Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1960. augusztus 86 RÓMA • • Ünnepélyes keretek között megnyitották Rómában a XVII. nyári olimpiai játékokat Csütörtökön már a kora dél­előtti órákban nagy sürgés­forgás volt az olimpiai falu­ban. A hatalmas városban pe­dig ünnepi hangulat uralko­dott. Sportoló, római lakos, külföldi turista egyaránt a XVII. nyári olimpiai játékok délutáni megnyitó ünnepségé­re készülődött. Délután három órakor az olimpiai faluban már sorakozni kezdtek a spor­tolók. Mintegy negyven perces készülődés után megindult az olimpiai faluból a többezres menet. A kapun ugyanabban a sorrendben léptek ki, ahogy majd az olimpiai stadionban egymás után következnek. A falu és a stadion közötti mint­egy másfél kilométeres úton hatalmas tömeg tapsolt, s in­tegetett a világ legjobb spor­tolóinak. Megkezdődik a felvonulás 5 Közben az olimpiai stadion­Í ^ban is nagy volt a mozgás. A __ rendezők az utolsó simításokat í végezték, a hatalmas lelátókon ? pedig gyülekezett a közönség. ' Fél öt után két perccel száz­ezer néző tapsa köszöntötte a díszpáholyba érkezett Giovani Gronchi olasz köztársasági el­nököt. Felhangzott egy részlet az olasz himnuszból, majd harsonák adták hírül az ün­nepség kezdetét. A zenekar pattogó indulókba kezdett, és minden szempár a marathoni kapu felé figyelt. A kapu be- . járatánál egy olasz testnevelé­si főiskolai hallgató tűnt fel, kezében Görögország nevét hirdető táblával s utána meg­indult — a hagyományoknak megfelelően — a görög spor­tolók 34 főnyi csoportja. Zú­gott a taps a hatalmas aréná­ban, s a marathoni kapuban az olasz abc sorrendjében egy­másután tűntek fel az újabb és újabb csoportok. Afganisz­tán és az Antillák kisebb kül­döttsége után jött az első na­gyobb csoport, Argentínái Száz versenyzőjük vonult fel sötét­barna zakóban, drappos nad­rágban. Élénkséget keltett, hogy kilencvenkilenc férfi ve­zető és versenyző előtt az egyetlen női sportoló vitte a zászlót. Utánuk az ausztrálok következtek. A férfiak zöld za­kóban, fehér nadrágban, a nők sárga kosztümben. A különbö­ző országok küldöttségei zúgó taps közepette vonultak végig a vörös salakon, majd a zöld gyepre léptek, s szemben a díszpáhollyal sorakoztak fel. Bahama, Belgium, Bermuda, Burma után Brazília küldött- % sége következett hatvanhét fő- íj vei. Nagy tapsot kapott a 5 zászlóvivő, a kétszeres olimpiai jí hármasugróbajnok Fereira da í Silva. Brazíliát Bulgária nyolc- > van tagú delegációja követte, í Színes zöld öltönyben mene- % teltek a férfiak, sárga ruhában íj a nők, színpompás látványt 5 nyújtottak. Kanada, majd 5 Csehszlovákia csoportja tűnt \ fel ezután a marathoni kapu J bejáratánál, s a csehszlovákok­ig nál külön tetszést aratott a sárga szál ma kalap. Ceylon és *< Chile csoportja előtt ismét női Ji sportoló vitte a zászlót A száz- jj, ezres nézősereg tombolása le- {írhatatlan volt. Huszonhetedik- [ nek a franciák népes küldött- ■sége haladt az élen a többszö- ■ rös olimpiai bajnok Christian ! d’Oriola vitte a zászlót. Utánuk [ a közös német csapat kövefke- | zett tömött, fegyelmezett so- 1 r okkal, az egységes zászló i alatt. Zúgó tapsot kaptak a fegyel- j mezetten, mutatós öltözetben , vonuló japánok, a menet élén ! Ono, a kitűnő tornász vitte a [lobogót. Nagy-Britannia népes ' küldöttsége után az indiaiak [ részesültek hatalmas ünneplés- «ben. Nagyszerűen mutattak a ; sötétkék zakóban, fehér nad- i rágban, élénksárga turbánnal a | fejükön.­Közben lassan megtelt a zöld gyepszőnyeg, pedig még a felvonulóknak csaknem a fele hátra volt. Írország kis cso­portjának élén Ron Delaney, a melboume-i olimpiai játékok 1500 m-es síkfutó győztese vit­te a zászlót. Színes forgatag volt az egész aréna, megszakí­tás nélkül özönlöttek a külön­böző színű formaruhába öltö­zött sportolók. Malájföld, Marokkó, Nigéria kis csoportja kapott megérdemelt tapsot, s ezután a pakisztániak is nagy feltűnést keltettek. Ruházatuk váltakozott a színekben: zöld zakó, fehér nadrág és fejükön vakítóan fehér turbán. Nagy ovációval fogadta a közönség a népes lengyel csa­patot, élükön az evezős Euró- pa-bajnok Koczerta haladt. Portugália és Portorico kül­döttei meneteltek a díszlelátó előtt, amikor a marathoni ka­pu felőli részen hatalmas taps köszöntötte a románokat A férfiak kávébarna zakóban, fehér nadrágban, a nők pedig fehér egyenruhában menetel­tek, s valamennyien színes kendővel integettek a közön­ségnek. Spanyolország után tűnt fel az Egyesült Államok népes küldöttsége, s az olim­piai játékok történetében elő­ször az élen a tízpróbás világ­A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a dél-vietnami helyzetről rekorder .Ráfér Johnson sze­mélyében néger sportoló vitte a lobogót. Jönnek a magyarok A Délafrikai Unió, Szudán, Surinam, Svédország, Svájc, Thaiföld, Tunisz, Törökország és Uganda csoportja után tűnt fel a marathoni kapuban az »Ungheria« jelzésű tábla s mögötte a kosárlabdázó Simon János hozta a Magyar Népköz­társaság zászlaját. Zúgott a taps, amerre a világos kék za­kóban és krémszínű nadrág­ban, illetve szoknyában mene­telő magyar sportolók elhalad­tak. A magyar küldöttség tág­jai lelkesen integettek a tapso­ló nézőtérre. S a taps nem-!? szűnt Jurij Vlaszovnak, a vi­lág jelenlegi legerősebb em­berének vezetésével fegyelme­zett sorokban következett a Szovjetunió sportolóinak me­nete. Legelői a hatalmas termetű kosárlabdázók haladtak. Nagy­szerűen mutattak az oszlopban a szovjet lányok. Tiszta fehér ruha volt rajtuk, piros övvel a derekukon. Nagy ünneplés kö­szöntötte a világ, és olimpiai bajnokok, valamint világcsúcs- tartók egész sorával felvonuló szovjet gárdát. Ezután néhány kisebb kül­döttség következett, majd is­mét tombolni kezdett a nézőse­reg, amikor a felvonuló utolsó nemzetként megjelentek az olasz sportolók. E. Mangiarotti, többszörös olimpiai bajnok ví­vó vitte a zászlót, s az olaszok helyükről felállva köszöntötték saját versenyzőiket. A felvonulás pontosan 17,30 órakor ért véget. Százezer néző a lelátókon. 4575 sportoló és vezető a zöld gyepen. Ekkor Avery Brundage, a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság elnöké­nek kíséretében Giulia Andre­otti, az olasz szervező bizottság elnöke, olasz hadügyminiszter lépett a játéktéren lévő emel­vényhez. Közben az eredmény- hirdető táblán megjelent a fel­irat: »Az olimpiai játékokon nem a győzelem, hanem a rész­vétel a fontos!-« Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió külügyminisztériuma nyilatkozatban szögezne le a következőket: Az amerikai katonai sze­mélyzet létszámának emelése és a fegyverzet növelése Dél- Vietnamban okvetlenül to­vább élezi az indokínai hely­zetet. Ilyen körülmények kö­zepette az indokínai és délke­let-ázsiai béke és biztonság megerősítése szempontjából fontos jelentőségű lenne, ha az Indokínáról tárgyaló genfi értekezlet két elnöke (a Szov­jetunió és Nagy-Britannia) felhívná az Egyesült Államok kormányát a genfi egyezmé­nyek megtartására. Az Egyesült Államok a SEATO katonai stratégiai tá­maszpontjává akarja változ­tatni Dél-Vietnamot, és ezért fegyvereket, hadianyagot és egyre több katonát irányít Dél-Vietnamba, ami ellen a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya jegyzékben tiltakozott. A szovjet kormány ebben az ügyben még ez év május 30-án jegyzéket intézett Nagy-Britannia kormányához, s aggodalmát fejezte ki a Viet namra vonatkozó genfi egyez­mények aláaknázása, a Dél- X ietnamba küldött amerikai katonai tanácsadók számá­nak növelése miatt. A szovjet kormány azt in­dítványozta, hogy a két elnök hívja fel az Egyesült Államok kormányát, ne növelje kato­nai tanácsadóinak számát Dél-Vietnamban, és vizs­gálja meg e tanácsadók visz- szahívásának kérdését. Mint a nemrégiben kapott válaszjegyzékből kitűnik, Nagy-Britannia kormánya nem fogadja el a szovjet kormány nak azt a javaslatát, hogy a két elnök együttesen járjon el a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények újabb megsérté­se ellen. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma rámutat, hogy az amerikai katonai személyzet létszámának emelése és a fegyverzet növelése Dél-Viet­namban okvetlenül maga után vonja az indokínai helyzet to­vábbi éleződését. Ezért a kül­ügyminisztérium hangsúlyoz­za, hogy ilyen helyzetben az indokínai és délkelet-ázsiai béke és biztonság megerősíté­se szempontjából fontos jelen­tőségű lenne, ha a két elnök a genfi egyezmények betartá­sára hívná fel az Egyesült Ál­lamok kormányát. (MTI) Letartóztatások és halálos ítéletek Dél-Vietnamban Hanoi (TASZSZ). A Viet­nami Távirati Iroda a saigoni rádióra hivatkozva jelenti, hogy Ngo Dinh Diem rendőrei augusztus 21-re virradó éjjel huszonhárom embert letartóz­tattak a helyi hatóságok ellen irányuló »tüntetési kísérlet" miatt. A dél-vietnami hírügynökség jelentése szerint augusztus 19-én, a vietnami nép augusz­tusi forradalmának 15. évfor­dulóján a rendőrség »rendbon­tási kísérlet gyanúja« miatt tíz embert letartóztatott. Ke­véssel előbb a saigoni hadbí­róság néhány hazafit halálra ítélt. Azzal vádolták' őket, hogy részt vettek egy Saigonban még 1957 októberében történt robbanás előidézésében, amely­nek során több mint tíz ame­rikai tiszt sebesült meg. Az augusztus 10-ig terjedő héten a dél-vietnami különleges ka­tonai bíróság az ellenállási mozgalom három volt résztve­vőjét halálra, nyolcat kény­szermunkára ítélt. (MTI) Szovjet lapok a bonni tábornokok háborús terveiről Gronchi elnök megnyitja az olimpiát Giulio Andreotti rövid be­széde után Avery Brundage, a NOB elnöke felkérte Giovanni Gronchi olasz köztársasági el­nököt, hogy nyissa meg a XVII. nyári olimpiai játékot. Minden figyelem a díszpáholy felé szegeződött, az olasz köztársa­sági elnök felállt a helyéről, s megnyitottalak nyilvánította az olimpiai játékokat. Ünnepélyes pillanatok. 17,40 órakor fanfá­rok hangjaira megjelent a sta­dionban nyolc ausztrál sporto­ló az olimpiai zászlóval 12 olasz fehérruhás tengerész sor­fala között. Helyükről felállva tapsoltak a nézők s a kis me­net lassan közeledett a zászló­tartó oszlop felé. Amikor a katonák felhúzták az árbocra a zászlót, egy ha­talmas vegyeskar, zenekar kí­séretében az olimpiai himnuszt énekelte. A pályán lévő emel­vényhez ezután a meJboumei és római polgármester vonult, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság zászlajával. Az emelvé­nyen a melboumei polgármes­ter, Avery Brundage-nák adta át a zászlót. Majd tőle Róma polgármestere vette át. Né­hány pillanat múlva Giancarló I’eris fiatal olasz sportoló mint az olimpiai lángot vivő váltó utolsó tagja — futott be a sta­dionba. Végighaladt a vörös salakon, majd lépcsőkön a kö­zönség között felfutott a sta­dion tetején lévő kandeláber­hez. 17.54 órakor meggyújtotta a kandelláberben az olimpiai lángot, s ezzel szinte egy idő­ben hatezer galambot engedtek a levegőbe, diszsortűzek dör­dültek, megszólaltak Róma ösz- szes templomának harangjai. A megnyitó ünnepség befeje­ző részében az egyes országok zászlóvivői félkörben helyez­kedtek el az emelvény előtt. Adolpho Consolini, az olaszok olimpiai bajnok diszkoszvető­je lépett az emelvényre s a je­len és a távollevő sportolók nevében elmondta az olimpiai esküt. 105 000-ein hallgatták néma csendben, nézők, versenyzők és sportvezetők Consolini sza­vait: »Minden részvevő nevében fogadom, hogy az olimpiai já­tékokon a szabályok megtartá­sával az igazi sportszerűség szellemében küzdők majd or­szágunk becsületéért és a spartdicsőségért.« A fogadalomtétel után fel­hangzott az olasz himnusz, s ezzel végétért a megnyitó ün­nepség. Gronchi olasz köztár­sasági elnök felállt a díszpá­holyban s megkezdődött a sta­dionból az ünnepségen részt- vett sportolók kivonulása. Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija kedd esti számában foglalkozik a bonni tábornokok legutóbbi háborús és kardcsör­tető megnyilatkozásaival. A cikk írója megállapítja, hogy a nyugatnémet tábornoki kar leplezetlenül beavatkozik a politikába. Hans Speidel szá­mos kijelentése között a fő helyet az a követelés foglalja el, hogy a NATO-csapatok köz­vetlenül a szocialista országok és ezen belül a Német Demok­ratikus Köztársaság határai mentén vonuljanak fel és ott legyenek összevonva. Speidel említett arcátlan kö­vetelésének méltó párja a Bundeswehr vezérkarának leg­utóbbi emlékirata, amely iga­zolni próbálja az általános hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Németországban, kö­veteli a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzésének meg­gyorsítását és szerepének eme­lését a NATO-n belül. A Bun­deswehr tábornokai nyíltan hangoztatják, hogy jóval haté­konyabb fegyvereket szeretné­nek a kezükbe kaparintani, mint amilyenekkel Hitler és tábornoki kara annak idején rendelkezett, és amelyek se­gítségével a második világhá­borúba taszították a népeket. Speidel nyilatkozata, valamint a nyíltan ultimátum jellegű emlékirat ugyanannak a poli­tikának egy-egy láncszeme. A nyugatnémet tábornoki kar emlékiratával foglalkozva a Pravda ugyancsak kiemeli, hogy szerzői nem korlátozták magukat a nyugatnémet újra- felfegyverzés katonai vonatko­zásaira, hanem a legaktívabb módon beavatkoztak a nyugat­német bel- és külpolitikába is. A Pravda cikkírója hangsú­lyozza, hogy a nyugatnémet tábornoki kar csak azért áll­hatott a nyilvánosság elé ilyen arcátlan követelésekkel, mert szabad kezet biztosítottak szá­mára Washingtonban, de né­hányat! Londonban és Párizs­ban is Speidelt és Heusingert »a szabad világ« csendőreinek tekintik. Éppen az említett kül­detés teljesítése érdekében hajlandók a NATO gazdái ra­kéta- és atom-»gumibotot« nyomni a nyugatnémet revan- s.sták kezébe. Eközben megfe­ledkeznek arról, hogy az a bunkó, amit annak idején a német militaristáknak adtak, egy ízben már az ő hátukon táncolt (MTI) Bíróság elé Globkét! Frankfurt (ADN). A Náciz­mus Üldözöttéinek Szövetsége nyilatkozatot adott ki, amely­ben követeli, hogy a tömeg­gyilkos Globkét menesszék a bonni szövetségi kancellári hi­vatalban viselt államtitkári tisztségéből. A szövetség elnöke felhívja a figyelmet a német egységbi- zcttságnak Globke múltját feltáró leleplezéseire és az F.gyesült Államokban r.emrég megtalált okmányokra. Tekintettel, a súlyos vádak ra, amelyeket a felfedezett Eichmann-akták még inkább megerősítettek, a szövetség követeli, hogy indítsanak bí­rósági eljárást Globke állam­titkár ellen. A nyilatkozat hi ngsúlyozza, hogy Globke és Eichmann tökéletesen együtt­működött. Amíg az egyikük a nürnbergi törvények Ausztriá­ra és Csehszlovákiára történő kiterjesztéséről gondoskodott, másikuk a zsidók likvidálásá­ra központi állomásokat léte­sített. Amit tehát az egyik ki­agyalt, azt a másik végrehaj­totta. (MTI) Az Amerikai Államok szervezete nem hajlandó Herter füttyszavára táncolni San Jósé (MTI). Egyre in­kább bebizonyosodik, hogy az Egyesült Államoknak San Jó­séban nem sikerül a latin-ame­rikai államokat egységes kuba- ellenes harcvonalba tömöríte­ni. Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentik, a panamai kül­ügyminiszter felszólalásában szóra sem méltatta azt a wa­shingtoni vádat, hogy Kuba veszélyezteti az amerikai kon­tinens békéjét, és a nyugati féltekét »kommunista veszély« fenyegeti. Rámutatott azon­ban, hogy az Egyesült Álla­mok Panamában megkülönböz­tető intézkedéseket alkalmaz a panamai dolgozókkal szemben, és nem engedi, hogy a csa­torna • övezetében kitűzzék a panamai zászlót. Chile küldötte síkraszállt amellett, hogy az Egyesült Ál­lamok és Kuba az egyenlőség alapján rendezze vitás kérdé­seit. Eduardo Arze bolíviai kül­ügyminiszter felszólalásában hangoztatta, hogy országa mély rokonszenwel figyeli a kubai forradalmat. Csupán Diogenes Taboada, 1 Argentína küldötte vállalko­zott arra, hogy egyértelműen elítélje Kubát. A San Jóséban tartott kül­ügyminiszteri értekezlettel egy időben a latin-amerikai országokban szélesedik a Ku­ba támogatására indított moz­galom. Brazíliában például több állam törvényhozó testü­leté, szakszervezeti vezetők és más közéleti személyiségek tá­mogatásukról biztosították a kubai népet és a forradalmat. Uruguayban tömeggyűlést tartottak, amely hitet tett a kubai forradalom mellett. A gyűlés felszólalói hangoztat­ják, hogy Latin-Amerikának egyesítenie kell erőit Kuba vé­delmére. Kínos zavar az amerikai titkosszolgálat nyugat-berlini „hídíöállásán“ Berlin (MTI). A nyugat-berli­ni USA katonai körökben és az amerikaiak zehlendorfi koló­niáján kínos meglepetést kel­tett a Német 'Demokratikus Köztársaság államvédelmi mi­nisztériumának hivatalos jé- lentése, amely szerint a bizton­sági szervek augusztus 23-ig letartóztattak 147 személyt, akik az amerikai titkosszolgá­latnak dolgoztak, és még to­vábbi letartóztatásokra lehet számítani. A megszálló csapatok egyik szóvivője szerdán megpróbálta cáfolni azt a tényt, hogy az amerikai titkosszolgálat széles­körű kémhálózatot létesített és földalatti mozgalmat szervezett az NDK-ban. A cáfolat azonban teljesen komolytalan. A szóvivő pél­dául egyáltalán nem tért ki arra a tényre, hogy az NDK biztonsági szervei igen sok bűnjelet: rádióadó-készüléket, különleges fényképezőgépet, fegyvert, hamis személyazonos­sági igazolványt is lefoglaltak, s ezek a bűnjelek mind am*, rikai eredetűek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents