Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17 / 220. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1960. szeptember M, Az élet kér bebocsátást az iskolába Ebben a tanévben Marcali­ban háromszázzal mine fiú és leány ismerkedik heti két órá­ban a korszerű gazdálkodás alapfogalmaival az általános iskola másfél holdas kertjében. A kert elismerten szép, példá­san van művelve, ahogy ezt a járókelők is mondják, akik hozzászoktak már ahhoz a vi­dító látványhoz, amit a kert­ben dolgozgató, jókedvű gye­rekek nyújtanak. Három éve honosodott meg ebben az iskolában a politech­nikai oktatás, s bizony eleinte nem nagyon értették a szülők, miféle haszon várható abból, ha gyerekeik megtanulnak bánni a földművelés apróbb szerszámaival, megtanulják, hogy melyik növény milyen gondozást kíván. Sok szó esett ugyan az indulás hónapjaiban arról, hogy a gyakorlati okta­tás bevezetésével az élet kért bebocsátást az iskolába, és felnövekvő gyermekeink annál teljesebb értékű tagjai lesznek társadalmunknak, minél in­kább megismerkednek a mun­kával. A megértés mégsem született meg azonnal. Bereczk Imre, a gyakorlati oktatás vezető tanára és Pa­dos József igazgató nevetve idézik a politechnikai oktatás meghonosítását követő félreér­tések egész sorát. A történe­tek anekdotába illőek, moso­lyogtatok. Olyan hihetetlen, hogy a megnövekedett becsü- letű gyakorlati oktatás hon­foglalása körül félreértések is voltak. Hiszen mostanra a szü­lők éppen úgy érdeklődnek gyermekeiknek a gyakorlati órákon tett előmenetele felől, mint a hagyományos, alapmű­veltséget biztosító tárgyakból tett előmenetele felől. De tud­juk, hogy van az. Amikor új van születőben, mindig akad­nak az idő szavát nem értő konzervatívok, még a jószán- dékúak között is olyanok, akik idegenkednek a szokatlantól, az újtóL A nevelők valahánya hozott magával felidézhető emléket például azokról a családláto­gató utakról, amelyeknek el­sődleges célja a szülők meg­nyerése volt a politechnikai oktatás bevezetésének erkölcsi és anvagi segítésére. I, hogy sok szülő, aki bármikor kész volt az is­kola mellé állni, vállát vono- gatta például akkor, amikor a szülői munkaközösség gyűjtést határozott el abból a célból, hogy a gyakorlati oktatás le­hetőségei megnövekedjenek egy saját erőből épített mű­hellyel, ahol a téli foglalkozá­sok folynak majd. Később az­tán kiderült, hogy a szülők kö­zül néhány an nem értették meg, miről van szó. Egy pa- rasztbácsika például makacsul hajtogatta, hogy ő nem ád »po­litikára« pénzt, mert politizál­ni mindenképpen megtanulnak a mai fiatalok. Az ilyen jelle­gű félreértés már a múlté. Fel­épült a műhely, a szülői mun­kaközösség két rendezvényé­nek bevételéből kitelt az épí­tési anyagok ára, a szülők pe­dig, akik a fáradhatatlan fel- világosító munka révén csak megértették, miről van szó, 33—34 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítették a műhelyépítést. A szokatlannal szembeni el­lenállást azonban végső fokon a gyerekek gyakorlati órákon elért előmenetele, a munkára nevelésnek otthon, a családban is mutatkozó eredménye győz­te le. Keresve is nehéz lenne olyan szülőt találni, aki gyer­mekét nem teljes értékű em­berré akarj'’ neveim. Aki tit­kolni akarná gyermeke elől, hogy az élet ára a munka, és az határozza meg, ki milyen ember, hogy tudását mennyire képes hasznosítani, hogyan ta­lálja meg helyét az életben. Nincs olyan szülő, aki nem az életre kívánja nevelni gyerme­két. Nos, azokban az iskolák­ban, ahol a gyakorlati oktatás esztendőről esztendőre nagyobb teret hódít, s több lehetőség van a szocialista emberneve­léshez, alapjában véve ez fo­lyik: életre nevelés, méghozzá nem ötletszerűen, hanem ala­posan átgondolt tanterv és tanmenet szerint. A tapasztalat az, hogy a gye­rekek szeretik a gyakorlati foglalkozásokat, é foglalkozá­sok népszerűsége vetekszik az ének- és tornaórák közkedvelt­ségével. Mi sem bizonyítja ezt hívebben, mint az, hogy a par­cellákra felosztott kertet a nyári szünidőben is látogatták és gondozták a brigádok, és volt öröm, amikor az első gya­korlati órákon a kifogástalan munka jutalmául ötösök kerül­tek az osztálykönyvbe. A más­fél holdas kert hálája sem ma­rad el a jó művelésért. Szép termést hozott a mák, jó ter­méseredményt kínál a szerző­déses cukorrépa meg a kuko­rica is, melyet úgy vetettek és gondoztak a gyerekek, mint ta­karmányalapot a létesítendő kisállattenyésztéshez. Közeli tervek szerint a mű­helygyakorlatok során a VII. osztályosok az idén már a fémmegmunkálás alapvető fo­galmaival ismerkednek meg, a famegmunkálással az V. és VI. osztályosok foglalkoznak a téli hónapokban. A kertgazdaságot ezenkívül meg akarják lepni egy üvegházzal, ahol a kiülte- tésxe szánt palántákat már ko­ra tavasszal hajtatni lehet maid. Egyszóval: meghonosodott a gyakorlati oktatás a Marcali Általános Iskolában. Most már csak az hiányzik, hogy a já­rási székhely középiskolája, a gimnázium is kaput nyisson a politechnikai oktatásnak. Le­hetőség bizonnyal kínálkozik erre, csak igénybe kell itt is venni azt a társadalmi össze­fogást, amely néhány helyen — így pl. Nagyatádon —- oly szép eredményeket termett. Már csak azért is szükség van er­re, mert a középiskolás fiata­lok közelebb állnak az életbe való lépéshez, s nem árt, ha figyelmüket pályakeresés köz­ben a kétkezi munkára irányít­juk. Marcaliban is vannak ktsz-ek, a nemrég kihelyezett telep, a Finommechanika tele­pe is alkalmas lenne arra, hogy a gimnazisták megismerkedje­nek a munkával. László Ibolya Két építkezés egy költséggel (Tudósítónktól.) Nagyméretű útépítés folyik Berzencén, s a töltés elkészí­téséhez tetemes mennyiségű földre van szükség. Sok fejtö­rést okozott a föld kitermelé­se, míg Hunyadi Istvánnak, a községi tanács elnökének kez­deményezésére elhatároztak, hogy építenek egy fürdőme­dencét. Varga János, Ledényi István és Novográdecz Béláné tanácstagok nyomban meg­kezdték körzetükben a társa­dalmi munka szervezését. Más­nap reggel már csaknem ötve- nen — jobbára asszonyok — jelentek meg a majdani fürdő helyén, s megkezdték az ásást. A tervek szerint a jövő nyár­ra elkészül a 12x30 méteres medence. A köröshegyi Bé! ( Tsz-bzn készülne a szüretre. Képüa kön: Járfás János pincemester kénezi a hordókat. íervek AUGUSZTUS VÉGE, szep­tember eleje a tervezgetések ideje is a községekben. Az esős őszi napok, az unalmas té­li esték hasznos szórakozással, művelődéssel való eltöltését ilyenkor készítik elő. A jó őszi­téli terv olyan, mint egy hadi­terv, mindent figyelembe vesz, s megvalósítói csatát nyernek. Mert harc folyik minden télen a faluban: több tudást qsöpög- tetni a fejékbe, jobb színdara­bokkal csiszolni, formálni az emberek ízlését, mind több és több embert tenni a művelődé­si otthon állandó látogatójá­vá. Ságvár kulturális élete jól ismert nemcsak a siófoki já­Vízvezetékh álózat Művelődési otthon Könyvtár, bölcsőde Üzemház Igen élénk, hosszan tartó és slapos vitában foglalkozott csütörtökön délelőtt a városi tanács v. b. ülése a városfej­lesztés során vállalt és végzett társadalmi munkával. Szekér László városfejlesztési műsza­ki ellenőr beszámolójában megállapította, hogy évről év­re emelkedik a társadalmi munka értéke. Társadalmi munkával kez­dődött meg tavaly s fejeződik be most ősszel pl. a Jókai li­get rendezése. A Táncsics Gim­názium diákjai mellett dolgoz­tak itt a Cukoripari és a Köz- gazdasági Technikum és az 503. sz. Helyiipari Iskola és a Kereskedelmi Tanulóiskola nö­vendékei. A Szigetvári utcai bölcsőde terveit társadalmi munkában készítette el Deli János építészmérnök, s ugyan­így készíti el a gépészeti ter­veket Körtési Tibor mérnök. A földmunkákban különösen sokat segítettek a vasutas dol­gozók (ők a bontási munkála­tokat is elvégezték), a Kefe- anyagkikészítő Vállalat, a Víz- és Csatornaművek, a városi ta­nács dolgozói és a fiúgimná­zium diákjai. A múlt év őszén kezdődött meg a cseri könyv­tár építése a Faipari és az In­gatlankezelő Vállalat, a kör­nyék kőműves és két tetőfedő kisiparosának jelentős társa­dalmi munkában nyújtott tá­mogatásával. épül társadalmi összefogással A rokkanttelepi művelődési ház telkét a múlt héten kisa­játították. Nagy Előd, az álta­lános iskola igazgatója és a körzeti tanácstagok mintegy 100 ezer forint értékű társadal­mi munkát szerveztek. A. mű­velődési otthon helyét a na­pokban kijelölik, s a tervek szerint az idén elkészülnek az alapozási munkálatok. A csök­kent munkaképességűek részé­re készülő üzem alapozását már elvégezték a Húsüzem, a Hűtőház, a mélyfúró Vállalat és a Nagymalom dolg^ói. Németh Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben be kell vonni társa­dalmi munkába a hivatalok dolgozóit is, a szervezésbe pe­dig az összes tömegszervezete­ket. A vita után úgy döntött a végrehajtó bizottság, hogy minden v. b.-tag patronálni fogia városunk egy-egy jelen­tős társadalmi munkával ké­szülő létesítményét. Az épít­ményeken márványtáblát he­lyeznek el, melyen feltüntetik, kinek a segítségével készült. 7ól álcái s-zéialc&zM ? JÖJJÖN KAPOSSZENTJAKABRA, a kinizsi tái&zM-e szeptember 17-én, szombaton MAGYARNÓTA-EST. Fellépnek: DÓRI JÓZSEF, KUTAS KATALIN énekművészek. (35965) MIÉRT UTAZNAK ? Minden nemzetnél más célt szolgálnak az utazások. Az AMERIKAIAK saját magukról készült fényképeket akarnak hazavinni a) a londoni Trafalgar-téren készült fel­vételt galambokkal; b) a velencei Szent Márk téren ga­lambok között; és végül c) a párizsi Arc de Triumphe mellett galambok nélkül A képekre azért van szükségük, hogy megingathatatlan alibivel bizonyítsák, hogy »ott vol­tak«. A NÉMETEK azért utaznak, mert ellenőrizni akarják, mennyire pontos az Útikalauzuk. Amikor azután meggyő­ződtek róla, hogy a Rialtohíd pontosan olyan, mint a képe­ken, hogy a ferde torony valóban Pisában van és ferde is, akkor gondosan kipipálják az ellenőrzött tételeket az úti­kalauzból, és azzal a lélekvidító érzéssel térnek haza, hogy mégsem csapták be őket. Az ANGOLOK elsősorban azért utaznak, mert a szom­szédjuk is utazik, másrészt pedig, mert azt tanulták, hogy az utazás bővíti a látókört. Sajnos, utazás közben azt a szomo­rú tapasztalatot szerzik, hogy a bőséges táplálkozás követ­keztében inkább egyes testrészeik szélesednek, mindezek ellenére még mindig görcsösen ragaszkodnak az utazás lá­tókört bővítő elképzeléséhez. Végül pedig azért utaznak az angolok, hogy ne kerüljenek kapcsolatba idegenekkel. Ang­liában sok a külföldi látogató, és állandóan veszélynek van­nak kitéve, hogy a legfurcsább külföldiekbe ütköznek. Az angolok nagy része csoportosan utazik, csak olyan szállo­dákban hajlandók megszállni, ahol még az alkalmazottak is angolok, és bárhol járjanak is Európában, megkövetelik, hogy a megszokott roastbeefet és Yorkshire-pudingot tálal­ják eléjük. rásban, hanem a megyében is.. Egy percre sem hagyják el­aludni a község érdeklődését, mindig szolgálnak valamivel, mindig előállnak új ötletekkel. Vincze Károllyal, a műve­lődési otthon igazgatójával az őszi-téli tervekről beszélget­tünk. — Közösen készítettük el a tervet — mondja Vincze elv­társ. — Mindenki hozzájárult a végleges megszövegezéshez saját ötletével, elképzelésével. A tanács, a termelőszövetkezet, a tömegszervezetek vezetői, a könyvtáros, az összes nevelő megjelent az augusztus 30-i megbeszélésen. A tervezés csak úgy ér valamit, ha min­den igényt számításba vesz, minden várható kívánságnak eleget kíván tenni. Azt hiszem, ezt sikerült elérni. A rész­vevők alkotó együttműködése nagyban megkönnyítette a té­li terv elkészítését. A TÉLI TERVBEN az első helyen szerepel a termelőszö­vetkezet megerősítése. A ta­nács dolgozói, a pedagógusok számszaki segítséget adnak a zárszámadás elkészítéséhez. A tsz vezetőinek, brigádvezetői­nek műveltségét a különböző tanfolyamokra való bevonás­sal szándékoznak emelni. A termelőszövetkezet nagyobb összeggel segíti a könyvtárat szakkönyvek beszerzésében. Sok függ majd Makker Jenő könyvtárostól. Régen a 80 ol­vasóból 65 diák volt, ma már a fele felnőtt. S a parasztolva­sók számának emelésén kívül a szakkönyvek olvasásának szorgalmazására is nagy gon­dot kell majd fordítani, hogy a téli tervben foglaltak meg­valósuljanak. — Az ismeretterjesztésben — magyarázza Vincze elvtárs — nem tértünk el az irányel­vektől. 12 előadás lesz a té­len: öt mezőgazdasági, két kül­politikai, egy-egy történelmi, neveléssel foglalkozó, politikai, egészségügyi és jogi előadás. Minden második pénteken tart­juk meg ezeket. Az érdeklő­déstől függően vagy a klub­szobában, vagy a nagyterem­ben. Oktatófilmek vetítésével illusztrálni szándékozzuk a kü­lönböző témákat. Érdekes kísérlet, helyes tö­rekvés, hogy a község monog­ráfiáját ismertetik néhány elő­adásban. Az a cél, hogy meg­ismertessék a falu lakóival, hogyan éltek régen a ságvá- riak, hogyan élnek ma. milyen változást hozott az utóbbi más­fél évtized. A monográfia 1'954-ig beszéli el a község tör­ténetét. A pedagógusok a hiányzó hat év adatait össze­gyűjtik, és megírják a kiegé­szítést. Az Egyetértés Termelőszö­vetkezetben ezüstkalászos tanfolyam indul a télen. Ezt a formát találták a legmegfe­KÖZÖlJiik a város lakosságával, hogy szeptember 18-án délután 14 órától 19-én 14 óráig a víz minőségének megjavítása végett a Vízmű Vállalat klóros vízmosatást végez az ivóvíz-hálózaton. E célból a Vízmű a vizet klórozni fogja. A mosatás folytán a víz zavarossá válik. Sem a klóros víz, sem a kivált vaslerakódás nem ártalmas az egészségre. (3157) Kaposvári Víz- és Csatornaművek igazgatósága. lelőbbnek a tsz-tagok szakmai műveltségének gyarapítására. A dolgozók iskolájának esti tanfolyamát is megindítják. Eddig hatan jelentkeztek a hetedik osztályba, de még több embert szeretnének tanulásra serkenteni. Smelka Ferenc vállalta, hogy átbúvárkodja a régi anyakönyveket, s kibo­gozza, kinek nincs meg a hat osztálya, s őket is bevonják a dolgozók esti iskolájába. Nem maradhat el a nők szá­mára indított tanfolyam sem. A nőtanács szabó-varró és egy sütő-főző tanfolyam indításá­val kívánja az asszonyok és lányok tudását gyarapítani. Szerepel a tervben színját­szó csoport szervezése is. Job­bára a KISZ-szervezet tagjai­ból alakítanák. Az alap jó. Ezt bizonyítja, hogy a kisze- sek a vezetőségválasztó tag­gyűlés után öt egyfelvonásost adtak elő. Most minden este lelkesen próbáinak a párthe­lyiségben. Két nagyobb elő­adást terveznek: egy színdara­bot karácsonykor, egyet pedig április 4-én szeretnének elő­adni. Az, hogy április 4-re is terveztek előadást, új dolog, eddig csak farsangkor, Szil­veszterkor, karácsonykor volt ilyen. A színdarabot Nyim községben is előadják. Az ádándiakkal szerződést köt­nek, s kétszer vendégül látják színjátszóikat. Ezt azért hatá­rozták el, hogy nrindig legyen valamilyen rendezvény a mű­velődési otthonban. ÉRDEKES HAGYOMÁNYT elevenítenek fel a november 1-én induló szavalóversennyel. Három évvel ezelőtt tanulmá­nyi versenyeket rendeztek a művelődési otthonban tanulók számára. Egy-egy versenyen 200 érdeklődő is megjelent. Ennek mintájára rendezik meg a szavalóversenyt is. Az iskolai anyaghoz tartozó ver­seket adatnák elő a tanulók­kal. Ez a verseny biztosan fel­kelti az érdeklődést a szava­lás iránt. A moziban — ha sikerül a vállalattal megegyezni — ifjú­sági matinékat tartanak va­sárnap délelőttönként. A könyvtár az év utolsó és a jö­vő év első negyedére 1000— 1000 forintot kap mezőgazda- sági szakkönyvek beszerzésére és a felszerelés kiegészítésére. Ha sikerül állványokat szerez­ni vagy csináltatni, könyvkiál­lításokat rendeznek a köz­ségben. Á terv tehát elkészült — hátravan a megvalósítás. Laio'í Géza Somogy? Népí&p Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KíSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon i5-lö, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kapós-/ír, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. KészüTt a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postabivat0 oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- FtW

Next

/
Thumbnails
Contents