Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP HA IS CSATA Emlékszünk, annak idejen minden nyáron kenyércsatá- nak neveztük a gabona betaka­rításáért, begyűjtéséért tett erőfeszítéseket. S ma? Ma is csata ez. Csatát vív az arató ember, a kombájnos, a behordó, az asztagrakó, a csép­lőmunkás — mindnyájan kora reggeltől késő estig a gaboná­val foglalatoskodnak. És csa­tasorba áll a felvásárló is, hogy magyarázó szóval, a ked­vezmények és országos érde­kek ismertetésével elérje: ne a •falusi padlásokra, hanem az állam raktáraiba kerüljön a fölösleges búza és rozs. Ho­gyan igyekeznek e kötelessé­güknek eleget tenni a Ter­ményforgalmi Vállalat (TV) dolgozói? Az értékesítési szerződések megkötése az idén minden ed­diginél nagyobb eredményt hozott. Szövetkezeteink az ara­tás előtt vállalták, hogy nyolc­száz vagon kenyérgabonát ad­nak el az államnak. Már ke­resztekbe rakták a learatott kalászosokat, mikor bőséges esőt kapott a határ. A TV — nem kioktató módon, hanem jó tanácsokat adva, az ismert fo­gásokra emlékeztetve — leve­let írt minden közös gazdaság­ba: szárogassák a megázott ké­véket, ne keverjék a szára­zabbhoz a túlságosan nedves szemet, a csíros gabonát a töb­bitől elkülönítve tárolják. Hogy nincs elég tágas magtá­rak? Megvizsgálta kérésüket, és ezer vagonnyi férőhelyet át­engedett a szövetkezeteknek. Ahogy megindult a cséplés, a felvásárlók megjelentek a szérűkön, mérték a gabona nedvességtartalmát. Ettől kezdve szinte állandó ingajá­ratban vannak az átvevőhely és szövetkezeti magtárak kö­zött. S gyűlik az ország ke­nyérnek valója. Bejön-e az a szabad búza és rozs, amit az idei felvásárlási terv előír? Ma már látszik, hogy elérik a száz százalékot. Ám nem ma­rad-e indokolatlanul nagy mennyiség — szükségleten fe­lül — a közös gazdaságokban, hiszen minden merész tervet túlszárnyaltak a cséplési ada­tok? A szükségesnél többet ne tartalékoljon a falu, a fölösle­get küldje el a városnak — ez a parasztság és a munkásság közös érdeke, ez a népgazda­ság érdeke. Avagy — még a gondolat is meghökkenti az embert — a háztáji jószág egye meg a búzát, rozsot, az ország ellátatlan lakossága pe­dig külföldről vett kenyéren éljen? Nem, ezt egyetlen józan gondolkodású szövetkezeti vagy egyéni gazda sem akar­hatja. Ne is tegyék ezt. Most erről vitatkozgatnak a paraszt- emberekkel a TV dolgozói Mi- r'.e-Nagyáliáspuszt'ín, ötvtskc- nyiban, Kutason és másutt is. A tavalyi számok ugyanis beszédes bizonyítékok. Elő­fordult, hogy egyik-másik szö­vetkezeti gazda a kellőnél több kenyérgabonát vitt haza a cséplőgéptől és a zárszámadás­kor. A tsz-tagok egy év alatt három vagon búzát és rozsot adtak el az államnak, mert nem volt rá szükségük. Mire jó az, hogy egy-egy család né­hány mázsa kenyérgabonát fö­löslegesen szállítson a tsz raktárából haza, onnan meg majd a TV-átvevőhelyre? Ad­ja el a szükségleten felüli mennyiséget egy tételben a közös gazdaság, nagyüzemi felárat kap érte, ha másfél ve g^nnál többet értékesített. Tarkanyi László, a vállalat helyettes igazgatója éppen er­ről beszélgetett a minap Bele­gen Tóth Ferenc szövetkezeti könyvelővel. A Petőfi Tsz alapjában véve helyes osztási mértéket szabott meg. Néhány kirívó eset azonban máris adó­dott. Szalai József (Márton,\ tíz mázsa búzát kapott. Kéttagú családnak nem kell ennyi ke­nyérgabona. Tamás