Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

Vasárnap, I960, szeptember 4, 4 SOMOGYI NÉPLAP ÚJ HARCOS Sokszor van úgy az ember, hogy érzi: valami hiányzik, de nem tudja, hogy rhi. Valahogy így voltak egy darabig a za- márdiak is. Tavaly óta nagy változások történtek életük­ben. A mezsgyecövekeket ki- húzgálták, eltüzelték. Igaz, nem volt valami könnyű meg­válni ezektől á mezsgyecöve- kektől, az egyéni élettől, me­lyet, mint a tenyerüket, úgy isméidéit, de ha sok szál kötöt­te is őket a régihez, azért volt cselekedetük mélyén egy új remény: még jobb lesz ezután. Egyik emberben több volt a remény, s a bizakodás mellett a szorgalom, a tehetség, de akadtak csüggedők és akarat­gyengék és olyanok is, akikről a jó sZó úgy pattogott le, mint páncélról a puskagolyó. Így szokott ez lenni minden indu­lásnál. Láttak már a zamár- diak is olyat, hogy a kocsi elé fogott lovak közül az egyik majd megszakadt, annyira erőlködött, a másik meg való­sággal visszatartotta a szeke­ret. A dühös gazda iyenkor vagy megverte a csökönyös lo­vat, vagy kifogta, és a legköze­lebbi vásáron túladott rajta, hadd mérgelődjék vele más. A szövetkezet szekerét visz- szatartók — bármilyen ritka példányok is — sok kárt s en­nél több bosszúságot okozhat­nak a szorgosaknak. Rontják a munkafegyelmet, elveszik . a dolgosak kedvét, egyenetlensé­get szítanak. Voltaképpen nem' eldobni való emberek ők, csak egy hibájuk van: túlságosan nehezen bírnak szakítani a múlt kötöttségeivel. Nem tud­ják elképzelni és megérteni, hogy az egyes ember csak a közösséggel, csak a többivel együtt boldogulhat. Másként nem. Aki kihúzza magát a közös munka alól, aki minden­ben csak a saját javát hajszol­ja, akár akarja, akár nem, a közösségi érdek károsítója. Érezni érezték többen a za- ír.árdi Balatonban, hogy nincs minden rendben az egyéni lel­kiismeretek dolgában, beszéltek is erről egymás között, de az is látszott, nincs, aki irányítsa a harcot a ferdeségek, a hibák ellen. Mint a keletien kenyér­ből az élesztő, úgy hiány .'•von e közösségből a pártszer.. : -.t. A termelőszövetkezet tag.uJ kö­zött jó ideig nem volt egyetlen olyan ember sem, aki parttag­nak mondhatta volna magát. A nehézségek leküzdéséért, az emberi gyarlóságok, a megrög­zött, rossz szokások elleni harc azonban kinevelte az élharco­sokat, a kommunistának való­kat. A járási pártszervezetben dolgozó elvtársaknak csak ész­re kellett venni ezeket a harc­ban kitűnt, megnemesedett jel­lemű embereket. Magatartásuk­ban szerények voltak, csend­ben, fennhéjazás nélkül, de hősiesen dolgoztak az új, szo­cialista falu építésén. Munká­júk révén, harc közben lettek kommunisták, anélkül, hogy tudták volna ezt. Szerények, tömörek, de so­kat mondók a tagfelvételi ké­relemhez csatolt ajánlások. So­kat mondók, mert nagyszerű munkájuk elismerése van ben­nük. Íme néhány sor az aján­lásokból, hadd mutassuk he őket: »Peitl István 44 éves, hajda­ni uradalmi cseléd, feleségével együtt tagja a Balaton Tsz­Október első hetében kezdődik a pártoktatási év A megye valamennyi párt- szervezetében folyik az előké­szület az 1960—61-es pártokta­tási évre. Nagy gondot, felelős munkát jelent a több.mint 500 tanfolyam ve zet ének és kb. tíz­ezer hallgatónak a kiválogatá­sa, illetve felkészítése. A leg­több helyen már biztosították a propagandistákat, és a hallga­tók többségével beszélgettek az illetékes pártszervek. Mintegy 180—200 tanfolyam­vezető részére a közeljövőben Balatonbogláron ötnapos tan­fólyamot szervez a megyei pártbizottság. Szeptemberben a járásoknál összegezik az elő­készületek eredményeit, alap- szervezetenként taggyűlésen pedig még egyszer megtár­gyalják feladataikat a kommu­nisták. Az oktatási évet minden pártszervezetben október első hetében indítják be ünnepélyes keretek között. A megnyitókon részt vesznek a megyei és já­rási pártbizottságok képviselői is. Vidám műsor tesz a Csiky Gergely Színházban Az Országos Rendező Iroda Kaposvárott is bemutatja »Tegnap asszony, ma menyasz- szony« c. vidám, zenés játékát. Az előadást már megelőzte a híre, hisz olyan kísérletféle ez — megvalósítani amit régóta javasol a sajtó: országos hírű írók bevonásával rendezzen vidám műsort a Rendező Iro­da. A Csiky Gergely Színház­ban bemutatásra kerülő elő-, adás ezt a sokat számon kórt »minőségi vidám műsort« pró­bálja a közönségnek átnyújta­ni. Hogy sikerrel, vagy siker nélkül, az majd az előadás után dől el. Három Kossuth-díjassal: Ta­mási Áronnal, Szabó Pállal és Simon Istvánnal szövetkezett Ignácz Rózsa, hogy a »könnyű műfaj« berkeiben kirándulást téve versben és prózában ele­venítsék meg a népi, falusi té­mákat. S hogy kik keltik életre az írók megálmodta alakokat? A szereplők élén a rádióból már jól ismert Gergely bácsi és Mari néni megszem l e ''tá­jéként Balázs Jánost és Völ- csey Rózsit láthatjuk. Bordy Bella nemcsak mint színész, énekes és táncos, hanem mint koreográfus is jelentkezik. A mozi vásznáról ismert Szirtes Adóm, Lorencz Kornélia. az Operaház tagja, Pethes Ferenc. Markovits Endre, Béres Ferenc. Bőd Teréz és Rózsahegyi Ma­rika lép fel még a műsorban. A zenét Sárközi Lajos népi ze­nekara szolgáltatja. Rendező Szécsi Ferenc. Egyhétmúlva Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva szeptember 10-én és 11-én bonyolítja le az első, az ötö­dik és a hatodik békekölcsön 1960. második félévi sorsolását. Az első békekölcsönt szombaton délután fél három órai kezdettel sorsolják, amikor 60 400 kötvényre mintegy 19 millió forint nyeremény és törlesztés jut. Vasárnap délelőtt 10—12 óra kö­zött tartják meg az ötödik és a ha- todik békekölcsön húzásait. Az ötödik békekölcsönből 157 300 köt­vényre harmincmillió forint, a ha­todik békekölcsönből pedig 150 400 kötvényre^ csalinem harminchat- millió forint nyereményt sorsolnak hl. így a kétnapos húzáson a három békekölcsönből 368 100 kötvénytu­lajdonos csaknem nyolcvanötmillió forintot nyer. (MTI) nek. Tavaly nekik volt a leg­több munkaegységük, szeretik, becsülik őket a szövetkezet­ben.« »Kamareil Károly 45 éves, r.ezögazdász. Nagy érdemei vannak a szövetkezei ifányitá­sában, különösein az allatte- nyészies megszervezésében. Mint pártonkívüli a legaktí­vabban eljárt pártoktatásra, és a vitában is akiivan részt vesz. / taggyűlésen sokan szóltak jó munkájáról.« »Czerr István 31 éves. Kö­zépiskolát- végzett. Mint bn C'ádvezdő sokat, dolgozik a tsz me'é szilárdításáért.« »Híré Sándör 27 éves, bri- gádvezét.ö. Nagy érdemei van­nak a iófogaíns brigád össze­fogásában. Allásfoglalásaioar, gerinces, helytálló ember, sze­rény magatartáséi elvtárs.« ilyenek ők. Sokkal, sokkal többét lehetne rhég róluk mondani, de mindennél többet mond róluk ez a pár sor. Kómmunisták. Nemrégen kap­ták kézhez nagyszerű munká­juk legszebb elismerését, a párttagsági könyvet. Rendkí­vüli felvétellel kerülték a pártba. Ma' már tudják Zamárdiban, mi hiányzott életükből. Varga József Nem SKabsfttl meg'sHimi A fejlődésben rtemi szabad megállni — tartják a Kapos­vári Autóközlekedési Vállalat­nál. A jelszó: az idei év legyen eredményesebb a tavalyinál, a következő év múlja felül a mostanit, még ha nagyobbat; is a feladatok. t>e hogyan? Az, hogy mi mó­don múlják felül az eddigi eredményeket, legtöbbször bi­zony jóval nehezebb, mint az elhatározás. Amikor nézegetik, elemzik a hetek, hónapok gaz­dasági mutatóit, a »hogyan le­hetne jobban csinálni« kérdés mindig ott bujkál a gépkocsi- vezetők, a műszakiak, a válla­latvezetők gondolatai, kozott. A jobbratorekvés új munkastí­lust, új módszereket dob fel­színre. Ki gondolta volna még tavaly, hogy a versenytáblán a »súlydíjas« cím alatt Horváth László, Járosi László, Milko- vics István, Széles Ferenc, a »pótfuvardíjas« felírás alatt pedig Gerézdi Kálmán, Rustár György, Horváth János 1. és Csuka Zoltán neve fog szere­pelni? Vagy, hogy a »pótdíjas« az idén már egy egészséges gazdasági mozgalomnak a gyűjtőneve lesz? Senki. Ma pedig már minden becsületes gépkocsivezető arra törekszik, hogy kiszélesítse ezt a mozgal­mat. Arról van ugyanis szó, hogy a gépkocsikét az eddigi­nél jobban kihasználják. Egy­részt úgy, hogy a lehető leg­kevesebbe álij; ni’.k, ggy -., y , alkalmával minél nagyobb sú­lyú terhet visznek (erre vo­natkozik az említett súly díjas felírás), másrészt pedig, hogy akkor sem szaladjanak ütésén, ha történetesen Ke postáéról Budapestre vagy egyéb távoli helyre mennek áruért. Az a cél, ho>gy innen is vigyenek magukkal terhet, azaz pótfu- vrr-tíí :ie! köziek' ;r 1c. 'o?y főleg ez az utóbbi nem olyan egyszerűt? Nem bizony, mert hogyan is Vigyen m&gával a gépkor,)' pl. Budapestté árut, ha s-énki sem rendel ilyen fu­vart? Nos. ha rendelő nem jön. akkor menjen a vállalat a rendelőért — gondolták az AKÖV-nél, s így is tették. Megkérdezték a Ruhaüzemet, a TÜZfiP-et és még egy sor vál­lalatot. hogy nem akariiak-e Budapestre vagy máshova, árut szállíttatni, met most oda megy valamiért egy gépkocsi, és az 25 százalékkal olcsóbban elvimié. Valamennyi vállalat kapott a kedvező ajánlaton. Ma már rendszer ez az AKÖV- nél. sőt a gépkocsivezetők ma­guk is szereznek pótfuvardíjas szállíttató kát — versenyben. Nevük ott van a táblán bi­zonyságul is. Sokat beszélhetnénk arról is, Oieiiállja a kazzá^uzatt reményeket * a (anyédi rßalafmi c/hmkáz A Fonyódon áp­rilis 2-án megnyi­tott Balaton Áru­ház a tapasztala­tok szerint bevált­ja a hozzáfűzött reményeket. 10 millió forintra be­csülték évi forgal­mát, de lehetőség van arra — már a következő évben is —, hogy elérjék a 15 millió forin­tot. A második ne­gyedévi, 3 600 000 forintos tervet 120 százalékra teljesí­tették, azaz 4 millió 344 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítottak le. Rácz Jenő üz­letvezető szerint. de a vásárlók sze­rint is nemcsak a fonyódi lakosok, az üdülők, nyara­lók, hanem a kör­nyéken lakók is megszerették az áruházat. Per­sze, hogy a vevőközönség va­lóban szereti-e az új áruházat, az majd csak a télen derül ki. Ekkor vizsgázik igazán az ár i- ház, hogy mennyire tudja vá­sárlóit megtartani. Áruellátásuk kifogástalan, s ebben a télen sem lesz hiba, ugyanis a szükséges áruk jó Élelmiszer, könnyű háztartási cikkek a földszinten. részét már beszerezték. Női és férfi műbőrkabátok, átmeneti kabátok, cipők, különböző téli ruhaneműk kellő választékban zsúfolódnak össze a raktárban. Igen, zsúfolódnak, mert az áruház tervezői mostohán bán­tak el a raktárral. Olyan kicsi, hogy nem elegendő a téli fel­készüléshez szüMséges áruk Konfekció, textil, ruhanemű, cipő stb. az emeleten. tárolására. Ezért három másik épületben lévő raktárt kell a vállalatnak bérelnie. A megyei tanács megígérte, hogy megfe­lelő raktárt építtet. Nem lehe­tett volna erre már a tervezés­kor gondolni? Viszont dicséri a tervezők gondosságát, hogy az emeletes áruházba felvonót, a 26 dolgo­zó részére zuha­nyozókat, továbbá külön áruátvevő helyiséget készi tettek. Öltözőről azonban elfeled­keztek, mint aho­gyan megfelelő élelmiszerraktárra sem gondoltak. Az átvevőhelyi séget meg a zuhanyozó- tat használják fel \z élelmiszer tá­mlására. Az átve­vőhelyiségben tá­rolt áruk miatt nem tudják hasz­nálni a felvonót. °incét sem építet­ek, így a Kiske- eskedelmi Válla- at, hogy a téli tü- előt tárolni tud­ók, kénytelen egy ideiglenes tárolót építtetni, amit azonban a tavasz- szal kénytelenek lesznek lebontani. Sz. L. milyen okosan szüntették meg azt a bizonytalanságot, hogy akad-e vajon szállíttató fél, ki' r. 1 'Sí :ik-e irr szerűen a gépkocsit, Korábban bizony Sokszor nem akadt, vgy ha igen, akkor meg a gépkocsik nem voltak szabadok. Nos, a gépkocsik, amelyek eddig éjjel a garázsban «szundikáltak, most ha kell. éjfélkor is kifutnak. Kifuthatnak, mert ésszerűen megszervezték az éjszakai szállítást, és a rendelők is szí­vesen belementnek ebbe. A gépkocsikat tehát; kihasznál­ják, sőt segítik a MÁV-ot is, mert éjszaka is kirakhatják a kocsikat. Mindez az erőfeszítés, eredményes volt. A kccsiki- hasznalást lói százalékra, a toimasúlvtervet 121,6 százalék­ra teljesítették, a tervezett 2 millió 812 ezer utas helyett 3 millió 345 ezret szállították és az állásidőt 93.3 százalékra csökkentették. Ezeknek az eredményeknek a birtokában nyugodtan néz­nek az. ősz és a tél elébe: fel­készültek a nagyobb forgalom­ra. Igaz — mondják egy kicsit lehangolva — az első félévben nem sikerült a pénzügyi ered­ménytervet teljesíteni, mert •sok árut rövid távon kellett szállítaniuk, de hát ők erről nem tehetnek.:: Lehet. De azért csak tehet­nének valamit, hogy ez a kö­rülmény némiképp megve Időz­zék. Az elhatározás így szól: a fejlődésben nem szabad meg­állni. És lehet, hogy a máso­dik félévben rájönnek, hogy a pénzügyi bevételi tervet is tel­jesíthetik. Hiszen ki gondolta volna még tavaly, hogy az idén éjszaka is felbúgnak a moto­rok, és Pestre sem szaladnak- üresen a kocsik? Szegedi Nándor Jobb a bor, mint a tea ? Az angolok mindig arról vol­tak híresek, hogy első helyen állnak a teafogyasztásban. A legutóbb nyilvánosságra hozott adatok azonban azt mutatják, hogy a tea helyét lassan kiszo­rítja a bor, mert a borfogyasz­tás állandóan emelkedőben van. Az utolsó 20 év során 1959-ben kelt el a legtöbb bor Angliában. Akkor a lakosság összesen 27 613 503 liter bort fogyasztott. A legkedveltebb a portói bor, amelyből az utolsó évben 8 162 500 litert ittak meg az angolok. Káposztás- és boros­borilók készítését, javítá­sát rövid határ­időre vállalja Mezőgazdasági KTsz x KAPOSVÁR, Achim A. út 2—6 sz. Telefon 14-62 (20743) Jön a Budapest Nagycirkusz! 1 Csimpánz-zenekar a porondon. Nyugatnémet viiágszám és még 16 világattrakció. peak náfisnu sisísiffs oiontoüihsr (LHl-ll-fU 1 Jegyelővétel szeptember 8-tól a Kossuth-téren álló pénztárkocsinál. HdpOofdiuü lodK lisigimlf lidpsy, olEpOlUsI Ü SU ilöl 1 Előadások kezdete hétköznap este 8 órakor, vasárnap du. 4 órakor is. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents