Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

J SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. szeptember 20. Hruscsov nagyon is időszerű eszmékkel jön az ENSZ közgyűlésére A New York Herald Tribune tudósítójának cikke A kongói események az Egyesült államok vezette koalíció bűnös cselekményeinek következményei New York (TASZSZ). Szá­mos ENSZ-küldöttség Ameri­kához méltatlan intézkedésnek tartja azt, hogy az Egyesült Államok kormánya korlátozta N. Sz. Hruscsov mozgási sza­badságát New Yorkban — ír­ja a New York Herald Tribu­ne című lap vasárnapi szer­kesztőségi cikkében. D. New­man, a lap ENSZ-tudósítója a közgyűlés közelgő ülésszaká­nak kilátásait mérlegelve nem érdektelen megállapításokra jut. A közgyűlésnek az ezen a héten megnyíló 15. ülésszakán a nemzetközi szervezet nagy változásokon megy majd át. Az afrikai államok csoportja, amely eddig kilenc képviselő­ből állt, tizenhat állammal erő­södik meg, s így összesen hu­szonöt. képviselőből fog állni. Afrika lesz az ENSZ-ben a legerősebb tömb, hiszen meg­haladja az amerikai köztársa­ságok 21 tagállamából . álló tömbjét. Az afrikai országokat szoros szálak fűzik a közel- és távol­keleti ázsiai államokhoz. Az afrikai-ázsiai tömbnek 46 sza­vazata van, vagyis rendelke­zik az Egyesült Nemzetek Szer­vezete összes szavazatainak csaknem felével. A tudósító rámutat, hogy az új erőviszonyok mellett az Egyesült Államok el­vesztheti többségét a köz­gyűlésben. Ez a Nyugat uralma végének kezdetét jelenti az ENSZ-ben — írja. Ahogyan az amerikaiak Hruscsov látogatását fogadják — folytatja Newman — sajnos, azt a benyomást kelti, hogy az Egyesült Államok vé­dekezésbe ment át, nem bízik magában, és vonako­dik a vitától a legfontosabb nemzetközi fórumon. Sok ENSZ-küldött Hruscsov mozgási szabadságának a Manhattan-szigetre történő korlátozását méltánytalan, nagyhatalomhoz nem illő intéz­kedésnek tekinti. A tudósító megjegyzi, hogy az a téma, amelyről N. Sz. Hruscsov beszélni fog, az álta­lános és teljes leszerelés, »az emberek milliói számára mint kellemes muzsik:/ cseng«. Hruscsov nagyon is időszerű eszmékkel töltött rakétát lő fel az ENSZ közgyűlésén, nem a Holdba, a Napra, vagy a csil­lagokba, hanem a mi sokkal kiseb^ mozgalmas világunkba — fejezi be a New York He­rald Trubune tudósítója, és megállapítja, hogy az Egyesült Államokban minden eddiginél több ésszerűségre, jó megér­zésre és képzelőerőre van szükség, hogy fogadni tudja Hruscsovot, a nemzetközi küz­dőtér talán legnagyobb jelen­legi politikusát. (MTI) Az amerikai külügyminisztérium korlátozni akarja Hruscsov beszédeinek televíziós közvetítéseit New York (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a New York Times első oldalon közli Ack Goidnak, a radio­es televíziós rovat szerkesztő­jének cikkét, amely szerint az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselői szeptem­ber 14-én azzal a követeléssel fordultak az American Broad­casting Company, a Columbia Broadcasting Systeme és a National Broadcasting Com­pany vezetőihez, hogy Hrus­csov látogatásának televíziós közvetítése során a külügymi­nisztérium véleményét juttas­sák kifejezésre. Megmagya­rázták, hogy a külügyminiszté­rium véleménye szerint nem felelne meg az Egyesült Álla­mok nemzeti- érdekeinek, ha megengednék Hruscsovnak, hogy széles körben használ­hassa az amerikai hírközlési eszközöket. A külügyminisztérium nem • hivatalos úton közölte — foly­tatja a szerkesztő — a nagy televíziós társaságokkal: »Re­méli, hogy az Amerikaiak Há­zában a televíziós készülékek képernyői Hruscsovval ameri­kai tartózkodása idején nem válnak a szovjet miniszterel­nök propagandájának eszközé­vé.«- -Az Editor and Publisher cí­mű amerikai folyóirat szer­kesztőségi cikkében megálla­pítja, hogy az amerikai sajtó megszegné kötelességét, ha nem számolna be kellő figye­lemmel Hruscsov miniszterel­nök amerikai látogatásáról. Az a gondolat, hogy egyálta­lán ne foglalkozzanak Hrus­csovval a sajtóban — jelenti ki a folyóirat — »megvalósítha­tatlan és ésszerűtlen is«. Az amerikai sajtó nem teheti azt meg, hogy ne érdeklődjék olyan események iránt, ame­lyek az ENSZ-ben történnek, mert ezektől függenek az ame­rikai nép érdekei is, és az amerikai népnek tudnia kell mindenről, ami az ENSZ-ben történik — állapítja *oeg a fo­lyóirat. (MTI) Kubát és kormányát nem ijesztik meg az amerikai agressziós lépések Havanna (MTI). Mint isme­retes, az . amerikai kormány Manhattan szigetére korlátozta Fidel Castro mozgásszabadsá­gát, sőt New York-i tartózko­dása idejére egyéb nehézsége­ket is Pimaszt, útja elé. Több New York-i szálló például nem vállalta a kubai küldött­ség elszállásolását. Fidel Castro a kubai hírszol­gálati iroda képviselőjének e nehézségekre célozva kijelen­tette: »Ha szükséges, hálózsá­kot és függőágyat viszek ma­gammal, és berendezkedem New York központi parkjá­ban« — mondotta. Castro hoz­záfűzte, hogy a New York-i - tartózkodásával szemben tá- . masztott nehézségek az ameri­kai agresszív és provokáló po­litika új tényezői. A kubai kormány céltudatos politikájának legújabb jelentős lépése az amerikai tulajdont képező bankok államosítása. A bankok államosításáról ki­adott rendelet, amelyet Dorti- cos elnök és Castro miniszter- elnök írt alá, az államosítás indokait így foglalja össze: . Kuba gazdasági struktúrájának átalakításánál a bankok döntő tényezőt jelentenek. A bankok eddig gátolták a nemzeti felsza­badulást, mert a leghatékonyabb eszközei voltak az imperialista beavatkozásnak Kuba gazdasá­gi életébe, és elősegítették az amerikai cégek monopolista tevékenységét Kubában. Fidel Castro New Yorkba érkezett New York (UPI). Fidel Castro kubai miniszterelnök magyar idő szerint vasárnap este 21 óra 32 perckor repülő­gépen Havannából New York­ba érkezett, hogy r&zt vegyen az ENSZ 15. közgyűlésén. (MTI) Sekou Touré megérkezett Indonéziába Dzsakarta (Reuter). Sekou Touré guineai elnök hétfőn re­pülőgépen négynapos látoga­tásra Indonéziába érkezett. A guineai politikus Szukarno el­nökkel tárgyal majd az ázsiai és afrikai országoknak az ENSZ közgyűlésén képviselen­dő politikájáról. (MTI) A szovjet küldött nagy jelentőségű beszéde az ENSZ rendkívüli közgyűlésén — Leszavazták az amerikaiak provokációs javaslatát New York, szeptember 18. (MTI) Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlését magyar idő szerint vasárnap hajnali fél 2-kor Belaunde perui küldött nyi­totta meg. A megnyitó után Wadsworth amerikai delegátus meglepe­tésre azt javasolta, hogy ne a kongói kérdést tárgyalják meg először, amely miatt a rend­kívüli közgyűlést összehívták, hanem már most vegyék fel azokat az afrikai államokat, amelyeknek felvételét a 15. rendes közgyűlés napirendjére tűzték. A meglepő javaslat ko­molytalansága hamarosan ki­derült. Zorin, a Szovjetunió küldötte ugyanis megkérdezte Hammarskjöld főtitkárt, va­jon New Yorkban vannak-e az új afrikai államok képvise­lői. Kiderült, hogy a 14 fel­vételre váró afrikai állam képviselői közül csak 2 tartóz­kodik New Yorkban, és a töb­bi hétfő előtt nem is érkezik meg. Ezután hosszas vita in­dult meg, végül is a guineai küldött javaslatára a rendkí­vüli közgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy az új afrikai tagállam-ok felvételének kérdé­sét elnapolják. Ezután áttértek a kongói kérdés megtárgyalására. Első­nek Wadsworth, az Egyesült Ál­lamok küldötte emelkedett szólásra Fogdmeget kiált a tolvaj Wadsworth hosszú beszédé­ben élesen támadta a Szovjet­uniót. Azt állította, hogy az ENSZ-csapatok Kongóban eredményesen teljesítették fel­adatukat. Az Egyesült Álla­Zorin l Zorin kifejtette, hogy tulaj­donképpen milyen indokoktól vezettetve követelte az Egye­sült Államok a rendkívüli ülésszak összehívását, nem várva meg a közgyűlés 15. ülésszakának megnyitását, amelynek napirendjére a szov­jet kormány javaslatára fel­vették »A Kongói Köztársaság területi épségének és politikai függetlenségének veszélyezte­tése« című kérdést. — Az Egyesült Államok kor­mánya — jelentette ki Zorin — azért igyekszik elkerülni a kongói kérdés beható és rész­letes megvitatását, mert ebben az esetben kiderülnének az amerikai politika Afrikára vo­natkozó valódi szándékai. Az Egyesült Államok nem azt ke­resi, hogyan lehetne gyakorla­tilag végrehajtani a Biztonsá­gi Tanácsnak a kongói kérdés­ben hozott határozatait, hanem mesterségesen támasztott za­var segítségével arra törek­szik, hogy nagy sietve jóváha­gyassa kongói aknamunkáját. A% lISA várta aknamunkája eredményét Az Egyesült Államok és szö­vetségesei az .utóbbi időben leplezetlenül szabotálták a kongói helyzet megvitatását a Biztonsági Tanácsnál. Őszintén megmondták, azért teszik ezt, mert a kongói helyzet még nem fejlődött ki eléggé, meg kell várni, míg világosabban megmutatkoznak egyes irány­zatok Kongó politikai fejlődé­sében. — Az Egyesült Államok — jelentette ki Zorin —, a fiatal afrikai állam ellen irányuló összeesküvés vezetője, megvár­ta azt a pillanatot, amíg akna­munkájának következtében megbukott az a kormány, amellyel szemben az amerikai kormány és a többi gyarmato­sító hatalom heves gyűlöletet táplált. Ennek a gyűlöletnek az volt az oka, hogy a Lu- mumba-kormány olyan irányt merészelt venni, amelynek cél­ja hazája függetlenségének megszilárdítása és felszabadí­tása volt nemcsak a belga, ha­nem bármely más gyarmato­Isító, köztük az amerikaiak el­mok szigorúan tartotta miagát ahhoz az elvhez, hogy min­denféle segítséget csak az ENSZ-en keresztül ad meg Kongónak. Wadsworth a továbbiakban azt állította, hogy a Szovjet­unió »a Biztonsági Tanács ha­tározatainak megsértésével százával küldött különböző sze­mélyeket Kongóba, azonkívül repülőgépeket és teherautókat is szállított a köztársaságnak«. Az amerikai küldött ezután azt kifogásolta, hogy a Szovjetunió felhívásokat intézett Afrika népeihez, amelyekben fényt derített az ENSZ haderőinek törvénytelen, a Biztonsági Ta­nács határozataival ellentétes beavatkozására. Az Egyesült Államok kül­dötte végül javaslatot terjesz­tett elő, amelynek értelmében először is: adják meg a felha­talmazást Hammarskjöld fő­titkárnak, hogy folytathassa eddigi tevékenységét Kongó­ban. Másodszor: egy rendkí­vüli alapot kell létesíteni az Egyesült Nemzetek tagálla­mainak adományaiból, s ezt az összeget az ENSZ ellenőr­zése alatt kell Kongónak el­juttatni. Harmadszor: felhívást kell intézni a kongóiakhoz, hogy hagyják abba az »erősza­kos cselekményeket«. Negyed­szer: fel kell szólítani minden ENSZ-tagállamot, hogy tar­tózkodjék bármilyen egyoldalú cselekménytől Kongóban. Kü­lönösen veszélyes lenne — mondotta Wadsworth —, hogy­ha Kongóba az Egyesült Nem­zetek Szervezetén kívül külde- nének bármiféle személyzetet vagy anyagot. Wadsworth után Zorin, a Szovjetunió küldötte emelke­dett szólásra. nyomása alól. ' Á Lumumba- kormány hazafias politikája veszélyeztette a gyarmatosító hatalmak kongói pozícióit, köztük az Egyesült Államokét is, amelynek fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy ellenőr­zése alatt tartsa Kongó termé­szeti kincseit. Imperialista koalíció A fiatal afrikai állam terü­letén kibontakozott tragikus események az Egyesült Álla­mok vezette koalíció bűnös cselekményeinek voltak köz­vetlen következményei. Ez a koalíció a maga céljaira hasz­nálta fel az »ENSZ-csapatok« parancsnokságát és magát Hammarskjöld E NSZ-fötit- kárt. Az »ENSZ-csapatok« pa­rancsnoksága és a főtitkár egyaránt minden tőle telhetőt megtett a fiatal köztársaság megfojtására. A szovjet megbízott ezután leleplezte az ENSZ-főtitkárnak és a kongói különmegbízottai- nak kongói tevékenységét. A főtitkár — mondotta — része­sévé vált egy bohózatnak, amely egyenesen bűntett jel­legét öltötte. Most szívesen egy rejtekhelyre vonulna, és kegyes ábrázattal nézné, ho­gyan játszódik le annak a színjátéknak az utolsó felvo­nása, amelyet az Egyesült Ál­lamok és más NATO-tagálla- mok eszeltek ki, és amelyben a főtitkárnak meghatározott — és nem utolsó — szerep ju­tott. A szovjet kormánynak változatlanul az a véleménye, hogy Hammarskjöld úr nem teljesítette a kongói esemé­nyekkel kapcsolatban rá rótt feladatokat, és főtitkári mű­ködése lényegében azonosult azoknak az országoknak a po­litikájával, amelyek a gyar­matosító rendszer alapján áll­tak és állnak ma is. A szovjet küldöttség úgy véli — hangsúlyozta Zorin —, hogy a rendkívüli ülésszak még mai összetételében is kö­teles mindenképpen támogatni az afrikai, ázsiai és más bé­keszerető népek ama követe­lését, hogy vessenek véget Kon­góban a külföldi fegyveres be­avatkozásnak, szüntessék meg az ENSZ beavatkozását az or­szág belügyeibe, és ajánljanak olyan intézkedéseket, amelyek előmozdítják a kongói nép nemzeti újjászületését a sza­badság és a függetlenség út­ján. A szovjet politika — Kongó függetlenségének politikája Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió nem törek ' semmiféle előnyre, semmi előjogokra az afrikai or gokban, nem akar támaszpon­tokat szerezni Afrikában. A szovjet kormány többször ki­jelentette, hogy hajlandó lojá­lisán együttműködni az ENSZ keretében azzal a céllal, hogy segítsék elérni a Biztonsági Tanácsnak a Kongói Köztár­saságra vonatkozó határozatai­ban meghirdetett célokat. A szovjet kormány a gyakorlat­ban is bebizonyította, hogy hajlandó támogatni az ilyen lépéseket, viszont nem segít­het sem most, sem a jövőben olyan intézkedéseket, amelyek károsak Kongóra, és ellenkez­nek a Biztonsági Tanács hatá­rozataival. Amikor a Szovjet­unió támogatni igyekezett a törvényes kongói kormányt, akkor a Biztonsági Tanácsban hozott határozatok betűjének és szellemének megfelelően járt el. — A szovjet kormány el­várja — mondotta befejezésül Zorin —, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak gya­korlati megvalósítását célzó erőfeszítései támogatásra ta­lálnak azoknál az államoknál, amelyek nagyra becsülik a nemzeti függetlenséget és a népek biztonságát, s nem akar­ják, hogy az ENSZ nevét be­mocskolja a gyarmatosítókikai való szégyenletes együttműkö­dés. Hammarskjöld » lemondással fenyegetődzik Zorin beszéde után Ham­marskjöld főtitkár kijelentet­te, hogy nem hajlandó tovább az ENSZ főtitkári székében maradni, ha úgy találják, hogy működése nem hasznos, és nem felel meg az ENSZ alapokmá­nyának. Ortona olasz küldött beszé­de után a rendkívüli közgyű­lés folytatását magyar, idő sze­rint vasárnap estére tűzték ki. * * * Mialatt a közgyűlési terem­ben egyik felszólalás a mási­kat követte — 19 beszéd hang­zott el —, az afrikai és ázsiai