Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
15 ÉVES A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Kemény léptekkel a szocializmus újabb csúcsai felé A szovjet hadsereg 15 esztendővel ezelőtt, 1945. augusztus 15-én vetett véget Koreában a japán imperializmus 36 esztendős uralmának. Az azóta eltelt idő alatt hallatlan változások történtek. Az elmaradott és szegény ország északi fele ipari agrárországgá változott, és megteremtette a népgazdaság önálló, szilárd bázisát. Az egész ország hazafias erői a felszabadulás után a munkásosztály vezetésével tömörültek, felszámolták a japán hatalmi apparátust, a lakosság valamennyi rétegének képviselőiből megalakították a népi bizottságokat, a helyi hatalmi szerveket, s hozzáláttak a független, demokratikus állam építéséhez. De 1945. szeptember 8-án amerikai csapatok szálltak partra Incsonnál, holott reszt sem vettek Korea felszabadításában, és a 38. szélességi foktól délre megszállták az országot.. Az országot és a koreai nemzetet két részre osztották. Észak és Dél ezután már különbőz» úton haladt. A felszabadulás előtti frakcióharcok és a japán elnyomás következtében a koreai munkásosztálynak nem volt saját forradalmi pártja A felszabadulás után az ország különböző részein kezdtek megalakulni a pártszervezetek. 1945 októberében megalakult a Koreai Kommunista Párt Északkoreai Szervező Bizottsága, amely új típusú, központi irányítású marxista—leninista párttá egyesítette a helyi párt- szervezeteket. A párt vezetésével rövid idő alatt megszilárdult a munkásosztály egysége, és megtörtént a széleskörű demokratikus erők tömörülése. A három nagyhatalom külügyminisztere 1945 decemberében Moszkvában határozatot hozott a független koreai állam felépítéséről. Ezt a határozatot az egész koreai nép helyeselte, de az amerikai imperialisták kezdettől fogva elferdítették e határozat lényegét, es i akadályozták végrehajtását. A felszabadulás után létrejött népi bizottságok nagy szerepet játszottak a reakció megtörésében, de hiányzott az egységes központi irányítás. 1946. február 8-án a politikai pártok, a társadalmi szervezetek, a tartományok, városok és járások népi bizottságainak képviselői bővített konzultatív tanácskozáson választották meg Észak-Korea ideiglenes Népi Bizottságát, amely a demokratikus tömegek imperialistaellenes és antifeudális erőit tömörítő Demokratikus Nemzeti Egységfrontra támaszkodott, és a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetségen alapult. Az új államhatalmi szerv a népi demokratikus diktatúra funkcióit látta el. Földreform és államosítás Az Ideiglenes Népi Bizottság által hozott törvények, sora jelzi az ország északi részének fejlődését. 1946. március 5-én jelent meg a földreform-törvény, 1946. augusztus 10-én államosították a legfontosabb iparágakat. Az 1946. június 24-i törvény Korea történetében először vezette be a nyolcórás munkanapot és a társadalom- biztosítást, az 1946. július 30-i törvény pedig kimondotta a nők és a férfiak egyenjogúságát. Intézkedések történtek az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem és az igazságszolgáltatás demokratizálására. E demokratikus átalakulások eredményeképpen jött létre, a népi demokratikus rendszer. Ilyen körülmények között a kommunista pártnak szélesebb A LEGFRISSEBB HÍREK A NÉPI KOREA ÉLETÉBŐL Együtt a néppel =.. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban immár hagyományossá vált, hogy a párt és az állam vezetői közvetlenül is kiveszik részüket az országépítés mindennapi feladatainak megoldásából. A párt és az állam vezetői például egyik nap megjelentek a Phenjanban épülő nagy színház építkezésén, és egész napon át együtt dolgoztak az építőmunkásokkal. Együtt hordták velük a téglát, lapátolták a földet, és keverték a maltert. Az építkezésen dolgozó egyszerű munkások nagy szeretettel és elismeréssel fogadták a párt és az állam vezetőinek önzetlen segítségét és különösen e vezetők fizikai munkájának jó eredményét. Felszabadulási váltó A koreai—szovjet határ mentén elterülő Hamgjung tartományból elindult az egész ország területét átszelő »jelszabadulási váltó« első csoportja. A koreai sportolók az ország jelszabadulásának 15. évjordulójáról megemlékező levelet visznek Kim ír Szénnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság marsalljának, a Koreai Munkapárt vezetőjének. Az ünnepi váltó augusztus 15-e előestéjén érkezik meg Phen- janba, a jelszabadulási évfordulót ünneplő népi Korea újjáépített fővárosába. Harcban született mű A népi Koreában most jelent meg Kim ír Szén válogatott művei ötödik kötetének második kiadása. A szocializmus győzelméért vívott békés harcban született marxista—leninista mű Kim ír Szén 1957 januárja és 1958 júniusa között elhangzott beszámolóit, beszédeit és az ebben az időszakban megjelent cikkeit tartalmazza. Szerepel a kötetben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság első ötéves tervéről tartott fontos beszámoló is. Több mint százezer ember versenyez A legújabb adatok szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban indított szocialista munkaverseny-moz- galomba több mint 100 000 munkás, paraszt és technikus kapcsolódott bele. A szocialista brigád címért ötezer munkás, illetve paraszti kollektíva verseng. A nemes verseny során eddig csaknem 600 brigád nyerte el a megtisztelő címet. A szocializmust választják __ I smeretes, hogy az utóbbi hónapokban Japánban élő koreaiak tízezrei jelentették ki, hogy haza kívánnak térni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, a koreai nép szocialista hazájába. A legfrissebb jelentések szerint július 8-tg bezárólag 30 000 koreai települt haza Japánból a népi Koreába. Úttörők traktorokat ajándékoztak az államnak A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság úttörői kedves meglepetéssel szolgáltak a pártnak és a kormánynak, amikor harminc traktort ajándékoztak a termelőszövetkezetnek. A kis úttörők a harminc munkagépet azokból az összegekből vásárolták, amelyeket évek óta maguk takarították meg. Ez az ajándékozás már nem az első a koreai úttörőmozgalom történetében. Két évvel ezelőtt az úttörők darut ajándékoztak a phenjani építőmunkásoknak, hogy ezzel maguk is kivegyék részüket hazájuk újjáépítéséből. bázisra támaszkodó tömegpárttá kellett válnia. Ezért 1946 augusztusában a kommunista párt egyesült az Új Néppárttal, és felvette az Észak-koreai Munkapárt nevet, Dél-Koreá- ban pedig 1946 novemberében a kommunista párt, az Űj Nép- J párt és a Néppárt egyesülésé-» bők létrejött a Dél-koreai Mun-J kapart. > 1946 novemberében Észak- J Koreában demokratikus alapo- ■ kon helyi népi bizottsági vá- J lasztásokat tartottak, majd, hozzáláttak a legfelsőbb ál-; lamhatalmi szerv megteremtéséhez. A helyi népi bizottsá-1 gok 1947 februárjában meg- \ tartott kongresszusán határo- ■ zatot hoztak a lakosság valamennyi rétegét, valamennyi i pártot és társadalmi szerveze- J tét képviselő Észak-koreai Né-1 pi Gyűlés megteremtéséről, és j Kim ír Szén vezetésével létre-1 hozták a legfelsőbb végrehajt tó hatalmat, az Észak-koreai ■ Népi Bizottságot. Észak-Korea életének követ-■ kező történelmi jelentőségű J eseménye az ideiglenes alkotmány volt, amelynek kidolgo-[ zására az Észak-koreai Népii Gyűlés 1947. november 18-án' megtartott III. ülésszaka ho-J zott határozatot. A fíataUU tázsodattni munkája A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fiataljai egyre n®* gvobb számban vesznek részt az országszerte folyó társadalmi munkákban. A phenjani egyetemek és főiskolák diákjai például elhatározták, hogy hazájuk fővárosában minden eUenrzolgáltetás nélkül 420 000 négyzetméternyi utat betonoznak szabad idejükben. A felajánlás megvalósítására a phenjani fiatalok egész ifjúmunkás-hadsereget szerveztek. A hadsereg feladata, hogy a felszabadulási évfordulóig, azaz augusztus 15-ig a főváros területén egymillió munkanapnyi társadalmi munkát végezzen, s e munka eredményeként még a felszabadulási ünnepségek előtt átadják rendeltetésének a fiatalok által betonozott útvonalakat. A Koreai Munkapárt közoktatási politikája értelmében az egyetemeken és a főiskolákon egyesíteni kell a szellemi és a fizikai munkát. Nos, a fiatalok felajánlásuk teljesítésével ezt a feladatot is kitűnően megoldják. A fiatalok azonban nemcsak utakat betonoznak, hanem — mint például a Kim ír Szén Egyetem hallgatói — részt vesznek parkok te1 orvífűr óbnn liirlelr Ae cionr ín Alvó 1.- PDlfÓgPhPD ältälüÖäll IlHIlQOtt lepítésében, hidak és sportpályák építésében építőmunkában. Harc a békés demokratikus átalakulásért A koreai nép a megerősödött népi hatalomra támaszkodva hozzálátott a demokratikus átalakulás megteremtette sikerek megszilárdításához, a népgazdaság tervszerű fejlesztéséhez. Ezzel egyidejűleg a párt 1948. február 8-án megteremtette a haza biztos védelmezőjét, a néphadsereget. Az amerikai imperialisták ahelyett, hogy gondoskodtak volna a külügyminiszterek moszkvai határozatának végrehajtásáról, szavazógépezetük segítségével létrehozták a »Koreai ENSZ Bizottságot«, hogy annak ellenőrzésével rendezzenek egész Koreában »általános választásokat«. Minthogy a koreai nép nem mehetett bele egy ilyen, csakis gyarmati sorshoz vezető választásba, az amerikai imperialisták »külön választásra« készültek Dél- Koreában, s azt 1948. május 10-én meg is tartották. A Koreai Munkapárt elhatározta a dél-koreai választások bojkottálását, és ezért 1948 áprilisában Phenjanban értekezletre hívta egybe Észak- és Dél-Korea politikai és társadalmi szervezeteinek képviselőit, akik megbélyegezték a »külön választásokat«, és elhatározták: határozottan küzdenek egy olyan egységes, demokratikus, független és szuverén állam megteremtéséért, amelyet maga a koreai nép hív életre. 1948. június 29-én Észak- és Dél-Korea politikai pártjainak és. társadalmi szervezeteinek második együttes tanácskozásán Kim ír Szén javasolta, hogy általános választások útján hozzák létre Észak- és Dél- Korea közös legfelsőbb törvényhozó szervét, fogadják el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányát, és alakítsák meg az összkoreai kormányt. 1948. augusztus 25-én tartották ' a Koreai Népi.De- mokr; ...i Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése képviselőinek választását. Észak-Ko- reában a választók 98,49 százaléka szavazott a demokratikus egységfront jelöltjeire. 1948. szeptember 2-án Phenjanban tartották meg a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésszakát. Szeptember 8-án fogadták el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányát. Szeptember 9-én kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, és Kim ír Szén vezetésével megalakult a minisztertanács. A KNDK megalakulása után, 1948 végéig a Szovjetunió a Legfelsőbb Népi Gyűlés kérésére kivonta csapatait Észak- Kc-reából. A köztársaság kormánya diplomáciai kapcsolatot létesített a szocialista országokkal, s a szocialista tábor teljes jogú tagjaként kilépett a nemzetközi küzdőtérre. Az amerikai imperialisták és a Li Szín Man-ldikk agresszív háborúra készültek, hogy leszámolhassanak a dél-koreai nép ellenállásával, megdöntsék az észak-koreai népi hatalmat, és egész Koreát gyarmati sorba süllyesszék. A Koreai Munkapárt a nemzeti válság elhárítása és az ország békés egyesítése végett az észak- és dél-koreai Demokratikus Nemzeti Egységfrontot egyesítette, és megalakította a Demokratikus Hazafias Egységfrontot, amely magában foglalta a haza békés egyesítéséért küzdő demokratikus hazafias erőket. A Demokratikus Hazafias Egységfront Központi Bizottságának bővített ülése 1950. június 7-én felhívást intézett az egész koreai néphez, hogy észak- és dél-koreai általános választás útján hozzanak létre egységes, legfelsőbb törvényhozó szervet. Az amerikaiak . és Lá Szín Manék elutasították: a javaslatot. IPatuAa mtHMk dai^oz-M a me%&fraada$4yi vzakem&ewk Az észak-koreai agronómusok, zootechnikusok, állategészségügyi dolgozók és a mezőgazdaság más szakemberei a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe mennek dolgozni, hogy műszaki segítséget nyújtsanak a szövetkezetnek. Két éven belül a kerületekben — amelyek mindegyikében tíz termelőszövetkezet működik — átlag 3 agronómus és 3 zootechnikus lesz. Ezek a szakemberek segítik a termelőszövetkezeti dolgozókat, hogy megoldhassák az állattenyésztés, az állategészségügy stb. technikai kérdéseit, újabb szakembereket képeznek ki, és megteremtik a falusi technikai bázist. A termelőszövetkezetek így lényegében maguk oldhatják meg a technikai kérdéseket. Az elméletet a gyakorlattal szorosan egybekapcsoló mezőgazdasági szakemberek, az ország kerületeinek sajátos vv- szonyai szerint fejlesztik majd az állattenyésztést, a mezőgazdasági tudományt és technikát. Sőt a mezőgazdaság legidőszerűbb problémáinak a kidolgozását is elvállalják. ^ A mezőgazdasági főiskolák és technikumok tanárai es diákjai vállalták, hogy segítik a közel fekvő kerületek termelőszövetkezeteit. Az állam támogatja a mezőgazdasági szakemberek hazafias kezdeményezését, és mindent megtesz annak érdekében, hogy új munkahelyükön jó feltételek között dolgozhassanak. HatyfOJeáHtyú: építkezés UUenian&aH A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában megrendezték a phenjani építőmunkások aktívaértekezletét. Az értekezlet részvevői megtárgyalták a phenjani építkezések programjának teljesítését. Az értekezleten felszólalt Lt He Szun, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, és elmondott hogy augusztus 15-ig Phenjanban több mint 12 000 család számára kell lakást építeni, ezenkívül több kultúrházat, iskolát, rendelőintézetet, kórházat kell emelni. Felépülnek a felszabadító harc múzeumának és a szovjet kiállításnak az épületei, egy nagy színház, továbbá kibővítik a Moranbon-stadiont. JWV.' mán kidolgozták a háború utáni gazdasági fejlődés irányvonalát, amely előírta a nehézipar elsődleges fejlődését a könnyűipar, a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése mellett. A hároméves újjáépítési és A sikertelen, véres imperialista agresszió 1950. június 19-én a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének elnöksége javasolta a dél-koreai »nemzetgyűlés«-nek, hogy a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlés és a dél-koreai »nemzetgyűlés« egybeolvasztása és egységes törvényhozó szerv megteremtése útján valósítsák meg az ország békés egyesítését. A liszinmanista árulók és gazdáik, az amerikai imperialisták azonban a háború kirobbantásával válaszoltak. A koreai nép győzelmével véget ért több mint három esztendős háború során az ellenséges hadak vandál pusztítása következtében több mint 8700 gyárépület, több mint 600 ezer lakóház dőlt romba, 370 ezer hektár mezőgazdasági termőterület vált használhatatlanná. A háború hozzávetőleges számítások szerint 4200 millió von kárt okozott. Ilyen méretű pusztítás után csakis a szocializmus építéséből fakadó feladatok végrehajtása után lehetett erősíteni az ország demokratikus, politikai és gazdasági bázisát, s azt olyan erővé változtatni, amely döntő az ország egyesítése és függetlenségének biztosítása szempontjából. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának VI. plénu5 WVWWi. népgazdaságfejlesztési terv végrehajtása után lehetővé vált, hogy az észak-koreai nép áttérjen a népgazdaság fejlődésében új szakaszt jelentő első ötéves terv teljesítésére. A szocializmus épitéséitek útján Az 1956 áprilisában megtartott III. pártkongresszus. ismét pontosan megjelölte a Koreai Munkapárt irányvonalát, kitűzte az első ötéves tervnek áz ország északi részében történő gyors ütemű szocialista építésére vonatkozó konkrét feladatot. A Koreai Munkapárt 1956 decemberi plénuma felhívta a párt tagjait, az egész népet, hogy küzdjön a szocialista építés újabb lendületéért, indít son tömegmozgalmat a termelés és a takarékosság maximális fokozásáért. A párt központi bizottságénak 1956 decemberi plénuma után hatalmas lendület volt tapasztalható a szocializmus építésében, a népgazdaság valamennyi területén széleskörű mozgalom bontakozott ki a »Csonlima-brigód« cím elnyeréséért. Az első ötéves tervet teljes termelés szempontjából 1959. június végére, tehát két és fél év alatt teljesítették. Ennek során Észak-Koreában teljesen felszámolták ak ipar gyarmati egyoldalúságát. A Koreai Munkapárt és a KNDK kormánya a mezőgazdaság szocialista átszervezésének lenini elvéből kiindulva rátért a szövetkezetek szervezésére. 1953—54-ben kísérleti szövetkezetek alakultak, 1955- től megkezdődött a parasztság tömeges belépése a szövetkezetekbe, 1958 augusztusában pedig befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. Majdnem ezzel egyidejűleg fejeződött be a városi magánvállalkozók és kereskedők szocialista átszervezése is. így tehát a KNDK valamennyi ágában osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A szocialista építésben elért sikerek és a kormány békés külpolitikája növelte és növeli a KNDK tekintélyét a nemzetközi küzdőtéren. A koreai nép következetes erőfeszítést tesz, hogy fokozza együttműködését az imperializmus és a gyarmatosítás ellen küzdő, békeszerető ázsiai és afrikai országokkal. A koreai nép, a Szovjetunió vezette szocialista tábor nagy családjának tagja biztosan vigyázza a béke és a szocializmus keleti végvárát, s magasra emelve a proletár internacionalizmus zászlaját, kemény léptekkel halad a szocializmus újabb csúcsai felé, ahonnan már látni a kommunista társadalom közeli horizontját. Ebben a történelmi időben a koreai nép az 1960. évi feladatok teljesítése közben erőt gyűjt, felkészül a szocializmus építése újabb magaslatainak ostromára, hogy az elkövetkezendő 6—7 évben újabb dönt# győzelmeket arathassoa.
