Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

JÓ TUDNI Az ablaküveg szép fényt kap, ha mosáskor a vízbe egy kis ke­ményítőt teszünk. A hús lzesebb lesz, ha forró vízben tesszük tűzre. Szaftosabb lesz így, a leves viszont gyen­gébb. A feldarabol hús soha­sem olyan ízes, mint az egy da­rabban főzött. Tükröt kölnivízbe vagy alko­holba mártott vattával tisztítha­tunk. A légypiszkot apróra vá­gott nyers hagymával távolíthat juk el. SZABÁS-VARRÁS Ezúttal a varrni tudók szá­mára közlünk egy csinos kar­ton aljat és hozzá egy kivágott blúzt. A szoknya, mint ahogy a rajzon is látható, nemcsak csíkos anyagból varrható meg, hanem élénk színű karton-bal­lonból vagy vászonból is. Eb­ben az esetben az ellentétes csíkozás helyett többsoros fe­hér tűzést alkalmazunk. A blúz bármilyen egyszínű, csí­kos, pettyes vagy akár mintás kartonból is megvarrható, ak­kor ebben az esetben kizáróla­gosan egyszínű szoknyával vi­seljük, s ugyancsak mintás szoknyához egyszínű blúzt. A rajzon látható aljhoz Kb. 2,5 m anyag szükséges, míg a blúzhoz kétszer a hossza, azaz kb. 1,20 m. A szoknyán alkal­mazott pántdíszítés olyan szé­lességű, mint három esik tá­volság, az is olyképpen, hogy a két szélen sötét és a közepén egy sor fehérrel. A blúz ugyanígy díszíthető, a nyakki­vágást szorosan megtiizzük, vagy kb. 1 cm szélességű pasz­pólt alkalmazunk vagy egy elütő színből vagy a szoknya anyagából készült ferde cj.ko- zású paszpolozást. Hogyan ápoljuk a fikuszt? Fíkuszt csupán világos, de tűző naptól védett helyen '.ehet nevelni. Helyét lehetőleg ne változtassuk. Legjobban a 15 fok körüli hőmérséklet felel meg a növénynek, de ennél pár fokkal többet vagy keve­sebbet is kibír. A legtöbb hibát az öntözés­sel követhetjük el. Sohase nap­tár szerint öntözzük, hanem mindig olyankor, amikor felü­letén száraznak látjuk a föl­det. Ilyenkor azonban legyen bőséges a locsolás, de a tá­nyérban ne maradjon víz. EZ a locsolás persze gyakoribb le­het meleg jdóben, és a hőmér­séklet csökkenésével fokozato­san ritkábbá válik. A locsolá­son kívül gondoskodnunk kell a levelek rendszeres tisztántar­tásáról is, hogy lélegzmi tud­jon a növény. Leghelyesebb, ha naponta nedves ruhával vagy szivaccsal töröljük át alul és felül a leveleket. Ha ezeket az ápolási mód­szereket alkalmazzuk, akkor jó néhány esztendeig gyönyor- •Rtklhetttirk a szép növényben. Mosási tanácsadó A jó és eredményes mosás előfeltétele a mosást megelő­ző áztatás. Az áztatáshoz ázta>- tószert vegyünk: a trisó, a habzószóda e célra kitűnően megfelel. Eredményesen hasz­nálhatjuk azonban az áztatás­hoz azt a mosóport is, mely- lyel a mosást végezzük. Az áz­tatóvíz hőmérséklete kézmeleg (30—35 fok) legyen, az áztatás időtartama 8—12 óra, színes ruhánál 3—4 óra. A gyapjú-, selyem-, műszál­ból (nylon, perion) készült anyagokat hideg vízben áztas­suk. Finom holmi mosása esetén a vlí hőfoka ne emelked­jék 40 fok fölé, tehát kéznek kel­lemes meleg legyen. A linóm hol­mik — gyapjú, selyem, müselyem, perion, nylon, őrlőn, bánion — mo­sógéppel való mosása nem aján­latos, csak kézzel, gyengéd át- nyomkodással. A mosásra váró anyagot ne csavarjuk, ne dörzsöl­jük. Különböző színű ruhaneműt együtt ne mossunk. Kimosás és öb­lítés után árnyékos, szellős he­lyen szárítsunk. Nedves ruhane­műt egymásra ne rakjunk. A szin­tetikus anyagokat langyos vassal 40 fokon szabad vasalni. Ugyan­ezek az előírások vonatkoznak a műanyaggal vagy gyapjúval ke­vert anyagokra is. Gépi mosásnál a mosógépet feltöltjük forró vízzel (80—85 fok). A használandó mosó­port kevés (2—3 liter) langyos víz­ben feloldjuk. Az oldatot hozzáönt­jük a vízhez, és a gépet pár per­cig erősen járatjuk, hogy a mosó­por jól feloldódjék. A mosandó ru­haneműt ezután egyenként bele­helyezzük a gépbe, és a gépet köz­ben járni hagyjuk. Erősen szeny- nyes részeket (gallér, kézelő) aján­latos ujjainkra vett mosóporral előzőleg bedörzsölni. Helytelen az a módszpr, hogy a mosóporokat gépi mosásnál apró szappandarab­kákkal erősítik meg. Ez nem elő­nyös, s az újfajta mosóporoknál teljesen fölösleges is. Nagyon szennyes, például olajos ruháknál a mosást meg kell ismételni. A mosás időtartama a szennyezéstől függően 5—10 perc. Mosás után bő vízzel addig öblítjük, míg a víz tiszta nem marad. Mosás üstben, fazékban A mosóporos dobozokon feltünte­tett használati utasításokból kitű­nik, hogy melyik mosószer meny­nyi vízben oldható fel, illetve hány kiló száraz anyag mosására ele­gendő. A mosóport ennek megfele­lően oldjuk fel, és öntjük hozzá az előírt vízmennyiséghez. Ezután a beáztatott ruhaneműből a haszná­lati utasítás szerint meghatározott mennyiséget lazán az üstbe helyez­zük. Az így elkészített üst tartal­mát lassan forrásig melegítjük. 10 -15 percig forraljuk. Színes ruhát csak jó meleg vízben mossuk. Mo­sás után bő vízzel öblítünk. r[)u%at az. öo minden szélesség­ben, és formában és minden elkép­zelhető anyagféle­ségben. Itt is, mint a ruhadivatnál, vannak angolos és franciás formák. A sportos jellegű övék puha bőrből vagy műbőrből ké­szülnek fél stili­zált csatokkal és különböző* fém- lánccal kombinált lógókkal, pénzek­kel díszítve, míg a franciás általában a ruha anyagából készül. Ez utób­biak szélességük­nél fogva elvesz­tik tartásukat, ezért különböző keménységű kör­bélést alkalma­zunk. Ilyen övét akár otthon is ké­szíthetünk. Kiindu­lási alap általában egy egyenes esik, s erre kerül rá­dolgozva az öv tu­lajdonképpeni fa­zonja, formája. 1. rajz. Bőrből vagy műbőrből készült öv. Abban különbözik az eddigiektől, hogy a megszokottnál jóval hosszabb fémcsattal záródik. 2. rajz. Ez kizárólagosan puha bőrből szép, az övcsat is igen nyúj­tott forma. Fémláncú lógó pénzzel díszítjük. 3. rajz. Fémvezetéssel készült műbőr öv. 4. rajz. Vászonból vagy plkéből készült saját anyagából behúzott gombokkal. 5. rajz. Készülhet egyszínű pa­mut- vagy selyemanyagból. Az öv .oldalán záródik. 6. rajz. Élénk színű vagy sötét­kék anyagöv fehér vagy elütő szí­nű tűzéssel. Az átvetőjét egy gombbal fogjuk le. Szintén olda­lán záródik. rajz. Rlpszselyemből vagy bár­sonyból készítjük . szélén selyem vagy saját rojtozással. 8. rajz. Csíkos kartonból vagy vászonból igen csinos forma, kö­zépen egy gombbal. 9. rajz. Két élénk szín kombiná­ciója, pl. narancssárga, középen citromsárga pánttal és masnival. KOZMETI K A —k A haj rendellenességei A haj betegségei közé tarto­zik a különböző okú és kime­netelű hajhullás, a hajas fej­bőr faggyúmirigyeinek rend­ellenes működése következté­ben létrejövő elváltozások, a hajszálak megbetegedései és a baj gombás megbetegedései. Hajhullás A hajszálak időnként kicse­rélődnek. Az egészséges fej­bőrről 30—40 szál hull ki na­ponta. Helyettük új szálak nő­nek, melyek ugyanolyan hosz- szúságot érnek el, és ugyan­olyan erősek lesznek, mint a régiek. Kóros hajhullásról ak­kor beszélünk, ha a fejbőrről 40-nél több szál hull ki na­ponta, és helyükbe egyáltalán nem nő új szál, vagy csak gyengébb, rövidebb szálak nő­nek. Hajhullás akkor követke­zik be, ha a haj papillát vala­milyen ártalom éri, s ennek következtében a hajpapilla működése megváltozik megszűnik. vagy Kopaszság RECEMINTÁS CSIPKETERÍTŐ 80-as horgolócémából 14-es tűvel készítjük. Nagysága így 28x28 cm lesz. A terítő két részből áll. A belső 63 kocká­ból álló négyzet alakú részt 190 szemre kezdjük, és a le­számolható minta szerint a kockákat^ 2 láncszemmel és egyráhajtásos pálcákkal hor­goljuk oda-vissza. A tele koc­kákba 3 egyráhajtásos pálcát készítünk, amelyből kettőt a kockákba horgolunk, egyet pe­dig az utolsó szembe öltünk. A terítő másodtk részét kör­be horgoljuk. A szaporítást a sarkoknál végezzük, mégpedig a tele kockáknál a cözépsó szembe 3 egyráhajtásos pálcá­val, az üres kockáknál 2 lánc- szemes kockával úgy, hogy visszaöltünk a kiinduló szem­be. A 45. sortól kezdve a kö­zépső 4 egyráhajtásos pálca előtt és után is szaporítunk egy-egy láncszemes, egyráhaj- tásos kockát. A leszámolható mintán ezt a karikák jelzik. A ■zélcsipke ívelésére a rajz sze­rinti helyeken az utolsó két I kihagyásával. Az utolsó sor­sorban 5—5 láncszemet rövid- ban a kockák fölé három lánc- pálcával öltünk le egy kocka | szemes pikókat horgolunk. A kóros hajhullás következ­ménye. A kopaszság lehet: a) átmeneti, amikor a haj­szemölcs nem pusztul el, és idővel új hajszálat termel; b) végleges, amikor a haj- szemöcs elpusztul, s ezért azon a helyen több hajszál nem nőhet; c) veleszületett, ilyenkor hajszál egyáltalán nem képző­dik, vagy csak pehelyszőr jel­legű. A hajhullások fajtái: a) Tüneti hajhullás. Jellem­zi, hogy a fejbőr kóros elvál­tozást nem mutat. Főleg sú­lyos, lázas betegségek után je­lentkezik. b) Foltos hajhullás. A haj kerek foltokban hullik ki, hir­telen keletkezik. Újabban ideg - rendszeri megbetegedésnek tartják. A haj rendszerint hiánytalanul visszanő. c) Idegrendszeri zavarok kö­vetkeztében létrejövő hajhul­lás. Szabálytalan sávos alak­ban jelentkezik, idegek sérülé­se, idegbetegségek okozzák. A betegség gyógyulása után a hajszál rendszerint visszanő, de gyakran festékben szegé­nyebb. d) Korai hajhullás. Főleg férfiakon jelentkezik a 20. év­ben vagy még előbb. Néha bőrzsírosság, korpa kíséri, né­ha azonban a fejbőrön semmi elváltozás nem mutatható ki. Néha az öröklődés kimutatha­tó. e) öregkori hajhullás. 50 év körül kezdődik, tünetei hason­lók a korai hajhulláséhoz. Gyógyítani nem lehet Fejbőr-korpa Száraz tapintású, hulló kor­pa. Gyógyítása gyengébb haj­szeszekkel, fertőtlenítő anya­gokkal, esetleg kénnel, ichtiol- lal, mentollal, kámforral törté­nik. Túlzottan zsírtalanítani nem szabad a fej bort Ha a . hajszál száraz, a hajszeszbe ri- íj cinusolajat keverünk. 5 Zsíros korpa. A korpa erő­sen zsíros tapintású, gyakran vastag rétegben borítja a fejet, viszketés kíséri. A fejbőrt erő­sen tisztítjuk, és megszabadít­juk a korpától. Fejmosás sok meleg vízzel, szalmiákszesz és bórax hozzáadásával. Ha a hajszálak szárazak, a korparé­teg felpuhítását mosás előtt olaj pakolással kell végezni. Bedörzsölések erősebb haj­szesszel, mosással egybekötve. Hoffmann-féle, hajhullás el­leni szesz: Acidum salicylicum 0,5 g Resorcin 2,0 g Antlisasol 2,0 g Menthol 0,5 g Alkohol 96 %-os 95,0 g Öt jó tanács húss^lgk készítéséhez 1. A baromfihúst ne frissen vágva főzzük, süssük. Elkészí­tés előtt legalább egy napig pihentessük, mert így sokkal porhanyósabb, ízletesebb Még nyáron is megtisztíthatjuk elő­ző este a másnapi ebédhez va­ló csirkét. 2. A húst ne áztassuk fölösle­gesen vízben, mert sok táp­anyagot kiold belőle, és elveszi az ízét. 3. Hamarabb puhul a hús, és omlósabb lesz, ha előbb jói kiverjük és éles késsel, külö­nösen az inaknál bevagdossúk. 4. A rántott húst bő forró zsírban néhány percig fedő alatt süssük, és csak akkor ve­gyük le a fedőt, ha a villa már könnyen beleszalad a húsba. 5. Az egyben sült húst ne sózzuk be előre, hanem csak amikor a zsírban már színt ka­pott. Gyermekeknek A BOCSOK É> A RÓKA Medve papa és medve ma- A róka éppen arra kószált, ma dolga után járt az erdő- gondolta, megnézi, min tor­ben. Volt nekik két kicsi bo- zsalkodnak a bocsok. Mikor csuk. Azok otthon heverész- tek. Mikor ráuntak a heveré- szésre, elindultak sétálni. Ahogy sétáltak, egyszer csak meglátták az országutat. Az országúton emberek jártak, szekerek döcögtek. A két ki­csi bocs egy bokor húséból nézelődött. Az országút gö- csörtös volt. Egyik-másik sze­kér akkorát zökkent, hogy a kocsis majd ledőlt a bakról. A két kicsi bocsnak a ,köny- nye is kicsordult, olyan jól mulatott. Egyszer aztán ke­serves nyikorgást hallottak. Hát egy hosszú szekér köze­ledett az úton. Egy roskadá- sig megrakott hosszú szekér. A két kicsi bocs cs&ndben kuksolt a bokorban, s nézte, mi történik. Az történt, hogy az egyik kerék gödörbe sza­ladt, a szekér tetejéről pedig a földre gurul egy nagy fe­hér malomkő. Gurult, gurult, aztán elterült az árokban. A két kicsi bocs odaszaladt. Lát­ták, hogy nem malomkő az, hanem egy szép, zsíros sajt. — No, ezt megesszük — mondták. Azzal fogták a sajtot két­felöl, s bevitték a sűrűbe, hogy megosztozzanak rajta. Csak hát egyik bocs nem bí­zott a másikban. Veszekedni kezdtek, a sajtot n"d.i.n ide- oda rángatták. S kiabáltak, ahogy a torkukon kifért. látta, hogy a sajton kaptak össze, ajánlkozott, hogy majd igazságot tesz közöttük, el­osztja a sajtot. — Elfogadunk bírónak, ró­ka koma — mondta a két ki­csi bocs. — Akkor menjetek oda a bokor mögé — szólott rájuk a róka. — Fordítsatok hátat, s addig ide ne nézzetek, míg hármat nem vakkantok. A két kicsi bocs engedelme­sen elbújt egy bokor mögött. A róka megnyalta a szája: szé­lét, s jóízűen hozzálátott a la­komához. Mikor a sajtot az utolsó harapásig felfalta, me­gint megnyalta a száját, és nesztelenül odább állott. A két kicsi bocs pedig vár­ta, hogy a róka hármat vak- kantson. Telt az idő, múlt az idő, de nem vakkantott sen­ki. Erre kukucskálni kezdtek a bokor mögül. S nagyon el­csodálkoztak, mivel a róká­nak színét sem látták. Mikor pedig kiderült, hogy a róká­val együtt a szép kövér sajt­nak is nyoma veszett, akkor a két kicsi bocs rettentően elszomorodott. — Ha jó testvérek lettünk volna, sajtot is ehettünk vol­na — mondták. Azzal nagy búsan megint dúltak hazafelé.

Next

/
Thumbnails
Contents