Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1960. szeptember 3®. Hruscsov és Tito több mint kétórás megbeszélést folytatott ,,Lumumba nélkül kongói kormány elképzelhetetlen“ A leopoldville-i tartomány vezetőjének nyilatkozata New York. (MTI). Polgár Dé­nes, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán úgynevezett csendes napja volt az ENSZ-közgyű- lésnek. Nem szólalt fel egyetlen nagyhatalom képviselője sem, és nem alakultak ki viták iz­galmas kérdések körül. A küldöttek figyelmét fő­képpen a gyűléstermen kívüli események kötötték le. A leg­nagyobb érdeklődés egy szer­dán lezajlott tanácskozás felé irányult. Szerdán Hruscsov szovjet miniszterelnök és Tito jugoszláv elnök több mint két­órás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után együtt léptek ki a Szovjetunió ENSZ- .missziója épületének kapuján. , Tito kijelentette: »-A meg­beszélés után még jobban meg vagyok győződve ar­ról, hogy az események a nemzetközi feszültség csök­kenése irányába halad­nak.« Hozzáfűzte, hogy Hruscsovval folytatott tárgyalásai rendkí­vül hasznosak és nyíltak vol­tak. Hruscsov is nyilatkozott. Kijelentette, hogy »teljes egyetértésre jutottunk, illetve álláspontunk majdnem minden kérdésben rendkívül közel áll egymáshoz«. Újságírók megkérdezték, va­jon nem tárgyaltak-e az ideo­lógiai nézeteltérésekről. Erre Hruscsov azt mondotta: »Nem tárgyaltunk semmiféle ideoló­giai kérdésről egyszerűen azért, mert én a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vagyok, Tito marsall pedig saját országának elnöke«. A tárgyalásokról később közös szovjet—jugoszláv közleményt adtak ki, amely azt mondja, hogy Hruscsov és Tito a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről tár­gyalt. A közlemény hozzáfű­New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének szerda esti ülésén felszólalt Panama és Olaszország képviselője. Jorge lllueca, Panama kép­viselője hangoztatta, hogy a kis országok a két tömb har­cában »békéltető-tényezőként« fontos szerepet játszhatnak az ENSZ-ben. Panama képviselője beszédé­nek jelentős részét a Panama­csatorna kérdésének szentelte, lllueca igyekezett enyhe kife­jezéseket használni, de idézett olyan tényeket, amelyek bizo­nyítják, hogy az Egyesült Államok be­avatkozik Panama bel- ügyeibe és megkülönböz­tetéseket alkalmaz a pana­mai polgárokkal szemben. lllueca beszélt hazája nehéz gazdasági helyzetéről, és fel­hívta a nagyhatalmakat, ad­janak pénzügyi segítséget La- tin-Amerikának. Az amerikai propaganda fegyvertárából vett szólamokkal támadta a szocialista országokat, de ugyanakkor sóvárogva utalt a szocialista tábor országainak gazdasági együttműködésére. Segni olasz külügyminiszter felszólalásában mindenképpen igazolni próbálta a gyarmato­sító hatalmaknak azt a törek­vését, hogy az ENSZ-t felhasz­nálják a gyarmatok nemzeti felszabadító mozgalmával szemben. Az ENSZ főtitkárá­nak tevékenységét »hatékony­nak és gyümölcsözőnek« ne­vezte. Az esti ülés utolsó felszó­lalója Muhammed Nairn af­gán miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter volt. — Ügy véljük — mondotta a TASZSZ jelentése szerint, hogy a Kínai Népköztársaság­nak - -v-vta'anul el ke'l föd: r' az öt megillető helyet az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya az zi, hogy a tárgyalások barátsá­gos légkörben folytak. Miután azonban egyes újságírók ki­tartottak amellett, hogy szóba kerültek a Szovjetunió és Ju­goszlávia közti ideológiai né­zeteltérések is, a Szovjetunió ENSZ-missziója később külön közleményt adott ki. Ez a köz­lemény rámutat, hogy Hrus­csov és Tito négy kérdésről tárgyalt. Ez a négy kérdés a következő: A leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása, a kongói helyzet és a szovjet— jugoszláv viszony. Hruscsov később még azt is kijelentette az újságíróknak, hogy Titóval folytatott beszélge­tése »nagyon jó volt«, és Tito elmondta neki, ho>y New York-i tárgyalásaival nagyon meg van elégedve. New York (TASZSZ). Fidel Castro kubai miniszterelnök, az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán a kubai küldöttség vezetője, szerdán visszautazott Kubába. Elutazása előtt a New York-i Idlewild repülőtéren rövid sajtóértekezletet tar­tott. Fidel Castro felhívta a tudó­sítók figyelmét, hogy szovjet repülőgépen repül vissza Ku­bába, mivel az amerikai ható­ságok lefoglalták a New Yorkba érkezett összes kubai repülőgépeket. »A Szovjetunió a mi barátunk — mondotta —, itt pedig a hatóságok elveszik repülőgépeinket.« Amikor egy amerikai tudó­sító Castrónak provokációs kérdést tett fel: nem fél-e at­tól, hogy a Szovjetunió »elnye­li« Kubát, a kubai miniszterel­nök így válaszolt: »A kubai nép még sohasem érezte magát annyira szabadnak, mint most.« Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok monopo- lisztikus jogokat akar Kubá­egyedüli olyan törvényes kor­mány, amely a kínai népet képviseli. A szervezet saját érdekeivel ellentétben cselek­szik — folytatta —, ha nem veszi fel tagjai sorába ezt a hatalmas országot. Az ülésen elfoglalták helyü­ket a tagállamok sorába fel­vett Mali Köztársaság és Sze­negál Köztársaság ..képviselői. Az üdvözlésekre válaszolva a Mali Köztársaság képvi­selője éles hangit beszéd­ben támadta Franciaorszá­got. New York (TASZSZ); A most folyó események mind­jobban foglalkoztatják ,az ame­rikaiakat, s arra késztetik őket, hogy elvessék az előítéle­teket, ne higgyenek annak a reklámlármának, amellyel az amerikai rádió, a televízió és a legkülönbözőbb irányzatú sajtó zsomgítja őket. Különböző pártállású és véleményű amerikaiak táv­iratai és levelei végelátha­tatlan áradatban érkeznek a New York-i szovjet ENSZ-képviselethez, Nyi- kita Szergejevics Hruscsov címére. Regino Mentez a következő­ket írja levelében: »Mt lojális amerikaiak, akik szeretjük ha­zánkat, úgy véljük, hogy önök méltán vezethetik a világot az Egyesült Államokkal és Nagy- Britanniával együtt. Az együtt­élés nemcsak lehetőség, hanem létszükséglet is. Nagyon fiatal voltam ahhoz, hogy részt ve­hettem volna a második világ­háborúban, de a koreai háború megmutatta nekem^ mennyire ostoba és hiábavaló lehet egy háború.« Szerda este több fogadás volt New Yorkban. Fogadást adott Mulai Hasszán marokkói trónörökös, KoiraLa nepáli mi­niszterelnök és á líbiai kül­döttség is. A marokkói és a nepáli fogadáson a többi kö­zött részt vett Hruscsov szov­jet miniszterelnök és Kádár János államminiszter, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezetője is. • A marokkói fogadáson Hrus­csov csaknem félórás négy- szemközti megbeszélést folyta­tott a marokkói trónörökössel. Szerdán két újabb államfő érkezett az ENSZ közgyűlésé­re: Szukarno indonéz einök és Husszein jordániai király. Be­jelentették azt is, hogy meg­érkezik New Yorkba Menzies ausztráliai miniszterelnök is. (MTI) ban, a Szovjetunió viszont nem támaszt semmiféle követelést Kubával szemben. Castro a továbbiakban kije­lentette: »Hruscsov Kuba jő barátja. Rendkívül rokonszen­ves ember.« Az amerikai ve­zetők — folytatta — agresz- szióra törekednek, a szovjet vezetőknek viszont- nincsenek ilyen szándékaik.« A kubai miniszterelnök ki­jelentette, hogy Kubában az amerikaiak úgy beszélnek, mintha Kuba urai lennének, a szovjet emberek viszont »min­dig barátként tárgyalnak ve­lünk«. Amikor az egyik tudósító megkérdezte Castrót, hogy kommunista-e, a kubai mi­niszterelnök így válaszolt: »Önök kommunistának nevez­nek mindenkit, csak éppen Csang Kaj-seket, hi Szín Mant, Adenauert és a hozzájuk ha­sonlókat nem.« Fidel Castro a szeptember 29-re virradó éjszaka hazaér­kezett Havannába. (MTI) Ezzel az ENSZ közgyűlésé­nek délutáni ülése magyar idő szerint szerdán éjfél után négy perccel ért véget. 98 az ENSZ tagállamainak száma New York (MTI). Azzal, hogy az ENSZ közgyűlésének szerda délutáni ülése egyhan­gúlag megszavazta Szenegál Köztársaság és a Mali Köztár­saság felvételét az ENSZ tag­jai sorába, az ENSZ tagjainak száma 98-ra emelkedett. Levelek Hruscsovhoz Miss Rachel Balias megírja levelében, hogy Hruscsov Amerikába érke­zése friss légáram volt, amely átszellőztette ezt a pénzre felépített várost. William J. Clark harlemi néger ezt írja Hruscsovnak: »Nagyon sajnálom, hogy ami­korra hazatértem a munkából, ön már eltávozott Harlemből. Örömmel láttam önt fényké­pen, négerek társaságában. Ez fontos dolgot bizonyít a világ­nak. Én munkás vagyok, hat gyermek apja. Nagyon szívesen látnám házamban.« S a néger munkás mondani­valóját kiegészíti egy amerikai fehér bőrű nő levele: »Nem tartozom a kommunista párt­hoz, de rendes embeme\ tar­tom ónt, és hiszem, hogy őszin­Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek argentin forrá­sokra hivatkozva közlik, hogy Saraiéban, Buenos Airestól Leopoldville (MTI). Cleophas Kamitatu, a kongói Leopoldvil- Je tartomány kormányának fe­je szerdán Leopoldville-ben saj­tóértekezletet tartott, foglalko­zott a ikongói politikai helyzet­tel. Hangoztatta, hogy változatla­nul Lumumbát tekinti a kongói kormány törvényes fejének, akinek helyét nem foglalhatja el Illeo. Ismeretes, hogy Illeót nem a kongói parlament vá­lasztatta meg miniszterelnök­nek, hanem Kaszavubu elnök »adott neki megbízást«. Kérdésekre válaszolva kije­lentette, hogy a kongói politi­kai vezetőknek »kerékasztal, értekezletén« részt kell vennie a kongói parlament valameny- nyi tagjának, a tartományi kormányok tagjainak, továbbá a tartományi törvényhozó tes­tületek küldöttségeinek. Kiemelte ugyanakkor, hogy elsősorban Lumumbát kell szóhoz juttatni ezen az értekez. létén, mert Lumumba nélkül nem ér­hető el a kongói politikai Kudarcba fulladt az angol tudósok ama kísérlete, hogy megoldják az irányítható ter­monukleáris reakció problémá­ját. Szeptember 28-án hivatalo­sam bejelentették, hogy meg­szüntetik az elelktronnyaláb- stabilizáló kísérleti berendezés további építési munkálatait, noha a berendezéshez nagy reményeket fűztek. Így tehát az irányítható termonukleáris reakcióval kapcsolatos, kísérle­tek, amelyeket hat esztendeig folytattak, s amelyek legalább hárommillió font sterlingbe ke­rültek, egyelőre semmi ered­ményt nem hoztak. * * » A francia rádió dolgozói péntekre tízórás sztrájkot hir­dettek meg. Déli két órától éjfélig valamennyi rádióállo­más csak hanglemezműsort su­gároz majd. A rádió alkalma­zottai béremelést követelnek. * * * »Fekete listára« kerültek a francia rádióban mindazok az írók, művészek, tudósok, akik aláírták a francia közvéle­ményben nagy vihart keltett »manifesztumot« az FLN támo­gatásának és a katonai szolgá­latot megtagadó fiatalok ma­gatartásának igazolására. A francia kormány szerdai mi­nisztertanácsán elhatározta, hogy az állami alkalmazásban álló aláírókat felfüggeszti al­tén törekszik a békére, amit valamennyien óhajtunk. Őszin­te tisztelettel: Annamária Case«. Torr manhattani asszony fel­háborodással ítéli el azoknak a »felelőtlen és jelentéktelen em­bereknek kis csoportjait« akik akadályozzák: az ENSZ-kül­döttek normális munkáját. A szovjet ENSZ-képviselet titkárságának asztalára újabb és újabb levélkötegeket helyez a postás. A bélyegeken több­nyire két nagy amerikai elnök — Lincoln és Washington — portréja látható. Egészen bi­zonyos, hogy sem Lincoln, sem Washington nem ellenezné azokat a békéről és a népek barátságáról papírra vetett gondolatokat, amelyek megtöl­tik a szovjet kormányfő cí­mére érkező leveleket::. (MTI) letartóztatták Martin Bor- mannt, Hitler magántitkárát. Az első számú náci háborús bűnös Zarate von Klégel né­helyzet semmiféle rende­zése. »Lumumbának akkora politi­kai súlya van, hogy nélküle kongói kormány elképzelhetet­len« — állapítja meg Kami­tatu. A továbbiakban bejelentette, felkérte a kongói ENSZ-pa- rancsnokságot, bocsásson ren. delkezésére ENSZ-csapatokat, hogy biztosítani tudja a ren­det. Közölte, hogy értesülései szerint egyes politikai csopor­tok. Leopoldville-ben nagy mennyiségű fegyvert halmoz­tak fel, és attól lehet tartani, hogy erőszakos cselekmények­re ragadtatják magukat. Kamitatu sajtóértekezletével egyidejűleg nyilatkozott a saj­tó képviselőinek Mario Cardo­so, a Mobutu-féle »főbiztosok tanácsának« szóvivője is. Kije­lentette, amikor Lumumbát »őrizetbe vették« több »ok­mány« birtokába jutottak. Ezeknek »fénymásolatait« fel­mutatta. Mint előadáséból kiderült, lésükből és fegyelmi eljárást is indít ellenük. A rádió »fekete­listáján« olyanok vannak, mint Jean Paul Sartre. Francise Sa­gan és Simone Signorét film­színésznő, Yves Montand fele­sége. A Hátsó-Indiai-félszigeten fekszik a 236 800 négyzetkilo­méter nagyságú, 1,7 millió lakosú laoszi királyság. Szom­szédai egyrészt a szocialista tábor két tagja: Kína és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, másrészt semleges politikát folytató antiimperia- lisfa államok: Burma és Kam­bodzsa, valamint a délkelet- ázsiai agresszív imperialista katonai tömb (a SEATO) egyik prominens képviselője, Thai­föld és az USA-val katonai szövetségben levő Dél-Vietnam. Amint a térképen látható, Laosz földrajzi helyzetének következtében — Burmát és Kambodzsát összekötve — úgynevezett semleges folyosót alkot. Thaiföld és az ázsiai népi demokráciák között, vala­mint a két imperialista csatlós országot, Dél-Vietnamot és Thaiföldet elválasztja egymás­tól« feltűnést keltő kijelentéseiben azokról a megkeresésekről van szó, amelyekben a kongói köz­ponti kormány — mint ahogy arról a világsajtó is tudósított — feltételes segítséget kért a Szovjetuniótól a törvényes rend megszilárdításához Kon­góban. A szóvivő ezután még egy okmányt ismertetett: Nkrumah ghanai miniszterelnök levelét Lumurribához, amelyben poli­tikai kérdésekről van szó. Azt állította, hogy a baráti levél »beavatkozás Kongó belügyei- be«. Leopoldville-be érkezett je­lentések szerint a katangai szakadár Csombe-kormány csend­őreivel továbbra is meg­torlásokkal sújtja a tarto­mány lakosságát. A tör­vénytelen cselekedetekben nyíltan részt vesznek bel­ga tisztek is. A Reuter elisabethville-i tu­dósítójának jelentése viszont közli, hogy a kongói központi kormányhoz hű Baluba-törzs Észak-Katanga újabb terüle­tein lázadt fel Csőmbe ellem Kabongóból, Malenbából • és Ikulból eltávolították az euró­paiakat. Kabongóból még Csőmbe helyi közigazgatásának tagjai is megfutamodtak. Mano- nóban, a kongói bányaipar központjában az ellenőrzést teljesen a Baluba-törzs tartja A semleges politikát folyta­tó laoszi kormány megdöntésé­re imperialista sugalmazásra Dél-Laoszban Savannakhet központtal reaikciós lázadás tört ki. A thaiföldi kormány által támogatott lázadó katonai egységek támadásit indítottak Vientiane, az ország fővárosa ellen, azonban csapataik Pak- sane mellett vereséget szen­vedtek. A főtérkép, valamint Ázsia áttekintő térképének (lásd lent) jelmagyarázata: 1. Ázsiai népi demokratikus országok. 2. Aktív semleges politikát folytató antiimperialista nem­zeti államok. 3. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal katonai szövetséget alkotó ázsiai országok. 4. Imperialista országok gyarmatai és Tajvan szigete (az USA katonai megszállása alatt.) körülbelül száz kilométernyire, ven rejtőzött A* BMSZ közgyűlésének szerda esti ülése Fidel Castro sajtóértekezlete Egy cím, amelyet egész Amerika ismer Letartóztatták Bormannt? RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK kezében. A LAOSZI VÁLSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents