Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. augusztus lí Hruscsov válaszai a Pravda szerkesztőségének kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról.) csupán arra használta fel a tárgyalásokat, hogy elaltassa a közvélemény éberségét, és húz­za az időt. »Mi nem kívánjuk e törek­véseket elősegíteni, nem akar­juk, hogy támogatásunkkal az efféle meddő leszerelési tár­gyalásokat spanyolfalként használják fel, amely mögött gyakorlatilag tovább folyik a fegyverkezési verseny, és fennmarad a nukleáris háború veszélye*1 -— jelentette ki a szovjet kormányfő, majd a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a leszerelés kérdését teljes egészében meg lehetne vi­tatni az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán. A szovjet kormány véleménye szerint igen hasznos volna, ha e kérdés megvitatásában részt vennének az ENSZ tagállamai­nak kormányfői. Franciaország leszerelési ál- . láspontjáról szólva Hruscsov a következőket mondotta: — Ez év áprilisában, miután De Gaulle elnökkel tárgyaltam, az volt a benyomásom, hogy a Szovjetunió és Franciaország álláspontja ebben a kérdésben azonos vagy csaknem azonos. Amikor azonban sor került az újabb szovjet javaslatok meg­vitatására — e javaslatok messzemenően tekintetbe vet­nék Franciaország álláspont­ját —, kiderült, hogy nemcsak az Egyesült Államok és Ang­lia, hanem maga Franciaország is szembefordul e javaslatok­kal. Ügy látszik, az Egyesült Államok és Anglia késztette arra Franciaországot, hogy az ő ✓álláspontjukra helyezkedjék — mondotta Hruscsov. A szovjet kormányfő üres szóbeszédnek nevezte azt a próbálkozást, hogy a nukleáris fegyverek szállítására alkal­mas eszközök ellenőrzését le­szerelésnek tüntessék fel. Ez­zel csak azt akarják elérni, hogy a világközvéleményt meg­tévesszék — mondotta. Az ENSZ leszerelési bizott­ságának összehívására vonat­kozó amerikai javaslatról ki­jelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó lenne részt vermi e bizottság munkájában, ha nem szerzett volna oly szo­morú tapasztalatokat a tízha­talmi bizottság működéséről. A jelek szerint — mondotta — az Egyesült Államok nyo­mást akar gyakorolni a többi országra, hogy ismét terméketlen bizottsági vi­tába vonja őket, s kizárja annak lehetőségét, hogy ezt a kérdést az ENSZ- közgyűlés átfogó vitájára bo­csássák. Az .ENSZ leszerelési bizott­ságának összehívásával kap­csolatos manőverre azért volt szüksége az amerikai agresszív erőknek, hogy könnyebben becsaphassák az embereket a küszöbön- álló elnökválasztáson. Ennek a »kezdeményezésnek-< lényegében csak az a célja, hogy elodázza a leszerelés meg­oldását. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a fegyver­kezési hajsza vált ü választási harc. legfőbb jelszavává. Hruscsov utalt az általános és teljes leszerelés szovjet ter­vére, majd kijelentette: Saj­nálatra méltó lesz, ha az Egye­sült Államok rá tudja beszélni a többi országot a bizottság összehívására, mert ez semmi­képpen sem hozná közelebb a leszerelést. Az Egyesült Államok agresz­szív körei sem a megegyezést, sem a leszerelést, sem a fegy­verek megsemmisítését nem akarják, sőt mi több: az ame­rikaiak egyes szövetségesei, melyekhez az Egyesült Álla­mok bizalmas üzenettel for­dult, ugyancsak bizalmasan közölték velünk, hogy az amerikaiak pusztán for­mális ügyrendi kérdések­re kívánják korlátozni az ENSZ-bizottság. munkáját. A szovjet kormányfő gúny­nyal említette egyes amerikai lapoknak azt a koholmányát, hogy a Szovjetuniónak nem annyira a leszerelés az érdeke, mint a hétéves terv teljesítésé­re szükséges összegek előte­remtése, s hogy a leszerelés meghiúsítása »kudarcra kár­hoztatná a hétéves tervet-«. Akár megvalósul a leszere­lés ebben a hétéves időszak­ban, akár nem, a nagyszabású hétéves tervet okvetlenül vég­rehajtjuk — mondotta, majd utalt rá, hogy jelenleg még na­gyobb távlati tervet dolgoznak ki, amelynek megvalósítása a kommunista társadalom felépi. lésének tulajdonképpeni befe­jezését jelenti majd. A Szov­jetunió gazdasági fejlődését most sem a hidegháború, sem a fegyverkezési verseny nem képes lelassítani — mondotta. — Lehet, hogy egyes forró fejű emberek nyílt katonai beavat­kozásra építik szándékaikat, de korunkban csak öngyilko­sok vállakozhatnak arra, hogy háborút indítsanak a Szovjetunió ellen, hiszen Hitler példája is ezt mutatja. Hitler követői Hitler sorsára jutnák. A Szovjetunió elsősorban emberiességi okokból, az egész nép és az egész emberiség ér­dekeit féltve javasolja az ál­talános és teljes leszerelés programját, — fejezte be nyi­latkozatát Nyikita Hruscsov. (MTI) Lumumba válaszolt Hammarskjöldnek: Kongó kész együttműködni a Biztonsági Tanács legújabb határozatának végrehajtásában nyilatkozatokat tétetnek velük a belga rádióban. Elisabethville. Csőmbe, a katangai tartomány szakadár miniszterelnöke szerdán reggel táviratot kapott Hammarsk- jöldtői. Az ENSZ főtitkára táviratában felteszi a kérdést a katangai kormánynak, haj­landó-e a Biztonsági Tanács határozatából a mindenkire háruló kötelezettségeket vál­lalni. Hammarskjöld távirata nem tesz említést — mint a Reuter rámutat — a katangai miniszterelnök keddi »feltéte­leiről«. Csőmbe azonnal vála­szolt Hammarskjöld táviratá­ra és közölte, »kész tárgyalá­sokat kezdeni az ENSZ-csapa- tok bevonulásáról«. Ezt a nyil­vánvalóan alkudozási szán­dékkal tett kijelentését Csőm­be azzal a képmutató állítás­sal indokolja, hogy »mindig a békés megoldásokra töreke­dett«. Kiutasították a Szovjetunióból az amerikai légügyi attasét Léopoldville (MTI). Lumum­ba kongói miniszterelnök szer­dán levelet nyújtott át Bun* che-nak, az ENSZ léopoldvil- le-i képviselőjének, s abban — mint a Reuter jelenti — kö­zölte, hogy kész »a legtelje­sebb mértékben együttműköd­ni« a Biztonsági Tanács leg­újabb határozatának végrehaj­tásában. A levél válasz Hammarsk­jöld üzenetére, amelyet Lu­mumba kedden este kapott meg. A kongói miniszterelnök szerdán délelőtt a sajtónak is nyilatkozott és a Biztonsági Tanács döntését Kongó szem­pontjából megnyugtatónak ne­vezte. Hangsúlyozta azonban, hogy a Kongói Köztársaság csak akkor hajlandó diplomá­ciai kapcsolatba lépni Bel­giummal, ha a belga csapatok kiürítik Kitonában és Kami­llában lévő támaszpontjaikat. % Csombéről is nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy Csőmbe minden cselekedetét, minden megnyilatkozását a belgák su­galmazzák. Közölte, hogy a belgák sza­botázsa miatt a kongói rádió adásai nem jutnak el az or­szág minden tartományába. A belgák — mondotta — szabo­tázsra kényszerítik a Belgium­ban élő kongói diákokat és szakembereket, s kongóellenes Moszkva (TASZSZ). E. M. Kirton amerikai légügyi atta­sét felszólították, hogy hagyja el a Szovjetunió területét. A szovjet biztonsági szervek megállapították, hogy Kirton a Szovjetunióban diplomáciai beosztásával összeegyeztethe­tetlen tevékenységet folytatott. Kirton Macdonald nevű be­osztottjával vonaton az Uralon- túli Kurganba utazott, ahol tetten érték katonai objektu­mok fényképezése közben. A nála talált filmen repülőgépek és hadiipari