Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. augusztus 5a ENGELS »örökre megőrizzük Engels Fri­gyesnek, a proletariátus nagy har­cosának és tanítómesterének em­lékét.« (Lenin) H atvanöt esztendeje, 1895. augusztus 5-én Londonban elhunyt Engels Fri­gyes, a tudományos szocializmus egyik megalapítója, Marx hű barátja és har­costársa, a nemzetközi munkásmozgalom ki­magasló vezetője. Nagyszerű munkássága el­választhatatlan Marx tevékenységétől. Marx­nak és Engelsnek a munkásmozgalomban szer­zett érdemeit Lenin tömören így fogalmazta meg: »■...önmegismerésre és öntudatra ne­velték a munkásosztályt, s az álmodozások helyébe a tudományt állították. Engels Frigyes 1820. november 28-án Bar­men városában született. Apja gyáros volt. Szülővárosában, majd pedig Ebberfeldben járt gimnáziumba. Sokoldalú tehetsége már diákkorában megmutatkozott. Tizennyolc éves korában, mielőtt a gimnáziumot elvégez­hette volna, családi körülmények következté­ben kénytelen volt alkalmazottként állást vál­lalni egy brémai kereskedelmi cégnél. A mun­ka mellett tanult is, s tudományos és politikai ismereteit tovább fejlesztette. Közben katona lett. Katonaévének kitöltése után — 1842 vé­gén — Engels az angol textilipar központjá­ba, Manchesterbe utazott, s ott egy szövőgyár irodájában vállalt állást. E gyár felerészben apja tulajdona volt. Engels Manchesterben kapcsolatba lép az angol munkásmozgalommal, tanulmányozza az utópista szocialisták és a politikai gazda­ságtan klasszikusainak műveit. Bejárta a piszkos városnegyedeket, .ahol a munkások tengődtek, közvetlenül saját szemével látta nyomorukat és ínségüket. Angliai tartózkodása alatt válik Engels következetes materialistá­vá és kommunistává. 1845-ben Engels — beható tanulmányozás után —- megírja A munkásosztály helyzete Angliában c. művét. E nagyszerű könyvet egy vezérlő gondolat: a munkásosztály történelmi szerepének felismerése hatja át. Erről a könyvről V. I. Lenin 1895-ben a következőket írja: »Engels előtt is igen sokan leírták a pro­letariátus szenvedéseit, és rámutattak arra, hogy a proletariátuson segíteni kell. Engels volt az első, aki megmondta, hogy a proleta­riátus nemcsak szenvedő osztály, hogy éppen az a gyalázatos gazdasági helyzet, amelyben a proletariátus van, feltartóztathatatlanul elő­re taszítja, és rákényszeríti arra, hogy harcol­jon végleges felszabadulásáért. A harcoló pro­letariátus pedig maga fog segíteni magán.-« Tizennyolc évvel később Lenin ismét azt a megállapítást tette, hogy Engels említett köny­ve »... egyike a szocialista világirodalom leg­jobb alkotásainak«. Marx és Engels egymástól függetlenül is eljutottak a tudományos szocializmushoz, a dialektikus és történelmi materializmushoz. Sajátos körülmények miatt vált Németország a marxizmus bölcsőjévé, és a német munkás- osztály legműveltebb és legkiválóbb vezetői a munkásosztály és tudományos forradalmi ta­nításainak megalkotóivá. |ai i -tői kezdődik Marx és Engels közös J.O x1 x1 tevékenysége. Ekkor ismerkedtek meg Párizsban. Ettől kezdve egész életükre harcostársak, munkatársak és bará­tok lettek. Kölcsönösen kikérték egymás ta­nácsát, s kiegészítették egymás gondolatait. Közösen dolgozták ki a munkás- osztály forradalmi világnézetét. Több nagy művüket közösein írták meg, így pl. A szent család, avagy a Kritikai kritika kritikája, A német ideológia, A kommunista kiáltvány c. művüket. Kettőjük közül azonban a marxizmus megteremtésének fő érdeme Marxé. Engels gyakran mutatott rá Marx ha­lála előtt és után is Marx fölényére és zsenia­litására. Leveleiben, a Marxszal közösen írt művek előszavában és Marx halála után tar­tott beszédeiben Engels mindig hangsúlyozta, hogy a tudományos szocializmus forradalmi elméletének megalkotásában a fő érdem Marxot illeti. Engels óriási elméleti munkát végzett. A Marxszal közösen írt műveken kívül több ko­moly művet és rengeteg cikket írt. Anti-Dühring c. művében, melyet 1877—78- ban írt, a lehető legrészletesebben kifejti a marxista filozófiát. A mű egy bevezetőből és három részből: a Filozófia, a Politikai gazda­ságtan és a Szocializmus elnevezésű részek­ből áll. Az általános bevezetés a marxista filozó­fia előtörténetét nyújtja. Arra világít rá, hogy miként készítette elő a történeti és az elmé­leti fejlődés a marxi elmélet létrejöttét. A filozófiai rész a marxi világnézet alapve­tő kérdéseinek részletes elemzése. A világné­zeti kérdések kapcsán Engels állást foglal olyan alapvető természettudományos kérdé­sekben is, mint- pl.: Mi az élet? Hogyan kell értékelni Darwin nézeteit? Állásfoglalásainak helyességét a későbbi természettudományos felfedezések teljes mértékben igazolták. A politikai gazdaságtani rész a marxi poli­tikai gazdaságtan kategóriáinak kifejtése, to­vábbá — utolsó fejezete — a Marx előtti köz­gazdaságtani elméletek kritikai elemzése. Eb­ben a részben Engels kifejti a marxista állás­pontot az osztályok keletkezéséről, a hadse­regek fejlődéséről, a hadi versengés irányáról I». FRIGYES A szocializmusról szóló rész eleje az utó­pisztikus szocialista elméletek ismertetése és kritikája. Majd Engels a tudományos szocia­lizmusnak a társadalom fejlődésére, illetve a társadalom különböző kérdéseire (család, ne­velés, tulajdon, város és falu ellentéte és má­sok) vonatkozó válaszát ismerteti. Engels Dühringet lépten-nyomon azért bí­rálja, mert nem következetesen materialista, mert csak meggondolatlan, megalapozatlan szavakban nyilvánítja hűségét a materializ­mushoz, a gyakorlatban azonban tért nyit az idealista filozófia, a vallásos nézetek számára. Engels Dühringet frázis-forradalmiságáért bí­rálja, kispolgári utópisztikus, hóbortos ter­veiért, melyek mögött minduntalan az elma­radott, sokszor sötéten reakciós kispolgár né­zetei bújnak meg. A természettudományok a múlt szá­zadban óriási fejlődést értek el. Marx és Engels szakadatlanul töre­kedtek arra, hogy lépést tartsanak a legújabb természettudományos felfedezésekkel, s az új tudományos tételeket filozófiailag általá­nosítsák. Ebből az igényből születik A termé­szet dialektikája c. műnek a gondolata. Azon­ban közbejön az Anti-Dühring megírása, majd Marx halála után Marx hagyatékának keze­lése, különösen a Tőke II. és III. kötetének kidolgozása, valamint a nemzetközi munkás- mozgalom vezetésének igen bonyolult felada­ta. Így Engels terve nem valósul meg. Művé­vel kapcsolatos vázlatait csak részben jelen­teti meg. Többségük kéziratban marad. A né­met opportunista munkásvezérek elhallgatják a kéziratot. Így csak 1925-ben jelenhettek meg a Szovjetunióban A természet dialektikája e. kötetben. E mű kidolgozatlanságában is tisz­teletet parancsoló, gondolatot ébresztő mű — a természettel kapcsolatos lángeszű marxista megsejtések, filozófiai megállapítások enciklo­pédiája. A család, a magántulajdon és az állam ere­dete c. könyv, amely 1884-ben jelent meg, En­gels egyik legjelentősebb alkotása. E műnek főleg két vonatkozásban van nagy jelentősé­ge. Első részében Engels részletesen vázolja a család történelmi útját — a házasság, a sze­relem, a családi élet problémáinak fejlődés- történetét adja. Közben megvilágítja az ez­zel kapcsolatos burzsoá felfogásokat. Engels ezzel nagyban tovább fejleszti a marxi eti­kát (erkölcsi kérdésekkel foglalkozó tanítást). A mű második részében Engels sokoldalúan elemzi az állam kialakulásának okait és út­jait. Megmutatja az állam lényegét, és rávilá­gít az állam perspektíváira. Engels igen sokat dolgozott. Különösen Marx halála után. ö rendezte harcostársa, ba­rátja hagyatékát. Szervezte és irányította a nemzetközi munkásmozgalmat. Életének utol­só éveiben is fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy a munkásosztály széles tömegei megismerjék a marxizmus eszméit. Engesz­telhetetlen harcot vívott egyrészt a régi kis­polgári szocialista nézetek (lassaleanizmus, proudhonizmus, bakunizmus maradványai és a trade-unionizmus) ellen, valamint egyéb antimarxista nézetek (pl. Dühring nézetei) és politikai csoportok (mint a francia posszibi- listák, az angol Szociáldemokrata Föderáció és a fabiánusok) ellen, másrészt kérlelhetet­lenül bírálta a II. Intemacionáléban — min­denekelőtt a német szociáldemokrata pártban — fellépő jobboldali opportunista nézeteket és az újra jelentkező álbaloldali nézeteket is. Következetesen védelmezte a marxizmus ta­nításait, újból és újból hangsúlyozta a mar­xizmus alapvető tételeit, mint pl. a proleta­riátus diktatúrájáról, a párt és a munkásosz­tály vezető szerepéről, a munkás-paraszt szö­vetségről, a proletár internacionalizmus esz­méiről stb. szóló tanításokat. Utolsó műveiben fontos tételekkel gazdagította a marxizmus eszméit. E ngels halálával súlyos veszteség érte a nemzetközi munkásmozgalmat. Halála után a nemzetközi munkás- mozgalomban felülkerekedett az opportuniz­mus, s ennek következtében az első világhá­ború időszakában a II. Intemacionálé meg­szűnt létezni. De a forradalmi erők szerte a világon magasra emelték a marxizmus dia­dalmas zászlaját. Oroszországban Lenin sok­oldalúan tovább fejlesztette a marxista ta­nításokat. A marxizmus—leninizmus eszméi­nek útmutatásával a hős orosz proletariátus megdöntötte a kapitalizmust, s a Szovjetunió­ban felépült a szocializmus. Alapvetően meg­változott a világ arculata. A második világ­háború után kialakult a szocialista világrend- szer. A nemzetközi munkásmozgalom le­győzhetetlen erővé vált. Több mint egymil- liárd ember szabadult fel a gyarmati elnyo­más alól. A marxizmus—leninizmus eszméi lelkesítik a dolgozók óriási tömegeit szerte az egész világon. A marxizmus szülőhazájának keleti felében, az NDK-ban is megvalósultak Marx és Engels eszméi. Nincsen olyan erő a világon, amely megakadályozhatná a marxiz­mus—leninizmus további térhódítását — a kapitalizmus bukását, a szocializmus győzel­mét a földkerekségen. Suri Károly A lOO ÉVES NAQYATÄDI NYOMDÁBAN Tátrai György telepvezető, aki 30 éve dolgozik a nyomdában, még a Benyák-cégnél, az ak­kori tulajdonosnál inaskod ott Az irodában őrzi az 1940-ben nyomtatott kis emlékfüzetet, mélyet a nyomda fennállásá­nak 80. évfordulóján adtak ki; Az első oldalon cirádás betűk­kel szedett versikét találunk, amelyben a könyvnyomtatás feltalálójáról emlékeztek meg: »Szerény utódai a nagy Guten- bergnek Somogy lankái közt szintén ünnepelnek. Most ünnepük annak nyolcvana­dik évét, Hogy átvették a nagy nyomdász örökségét.­Két évvel ezelőtt a nagy­atádi nyomdáról azt írtuk: »A Kossuth Lajos utcában járva senki sem gondolná azt, hogy a népbolt melletti ütött-kopott kis épületben a megye máso­dik nyomdája működik... A dolgozók szeretnének tágasabb, korszerűbb épületbe költözni. A mostani épület állapota si­ralmas, kívül-belül hullik a vakolat, nem felel meg már egy modern nyomda követel­ményeinek.« És most, a nyomda fennállá­sának századik évfordulóján arról adhatunk számot, hogy elkészült az új, modem épület — csaknem egymillió forintos beruházással —■, és ma már parkettás, Heathing-kályhával fűtött, világos, ízlésesen festett termekben dolgozhat az üzem 32 munkása. Az új épületben kapott helyet a gépterem, a mosdók, az öltözők, az iroda és az étteremnek is használt kultúrterem. S öllei Józsefné hat esztendő óta naponta 8 ezer ipari nyomtatványt készít gyorssajtóján. Valójában azonban csak 1949-ben vették át az igazi örökösök, amikor a nyomdát államosították. Azóta a So­mogy megyei Nyomdaipari Vállalathoz tartozik. Évente 3—3,2 millió forint értékű ter­méket állítanak elő. A Fonal- gyárnak dobozokat, csomagoló papírt, különböző cérna- és fonalmárka-címkéket készíte­nek. Ezek a munkák nagyon kényesek, mert külföldre men­nek. A Fonalgyár térfelékéi­vé! együtt az ő dobozaik, címkéik is elkerülnek Egyip­tomba, Szudánba, Abesziniá- ba és Szíriába. Foglalkoz­nak könyvkötészettel, plaká­tok, röplapok és más nyomtat­ványok készítésével. Géppark­juk az elmúlt esztendőkben sokat fejlődött, és most is újabb gépeket várnak. Nagy szükség van rájuk, mert az idén is, mint tavaly, túl akar­ják szárnyaim tervüket; D. S. Horváth István kéziszedő 12 éve dolgozik a szakmában, Bojtor Ferenc az idén ünnepli nyomdai munkásságának 25. évfordulóját. Képünkön: a körolló gépen kartondobo­zokat készít, 111 APRÓHÍR DETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. 1 db I20xl40-es ablak, 1 db 70x 70-es ablak, 1 db 200 literes fadé­zsa, 1 db tragacs, 2 db 6 méteres létra eladó. Arany u. 8. (4427) Ijüil liDAS-VÉTEL Ili Megbízásból eladó Grapel mag­tisztító-szelektor szabadkézből. Brozsonics, Mesztegnyő. (526) Férfi-kerékpár eladó. Béke u. 11. szám. (4421) A Füredi u. 8. számú ház eladó, kétszobás össszkomforbos, elfog­lalható. Érdeklődni délután 5 után lehet. (4405) Szoba-konyhás házrészt életjára­dékra Vagy készpénzért vennék. Cím 4426-os számon a hirdetőben. (4426) A Fácánosi út 6. számú egyszo­bás családi ház 800 négyszögöl te­rülettel eladó. Cím: Harangozó. (3485) Csepel 125-ös motorkerékpár el­adó. Ady Endre utca 12., gumlvul- kanizáló. (4431) Méhek, dongómotor, gyermek­sportkocsi eladó, vagy használt kismotorért elcserélhető. Zalka M. utca 18., földszint 11. (4432) A városhoz közel, a Körtöhye- dűlőben 1200 négyszögöl szántó,, szőlő, présház eladó. Érdeklődni: Sétatér u. 96. (3498) CSERE jjjjjj Egy jókarban lévő nagyméretű asztali tűzhely eladó. Cím a ki­adóban. (530) Eladó szelídített négyhónapos kölyökróka. Tóth János traktoros, Mesztegnyő. . (528) Elcserélném kétszobás lakáso­mat egyszobás összkomfortosért. Darvasi, Sallai u. 13. Érdeklődni 6 után. (4424) Eladó 9 db-ból álló biedermeier intarziás ebédlőbútor. Memye, malom. (529) Állas |||||| A Nagyberki és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Nagyberki­be az 1-es számú vegyesboltjába erkölcsi bizonyítvánnyal rendelke­Eladó két új és két használt ab­lak, gerendák és cserép. Katona József iL 23. Megtekinthető dél­után. (527) Beköltözhető kétszobás összkom­fortos családi ház eladó a Hunya­di János u. 86. alatt. (4412) Havi átlagforgalom 100—110 ezer forint. Lakás van. Bánáti István ig. elnök. (3051) Felveszünk egy jó előmenetelű fiút tanulónak és egyet félnaoos munkára. Jelentkezés: Papírérté­kesítő, Kaposvár, Dózsa György U. V (4429) A Jedlik Ányos u. 6. számú ház — esetlég beköltözhetőséggel — el­adó. Zrínyi, Dózsa György u. 14. (4418) A Kaposvári Sütőipari Vállalat sütőipari tanulókat felvesz. Ka­posváriak és kaposvári járásiak előnyben. Jelentkezés augusztus 15-ig Kaposvár, Lenin u. 16. szám alatt Kiss Zoltánná vegyészmér­nöknél. (4406) V E G y F s üli Javíttassa mosógépét, rádióját, rezsóját a Kaposvári Vasipari és Műszaki KTsz-nél, Május 1. u. 3. sz. alatt. ____________(4413) Varrógépek javítását vállalja ga- ranciá /al Szabó műszerészmester, Kaposvár, Berzsenyi u. 30. (14203) HÁZASSÁG Megnősülne 50 éves elvált férfi házzal, állással. 35—45 éves komoly hölgy ajánlatát várom. »özve­gyek« jeligére leveleket a 4423-as számra a hirdetőbe. (4423) Somogyi Mépíap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon* 15-10, 15-U, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16. Felelős kiadó: VVIRTH LA-iOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. - 2850 Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és Dostáskézbesjtőknél Előfizetési díj egy hónapra 11,- V%

Next

/
Thumbnails
Contents