyekezett megnevettetni őket,* TRANSZVILL áll az első he­mémök? Csak kopogok az aj- szájából fokhagymabűz és bor nem tudni. mókáival semmi sikert nem*|yen- itt látjuk ugyanis az első táján és nem felel senki. gőze áradt. Az osztályfőnök kétszer is aratott, s csak mikor Vanya* igazi szalagot, amelyet a kas — Leontyev mérnök eluta- Átvette a táviratot, valamit végigolvasta az értesítést, rósz- búcsúzóul ezt mondta: »Ne bú-jtranszíormatoi gyártásához zott — felelte az adminisztrá- dünnyögött és_ becsapta az aj- szallóan dörmögött valamit, süljön, szép az élet — várja*nemreg Budapestről küldte . tor __ A szobáját fenntartotta, tót a kézbesítő orra előtt. Egy majd így szólt alárendeltjének, meg, míg visszatérek" — vil-gA szeles szalag mellett ame­— Hosszú időre utazott el? fillér borravalót sem adott ne- aki az ivást hozta: lant meg tartózkodó, huncut*^611 majd szerelés közben a __ érdeklődött Marija Szerge- ki. _ — Ismeretlen frontszakasz ... mosoly a lányok szemében. ^transzformátor előre jut j evna. ügy óra múlva Ruszakov a hogy vinné el az ördög! A leg- És ismét kanyarog a frontra* __ Meghatározatlan időre. Landon-mulatóhoz ért és szólt fontosabb körülmény ismeret- vezető út, tavaszi szél csap* M ég aznap délelőtt a moszk- a portásnak, hogy hívja ki Pét- . . de nagyon tartok tőle, az arcukba, mellettük pedig* vai távíróhivatal nemzetközi ronescu urat, aki ott szórako- hogy igen hamar túlságosan is- és előttük, mögöttük meg szem-* osztályának ügyeletese Szófiá- zott hölgytársasagban. Petro- merf lesz nekünk az a front- be szakadatlan áradatban ro-* ba címzett táviratot vett át: nescu kilépett az előcsarnokba, szakasz, ahová Leontyev ke- hannak a gépkocsik, zakatol-* »Beutazási engedélyét Moszk- elolvasta a táviratot és arcán Mindent egybevetve, va- va robognak el harckocsik, pu-* írnnnsvAri városi Pártbi­vábam elintézem. Mama na- abban a pillanatban verejték- jami pokoli masináról lehet fogva száguldanak az összekö-* „. :-v0iakörzeten­gyon gyenge. összeomlott, cseppek jelentek meg. Meg is szói Figyelmeztetni kell a ve- tő tisztek motorkerékpárjai. 2, , En!wkn7z<.ra hívták ösz- amióta Szerjózsa arcvonalra törölte homlokát a kezében ^rkart. Imitt-amott várakozva áug“»* szülőket, kerül. Izgul miatta. Csók. Na- tartott szalvétával, gyorean í- Gyorsan magára kapta a kö- egy gépkocsi-oszlop. Bent hor~>hoay együttesen megbeszél- ta_" penvét és elhagyta szobáját. kolnak a ^jék, hogyan segíthetik még munkapad várja, hogy elfog­lalják benne helyüket a mun­kások, és megkezdődjék a ter­melés. Ez kétségtelenül me­gyénk jelenleg legkorszerűbb szalagja, amelyen a kezdettől a befejezésig utazik kézről kéz­re a gyártmány. Nem sok di- csekednivaló van olyan sza­laggal, amelyet Pestről készen küldenek — mondhatná vala­ki. Hanem mit tettek a kapos­váriak? Nos, nem kell szégyenkez­niük. Hiszen az 1-es számú te­lepen, a nemrég átadott új, fel­virágozott szereidében, ha még nem a legkorszerűbb futósza­lagon is, de a szalag elvei alapján dolgoznak már a mun­kások. Ez nemcsak az üzem vezetőinek, hanem Kiss Sán­dor művezetőnek és azoknak a munkásoknak is érdeme, akik hamar felismeiték, hogy a ter­melékenység fokozásában mi­lyen jelentős az, ha az árboc- és szakaszoló-kapcsolókat sza­laghoz hasonló hosszú padokra rakják fel, és mindenki más­más, csak egyetlen műveletet végez rajta. Ez abban külön­bözik a 2-es telepi szalagtól, hogy itt a munkás megy a gé­pek mellett, és nem a gép jön el a munkásig. Mindenesetre