objektumok ké­peit ismerték fel. Több, felde­rítési célokat szolgáló feljegy­zésekkel teli füzetet koboztak el tőle. Kétéves Szovjetunióbeli tar­tózkodása idején Kirton nagy­számú felderítő utat hajtott végre. Megpróbált behatolni több fontos katonai és hadi­ipari objektum körzetébe. Odesszában például egy ka­tonai járőr akadályozta meg abban, hogy fontos haditenge­részeti objektumokat lefényké­pezzen; Macdonaldot, a katonai at­tasé helyettesét a szovjet kül­ügyminisztérium figyelmezte­tésben részesítette. (MTI) Az osztrák sajtó Raab kancellár és Habsburg Ottó találkozójáról Becs (DBA). Az Eucharisz­tikus Kongresszus alkalmából Münchenbe érkezett Raab osztrák szövetségi kancellár ta­lálkozott Habsburg Ottóval. Az osztrák lapok meglehetősen csűfondáros hangnemben ír­nak nem is annyira magáról a találkozóról, mint inkább az azt körülvevő titkolózásról. Közleményt ugyan nem ad­tak ki a találkozóról — írja a Das Kleine Volksblatt, az Osztrák Néppárt lapja —, mégis kétségtelen, hogy nem­csak a müncheni rossz időjá­rásról beszéltek. Az Illustrierte Kronenzei­tung felteszi a kérdést, miért kellett plyan nagy titokzatos­ságba burkolni a találkozót. A szociáldemokrata Arbeiter Zeitung megjegyzi: »A sok mellébeszélésből világosan ki­tűnik a rossz lelkiismeret. Ausztria és nemzetközi tekin­télye számára hasznosabb len­ne, ha a kancellár és pártja nem paktálna össze Habsburg úrral a köztársaság háta mö­gött.« (MTI) Macmillan Bonnba utazott London (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Macmillan angol miniszterel­nök szerdán délelőtt repülőgé­pen kétnapos látogatásra Bonn­ba utazott. Független lesz Csad Fort Lamy (ADN). Csütörtö­kön újabb afrikai állam nyeri el függetlenségét: a Csad Au­tonóm Köztársaság. A köztár­saság a függetlenség kikiáltá­sa után is a francia közösség tagja marad. (MTlj A belga kormány megtorlással fenyegeti a NATO-t A belgák katangai ügynökei nem adták fel a harcot Brüsszel (MTI). Mint Brüsz- szelböl jelentik, a belga kor­mány kedden este miniszterta­nácsot tartott, s megvitatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kongóban állomásozó belga csapatok haladéktalan kivoná­sáról hozott határozatát. Később Eyskens miniszterel­nök tájékoztatta a sajtót a tanácskozásról. Előszö.r is han­goztatta, hogy »Belgium ne­heztel«, mert NATO-szövetsé- geseitől nem kapott elég tá­mogatást a Biztonsági Tanács­ban. Ezután bejelentette, Bel­gium csökkenti a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek tel­jesítését, elsősorban a Nyugat- Németországban állomásozta- tott belga csapatok ellátásának fedezését. A belga miniszterelnök az idézett kijelentéseket azzal a szemrehányással egészítette ki, hogy amikor hatvanmillió dol­lár költséggel megépítette a kongói Kamina támaszpontot, azt a biztatást kapta, hogy ez a támaszpont »nélkülözhetet­len a Nyugat védelmében«. A támaszpont viszont — mondot­ta a miniszterelnök — létfon­tosságú a Ruanda-Urundi bel­ga gyámsági területen lévő belga csapatok utánpótlásának biztosításához. Mint az AP tudósítója Eys­kens beszédével összefüggés­ben megjegyzi, a belga kor­mány foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy Ruanda-Urundi felett gyakorolt gyámsági meg­bízását visszaadja az ENSZ gyámsági tanácsának. Eyskens kijelentései félre­érthetetlenül jelzik, hogy a tőkés köröket képviselő belga kormány elégedetlen a Bizton­sági Tanácsban az Egyesült Államok részvételével hozott határozattál. Ugyanakkor a belga uralkodó réteg elé­gedetlen az Eyskens-kor- mánnyal. Mint az AFP megjegyzi, bizo­nyos vezető körökben felmerül az Eyskens-kormány távozá­sának gondolata. Mint a CTK jelenti, a belga tőkés köröknek kongói érde­keltsége megtartásáért folyó harcában a legújabb lépést a szenátorok egy csoportjának keddi ülése jelenti, amelyen elhatározták, kérik a kormányt, ne von­ja ki a belga csapatokat KatangábóL New York (TASZSZ). Velas­co Ibarra, Ecuador elnöke saj­tóértekezletén elítélte az Egye­sült Államok latin-amerikai politikáját. »Szűnjék -meg a pánamerikanizmus üres szó lenni — jelentette ki Ibarra. — Változzék igazi szolidaritás­sá, Latin-Amerika nemzeti ön­állóságának tiszteletben tartá­sává.« Velasco Ibarra megjegyezte, Mégpedig azzal az ürüggyel, hogy »az ott élő belgák szemé­lyi biztonsága veszélyben fo­rog«. New York. New Yorkban Wigny belga külügyminiszter megmozgat minden követ, hogy megvédje a belga. tőkés érdekeket. Mint az AFP jelen­ti, Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár két órán át tárgyalt a bel­ga külügyminiszterrel. Az ENSZ-főtitkár fogadta a kon­gói kormányküldöttséget, és tárgyalt Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettessel is. Léopoldville. Léopoidville- ben Lumumba miniszterelnök sajtóértekezletet tartott, majd kedden este a rádióban szólt az ország lakosságához. Megállapította, volt értelme a harcnak, és ezért Kongó né­pének a végsőkig kell küzde­nie.' Ismertette harcát a kon­gói nép jogainak és Kongó te­rületi épségének elismerését, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden hozott határozatát-. Akkra. Mint már jelentettük, Nkrumah ghanai miniszterel­nök felhatalmazást kért'a par­lamenttől, hogy a Kongónak esetleg nyújtandó segítség biz­tosítására előkészíthesse a ghanai hadsereg mozgósítá­sát. A parlament kedden négy órán át tárgyalt a kor­mány törvényjavaslatáról. Az ellenzék kifogásolta a kor­mány álláspontját, és módosí­Szaigon (MTI). A nyugati hírügynökségek közlése sze­rint Laoszban a keddi állam­csíny után helyreállt a rend. Az AP jelenti, hogy szerdán megszakadt a távíróösszekötte­tés az országgal, sőt csütörtö­kig a repülőforgalmat is leál­lították. Jelentéseik szerint a »forra­dalmi bizottság« ura a hely­zetnek. A volt főparancsnokot és több más katonai vezetőt letartóztatták. Diplomáciai megfigyelők va­lószínűnek ítélik, hogy Laosz a jövőben semle­ges lesz. Washingtonban az amerikai kormánytisztviselők nyugtala­nul szemlélik a fejleményeket. Az amerikai kormányköröket elsősorban az aggasztja, hogy hogy a latin-amerikai orszá­gok még jelentéktelen összegű kölcsönhöz is részletes jelen­tést kötelesek adni az Egye­sült Államoknak gazdasági helyzetükről. Az Egyesült Ál­lamok csak .ezután folyósítja a kölcsönt. A felhasználás ellen­őrzésére a legkülönbözőbb technikai küldöttségek érkez­nek az országba, s ez elégedet­lenséget kelt. (MTI) tó indítványt nyújtott be. Az indítvány ismertetésekor ' az ellenzék szóvivője azt javasol­ta, hogy a ghanai kormány in­kább »közvetítsen Lumumba és Csőmbe között«. A ghanai parlament folytat­ja a vitát. Elisabethville. Elisabethvil- lé-ben, Katanga tartomány fő­városában Csőmbe »minisz­terelnök« fegyvereket osztott szét a politikáját támogató törzsfőnökök között. A Reuter jelentése szerint belga hiva­talos személyiségek megtetéz­ték az »adományt« — a régi belga egyenruhákkal. Az AP elisabethville-i tudó­sítója szerint Csőmbe »meghajolt« ' a Biztonsági Tanács keddi határozata előtt. De harcol hata'mának megtartásáért; amikor feltételeket szab az ENSZ-csapatok katangai bevonulásának. A tudósító szerint »valószí­nűnek látszik, hogy az ENSZ eleget tesz ezekenek a feltéte­leknek, és Csőmbe képes lesz valamit megmenteni hatalmá­ból.« Mint ismeretes, a kongói ENSZ-megbízottak — ellen­tétben a nemzetközi szokások­kal és joggal — leültek a tár­gyalóasztalhoz a belga gyar­matosítók katangai érdekeit képviselő és Kongó területi épségét eláruló Csombe-kor- mánnyal. (MTI) az új laoszi rendszer szem­befordulhat az Egyesült Államokkal. A viantiane-i rádió szerdán ismertette a »forradalmi bi­zottság« közleményét, amely­ben felszólítják a külföldi csa­patokat, hogy hagyják el az országot. Kormányellenes összeesküvést lepleztek le Venezuelában Caracas (AP). A venezuelai kormánykörök közölték, hogy Betancourt elnök ellen össze- estküyést terveztek, amely­nek végső célja a kormány megdöntése volt. Egy nyugal­mazott ezredest és 11 polgári személyt letartóztattak. Az összeesküvők kihallgatásukkor bevallották, hogy katonai jun­tát akartak felállítani. Caracasban egyébként a helyzet nyugodt. (MTI) Rekord hadikiadás az Egyesült Államokban Washington (MTI). Az Egyesült Államok hadügymi­nisztériuma bejelentette, hogy a július 1-én kezdődött költ­ségvetési évben 41,5 milliárd dollárt fordít hadikiadásokra. Az AP hírügynökség szerint a második világháború óta ez az Egyesült Államok legmaga­sabb évi hadikiadási előirány­zata. Laoszban nyugodt a helyzet Ecuador elnöke elítéli az Egyesült Államok politikáját Eisenhower kongresszusi üzenetének célja a háborús pszichózis tokozása — állapítja meg a TASZSZ szemleírója Moszkva (MTI). Eisenhower elnök legutóbbi kongresszusi üzenete — állapítja meg Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója — inkább egy főparancsnok jelentésére emlékeztet, amely­ben beszámol a katonai ké­szülődés tempójának fokozá­sáról, mintsem olyan program­ra, amelynek célja az egysze­rű amerikaiakat foglalkoztató, égető kérdések megoldása. Az elnök üzenetében kizárólag a katonai kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Egész sor intézke­dést jelent be a fegyverkezési verseny fokozására, az ameri­kai légihaderő és haditengeré­szet felkészültségének növelé­sére. Eisenhower militarista üzenete arra irányul, hogy az amerikai kongresszus ülésszakának még hátralé­vő heteit az országban há­borús pszichózis keltésére, nemzetközi téren pedig a feszültség fokozására hasz­nálja fel. Á nemzeti felszabadító moz­galmak növekedésétől meg­ijedve az amerikai elnök igyekszik meggyőzni a kong­resszust, hogy állítsa vissza az amerikai szövetségesek fel­fegyverzésére eredetileg kért összeget, sőt további 100 millió dollár megszavazását is köve­teli, mert »Amerikának fel kell készülnie a kongói ese­ményekhez hasonló váratlan fejleményekre«. Ezt a további összeget az el­nök valószínűleg az amerikai hadügyminisztérium rendelke­zésére kívánja bocsátani, te­kintettel a Pentagon messze­menő afrikai és a Karibi-ten­ger térségével kapcsolatos ter­veire. Ugyanezt a célt szolgálja a latin-amerikai országok úgyne­vezett megsegítésének nagy sietve kidolgozott programja, amelyet szemlátomást az ame­rikai államok külügyminiszte­reinek augusztusi értekezleté­re időzítettek. Az új program lenne az a csalétek, amelynek segítségével Washington rá akarja venni a latin-amerikai kormányokat, hogy vegyenek részt a Kuba megfojtását cél­zó tervekben. Az Egyesült Államok fontos belső problémái teljesen hát­térbe szorultak az elnöki üze­netben. Ez érthető is, hiszen e problémák megoldására nem maradnak anyagi eszközök.

Next

/
Thumbnails
Contents