Ferenc ugyancsak máscdmagával ül asztalhoz, s padlását csaknem hét és fél mázsa búza nyomja. Igaz, százhetven mázsát már eladott a szövetkezet, de a vártnál jobb termésből jut még másfél vagonnyi közfo­gyasztásra. Megértik ezt a belegiek? Igen, ha megmagyarázzák ne­kik. Beszélni kell hát velük és másokkal is — ez is része a kenyércsatának. Meg az is, hogy a TV szakemberei szin­tén propagálják a szövetkeze­tekben a nagy hozamú külföl­di búzafajták termesztését. Persze ez már a jövő évi ke­nyércsata első ütközete. Kutas József Barcs ötéves fejlesztésének terve A tervidőszak első évében, 1961-ben »teljes gőzzel« meg­indul a járdaépítés a községben. Kb. 5—600 ezer forintot fek­tetnek be erre a célra. A mos­tani községfejlesztési alapot fi- gyelembevéve az öt év alatt mintegy 5 millióval gyarapszik a falu (ebben nincs benne az Jó ütemben halad a Munka, már tető fedi Nagyatád egyik új épületét, a pár (székhazat. állami beruházás). Ugyancsak jövőre korszerűsítik a két óvo­dát. Mindegyik egy-egy cso­porttal több gyermekkel tud foglalkozni majd. S bővítik, korszerűsítik az egészséghá­zat. 1962: Megkezdik és a követ­kező évben fejezik be a falu közvilágításának átépítését Vagy neon-, vagy higanygőz- lámpákat (ha nem lesz addig valami újabb) szerelnek fel. Vesznek egy öntözőautót, és 150 ezer forintot áldoznak út- kövezésre. A járási könyvtárt elviszik a művelődési házhoz, ott építenek neki helyet. A terv 3. évében művelődési otthont kap Pálfalu, Barcs ke­leti része. Bővítik a régit, vagy új bölcsődét építenek és peda- góguslakásokat, hiszen komoly ígéretet kapott már a község arra, hogy az ötéves tervben gimnázium épül állami beru­házással 64-ben szintén útkövezés és a község vízművesítésének megkezdése szerepel a tervben, ez utóbbi is befejeződik 1S65- ben. Hogyan erősítsük tovább a párt tömegkapcsolatát? \ Vita a városi pártbizottságban A Kaposvári Városi Pártbi­zottság vezetői az elmúlt he­tekben több mint 200 kommu­nista és párton kívüli munkást kerestek fel. A beszélgetés fő témája: miként vélekednek a párt politikájáról; mi a véle­ményük a városi pártbizottság munkájáról; hogyan ítélik meg azoknak a kommunistáknak a magatartását, akikkel együtt dolgoznak. Több brigád ment ki az üzemekbe azzal a feladattal, hogy vizsgálják meg: milyen a párt és a tömegek kapcsolata. Az összegyűjtött elemzések eredményét a városi pártbi­zottság megtárgyalta. A beszámolók és a felszólalá­sok azt bizonyították:, hogy a pártbizottság igen jól ismeri területe politikai helyzetét, na­gyon jól tudja: politikánk si­kere attól függ, hogy milyen viszony alakul ki a párt és a tömegek között. A városi pártértekezlet óta a párt és a tömegek kapcsolata örvendetesen fejlődött. Különö­sen lemérhető ez a Párt, és a munkások kapcsolatában. A munkások között egészséges politikai hangulat uralkodik. Ennek is köszönhető, hogy a vállalatok az idei első félév­ben 17,3 százalékkal termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A dolgozók ezrei vettek részt a felszabadulási munkaversenyben. Üzemeink­ben 115 szocialista brigád dol­gozik. A munkások felelősség- érzetét mutatja, hogy növek­szik a társadalmi munkában részt vevők száma. A legfőbb tanulság az volt, hogy a dolgo­zók bíznak a pártban, őszin­tén elmondták véleményüket a fejlődést gátló hibákról is. Több kérdésben azonban még nem láttak tisztán. A kommu­nista munkások azt kérték, hogv támaszkodjék rájuk job­ban az üzemi pártvezetőség és a pártbizottság. Vonják be őket is gyakrabban a párt- munkába, s akkor nem lesznek túlterhelt párttagok. Több felszólaló éles szavak­kal bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik újabban el­szoktak a pártmunkától. Ezek­ről szólott Kerekes Andrásné elvtárs, a városi tanács elnök- helyettese. »Sok vezető elvtárs elkispolgáriasodik, nem öltöz-. ködösében, hanem magatartásá­ban. Veszélyes jelenség, hogy egyik-másik vállalati igazgató és más beosztású párttagok ir­tóznak a pártmunkától. A NEMZETKÖZI Sz EMLE A népek ébersége nem lankadhat egy pillanatra sem A KÜLPOLITIKA nem is­mer sem nyári hőséget, sem üdülési szabadságot. Az elmúlt héten sem volt egyetlen olyan nap sem, hogy érdekesebbnél érdekesebb hírek ne érkeztek volna a világ legkülönbözőbb részeiből: az egyik Közép- Amerikából, a másik Kongó­ból, a harmadik Laoszból és így tovább. A sok hír és ese­mény olvasása közben érdemes egy kissé elgondolkozni rajta, vajon van-e ezeknek az ese­ményeknek valamilyen irány­zatuk, fel lehet-e fedezni ben­nük ilyen vagy olyan törvény­szerűséget? Nem kell különösebb külpo­litikai tájékozottság sem hoz­zá, az átlagos újságolvasó em­ber is megállapíthatja, hogy igenis, az elmúlt hetek és hó­napok eseményei, hírei azt mu­tatják: mostanában fokozódott a nemzetközi feszültség; a nemzetközi légkör nem olyan jó, mint mondjuk egy fél esz­tendővel ezelőtt. Ez világos, ezt senki sem tagadhatja. Van­nak azonban szép számmal olyanok, akik ebből a tényből hajlamosak azt a következte­tést is levonni, hogy tehát ál­talában a béke kilátásai is megromlottak ezekben a hóna­pokban. Egyszerűnek látszó, de túl­ságosan is egyszerűsített kö­vetkeztetés ez: romlott a nem­zetközi légkör, tehát rosszab­bak a béke kilátásai. Az élet azonban nem tűr ilyen egysze­rűsítést. Az élet — szerencsé­re — másképp teszi fel a kér­dést, mégpedig ilyeténképpen: vajon gyarapodtak vagy csök­kentek-e a békét védelmező erők az utóbbi időben? S erre csakis az lehet a válasz, hogy a béke erői mostanában is nagy sikereket arattak, ugyan­akkor az imperializmus szá­mos vereséget könyvelhetett el magáénak. De hadd említsünk ennek bizonyítására egynéhány pél­dát is a sok közül! VILÁGOS, hogy a párizsi csúcsértekezlet meghiúsítása olyan bumerángnak bizonyult, ameäy visszahullott az Egye­sült Államok vezetőinek fejé­re. Hruscsov elvtárs Párizsban rendkívül megtépázta Eisenho­wer személyi tekintélyét, s itt persze nemcsak az elnök sze­mélyéről, hanem az Egyesült Államok egész nemzetközi hi­teléről van szó. Azután: hiába rrjozgósították az egész távol-keleti amerikai 7. flottát, s hiába fegyverezték fel állig a japán rendőrök ez­reit, nem tudták kiharcolni, hogy Eisenhower bevonulhas­son Tokióba. Üjabb hatalmas tekimtélyvesztesége volt ez az Egyesült Államoknak. De menjünk tovább: itt van Kuba és Kongó esete, amely még nyilvánvalóbbá tette, hogy a Szovjetunió — ha úgy tet­szik — immár bismarcki érte­lemben is nagyhatalommá vált, tehát olyan rendkívül nagy te­kintéllyel rendelkező országgá, amely nélkül nem lehet dönte­ni a világ bármely részén fel­vetődött nemzetközi kérdésben sem. S végül, de nem utolsósor­ban: hadd említsük meg a leg­utóbbi sikeres szovjet rakéta- kísérleteket és a második szputnyik-űrhajó fellövését, ami újból ország-világ előtt igazolta, hogy a Szovjetunió behozhatatlan fölénnyel vezet a rakétatechnikában és az űr­hajózási tudományban. S bár ez természetesen mindenek­előtt a békeszerető szovjet tu­domány hatalmas sikere, vilá­gos, hogy mindennek nagyon fontos következményei vannak a világpolitikában kialakult erőviszonyokra is. De hogyan állunk akkor a jelenlegi feszültséggel, hiszen az tagadhatatlan, hogy ez a fe­szültség nagyobb, mint — mondjuk — Hruscsov és Ei­senhower Camp David-i tár­gyalásai idején? A mindenkori nemzetközi helyzet megítélésé-: nek valóban egyik fontos jel­lemvonása, hogy napfényes-e vagy pedig felhős az ég, esőre: vagy jó időre áll-e a baromé­ter. Ez semmiképpen sem el-, hanyagolható körülmény, hi-! szén a hidegháború erői még mindig nagy befolyással ren­delkeznek a nyugati táborban s éppen a mostani feszültség: kialakításával megmutatták, hogy képesek súlyos akadályo­kat gördíteni az enyhülés út­jába A BÉKESZERETÖ országok nak, a világ békére szomjas népeinek ébersége tehát nem lankadhat egy pillanatra sem: szüntelenül meg kell mutat-! nunk, fel kell tárnunk, hogy íme, itt és itt, ezek és ezek! a béke, a békés együttélés el-! lenségei. Ami pedig a béke kilátásait! illeti, úgy hisszük, az elmon dóitokból világos, hogy itt el­sősorban nem a pillanatnyi hangulatból, hanem csakis a világon kialakult reális erővi­szonyokból szabad kiindul­nunk. S mivel ezek az erővi­szonyok mindinkább a béke­szerető erők javára változnak, ennek előbb-utóbb abban is! meg kell mutatkoznia, hogy a: hidegháborús erők minden mesterkedése ellenére enyhül-; ni fog majd a nemzetközi lég-: kör. munkások nem jó szemmel nézik ezt.« Bencze Sándor elv­társ is mondott példát erre. Csondor Sándor és Bencze László elvtárs a néhány kom­munistánál mutatkozó önelé gültség, kényelmesség veszé­lyére figyelmeztettek és kér­ték a pártbizottságtól, ne en­gedjen teret'az ilyen magatar­tásnak, mert az elkedvetleníti a munkásokat, és lerombolhat­ja a nehéz munkával megszi­lárdított párt- és tömegkapcso­latot. A vitázók kemény szavak­kal ostorozták azokat a pártta­gokat is, akik rossz erkölcsi és magánéletükkel, fölényes ma­gatartásukkal elriasztják ma­guktól a pártonkivülieket. . A végrehajtó bizottságnak eré­lyes rendszabályokkal kell fel­lépni a munkátokat hanyagai végzi, iszákos és rendezetlen családi életet élő párttagokkal szemben. Többen rámutattak, mennyi­re árt a tömegkapcsolatnak, hc-gy némelyik vállalatnál ku- tva-macska viszonyban van az igazgató a párttitkárral. Ez ta­pasztalható a Temetkezési Vál­lalatnál, a Postánál, a Kefe­üzemben, az Áramszolgáltató Vállalatnál és másutt. Németh Ferenc elvtárs, a pártbizottság titkára elmon­dotta, milyen nehéz rendet teremteni: — Egyik nap kezet fognak előttünk, s megbékél­nek, de másnap újra kezdik a személyeskedést. Ezek az elv­társak elfelejtik a VII. párt­kongresszus intelmét: »A párt és gazdasági vezetőknek nem egymás mellett, hanem együtt kell dolgozniuk a szocializmus építéséért.« A pártbizottság ülése ele­mezte a különböző rétegek kö­rében végzett politikai mun­kát. Megállapította, hogy a pedagógus réteg különös fi­gyelmet érdemel. Közülük so­kan jelentős vallásellenes fel- világosító munkát végeztek. Többségük elfogadja a párt politikáját, azonban a tantes­tületek eszmei-politikai egysé­gének erősítése érdekében sok még a tennivaló. Nem ilyen jó a kapcsolatunk a gyógyszerészekkel és az or­vosokkal. Az igazságügy dol­gozóinál lényegesen gyorsabb fejlődés tapasztalható. Az ügy­védekkel való kapcsolatunk ja­vításában nagy feladat vár az igazságügyi pártszervezetre. A beszámoló leszögezi: kap­csolatunk erősítésének döntő feltétele a bizalom légkörének fokozása. El kell mélyíteni a politikai munkát, ugyanakkor keményen bírálni a téves és el­lenséges nézeteket. Igen nagy teret kapott a vi­tában az ifjúság nevelésinek gondja. A felszólalók tárgyila­gosan ítélték meg ifjúságunk problémáit. Tö.rekes Ferenc elvtárs azokhoz szólt, akik ok­kal, ok nélkül szapulják az if­júságot. »Sn nem tartom rosz- szabbnak a fiatalokat, mint amilyenek mi voltunk. A mai fiatalok kulturáltabbak, segít­sünk nekik megszabadulni mo­dorbeli fogyatékosságaiktól. Fordítsuk őket az irodalom és művészet felé. Miért ne adhat­nának az igazgatók és szak- szervezetek jutalomként — pénz, váza, ruha stb. helyett — pl. színházbérletet?-« A tanács és a tömegek viszo­nya sokat javult. De akad, ami gátolja e viszony továbbfejlő­dését. Kiss János elvtárs pél­dával igazolta, hogy némelyik szerv zaklatásnak, beavatko­zásnak tekinti, ha a hozzájuk forduló választópolgárok ügyes-bajos dolgaiban eljár­nak a tanácstagok. Legutóbb az Ingatlankezelő Vállalatnál jártak így. Kerekesné elvtárs arról panaszkodott, hogy kü­lönösen a belvárosban a ta­nácstagi beszámolók Iránt ér­dektelenség tapasztalható. A vízhiány kivételével alig van probléma, a közügyek iránt nincs érdeklődés. A városi pártbizottság ülése nagyon sokrétű munkát vég­zett, és jó utat mutatott: ho­gyan erősítsük tovább a párt és a tömegek kapcsolatát. Varga József A barcsi Vörös Csillag Tsz elárusító bódét állított fel Bar­cson a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A kertészet a bódét naponta kétszer látja el friss zöldségfélével. Napi forgal­ma meghaladja az 1000—1200 forintot. Az I960 - 61-es tanévre való felkészülést tárgyalta meg a Nagyatádi Járási lanács Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács ;VB legutóbbi ülésén Szabó Lajos művelődésügyi felügyelő beszámolt az I960/61-es tanév­re való felkészülésről. Elmondotta: az iskolákat a [nyáron mindenütt tatarozták, ikimeszelték, a berendezési tár­gyakon is elvégezték a szüksé­ges javításokat. A legtöbb is­kolában felújították a szemlél­hető eszközöket is. Különösen (sokat tettek ezért a nagyatádi, komogyszobi, lábodi és a kutasi (iskolában. í A járás 29 iskolájából 23-ban (működk felső tagozat. Osztott tiskola hét helyen van még. »Egytanerős iskola már csak három helyen működik az ősz­től kezdve. Ezek is alsó tago­zatosak. Tizenöt óvodában 21 óvónő vezetésével és felügyele­tével foglalkoztatják a gyere­keket. A felügyelő beszámolója és a vita után a végrehajtó bizott­ság több határozatot hozott Ezek alapján többek között szeptember 15-ig megalakít­ják a járási igazgatói munka- közösséget, melynek az oktató- nevelő munka időnkénti érté­kelése, javaslatok kidolgozása lesz a feladata. Határozat szü­letett a tanköteles tanulók be­iskolázására, a fegyelmi hely­zet megjavítására és a gyen­gébb iskolák segítésére iSj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents