Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27 / 228. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Redd, I960, «eptember *1 Hruscsov válaszai Glen Cove-ben ax újságírók kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról.) ENSfc-főtitkárnak, hanem egy átfogóbb jellegű kollektív vég­rehajtó szervnek, mondjuk há­rom titkárból álló főtitkárság­nak kell megvalósítania a köz­gyűlés és a Biztonsági Tanács . határozatait. Ha az Egyesült Államok vezette államcsoport Hammarskjöld urat küldené ebbe a végrehajtó szervbe, ezt mi nem utasítanánk visz- sza, mert ezeknek az államok­nak a képviselőjeként ismer­jük őt. Ebben a főtitkárságban azonban a szocialista és a semleges országok jelöltjeinek is helyt kell kapniuk. Ebben az esetben az Egyesült Nemze­tek Szervezete határozatodnak megvalósításakor a titkárság számításba veszi majd mind a három államcsoport érdekeit. Egy ilyen felépítésű ENSZ- titkárság a leszerelés kérdésé­nek megoldását is elő fogja se­gíteni. Miért? Lényegében minden ország egyetért azzal, hogy ha megállapodásra ju­tunk a leszerelés kérdésében, akkor megteremtjük az Egye­sült Nemzetek Szervezetének vezetése alatt álló nemzetközi fegyveres erőket. Nos, képzeljük eh hogy mi már megállapodtunk a lesze­relésben és a nemzetközi fegyveres erők megteremtésé­ben. Felvetődik a kérdés, ki fogja irányítani ezeket az erő­ket. Malinovszkij marsall irá­nyítja majd? Ö tapasztalt had­vezér,' jól ismerem. De o<nök éögtöm azt mondanák, miért Malinovszkij. S e kérdés jo­gos. Az amerikaiak azt fogják mondani, az lenne a legjobb, ha Norslaöet, a NATO fegyve­res erőinek jelenlegi parancs­nokát helyeznék ebbe a tiszt­ségbe. Én úgy vélem, hogy Malinovszkij marsall mint pa­rancsnok jobb Narstadnél. A semleges országok azt fogják mondani, miért a nagyhatal­mak állítanak parancsnokokat. Mi azt akarjuk, hogy kifejez­zék a mi érdekeinket is, és a mi parancsnokunk például Amer marsall legyen. Azt kérdezem tehát önöktől uraim, megállapodhatnáhk-e mi a parancsnokok kérdésében. Ügy vélem, hogy nem. Önök nem fogadnák el a mi jelöl­tünket, mi pedig nem fogad­nánk el Norstad jelölését, Epéidéit pedig valószínűleg önök sem fogják jelölni. (Ne­vetés.) Önök láthatólag Amer jelö­léséhez nem járulnak hozzá. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi fegyveres erők megalakításá­ban egyáltalán nem lehet majd megegyezni. Ha az ENSZ fegy­veres erőit úgy használják fel, mint ahogy most, ha egyedül Hammarskjöld irányítja majd ezeket a fegyveres erőket, ak­kor ebből semmi jó sem fog kisülni. Látjuk ezt Kongó pél­dáján. A kongói kormány felkérte az ENSZ-t, adjon neki fegyve­res segítséget. A fegyveres erőket elküldték; és azok a törvényes kormány ellen csele­kedtek, az ellen a kormány el­len, amely segítséget kért. Önök tudják, hogy ezek a fegyveres erők ellenőrzésük alá vették a repülőtereket, a rádió- állomást, a hírközlést, ezzel pedig nem segítették, hanem éppen ellenkezőleg, megnehe­zítették Lumumba törvényes kormányának munkáját. Igaz is, miért támogatjuk mi Lumumbát? Mert ő a par­lament által megerősített, a kongói nép által megválasztott törvényes kormány miniszter­elnöke. És vajon az ENSZ ne­vében küldött csapatok miért tevékenykedtek Lumumba kormánya ellen? Mert ez elő­nyös volt a gyarmattartó im­perialista hatalmaknak, ök félre akarták állítani Lumum­ba kormányát, amely a füg­getlenség megőrzésének híve, és a kongói nép érdekében akarja kormányozni hazáját. Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára Csombet segíti. De hisz Csőmbe hazaáruló, a kongói nép érdekeinek elárulója. Csőmbe olyan, mint a mi for­radalmunk idején Petljura volt. Hammarskjöld úr az ENSZ nevében Mobutut támo­gatja, aki a kongói kormány ellen cselekszik. De hisz Mo­butu útonálló. Ha ismét a mi hazánkban lejátszódott esemé­nyekben keressük a párhuza­mot, olyan ő, mint Vrangel, Kolcsak és a történelem többi szemete, amelyet a mi népünk kiszórt magából. Egyszóval, Hammarskjöld az Egyesült Nemzetek Szervezete nevében a törvényes kormány ellen, a törvényes parlament ellen, a kongói nép ellen mű­ködő erőket támogatja. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ főtitká­ra Kongóban a belga gyarma­tosítók és az Amerikai Egye­sült Államok politikáját való­sítja meg, mert ezekkel ro­konszenvez és nem a- békesze­rető szocialista és semleges or­szágokkal. Vegyünk egy másik példát. Ha megvalósítjuk a leszerelést — és meggyőződésem, hogy idővel megvalósítjuk —, ha megteremtjük az ENSZ fegy­veres erőit, akkor az ENSZ je­lenlegi szerkezete mellett ezek a fegyveres erők egy személy parancsnoksága alá kerülnek, mondjuk Hammarskjöld úr pa­rancsnoksága alá, aki csupán a nyugati hatalmak érdekeit kép­viseli. Uraim, ítéljék meg hát önök maguk, hogy ilyen feltételek­kel mi, a Szovjetunió és a szo­Másnap, vasárnap reggel meglátogatták Hruscsov elv­társat V. Gomul ka, a Lengyel Népköztársaság küldöttségé­nek vezetője, A. Rapacki kül­ügyminiszter és a lengyel kül­döttség más tagjai. N. Sz. Hruscsov és V. Go- mulka barátian elbeszélgetett. A parkban, séta közben lefoly­tatott beszélgetés után Hrus- csovhoz és Gomulkához oda­mentek az újságírók, és meg­kérték őket, válaszoljanak kérdéseikre. Egy újságíró megkérdezte N. Sz. Hruscsovtól: — Ha az ENSZ-főtitkár kér­dése nem úgy oldódik meg, ahogyan önök kívánják, azt jelenti-e ez, hogy a Szovjet­unió. nem folytatja a leszere­lési tárgyalásokat? N. SZ. HRUSCSOV: Nem, nem jelenti azt. KÉRDÉS: Az ENSZ-titkár- sággal kapcsolatos javaslatá­nak fényében tisztázni kellene: mi az ön véleménye az ENSZ égisze alatt létrehozandó nem­zetközi fegyveres erőkről, ha javaslatát nem fogadják el? N. SZ. HRUSCSOV: Ilyen körülmények között mi nem egyezünk bele a nemzetközi fegyveres erők létrehozásába. Nem akarjuk, hogy ilyen erők az ENSZ-főtitkár egyszemélyi vezetése alatt álljanak. KÉRDÉS: Szándékszik-e ön még egyszer felszólalni az ENSZ-közgyűlés mostani ülés­szakán ? N. SZ. HRUSCSOV: Nem is egyszer készülök még felszó­lalni. Különben nem tudnám megmagyarázni nagy útiszám­lámat. (Élénkség a beszélgetés résztvevői közötí.) KÉRDÉS: Milyen kérdések­ről fog beszélni? HRUSCSOV: Ez titok. KÉRDÉS: Azt mondják, hogy Fidel Castro négyórás beszédet mond -ez ülésszakon. Lesz-e önnek türelme végig­hallgatni öt? HRUSCSOV: Kész vagyok akár hat órán át is hallgatni Castrót. (Élénkség.) KÉRDÉS: Az Egyesült Álla­mokban ma mesterséges boly­gót bocsátottak fel Hold kö­rüli pályára. Mi a véleménye erről? (Nem sok idővel a kér­dés feltevése után a rádió be­jelentette, hogy az amerikai lunyik elégett. A tudósító, aki a kérdést feltette, erről még nem tudott.) N. SZ. HRUSCSOV: Nagyón jó. Ha az önök szputnyikja si­keresen a Holdhoz ér, akkor a mienk, amelyik már régen ott van, barátként fogja üdvö­zölni. Tudni fogjuk, hogy ők ott jól megvannak a békés együttműködés alapelvei sze­rint, ami nekünk itt a Földön még nem adatott meg. cialista tábor országai hozzá­járulhatunk-e a leszereléshez, a nemzetközi fegyveres erők megteremtéséhez, ha ezek a fegyveres erők ilyen vezetés alatt tevékenykednének. Ter­mészetesen nem. Meg lehet érteni az Egyesült Államok és a hozzá katonai tömbök útján csatlakozó or­szágok érdekeit is — ők sem bíznának bennünk, ha az ENSZ főtitkára a szocialista országok képviselője lenne. Így aztán teljesen érthető és telje­sen törvényszerű az egyik vagy a másik fél bizalmatlan­sága az ENSZ-főtitkárság egy­személyi irányításával szem­ben. Az ENSZ főtitkárságának munkájában nemcsak a Nyu­gat és nemcsak a szocialista világ képviselőjének, hanem a semleges országok képviselőjé­nek is részt kell vennie, hogy a titkárság tárgyilagosan hajt­hassa végre a nemzetközi jel­legű kérdésekben hozott hatá­rozatokat, hogy biztosíthassa a földön a békét és az országok jószomszédi viszonyát. Amint látják, állásfoglalá­sunk nem személyesen Ham­marskjöld ellen irányul. Mi tökéletesebo szervezeti formá­kat keresünk, amelyek való­ban biztosítják az összes or­szágok békés együttműködését és azt, hogy az ENSZ határo­zatai ne az ENSZ-hez tartozó KÉRDÉS: Egy amerikai tá­bornok kijelentette, hogy a na­pokban meghalt két szovjet űrutas. Igaz-e ez? N. SZ. HRUSCSOV: Ez csu­pán tábornoki anekdota. KÉRDÉS: Gondolja-e ön, hogy Hammarskjöldnek nyu­galomba kell vonulnia? N. SZ. HRUSCSOV: Hadd gondolja el, és döntse el ezt maga Hammarskjöld. KÉRDÉS: ön felajánlotta, hogy — ha ezt más országok is célszerűnek ítélik — helyezzék át az ENSZ székhelyét Moszk­vába. De hiszen önöknél cen­zúrázzák a külföldi tudósító­kat, nem publikálják a nyugati híreket, és zavarják a rádió­állomásokat. N. SZ. HRVSCSOV: Az ENSZ-közgyűlésen már el­mondottam és itt megismét­lem, hogy minden feltételt biz­tosítunk az országok ENSZ- képviselőinek sikeres munká­jához. KÉRDÉS: Az Egyesült Álla­mok kormánya úgy véli, hogy Hammarskjöld Kongóban a lehető legjobb politikát foly­tatta. Mi erről az ön vélemé­nye? N. SZ. HRUSCSOV: Az ilyen értékelés ellentmond a tényeknek. Természetesen Hammarskjöld önöknek meg­felel. Herter kezet ráz vele, és ünnepélyesen átnyújt neki egy ötmillió dolláros csekket mint Kongónak nyújtandó segítsé­get. A valóságban Hammar­skjöld politikájának a törvé­nyes kongói kormány vallotta kárát. Ha az ENSZ-nek há­rom főtitkára lett volna, amint ezt mi javasoljuk, ezek nem engedték volna, hogy olyan helyzet keletkezzék, amelyben az ENSZ-csapatok nem Kongó törvényes kormányát segítet­ték. hanem azokat, akik ellene léptek fel. Az országot a tör­vényes kormánynak kell ve­zetnie és nem az ENSZ-csapa- toknak. Korunk sok példát ismer egy-egy ember helytelen érté­kelésére. Közismert például, hogy Eisenhower elnök na­gyon okos embernek tartotta Li Szin Mant. Ám hol van most Li Szin Man, hova bújt el? KÉRDÉS: Ha Koreában nem lennének ENSZ-csapatok, akkor kié lenne egész Korea — az észak-koreaiaké? N. ,SZ. HRUSCSOV: Min­denesetre a koreaiaké. Jelen­leg Dél-Koreáhan külföldi csa­patok állomásoznak, Észak- Koreában viszont nem. Ismét ki akarom jelenteni, hogy az ENSZ főtitkári tisztsé­gében egyetlen ember nem elégítheti ki az ENSZ-tagálla- mok minden csoportjának igé­egyik vagy másik állam érde­keit szolgálják. A mi állásfoglalásunk tehát egyáltalában nem harcias, in­kább nagyon is békés állás­pont. Mi Hammarskjöld úrral is hajlandók vagyunk együtt­működni, hogyha ő az orszá­gok egy meghatározott cso­portját fogja képviselni, és ha mellette vele egyenlő hata­lommal képviselve lesznek a titkárságban a szocialista és a semleges országok is, hogy együttesen oldhassák meg az összes kérdéseket. Mi nem azt akarjuk, hogy Hammarskjöl- döt saját képviselőnkkel cse­réljük fele. Nem is lehet olyan embert találni erre a posztra, aki egy személyben az orszá­gok három csoportját tudná képviselni. Ez lehetetlen. Igaz — mondják —, hogy az isten­nek három személye van. Ezt azonban senki sem látta. Ezért maradjon csak meg a hívők el­képzelésében. Az Egyesült Nemzetek titkárságát viszont három személyben szeretnénk látni. Sötétedik, s nagyon nehéz jegyzetelni. Féltem az önök szemevilágát, újságíró urak. Fejezzük be beszélgetésünket. Az újságírók köszönetét mondtak N. Sz. Hruscsovnak. Késő este fejeződött be Glen Cove-ban a munkanap. nyeit. Ha egyoldalú határoza­tokat hoznak, a másik fél kénytelen saját nemzeti erői­re támaszkodni, nekünk pedig nem szabad konfliktusokig, há­borúig juttatni a dolgot. Az erőpolitika, «a kommunizmus visszaszorítása-« immár sok kudarcot szenvedett. Gondoljanak Dullesra, 6 hir­dette meg »-a kommunizmus visszaszorításának« politikáját. Erről a politikáról Stevenson ür nemrég igen elmésen meg­jegyezte, hogy a demokraták Európára korlátozták a kom­munizmust, a köztársasági pártiak pedig most Manhattan' sziget határai közé akarják szorítani. A kommunizmus szilárdan gyökeret eresztett, hatalmas fává nőtt, és semmiféle vihar vagy orkán nem árthat neki. KÉRDÉS: Valóban olyan szilárdan gyökeret eresztett-e ez a fa? N. SZ. HRUSCSOV: Próbál­ja meg kidönteni. Az Októberi Bőrradalom után megkísérelték az intervenciót, de ebből nem lett semmi. (Ekkor néhány méterre a beszélgetés színhelyétől sikol­tozni kezdtek az egymást váltó felbérelt tüntetők. Nyikita Szergejevics megjegyezte: — Nos, íme, az amerikai »kultú­ra« egyik megjelenési formája.) KÉRDÉS: A mi lapjaink tel­jes egészében közölték önnek az ENSZ-ben elhangzott beszé­dét, az önök lapjai viszont mindössze hatszáz szót irtok Eisenhower beszédéről. Hol van itt a tájékoztatás szabad­sága? HRUSCSOV: ön beszél, de nem ismeri a dolgot. Az én beszédemet csak a New York Times közölte teljes szöveggel és azt is a függelékek nélkül, a nyilatkozat és a leszerelési javaslatok nélkül. Eisenhower elnök beszédét teljes terjedelmében közölte a mi Izvesztyijánk, amelynek példányszáma többszöröse az önök New York Times-e pél­dányszámának. Nos, hát ítél­jen a tájékoztatás szabadságá­ról. KÉRDÉS: Amikor Raul Castro Moszkvában járt, ön kijelentette, 'hogy az Egyesült Államok intervenciója esetén a Szovjetunió lecsap az Egyesült Államokra. Jól ismétlem az ön kijelentését? HRUSCSOV: Többé-kevésbé igen. De nem kell nyugtalan­kodnia. L ippmann, az önök szemleírója a következőket ír­ta: Hruscsov azt mondta, »ha«. Vagyis, ha Amerika nem akar­ja megtámadni Kubát, minden veszély elhárul. A vllágbéke javára meg akarjuk oldani az általános és teljes leszerelést Cyrus Eaton ebédet adott Kádár János tiszteletére New York (MTI). Mint már jelentettük, Cyrus Eaton, az is­mert clevelandi nagyiparos és felesége szombaton a New York-i Biltmore szállodában ebédet adott Kádár János ál- lamminiszter és a magyar ENSZ-delegáció több más ve­zető tagja tiszteletére. Kádár Jánoson kívül részt vett az ebéden Sík Endre külügymi­niszter, Péter János, a külügy­miniszter első helyettese, Mód Péter, a New York-i magyar ENSZ-küldöttség vezetője és felesége, valamint Szita JánoSf a genfi magyar ENSZ-küldött­ség vezetője. Cyrus Eaton és felesége, akik nemrégen Magyarországon jár­tak, rendkívül szívélyes házi­gazdáknak bizonyultak. A ven­dégek Iránti figyelmességből például az asztalt magyar szí­nekből összeállított virágokkal/ díszítették fel, s az ebédhez kizárólag magyar italokat szol­gáltak fel. Hruscsov megbeszélése Nkrumah elnökkel New York (TASZSZ). Hrus­csov vasárnap délután a szov­jet ENSZ-küldöttség Glen Co­ve-ban lévő nyaralójának parkjában beszélgetést folyta­tott Kwame Nkrumah ghanai köztársasági elnökkel. Nkru­mah kíséretében voltak Ghana ENSZ-küldöttségének • tagjai. Hruscsov szívélyesen üdvözöl­te vendégeit, majd meghívta őket az épület fogadótermébe. Hruscsov és Nkrumah meg­beszélésén szovjet Részről je­len volt Gromiko külügymi­niszter, Moljakov, a szovjet ENSZ-küldöttség főtitkára és Adzsubej, a küldöttség tanács­adója. A megbeszélés két órán át tartott. (MTI) TASZSZ-jelentés a kongói helyzetről Moszkva (TASZSZ). Mint az AFP leopoldville-i tudósító­ja jelenti, a kongói főváros la­kossága vasárnap viharosan üdvözölte a kongói főváros ut­cáin Lumumba miniszterelnö­köt, aki vasárnap délelőtt fel­kereste az afrikaiak lakta ne­gyedeket. Valahányszor a gép­kocsi megállt, a leopoldville-i tömeg körülvette, Lumumbát éljenezték s kezét szorongatták. Ebéd után egymást követték Leopoldville-ben a Lumumbát támogató tüntetések. A tünte­tők Ljumumba hatalmas arc­képeit vitték. Leopoldville-i jelentések sze­rint Kongó politikai életének központi kérdése: hogy tárgya­lások folynak a válság felszá­molására. A közvélemény a miniszterelnöknek a törvényes­ség és a rend helyreállítására irányuló erőfeszítéseit támo­gatja. Lumumba mellett van a kongói parlament mindkét há­za is. A nézeteltérések megol­dásához segítséget adnak az afrikai országok — Ghana, Guinea, az Egyesült Arab Köz­társaság, Marokkó — képvise­lői. Mint a hírügynökségek meg­állapítják, Lumumba a parla­ment és a széles néptömegek támogatásán kívül' a hadsereg jelentékeny részének bizalmá­ra is támaszkodik. Ugyanakkor a legutóbbi napokban a lázadó ezredes, Mobutu pozíciója na­gyon meggyengült. Kiderült, hogy a Leopold katonai tábor­ban lezajlott zavargásoknak nemcsak gazdasági, hanem po­litikai jellegük is volt. Mobutni nak az a kísérlete, hogy meg­alakítsa a »főbiztosok tanácsát« nem járt eredménnyel. Meg­szilárdult az a benyomás —• írja az AP tudósítója —, hogy végső fokon Lumumba nagyon erős és nélkülözhetetlen; bár rezidenciájába volt zárva, lé­nyegében nem szüntette meg miniszterelnöki tevékenységét. * * * A legutóbbi kongói jelenté­sek azt bizonyítják, hogy Lu- mumbának a válság rendezésé­re irányuló kezdeményezése az anarchia fennmaradásában ér­dekelt gyarmatosító körök ma­kacs ellenállásába ütközik) Midt a Reuter-iroda leopold­ville-i tudósítója jelenti, Mo­butu az ENSZ-főtitkár képvi­selőjéhez intézett levelében isr mét követelte, hogy a ghanai és a guineai csapatokat vonják ki Kongóból, »beavatkozással« vádolva őket. Ha Lumumba és Kaszavubu ismét elfoglalnák tisztségüket — mondotta Mo­butu — ez »zűrzavarhoz- ve­zetne. Másrészt Kaszavubu elnöki elutasította a Lumumtoával va­ló »megbékélés« gondolatát és azzal vádolta Ghana kongói ügyvivőjét, hogy »nem a saját dolgaival foglalkozik-. A Reuter-iroda jelenti, hogy a Kaszavubut támogató A baka párt ifjúsági szervezete vasár­nap Leopoldville-ben tüntetést akart szervezni Lumumba el­len. A lakosság azonban nem támogatta ezt a zavartkeltő kí­sérletet. KÉRDÉS: ön azt mondja, hogy nem kell idegen keríté­sek mögé nézni. Miért emeltek hát kerítést flőször önök? HRUSCSOV: Miféle kerí­tést? TUDÓSÍTÓ: Vasfüggönyt. . N. SZ. HRUSCSOV: Bocsás­son meg, fiatalember. Volt ön a Szovjetunióban? Nos, nem volt. De óvakodik ezt meg­mondani. Ügymond, amikor a parasztember veteményes ker­tet ültet, rögtön sövénnyel ve­szi körül, hogy a disznók le ne tapossák a vetést. Jöjjön el a Szovjetunióba, mi adunk ön­nek vízumot, és meglátja, hogy semmiféle vasfüggöny nincs. TUDÓSÍTÓ: Nekem itt is jó, tökéletesen boldog vagyok. N. SZ. HRUSCSOV: A szol­ga is boldognak érzi magát, ha urával egy asztalnál ebédelhet, ön — a kapitalizmus szolgája. TUDÓSÍTÓ: ön is szeret be­kukkantani mások kerítésein. N. SZ. HRUSCSOV: Mégpe­dig hol? TUDÓSÍTÓ: Magyarorszá­gon. N. SZ. HRUSCSOV: ön os­tobaságokat beszél. A magyar forradalmi kormány kérésére a Szovjetunió segített a magyar népnek kiűzni a kongói Mobu­tu ezredeshez hasonló áruló­kat. A közelből ismét kiabálás hallatszik. N. Sz. Hruscsov ar­rafelé mutatva mondja: — Ez mi? Ügy látszik,*ezek most keresik meg ebédjükhöz a dollárokat. V. Gomulka elvtárs a tudó­sítókhoz fordulva megjegyzi: Értsék meg, mi nem önökhöz jöttünk vendégségbe, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeté­hez. És hogyan viszonyulnak egyes amerikaiak a különböző országok küldöttségeihez? Ez egyszerűen szégyen. Biztos va­gyok benne, hogy máshol nem történne ehhez hasonló. Ebben a pillanatban gépko­csik érkeznek Podgornij és Mazurov elvtársakkal. A tu­dósítókhoz fordulva Nyikita Szergejevics ezt mondja: — Íme, megérkezett az erő­sítés a »leigázott- Ukrajna és Belorusszia képviselőinek sze­mélyében. Nézzék meg, milyen »leigázottak«. KÉRDÉS: Mi az ön célja, miért jött el az, ENSZ-közgyű- lésre? HRUSCSOV: Mindenekelőtt a világbéke javára meg akar­juk oldani az általános és tel­jes leszerelést szigorú nemzet­közi ellenőrzéssel. A szeptember 25-i nap má­sodik felében N. Sz. Hruscso- vot, a szovjet küldöttség veze­tőjét Nkrumah ghanai elnök látogatta meg. A szovjet kor­mányfő és a ghanai elnök ba­ráti beszélgetést folytattak. Szeptember 25-én este N. Sz. Hruscsov visszatért New Yorlo. ba. (MTI) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents