Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, I960, augusztus 2% Gabonafelfúvót vá­sárolt a karádi Bú­zakalász Tsz 28 ezer forintért. A gép egy zsák gabo­nát fúvat fel per­cenként a tanács­ház padlására, ahol 30 vagon ga­bonát tudnak el­raktározni. 2,4 vagon jeget gyárt naponta a Híítiáz A Kaposvári Hűtőházban az idén tíz százalékkal több je­get termelnek a tavalyinál. Napi teljesítményük csaknem két és fél vagon jég. A város ebből 100—120 mázsát igényel naponta, tehát jut még egy vagonnal a határállomások im­port-vagonjainak utánjegelé- sére s a földművesszövetkeze­tek ital- és más boltjainak is. A Kaposvári Szikvíz és Szeszfőzde Vállalat (ők végzik az értékesítést) júliusban 13108 tábla jeget adott el, csaknem 165 ezer kilót. Ebben a hónapban augusztus 20-ig 9365 tábla jég fogyott eL A kár: nagyon sok Tüzet okoz a traktorszikra, a gondatlanság és a gyerekek játéka tek tartályt a gépre, hanem mellé, egy állványra állították — üresen. Tűz esetén tízezer forintok semmisülnek meg, nem beszélve a cséplőről, ami valószínűen bentég, hiszen nem volt összekötve vontató­kötéllel a traktor és a cséplő. Nem rögzítette a gépkezelő a cséplő »ötödik" kerekét, s az előírt 500 liter víz sem volt meg. S a gépkezelő a fa alatt hű- sölt. Vajon nyugodt lelkiisme­rettel? Az ellenőrök mindenesetre fokozottabb éberségre intették: szabálysértési feljelentés for­májában. Ha a gyerekek kárt okoznak, mindig a szülő az oka: elő­hagyják az asztalon a gyufát stb. Redő Mihály (Kéthely, Bala­ton út 18.) ötéves kisunokája a szalmaikazlat gyújtotta meg. Szerencsére a helyi tűzoltók a kazal nagyobb részét megmen­tették. Szalaics András (Ojvár- falva, Latinka-telep 6.) kisfia is ötéves. Annyira azonban már ügyes, hogy a konyhában el­vette az asztalról a gyufát, és ő is meggyújtotta az udvarban a szalmát. Amikor vége a vizsgálatnak, a jegyzőkönyvbe felírják: a kár ennyi, meg ennyi. Kiderí­tették vagy kiderítik, hogy ki a felelős érte, de a bűnvádi el­járás sem teheti meg nem tör­téntté a bajt. A kesergés már felesleges. Előtte kell vigyázni, megelőzni kell a tűzeseteket! * * * A traktorszikra nemrégiben Kaposfüreden okozott tüzet, meggyulladt az asztag; a ga­bona egyharmad része elégett, és megfüstösödött a többi is, csak állatok takarmányozására használható fel. Az esetet már részletesen ismertettük. A Bárdibükki Állami Gazda­ság traktora szántás közben okozott tüzet: meggyújtotta a kombájn által összekupacolt szalmát. A traktoros gyorsan körülszántotta a tüzet; volt egy szalmakazal is a közelben, ezt megmentették a pusztulás­tól. Hegedűs Lajos erőgépkeze­lő és Réczei Árpád, a gazdaság főmérnöke majd a Kaposvári Járásbíróságon felelnek gon­datlanságukért: miért dolgoz­tak, illetve engedtek dolgozni olyan traktorral, mély nem volt megfelelően ellátva tűz­védelmi felszereléssel? * * * Hátrányban közvetlenül sze­kérről dobálták a gépre a ké­vét. A fogatnak a traktor mel­lett kellett elmennie, valószí­nűleg az innen kipattanó szik­rától gyűlt meg és égett el az összes búza, és jócskán meg­rongálódott a kocsiderék. A láng martaléka lett még 5 má­zsa szalma, és könnyen az le­hetett volna a cséplőgép is. * * * Folyik a vizsgálat még a göllei Béke Tsz portáján ke­letkezett tűz ügyében is. A Cöndel-dűlőből egy órával előbb ment el a cséplőgép, amint elégett 10 mázsa pelyva. A tűz veszélyeztette a környe­ző szalmakazlakat. Valószínű­leg eldobott gyufaszál vagy égő cigarettavég volt a tűz oka. A Csokonyavisontai Génállo­más 49 911 számú erőgépe [' Drávaszentesen csépelt. A vi-j zes szikrafogónak nem szerel- Jj A tangó diadalútja A tangó ötven esztendővel ezelőtt kezdte meg európai diadalútját, amikor a francia tánctanárok 1910-ben Párizs­ban megtartott konferenciája határozatot hozott, hogy ezt az új táncot beiktatja tantervébe. Párizs nemcsak a divatban, ha­nem a táncokat illetően is mindig mértékadó volt. A tangó egy csapásra nagyon népszerű lett a táncoslábú ifjúság kö­rében, azonban az egyház élénk tiltakozásba kezdett az »er­kölcstelen tánc« ellen. Ügy látszott, hogy a tangóra ugyanaz a sors vár, mint a valcerra, ugyanis 1765-ben Würzburgban figyelmeztették a hívőket, hogy aki valcert táncol, azt kiközösítik az egyházból. A tangó franciaországi fő ellensége Amette párizsi bíboros volt. Ösztönzésére a klerikális be­állítottságú képviselők egy csoportja azzal a felhívással for­dult a francia parlamenthez, hogy tiltsa be a tangót. Ered­ményt nem értek el, és ezzel megindultak a vég nélküli vi­ták mind. a sajtóban, mind pedig a parlamentben, végül a Francia Tudományos Akadémia is foglalkozott a kérdéssel. Mindhiába — győzött a tangó, és még ma is egyike a legked- veltefrb táncoknak. Nemesdéden Kovács József (Fő út 226.) spórolni akart. »Saját ügyességével" épített egy tűzhelyet a pajta melletti | kiskamrában. A kéményről azonban elfelejtkezett A le- mezfüstcső állta a próbát, de a koszorúgerenda és a tetőléc nem, ugyanis ezek mellett ve­zették ki a csövet a mennyeze­ten és padláson keresztül, Se­gédkeztek a tűzoltóknak az összesereglett környékbeliek, de így is elégett a sertésól, a kamra, a pajta mindenestül és az istálló teteje. A felelőtlen szülők, gépállo­mások (szikrafogó!) mellett fokozott éberségre kell ösztö­nözni a tsz-ek, állami gazdasá­gok vezetőit is. Gyakori eset, hogy a termelőszövetkezetek nem biztosítják az egy-egy kazalhoz előírt 200—200 liter vizet, mint Ladon is, noha ne­kik egy 800 literes lajtjuk van — persze üresen mit sem ér, ha tűz adódik. S ráadásul nem biztosították a szikracsapókat, a csáklyát, s üzemképtelenül állt targonca-fecskendőjük is. • * * A kár nagyon sok S nagy kár, hogy felelőtlen, gondatlan ember is akad szép számmal. — Pozor... vigyázat — hal­latszik, amikor a fonyódi prés­ház ajtajában feltűnnek a csehszlovák ROH-üzem mun­kásai, akik országjáró kőrút­juk során ide is elvetődtek, s most nagy óvatosan a pincé­be ereszkednek le, hogy mi­előbb megkóstolják a roston sült keszeget, megismerkedje­nek a csengősi rizling ízével, s rá dörgicsei bort is igyanak. Szendrő Konrád bácsi méri a bort a hébérből a poharakba, és közben mondogatja, hogy vigyázni kell, mert sok kül­földi innen akar emléket vin­ni, aztán nem győzik felfrissí­teni az állományt. Körbeállják az asztalt a csehszlovák vendégek, várnak a nagy pillanatra, amikor kéz­be vehetik a poharat, s közben jót mulatnak a hordó tetején akrobata mutatványt végző fotóriporteren, aki mindenáron onnan akarja őket lefényké­pezni. Aztán felhangzik Rúzsa Mária csoportvezető hangja: — Tevünk a csehszlovák— V, P. PsOHCS-ö-iáj Egyik délután utazás előtt a kaposvári vasútál­lomás talponállójához mentem, hogy sört vegyek a hosszú útra. Amíg várakoztam, volt időm szemügyre venni mindent. A pulton sörlé­ben úsztak a törlőrongyok, a söröspoharak pedig ki­kötőben veszteglő hajó­ként várakoztak a fogyasz­tókra. Amikor a kiszolgá­lónő felemelt egy poharat, aljáról a többi pohárba csörgött a pulton hullámzó világosbarna nektár. A vonaton, amikor szom- jamat oltani kívánva ki­töltöttem a sört, több tör­lőrongydarabot és tekinté­lyes mennyiségű ázott do­hányport találtam benne. Mindezt készségesen visszajuttatom a talponál­lónak, ha nekem is hajlan­dók visszaadni elveszett sörivási gusztusomat. — ns — 84 tagja van a Faipari Tudományos Egyesületnek Kaposvárott A Műszaki és Tervező Tu­dományos Egyesületek Szövet­sége keretében a nyáron Ka­posvárott is megalakult a Fa­ipari Tudományos Egyesület. ' .\ szakmai tudás fejlesztései ■ tűzték célul maguk elé a ta- ' gok. Űj munkamódszerekkel, ■ korszerűbb gépekkel ismer- ' kednek meg összejöveteleiken. ! Havonta egy-egy előadást ren- 1 deznek budapesti vagy na- ! gyobb vidéki gyárakból meg- 1 hívott előadóval. Legutóbb \ Kollár Mihály, az Angyalföldi ■ Bútorgyár mérnöke tájékoztat- ] ta az egyesület tagjait a kor­■ szerű felületi kezelés módsze- ! reiről. Műszaki vezetők, szakmun- i kások és betanított dolgozók \ az egyesület tagjai. Jelenleg j nyolcvannégyen vannak. Saj- ’ nos eddig csak a Faipari Vál­lalat és az Asztalosipari KTsz ■ dolgozói érdeklődtek az új ’ egyesület iránt. Célszerű len- i ne, ha más vállalatok (különö- i sen építőipariak) asztalosrész- i legének dolgozói is bekapcso- i lódnának az egyesület munká­jába. A Somogy megyei Húsipari Vállalat Ideiglenes munkára egy ács szakmában jártas dolgozót keres. Jelentkezés a Somogy megyei Húsipari Vállalat főkönyvelőjénél minden nap 8-tól ló óráig. (20628) Sült keszeg és borkóstoló Egészségünkre, a magyar—csehszlovák barátságra! Készül a sült keszeg. Erdélyi Istvánná már 63 darabot sütött ki a vendégeknek, magyar barátságra — s mindenki megízleli a bort, s mert finom, egy csepp sem marad a pohárban. Indulnak ezután kifelé a gyertyafénnyel megvilágított helyiségből, ugyanis villany itt nincs, így stílusosabb. Vagy mégsem? A kijáratnál meggyullad egy izzólámpa, csalódott sóhajok hallatszanak, de aztán gyor­san elfelejtik a »csalást" a ven­dégek, mert jó magyar nóta mellett telepedhetnek az asz­talokhoz, néhány pillanat múl­va meg hozzák a ropogós ke­szeget, mely még csak az elő­étel. Utána présház-gulyás lesz meg fánk, aztán folytatód­hat a borkóstoló, ki meddig bírja. Magyar kirándulók érkeznek a présházba, letelepszenek egy szabad asztalhoz. Egyikük nemrégen járt Csehszlovákiá­ban, kéri, énekeljenek el egy akkor hallott kedves dalocs­kát Eléneklik, válaszul vi­szont a magyaroknak kell da­lolniuk, s ekkor jön a »Már minálunk babám ..." S mert erős a bor, nem lehet megáll­ni tánc nélkül, kezdődik a csárdás, hogy a végén egy nagy, színes, harsogó kaval- kádban olvadjon össze magyar és csehszlovák. — Dobre, dobre... — mond­ják a végén, amikor a zenekar tust húz, és záróra következik. Látszik, hogy maradnának még valamennyien, de hát menni kell, mert az idő nagy úr. S holnap már hazautaznak. Még gyors címcsere, aztán indul a busz. Kendők lobognak, vidám nó­ta szóL — Na skledanou. A viszont­látásra. Szendrői Konrád bácsi a poharakba tölti a bort. P. Gy, Egy szívtelen apa Egy fiatalasszony a közelmúltban arról panaszkodott, hogy volt férje nem fizeti a bíróságilag megítélt gyermektar­tási díjat. A gondatlan apa bujkál kötelezettségének teljesíté. se elől. S közben azzal az indokkal, hogy kislánya beteg, so­kaktól pénzt kér kölcsön. Az édesanya elmondta, hogy sze­retné ő is rendesen öltöztetni gyermeküket, s ehhez nagy se­gítséget jelentene a tartásdíj. Az ember fülét megüti a szó: »«gyermekünk". Az édes­anya nem gyermekemet, hanem gyermekünket mondott. S ez így igaz. Mert házasságuk gyümölcse mindkettőjüké. Az apa Takács Ernő igali lakos pedig valósággal bujkál azért, hogy egy szép emberi feladat vállalása alól ne csak erkölcsileg, hanem anyagilag is kivonja magát Ha valaki idegent bajban hagy, még arra is joggal ráol­vassák, hogy szívtelen, jellemtelen. Hát még ha édesapáról van szó, aki lehet, hogy elfogadható ok miatt vált el, ám a házasságukból született gyermek mindenképpen az övé is. A gyerekért még akkor is komoly felelősséget kell érez­ni, ha okkal vagy ok nélkül távol kerülünk tőle. Aki képes legelemibb kötelezettsége alól kibújni, vajon hogyan állhat helyt az élet más, felelősségteli területén? Miféle erkölcsi alapon kíván megbecsülést másoktól, ha önmagát nem be­csüli? „Kiskocsma" az utcán Többször írtunk arról, mi­lyen visszatetsző, hogy egyik­másik élelmiszerbolt ajtaja előtt sör- vagy borivó emberek '’tanyáznak. Ezután egy ideig nem tapasztaltunk ilyen rend­ellenességet, de most újra mű­ködésbe léptek ezek az utcai »kiskocsmák.« A város legnagyobb cseme­geboltja, az Ady Endre utcai üzlet előtt látni esténként id­dogáló embereket. Ülnek a járdaszélen, az üzlet kirakata előtti betonszegélyen, vagy jobb híján a falat támasztják. Ne engedjék meg ezt a vál­lalat vezetői! A bolt előtt iszo­gató emberek akadályozzák a járókelőket, s visszatetszést váltanak ki mindenkiből. Te­remtsenek rendet ezen a téren egyszer s mindenkorra. Ha kell, rendőri segédlettel. Szemetel&k figyelmébe! Lonaine Anchondo ameri­kai nőt a Los Angeles-i rendörbíróság elé állították, mert üres konzervdobozait kidobálta a gépkocsi abla­kán. Miután bűnösségét be­ismerte, választhatott 30 1nap fogház, 50 dollár pénz- büntetés, valamint aközött, hogy 1 mérföldnyi autóút mellől fel kell szednie az összes konzervdobozokat. A 29 éves Lonaine az utóbbi büntetést választotta, de az­tán nagyon megbánta: több mint kétezer konzervdobozt kellett felvennie. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. — 3150 Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents