Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1960. augusztus 28. Türr Isfván (1825-1908) Mindenütt Ott volt, ahol a ““ juttatni i a nép.akaratát szabadságért küzdöttek. Elin- “ szabadságát. Ezért lazasan dúlt Bajáról, amikor Széche- a™Zte ,a. .“?«"* , nyi a Tudományos Akadémiát j.866:ba" el„ls Jutott Be gradig. J Garibaldi fovezerlete es Kos­megalapította, és visszatért az anyaföldhöz, amikor Ady és Ac him voltak a nemzet iga­zi szószólói. suth zászlai alatt akarta haza ját felszabadítani. A két ra­gyogó vezéralakot igyekezett Talán a Duna távoli folyása őrnagyar gy nST^ríhnt néhány hétre elíött- Sorra csalogatta a messzeségek felé Ca^r ff Garibaldi rendezték tiszteletére a magyar Csodálatos, hogy ez az em bor mennyit tudott, és milyen egészségesen gondolkodott. Ga­ribaldi nagyra becsülte kard­ját, »de az esze még élesebb« — mondotta. Itthon is igen népszerű ember volt. Vaiósá- gbs ünnepélyek voltak, mikor ezt az ifjú bajai embert? 1948- ban mint az osztrák hadsereg hadnagyát az olasz hadszíntér- Valtotta ta Kossuthbol re vezényelték. Nemcsak a ka­landokat szomjazta ifjú lelke, U hanem az igazságot is. Ezért a akart mindenáron hazatérni, mint Lenkey és sokan mások tették. De ez sehogy sem sike­rült. Mint a ketrecbe zárt együttes akciója sikerült. Ez a Duna Konföderáció gondolatát is. Hatalmas erő lett volna ez ak- a Kossuth-várók óriási serege, odakünn lelkes garibaldisták mindenre elszánt fegyveres ereje. Tragédia volt, hogy ezt a két erőt nem sike­oroszlán, dúlva-fúlva, boldog­talanul, izgatottan töltötte a °éS! mietetA fcSSS kritikus napokat olasz földön, h|] tt bb szbadsághlrccal míg az »otthonvalók« dicsősé- szbadsagnarccal válaszolhatott volna a nemzet, get arattak. Kiszámított fortéllyal átszö­kött a piemontialkhoz, s ná­luk a zsarnokság elleni harc erre megvolt a reális lehető­ség. És ennek a megmozdulás­nak Görgey helyett Garibaldi és Türr lettek volna a vezérei. közélet nevezetességei az ebé deket, estélyeket. De szerette őt az utca népe, az egyszerű emberek sokasága is. Szép, daliás alakja volt, hosszúkás arccal, nemes hom­lokkal, sugár termettel — csakis ilyennek lehetett el­képzelni az ünnepelt hőst, akit valóságos nimbusz vett körül. Kék szeme a vidámságtól ra­gyogott, hosszú kifent bajsza körül vidám mosoly játszado­zott. Volt fellépésében valami katonás hetykeség és fiatalos kecsesség. Memóriája, elméjé­nek frissesége szinte elkápráz­tatta környezetét és hallgatóit. igazi iskoláját járta. Végcélja ^ az olasz é megala- MkMiith írja: »Az egész föld­87 irrvlr valohrtov na7.anitni s . . . _ — . . ainai + -föl ölni to mint az voít, valahogy hazajutni s pozásaval a magyar légló hadi- itthon verekedni a többivel. lobo ói örökre elpihentek a Lenung kévés volt de terv bo- torinói fegyvertárban. ven. A badeni felkeles levere- , , Türr István utolsó politikai teke úgy tűnt fel előtte, mint másnak a faluja határa.« Türr István aranynapjai a Deák-párt idejére esnek. Utána se után azon tanakodott éppen, íurr istvan utoiso pontiKai aj^ony mélasága költözött hová menjen, amikor megjött szereplese 1866. junius 10-ere ^ozzá. Érezte, hogy egyedül a hír, hogy Világosnál letették tehető, mikor ““ * P?r napo8 van nagyon> Hazajött meghal- a fegyvert. Vége mindennek! porosz-osztrák háború idején ^ halálával egy szép magyar A legszentebb cél nincs már ““ Bismarck kancellár fogadta, iegen<3a végződött be. meg. De a kardja még igen. h°S7 meghallgassa , Magyaron- 6 Most már csak mint mesterség esetleges részvételéről csörömpöl oldalán. Olyan volt, ^hben a nagyon sietősen beie- mint az eleven ezüst, majd itt, í ezctt háborúban, majd ott bukkant fel. Ott lát- Akárhogy történt, mégis juk a krími háborúban an- örökké ott él emlékük a ma­gol szolgálatban. 1856-ban a gyar nép szívében. »Majd hoz cserkeszek oldalán az oroszok Kossuth tisztát, Türr Pista ellen. Három évre rá már is- m6g puskát, Éljen Garibaldi!« mét olasz földön adnak hírt le- — hangzott a népdal még so- századik gendás hősiességéről, amikor káig. ' megalakulasanak századik Solferinónál megverik az oszt- , rákokat. Dicsőségének tetőfo- A gyászos emleku kiegyezés kán Garibaldi mellé jegyezték után — amikor ágyú, harang fel a nevét a népek történeté- szólt és zúgott egy reggelen: ben. 1860. május 6-án a »mar- van alkotmány s koronás ki­salai ezerrel« vállalkozik a rály — amnesztiát kapott Türr legbravúrosabb haditény meg- István és hazatért. Szegre I1B1W _­valósítására. A vorosingesek akasztotta dicső kardját, és ke- állítani. Több nemzetnek újabb rajongott vezere, ezredese ott zét>e vette a mérőlécet. A harc CSANÄDY JANOS KÉT VERSE DÜNNYÖGŐ Jön a hűs éjszalia; lobbanó csillaga zizzen a bokrokon — arcod sem láthatom. S ringasson holdja bár, menj haza, kicsi lány, hajad: dús, sárga fény rebben az éj szemén. Visszahull — szőke köd, szememre, kis kölyök, szétbomlik, szerteszáll, elkel a fésű már. Menj haza, kicsi lány, ág rezzen fenn a fán; virág fél: letöröd — álmodjál kis kölyök. ,WVWWIftWJWWWW'.,.WW>1 TIHANY \ Nézd, itt a szürke hegy fokok J alatt a nyári délután /■ balatoni kékje lobog, ? s mint fényhullám fut fény utánig fürgén szökell a habtaraj a. a jégbe szúrt fagylaltokon, a víz hullámzik hangtalan \ s szívem, mely tengerrel rokon! \ És zöldbe tompul, ring a táj ■« a lila fürdőhely körül; a kékbenyúló halmokon dereng az alkonyi homály — J egy-két szerelmespár örül, ^ s berúg pár vidéki rokon. ? j M. A % Ruisz György: Tanulmányfcj. »Munkálni, tenni és nem kérni bért, Semmit magunkért, mindent a honért!«- ezek voltak jelszavai. Amikor most ünnepségeken megemlékezünk az olasz nem­évfordulójáról, fontos lenne az emlékhetek, hangversenyek és tudományos ülésszakok után egy kissé Türr István és az emigráció többi tagjának di­cső tetteit is kiaknázni, és kor­szerű értékelésben ifjúságunk­nak követendő példaként oda­KÖNYVESPOLC van a fővezér oldalán mint és háború veteránja valóságos történelmét kellene feltárni, szárnysegéd, amikor partra- apostola, megszállottja lett »az hogy az ő szerepüket itt-ott i 1.. örök b£ke eszméjének«. Azért megvilágíthassuk. Kötetek kel­szállnak Szicíliában, hogy ki űzzék az egységbontó ellensé­get hazájuk földjéről, és harc­ba vigyék egész népüket az egységes Dáliáért. Palermo ostrománál is ott vívott Gari­baldi oldalán, és oroszlánrésze volt — sebesülése ellenére is — a győzelem kivívásában. Rögtönzött magyar lovasroham döntötte el a voltumói és szá­mos más csata sorsát is. Ezek­nevezték el a »galambszívű oroszlánnak«. Belátta, hogy a harcokban kimerült nemzetnek nem a pihenés az erősítő balzsam, hanem a munka. A pénz, a zsarnokság ellenszere — gaz­daggá kell tenni az országot. A háborúk elszegényítik, az ipar gazdagítja. Ettől az idő­től kezdve csak közgazdasági lenek ehhez. De legalább egy ifjúsági regény erejéig futná a rendelkezésünkre álló tény­anyagból. Werstroh János tanár, a TIT tagja. BATES: BlBORSIVATAG A második világháború óta feltűnt angol regényírók közül kevés talált oly meleg fogad­tatásra és tartós sikerre ná­lunk, mint a Jacaranda fa és a Jó széllel francia partra szerzője. Témája az áldozatok hősies embersége a háború embertelenségében. Forrester repülőőrnagy a szerelmes em­ber halálfélelmétől sarkallva viszi a hátán sebesült bajtár­sát, és sorsát aggódva követ­jük. ANDREJ EV: ÉLETRE SZÜLETTÜNK Olyan korszakban hirdeti ez a könyv az emberi és hazafias helytállás szükségességét, ami­kor az élet rendkívül nehéz, a németek a haza szíve felé tör­nek. Két szovjet fiatal párhu­zamosan futó történetét ismer­jük meg a regényből. 1941 nya­rán egy egészen fiatal hadnagy igyekszik átjutni a fronton csapatához két megmaradt társával. Szerelmesét egy nyugati határ menti kis köz­ségben nyaralás közben éri a németek támadása. Mindket­ten azért küzdenek — fegyver­rel, csellel, önfeláldozással —, hogy visszakerüljenek övéik­hez, és úgy harcolhassanak to­vább a végső győzelemig. Tö­retlen élniakarás és határtalan humanizmus jellemzi a köny­vet. RANDÉ JENŐ: SZPUTNYIK NEW YORK FELETT Randé Jenő, a Rádió főmun­katársa 1957-ben és 1958-ban az ENSZ ülésszaka alkalmával hosszabb időt töltött az Egye­sült Államokban. Ebben a könyvében bemutatja az ame­rikai ifjúság legégetőbb prob­lémáit, a gyermekbűnözésefe társadalmi, erkölcsi okait, s ez­zel megismerkedik az olvasó a XX. század derekát jellem­ző »ifjúsági viLágválság«-gal is. A könyv a magyar ifjúság problémáit is tárgyalja. LAO Sö: TEAHÄZ Az ötvennél is több szerep­lőt mozgató háromfelvonásos színmű tulajdonképpen három társadalmi életkép. A színhely egy pekingi teaház, a régi kí­nai városi élet központja, ahol a friss színházi pletykáktól az üzleti ügyekig minden téma szóba kerül. A három felvo­nást a teaház tulajdonosa és törzsvendégei kapcsolják ösz- sze, akiknek élményein a kor változásait mérhetjük le. A darabot az elmúlt évben mu­tatta be a Pekingi Művés? Színház. beiL * sik^kben Türr István problémákkal foglalkozott, fő- mellett Tukory Lajos, Eber ° ’ ként csatornák építésével. Ahogy nélküle nem lett vol­na marsalai partraszállás és Palermo bevétele, úgy kezde­ményezése nélkül nem képzel­hető el a Panama-csatorna építése és a görög korinthosi Nándor, Frigyessy Gusztáv és Winlen Lajos is osztozott. Akkor történt mindez, ami­kor idehaza a Bach-huszárok sanyargatták a magyar népet, és a legsötétebb elnyomás uralkodott. Itt üldözöttek, megkínzottak jajveszékelése földszoros szabályozása sem. kiáltott fel az égig. Odalenn 5 javaslatára egy angol cég délen pedig magyar kézben ,, „ ... . . . j .. által regebben készített Fe­torveny volt a kard, ez adta az 6 erőt és hatalmat, itthon a fé- renc-csatomát kimélyítettek, leimet az elnyomóknak, és biz- és hajózhatóvá tették. 1868- tatást, reménységet a hallga- ban tervet dolgozott ld egy tó, dacoló nemzetnek. . u , - „ ..... Fényes haditettei nyomán hajozhato csatorna epitesere, tábornokká léptették * elő, és a Dunát Bosznián ke­Nápoly kormányzójává nevez- resztül kötötte volna össze az ték ki. Mint II. Viktor Erna- Adriával. A csatorna terv sze­to»«voia. III. Napoleon unokahugát, Bo- és Wyssoknal a Szávába naparte Wyse Adél hercegnőt, ömlött volna, s onnan emelték Jellemző, hogy a Pilmont- és volna a víz szintjét. Savoyaúházat lett volna hivat- Mindezeknél sokkaj érdeke_ va ezek után szolgálni es kép­viselni, mégis állhatatosan, sebb Türr nicaraguai csator- meggyőződéssel Garibaldi, va- naterve. Kihasználva az ame- -gyis a nép ügye mellett ma- rikai politika nagy féltékeny- radt, helyesebben mindezekben ^g<§t a panama_coloni csa- a dolgokban teljesen alárendel- tornára _ mely frjLncia érde_ te magát Garibaldi akaratá­nak, lelkesedésének. Fáradha­kű volt —, elhatározta, hogy a nicaraguai természetes víz- tatlan energiájával és simuló, tórolók felhasználásával a kiegyensúlyozott, hajló modo. frailcia érdekű csatornától rával az emigrációban előke­lő tekintéllyé küzdötte fel ma­gát. Kossuth kutahiyai fogsá­gából Londonba érkezvén őt fogadta társai közül elsőnek magánkihallgatásra, s ő volt ama kevesek egyike, akik az emigráció civódásaiban soha részt nem vettek. Kossuthtal élénk levelezést folytatott. sóikkal északabbra épít csator­nát amerikai tőkével, és ez a csatorna zsiliprendszer nélkül fogja teljesíteni feladatát. Az 1875-i párizsi nemzetközi kongresszuson nagy vita ala­kult ki a különböző nyomvo­nalakra tervezett óceánközi csatorna topográfiád feltételei és a csatorna műszaki megold á­EgyetEen vágya volt: haza- sa körül. Itt nem a Türr-féle iulni és saját hazájában is dia- koncepció diadalmaskodott. HENRI BARBUSSE (1873 -1933) kásokkal, felkerestük őket pincelakásaikban. A paraszto­kat falusi viskóikban látogat­tuk meg. Kijátszottuk a nyo­munkban settenkedő megfigye­lőket. Láttuk a falusi szegény­ség nyomorát... Hogy szervez­kedniük nem szabad, még új­Augusztus 30-án emlékezik meg a világ Henri Barbusse halálának 25. évfordulójáról. Ez a megemlékezés annak az íróharcosnak szól, akinek éle­te és műve senkinek sem volt közömbös. Gyűlölték a fasisz- meg ezek a jegyzetek a Tűz nemzetközivé akarja szélesíteni ták, rajongott érte a lövészár- címmel. Barbusse messzebbre a mozgalmat. Genfben, Bécs- kok szenvedő hőse, agyonhall- iát kortársainál. A könyv nem- ben ülésezik a Volt Fronthar- Ságot is csak dugva olvashat- gatta a hivatalos kritika, 25 csak hiteles, átélt tanúságtétel cosok Internacionáléja. 1921- nak. Munkáspárt, szakszerve- kiadást megért műveit ma job- és könyörtelen vádbeszéd, ha- tői Barbusse az orosz forrada- zeti mozgalom olyan vezérek ke- ban kapkodják, mint valaha, nem leleplezés és harci felhí- lom és kommunizmus szenve- zében van, akik a kormánnyal Egy napjaink irodalmával fog- vás is az imperializmus ellen, délyes védelmezője. Az euró- paktálnak...« A Bethlen-barát ladkozó francia irodalomtörté- Mintegy folytatásának tekint- pai rágalomhadjáratban kémé- és a balkáni fehérterrort A netéből törölték a nevét, a hetö az 1918-ban megjelent Vi- nyen cseng szava a Remény- hóhérokban leplezi le. A továb- Szovjetunióban a gyárak dől- lágosság, amelyben megmond- sugár a szakadékban és a Kés- biakban a magyar kommunis- gozói, a kolhozok parasztjai, ja: az öldöklésből a tömegek sei a fogak között című köte- ták, emigránsok, elítéltek szó- az iskolák növendékei szere- beavatkozására új világrend- tekben. szólója lesz a francia forradal­tettel mondják ki a nevét, nek kell születnie, amelyben 1923-ban csatlakozik a Fran- sai*-óban. aki »... nagyszerű egyéniségé- az egyén teljesen ki tudja bon- da ” Kommunista Párthoz. 1927-ben régi vágya teljesül: ben egyesítette az írót és a for- tani képességeit, s ahol az élet F0iyvást hallatja az értelem és a Szovjetunióba megy, hogy radalmárt.« soha nem sejtett szépségekig a méltatlankodó lelkiismeret e&Vütt ünnePelíe a munkások­Már az eddig elmondottak is ®r cl. Ez a könyv szinte felelet szavát akár tőzsdemanipulá- ^ ,a,z Októberi Forradalom indokolnák a magyar olvasók 02 1917-ben Oroszországból ciókról, akár igazságtalan bé- tlze(llk évfordulóját, es veszt rokonszenvét és érdeklődését harsanó felhívásra. rezésröl van szó. jegyen a Forradalmi Írok. Barbusse iránt. Ha azonban Még 1917-ben megalakítja a A Balkánon dühönaő fehér- Nemzletk^zl Szövetségének meggondoljak, hogy maga az Volt Frontharcosok Köztarsa- A dühöngő jeher megalapításában. Ekkor forr író3is ismert és szeretett ben- sági Szövetségét. A volt front- terrort a helyszínen tanulma- össze igazan szíve a kommu­nánkét, akkor mi is szenvedé­lyesen valljuk magunkénak öt túl a kommunista írót megil­lető csodálaton. Életére 1916-ig a szenvedé­lyes literátor tevékenység, a humanizáló és pacifista világ- szemlélet jellemző. Hisz ab­ban, hogy a félfeudális és reakciós hatalmak elleni küz­delemben hazája a haladó szellemű demokráciát képvise­li. »-Háborút a háború ellen!« jelszóval negyven éves korá­ban önként jelentkezik front­szolgálatra. Reméli, hogy a há­ború véget vet az öldöklésnek, s utána örök béke lesz ... V égigszenvedte a háború poklát — s egy gyűrött notesz lapjaira írta fel a nagy tanul­ságot: »A háború nem elemi csapás, hanem bűn!« — s elő­idézőinek felelniük kell a né­pek törvényszéke előtt. 1917- ben könyvalakban jelentek GEREBLYÉS LÁSZLÓ: LESZ harcos ismeri az imperialista nyozza. 1926-ban hazánkba is nista tanokkal és emberekkel, háború hazugságait. 1919-ben ellátogat. »Beszélgettünk mun- Üjra és újra visszatér Moszk­______________________________________________________________ vába, minden látogatása for­r adalmiságának új lendületéi je­lenti. A hitleri terror idején háború- és fasizmusellenes ligát alapít Amerikában. Életének utolsó öröme: 1935-ben ismét Moszkvába megy, hogy részt vegyen a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán. Itt éri utol a halál. Augusztus 30-án tüdő- gyulladás viszi el. Moszkva sa. ját halottjának tekinti. Mi is saj ltunknak tartjuk Barbusse-t. Példaképünk is ő: humanizmus és részvét vezette a háborús szenvedés örvényé­be, onnan a forradalmi küzde­lem arénájába, hogy végül éle­te a következetes materializ­mus és kommunizmus eszméi­ben és harcaiban virágozzék ki. Ez a mi utunk is. V nappal a szputnym l: leirepitese előtt.) I l. Andaházi Katalin, 's— -Y a TIT tagja Jó dolga lesz a Holdnak majd maholnap, Ha feljutnak az első emberek... Jó dolga lesz az első holdlakónak, Az Univerzum néki tiszteleg. Lent hagyja minden vackát és koloncát, Bűnök csíráitól is szabadul... S a tág mezőkön úgy vigyázza sorsát, hogy tán nem földi módra alakuL Mert szovjetember lesz, az lesz az első! — S milyen roppant lesz a földi változás! — Atzúg az áram rajtam, a jövendő — Világűr! Ember! Béke! Áldomás! (Egy nappal a Szputnyik I: felrepítése előtt.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents