Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

SGMOűYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. szeptember 9, Kutyából nem lesz szalonna — MÉG AMERIKÁBAN SEM Ügye, emlékeznek még, ked­ves Olvasóink, Vidovics Fe- rencre? Az 1945—47-es idők somogyi főispánjára, a vallá­sa áhítatot hirdető kenetteljes szónokra, az ellenforradalom egyik főkolomposára? Vidovics most is vezető. A Nyugatra emigrált magyarok egyik »-kiemelkedő« vezető alakja. Szabó Mik­lós »Hontalanok« . című, nemrégen ] The Mae megjelent könyvé- j “^AVÍ" ben leírja, hogy ezek között a »ve­zetők« között mi­lyen gyűlöletes harc folyik a dollárért, s bemutatja a brüsz- szeli »Magyar Ház«, a zürichi »Magyar Otthon«, a man­chesteri »Mindszen­ti-ház« rablóban­dáit. Majd így foly­tatja: — De az eddigiek eltörpülnek azok­hoz a szélhámossá­gokhoz képest, ame­lyeket a politikai emigráció által szin­te szentté avatott, mártírnak és hősnek kikiáltott Vidovics Ferenc követett el. Nyilvánosság elé bo­csátása azért indo­kolt és szükséges, hogy mindenki rá­döbbenhessen, kik mernek a magyar­ság nevében a vi­lág színe elé lépni, miközben a leggya­lázatosabban be­mocskolják annak a népnek a nevét, amelyre oly szíve­sen, oly gyakran és — tegyük hozzá — Nos, hogy mi is volt még, azt lássuk az egyik amerikai emigráns újság, Az Ember közlésiből: »Megérkezése óta az ameri­kai nyilas patkány társaság­nak Vidovics lett a szemefé- nye és minden reménysége, ami annál érthetőbb, mert egymás után foglalta el az rábeszélni, hogy befolyásoljon engem a válásra, majd olyan eszközökhöz folyamodott, ami­lyenre csak a detektívregé- nyekben van példa... Az én pénzemen berendezett laká­somban, a neki átadott szobá­ban holtrészegre leitatott egy hölgyet, akinek az lett volna a szerepe, hogy velem olyan KGYK* MZAM UJI: 20»* "" röSZSRKSSTtÖ’ «•«. 1&.KL48 ZOLTÁN 100 W£ST 80tH ST«lf N£W YORK 2«. N V SUtc-eh»nnt 7-77 TI Cte&Hfe rtr éw V12 Ml# 20»* 1 it az Sírás, olvassátok! Miisgesssti€2 és aSi§iSeasssisiiásért is of © i c h. jX r i h ö r t o n t Sí apóit VIDOVICS lEÜIÜl€ az anäBSzeimäa Ágii - banda pagrámssa a Magyar IHiz»iíság** di szint* ja — hlisvhfn közöljük a kúria hifjtimin ilóletvt. melijtpt X Bi SS kusnenuaisla hirósúff hozott ön amplfjérl aa USA-ShíI való deportálna jár«• ir alul (rnnUrled 1 IN IIIZOTTSA:; *«*i vi l.iílSírtl nfonUi MxiA.UriM Műt rvnr>% i Mk «figjlBuiluk \ IIU» < tlisMh Amerikák., iíiU> "U VM \ *. jviiuiiik t* ■ iá«al >i~/arlir. KlWklt ' ’ ........................ 07171 IT. — oki taOob ■ HUH I.TKOi'K an>aci Ve- SK A SYUAMJ- IrlUouw l> i«. pjwi»ílaN»»* hitt ' > .tl.V h»c> *•»< » *» ma ln»M m»vUlV> wi C»<r «UM . . IIIU KI *'***’ ff*« «"*'* •» • UW.YIll i ii in i«.vir.MiKE n M/ 'lYAK Ki tá-al* vmVKS A HYMJü SZSMfT UP8AN MEGFENYEGETI AZ EMBERT krtivtlek Mtjí*. ««CT Vi:s| bakai saosCjri BAJ. A/ UtóL kcmwa arréi na -oá. * «Kt; KZfL imistrA. VI rrnt'i sí utüóai tkrev* lu«* aélkufa «.te*»» azt • »»•/»I».. I IUJ.I JCOZA­• O. Wi mint **SZAHAtV » »Ml \|W Oyí 7AIW£i.N0k' *- •»Ul.VlS BTCÍTTSAflP ».»ml». II Ultbcwailu Pfl- MsiMI ««il-imA.I é- *«*»lt •l.i » t IRAKAT. Af.H liu t v ... « » RSI HAMUK AT. »liMiilil Kl J.SZEKOKAT ♦. • o iUuii* RANDA mi, le­• •■»Arii. (Hovxfa ftevrih. • biti« l ISSZA AKARJA «.-KUCfts/NI . anlitlk*! ^«•.ilaVuJu Inc» %an> 4«kui ». neun n a larbl el««.il.. twuli-»»k te Ml Htf. •dlmtOflmnnh *• «»t ttmVien ImilMklul telj« »»» efyrlértiiaít, kZaaOnjiaj uujidar, txnjbat in Wxavá.-«', iMnrrwk temünket. — «oi-i Jtk. h«ey a nyílna H »t roa laaar.iJikl: rllcnl hnrciuiVtnn »«ke »owti: Babnak t» I» £*d « j^An U rigmi. •baiinim u .r.,]VoJlk Virto *** * '••*> li.tlirn mai1 ni» C»> áaifkalé IíbII u<‘fi‘in *»A> i»wv'<>»»l*«n aMfki ulaa ■ n l>0nu«yi mul'i v KaRzalnak •— arm r- t.a.-t , n«A *- akii -a "laitaloT U» Hab »Huk YUann «»AUn ■ mnj »a ajitea»1 te Mc4s>) i frirtratil yWnt I» fteu-n , k-í»<mV 4t Kiír Zaltin ^ ■ u »l!n- H|An Vor»I a»Ja* uCtoaraiLa km b» haubjain tortrnl. !*• ujii.ilg. .7|«n kuM.ll njv U'.áeul termAjibcji a ir.lwm |ellm«nl.b na alUumoaxUli. mmt h.*. (linkaa Saocál- Kkmrk-nnri nyomtál vinyl »aUkXi.itU ^-laoivul KETKK.ya?« o "Kajv» Siufma*" KWÄTil«!»rirtt«käi te«, aoatika »WA. vao oiqómia ét hoiolHraffc» Ik»» misitoí mi«It 1947 «lejé* A loly| bűnvádi perben I«. m—i i* vríu^rTJ-niU-« “i t*bbr,í* folytán holott «IUI I». áriunk »Irl»um «- (t„1I1(7TllA »írnia/ i.vi-riUrm. huA.n n uvnk Ir imUl, « oil.-, a krxunklmia t a>iUU*«uaial <uai« cm> *v>«laia au MteA*^ Kos. ■u itm.is.nt hiviiaV» tok '•*-“*«»-«' -bri>rWraiA * n..UtViut<* kklkíoU I» ilk rJnirrr. amrW krrtetM B •*14. te. te buruitik. £IM ARASZT ALÓ KURIAÍ ITÉLCT EREDETI OKIRA' TI ríLDANYA m»ly o> •lláfcbij So“o voqoV.ol kaemben o VIDOY1CS ál- tai eltovetei» SIGaMIaT át OKÍR ATM AMISITAST néUit) helyei* CuNTET TI niaóiiltti» »a ezerl NTOLC HAVI tCJtTONj> cubott ki bákVW^iil • ti az ITE11Ti : Beim Es xozo«fltAT~8»MSffn ifiNmrEaES! MM tlrU B-S te* «mim. • • ite a I* no., a ki-»« Bdiva »teil. lAu V« oly illetéktelenül hi­vatkoznak. Az esetet részlete­sen ismerteti több folytatás­ban Az Ember című amerikai magyar nyelvű újság 1958. augusztusi számában. Vidovics Ferenc a Horthy- rezsim idején ellenzéki lapot szerkesztett — kormányszub­vencióval. Pontosabban: az ál­tala szerkesztett kis vidéki la­pocska az ellenzékiség jellegét viselte, de anyagi léte a min­denkori kormánytól függött. Ez a tény félremagyarázhatat- lanul megszabta ellenzékiségé­nek módját és mértékét is. Vidovics 1945-ben a Független Kisgazdapárt jelöltjeként nemzetgyűlési képviselő és egyben Somogy megye főis­pánja lett. Pozícióját arra használta fel, hogy Nyugatra szöktesse egy Vértessy nevű képviselőtársát, akiről kide­rült, hogy fasiszta volt, és ak­tívan részt vett embertelen cselekményekben. Vidovics mentelmi jogát ekkor a ma­gyar nemzetgyűlés felfüggesz­tette, és bírói eljárás indult ellene. Börtönbe került. 1957 elején érkezett Auszt­riába. Az emigrációban ak­kortájt nagy harc dúlt a ha­talomért a régiek (Magyar Nemzeti Bizottmány«) ‘ és a legújabbak (»Magyar Forra­dalmi Tanács«) között. Min­den ember számított, hiszen az amerikaiak anyagi támo­gatásét az erősebb szerezhette meg. Több százezer dollárról volt szó. Vidovicsért megin­dult a vetélkedés, és ezt az al­kalmat ő kiváló érzékkel ki­aknázta, ofiaállt, ahol a na­gyobb erőt érezte. Szinte azon­nal és nagy titokban szövet­kezett egykori főnökével, Eckhardt Tiborral. Már az első napoktól kezdve rend­szeres anyagi támogatást fo­gadott el tőle és általa a »Sza­bad Európa Szervezettől«, va­lamint a fasiszta Lengyel Béla tábornoktól. Döntő része volt abban a győzelemben, amit a amerikai magyar közélet leg­főbb pozícióit, ismeretlen for­rásokból eredő hatalmas pénz­összegek felett rendelkezett, és bekerült a »Magyar Bizoít- ság«-ba is, amely a *»Magyar Nemzeti Bizottmányának ez idő szerinti folytatása, és- ahonnét havonta csaknem öt­- száz dollár munka nélküli he­t rejövedelemre tett szert a- »Free Europe« (»Szabad Eu­rópa Bizottság"" (Sz. M.) nai­vitásából és elnéző kegyéből... Két alkalommal szerepelt már ez a Vidovics Az Ember első oldalán is, amikor ismer­tettük azt a példátlan ciniz­must és lelkiismeretlenséget, amellyel a náci gangét akar­ja becsempészni az amerikai élet első vonalába...« A fenti, szó szerinti idéze­tekből nyilvánvaló tehát, hogy Vidovics — fasiszta. Az ame­rikai emigráns újság cikkei teljesen lerántották a leplet a hatalma teljében élő és azzal visszaélő Vidovics Ferencről, de azokról is, akik ilyen em­bert glorifikáltak, magasra emeltek, és »példaadó hősnek« kiáltottak ki. Mert mi történt? Vidovics egy összejövetelen — már Amerikában — megis­merkedett dr. G. Imre ügy­véddel és családjával. Néhány nap alatt a család bizalmába férkőzött. Ügy mutatta, hogy őszinte jótevője kíván lenni »sok viszontagságon keresz­tülment bajtársának«. Dr. G. Imre örömmel fogadta a befo­lyást« férfi barátságát, amely hamarosan odáig fejlődött, hogy Vidovicsból Feri bácsi és egyben mindennapos vendég lett. Rövid idő elteltével azt ajánlotta »védenceinek«, vál­toztassanak lakást, mert a meglévő kicsi, és nem méltó keret olyan kiváló ember csa­ládja számára, mint amilyen dr. G. ügyvéd, a nagyobb la­kás egyik szobájába pedig szí­vesen odaköltözne, hiszen any- nyira magányosan érzi magát. így is történt. Feri bácsiból bámulatosan rövid idő alatt Feri, majd Ferike lett a csa­ládi szótár szerint. így becéz- gették »patrónusukat«. A továbbiakat Az Ember helyzetben kerüljön, amely az én részemről történő hűtlen­ségre döntő bizonyítékul szol­gáljon, illeve annak eredmé­nyeként a hölgy ellenem bűn­vádi feljelentést tehessen...!"" A tényeket pedig a lap szer­kesztősége a következőkben összegezte: »Ez a Vidovics Ferenc — akinek felesége és leánya van Magyarországon — most sze­mérmetlenül és vakmerőén be­tört egy magyar menekült baj­társ családi szentélyébe, aho­vá gyanútlanul és bajtársias gyöngédséggel befogadták, és amelyet most oly módon dúlt fel, hogy a családfő, egy szé­gyenpírtól égő arcú férj és a gyerek — egy 19 éves, filig­rán, megsebzett lelkű, az édes­anyjáért remegő magyar leány — a házitűzhelytől kiűzve Az Ember szerkesztőségében ke­resett lelki menedéket, míg az ördögi kajánsággal végrehaj­tott cselekmény bűntettese: Vidovics Ferenc ott tartózko­dik most a férj és a gyermek által elhagyott, egykor oly meghitt családi fészekben...« Ennyi az egész. »Csak« eny- nyi... Igen ám, csakhogy Vidovics közben a »Szabad Európa Bi­zottság« nélkülözhetetlen mun­katársa lett, szinte szimbólu­ma a »szabadságharcnak«, amelyet a hidegháborús pro­paganda-apparátus ilyen em­berekkel fémjelzett szerte a világon. Képünk Az Ember című emigráns újság első oldalát ábrázolja, melyen leleplezik Vidovics Ferenc mesterkedé­seit. Közlik azt is, hogy Vido­vics, illetve a »Magyar Bizott­ság« helyreigazító nyilatkoza­tot juttatott el a szerkesztő­séghez, melyben kijelentik, hogy Vidovics sohasem volt bigámista, nem ült börtönben. Ugyanakkor közlik ebben a lapban annak a bírósági íté­letnek a másolatát is, mely szerint Nagy Ferenc minisz­terelnöksége alatt bigámiáért és okirathamisításért nyolc­hónapi börtönre büntették Vi- dovicsot. régi politikai emigráció ara­tott az új fölött. »Érdemei« el­ismeréséül vitték az Egyesült Államokba, ahol valósággal a politikai emigráció királyává avatták. Pontosabban: alkl- rályává, hiszen Vidovics a va­lóságban Habsburg Ottó elkö­telezettje volt testestül-lel- kestüL Ezenkívül pedig... tárta a nyilvánosság elé. Elő­ször a férj elbeszélésében: »Szerkesztő úr, ez nem egy feldúlt család magánügye, ez már bűnügy, ami ezután kö­vetkezett. Vidovics úgy lát­szik, elhatározta, hogy szét­bontja házasságunkat, és elő­ször — mint később kiderült — 19 éves lányunkat akarta Mindezt pedig dr. Kiár Zol­tánnak, az egykori vezető horthysta politikusnak szer­kesztésében megjelenő emig­ráns lap teszi. Pedig KI ár Zoltán és társai sem kénye­sek, ők sem riadnak vissza semmitől, ha egy kis hazaáru­lásról VáD szó, GAZDÁT KERES 3 kerékpár 6 méter bélésanyag 2 aaké Régebben anekdotákat me­séltek a szórakozott emberek­ről, akik elhagyták ernyőjüket, kalapjukat. Legtöbbjük mndig valamilyen tanár, professzor volt. Ám feledékeny, szórako­zott ember akad ma is szép számmal. Foglalkozásukat te­kintve igen különbözőek. Érde­kes, hogy tanár, professzor alig van közöttük. A férfiak vezetnek A városi rendőrk api tán vsá g egyik szobájában annyi a ta­lált tárgy, hogy a bizományi áruház vagy a leértékelt áruk boltja akár fiókot létesíthetne itt. Néhány a sok közül: há­rom kerékpár, hat méter bé­lésanyag kályhacső-lakk, gyer­mekkabát, kocikás méteranyag, női, férfikardigán, pulóverek, két zakó, egy darab gyermek­szandál, sapka, aktatásikák, esőköpenyék, papírzsák ruha­neművel, kosár spárgával tele. A tárgyak elhagyásában a férfiak vezetnek. A kalaptól a zsebkendőig, a kabáttól a cso­magig pénzig mindent elvesz­tenek. „Ellopták a pénzemet“ A tárgyak többségét a fize­tések napján vesztik el. Ügy látszik, az ital nemcsak jó­kedvűvé, hanem feledékennyé is tesz. N. I. fizetés napján betért a szentjakabi sörözőbe. Az úton hazafelé elveszítette 1200 forintját. Szerencséjére a becsületes megtaláló, dr. Né­meth László beszolgáltatta, s a könnyelmű ember másnap, amikor azzal állított be a rend. őrségre, hogy »ellopták a pén­zemet«, visszakapta azt. Nem egy ember hagyta ott a kocsmában csomagját vagy az ajtó előtt kerékpárját. Másnap aztán ismeretlen tolvaj ellen feljelentést tettek, miközben elhagyott tulajdonuk a talált tárgyak osztályán várta ha­nyag gazdáját Javasoljuk az ilyen embereknek: legközelebb ne felejtsék a fizetést előbb hazavinni és kevesebbet inni, nehogy egyszer őket is »talált tárgyként« adják majd le a rendőrségen. Vasút, kórház, rendelőintézet A talált tárgyak felét a vas­úti rendőrség szolgáltatja be. A vonaton, várótermekben ha­gyott élelmiszercsomagok, bő­röndök, ballonkabátok stb. bi­zonyítják, hogy az utazó em­berek igen feledékenyek. De a rendelőintézet és kórház sem marad el e teliin,tetben. Gyak­ran maradnak ott különféle ruhadarabok. Nemegyszer találnak a par­kokban a pad támlájára dobott kabátot, pulóvert és egyéb ru­haneműt. Vittek be már a rendőrségre »talált« gyermeket is. Ott jó ideig eljátszadoztak vele, s már éppen aludni akarták vinni, amikor síró ma­mája érte ment. Néhány napig talált tárgyként őriztek egy kutyát, végül az állat meg- sokallva gazdája nemtörődöm­ségét, elment, hogy »megkeres­se«. A legkülönösebb tárgy egy női retikülben talált pisztoly volt. Senki sem jelentkezett ér­te. A talált tárgyak sorsa Ebben az évben 94 tárgyat hagytak el feledékeny embe­rek, akik ezenkívül még nem­törődömök is. Eddig mindösz- sze húsz tárgyért jelentkezett a gazdája. Egy nő csak két hét múlva, többszöri értesítés után jelentkezett elveszett személyi i gazolványáért. A talált tárgyakat három hónapig órai a rendőrség. Ha a tulajdonos nem jelentkezik, a megtaláló kapja meg, ha igényt tart rá. Egy fonói lakos három öltöny ruhához jutott így. Ha a megtalálónak nem kell, akkor a pénzt az állam­nak fizetik be. Az eladható tárgyakat átadják a bizományi áruháznak. Az érte kapott összeg ugyancsak az államé lesz: Szalai László Mit fest a bácsi? Kíváncsiskodó gyerekek figyelik Bala- tonzamárdiban, hogy hogyan készül a festmény. Csisztapuszta az egészségőr szemével A Somogy megyei KÖJÁL egészségőre nemrégiben vizs­gálta a csisztapusztai fürdő állapotát. Ha vége is a fürdő­idénynek (okulásul: jövőre semmiképp sem maradhat így), érdemes szólni a hibák­ról, hiszen Csisztapusztának gyógyvize van, és az ország más vidékeiről is járnak ide gyógyulást keresők. A valamivel több mint 42 fokos vizű fürdőt átlagosan 1000—1200-an látogatták na­ponta. A legalapvetőbb hiba, hogy a fürdő területén nincs biztosítva az ivóvíz-ellátás. El­engedhetetlen, hogy fedőlapos szeméttároló edényeket állít­sanak fel. Sokat panaszkodtak a látogatók a vécére: egy épü­letben van a férfi és a női. A fürdőhöz — jó út és egyéb közlekedési eszköz hiányában — lovaskocsival végzik néhá- nyan a fuvarozást. Mindenütt sok a légy, a trágyás, szeme­tes terület nagyon kedvez el­szaporodásuknak. Építettek ugyan egy tusolót, de arról is gondoskodni kelle­ne, hogy fürdés előtt minden­ki igénybe vegye. Feltétlenül kötelezni kell a fürdőzőket, hogy a medencébe csak fürdő­ruhában menjenek. Nagyon sokszor ugyanis ki-ki a maga ruhájában porosán, szennye­sen, ahogy megérkezett, ment a közös medencébe. Helyes lenne, ha létesítene a községi tanács fürdőruha-kölcsönzőt. Probléma az öltözködés is. Kevés a kabin, és sokszor min­denki szeme láttára kell ru­hát cserélni. Nincs megoldva a látogatók étkeztetése. Sem a fonyódi, sem a lengyeltóti fmsz árusí­tó bódéjánál nincs göngyöleg­tároló raktár. Az utóbbinál több gondot kell fordítani a tisztaságra, rendre; bem tar­tósított tölteléket nem sza­badna árusítani, mert a mos­tani tárolási körülmények kö­zött hamar megromlik. Rm- cek László pecsenyesütő por­tája valóságos szemétdomb. A Buzsáki Községi Tanács­nak tehát nagyon sokat kell tennie, hogy elfogadható álla- potdkat teremtsen csisztai fürdője körül. Szükség lenne egy árnyékot adó építményre és egy orvosi rendelőre, hi­szen sokan nem tudják, mi­lyen módon, milyen mérték­ben kell használni a gyógyvi­zet, hogy egészségük helyreál­lítására a legmegfelelőbb legyen. Somogyi Népfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-II4 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivpt' oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U,- Ft. Válasz egy bírálatra »Augusztus 17—í számában bírálta a Somogyi Néplap, hogy régóta húzódik a Május 1. utca 27. szám alatti kéft üz­lethelyiség átépítése, s ezek a háborús romnak tűnő üzletek rontják a város képét Ezek az üzletek műemlék jellegű házban vannak. Átépí­tési terveiket még a tavasszal megrendeltük a Pécsi Tervező Vállalat kaposvári kirendelt­ségénél, majd miután elké­szültek, az Országos Műemléki Felügyelőséghez juttattuk őket jóváhagyás végett. E terveket azonban nem hagyták jóvá, s Gyijtsd a mákgubót! 1 kg ára 1,10 Ft Minden községben átveszi a földműves- 0 szövetkezet £ _____felvásárlója______ a vállalatot újak készítésére utasították. Az új portáltervek elkészí­tésére a Kereskedelmi Terve­ző Intézetnek adtunk megbí­zatást 1960. november 15-i ha­táridőre. Az intézet vállalta, hogy minden tekintetben kifo­gástalan terveket fog készíte­ni erre az időpontra. Somogy megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat, Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat.« Kereskedelmi vállalat perfekt gép­es gyorsírónő! azonnali belépésre, azonkívül jogi doktorátussal joggyakornokoi keres. Életrajzokat 35867 számra a MAGYAR HIRDETŐBE. (3 867)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents