Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

Vasárnap, 1960. szeptember 18.

s

SOMOGYI NÉPLAP

Amiért egy tanácselnök szíve fáj

Aki csak egyszer beszélt vele, az sem felejti el. Választékos, jóízű beszéde, egyszerű szavai nyomán feltárulkozik egy ember harcos életútja. Fején fehér hajszálak csillognak, szemöldöke fölött gyűlnek a redők. Bujdosó János elvtárs hatvankét éves, de már tíz esztendővel ezelőtt úgy vette magára a Bálványost Közjiikből lopnák mások, még a nyakát is kitekernék a tolvajnak!) Hát ez a hányaveti nemtörődömség bánt engem, az hogy a »miénk« fogalma nem hatolt még a szívük mélyéig.

— S ha a dióra gondolok, már előre borzong a hátam. Legalább száz mázsa dió van a fákon — s ismét veszélyben. Meg kéne duplázni az őrség számát, mert az nagyon megérné. Kétszázezer forint sorsa forog kockán. S ezért nem kelle. ne mást tenni, mint megóvni a kapzsi tolvajoktól, leverni és betakarítani. Ezt hajtogatom folyton a vezetőségnek, hogy majd a guta üt meg, de nősé gi Tanács elnöki tisztét, mint Érvekkel csatázik már régóta, luk ninC£ egyetértés[ m aki mögött már akkor is szép néha-néha megpírongatja a ve. h inná* eznkássn válik he kommunista múlt állt. zetőket, de egyelőre, úgy lát- «£

Most azt hajtogatja szenvc- szik, szavainak nincs Jogánál- mint Csáki szalmáját?

délyesen, mennyire bántja, ha ja. . És még csak szégyent sem

nem úgy megy valami, ahogy Mi az, ami nyugtalansagban éreznek miatta, sokan úgy vetartja a bálványost tanacselno- S2Ífc< e2 volna a világ

ko„. , , , ... , , legtermészetesebb dolga. Az

Par szóval Így lehetne rajé- ik assz ^ azért «

leint: a hanyagság, a közöny, megrótta a párttitkár lányát, a felelotlenseg. Ezzel van ha- mer{ ngm dte neki el_ borúban Bujdosó elvtars. vinni a csé l6^é alá kihuUott

mennie kellene. Szinte gyermeki rajongással, lelkesedéssel beszél arról a változásról, amelyben küzdelmes élete reményeinek, vágyainak beteljesülését látja. A mát féltve féltő ember beszél belőle akkor _^ ___

i

s, amidőn a hibákról, a szép- pocsékolás miatt, ami itt vég- ~~Jjpe'dí ± becsületes emlőkről beszél. Tudja, hogy jó bemegy. Nines még az országőszinte szóval rendet tudna teremteni — mondja.

Bujdosó elvtárs nagyon jól tudja, hogy a közös vagyonnál szemben elfoglalt szemlélet szülőanyja a kapzsiság, az önzés, ami örökbe maradt ránk a régi világból, s ami teljesen

Sír a szívem amiatt a

szemet.

irányban haladnak a bálványo. ban olyan lehetőség, mint ami. si tsz dolgai és az utat egyen- lyen itt. A legelők tele gyü- gető emberek is, de úgy van 6 mölcsfával. Emlékszem; amíg is, mint az anya, aki azt sze- uradalom volt itt, a földbirto- retné, ha minél előbb felnőne a kosnak a gyümölcs meg a gyereke. gyapjú hozta a hasznot. Most

— Bálványosnak nagy jő- meg tudja, mi van? A tsz birvöje van — mondja, és számo- tokáról boldog-boldogtalan viIcat említ. — A közösben min- szi a gyümölcsöt. Meggyéréskor összeférhetetlen az új gazdádén családra jut egy-egy hold a betegek felgyógyultak. A sági-közösségi életformával,

gyümölcsös. Azt akarjuk, hogy fóldmuvesszövetkezet felvásar- Amelyek még mindig csak

két év múlva minden két csa- lója negyvenezer forintot fize- magukat látják, a saját padláládra jusson egy ' szarvasmar- tett ki az így összehordott erszényük teletömésén fába és legalább két sertés. Föld- meggyért. Nos, ebből a tsz radóznak a közösségi érdekkel jeink jók, s én ezelőtt is azt kasszaja egy fillért sem látott, tartattam, nincs rossz föld, Ez a pénz azok zsebébe vándo- csak rossz gazda. rólt, akik lopkodták a közös

Látja, hogy az idén jobb az fáról a meggyet.

emberelőnek a közös munkához — Hát nincsen csősz, a veze- humánus ‘rendelete is, amely való viszonuuk. és eaész biz- tőség nem törődött az őrzéssel? az öreg tsz-parasztok nyugdíjasemmit sem törődnek.

Ezért csapódott némely ember értetlenségének acélfalába a kormánynak az a végtelen

tosan tudja, hogy jövőre még — vetjük közbe.

jobb lesz, mégis van, ami nem hagy nyugtot neki.

Magának nincsenek egyéni sérelmei. Amiért háborog: közügy, az egész falu ügye.

zásáról szól. Minek dolgozzunk

— Van, de kevés. A tolvajok másoknak? — mondták többen meg tudják, mikor kell lopni, Bujdosó elvtársnak, hol nincs őrzés. Hát éppen ez Ilyenek miatt fáj a bálvá- az, ami bánt. Hiába kérem a nyosi tanácselnöknek a feje és tsz vezetőségét, állítsanak ele- a szíve. S nem csoda, hiszen Sehogy sem tuő. belenyugod- gcndő őrt, semmit sem ér a olyan ember ő, aki gyűlöli az ni abba a nagy közönybe, szavam. A tagok meg azt igazságtalanságot, viszont a amellyel a köz javaival szem- mondják: Mit óbégat folyton közösségért él, s csak akkor ben viseltetnek ma még saj- az az öreg, mit számít az a kis boldog, ha a többi ember is nos nagyon sokan Bálványoson, gyümölcs? (Bezzeg, ha a kert- igaz úton jár. Varga József

r

Ej fél után a szántóföldeken

Ellenőrzés a gépállomások körzetében

»Szántanak-e két műszakban a traktorok?« — kérdezi a

Népszabadság pénteki számában megjelent egyik riport címe. S válaszként a Lengyeltóti Gépállomás körzetében

látogató a megyei brigádból.

Este a gépállomások vezetőivel tanácskoztak az ellenőrök, majd éjféltájban elindultak a szántóföldekre. Kiss Katalin, a megyei igazgatóság

szerzett éjszakai tapasztalato-(előadója a Baltonkiliti Gépkat összegezvén megállapítja az újságíró: »A jelentésben szereplő kétműszakos 30 traktorból csak 22 dolgozott.«

Nemcsak a fonyódi járásban, hanem a megye egész területén, mind a 15 gépállomás körzetében tartottak ellenőrzést szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. Hogyan került sor erre, s milyen tanulságokat adott az éjfél utáni látogatás?

A határozat

Megszaporodott a gépállomások őszi dolga. Bár állandóan bővül a géppark, mégis szükséges, hogy a traktoroknak legalább fele éjszaka is dolgozzék. így határozott a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma, amikor megtárgyalta Somogy mezőgazdaságának helyzetét A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén felhívta a gépállomási igazgatóság figyelmét: valósítsa meg ezt a kollégiumi határozatot.

Másnap délután Kaposvárott tanácskoztak a gépállomások igazgatói. Nagy Árpád, a megyei igazgatóság vezetője újból és újból megmagyarázta, mi a kettős műszak jelentősége. S rendre megkérdezte tőlük: hány traktoruk dolgozik éjszaka is. Az adatok ösz- szesítése ugyanazt mutatja, mint a legutóbbi jelentés: 339. Valóban ennyi? Ez majd kiderül ,— az éjszaka.

Indul a brigád

Az igazgatók nem egyedül indultak hataa Kaposvárról. Mindegyikük fnellé beült a gépkocsiba a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vagy a ME- DOSZ megyei bizottságának egv-egy vezetője, munkatársa, illetve a megyei tanács mező- gazdasági osztályáról Zaho- ránszki József és Szabó Ernő. így minden gépállomás körkörzetébe látogatott el. Telekiben, a Béke , Tsz határában találta az egyik traktort: Bolevácz Ernő szántott vele. Alkonyaikor, 6 órakor váltotta társát, Tóth Ferencet. A kiüti Petőfi földjén Szalai István, a ságvári Egyetértés határában pedig Szokoli László szántott. S dolgozott a körzetben mind a 30 traktor — annyi, amennyi a jelentésben szerepelt.

Nem gyereknek való

Nagy Sándor, ugyancsak a: igazgatóság munkatársa a Marcali Gépállomás körzetében tartott ellenőrzést. Botorkál a sötétben, abba az irányba, ahol áll egy traktor, de motorja működik. Amint odaér, észreveszi a traktoros, aki így viszonozza a köszöntést: »Kezét csókolom«. A gyerek bajlódik a hengerrel, nem tud vele elindulni. A traktor vezetője, Szvoboda Gyula hazament, de mindjárt visszajön. S mag is érti: nem gyereknek való az épszakai munka. Ha a fiú rajong a gépért, s bár még nem gépállomási dolgozó, de vonzalmat érez a traktorosmesterség iránt, akkor tanítgassa a szakmára Szvoboda elvtárs — napközben.

A 24 órázás — könnyelműség! Erre int Vodenyák László példája is. A bolhói mezőn találták. Hajnali 4 órakor aludt az álló gépen, s közben a motor működött. Baleset nem történt, de történhetett volna. Egy ember nem ülhet a gépen egész nap és egész éjszaka egyfolytában. Jobban szervezzék meg a váltást a Csokonyavisontai Gépállomáson. Zoltán Gábor napközben silózott a Belorusszal, éjjel 2- ig pedig hengerelni akart a nemesvidi Alkotmány földjén. Nem engedték az ellenőrök: éjfélkor hazaküldték, hogy feküdjön le. Megtehették volna ezt a tapsonyi vezetők is.

Gondoskodás az emberről

Az elmondottakból is kitűnik: nem csupán az éjszaka dolgozó traktorok számára voltak kíváncsiak az ellenőrök. Megállapították, hogy a jelentésben szereplő 339 traktorból 316 volt munkában. Ám azt is megkérdezték a traktorosoktól: mikor kereste fel őket az igazgató, a brigádvezető, s ha elromlik a gép, jön-e szerelő. Aztán: kapnak- e meleg teát, meleg ruhát, mert most már hűvösek az éjszakák, a hajnalok.

S éppen az éjszakai ellenőrzés tanulságai diktálták a körlevelet a megyei igazgatóságon: mindenütt adják ki a második műszakos traktoristáknak a meleg ruhákat, és adjanak nekik védőitalt. Határidő: azonnal.

Kutas József

ÚJ ÚTON,

ÚJ MÓDSZEREKKEL

zetébe jutott egy-két éjszakai

— Mégiscsak tűrhetetlen! Már megint azzal jöttek, hogy pénz kellene, mert a tanító néninek akarnak ajándékot venni neve napjára — panaszkodtak nemegyszer a szülők egymás közt, sokan a nőtanácshoz fordultak orvoslást várva, míg mások a művelődésügyi osztályon próbáltak tanácsot kérni, hogy véget vethessenek az állandó jellegű

SEJ NY IN

a sirius

AKCIÓ

(12)

A hasfájás pedig folytató- követet, magyarázatát adva ^ y

dott, bár Weinsäcker areátla- Kraschke és Schering váratlan fé] . ’.J?*.

nul azt állította, hogy inkább visszarendeltetésónek - annál székbe £ epileptikus Sul- csak ideggorcsokrol van szó. is mkabb, mert ez utóbbi ladásos szemű mocskos ’ s^jü *** semmiképpen sem tartozott a . - - - J ’

^adakozási akciónak. S szidták burg űr a lelke mélyén ki nem telességén kívül még az is a/a szülői munkaközösséget, állhatta a Waitzel-féle felka- feladata, hogy őt figyelje. DeShogy csak ilyesmire van gond- paszkodott alakokat. Sok min- hát a kölcsönös leselkedés épp£ja, mással alig-alig törődtek, den, amit a Harmadik Biroda- ügy a Harmadik Birodalomé lomban látni kellett, érthetetlen alapelvei közé tartozott, minti volt Schulenburgnak— kezdve az általános gyanakvás. S a| magától a Führertől, ettől a nagykövet úr ebbe is beletö kétes származású, még németül rődött.

is rosszul beszélő osztráktól, A Szovjetuniót szíve mélyé-: akiről tudta, hogy valódi neve bő1 utálta. A kommunista ide- Schickelgruber és hogy hiszté- °lógia ellensége volt mindan-Jcsának javaslatára minden is- rikus és dühöngő, műveletlen nak’ amit ° gyermekkorától;**kólában megalakították

kezdve megszokott, amit sze-; retett és amitől nem akart: megválni. De eléggé okos volt! ahhoz, hogy meglássa: ebben az országban megszilárdult a

Vdjum

____: «.1:-4.— «- « Qrr

E

lőtérben a nevelés

Amikor megkezdődött az 1959—60-as tanév, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Nők Országos Tanámar

kócos vásári kikiáltót? éppen ez a leplezetlen hisztéria jelenti-e annak a titoknak a

szociaüsta rendszer, s a Szov-J jetunió kormánya, amelyhez őt*

vSjltf megoldását, hogy olyan hatás- akkreditálták, határozott poü- 'kezleteken bizony nem jelent

Kraschkét tehát meglopták, katonai attasé alá.

Pénztárcájában némi csekély Schulenburg úr, aki valuta volt, továbbá Kraschke élemedett korú ember személyazonossági igazolványa, figyelmes, de hideg tekintettel az a bizonyos film és Otto s a régi vágású német diploma- Schering követségi alkalmazott ták modorában, szokása szerint névjegye, melynek hátára ez a némán hallgatta végig a kaito- Schering azt írta, hogy mint nai attasé jelentését, közben régi barátja és kollégája üd- ceruzájával kopogtatva halkan

vözli Kraschkét Moszkvába ér- karosszéke karfáján. Nem le- n'émer*köztársasáa kancellári kezése alkalmával. (Otto Sehe- hetett kitalálni, hogy mi jár tisztét Pontosan egy hónappal ^et nép- Bármily ring, aki mint gazdasági atta- a fejében. később, február huszonnyolca- volt is> el keUett

se szerepelt, valóbban a poh- - Befejezte, ezredes ur? - dikáni az újdonsült kancenár hírszerző szolgalat em- kerdezte röviden, amikor Wait- eltörölte a weimari alkotmány

kólában osztály szülői munkaközösségeket. A cél az volt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a szülőket, azok elmondják nevelési problémáikat, s közösen keressenek megoldást.

— A régi nagy szülői értesal van a csőcselékre?

így gondolkozott lelke mélyén Schulenburg úr már akkor, amikor Hindenburg és Papén 1933 január harmincadikén Hitlernek ajándékozta a

tikát folytat, a nép támogató-g meg mindenki. Sok helyen — savai. Egyszóval, bárki bármit Sígy pl. a mi iskolánkban —

tikai

bere volt.) zel végére ért az elbeszélésnek több ''pontját és levezette »a

Waitzel, miután a történteket és előadta javaslatait. nép és a birodalom védelmélegközelebbi munkatársaival — Igenis, nagykövet úr — nek« törvényét, amely diktá- megtárgyalta, az alábbi követ- felelte Waitzel, ingerülten pil- torrá tette keztetésre jutott: lantva a nagykövet szenvtelen De a java csak azután köElőször is homályban ma. arcára. — Szeretném a taná- vetkezett. Amikor aztán megradt, hogy voltaképpen ki lop- csát kérni. kezdődtek a tömeges kivégzéta meg Kraschkét. Ha közönsé- — A tanács akkor jó, ha kel- Sek, amikor az embereket száz- ges zsebtolvajnak esett áldoza- lő időben adják — jegyezte ezerszámra küldték vizsgálat tóul, az csak fél szerencsétlen- meg epésen Schulenburg. — és ítélet nélkül koncentrációs ség. De egyáltalán nincs kizár- Ezért szerfelett sajnálom, hogy táborokba és kínzókamrákba, va, hogy a pénztárca végül is önnek ez csak most jut az amikor megkezdődtek a va- a szovjet biztonsági szervek ke- eszébe, kedves ezrecesem. S ha gyonelkobzások és a pogromok, zébe kerül. figyelembe vesszük az ön által akkor Schulenburg úr már

Másodszor: Kraschkének és is ismert egyezséget, amelyet végleg nem értett semmit, annak a barom Scheringnek, az SS-Reichsführer és a külügy- Az események fejlődése so aki olyan ostoba dolgot írt név. miniszter úr írt »tó, akkor az rán azonban arra a következ- jegyére, azonnal, amíg nem ke- ön késése mondhatnám, rej- tetősre jutott hogy az ilyen ső, vissza kell térnie Berlinbe, télyes. gondolatmenet őt magát is

Harmadszor: elővigyázatos- S itt Schulenburg úr igen koncentrációs táborba juttatság okából meg kell szüntetni sokatmondóan elmosolyodott, hatja. Tehát szolgálni kezdte minden kapcsolatot a Káró- Lelke mélyén azonban még Hitlert, mert úgy vélte, hogy királlyal, akit az események örült is a történteknek. Bizo- Hitler és Dachau közül még alakulása során ma vagy hol- nyos, bár igen közvetett ada- mindig inkább az előbbit kell nap leleplezhetnek. tok alapján Schulenburg már választania.

Minek utána így határoztak, régóta sejtette, hogy Waitzel Jól tudta, hogy'nem bíznak Waitzel szükségesnek tartotta, minden módón áská^ócik ellene, meg benne különösebben és hogy a történtekről legalább Mint régi német diplomata hogy követségi alárendeltjei részben tájékoztassa a nagy- és példás hivatalnok, Schulen- közt jó néhánynak hivatali kois mond, igazi kormány ez, a szó legmagasabb és államférfiúi értelmében.

Schulenburg tudta' milyen jelentős sikereket ért el a szov- fájdalmas ismernie) hogy a Szovjetunió erős nagyhatalom, fejlett ipara,, magas színvonalú általános és műszaki kultúrája van, amely évről évre növekszik, míg az ország soknemzetiségű lakossága két-: ségtelenül összekovácsolódik.

S a nagykövet bevallotta önmagának, hogy a véleménye; szerint kockázatos és pusztulásra ítélt társadalmi kísérlet; egyelőre, sajnos, győzedelmes-! kedik. Igen, a bolsevisták pon-; tosan tudták, mit akarnak, s| hogy miként tudják azt elérni Ez megmutatkozott külpolitikájukban is, amely mentes volt: a váratlan akcióktól, cáfolatoktól, a vállalt kötelezettségek megszegésétől, s a képmutató kijelentésektől, amilyené-! két Hitler oly sűrűn hangoztatott.

Schulenburg, a tapasztalt! diplomata, kénytelen volt elismerni e külpolitikai vonal- vezetés előnyeit, nem is szólva: arról, hogy a szovjet diplomaták — bárki bármit mond — komoly embereknek bizonyul íak.

— Folytatjuk —

még a feltételek sem voltak meg ahhoz, hogy egyszerre összejöjjenek, hiszen a legnagyobb terembe is csak százan férnek be — mondja Müller Emilné, a Petőfi utcai Általános Iskola szülői munkaközösségének elnöke. — Most, hop""’ az osztályok kü- lön-külön tartják az értekezleteket, ugrásszerűen megnövekedett a részvevő édes- :anyák, édesapák száma. Sokkal bátrabban elmondják észrevételeiket, javaslataikat, kívánságaikat, mint a múltban.

— Az is nagyon jó dolog, hogy a nevelés a fő cél — vélekedik Bódis Béláné, a Berzsenyi iskola szülői munkaközösségének elnöke. — Ezért előadásokat szerveztünk a szü :lők részére a legkülönbözőbb témakörökből, de mindegyik ■szervesen kapcsolódott az iskolához, a gyermekneveléshez. Beszéltünk a szülők példamutatásáról, arról, hogy a politechnikai oktatás mennyire fontos. És a mamák, papák megértették ezt.

Megértették, milyen káros a kettős nevelés, és például sikerült elérni, hogy a Bartók Béla utcai iskolában az ú’ névben egyet’ -n hiri'1"’-" beiratkozó nem akadt, több lett az úttörők, a kisdobosok Száma, mert látták az emberek: az iskola csak jót akar, és nem igaz, hogy az úttörő- csapat el akarja idegeníteni az otthontól a gyermeket.

A szülők a gyakori találkozások során rájöttek arra isj hogy ma már nemcsak az íróasztal boldogít, ezért kérték és sürgették, a lehetőségekhez mérten segítették a politechnikai oktatás megindítását.

Családlátogatás, társadalmi munka

— Hosszú évek tapasztalata

azt bizonyította, hogy azok a szülők mindig eljöttek a megbeszélésekre, akiknek gyermekével nem volt semmi baj. Ügy határoztunk: gyakoribbá tesszük a családlátogatásokat, beszélünk mindenkivel, aki eddig távolmaradt — mondja Bódisné és hozzáteszi: Volt

is eredménye ennek a munkának. Ahol eddig nem foglalkoztak a gyerekekkel eléggé, ott a látogatás után nagyobb gondot fordítottak rá. És eljöttek az értekezletekre, kérdeztek és válaszoltak, tanácsot adtak egymásnak.

Az osztály szülői munkaközösségek tagjai állandóan járták a várost. A Vöröshadsereg úti iskolából egy részeges apát kerestek fel, s beszéltek vele, hogy viselkedésének a gyerek látja kárát. A Cseri úti iskola körzetében ellenőrizték azoknak a fiataloknak otthoni tanulását, akiknek szülei dolgoznak. És már nemcsak a mamák, a papák is tevékenykedtek.

Marosán elvtárs a nőtanácsok titkárainak országos értekezletén arról beszélt, hogy ne csak »a mamák közössége« legyen a szülői munkaközösség. Elmondhatjuk, hogy Kaposvárott ez- már nem áll fenn. A 328 választmányi tagból 95 férfi, míg az előző tanévben 20-nál több nem volt.

Igen sok társadalmi munkát is végeztek a szülők.

— Nálunk az a lényeg: kétkezi munkával segítsünk, ne pénzzel. És ehhez is tartottuk magunkat — mondja Müller- né. — A szülők az osztályokban átszerelték az összes hibás villanyt, táblákat festettek, és fogast csináltak. A • Mértékutáni Szabóságnál dol- °ozó mamák pedig futball- rf-,»cc7eket készítettek a gye- ro'-n),nok. Ezzel az első tó-nőst — azt hiszem — megtettük.

S ezen az úton haladnak tovább.

Polesz György