már ezzel a módszerrel is időt takarítanak meg, s jó minősé­gű munkát végezhetnek. Hi­szen ha valaki mindig egy műveletet végez szerelés köz­ben, később tökéletesíteni tud­ja ezt: mozdulatai reflexszerű­vé válnak, beidegződik a teen­dő. Mindig tudja feladatát, és az előre felrakott alkatrészek­kel késedelem nélkül munká­hoz láthat. Ezzel mentesül azoktól a problémáktól, attól az időveszteségtől, amelyekkel akkor kellett számolni, amikor még minden szerelő külön-kü­lön szerelt össze egy-egy kap­csolót. Ronga József és Balogh Tibor brigádja nagyszerűen begyakorolta már magát a kor­szerű termelésbe, és ez az ered­ményeken is meglátszik. Ami­óta itt dolgoznak, negyven em­berrel kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, mint ko­rábban. * * * Íme, néhány ízelítő a szalag- termelés előnyeiről. Igaz, saj­nos több példát, ha akartunk volna, sem említhettünk vol­na, mert nincs. Ebből is meg­ítélhetjük azonban, hogy az utóbbi egy évben igenis tör­tént előrehaladás, és utat tört a korszerűbb, gazdaságosabb forma. Persze állhatnánk már előbbre is, ha az újtól való fé­lelem, a kényelmeskedés nem akadályozná az előrehaladást. Mert ha modem szalagok ki­alakítására nincs is még mód a mi kis üzemeinkben, fél sza­lagokat azonban mindenütt lé­tesíthetnénk. Ésszerű szerve­zéssel mindenütt meggyorsít­hatjuk a munkát, kikapcsolhat­juk a felesleges anyagmozga­tást. A jég megtört már. Példák vannak. Reméljük, akadnak követők is. Szegedi Nándor Iskolánkén! tanácskoztak a kommunista szülőkkel a városi pártbizottság vezetői rögtön AZ ARCVONALON , hányszor tették meg ezt az, A gépkocsi gyorsan nyelte a utat az srcvon£ira és vissza,1 vett kilométereket. Az úttest két vitték a ^Urnáknak a teveleket A távirat címzettje bizonyos tői és a mulató előtt Ruszakov volt, aki Szófiában taxiba ült. a Balkán utcában lakott. A Ugyanaznap éjszaka a szófiai táviratot a moszkvai postán városi távíróhivatal Bukarestbe pontosan tíz óra tizenkét perc- címzett hosszú sürgönyt vett kor adták fél, amely szám sze- át. A sürgönyben az állt, hogy oldalán szántóföldek es erdők ..... „ repelt is az űrlapon monsieur Serge egyelőre elin- húzódtak, festői falvak vilim- az eleimet es a lőszert, vittek a Tizenöt óra harminc perckor tézte dolgait és elutazott, hogy tak tova. Az országút ^ szürke frontszínház művészeit es az vette a táviratot a szófiai vá- üzlethelyiséget keressen, továb- aszfaltján rengeteg sok cépk - pol ónő véreket, rosd távíróhivatal, röviddel bá, hogy a jelen körülmények esi robogott: mindenféle gyár ­utóbb pedig a motorkerékpáros közt a megbeszélést legjobb mányú teherautók, fürge kolnak 4 ^ __o m ázolt, szélcserzette képű lf"5job’ban aJ szülői munkaközös- gények, akik mar ki tudja <^gek működését. Meghívták a kommunista pedagógusokat, kis — Folytatjuk — fs részt vettek a tanácskozáson }a városi párt-végrehajtó bi- ízottság tagjai is. E beszélgeté­sek nagyon hasznosnak bizo­nyultak. Sok helyes ötlet {hangzott el. A szülők közül ítöbben önkritikusan megálla­pították: nem vették ki részü­ket a munkából úgy, ahogy tehették volna. A városi pártbizottságon el­határozták, hogy folytatják a jó kezdeményezést, és ezután évenként legalább három íz­ben tanácskoznak a kommu­nista szülőkkel. Az iskolákhoz hasonlóan összehívják az óvo­dai szülői munkaközösségek kommunista tagjait is, és meg­beszélik velük, hogyan lehet­ne az óvodát még inkább ne­velési intézménnyé változtatni

Next

/
Thumbnails
Contents