Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

i SOMOGYI, NÉPLAP 2 Kedd, 1960. augusztus 9. Lumumba javasolja a minisztertanácsnak: Kongo mondjon le az EMSZ szolgálatairól Lumumba, a Kongói Köztár­saság miniszterelnöke és Se- kou Touré, Guinea elnöke szombaton — mint ismeretes — közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban kijelentik: ha az ENSZ-haderők el­halasztják bevonulásukat Katangába, Guinea egész haderejét a Kongói Köz­társaság rendelkezésére bocsátja. Ugyanekkor Nkrumah,. Ghana elnöke is közölte, hogy amennyiben az ENSZ nem oldaná meg Katanga kérdését, olyan támogatást nyújt a Kon­gói Köztársaságnak, ami­lyent ez kérni fog. Lumumba vasárnap távira­tot intézett Kaszavubu kongói elnökhöz., A táviratban kéri, ban Lumumba, majd rámutat, hogy a Biztonsági Tanács ál­tal Kongóba küldött nemzet­közi haderők »csak parádét tartanak Kongóban ahelyett, hogy a kormány segítségére lennének a belga csapatok el­távolításában«. »Magunk fogjuk megoldani a katangái kérdést, mert ez az ország belügye, és az ENSZ nem avatkozhatiik bele, ha csak a mi kérésünkre nem. Biztosak lehetünk az afri­kai országok katonai és másfajta közvetlen segít­ségében« — jelenti ki Lumumba távira­ta, amely arra kéri Kaszavu- but, hogy a határozatot hala­déktalanul kő H1ie az ENSZ főtitkárával és a Biztonsági Tanács elnökével. * * * Nyugati hírügynökségek sze­rint az Abako-mozgalom — Kaszavubu elnök pártja — va­sárnap vezet" ' i ülésén »bi­zalmatlansági ítványt« fo­gadott el Luiv. mba miniszter- elnök kormányával szemben. Az UPI jelentése szerint a szudáni külügyminisztérium vasárnap nyilatkozatban je­lentette be: Szudán felszólítot­ta a független afrikai orszá­gok külügyminisztereit, ülje­nek össze Léopoldviile-ben, hogy tanulmányozzák a kon­gói helyzetet, és egybehangoit lépéseket teg enek — beleért­ve a katonai ‘^avatkozást — Kongó függetlenségének biz­tosítására, (MTI) hogy sürgősen üljön össze a minisztertanács, és hozzon ha­tározatot arról, hogy a Kongói Köztársaság le­mond az ENSZ szolgála­tainak igénybevételéről. »Ügy értesültem, hogy az ENSZ főtitkárához intézett szombati táviratommal éllein- létban a főtitkár később úgy döntött, hogy nem küld csapa­tokat Katangába. Ez a maga­tartás csak arra jó, hogy báto­rítsa a katangai elszakadási mozgalmat« — írta táviratá­Összeesküvés Kongó ellen A Komszomolszkaja Pravda érdekes megállapítása Moszkva (MTI). L. Vologyin, a Komszomolszkaja Pravda léopoldville-i tudósítója a lap vasárnapi számában részlete­sen, kommentálja azt a tényt, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára visszavonta kiadott parancsát, és így az ENSZ-csa­Afrika áll a nyugat-európai államférfiak sorozatos tanácskozásainak középpontjában London (MTI). A küszöbön- álló Macmillan—Adenauer­találkozó előtt a nyugati sajtó és hírügynökségek latolgatják a megbeszélések célját és a várható fejleményeket. Az Observer szerint semmi jel sem mútat arra, hogy a két államférfiú tanácskozása fel­tűnőbb nyugati kezdeményezé­seket eredményezne, s:; legfel­jebb De Gaulle és Macmillan személyes kapcsolata javulhat meg. Visszatekintve az Ade­nauer—De Gaulle-tanácskozás- ra, annyit azonban megállapít a lap, hogy a kancellár, ha ké­sőn is, de úgy látszik, belátja: most, amikor az elnökválasz­tási gondok miatt az Egyesült Államok nem töltheti be az európai szövetségesek vezé­rének szerepét, előnyös lesz, ha igyekeznek kiengesztelni Nagy-Britanniát, és nem mé­lyítik el Európa szétszakadá­sát a közös piac intézményei­nek Angliát mellőző gyors üte­mű fejlesztésével. Az AP bonni tudósítója sze­rint az európai vezetők hosszú távú terveinek célja a NATO átszervezése és Nyugat-Euró- pa politikai integrációja, de most elsősorban is szeretnék megakadályozni a Nyugat be­folyásának további csökkené­sét Afrikában. Illetékes források szerint Af­rika állott a De Gaulle és Ade­nauer között a múlt héten le­folyt tanácskozások központjá­ban is. Bár az Adenauer—Macmil­lan megbeszélésekre nem álla­pítottak meg kötött napiren­det, a hírek szerint az alábbi kérdéseket vitatják meg: Af­rika; a nyugat-berlini kérdés­ben elfoglalt szovjet álláspont; Európa politikai integrációja; az Észak-atlanti Szövetség re­formja. patok nem vonulnak be Ka­tanga tartományba. A tudósító rámutat: egész .sor tény bizonyítja, hogy Ken gó ellen az eddigiúél bonyolul­tabb módszerekkel új összees­küvés készül. Hammarskjöld parancsát követően egész sor furcsa intézkedés született a Kongóban élő európaiak és bábjaik részéről, amely en­nek az összeesküvésnek té­nyét bizonyítja. A kongói köz­ponti bank például hirtelen ötszázmillió frankos hitelt biz­tosított Kongó kormányának, bár korábban elzárkózott a hi­telnyújtás elől. Ezzel egyidejű­leg számos volt belga cég és vállalat újra megkezdte tevé­kenységét. Cégtábláikról azon­ban elhagyták a belga szót. Ugyanakkor a kongói főváros utcáin röpcédulák jelentek meg, amelyek Lumumba kor­mánya ellen izgattak, s egy reakciós újság is éles táma­dást intézett Lumumba, vala­mint az ENSZ-csapatok katan­gai küldetése, ellen. Mindez közvetlenül követte Ham­marskjöld parancsát, ez idő­ben egybeesett Csőmbe katan­gai bábkormányának nagyhan­gú nyilatkozataival. Ezek a mesterkedések arra irányul­tak, hogy visszavonhassák a bevonulási parancsot, s ugyan­akkor megingassák Lumumba kormányát. Az ENSZ főtitkára meghátrált — állapítja meg a tudósító. Kubában államosították az összes USO-tulajdonban levő vállalatot A kormány rendelete értelmében Kubában kisajátítot­ták és államosították az összes észak-amerikai tulajdonban levő vállalatokat. A kubai államosítás vonat­kozik a kubai elektromos tár­saságra, teléfontársaságra, az ESSO, Texaco és Sinclair olajvállalatokra és 36 ameri­kai tulajdonban volt cukor­gyárra. A kisajátítással mint­egy egymilliárd dollár érté­kű amerikai beruházás kerül a lőtt szovjet támogatás egyálta­lán nem veszélyezteti az or­szágot, ellenkezőleg, szilárd biztosíték arra nézve, hogy az Egyesült Államok többé nem használhatja fel katonai és gazdasági fölényét egyetlen amerikai ország szuverenitásá­nak eltiprására sem. (MTI) Parlamenti választások rendőri felügyelettel Teherán (MTI). Iránban folynak a nemzetgyűlési vá­lasztások. Több tartományban már összeszámolták a szavaza­tokat. A lakosság több helyütt nem volt hajlandó részt venni a szavazásban. Bojkottálja a választásokat az ország déli részének lakos­sága is. Jahrum városában — az Ettelaat című lap szerint — összetűzésekre került sor a rendőrség és a lakosság kö­zött. A Jahrumból Shiraz felé vezető úton rendőr- és csend­őrosztagok cirkálnak. kubai állam tulajdonába. A kisajátított vállalatokat 50 éves, 10 százalékkal kamatozó államkötvénnyel fizetik ki. A na.gy jelentőségű kor­mányrendeletet a latin-ameri­kai ifjúsági kongresszuson is­mertették 55 ezer főnyi hall­gatóság jelenlétében. A kubai korniány szombaton jegyzéket intézett az Amerikai Államok Szervezetének taná­csához. Mint ismeretes, a szer­vezet augusztus 16-án ül össze a többi között a kubai helyzet tanulmányozására. A kubai kormány jegyzék rámutat, hogy a miniszteri tanácskozás napi­rendjén az amerikaközi szoli­daritás védelmének ürügyén a »külső beavatkozás veszélyét« akarja tanulmányozni. Az iga­zi veszélyt az Egyesült Álla­mok gazdasági és katonai ag- ressziós politikája jelenti — mutat rá a jegyzék, majd így folytatja: A Kubának felaján­A nukleáris fegyverek betiltásáért küzdő tokiói nemzetközi kongresszus vasárnap bizottságokban folytatta munkáját Tokió (Üj Kína). A nukleáris fegyverek betiltásáért és a teljes leszerelésért küzdő ha­todik nemzetközi kongresszus Tokióban vasárnap 46 csoport­ban folytatta tanácskozásait. Valamennyi csoport egyetér­tett abban, hogy a világ népei­nek fokoznia kell harcát a bé­ke ellenségei ellen. A szónokok elítélték az amerikai imperia­listákat a kémrepülőgépeknek a Szovjetunió területe fölé va­ló behatolása miatt. A csoportok egybehangzóan követelték, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg kato­nai támaszpontjait Japánban, és adja vissza Okinawát Ja­pánnak, továbbá követelték a japán .úgynevezett önvédelmi erők (ezt a fedőnevet adták a jelenlegi japán hadseregnek. — A szerk.) feloszlatását. A kongresszus résztvevői tá­mogatták az ázsiai és a csen­des-óceáni térség atomfegyver­mentes övezetének megterem­tésére vonatkozó javaslatot, és közös nemzetközi akciót sür­gettek e javaslat megvalósítá­sára. A koreai küldöttek hatá­rozati javaslatot terjesztettek elő, amely követeli az ameri­kai fegyveres erők kivonását Dél-Koreából, Tajvanról, Oki- nawáról és Japánból. (MTI) NEMZETKÖZI SzEMLE Két javaslat A nyugati hatalmak, elsősorban az Egye­sült Államok a meghiúsult csúcsértekezlet óta mindent megtesznek, hogy továbbra Is »borult időt« mutasson a nemzetközi élet barométe­re. A kormányfői találkozó elmaradását köz­vetlenül okozó U—2-es kómrepülés utáni újabb légiprovokáció, a tízhatalmi leszerelési értekezleten tanúsított képmutató cinizmus, a Kuba elleni uszító hadjárat és gazdasági boj­kott, a kongói helyzet szándékos elmérgesí­tése és a békés kibontakozás megakadályozá­sára irányuló elkeseredett kísérletek mind erre vallanak. Miközben a békeszeretó embe­rek százmilliói mind erőteljesebben hallatják szavukat, s szinte a földkerekség valameny- nyi zugában egyik csapást a másik után mé­rik a nemzetközi imperializmus állásaira, a tőkés világ vezető politikusai — úgy tűnik — nem tanultak és nem akarnak tanulni a köze­li és a távolabbi múlt számukra eléggé kese­rű tapasztalataiból. Görcsösen kitartanak az idejétmúlt »erőpolitika« mellett, szítják a há­borús hisztériát, milliárdokat herdálnak el fegyverkezésre, recsegő-ropogó külföldi kato­nai támaszpont-rendszerük fenntartására. A szocialista országok erkölcsi-politikai és nem utolsósorban katonai erejük tudatában nyugodtan, bizalommal tekintenek a jövőbe A Szovjetunió és szövetségesei erejüket nem kímélve fáradoznak a nemzetközi légkör meg­javításán. E szilárd békepolitika nagy jelentő­ségű megnyilvánulása volt az elmúlt héten a két szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság javaslata. E két ja­vaslat különbőzé helyen és időben hangzott el ugyan, de mindkettő egy célt szolgál: a le­szerelést, a nemzetközi béke világméretű biz­tosítását Leszerelési csúcsértekezletet javasolt a Szovjetunió július 31-én az ENSZ keretében. A Szovjetunió álláspontja az, hogy az ENSZ valamennyi tagállamának kép­viselői legmagasabb szinten, azaz a kormány­fők bevonásával sokoldalúan, átfogó módon vitassák meg a leszerelés problémáját. A Szovjetunió nem tartja elfogadhatónak azt az amerikai javaslatot, hogy a tízhatalmi lesze­relési értekezleten folytatott nyugati huzavo­na után most az ENSZ leszerelési bizottságá­ban induljon meg a terméketlen szócséplés a tényleges leszerelés reménye nélkül. Az amerikaiak hosszú hónapokon át szabotálták a genfi -leszerelési -értekezlet munkáját. Mint kiderült, Eaton, az amerikai küldöttség veze­tője a Pentagontól és az atomenergia bizott­ságtól azt az utasítást kapta, hogy legalább 1961-ig, az új kormány megalakításáig húzza el a tárgyalásokat. Mint ismeretes, a szocialis­ta országok küldöttei áthúzták ezeket a szá­mításokat, ámikor látták, hogy nyugati part­nereik csak fecsegnek a leszerelésről, és sem­mit sem hajlandók tenni gyakorlati megva­lósításáért. Most Cabot-Lodge, a köztársasági párt új­donsült alelnök-jelí’’ ' . az Egyesült Államok ÍENSZ-küldöttségénf ezetője érdekes módon azon buzgólkodik, hogy augusztus 15—16-ra hívják össze az ENSZ leszerelési bizottságát. Miért ez a nagy sietség? Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sze­rint a leszerelés kérdése »annyira fontos az emberiség számára, hogy az amerikai kor­mány még egy hónapot sem akar várni az ENSZ-közgyűlés megnyitásáig, ezért sürgeti a leszerelési probléma elővételét az ENSZ lesze­relési bizottságának keretében«. Lincoln Whi­te, Cabot-Lodge és a többi amerikai szóvivő kijelentései azonban aligha téveszthetik meg a józanul gondolkodó, a világ folyását csak egy kicsit is figyelemmel kísérő embereket, hiszen az amerikai kongresszus nemrég sza­margójára vazott meg további 600 millió dollárt ahhoz az összeghez, amit a kormány katonai kiadásokra kért. Ezt követte Nixon és Rockefeller meg­egyezése, amelynek legfontosabb pontja, hogy több milliárd dollárral növelik majd az Egye­sült Államok katonai költségvetését. Pez »új« amerikai javaslat tehát nem több választási szemfényvesztésnél, ami az egyetemes béke ellen srőtt újabb összeesküvések leplezésére szolgál. Érthető tehát, hogy az amerikai »béke­apostolok« szívesen játszanék tovább a bú­jócskát az igazi problémákkal az ENSZ bizott­ságaiban. Ezért ellenzik a tagállamok lesze­relési csúcskonferenciáját, s ezért igyekszenek minden módon a világszervezetre erőszakolni saját elképzeléseiket. A pekingi svájci nagykövetség fogadásán hangzott el az elmúlt hét másik nagy jelentő­ségű békekezdeményezése. Csou En-laj kínai miniszterelnök megnemtámadási szerződést javasolt a csendes-óceáni országok között — beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is. Egyben indítványozta, hogy a Csendes-óceán térségét tegyék atom- és hidrogénfegyver- mentes övezetté. A nyugati reakciós sajtó előszeretettel úgy állítja be a dolgokat, mintha a kínai vezetők a Szovjetunió vezetőivel ellentétben valami­féle »merevebb« politikát folytatnának, nehe­zebben tennének engedményeket. Nos, a leg­utóbbi Csou En-laj-javaslat alaposan rácáfol ezekre az állításokra. A Kínai Népköztársaság olyan államnak ajánlott fel megnemtámadási szerződést, amely megszállva tartja Tajvan területének egy részét; amely továbbra is a két Kína koncepcióját vallja; amely megaka­dályozza, hogy a majd hétszázmilliós kínai nép képviselői elfoglalják jogos helyüket az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A kínai javaslat nagy érdeklődést keltett vi­lágszerte. A Daily Herald című angol lap pél­dául »nagyon helyesnek« nevezte a javasla­tot, amit »ötömmel kell üdvözölni«. A svájci rádió kommentátora »igen figyelemre méltó­nak« mondotta Csou En-laj nyilatkozatát. Lin­coln White, az amerikai szóvivő hétfőn még elutasította és »újabb propagandalépésnek« minősítette a javaslatot. Most viszont az As­sociated Press amerikai hírügynökség olyan értesülést közöl, ami arra enged következtet- ni, hogy az amerikai külügyminisztérium be­látta, mégsem hagyhatja figyelmen kívül, vagy intézheti el egy kézlegyintéssel a kínai kezde­ményezést. Az AP értesülése szerint ugyanis az Egyesült Államok részletes felvilágosításo­kat kér a Kínai Népköztársaságtól az atom- mentes övezetre vonatkozó javaslatáról. Erre a két ország varsói nagykövetének szeptem­ber 6-ra kitűzött legközelebbi tanácskozásán kerülne sor. A világ népei nagy várakozással tekintenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének soron következő őszi ülésszaka elé. Az ENSZ-köz­gyűlés nagy próbatétele lesz a Szovjetunió ál­talános és teljes leszerelési javaslatának tár­gyalása. A becsületes, jó szándékú emberek száz milliói politikai meggyőződésüktől füg­getlenül elvárják kormányaiktól, hogy meg­tegyék a szükséges erőfeszítéseket a világot megosztó ellentétek csökkentésére és áthida­lására. Elvárják, hogy az emberiség jövőjéért elsősorban felelős nagyhatalmak kormányfői megegyezzenek legalább a feszültség csökken­tését szolgáló legelemibb intézkedésekben. A leszerelés megvalósítása, a nukleáris fegyve­rek betiltása a legfontosabb, legsürgetőbb fel­adat Ennek a megoldását hivatottak meg­könnyíteni a két szocialista nagyhatalom el­múlt heti javaslatai. Hétfőn összeült az újonnan választott dél-koreai nemzetgyűlés Szöul (Reuter). Hétfőn ült össze Dél-Koreában az újonnan megválasztott nemzetgyűlés. Szöul fő útvonalain kétszáz diák tüntetett a parlament »el­lenforradalmi elemei« ellen. Közel hatszáz rendőr vette kö­rül az épületet, hogy megaka­dályozza az összetűzéseket és elzárta a képviselőházhoz ve­zető útvonalakat. A képviselőház elnökévé a demokrata párti Kvak Szong Hunt választották meg, aki már 12 éve a nemzetgyűlés tagja, és Li Ki Pong halála után ugyanezt a tisztséget töl­tötte be. A képviselőház alelnöke Li Jung Dzson lett, aki a demok­rata párt John Csanggal szem­ben állók frakciójához tarto­zik. A szenátus elnökévé a 65 éves független Paik Nak Dzsont választották. A nemzetgyűlés két házának öt napon belül meg kell vá­lasztania a köztársaság új el­nökét, akinek a feladata lesz az új miniszterelnök kijelölé­se. Két nappal a kijelölés után szavaznak a képviselőházban az új kormányfő beiktatásáról. (MTI) Törvénymódosítás Eichmann javára Jeruzsálem (Reuter). Az iz­raeli kormány hétfón törvény- javaslatot terjeszt a parlament elé, amely lehetővé teszi kül­földi ügyvéd igénybevételét Eichmann számára. Eichmann a múlt hónapban egy névsor­ból dr. Robert Servatius nyu­gatnémet ügyvédet választotta ki, aki annak idején a nürnber­gi perben több náci vezető vé­dője volt. Az eddig érvényben lévő tör­vények szerint izraeli bírósá­gon csak olyan ügyvéd működ­hetett, aki az izraeli ügyvédi kamara listáján szerepel. Az előterjesztett módosítás lehe­tővé tenné, hogy a jegyzékbe nem vett ügyvéd is vállalhas­sa a védelmet olyan esetekben, ahol a vádlottat halálbüntetés fenyegeti. (MTI) Veszélyes út A Pravda Anglia külpolitikájáról Moszkva (TASZSZ). Litosko és Nyekraszov a Pravda hétfői számában kommentálja Hrus­csov Mdcmillan-hez intézett válaszú zeneiének angliai hiva­talos fogadtatását. Anglia ve­zető körei — írják — az utób­bi másfél évben megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy a becsületes közvetítő szerepét játsszák Nyugat és Kelet kö­zött. Egyre-má&ra azt hangoz­tatták az angol népnek, hogy ők a békés együttélés hívei. De az álarc lehullott és kiderült, hogy a közvetítői bőröndnek kettős feneke van. A tények tanúsága szerint Anglia veze­tői rossz szolgálatot tesznek a béke ügyének, amikor minden­ben washingtoni patrónusaikat követik és a békés együttélés­ről szónokolva sürgetik a fegy­verkezési hajszát. Az angol kormány veszélyes útra lépett. Először is még job­ban az amerikai katonai vezfe- (és önkényének rendeli alá Angliát, másodszor pedig az­által, hogy teljes szolidaritást vállal a NATO politikájával^ súlyosbítja az ország jövőjét fenyegető veszélyt (MTI!

Next

/
Thumbnails
Contents