delegátusok az üléstermen kí­vül tanácskozásra gyűltek ösz- sze. A többórás tanácskozások eredményeképpen megszületett egy határozati javaslat, ame­lyet a késő éjszakai órákban osztottak szét a küldöttségek között. Ceylon, Ghana, Guinea, Indonézia, Irak, Jordánia, Li­banon, Libéria, Líbia, M rok- kó, Nepal, Szaud-Arábia, Szu­dán, Tunézia, az EAK és Jz- men közös javaslata sokban tekintetbe veszi a Szovjetunió­nak a Biztonsági Tanácsban legutóbb kifejtett álláspontját. Határozottan kiáll az egyet­len törvényes kongói kor­mány, tehát Lumumba kormá­nya mellett, Kongó területi egységének fenntartása és a Biztonsági Tanács korábbi ha­tározatainak végrehajtása mel­lett, másrészt azonban nem ítéli el nyíltan az ENSZ fő­titkárának és kongói parancs­nokságának eddigi magatartá­sát. A javaslat legkomolyabb negatívuma pedig az, hogy az ENSZ jóváhagyásától teszi függővé, nyújthat-e valamely állam katonai segítséget Kon­gónak. Ez rendkívül veszélyes precedenst teremtene, de min­den független államnak joga van — ha úgy kívánja —, hogy katonai segítséget kérjen bár­mely más országtól. A szuverenitásnak ilyen fel­függesztésé a nyugati hatal­mak álláspontjának elfogadá­sát jelentené. Az afrikai—■ ázsiai csoport közös határozati javaslata hat pontból áll. A hatodik pont, amely Kongó szuverenitásának korlátozását jelentené, elfogadhatatlannak látszik. A rendkívül közgyűlés hétfőn — New York-i idő sze­rint — délelőtt fél 11 órakor folytatta munkáját. Lumumba nyilatkozata New York (TASZSZ). Mint az United Press International hírügynökség kanadai tudósító­ja jelenti Torontóból, Donald Gordon, a kanadai rádió tudó­sítója közölte, hogy vasárnap beszélgetett Patricie Lumum- bával, a Kongói Köztársaság törvényes kormányának fejé­vel, amint az a leopoldville-i otthonának balkonján állt. Lumumba kijelentette, hogy szabad, és várja az ENSZ kon­gói hivatalának válaszát arra a levélre, amelyben ő kérte, adjanak neki repülőgépet, hogy New Yorkba utazhassák. Lumumba New Yorkban ve­zetni kívánja a Kongói Köz­társaság ENSZ-küldöttségét, s el akarja érni azt, hogy hely­reálljon a törvényesség és a rend Kongóban. A Reuter-hírügynökség tu­dósítója jelenti Leopoldville- ből, hogy Lumumba minisz­terelnök kijelentette neki. gondoskodni fog a szovjet nagykövetség munkájához szükséges szabályszerű feltéte­lek megteremtéséről. Lumumba még azt is mon­dotta, hogy ő semmiképpen sincs »semlegesítve«, támogat­ja őt Kongó lakosságának ki­lencven százaléka, és megfelelő intézkedéseket készül tenni Mobutu ezredes ellen. Kifejez­te azt a kívánságát, hogy az ENSZ szüntesse meg beavat­kozásait Kongó belügyeibe. A lengyel és csehszlovák küldöttség megérkezett New Yorkba New York (MTI). Hírügy­nökségi jelentések szerint va­sárnap reggel repülőgépen New Yorkba érkezett az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő lengyel küldöttség W. Gomulka és a csehszlovák •küldöttség A. Novotny vezeté­sével. Mobutu folytatja terror- cselekményeit leopoldvil!e-ben Leopoldville (ADN). Mobu­tu lázadó egységei vasárnap folytatták erőszakos cselek­ményeiket Leopoldville-ben. Móbutu ezredes betiltotta a parlament vasárnapra összehí­vott rendkívüli ülését. A par­lament épületét felfegyverzett zsoldosaival vette körül, és a képviselőket megakadályozta, hogy a parlament .épületébe léphessenek. Még az UPI amerikai hír- ügynöksége is hírt ad arról, hogy az ENSZ-parancsnokság csapatokat vezényelt ki a par­lament épül''1 éhez, s azok tét­lenül nézt"! hogy a lázadók megakadály: ,ák a képviselő­ket a parlament épületébe va­ló belépésben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents